Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-27 / 277. szám

ESZAKJVTAGYARORSÄÄG Szerda, 1963. november ?!í. Íz Egyesi! iliisiil politikáia (Folytatás az 1. oldalról.) által felépített vádak alapján gyanúsított Lee Harwey Os~ waldot. A Fehér Ház hétfőn este közzétette Johnson elnök nyi­latkozatát. Eszerint Johnson annak érdekében, hogy fény derüljön a két gyilkosság va­lamennyi ténykörülményére, haladéktalan és alapos vizsgálatra utasította az igazságügy minisztériumot. Utasított ezenkívül min­den szövetségi szervet, működjék együtt a vizs­gálat lef oly tatéival. f— Az ország népe biztos lehet abban — hangzik Johnson nyi­latkozata —, hogy a megállapí­tott tényeket nyilvánosságra fogják hozni. A jelentések szerint a köz­ponti kormány által elrendelt vizsgálatnak a következő kér­désekre kell választ adnia: Hogyan lehetséges, hogy eg.v olyan korlátolt eszközökkel rendelkező, jelentéktelen em­ber, mint Oswald, ilyen szak­értő módon egyesegyedü! haj­totta volna végre a inerény le­tet? Mi áz igazság abban az egyre szélesebb körben vallott nézetben, hogy Oswald csupán az eszköz szerepét töltötte be egy ultra-szélsőséges szerve­zet kezében? Miért folyamodott a dallasi rendőrség ahhoz a példátlan lépéshez, hogy előre meg­hirdette a fogoly átszállításá­nak helyét és időpontját, láb­bal tiporva ilymódon a rend­őri őrizet legelemibb szabá­lyait? A nyilatkozatot megelőzően. Boggs, a szenátus demokrata | párti többségének helyettes ve­zetője legmagasabb szintű kongresszusi vizsgálatot köve­telt a Kennedy-merénylet ügyében. Ayres republikánus szenátor hétfőn közölte: törvényjavas­latot nyújt be, amely előirá­nyozza. hogy a szövetségi törvényekbe ütköző bűncselekménynek minősüljön minden táma­dás a köztársasági elnök és alclnök személye, illetve a kormány bármelyik tagja ellen. Az Ayres-féle törvényjavas­lat célja az, hogy az FBI az ilyen jellegű bűncselekmények esetében haladéktalanul köz­beléphessen, necsak napokkal később, mint ahogy most a te­xasi merényletek esetében tör­tént. Az'ország minden részében megnyilvánuló követelés hatá­sára Wagner Carr, Texas ál­lam főügyésze sajtóértekezle­ten bejelentette, hogy Texas nyilvános vizsgálóbi­zottságot hív életre a Ken- nedy-merénylet és Oswald meggyilkolása ügyében. A bizottság megállapításaiból .teljes jelentést” készítenek, amelyet megküldenek a szövet­ségi igazságügyminisztérium­nak. Henry Wade dallasi kerületi főügyész a híj-ügynökségi je­lentések szerint vádat emel Jack Ruby, a Kennedy-mercnylcttcl gya­núsított Oswald gyilkosa ellen. A szerkesztés alatt lévő ok­mány Rúbyt előre megfontolt gyilkossággal vádolja. Erre ha­lál jár, Eg-yE*e több gyáraús Bííoaizsaraaí a illikos -városi»?* raY Az angol lapok Dallasba ki- kü Idött tudósítói egyre több gyanús részletre hívják fel a figyelmet Ken­nedy elnök állítólagos me­rénylőjének elnémításával kapcsolatban. A jelentések szerint Herbert Miller főállamügyészhelyettes felügyelete alatt a titkosszol­gálat és az FBI már felütötte főhadiszállását a „gyilkos vá­rosban”! A riporterek rámutat­nak, hogy egyre nő a feszültség és az ellenséges hangulat a te­xasi rendőrség és a titkos­szolgálat emberei között. akiknek Johnson elnök utasí­tása alapján minden részleté­ben ellenőrizniük kell a dalla­si rendőrség és a helyi ügyész állításait Oswald szerepéről. Hans Kempski, a nyugatné­met Süddeutsche Zeitung kü- lüntudósítója érdekes részlete­ket közöl Oswald gyilkosának, a sztriptíz-bár tulajdonosnak, Jack Kubynak múltjáról, ’ „iluby ifjúságai Chicagó­ban töltötte ~~ írja a kü- löntudósitő —. ahol geng­szterként működött, bár nem jutott be az igazán „nagyfejünk” közé. Tizenöt év­vel ezelőtt költözött Dallasba, ülést tartott az SZKP Központ« Bizottságának ideológiai bizottsága Az SZKP.Központi Bizottsá­gának ideológiai bizottsága november 25-én és 26-án lei- bővített ülést tartott. Az ülé­sen Lconyid. Iljicsov, a párt Központi Bizottságának titká­ra, az ideológiai bizottság el­nöke beszámolót tartott, „A tu­dományos világszemlélet ki­alakítása és az ateista nevelés kérdései” címmel. A beszámoló fölött megin­dult vitában részt vettek a szövetséges köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak titkárai, az ideológiai intézmények képvi­selői. továbbá Szergej Pavlov, a Komszomol Központi Bizott­ságának titkára. Tatjana. Nyi- kolajcva. a Szovjet Szakszer­vezetek Központi Tanácsának titkára, Ivan Kairov, az. OSZ- SZSZK pedagógiai akadémiá­jának elnöke, German Tyltov űrhajós, Vjaeseszlav Jcljutyin, felső- és középfokú szakokta­tásügyi miniszter, és mások. A részvevők,,megvitatták, az ateista neveléssel kapcsolat­ban leendő gyakorlati intézke­déseket. és ott az éjszakai mulatók vi­lágában csinált karriert. Ma már a város tekintélyes polgá­raihoz tartozik. Ruby egyaránt jóviszony­ban van a dallasj olajmil­liomosokkal, akik hatalmas számlákat csinálnak nála bárjaiban, valamint a rendőrökkel is, akik ingyen szórakozhatnak mulatóiban.” * Hétfőn és kedden a Kennedy elnök, meggyilkolását követő negyedik és ötödik napon az általános hangulat az Egyesült Államokban jelentős változá­son. ment át. A merényletet közvetlenül követő megrázkód­tatást, dühödt idegességet és hisztériát fokozatosan más ér­zések váltották fel. Azi egyik az a növekvő nyomás, amely a kormányra nehezedik, A köz- vé le meny minden rétege köve­teli, hogy a kormány minden részletet hozzon nyilvánosságra és mondja meg az igazat. Ez a nyomás már hétfő este arra késztette Johnson elnököt, hogy utasítsa az igazságügy- minisztériumot, indítson gyors és átfogó nyomozást s annak eredményét hozza nyilvános­sápra. Az országot valósággal el­árasztották a különböző kom­binációk. amelyek mind arra mutatnak, hogy senki sem hiszi el. a dallasi rendőrség rengeteg ellenimondást tartalmazó ki­jelentéseit. A kormány rend­kívül fontosnak tarlia nemcsak belpolitikai, de külpolitikai okokból is, hogy megszüntesse a suttogást és a pletykákat. Hétfő este az FBI vezetői ré­széről olyan kijelentések láttak napvilágot, amelyek szerint valószínűnek tartják uevan, hogy Oswald volt a gyilkos, de a merényletet egyetlen em­ber követte el, s ennek az egyetlen embernek a cseleke­dete semmiféle összefüggésben nem áll sem az Amerikai Kom­munista Pártiad, sem más ame­rikai marxista csonnr* okkal, sem pedig a n^mmtknei kom­munista mozgalommal. Epv mmitfafban MAGYAR küldöttség utazott kedden dr. Sík Endrének, az Országos Béketanács alelnöké- nek vezetésével a Béke-Világ- tanács varsói ülésszakára. BTJTLEK angol külügymi­niszter kedden külpolitikai tár­gyú beszédet mondott a külföl­di sajtószövetség ebédjén és hangsúlyozta a vitás kérdések tárgyalások útján történő ren­dezésének szükségességét, va­lamint: azt. hogy el kell ismer­ni az országok egymásra utalt­ságának elvét. A n. VATIKAN! egyetemes zsinat hétfőn jóváhagyott egy dekrétumot, amely felhívja a hatóságokat szerte a világon, hogy biztosítsák a tájékoztatás szabadságát és dekrétum hang­súlyozza, hogy a sajtónak, a rádiónak, a televíziónak, meg a filmnek az emberiség javát kell szolgálnia. Vadász Verenc TuienfuuHnadUtJiéi ui. Szilveszteri emlék E zen a Vízkereszt előtti keddi napon Ferinek valahogy nem ment a 'munka. Mit tehetett róla, nem volt- képes úgy odafigyelni, mint máskor. Szórakozott, vagy, mi az ördög... Pedig tudja. veszélyes dolog az ilyesmi. Könnyen ott marad­hat egy-két ujja a présgép alatt... Feri gondolatai — mint ál­talában annyiszor — újra csak ott időznek a szilveszteri mulatságon, a Klapka György utcai munkásotthon szerpen­tinnel díszített termében, ahol kékre, zöldre, pirosra fes­tett villanykörték hangulatos lényt szórtak a táncotokra. , Mindig jól érzi magát a rákospalotai munkásotthon­ban. Sohase hallani ott, gorom­báskodást, mint a nyilvános ivókban. Az. árak is szolídab- bak, érdemes odajárni. Szilveszterkor a régi bará­tok jöttek össze hozzátartozó­ikkal. Ott volt Badanti Tóni is. Mindenki jó „hangulatban szórakozott Négytagú zene­kar játszott. „Honvéd banda szól a Stefáni... szól a Stefá­nián ...” Eljött a 'telefongyári Beke Zoli is,, akit néhány hete is­mert meg a Magdolna utcá­ban. Alig tud róla. valamit — nem lehet kérdezősködni, ő pedig semmit nem mond el ma­gáról. Milyen érdekes, mégis úgy érzi: Zoli máris közelebb áll hozzá, mint a régebbi ba­rátai, a fűrésztelepi gyerekek. Magának se tudja pontosan megmagyarázni, miért vonzó_ dik ehhez a bozontos szem­öldökű, recsegő hangú, egyál­talán nem barátságos fiúhoz. Néha meghökkentő a modora. Mégis szereti a nyíltságáért, szókimondásáért.. Egy eszten­dővel fiatalabb, mint ő. Amió­ta barátok — sokat beszélget­nek •—, jobban megérti, miért rossz a munkások sorsa, mi­ért vár naponta, ötvenezer ember Sipőcz-levesre az éhség­konyhák előtt. •— ötvenezer kap, százötven­ezer éhes marad — mondja Zoli és ez olyan hajmeresztő­én világos, olyan tragikusan egyszerű és természetes, hogy önkéntelenül ismételgeti ma­gában. Apjától sokszor hall ezekről a dolgokról. De Badant; és Beke Zoli szavai világosabbak, élesebbek. Keresi Zoli társa­ságát. Minden együttlétük után új érzésekkel, gondola­tokkal gazdagodik Csak egy fiú van — Cigi a BABITS MIHÁLY S zekszárdon született, s bár nincs rá adat, hogy if jan ott — mint egyik nevezetes alliterációs versében írja—; tényleg „színésznőt sze­retett” volna, halála pillana­táig nosztalgiával gondolt visz- sza Szekszárdra, Tolnára, a „mély kutakból zengő” Du­nántúlra. A „Tímár Virgil fiá”-ban kritikával, de szere­tettel szól diákikora színhelyé­ről,, Pécsről (a regényben szin­tén egytagú szó. Sót a város neve) és a „Hatholdas rózsá­kért”--bén szintén „Sót”~ra em­lékezik. Szerette a tá jat, az il­latokat, a műemlékeket és fő­leg az embereket, kedvelte a „zamatos” tolnai beszédet, a „sompolygó somogyi szó”-t, a „kászthelyi” dialektust. A szá­zadforduló úgynevezett „mély- béké”-je azonban mély békét­lenséggel töltötte el. Látta — és átélte — egyes rétegek pö­fögő és böfögő nyugalmassá- "át.. de látta azt is, hogy a vé­kony máz mögött, nagy ellent­mondások és indulatok forron- ganalc. Az ifjú filozopter, az ország különböző részeibe he­lyeztetett tanár, a latin és gö­rög versek tudós fordítója, a „Holnap” című antológia rész­vevőiéként. majd a „Nyugat” munkatársaként ismertté lelt költő soha nem lett forradal­márrá, mint kortársa, Ady Endre. De a forradalmak nem váratlanul érték. Már 1912-ben megírta a „Május huszonhá­rom ■ Rákosnál otán”-t, s az im­perialista öldöklés ellen olvan leelelkéből fakadt versekkel tiltakozott, mint a „Húsvét előtt”, vagy n „Fortissimo”. Humanista kulturálisága. füg. getlen szelleme, a magyar táj­ból és a magyar nyelvből láp- tál kozó, de öt világrészt átfogó érdeklődése nem engedte, hogy megbékél ien testet és lelket nyomorító, reakciós hatalmak­kal. Várta a forradalmat, ám ugyanakkor szorongott it attól. És bár a proletárforradalom — minden fenntartásával együtt is — vállalta és. méltó­an tudásához, egyetemi tanári székbe ültette az akkor már ' híres poétát. Babits — az el­lenforradalom győzelme után esv ideig nem vállalta a forra- do’-.-rt. . E zzét. kapcsol atban nem volt nehéz felhozni több olyan írását és ténykedését, amely azt mutat­ja, hogy Babits Mihály nem az Ady-hoz mindig hű Móricz Zsigmond és Juhász Gyula út­ját járta. A Petőfit és Aranyt (durván Petőfi kárára) össze­hasonlító tanulmány a huszas évek „Nyugat”-jánalk néhány súlyos tévedése, a, Baumgar- ten-díj anomáliái, Babits mog- nemértése József Attila iránt... Ez a szikár férfi azonban — akinek költészetéről mégis a dúslaködás, a gazdagság jut először az ember eszébe — a kétarcú magyar liberalizmus sajátos és legmagasabb szín­vonalú. képviselője volt. Nem tudott eljutni odáig, hogy iga­zán megértse a nemzetközi munkásosztály harcát, hogy Ady lázadó Parasztjai ne csak imponáljanak neki. hanem ve­lük egy sorban küzdjön a hól- naoért. De igaz az is, hogy a méltatlan és tétova kísérletek beceneve és a munkásotthon­ból ismeri — akit nála is job­ban kedvel. Az, mindezeken a jótulajdon Ságokon kívül vi­dám is, magávalragadóan ne­vetős, mindig jókedvű, Feri, miközben kiveszi a tonnát a prés alól, úgy érzi., sudár ter­metű lány alakja suhan el mellette. „Ilonka, Ilonka!” I jedten körülnéz: nem hallotta-e valaki, hogy egy lány nevét emlege­ti, nem is magában, hanem félhangosan. A Baross téri tánciskolára gondol, ott látta először. Ami­kor bemutatkozott neki és fel­kérte, barátságosan nyújtotta a kezét. Kissé megrázta szőke fürtjeit, kedvesen mondta: Kaszás Ilona, „Ilonka.. Az első randevún az István utcai cukrászdában tudta meg. hogy a Thököly úton, egy cipő- üzletben kiszolgáló. Édesapja már régóta ott dolgozik Kicsit pirulva elárulta: bolti szolga. Meg akarta kérdezni: M van ezen szégyellni való? Az tán mégse kérdezett semmit. —• A tulajdonos megbecsüli — magyarázta Ilonka kórde­ütáfll végülis nem tudott bele­nyugodni Hortliyék rendjébe és különösen abba, amit okos tekintető már Hitler uralomra- jutása után észrevett: a joggal pusztulásra ítélt hódító há­ború ba. Már 1935-ben felismerte és le is merte írni, hogy „a ma­gyar, akarata és érdekel elle­nére, egy szörnyűséges hadi­szekérhez kötöztetett”, s még jóval a „Jónás könyve”, e nagyszabású antifasiszta hit­vallás előtt Babits minden módon kifejezést adott annak a meggyőződésének, hogy a magyar népnek szembe kell szállnia a fasizmussal. Gyö­nyörű Vörösmarty-tanulmá- nyában, amelyet — szokása és mind ixisszabbá váló gégéje ellenére — többször is felolva­sott, hogy az élőszó erejével is tiltakozzék a.fokozódó fasiszta demagógia ellen, többek között a következőket mondotta: „Vö- rösmartyé aktuális tanítás... Mi lehet ma, nagyobb bűn és veszély, mint az a sötét meg­nyugvás a rosszban, amely kajánul és csüggedten ismétel­geti: ez mindig így volt és mindig így lesz! Talán ez a megnyugvás teszi lehetővé a világ új katasztrófáját... Vö­rösmarty szenvedélyes lelke lá­zadni és kétségbeesni tud, de megnyugodni a rosszban egy pillanatra sem. S minden két­ségbeesésen túl újra és újra föl villan benne a leküzdhetet­len, nagy remény, mely a vér és' gyász özöne fölött is egy új Noé-bárlcúját ígéri s önnön sugaraiból már építi is.” A „Jónás könyve” ennek a Vö- rösmarty-s kétségbeesésnek és lázadásnak remeke. A költő — mint Jónás a cethalba — le­szállt „a kínoknak etóven, sü­ket és forró sötétjébe”, hogy mindenki szenvedését és az el­képzelt. háborút és tömegpusz­títást is átérezve, az értelem­hez, az emberséghez, a rosszal szembeszállni tudó erőkhöz forduljon. N yolcvan éves lenne, ha élne még, ha nem ölte volna meg 1941-ben a több évét pokollá tevő gégerák Babits Mihályt. Nincs módunk rá itt, hogy akár csak lajstro­mozzuk: mi mindent is írt éle­tében és hogy milyen elemek­ből tevődött össze magasrendű írásmüvészete? Annyi, bizo­nyos, hogy — elsősorban, mint költő, de mint széppróza-, sőt esszéíró is — Babits valóságos virtuóza volt a formának. Vol­tak korszakai, amikor a forma némileg öncélúvá lett kezében, „henye játék”-ká, amit később maga. is elítélt. De bámulatos nyelvi leleményét, sokféle is­meretanyagot. elegánsan, köny- nyedén felhasználó kulturált­ságát, nagyszerű zenei érzékét legtöbbször úgy alkalmazta, hogy a remek forma azt a bo­nyolult mondanivalót, azt aZ árnyalatos tartalmat födte* amit ki akart: fejezni. A „Moz- gófénykép”-ről szóló, híres hexameterei nem azért — leg­alábbis: nemcsak azért — szü­léitek, hogy a költő bebizo­nyítsa bravúros formaérzékéti hanem hogy visszatükrözze azt az élményt, amit a némafilm megjelenése jelentett. Legna­gyobb versei azonban azoki ahol már észre sem venni tt formai teljesítményi. Ahol a mély megrendültség szinte hát­térbe szorítja (vag\f legalábbis úgy tűnik, hogy háttérbe szo­rítja) a míves mestert. Például a „Petőfi koszorúi”, — „Kelj magyar ifjúság, légy te virág magad!” — vagy a már emlí­tett „Jónás” poéma, amelyben a , halálát érző és a halálon győzni akaró költő arról bet szél, hogy hozzá „már hűtlen lettek a szavak”, de hű ma­radt az éber, a cinkosságok ellen tenni sürgető lel kiisme­rek Babits Mihály végső éfl legigazibb ars poétikája az d nem hallgattatható lelkiísmc- relé. Antal, Gábor. Aldous Huxley I). H. LAWRENCE-SÜSEL együtt az angol irodalom. Vol­taire—Rousseau párjának, ne­veztek a huszas évek derekán kettőjüket,. ,D. H. Lawrence, a Lady Chatterlay és a Tollas kígyó szerzője, a tudatalatti ösztönök romantikus ábrázo­lója valóban sókban hasonlí­tott tarmészetrajongásábaai Rousseau-ra. Kortársa, Huxley viszont, rendkívül szellemes, in tellektuális írásmódjával Voltaíre-re emlékeztette az olvasót. Most, hogy több mint harminc evvel teltéivé Lawren- ce-ei, ő .is meghalt, először szinte az lepett meg, hogy még élt. Hiszen az utóbbi években alig hallottunk róla. Pedig a 30-as évek inteDek- tueljeinek nagy élménye volt a. Végzet bábjá.téka, amivel elő­ször lett világhírű Huxley, az­tán a Szép új világ, A vak Sámson, valamint az És múl­nak az évek. Hasonlóképpen közszeretetnek, örvendett nagy novellája, a Gioconda mosolya. Valamennyi írását az a szápor- kázóan szellemes, kesernyés kiábrándultság .jellemezte* amely a huszas és harmincas években lázadás volt mind­azzal a komformizmussal szemben, amely Galsworthy világa. A. nagy toranészettudós, Ju­lién Huxley unokaöcesekén I maga is természettudományát filozófiáját csomagolta ironi­kusan ábrázolt, emberi életek­be, Végzet bábjátéka című mű­vében magát a nagybácsit iá megrajzolta, a. huszas évek an­gol j ntell ektuel jeiröl készített körkép egyik figurájaként. Hi­deg, boncolgató elme volt, d szép hazugságok rideg bírálóid azzal, hogy izekre szedte őkelt és ironikus ábrázolásával lep­lezte le az áligazságokat. Nerri agitált, csak bizonyított, de ffd erősebb volt minden, röp ír al­ba illő igazság harcosságánál. Nálunk hosszú szünet iiti&t két szép novellája jelent meíf a Mai angol elbeszélők című kötetben 1958-ban. Ekkor mát' 'régen Amerikában élt és [mint hírlett — buddhista lelt* > Korosztályomnak, .ifjú ko- [runik egyik nagyhatású emtó' »két jelenti, akinek, hangja* [megszoktuk és — akkor — na- Igycxn szerettük. Sok mindent0 'döbbentett rá mindenkit, segí­tett kételkedni a kimondató >nagy szavak igazságában é* [■tanított gondolkodni mindazont tárni körülöttünk történik. [ Máté Iván : Rövidesen Budapestre : érkezik lohn Steinbeck • John Steinbeck, a Nobel-df" [jas amerikai író, aki kelét- ’ európai körutazásán Moszkvá [és Budapest között néhány rtJ- .pjg Becsben tartózkodik, keű" [ den a sa jtó képviselőinek ki jé" I lentette, hogy a Szovjetunió" ■ban mindenütt meleg, barát* [fogadtatásban részesült. > Az MTI bécsi tudósítóján»” [Steinbeck kijelentette, hogy " • közeljövőben öt napot szám >dékszik Budapesten töltcVl< \ahol mindenekelőtt a maggá' tirókkal szeretve találkozni [Nagy érdeklődéssel készül úk íjának magyarországi állomig 'sara, akárcsak a továbbiakra! [Budapest után Prágába, máJ 'Berlinbe indul. zeüenül; — Engem is apa 4 kedvéért vett oda, 5 Mindössze négyszer-ötszörj találkoztak. Ö kérte Ilonkát,? hogy töltsék együtt a Szil-i vesztért:. i — Hol? | — A munkásotthonban* | — A munkásotthonban? —2 Á lány szabadkozott. Idegen« neki ez a környezet, sose jár-? tok ilyen helyen. Különben is.é édesapja kórházban, fekszik.! gyomorfekéllyel operálták. A? mama egyáltalán nem akar? szilveszterezni, a munkás-e otthonba pedig különösen nem? menne el. * De ő nem nyugodott:. J — Meglátja, milyen rendes? társaság van ott — erősködött.f — milyen családias lesz. Fo-i gadjunk akármiben, hogy jól! érzi majd magát.;. 1 H itte is, nem is, hogy* Ilonkával szilveszte-* rezhet. Az utolsó per-? ":ig találgatta: eljönnek-e? EL* képzelhető, hogy nagyot dob-? hant a szíve, amikor az ajtón* beléptek. Nem, ez talán nem? is igaz! * (Folytatjuk.) )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom