Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-07 / 261. szám

Csütörtöki 1963. november 7.

ESSAXMAGYAÍIORSTIAO

Hogyan fejlődik megyénk 1964-ben

Beszélgetés dr. Papp Lajossal, a megyei tanács végrehajtó

bizottságának elnökével

A Szovjet Filmnapok küszöbén

É

vről évre megismétlődő szép alkalma, jelenünkben formálódó hagyománya a magyar és szovjet nép közötti barátság ápolásának, elmélyítésének: a filmünnep. Egyszer a Szovjet Film Ünnepi Hetének, másszor Szovjet Filmhétnek neveztük, az idén Szovjet Filmnapokként hirdetjük, — mindegy. Az elnevezés változik, a mon. danivaló, a tartalom: azonos. Számbavétel, ismerkedés, ked. vés találkozás.

Igaz jó barátság egyének között is, népek és országok között is úgy formálódik — túl a kölcsönös segítségen, az elvek és célok, a világnézet és a politika azonosságán, vagy legalább rokonságán. ha a „másik táborról” van szó: túl a békés egymás mellett élés szabályainak becsületes megtartásán —, ha a barátkozó felek tüzetesen ismerik egymást. Az ismeretség egyik hatékony közvetítője és kedves elmélyítője: a kultúra, a művészet. S annak sok ága közül is első helyen talán éppen a filmművészet.

Aligha szorul bővebb megindokolásra, hogy miért. Köztudomású, hogy a legtöbb emberhez eljutó, a legszélesebb tömegeket átfogó és vonzó művészet még ma is a film. Természetesen akkor, ha jó. ha színvonalas, ha a nép szívéhez akar utat találni, ha átekinthető, üde, érdekes, ha nemes anyagból való. Ha ért ahhoz, hogy egyszerre tanítson is és gyönyörködtessen, magyarázzon és meg is vigasztaljon! ..;

A szovjet filmművészet ilyen, s ezek a törekvések éltetik. Különösen a személyi kultuszt, annak általános és művészetpolitikai bilincseit is széttörő XX. és XXII. kong. resszus óta alkottak szovjet filmművész-barátaink olyan számunkra is emlékezetes — remekműveket, mint amilyenek a Szállnak a darvak, a Csendes Don, a Tiszta égbolt az Emberi sors, a Ballada a katonáról című filmek voltak. De örömmel fogadták és sokan megnézték hazánkban a kimagasló remekművekhez képest csak egyszerűen „jóknak nevezhető” szovjet filmeket is, mert hiszen ezek is képet nyújtottak barátaink életéről, mindennapjairól, gondjairól; adtak egy-egy szép jelenetet útravaló gondolatot; a mi munkánk, problémáink, jövőnk elé is tükröt tártak.

Azt is el kell mondanunk, hogy az egész hatalmas Szovjetunióban élénk érdeklődés, szerető figyelem, barátság övezi a mi filmjeinket is. Különösen a mai tárgyúalcat,

mert hiszen barátaink úgy érzik, elsősorban azokból ismerhetnek meg bennünket leginkább. Még akkor is, ha — sajnos — kimagasló remekműveket még nemigen — vagy csak keveset —■, tudtunk alkotni a máról. Szovjet barátaink azonban érdeklődéssel és bizalommal fogadják filmművészetünk ígéretes kísérletezéseit is.

Nem véletlen, hogy mint az előző években, most is éppen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójakor — ezen a nemzetközi nagy ünnepen — érkezünk a Szovjet Filmnapok küszöbéhez, hogy ilyenkor keresi fel hazánkat szovjet filmművész küldöttség, ilyenkor mutatnak be nálunk néhány új szovjet filmet, s újítják fel a közelmúltbeli értékesebb alkotásokat is filmszínházaink műso-*. rában. — Ez adja meg a szovjet, film magyar ünnepének évről évre nemcsak kulturális, hanem társadalmi és politikai jelentőségét is. Ilyenkor egy-egy i-eprezentatív új filmalkotás mindenki számára érthetővé, szemléletessé teszi, maradandó élménnyé formálja a Nagy Október vívmányait és tanulságait, áldozatokból sarjadt áldásait, a béke, a haladás, az emberség, a szocializmus és a kommunizmus nemes eszméinek, nagy igazságainak diadalát világszerte.

Különösen meleg szeretettel fogadjuk most. a Nagy Október 46. évfordulóján Visnyev- szkij költői szépségű, elmélyült emberábrázolású színművének. a Miskolci Nemzeti Színház műsorából és könyvből is sokunk előtt már ismeretes Optimista tragédiájának filmváltozatát. Ennek a filmnek értékét egyébként fémjelzi az idei cannesi fesztivál, amelyen a zsűri külön- díjában részesült.

Meg vagyunk győződve arról, hogy megyénk filmszínházai az idei Szovjet Film- napok alkalmával fórumai, formálói és elmélyítői lesznek a magyar és a szovjet nép barátságának. Annak a barátságnak, amely nemzeti kincsünk, eddigi sikereink egyik forrása és további fejlődésünk egyik legfontosabb záloga.

K

ovácsolja hát még szilárdabbá, tegye még ' tartalmasabbá a fejlett szocialista társadalmat építő magyar nép és a kommunizmust építő szovjet nép barátságát a film is, ez a legszélesebb tömegek szívéhez ata‘ találó kedves művészet!

Gyárfás Imre a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Borsod megyei elnöke

Moszkva, Vörös tér

r - i

összefogással hoznak létre nagyobb beruházásokat.

0 Melyek a jövő évi költ1 * * ségvetés és beruházási

program megvalósításával kapcsolatos tennivalók?

— Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy megyénkben a beruházási program1 sok lehetőséget tartalmazott az elmúlt években is, de mert hiányos volt az előkészítés, nem valósult meg minden. A legfontosabb tennivaló tehát az alapos előkészítés. Tervünk, hogy ez év végére, de legkésőbb február 28-ra valamennyi beruházási program adaptált terve elkészüljön, a tél folyamán biztosítsuk az anyagok helyszínre szállítását, s a beruházók a kivitelezőkkel időben megkössék a szerződést. Erre azért, van szükség, hogy az állam által adott lehetőségeken belül minél tervszerűbben valósíthassuk meg a lakosság igenjeit jobban kielégítő alkotásainkat.

De nem kevésbé fontos teendő, hogy a tervezetet minél szélesebb körben ismertessük. A megyei tanács ülésén úgy határoztunk, hogy a megj'e költségvetését az országgjoűlési képviselők, megyei tanácstagok megyei, járási és községi szinten is megkapják és választói beszámolókon, fogadóórákon. a lakossággal való találkozásaik alkalmával beszélgessenek róla. Alapvető, hogy maguk a községi tanácsok is tudatosítsák, milyen lehetőségek vannak. hogy ezeket a lakosság megismerje, mert támogatásukra csak akkor számíthatunk. A továbbiakban arra törekszünk. hogy a tanácstagok széles hálózatát és tanácsapparátusban dolgozókat a helyes gazdálkodásra tanítsult. Szükséges, hogy a szűk rovatszemléletet felváltsa a célszerű, takarékos gazdálkodás, ezért ezt a témakört a téli oktatási programba is beterveztük.

Ennek a széleskörű mozgósításnak egyebek közt az a célja, hogy ne csak az előkészítést vitassuk meg, hanem a végrehajtásban is érdekeltté tegyük a dolgozókat, ezen keresztül is biztosítva, hogy lehetőségeink minél eredményesebben szolgálják megyénk iparának, mezőgazdaságának fejlődését, a lakosság kulturális, egészségügyi, szociális és kommunális igényeinek fokozottabb kielégítését — fejezte be nyilatkozatát dr. Papp Lajos elvtárs. 1

Ónodvári Miklós

Putnokra kihelyezett intézet is.

A szakember-ellátás javítása nagyon fontos, ezért az idei 30 agronómuslakással szemben mintegy 40—50 új lakást terveztünk 1964-re, r ehhez, valamint további céljaink megvalósításához nagy segítséget ad a január elsején életbe lépő 3004/6-os kormányrendelet.

Megyénk ipari fejlődése során új üzemek létesülnek, s ez fokozottabban megkívánja a lakosság lakás- és kommunális ellátottságát. A népgazdasági lehetőségeket figyelembe véve 1964-ben több mint 1200 új lakás megépítését terveztük, egyúttal elkezdjük kilenc- száznál több. 1965-re tervezett lakás építését. Lakás beruházásainkat az iparfejlesztés függvényeként Kazincbarcikán, Özdon, Tiszaszederkény- ben, Sátoraljaújhelyen és a bányatelepeken valósítjuk meg, míg a tanácsi kezelésben lévő lakóházak karbantartására és felújítására 1,7 millió forinttal többet fordítunk.

Jelentős lehetőségeket tartalmaz a beruházási program és a költségvetés a kulturális ágazat fejlesztésére. Az általános iskolai tantermek számát beruházásból negyvennel, a kezdő általános iskolai tantermek számát harminckettővel növeljük. A középiskolai tantermeket harminchattal fejlesztjük, és befejezzük az idén megkezdett, de áthúzódó 6 középiskolai osztályterem beruházását. Növekszik az óvodai férőhelyek szárna, a napköziotthonok befogadó képessége, továbbá a politechnikai műhelyekre és szerszámokra fordítandó ősz- szeg. Hasonlóképpen az idei irányzattól eltérően magasabb összeggel _ támogatjuk a felnőttoktatást, a gimnáziumi tanulóképzést, a mezőgazdasági és ipari- tanuló képzést, valamint ez iskolákban a politechnikai oktatást. Az idegenforgalom szempontjából megyénk sajátosságainál fogva nagyok a lehetőségek. Terveink szerint

1964-ben. 858-cal több turista- csoport elhelyezéséről tudunk gondoskodni.

Törekedjünk a takarékos, ésszerű gazdálkodásra!

Egészségügyi ellátásunk jelentősen fejlődött, de még mindig alatta van az országos átlagnak. Ezért a költségvetés és a beruházási program szerint a gyógyintézeti ágyak számát négyszázzal növeljük, előrelépés lesz a bölcsődei beruházásoknál, s bővül a rendelőintézetek orvosi ellátása az ózdi, a kazincbarcikai, a sátoraljaújhelyi és miskolci Szent- péteri-kapui rendelőintézetekben. Elsősorban Ózdon javítjuk az üzemorvosi szolgálatot, de növeljük a körzeti orvosok számát is.

A költségvetési lehetőségeken belül a községfejlesztési alap jobb felhasználására törekszünk. Megyénk e vonatkozásban eddig is jelentős eredményeket ért el, de különösen kimagaslik ez az év. amikor a betervezett 11 forinttal szemben 30 forintos társa dairy munkaérték megvalósulása várható. Bízvást számíthatunk a lakosság támogatására a jövőben is. ígjr a megyei bevétellel, valamint társadalmi munkával és a helyi anyagfelhasználással effvütt 78 millió forintot terveztünk, ez tízmillióval több, mint az előző évi.

1964-ben 24 kilométer szilárd burkolatú út és 165 kilométer szilárd burkolatú járda épül beruházásból továbbá 65 kilométer utat és 12 kilométer járdát, felújítunk. 31 kilométeren pedig portalanitunk. A vízellátás megjavítására, a vízvezetékek fejlesztésére is gondot fordítunk. Mintegy 4700 méter úi nyomócsövet fektetünk le és 1200 métert felújítunk. A települések szebbé tételéért 22 ezer négyzetméteren parkosítunk. 19 ezer négyzetméteren pedig felújítunk. A községfeilesztésnek azonban figyelembe kell venni azokat a lehetőségeket is. mint a peda- góguslakás. állatorvosi lakás, művelődési otthonok, sportpályák. öltözők építése stb. A javaslatunk és a helyes elv az, ha az apró községek közös

pal való helyes gazdálkodás fontosságát. 1963-ban számos községünkben értek el kimagasló eredményeket. Boldván az útépítéshez, Edelényben járdaépítéshez, Tiszakesziben az iskola felújításához járultak hozzá jelentős társadalmi munkával. Sátoraljaújhelyen vidámpark létesítését határozták el. A parkosításhoz 20 ka- tasztrális hold területet a lakosság igen aktív közreműködésével rendeztek. Az 1964. évi községfejlesztési célkitűzések meghatározásakor a lakosság a tiszatarjáni állatorvosi lakás létesítéséhez, Mezőkövesden a piactér kialakításához, Kazincbarcikán a strandfürdő létesítéséhez ajánlott fel segítséget.

O Milyen lehetőségek van- nah a fejlesztésre?

— A fejlesztési lehetőségek tartalmazzák azokat az elgondolásokat, amelj-ek a megye sajátos helyzetének, területi és természeti adottságainak megfelelően végrehajthatók, és megfelelnek a második ötéves terv negyedik évére vonatkozó célkitűzéseinek. Eszerint az építési beruházásokra mintegy 120 millió forintot fordítunk; figyelembe véve szarvasmarha-. sertés- és baromfitenyésztésünk fejlődését, a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztéssel kapcsolatos beruházási igényt. 1964-ben felépül mintegy 40 darab 50 férőhelyes nővendékistálló, 240 férőhe- Ij'es sertésfiaztató, 20 ezer férőhelyes tojóház és 410 ka- taszlrális hold termését befogadó dohánypajta. 5,7 kilométer új bekötőútat és 69 kilométer üzemi távvezetéket építünk. Lehetőségünk van arra, hogy a már meglévő mezőgazdasági beruházások korszerűsítésére mintegy 25 millió forintot fordítsunk, a szőlő- és gyümölcstermesztés járulékos beruházásait pedig 5 millióval növeljük. Ugyanakkor 6 millió forintot fordítunk gépesítési épületek létrehozására. Terveink szerint 9 ezer katasztrális holdon végzünk talajjavítást, 38 ezer holdon vízrendezést és 6400 holdon teremtünk újabb öntözési lehetőségeket. A közeljövőben létrejön egy talajjavító vállalat, s így mód nyílik rá, hogy a talajjavítást a betervezett mértéken túl is növeljük.

Jelentűs segítséget kap a mezőgazdaság

Az öntözés fejlesztésére 41 millió, ültetvény telepítésre 16 millió forint áll rendelkezésre. Ebből 710 hold új telepítésű szőlőt és 2400 hold gyümöl- csöst létesítünk. A gépi beruházások tekintetében ezer traktorégység a jövő évi keret, s ez 625 új gép beszerzését jelenti. Ebből a termelőszövetkezetek csaknem ötszáz darabot kapnak. Jövőre érvényesül a megyei adottságnak megfelelő differenciáltság, s a hegyvidéki művelés megjavítására jelentős szánul lánctalpas, nagy teljesítményű gépeket szerzünk be. A betakarítási munkák megjavítására körülbelül 80 gabona és 110 siló- kombájnt kapnak mezőgazda- sági üzemeink.

Nagy lehetőségeink vannak a vízgazdálkodás fejlesztésére. Ezért jelentős lépéseket teszünk, hogy a távlati tervekben szereplő 30 víztározóból 1964- ben három megépüljön és 1965. évi kivitelezéssel elkészüljön négy újabb víztározó terve. Ezeken kívül egy Tokaj—Taktaköz-i csatorna megépítését tervezzük a közeli években, amellyel 1300 hold szőlő és ötezer hold szántóterület öntözése válik lehetővé. Az ez évinél nagyobb beruházásokat ésszerűbben kívánjuk megvalósítani, ezért azok negyven százalékát koncentráltan, a távlati terveknek megfelelően helyezzük ki. Fokozottabb mértékben segítjük a talajvédelmet, növeljük a tervezői, kivitelezői kapacitást, s hogy a lejtős területek ügyével tudományos szinten foglalkozhassunk. fejlesztjük az OMMI-t. Ezt a célt szolgálja a

A megyei tanács ülésén a £ napokban tárgyalták és hatá- tozatilag is elfogadták Borsod- ’ Abáúj-Zemplén megye taná- " csalnak 1964. évi költségvetési és községfejlesztési tervezetét. ’ Az egész megyét átfogó terv , magában foglalja jövő évi ter- J melési. gazdasági, kulturális, . beruházási és községfejlesztési feladatainkat, amelyekkel kapi csolatosan njúlatkozatot kér- , tünk dr. Papp Lajos elvtárstól, c á megyei tanács végrehajtó bi- • Sottságának elnökétől.

"I Mi jellemzi a megye i 1964. évi költségvetését

és beruházási program- i j át?

•— Megyénk 1964. évi költségvetése a párt és a kormány öl tál megszabott gazdaságpolitikai irányelveknek megfelelően készült — mondotta l dr. Papp Lajos — ezért célkitűzéseit a második ötéves terv 1964-re vonatkozó mutatói adják. Szocialista viszonyok kötött, az állami költségvetés fellegének megfelelően, a takácsi költségvetésben is évről- évre rendszeresen növekvő Mennyiségű anyagi javakkal Gazdálkodunk. Minthogy állandóan nő a megye dolgozóinak foükséglete, nő a közcélokra fordítható költségvetési összeg ú. Ez a tendencia jövő évi tervezetünkben is tükröződik. A Megye beruházások nélküli költségvetési bevételi, illetve kiadási keretszáma mintegy 126 millió forint; 1964. évi költségvetésünk 78 millióval haladja meg az idei előirányzatot. — A tervezet össze- Öllításakor nagy gondot fordítottunk a költségvetés tulajdonképpeni alapjának fejlesztésére, nevezetesen a termelés % az új javak előállításának Növelésére. Költségvetésünk alapját tehát a termelő munka ’klja. Arra törekedtünk, hogy Minden reális bevételi forrást •eltüntessünk, és a rendelkezésre álló összegek ésszerű, Arányos felhasználásának betervezésével csökkentsük az ál- fotni hozzájárulás mértékét.

A megye költségvetése a tömegek széleskörű bevonásával készült

, Á jövő évi költségvetési és beruházási program másik Vitos jellemzője, hogy összeállításakor minden szinten fokozódott a társadalmi aktivitás. A községi tanácsüléseken k lakosság bevonásával tárgyalták meg a költségvetéseket, figyelembe véve az igényeket és a községfejlesztés Ehetőségeit. Községi, járási és jegyei szinten hatékonyan bekapcsolódtak a munlcába a Enácsi állandó bizottságok és iámos ésszerű javaslatot tettek. A megyei művelődési ál- Endó bizottság például a gyakorlati oktatáshoz szükséges 'dbb szemléltető eszköz beszerzését, az építési-közlekedési ál- Endó bizottság a helj'i utak 'olyamatos karbantartásának növelését, a mezőgazdasági ál- kindó bizottság a mezőgazdáig] szakoktatás kiszélesítését forgalmazta.

Mindezeken túlmenően fokozatosan figyelembe vettük a fokosság aktív közreműködést — különösen a községfej- Msztési munkáknál. A községfejlesztési alap céltudatos fel- használása ugyanis nagy lehe- löséget nyújt arra. hogy olyan illesztésre koncentráljuk az jfeyagi eszközöket, amelyek a igjobban kielégítik az igényeket. Putnokra például egy ku- itóintézeti kihelyezett osztályt tervezünk. Encsen ugyanilyen Mapon létesítünk mentőállo- Mást. Korábban mar elké- *fült a lejtős területek hasznosításának tervezete, idevonatkozó bex-uházási programunkat is ennek megfelelően állítottuk össze. Másfelől a lertJ az ipari létesítmények lét- Tehozásával párhuzamosan a fokásigények jobb kielégítését, Wábbá a kulturális, iskolai és ^gészségügyi, kommunális lehetőségek megjavítását céloz- I

( ismételten hangsúlyozni kí- 'Mnom a községíejlesztési alap