Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-15 / 267. szám

2

ESiZAKMAGYARORSZÄG

Péntek, J.963. november IS.

Egy mondatban

A PRAVDA csütörtöki száma közli Jessica Smithnek, a New World Review című amerikai kommunista lap szerkesztőnőjének a szovjet—amerikai diplomáciai kapcsolatok felvétele 30. évfordulója alkalmából írt .cikkét.

A LENGYEL, párt- és kormányküldöttség közeli látogatásával kapcsolatban a szerdai lengyel lanok bőségesen foglalkoznak a lengyel—magyar kapcsolatokkal és valamennyi lap vezető helyen közli a szerdán aláírt kereskedelmi egyezmény szövegét, de külön kommentárban is írnak a két ország közötti gazdasági együttműködés kedvező fejlődéséről.

A SZOVJET külkereskedelmi vállalatok és az ENI olasz állami konszernhez tartozó társaságok egyezményt írtak alá, amelynek értelmében 1964— 1970. között a Szovjetunió 25 millió tonna olajat szállít. Olaszországba, az- ENI vállalatai pedig felszereléseket és különféle nyersanyagokat adnak el a Szovjetuniónak.

Baath-párti „csúcsértekezlet”

(Folytatás az 1. oldalról.) tökön reggel Bagdadból Beirutba érkeztek. A libanoni hatóságok szerint a katonai repülőgéppel megérkezett személyek menedékjogot kértek és kérelmüket most tanulmányozzák.

Az iraki kormányban és a Baath-pártbar, jelentős szerepet betöltő személyeknek Beirutba érkezése annál meglepőbb volt. mert a bagdadi rádió szerdán, amikor a párt új vezetőségének tagjait felsorolta, Sabib és Dzsavad neve is szerepelt a listán.

A hírügynökségi jelentések szerint az iraki légierő tiszti állományában sok letartóztatás történt.

A Baath-pártban folyó tisztogatás, az eddigi kiutasítások és letartóztatások — az UPI beiruti tudósítása szerint — a Baath-párt csúcs vezetőségének határozata alapján történt.. A sajtó a' Libanonba eltávolított volt politikusokat árulóknak bélyegzi.

Algéria katonai támaszpontja feladására akarja késztetni a francia kormányt

Az Algírban folyó francia— algériai gazdasági tárgyalásokon algériai részről felvetették azt a kívánságot, hogy az Alpáriéban állomásozó francia katonák fizessenek adót, a francia kormány pedig fizessen bérleti díjat az algériai katonai támaszpontok használatáért.

Párizsban nem annyira gazdasági. mint inkább politikai jelentőséget tulajdonítanak az algériai kormány követelésének. Algéria arra altarja késztetni a francia kormányt, fontolja meg, érdemes-e fenntartania a Mers cl Kebir-i és a szaharai támaszpontolcat.

Végi eges formában jóyáliagyfák a gimnáziumok reform-tantervét

Gimnáziumainkban jelenleg — az új gimnáziumi tantervek életbe lépéséig — átmeneti óratervek alapján tanítanak. Dr. Szarka József, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója elmondotta, hogy az intézet tantervi bizottsága legutóbbi ülésén végleges formájában jóváhagyta a gimnáziumok reform-tantervét, amelyet az országos vita tapasztalatainak figyelembe vételével dolgoztak át.

Az eredeti elgondolásnak megfelelően a gimnáziumok egységes óraterv alapján működnek,

tehát nem lesz humán és reál . tagozat.- A szükséges differenciálást.: az. úgynevezett speciális (nyelvi, térmészettudomá- nyos és egyéb) osztályok teszik lehetővé. A heti'óraszám valamennyi évfolyamban 33.

Űj tantárgy lesz — hetenként 3 órában — a gim- náziumok IV. osztályában

a világnézetünk alapjai. Ennek oktatása hozzásegíti a diákokat, hogy eligazodjanak korunk, társadalmunk l'ő kérdéseiben.

A pszichológia, amit eddig csak kísérletképpen tanítottak néhány gimnáziumban, véglegesen helyet kap a tantárgyaié között, s heti két órában tanítják majd a harmadikosoknak, a tanév' második felében.

A tantervi bizottság állás- foglalása szerint

a második idegen nyelv oktatását már az első osztályban megkezdik,

s azt heti két órában tanulják majd a diákok. A fizika csak a II: évfolyamban kezdődik hogy az első osztályban elsajátíthassák a gyerekek a, kellő matematikai alapót.'.Az osztályfőnöki órák részben kötött, részben kötetlen témájúak lesznek. A témákhoz kötött órákon a legfontosabb világnézeti, politikai, erkölcsi fogalmak megvitatását tűzik na.

pirendre. A kötetlen osztály- főnöki órák lehetőséget nyújtanak a jelentősebb belpolitikai- és nemzetközi események, közös olvasmányok, együttesen megtekintett filmek, színdarabok, kiállítások megtárgyalására, az osztály tanulmányi és magatartási helyzetének időnkénti értékelésére, általában az iskola, vagy az osztály életéből. egyes tanulók problémáiból adódó kérdések megbeszélésére.

. Az új gimnáziumi tanterveket még ebben a tanévben kinyomtatják.

így a következő oktatási évben már az iskolák rendelkezésére bocsáthatják, hogy a tanárok tüzetesen megismerjék és kellően felkészüljenek az 1965-ben ^sorra .kerüli? bevezetésre. Az új tantervét ' fokozatosan alkalmazzák; 1965—66-ban vezetik be az első. 1966—67-ben a második,

1967— 68-ban a harmadik és

1968— 69-ben a negyedik osztályokban;

Me«jaíí£ limit a KGST-hank

igazgaíó»á«;a

A Gazdasági Együttműködés Nemzeti Bankjának Tanácsa — mint ismeretes. — most tartja ülésszakát Moszkvában. A csütörtöki ülésen megalakult a bank igazgatósága. Az igazgatóságban Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió képviselői foglalnak helyet. Az igazgatóság elnöke Konszíantyin Nazarkin, a Szovjet Külkereskedelmi Bank igazgatóságának alclnökc lett.-----oqo----*

*

E

lismervény

Spanyolországban, a polgárháború óta először, országos községi választásokat rendeztek, s ez alkalommal, ugyancsak a polgárháború óta először, nyilvánosan szavazott le maga a Caudillo, Francisco Franco tábornok is. Ennek a nyilvánosságnak köszönhető, hogy az egyik amerikai sajtótudósítő felügyelt egy apró mozzanatra: Franco tábornok a szavazás után a válaszíásj biztostól — elismervényt kapott.

Ez az elismervény pedig azt igazolta, hogy Francisco Franco, született itt és itt, foglalkozása ez és ez, a mai napon szavazatát leadta,

minek folytán november havi fizetésének felvételére jogosult. Spanyolországban ugyanis az a rend, hogy >* közhivatalnokok csak akkor kaphatják meg esedékes havi fizetésüket, ha részt vesznek a választásokon. Franco tábornok pedig, tisztjénél fogva az „ország első köz- hivatalnoka”,

Spanyolország diktátora tehát az elismervény birtokában most már bizonyosan felveheti havi fizetését.

Még elgondolni is szörnyű, hogy mi lett volna, ha törté-i netesen — elfelejt szar vazni...

JsIenfSs tanácskozás Sárospatak Mnapjjáról

Azok a tanácsi vezetők, történészek, muzeológusok, idegenforgalmi szakemberek, mérnökök, helyi születésű vezetők, az élet legkülönbözőbb területein dolgozó, s Patakot, mint történelmünk, kultúránk valóságos múzeumi kincseként tisztelő tudósok és szakemberek, akik szerdán szavukat hallatták, észrevételeiket és tanácsaikat elmondották a Sárospatak fejlesztési problémáival kapcsolatos vitaülésen, valamennyien megegyeztek abban. hogy nemcsak a helyiek gondjáról van szó. A sárospataki tanács, a Hazafias Népfront és az Északmagyarországi Intéző Bizottság sárospataki albizottsága rendezésében megtartott, Sárospatak fejlesztési problémái címet viselő vitaülés nemcsak megyénk egyik történelmileg legsajátságosabb, legértékesebb településének holnapjáról, hanem országos kérdésről, idegenforgalmunk

adottságainál fogva is egyik legfontosabb eljövendő központjának jövőjéről tárgyalt.

Bevezetőjében Magossányi Sándor, a Hazafias Népfront helyi elnöke, vitaindító referátumában, dr. Ujszászy Kálmán professzor, s a helyi születésű felszólalók szinte ^valamennyi- en leszögezték és ervekkeí, példákkal bizonyították, hogy Sárospatak, amelynek minden kövéhez ezernyi szállal kapcsolódik népünk története, szabadságküzdelmei, kulturális erőfeszítései, nem mások rovására kéri hosszú évtizedek elmaradottságának felszámolását. Sárospatak azért kér, hogy ismét adhasson, hogy a jelenleginél sokkal többet nyújthasson az egész országnak mindabból, amit történelme sugároz, amire tradíciói kötelezik.

Számos felszólalásból kicsendült, hogy Sárospatak nem akar előre futni, hanem lemaradását igyekszik behozni, s nem máról-holnapra várja problémáinak megoldását, hanem azt kéri, hogy illesszék be jövőjét az ország terveibe, mert mint az ország egyik idegenforgalmi központja, százezreknek nyújthat bőségesen kincseiből.

És elhangzott az is, hogy Sárospatak nem áll üres kézzel. A Bodrog-parti Athénben sok minden történt már az elmúlt esztendőkben. A várnak, a Rá- kócziak egykori otthonának restaurálására több mint tízmillió forintot fordítottak, csupán az ősi gimnázium falai között 29 osztályban tanul mesz- szi környék fiatalsága, épül a korszerű diákotthon, a MÉSZÖV az elmúlt években öt milliót költött az üzlethálózat korszerűsítésére. Sárospatak új vonzóereje a határában feltört gyógyvíz, amely a híres budapesti hőforrásoknál is gazdagabb ásványokban, ha még kezdetleges és nagyrészt társadalmi munkával megteremtett körülmények között is, de már

ezrek és ezrek gyógyítását szolgálja ötvenezer turista kereste fel az idén is az idegenforgalomra még alig-alig berendezkedett községei; amelyben a felszabadulás óta több, mint hétszáz családi házat épített a lakosság. De mindez kevés volt ahhoz, hogy az elmúlt mintegy hét évtized súlyos elmaradottságán számottevően változtasson.

A vitaülés felszólalói, a valamennyi résztvevőhöz eljuttatott 33 oldalas előterjesztés részletesen • leszögezte, hogy mik a teendők Sárospatak jövője, értékeinek gyümölcsözte tésében, országos kinccsé tételében.

Varga Gábomé. a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese felszólalásában rámutatott, hogy Sárospatak kérései megalapozottak, jogosak, felelősségérzettől áthatottak. A megyei tanács végrehajtó bizottsága éppen ezért még ebben az esztendőben napi' rendre tűzi Sárospatak fejlesztési problémáinak megtárgya lását, de a helyi vezetőknek, és a lakosságnak magának is mindent meg kell tennie, hogy Patak lépésről lépésre visszanyerje régi csillogását, s megoldódjanak települési gondjai.

Ilyen megoldható és a megoldás útján járó gond például a város vízellátása; A MÉSZÖV már megteremtette aZ anyagi feltételét annak is> hogy az egykori trinitárius koXIII.

A Termés írógárdája

E

ddig úgy beszéltem a Termésről, mintha ennek az egykori folyóiratnak példányai ott lapulnának* mai kedves olvasóimnak könyvespolcain is, ahonnan egyszerűen előkotorhatnák, hogy meggyőződjenek, miért és hogyan harcolt, milyen .irodalmi színvonalat képviselt.

Folyóiratunknak én voltam a felelős szerkesztője és kiadója, Meskó Barna a főmunkatársa. Szerkesztősége és ki- adóhivatala pedig Toronyalja utca 13. szám alatti romantikus kis földszinti kétszoba-kony- hás lakásunk: a „varjúfészek”. Ez a kis hajlék egy évtizeden keresztül (193Ü—40 között) találkozóhelye volt íróknak, festőknek, zeneművészeknek, neves színészeknek és a szellemi élet sok más helyi és országos reprezentánsának. A varjúfé- szekben naponta folytatott beszélgetések, viták hevében összekovácsolódott cimborasá- gok, eszmei kapcsolatok biztosították azt a szilárd alapot, amelyen a Termés megindulásakor megvethette lábát, és rácáfolhatott a pesszimista jóslatokra. hónapról hónapra izmosodott. «

Lapunkat kezdettől nem

nevezhettem kettőnk lapjának, vagv pláne „lapomnak”, mert mindjárt hozzánk szegődött egy lelkes csoport, amelynek tagjai magukénak tekintették, a „mi lapunknak” nevezték a Termést. Éhhez a lelkes belső gárdához tartozott Gyárfás Miklós. Vihar Béla, az építőművész dr. Kalas Imre, a színész-költő Ladányi Ferenc, Kiss Ernő László, a még egész fiatal. Kopácsyn Margit, Árokszállásy Zoltán, Miskolczy Kálmán, Katona Zoltán és még többen abból a miskolci és környéki író-művész nemzedékből, amelyik már a 30-as években bontotta ki szárnyait, s fejlődési iránya előremutatott.

Miután az indulásnál programként szegeztük le, hogy kritikai légkört akarunk teremteni, amelyben megtényé- szik és életre kap az igazi szellemi érték, már akkor tisztában voltunk nehézségeinkkel: azzal, hogy csak erős szelekcióval óvhatjuk meg a lapot a színvonalsüllyedéstől. Mert. mint egyhelyt írtuk, ,.ott, ahol dudvát és nemes növényt esztendőkön keresztül sütött a kritikátlanság napja, természetes, hogy a nagyobb tömegben tenyésző dudva hatalmasodott el a nemes palánták rovására. Ka valaki ilyen helyen a dudvát ki akarja irtani, igen óvatosan kell munkáját végeznie. Nem mehet neki kaszával, mert akkor a dydyával együtt letarolja a nemes növényt is.”

E

nnek szem előtt tartásával jutottunk fokozatosan odáig, hogy munkatársainkkal. íróinkkal szemben magas követelménveket támasztottunk. Annál figyelemre méltóbb, hogy a Termés tizenhárom hónapos tényállása alatt ötvenhat írót, művészt, kritikust szólaltatott meg hasábjain. Voltak közöttük a má” említett író munkatársainkon kívül zenei írók: Rákos Arnold zeneiskolai igazgató. Szűcs Gergely, Gránát József hegedűművészek; művészeti írók: Farkas Lidia, Péter Imre festő- '

művészek; régész: Leszih Andor múzeumigazgató, történetkutató: dr. Kelin Gáspár főlevéltáros; zeneesztéta-filozófus: Vucskits Jenő, a Kodály- muzsika s általában a népi gyökerű magyar zene lelkes népszerűsítője; irodalomtörténészek: Komán Andor. Hoványi Béla.. Egybevetve a dolgozótársak egész gárdáját, azt mondhatom, hogy minden kulturális ágazatának akadt itt „gazdája”.

A szépíró munkatársak sorát egészítette ki Magányos Mária (Tauszig Mária írói neve), Kőrakó Béla, Csató István, Szi- gethy Ferenc, Kun Pál, Bíró László, Bíró Zoltán, Pór (Petykó) Mátyás, Pörnetz Rezső, Szilágyi Károly, Kiguóssy Sándor. Verseik, novelláik a „komolyabb követelmények” jegyében dúsították a lap irodalmi tartalmát. Ha mégis érvényesült bizonyos megalkuvás, gondoljunk a dudvairtási nehézségek teóriájára. Vagy még inkább arra, amit a Termés egyik írója. Kiss Ernő László. „Egy tanár naplóia” című kis írásában így fogalmazott meg:

„Az életben az a szomorú, hogy csak impurumban készülhet el. Édes Istenem, ha megengednéd, hogy tisztázatot írhatnánk róla!..

Tagadhatatlan, hogy a Termés kollektív életének is volt bizonyos impurum-jellege. jó ’enne hibáit, helvtelen kifejezéseit kijavítva letisztázni. De ha anyaira legjavát tesszük mérlegre. mégis inkább azt fájlalom, hogy a „mi folyóiratunk” annak ideién csak egy aránylag szűk körhöz juthatott el. és a legjobb mag is terméketlen talajba hullott, nem érhetett igazi terméssé.

Voltak messzemenő terveink. Előadás-sorozatok, matinék rendezése. A debreceni Ady-társaság példáján felbuzdulva könyvsorozat kiadósát terveztük íróink legjobb müveiből. Terveztük egy felső- magyarországi művész-antológia kiadását, amelyben ennek a vidéknek a zeneművészeit és képzőművészeit kívántuk ismertetni. Sajnos, a tervezett „Termés-akciók” közül keveset valósíthattunk meg. Pár műsoros rendezvényig jutottunk. A többi terv maradt, mert, mint jeleztem, a Termés, mint ilyen, tizenhárom hónap után megszűnt. Megszűnt, mert fő- munkatársunk, Meskó Barna Pestre költözött, a Nemzeti Színház lektora lett:. Az ő önzetlenül vállalt, nagy kulturáltságot követelő munkakörének betöltésére más alkalmas erőt nem vonhattam be. egymagám pedig a lapcsinálással járó összes terheket nem vehettem nyakamba. E nem kis felelősséggel járó „mellékfoglalkozásom” mellett ugyanis éppen elég energiát követelt másik két foglalkozásom: az újságírás és a piktura.

Legfőbb gondom az voll, hogy amit tizenhárom hónapi fáradságos munkával építettünk. ne vesszen kárba. A Kelet Néne szerkesztőjével. Szabó Pállal történt előzetes megállapodásunk alapján 1938 júniusában nyomtatott körlevelet küldtem szét előfizetőinknek:

„E körlevelünkkel egyidejűleg m. t. előfizetőink már nem a Termést, hanem, a Válasz folyóirattal egyesült. Kelet Népe júniusi számát kapják meg. A Kelet Népe szerkesztőjével és kiadójával ugyanis egyezségre léptünk alekintet- ben, hogy a helyi és szükebb keretek között működő Termés, amelynek életbenlartásu a mai viszonyok között elérhető eredményekhez képest túlságos anyagi és munkaáldozat- tal jár, beolvadjon a négy évi««satt(oi99Miatiii>ttt lostort a külföldi idegenforgaJ lom fogadására is alkalmai vet ezelőtt ugyancsak vidékről* alakítsuk.

indult, de ma már országos* elkövett

. ' , . , , .1 ,, „ ®kezo evekben hazánk idegensúlyú fővárosi folyóiratba. Ha0 forgalmának egyik legértékc- a most "megküldött szamot t.®sebb központjává fejlődhessék; Előfizetőink elolvassák, meg-e móg számos feladat vár meg- győzödhetnek róla, hogy a Ke-“ oldásra. Nem kielégítő a Sálét Népe törzsgárdája azokból a rospatakot a környék és az of' a harcos írókból és gondolko-J szag vérkeringésébe bekapcso- zókból tevődik össze, akik...»ló közlekedés, igen Ids mérték- erős meggyőződéssel küzdenek* ben kihasznált a nemrég fel' esztendök óta a magyar széllé- b fakadt gyógyvíz, amely iráni mi talaj megművelésén, meg- * a szomszédos Csehszlovákiában termékenyítésén és a népi mii- b is nagy érdeklődés nyilvánul Hók erkölcsi és anyagi jobblé- * m,RS- De kinőtték keretüket 3 tén a gondolat, az észérvek és» Vi^r°s egyre fejlődni kívánó isii tiszta művészet eszközeivel* k°lái> hiányzik a csatomaháló- és fegyvereivel. Tollúkon ke-v,°!{os javaslatok várna3 resztül... az Idő nagy problé-* H^egoldúsra, amelyek a lakos- mák megoldását sürgető szava, a saf helyi foglalkoztatását hi' a magyar nép megújhodást*v;ltoltak megoldani. És mind- követelő igényei dübörögnek eez®!c ,a lyvek elképzelése felénk és mi tudjuk hogy ezekl SZ^?fleSSl t.esz.!^...azt *“• ho^ elől a sürgetések, kövctelésekl eltanuljon Sarospaelől elefántcsont-toronyba \avIa 1 ÍRjleszUsl terv%

* . oez helyet kapjon a megye és a*

Mnm fület bedugnia egyet-* á terveiben.len kulturembernek sem sza-* A Sárospatakon megfend®' bad. Mert minden megujho-,zett vitaüIés az eIs6 lépés vo)t

das alapja. feUeteie az hogy a;a Bodrog-parti Athén holnapi3 magyar fold nagy szellemi 7cín-»felé Biztató volt, hogy ebbé' cseket rejtő erői felszínre ke-® az alkalomból olyan szó is el' ruljenek, s egy új, emberibb»hangzott, amely a Rákod' élet kiépítésében szabadon ér-® Gimnázium diákjainak azt 3^ venyesülhessenek. o üzenetét tolmácsolta, hogy 20

Éppen ezért. számolva a mi.Ze'/A-r társadalmi munkaórái kezdeményezésünk » lehetősé- ® ajánlanak fel a gyógyfürdő úi geivel, a rendelkezésünkre ál- J medencéjének megépítéséhez ló erkölcsi és anyagi erők kor-«ÍTa Sárospatak lakossága msO látozottságával, arra az ciha- * i-üren is így segít kialakítaN tarozásra, jutottunk„ hogy áí-o lövőjét. akkor a vitaülésen el' adjuk a szót az erősebb paz-2^anezoí^. szavakat bizonyát'1 dagabb Kelet Népének, s követik.

gunk is minden képességünk-J Pozsony».

kel támogatjuk ezt a fontos• ——O—.

szerepet betöltő folyóiratot. •

...Kérjük t. előfizetőinket * Eljárás iminit • fogadják a Kelet Népét szíve- „ , , ,,

sen... hogy a fúziót előfizető- «“ »-.“FDZClál KOCiO el 160

^U^SJ^'ájáTUláSáVnl\t rIlyenkw'- amik°r “ **

vegiegesutiessuK. J kiforr, sajnos, elég sok a rá'

A fúzió, vagy mondjuk, • szeg Sátoraljaújhelyen és kör transzfúzió, a Termés "nyékén. Legutóbb Szócsi Laszti vérének, előfizetőinek «ellen indított eljárást a sátor álömlesztése megtörtént és hajaljaújhelyi ügyészség garár nem nagy örömmel fogadták edaság bűntette miatt. Szód' is a Termés megszűntét, a Ke-"már ittasan tért be az italbolt let Népe Miskolcon jelenté- * ba ahol indokolatlanul erősZ»' kény számú, új olvasótábort • köpködött, s rongálni kezdte 8* nyert. «italbolt berendezését.

. Hajdú Béla:

BOROS IDŐK " nmpJütéAzk