Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-21 / 272. szám

E5ZAKMAGYARORSZÄG Csütörtök, I960, november 21. ÜnaepéSves fogyás lengyel feadégeinfe tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról.) léka egyetemi, illetve főiskolai végzettséggel rendelkezik. A KGST keretében egyébként a Chinoin szorosan együttműkö­dik a lengyel gyógyszeripar szakembereivel, s a mind szo­rosabbá váló kapcsolatok egy­aránt gyümölcsözőek a magyar és a lengyel gyógyszeripar szá­márén A gyárlátogatás után a Chi­noin művelődési termében ta­lálkoztak a vendégek a gyár dolgozóinak képviselőivel. Ko­vács Ferenc, a pártbizottság titkára tájékoztatót adott a párt- és tömegszervezetek munkájáról, majd felkérte Wladyslaw Gomulka elvtársat, szóljon az egybegyűltekhez. Gomulka elvtárs elismerés­sel nyilatkozott a gyárban lá­tottakról. Megállapította, hogy noha a gyár újjáépítése még korántsem fejeződött be, máris hatalmasan megnövekedett a termelés és a mun Ica termelé­kenysége. Hozzájárult ehhez hz üzem tudományos kutatói­nak munkássága. A lengyel Népköztársaság dolgozói érde­keltek ennek a nagy magyar üzemnek eredményes munká- . jában, hiszen a Chinoin ex­portjának tekintélyes . része ■Lengyelországba kerül. Köz­tudomású, hogy Lengyelország sok magyar gyógyszert impor­tál. Zúgó taps és tetszés fo­gadta a lengyel párt- és kor­mányküldöttség vezetőjének felszólalását. Utána a jelen­lévők tapsai közben Kádár János emelkedett szólásra. Be- vezetőjében méltatta a lengyel párt- és kormányküldöttség látogatásának jelentőségét és azt a baráti légkört, amelyben a tárgyalások folynak. A ben­sőséges. elvtársi légkörben folytatott tárgyalások hozzá­járulnak a két ország és nép kapcsolatainak toiwbbi fejlő­déséhez, szorosabbá válásához. Kádár János nagy tapssal fogadott szavai után a XXII. kerületi. Pannónia utcai álta­lános iskola úttörőcsapatának küldöttei köszöntötték a len­gyel párt- és kormányküldött­séget és a látogatás emlékéül úttörőnyakikendövel ajándé­kozták meg őket. Az őrsi nap­lóba, Gomulka és Cyrankiewicz elvtárs emlélcsorokat irt a fia­taloknak. A találkozó végén Darvas József, a gyár igazgatója mon­dott köszönetét a dolgozók ne­vében a látogatásért és ajándé­kokat nvújtott ál a küldöttség tagjainak. Fogadás sax Omágházban A forradalmi munkás-paraszt kormány a lengyel párt- és kormányküldöttség tiszteletére szerdán este fogadást adott az Országházban. Részt vett a fogadáson Wladyslaw Gomulka és Józtf Cyrankiewicz, a lengyel párt­ós kormányküldöttség vezetői, s a delegáció tagjai. Megjelent a fogadáson Dobi István, Kádár János, Apró An­tal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes De­zső, Hónai Sándor, Somogyi Miklós, . Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai. Ott , volt a fogadáson az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok, más vezető személyisége. Részt vett a fogadáson a buda­pesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Ott Volt a KGST rádiótechnikai és elektronikai ipari pállandó zott.ságának ülése alkalmából hazánkban tartózkodó Nyíkolaj Fagyejev, a KGST titkára, valamint az állandó bizottsági íílésen részvevő delegációk vé­rétől. A meleg baráti légkörben le­zajlott fogadáson' Kádár János pohárköszöntőt mondott. — Mai fogadásunkat — kezdte beszédét — a hazánk­ban tartózkodó magas lengyel 1 küldöttség tiszteletére rendez­tük. A ma körünkben tartóz­kodó lengyel párt- és kor­mányküldöttség magyarországi látogatását igen nagyra érté­keljük. Találkozásaink kelle­mesek, tárgyalásaink haszno­sak, nagyfontosságúak szá­munkra. őrömmel mondha­tom, hogy e baráti látogatás valamennyi mozzanatát az őszinteség, a, kölcsönös biza­lom., a szilárd elvi alapokon nyugvó egység és teljes egyet­értés jellemzi. Ez szinte ter­mészetesen következik közös világnézetünkből,' 'közös » cél­jainkból, abból, hogy mind a lengyel, mind a-magyar nép a szocialista társadalom építésé­nek közös útján, együtt, váll­vetve halad előre. — Tárgyalásainkon meg­nyilvánul mindkét félnek az a törekvése, hegy tovább mélyít­sük és szilárdítsuk a két ország szocialista együttműködését a gazdasági, a kulturális és tár­sadalmi élet minden területén, a nemzetközi életben; hogy még tovább erősítsük a magyar —lengyel barátságot. Törekvé­sünk,. hogy hozzájáruljunk a szocialista országok, a nemzet­közi kommunista mozgalom egységének, a gyarmati rend­szer szétzúzásáért, a béke meg­őrzéséért küzdő erők egységé­nek további növeléséhez. — Mély meggyőződésünk, hogy a baráti Lengyelország párt- és kormányküldöttségé­nek mostani magyarországi lá­togatása, tárgyalásaink és megállapodásaink sikeresen szolgálják a magyar és a len­gyel nép érdekeit, ugyanakkor összhangban vannak és egybe­esnék minden ország népeinek érdekeivel. Tárgyalásainkon ismét kifejezésre jutott; és megerősítést nyert az a szilárd, közös álláspontunk, hogy kül­politikánkkal, minden erőnk­kel a béke megőrzéséért, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élésének érvényre juttatá­sáért küzdünk. A fogadáson pohérköszöntőt mondott Józef Cyramikiewicz is. — Népeink sok évszázados történelmében mélyen gyöke­rező barátság — mondotta — a lengyel—magyar barátság ma á munkásosztály és a Írét ország népe által az életben már győzelemre vitt közös esz­mén, a szocializmus eszméjén alapszik, örülünk, hogy ma­gyarországi tartózkodásunk lehetővé teszi számunkra, hogy közelebbről megismerjük a testvéri magyar nép nagy­szerű eredményeit, amelyeket a szocializmus építésében el­ért — Az az út. amelyen a Len­gyel Népköztársaság és a Ma­gyar Népköztársaság halad, együtt a szocialista országokkal, lépten-nyomon Marx, Engels, Lenin halhatatlan eszméinek igazságát és erejét bizo­nyítja. Ezek az eszmék a Len­gyel Egyesült Munkáspárt és a Magyar Szocialista Munkás­párt tevékenységének alapját képezik. — Baráti kapcsolataink ma­gasztos alkotó elemei az or­szágainkat a Szovjetunióval és a többi szocialista állammal összekötő szolidaritásnak és egységnek. A szocialista orszá­gok egysége létfontosságú ér­deke Lengyelországnak, Ma. gyarórszágnák" és minden szo­cialista országnak. Erőnk leg­főbb forrás'a éppen ez az egy­ség. amely alapfeltétele a szo- cialista világrendszer további sikereinek, a békéért és a. szo­cializmusért vívott harcnak, a békés együttéléshez vezető esz­me térhódításának és a szocia­lizmus mielőbbi győzelm.énck a kapitalizmussal folytatott bé­kés versengésben. — Mélységes meggyőződé­sünk, hogy a megbeszéléseit, valamint nézeteink kicserélé­se hozzájárul' testvéri kapcso­lataink szorosabbra fűzéséhez, együttműködésünk kiszélesíté­séhez és elmélyítéséhez, a gaz­dasági élet területén, hozzájá­rul a régi. de új tartalommal gazdagodott barátságunk meg­erősítéséhez. Mindez jól fogja szolgálni a haladás. a béke és a szocializmus ügyét. Koszorúzás, megemlékezés a KMP évfordulój au A Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulásának 45. évfordulója tiszteletére az MSZMP miskolci szervezete emléktábláját a városi pártbi­zottság. a városi tanács és a városi KISZ-bizottság megko­szorúzta. , Az évforduló alkal­mából a város nagyobb üze­meiben, területi pártszerveze­teiben ünnepi megemlékezést tartottak. * A szerdai Pravda a Népsza­badság szerkesztőbizottsága ál­lal küldött nagy cikket közöl a Kommunisták Magyarországi Pártja megalapításának 45. év­fordulójáról. A cikk címe: „A marxizmus—leninizmus — az erő és a lelkesedés kimeríthe­tetlen forrása”. * Szerdán délelőtt a főváros­ban ünnepélyesen megkoszo­rúzták a KMP első központi párthelyiségén — a Visegrádi utca 15. számú épületen — elhelyezett emléktáblát. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ne­vében Nemes Dezső, a Köz­ponti Bizottság titkára és Gáspár Sándor, fi Budapesti Pártbizottság első titkára, a Politikai Bizottság tagjai, a Budapesti Pártbizottság kép­viseletében Kiss Dezső és Csi- kesz Józseíné titkárok helyez­tek el koszorút, majd a KISZ Központi Bizottságának, a XIII. kerületi pártbizottságnak és a Párttörténeti Intézetnek képviselői helyezték el a meg. emlékezés virágait. líéííőn összeül a Biztonsági Tanács Hivatalosan közölték, hogy 32 afrikai és ázsiai ország kéré­sére hétfőn összeül a Biztonsá­gi Tanács, hogy folytassa a vi tát a Dél-Afrikai Köztársasái kormányának faji megkülön­böztetési politikája felett. Ki most már as úr Irakban? Gaearin - ezredes Rogyjon Malinovszkij mar­sall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, soronkívül ezredes­sé léptette elő Jurij Gagarin alezredest, a világ első űrhajó­sát, az űrhajós csoport pa­rancsnokát — közölték illeté­kes helyen az MTI moszkvai tudósítójával. A LONDONI magyar követ­ség fogadást adott az Inter­parlamentáris' Unió angol ta­gozatának meghívására Ang. Jiába érkezett magyar parla­menti küldöttség tiszteletére. „LEGYEN külön a sátra­tok, de a szívetek dobogjon együtt.” Ezt az ősi arab mon­dást választottam címül idén, július 5-én, amikor először próbáltam képet adni, ugyan­csak az iraki események kap­csán, a Baath-párt és Nasszer elnök viszonyáról. Tettem pe­dig azért, mert a nasszeri arab nacionalizmus, amely az EAK expanziós törekvéseit igyek­szik közös arab érdekként fel­tüntetni, éppen Irakban és Szí­riában csap össze állandóan az ugyancsak arab nacionaliz­must jelentő Baath-párltal. Minthogy azonban mindkét tö­rekvés az arab nemzeti érzést igyekszik felkorbácsolni a ma­ga érdekében, a Közel-Keleten állandóan jelenlévő imperialis­ta politikai intrikák miatt kénytelenek együttműködni, noha céljaik sokban ellentéte­sek. Mert ha Nasszer elnök nem is mindig leplezett célja a Kairótól Damaszkuszig és Bagdadig összefogott, általa vezeteti egységes arab világ, amelyben Allah egy és Moha­med után Nasszer az ő prófé­tája, akikor a Szíriái és iraki Báath-párt ugyancsak arab nacionalizmust akar, egységes arab világot, de több centrum­mal, föderativ államszövetség­gel. Ennek az álláspontnak szellemi vezére az a Michel Aflak, akinek prófétai tekin­télye vetekszik ugyan Nassze- réval, hiszen ezt a pártot 5 alapította, ám fegyveres ereje lényegesen kisebb, mint Nasz- szeré. MINDENNEK ellenére idén februárban és márciusban az ő inspirációjára űzték el Szí­riában az EAK-tól annak ide­jén 'lázadás útján elszakadt bankár-burzsoáziát, a kormány éléről, éppenúgy, mint. Kassze­met, aiki Irak első felszabadí­tója. volt. A dolog pikantériája csak az, hogy a szíriai bankár­burzsoázia lázadását a Szíriát gyarmatosítani óhajtó Nasz- szerrel szemben ugyancsak a Baath-párt, támogatta, annak­idején,' de szembefordult vele, mert nyugati kapitalista rend­szerével nem ért: egyet. Hiszen Aflak, aild nem titkolja, hogy antibolsevista, ugyanakkor arab szocialistának vallja ma­gát, de nem hajlandó „külön­választani a nemzetit a szocia­listától”. Ez a fogalmazás pe­dig nem más, mint az európai politikában jólismert fasizmus megfogalmazása és nem vélet­len, hogy Aflak 1940 táján ala­pította mozgalmát, amikor a fasizmus Európában virágko­rát élte. Irakban viszont a katonai diktátor Kasszem ellen támo­gatta a Baath-párt; Arefet* a Nasszcr-barátot, mert szem­ben állt Kasszemmel, aki a Baath-párt szemében áruló' lett, amikor csak a hadsereg­re támaszkodva igyekezett személyi diktatúrát teremteni. Aref azóta ugyancsak szembe került — a jelek szerint — a Baath-párt egyes túlzóival, mert ezeknek „erős kéz” poli­tikája különösen a kurdok ül­dözésében általános felzúdu­lást váltott ki világszerte! Nos a túlzók és a „mérsékeL tek” a Baath-párton belül most összecsaptak és puccs segítségével néhány napra a mérsékeltek kerül tele fölény­be. A Szíriában uralkodó Baath-pártiak — a jelek sze-v rint •— nem valami jó szem­mel nézték ezt. mert Aflak tekintélyét latbavetve siettek Bagdadba „rendet csinálni”; a túlzók tekintélyét vissza szerezni és a párt egységét megmenteni; , Miközben tanácskoztak és vitájuk betöltötte az egész Kö­zel-Kelet politikai egét, Aref sem volt tétlen, katonáira, tá­maszkodva megszállta Bagda­déit és elűzte az egész veszeke­dő társaságot. Szíria tajték- zott, Kairó azonban örömmel fogadta Aref visszatérését Aref azonban — a jeleik szerint — ismét lavírozni kénytelen és tárgyalásokat kezdett a hata­lom visszaszerzése után a Szí­riái baath-istákkal, mert tel­jes félreállitásuik Nasszer fe­nyegető árnyékának túlságos megnövekedését jelentené éa ez is veszélyes. ÍGY ALL az arab naciona­lizmus vitája az arab naciona­lizmussal e percben Irakban; és talán a német. Süddeutsche Zeitung jóslatában is van va­lami igazság. E lap ugyanis még a nyáron úgy jellemezte ezt a helyzetet: „nem kell nagy prófétának lenni ahhoz, hogy megjósoljuk: politikailag eh még jónéhány fejbe fog ke­rülni”. Máté Iván Magyar—lengyel barátsági nagygyűlés pénteken a Sportcsarnokban ,4 ív helyszínű közvetítést «rí ns eseményről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága pénteken délután 4-t{- ■$£• ~k Ve •3f -K* tv 'á vr -X- -X' v'- '«v -K* -X* *X* vr *a- -X- •3fr -X- -X* -X* -X* -X- -X- -X* -X- -X* vr *X”X* ’X *X •X vf *X* -X X X -X- X X X X X X X X X -X- 'X- X X X X X X ve vi-X X X 'X* X X X X X X X X X X vi- Ve -a- X X X X X X X Miért Sí ellett fellőni a „színes rakétát” \ Válasz Dezséry Lászlónak O któber 20-i számunkban A mában kell élni! cím­mel értékelő cikket kö­zöltünk a Mezőkövesden meg­jelent Matyóföld című füzet­sorozat első számáról. A cikk részletekbe menően elemezte a kiadványt, és 'azt a — címében is kifejezett — következtetést vonta le, hogy a mában kell élni, s egy ilyen kiadványnak kezdettől fogva elsősorban a szocializmus építésében rész­vevő Mezőkövesd életével kell foglalkoznia. Cikkünkre reagált Dezséry László is, aki a Kos­suth Rádióban elmondott kom­mentárjában ■ foglalkozott a Matyófölddel, valamint a ki­adványról írt méltatásunkkal. Hadd bocsássuk előre, hogy sértő Dezséry kommentárjának címe: Egy új kiadvány — ósdi visszhanggal. Hasonló a kom­mentár hangja is, az abban érvényesülő vagdalkozás ön­magáért beszél. A reflexió ténymegállapításaival vitáz­nunk kell. D ezséry azt kifogásolja, hogy a Matyóföld meg­jelenése után „Miskolc­ról azonnal fellőtték a színes rakétát, hogy veszélyt jelezze­nek”. Igenis, fellőttük a színes rakétát, hogy jelezzük a ve­szélyt. Ugyanis míg Dezséry pusztán egy füzet ismeretében, valamint egy-két mezőkövesdi előadó-est tapasztalatai alap­ján ítélt, mi összefüggéseiben néztük a mezőkövesdi kulturá­lis életet. Annak a vidéknek a kulturális életét, amely ne­künk nemcsak egy kommentár témája, hanem a szocializmust építő mindennapjaink szerves tartozéka, fontos összetevője. Ismerjük a községet, szoros vele a kapcsolatunk, ismerjük az embereket, ismerjük az ottani életet hosszú, sokéves, sőt évtizedes fejlődésében. S mert ismerjük és mert újság­írói hivatásunkból folyóan is sokat foglalkoztunk vele, igen­is szükségesnek láttuk fellőni a „jelző rakétát”, még akkor is, ha a füzet vezércikkében van ígéret a mával való foglal­kozásra. Visszapillantva a korábbi mezőkövesdi kiadványokra, publikációkra, megmozdulá­sokra, a mának igazából min­dig csak az ígéretével találkoz­tunk. Egy 1958 elején írt cikk­sorozatunk adataiból is kitűnik, hogy hiányzott a jelen prob­lémáival való foglalkozás. Ké­sőbb egy Matyó rózsa című produkció kapcsán merültek fel ugyanezek a problémák. 1960-ban megjelent a Matyó­föld című antológia, amelyről az Észs.kmagyarországban és a Borsodi Szemlében kritikai jegyzetet olvashatunk, és ezek­ből 'is kitűnik, hogy akkor (1960) is hiányzott a ma észre­vétele, a múitbaíordulás domi­nált. Néhány héttel ezelőtt cikksorozatot írtunk Mezőkö­vesdről, amelyben egy sor mai problémát villantottunk fel, és szóvátettük, hogy a mezőkö­vesdi kulturális élet irányítói­nak is észre kellene venniük azokat. Ezt követően jelent meg a szóban forgó füzet, amelyben a mai élet ismételten csak ígéret. J ogos volt tehát annak a jelzése, hogy „feltétle­nül kívánatos intenzí­vebb érdeklődés napjaink jránt. . a szocializmust építő Mezőkövesd életében való ben- neélés. az állandó visszafordu­lás helyett” — még cikkor is, ha Dezséry ezt rovásunkra írja, s gúnyolódik azon. hogy fellőttük a veszélyt jelző „szí­nes rakétát”, s azt a megálla­pítást teszi, hogy „íme, az fiszakmagyarországban itt van újra a múltból o]y riasztóan kísértő pápáskodás, amelyre úgy szeretnénk már nem is emlékezni”. Dezséry logikája szerint te­hát riasztóan kísértő pápásko­dás, ha 1963-ban a szocialista mával való foglalkozás igényét fogalmazzuk meg, és nem tu­dunk lelkesedni olyan tanul­mányért, amely a felszabadu­lás előtti, velejéig provinciális, s a fasizálódás éveiben erősen jobboldali mezőkövesdi sajtó történetét kívánja megrajzolni, meglehetősen álobjektív mó­don, kritikátlanul, sőt gloriíi- kálva. Dezséryhek a múltra való hivatkozása olyan látsza­tot kelt, mintha a rossz mód­szerre hivatkozással minden fajta, ám legyen így: veszélyt jelző kritika jogosultságát sze­retné tagadni. Emlékezhet De­zséry László, a múlt pápáskodó módszerei mások voltak: a le- parancsolás, az eltiltás, vagy legalábbis azok követelése. A mi értékelő cikkünkből a bírá­lat ellenére is a bizalom, tük­röződik. hiszen kifejezzük cik­künkben azt a reményünket, hogy a következő füzetekben több helyet kap majd a mai élet, végezetül azt írjuk, hogy „A Matyóföldtől sokat és sok iát várunk”, majd később azzal fejezzük be cikkünket: „Sze­retnénk hinni, hogy az elkövet­kező lapszámok gondosabb szerkesztést, körültekintőbb Magyar írók a Szovjetunióban A Szovjet Írószövetség meg­órakor magyar—lengyel barát­sági nagygyűlést rendez » Sportcsarnokban. A nagygyűlé­sen Kádár János és Wladyslah' , . . Gomulka mond beszédet. *********************** A Magyar Televízió 15 ór» *55 perces kezdettel helyszín* anyqgválögatást tükröznek és £ közvetítést ad a. nagygyűlésről- a fáradozás több eredményt*a rádió pedig 20 órakor az cs- produkál, mint az első szám-1 tj krónikában hangképekben nál”. Ez talán mégsem a múlt- * számol be a nagygyűlés cscmc- ból kísértő pápáskodás! nyélről. E " rlheletlen és indokolat-ijl lan Dezséry László ki- * rohanása és bíráló meg- jjl jegyzéseinknek önkényes jel-£ zők kel való illelése. Miért tartja * cikkünket maliciózusnak? Mi-* ért képzeli, hogy minket nem^i ___ ______________= a felelősségtudat, és napjaink*hívására Moszkvába érkezett» problémái igényes megoldásá-^Nlugyuv Írók Szövetsége öttagú nak a vágya vezet?! Igenis fe-* küldöttsége: Király István, Fo- lelösséget érzünk Mezőkövesd- íj: dór András, Juhász FerenCi ért. Felelősséget érzünk a Ma-*Papp Lajos és Simon István. - tyóföld majdani számaiért is. J A magyar írókkal baráti be- Es mert ez a Matyóföld a já-*szélgetést' folytatott EduardaS15 rási művelődési ház irodalmi *Mezselajtisz Lenin-dijas litván és néprajzi munkaközösségé- * költő, a Szovjet írószövetség nek alkalmi kiadványa, olyan * titkára, igénnyel is kell vele szemben* A delegáció hosszabb körút- fellépni. *ra indul a Szovjetunióba»' S zocialista kultúrforra-1 -ellátogatnak Leningrad dalműnk alaptöivénve, f J?a’ a íe-llodv a part müvelődéspoliti- Í?z*bflttL láí°Saláf* kai irányelveinek dokumen- e? a világ legn túrna leszögezi: a kulturális $^obb er°m«yenel, Bratezkbafl- élet minden megnyilvánulását *rr,e<bern^er1 naPJalt>aP ' alá kell rendelni annak a harc- |m/^ar költők Moszkvában nak, amelyet népünk a mun- | &zt vef n<* a költészet napi* kásósztály vezetésével a szo. |hagyomanyos ünnepségein, cialista kultúra megteremtésé------O----­é rt folytat. Amikor pedig úgy * Kíizrvtlr orr latjuk, hogy valamely kultu- ENSZ-KOZG\ULES P ralis szerv ebben ingadozik, $tiükai bizottsága kedden a k, vagy ettől az irányvonaltól el-$5° esü orakban 89 szavazat tér, fellőjük a jelző rakétát. *14 tartózkodás mellett, e le» Ez feladatunk is, kötelessé- *sz?.vazat ’?fkul «a*<r~ *latin-amen.kiu atomfefiyv^ Jmentes övezet felállítását cél^ Benedek Miklós * javaslatot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom