Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-17 / 269. szám
Vasárnap, 1963, november Vt. BszüKRáfenrxsosszAa 9 Tudomány — Jecimlka mm Korszerűbb szervezés korábbi beköltözés Az építőipar műszála színvonala az elmúlt években sokat fejlődött. A bő választékú építőanyagok nagy tömegű előállításával, a gépesítés fokozásával párhuzamosan fejlődtek ki a korszerű építésmódok. Ezek, és a sokféle tipizálás, szabványosítás, lehetővé tették 6z építőipar iparosításának műszaki feltételeit, az építőipari tömegtermelés kialakulását. Az építőipar iparosodásával azonban nem tartottak lépést 'az alkalmazott termelésszervezési módszerek. Az építkezések kivitelezésének szervezése, egészen a legutolsó időkig — döntő részben — az egyedi építés feltételei szerint történik, jóllehet a korszerű építés- tnódok műszaki-gazdasági elő- hyei csak tömegszerű, folyamatos építés esetén érvényesülhetnek. Hiába fejlődött tehát az építési technika, korszerű tervezés hiányában, nem csökkent számottevően az építkezések időtartama, költsége, s a munka termelékenysége is alacsonyabb, mint a környező államokban. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, 1960. júniusi határozatának Végrehajtásaként kezdte el az Építésügyi Minisztérium — a szocialista államokban már sikerrel alkalmazott — „folyamatos termelésszervezési módszer” tanulmányozását, továbbfejlesztését, majd bevezetésének előkészítését. Az ÉM Építés gazdasági és Szervezési Intézet feldolgozta e módszer elvi, valamint a hazai sajátosságoknak nie glel elő gyakorlati kérdéseket és 1962-ben néhány kijelölt, nagyelemes lakásépítkezéseken, valamint mélyépítési munkánál bevezették e módszert. 1963-ban pedig valamennyi nagyelemes és hagyományos módszerrel kivitelezésre kerülő lakótelep építkezésen, továbbá az egy évnél hosszabb ideig tartó nyomvonalas jellegű mélyépítési munkáknál, ezt a korszerű termelésszervezési módszert alkalmazzák. •<Ä: Folyamatos termelésszervezés Áz építőipari termelés alapvető sajátossága, hogy-termékei — az építmények — helyhez kötöttek. Amíg a gyárakban, ■üzemekben a termék, a gyártmány „vándorol” üzem- részröl-üzemrészre, szalagról- szalagra. addig az építőipari termelőfolyamaiban a dolgozók, az anyagok, a gépek vonulnak íermékről-t érmékre, épílményről-építményre. Nos, a módszer, ezt a „vándorlást” lesz! a legteljesebb mértékben tervszerűvé, állandóvá és folyamatossá. szinte —a szó szoros értelmében — szalagszerü- vé. Építési „szalag” A hasonló típustervek alapján épülő, legalább évi 200 lakást magukban foglaló lakótelepeken lei jelöli le az egyes lakóházak építési sorrendjét, vagyis azt az irányt, amerre az építési szalag halad majd. Erre nemcsak azért van szükség, mert az egyik legfontosabb építőipari gép, áz elemek beemelését végző toronydaru iránya és haladási sebessége határozza meg a további folyamatokba történő belépést, liánéin azért is, mert a. torony- daru kapacitását csak előre kijelölt, állandó foglalkoztatottságot biztosító, folyamatos útvonallal lehet a legjobban kihasználni. Jellemző példaként itt említjük meg, hogy a módszer bevezetése előtt hazánkban, egy toronydara átlagosan évente 150—200 lakást szerelt össze, míg folyamatos termelésszervezés eseten évi 400— 500 lakás összeszerelésére van lehetőség. Az építési sorrend, a dara irányának és haladási sebességének meghatározása után kerül sor a további kivitelezési folyamatok felosztására.- Kijelölik az egyes szakaszokat — válaszfalazás, belső vakolás, slb. —, megállapítják a munka sorrendjét, valamint idő és optimális létszámszükségletét. A legdöntőbb különbség a hagyományos szervezéssel szemben, a felbontás nem építményekre, vagy szerkezetekre, hanem a kivitelezési folyamat technológiailag elhatárolható szakaszaira vonatkozik. Az egyes szakaszokba tartozó munkálatok elvégzésére állandó szakmai összetételű és létszámú, ún. szakosított brigádokat szerveznek, amelyek szek- cióról-szekcióra, majd épület- ről-épületre haladva, mindig ugyanazt a tevékenységet végzik. Ilyen formában tehát, a kijelölt szakaszokon folyamatosan lép be cgy-egy brigád az iitemidőnek megfelelően és mindig akkor, amikor az előző technológiai folyamatot az előző brigád már elvégezte. ValóEgyeíleu gép — egy műhely helyeit Sokszor előfordul a mezőgazdasági gcpek javításában, hogy olyan pótalkatrészekre lenne szükség, mégpedig igen gyorsan, amelyeknek elkészítéséhez 5—6 féle szerszámgépet — fúrót, marót, köszörűt stb. — kellene használni. A feladat megoldása annál tovább tart, minél ösz- •szelctlcbb, bonyolultabb a kívánt pótalkatrész. Ez természetes is, hiszen ilyenkor többféle gépre, alakító és megmunkáló berendezésre '’au szükség. Milyen célszerű lenno egy olyan gép, amely egy egész műhely valameny- nyi berendezését helyettesítené és ilyenformán lehetővé tenné a hiányzó alkatrész Vagy készülék gyors elkészítését, s a munka csak rövid időre szakadna meg! Ez az igény persze nemcsak mező- gazdasági gépek gyors, helyszíni javításakor merül fel. Gyakran van szükség olyan szerszámokra, kisgépekre, melyekből egy-, esetleg néhány darabot kíván csak a gyakorlat és így’ elkészítésükhöz nem lenne gazdaságos az tnari termelőberendezések tékötese. Eanek % problémának » megoldását nyújtja* a Horn. mel gyár UWG jelű kisgépe. Ez sokoldalúságával egész műhelyt helyettesít, Annyi féle megmunkálásra alkalmas egymaga, hogy feleslegessé teszi az esztergát, fúró. maró-köszöríi-gyalu, fogazó, és egyéb gépeket, tehát mindazokat a gyártóeszközöket, melyeknek elhelyezése a gépállomás helyszínre siető műhelykocsijában képtelenség lenne! Vajon hogy tudja ez a kis. gép feladatát betölteni? Lényegében a következő Tő szerkezeti elemekből áll: egy 780x215 mm felületű gépasztalból, az erre merőleges helyzetű acéloszlopból, valamint különböző, cserélhető tartozékok qgész sorából. Mind a gépasztal, mind az oszlop úgy van kialakítva, hogy ezek az említett — kis. súlyú — tartozékok könnyen cserélhetők és áthelyezhetők legyenek. Ezáltal az UWG kisgép, amely elfér egy kis műhelyasztalon, előbb esztergapad, néhány perccel később síkköszörű* majd újabb átrendezés után a kívánt tetszőleges megmunkáló bérén. dczcíi alakját ölti ban, egy állandóan mozgó — előre haladó — szalaggá válik az építés színhelye. Az új módszer eíonyei A toron ydarara vonatkozó eredményeket már említettük. Miután a brigádok szakmai összetétele állandó, s legalább egy éves távlatban, napra meghatározott program áll előttük, tudják, hogy mikor, melyik építményen és szekcióban végzik vgyanazt a munkál. Ezért nő a munkakedvük, intenzitásuk és gyakorlottságuk, tehát a munka termelékenysége állandóan emelkedik. Nincs állásidő, veszteségidő, nem kell anyagra, és megfelelő munkaterületre várni, a dolgozók átlagkeresete növekszik. Megszűnik az átadás-átvételi eljárás előtti napokat jellemző „hajrá”, amikor a különféle szak- és szerelőipari brigádok, szinte egymás „hegyén- hátán, sokszor egymás munkáját rongálva dolgoznak. Nagy mértékben javul tehát a minőség. A korszerűen szervezett munka eredményeként jelentősen csökken az építkezések kivitelezési időtartama. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a korábbi átlagos 10—11 hónapos építési idővel szemben, 7—7,5 hónapra csökkenthető egy-egy épület kivitelezési időtartama, sőt számos lakóházat 6—6,5 hónap alatt tudunk a lakásra várók rendelkezésére bocsátani. Ennek következtében nemcsak a lakásproblémák oldódnak meg korábban, hanem az építés költségei is csökkennek. .Miskolcon, áz ÉM Borsod megyei Állami. Építőipari Vállalat kivitelezésében épülő Ki- lián-Dél lakótelepen, ez év júniusában került sor folyamatos termelésszervezés bevezetésére.' A szalag 18 épületet, összesen 489 lakást foglal magában, amelyből 323 1alvás ebben az évben, 166 lakás pedig 1964-ben lép be a folyamatba. Az első épület átadására 1964. januárjában, az utolsóra pedig 1964. októberélven kerül sor. Az épületek átlagos építési ideje — a korábbi 9,5 hónappal szemben — 7,5 hónap, sőt lesz olyan lakóház is, amelyet 6,5 hónap alatt készítenek el. Ismeretes, hogy 1964-től kezdődően új lakótelepek építése kezdődik a Szentpéteri és Győri kapuban. A Kilián-Délen létrehozott szalag tehát nem szűnik meg, hanem folyamatosan belép az említett lakótelepek építési munkájába, sőt — az építendő lakósok számának ismeretében — további szalagok létrehozására lesz szükség. ' Kétségtelen,- hogy egy-egy új módszer bevezetése és gyakorlati alkalmazása nem lcöny- nyű feladat, különösen akkor nem, ha sokkal nagyobb szervezőkészséget, tervszerűséget és állandóságot követel meg a résztvevőktől, mint az eddig megszokott módszerek. De megéri! Nem lehet szebb dolog az építők számára, mint ’az, amikor a jó minőségben megépített lakóházakba, a boldog lakók — 2—3 hónappal korábban beköltöznek. Mihale.cz József, az ÉG SZÍ miskolci kutató osztálva'tud. munkatársa iiiiiiiiiiimimiiiiiimiiiiiimmiii Lumineézkáló bélyegek Ä szovjet posta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulójára bélyegsoroza- tot hozott forgalomba. Az egyik bélyeg rajzának középső részét, lumineszkáló festékkel nyomták. A szokásos elrendezésben az ,.1017”-es évszám és a történelmi Aurora cirkáló orr-része piros színezetű. Infravörös lámpa sugaraiban a rajznak ezek a részletei élénk Vörös, színben, gyúlnak ki, oooooooaoooooooQooooooooQOoooooooooooooooooooooooooo,ooo_oof Heké®a élűi CSÖRGOMBINÉ megvárta, míg a vevő léptei elhalnak, csak azután fordult kesernyés mosollyal a. puritán egyszerűségű széken kényelmcllcnkcdö barátnőjéhez: — És maga úgy véli, drága Malvinkám, hogy nekünk talán jobban megy? Ugyan! Nevetnem kell! Ha! Ha! Barátnője megértőén bólogatott, miközben azon törte szépen festett fejét, hogy mit. mondhatna még cl, növelendő a maga nagy baját. Majd fölöttébb elcsodálkozván, hogy alig egy órányi, egyfolytában tartó pxinaszkodás után már semmi sem jut eszébe, megadóan szólott: — Tudom én azt, drágáin, tudom. Dehát kinek megy ma jól? — Ez az! Kinek? — gömbölyödött vissza a kicsinyke pult mögé Csőrgombiná. — Egy ilyen kis boltocskával! Újra nevetnem kellene, csak nem akarom vele untatni. A maguk üzlete még csak-c.sak. Meg a férje, is ügyes ember. BARÁTNŐJE meglepődve tekintett rá: hát hiába- volt megint az egy órányi panasz? Nagy halom lélegzetet vett, hogy újra kezdje, de Crörgombiné megérezné a vészt, hirtelen előzött: — Azt kérdi, hogy kinek? Hát azoknak! — az ajtó felé lendítette súlyos karját, így jelezvén az imént távozott vevőt. — Neki! Meg a többieknek! Akik idejárnak! Tudja, kedves Malvinkám, mi pénz van azoknál? Fogalma sincs! Akárki bejön az utcáról, kiválaszt valamit cs megveszi. Azt hiszi alkudnék? Egy filMarlia jó — Ne taposson a patámra, maga ökör! — Ha nem tetszik, utazzék taxin! lért sem! Kimondok egy árat es fizetnek7 Megáll az esz! Hát miből? Könyörgöm, drága Malvinkám. miből telik nekik? Hogy tudnak, szó nélkül kifizetni 800 forintot egy... ilyen..1 izé. Hát nem arról van szó, hogy nem jó.. Jő! Remek! Kitűnő, ugye? De csak úgy egyszerűért fizet! Akármennyit mondok. Arcizma- sem ranz dúl. megköszöni és viszi. Én ezt, drága. Mai-« vinkám, higyjc el, már nem bírom soká! Ebire én kikészülök! Tönkremegyek! — És szipogva) omlott a pulira. MALVINKA még megértőbben bólogatott, mint az előbb, közben az jutott az eszébe, hogy milyen megható jelenet lenne. ha. felállna., odamenne barátnőjéhez cs zsebkendővel töröl- getné a szemét. Bár tudta azt is, hogy még egy kicsit várni kell, mert ilyenkor Csőrgombiná még csak szipog, a könnyek, jó kövérek, nagyok, csak később jönnek. Halvány büszkeséggel gondolt magára: ő még bármelyik pillanatban képes könnyezni. Igazi könnyeket. Milyen szépen perdülnek le az arcon! Nem úgy, mint Csörgombinénál. Ő szétmaszatolja. De mégsem állt fel, mert valahogy olyan jól ült most. Vevő jött, választott, fizetett, ment. Csör- gombiné diadalmasan széttárta karját: — No, mit. mondtam? Nem pontosan így mondtam? Hát azt hiszi becsapom én magát? Látta, hogy fizetett? Közben meg én! Én csak megyek lejjebb. Az adó! — Hirtelen a fejéhez kapott, de megérintve frizuráját, inkább a. szíve tájékához szorította kezét. — Rengeteg! Egyszerűen nem lehet kifizetni! Már nem tudok egy tisztességes rongyot venni magamra. Meg kell vonnunk magunktól mindent! A legegyszerűbb dolgokat is! Malvinka a legmégértőbb bólintésát bólintotta, és bár álmosság telepedett szemhéjának púdermorzsái közé, szóval is kifejezte véleményét: — Bizony, nehéz az élet. — Még valamit akart mondani, de annyira erőt veti rajta a ki- látástalanság nehezéke, hogy csak legyintett. — Jaj! — riadt fel hirtelen. — Na haragudjon, drágám, el kell rohannom! — A retiküljében kezdett kotorászni, közben vagyolcat kiáltott. — Jcsszusom! Jesszusom! Hol ran már megint? Az előzőt is kétszer hagytam cl. Már ez sincs* meg? Hát miért csinálják olyan kicsire? — HAGYJA DRÁGÁM, ne keresse, majd én■ elviszem. Az enyém kéznél van — szólt bánatosan Csőrgombiná, majd a táskájába nyúlt, és az imént kiöntött nagy keserűségtől még remegő kézzel vette elő a slusz-kulcsoí. Priska Tibor A mi kis filmismertetőnk US»! Film vígjáték (..Nevess velünk") Dokumentumfilin Szélesvásznú film (Lollobrigidával cs Jean Marais-val) _ * * ■ pó - ■>(£*, yjt -*'.'itsW •».•' Gyerekfilm “jt ""-fej ■ ‘vie:."r &izz,: • * r, —- •*••/** *'<■» *' v r, •/ \ ///A ^0% £211/ Szerelme® film Bűnügyi film («Hol van a gyilkos?^
