Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-01 / 256. szám

Világ proletárjai, egyesületek] Tyereskova és Nyiholajev hts&assága Mezcmyárádi számvetés A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYE' BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szocializmus és fölét XIX. évfolyam, 256. szám. Péntek, 1963. november 1. 2 Ő szinte szavakkal világos feladatokat szabott meg az országgyűlés. A Mi­nisztertanács beszámolója, a képviselők, a miniszterek fel­szólalásai igen reálisan ismer­tették népgazdaságunk eredmé­nyeit, gondjait. A gazdasági •építőmunka valamennyi léf nyeges kérdéséről igen őszinte légkörben folyt a tanácskozás, a vita. Nem volt könnyű ez az esz­tendő. Különösen az építőiparban éreztette hatását a zord tél. de nemcsak ez az oka, hogy ebben az iparágban nem értük e] a kitűzött célokat. Bár az eredményeik itt is szépeik, mint azt Trautmann Rezső építés­ügyi miniszter mondotta az országgyűlési felszólalásában: „A háromnegyedévi termelési volumen 6 százalékkal maga­sabb az 1962. évi első három­negyed év termelési értéké­nél, holott szinte teljesen azo­nos műszaki feltételek mellett 1,4 százalékkal kevesebb mun­káéi) állította azt elő”. Az építőiparban a szervezetlen­ség akadályozta másodsorban a munkát. Így történt ez Bor­sodban is, ahol a nagy erőfe­szítések eredményeként a har­madik negyedévvégére szépen felfejlődött az építőipari mun­ka. mégis több, jelentős beru­házásunkon az építkezések elő­készítéséneik lassúsága vissza­vetette a terv .szerinti előre­haladást. A beruházások az év kilenc hónapjában elmaradtak a tez'vhez viszonyítva. Ez az oka annak, hogy megyénkben a 27 nagy beruházásból év vé­géig csak húszat adunk at; Közismert tény, mint azt az építésügyi miniszter is mon­dotta referátumában, hogy munkaerőhiány, és nem egy esetben anyagellátási zavar is hátráltatta a lelkesen dolgozó építőmunkásokat, továbbá a szállításban fellépő kisebb- nagyobb zavarokig akadályoz, ták az anyagellátást. Van azonban egy harmadik ok is; nem sikerült még az építőipar minden területén kialakítani a kulturáltabb irányítást, megteremteni a korszerűbb generál- és alvállalkozói össz­hangot, s a technológiái és munkafegyelem is több kíván­nivalót hagy maga után. A Borsodban folyó hatal­mas beruházások, la­kásépítkezések helyze­te kielégítőnek mondható, ha figyelembe vesszük a mór is­mertetett gátló körülménye­ket. A megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál eddig Mis­kolcon a 862 lakás helyett 857- et, a megyében pedig összesen 1548 lakást adtak át. Ebből is kitűnik, hogy van remény a tervben szereplő lakások év végére történő átadására. En­nél- a vállalalnál a koisze— rűbb technológiák egyre na­gyobb temleten történő alkal­mazásával eredményes volt az idei munka. Igaz, az országo­san engedélyezett 9 millió túlórából, a vasárnapokat is beleértve, eddig már több mint 262 ezret használtak fel. És jól. A Megyei Mélyépítő Vállalatnál, ahol szintén van­nak eredmények, 200 ezer túl­órát használtak fel, s ez sokat segített abban, hogy ez a nagy területen dolgozó és igen fon­tos munkát végző vállalat jobb minőséget és nagyobb meny- nyiséget produkálhasson. A jelen tehát biztató, de nem szabad elfelejteni, hogy két hónap múlva új évet kez­dünk. Az új év pedig még nagyobb követelményeket állít az építőipar elé. A minőség dolgában is sok még a tenni­való. Szakadatlanul fejleszteni kell az új építési technológiá­kat, csökkenteni az építési időt, s ami a legfontosabb, folytatni kell a hasznosnak mutatkozó folyamatos építés­szervezést, a korszerű munka­szervezést, amely egyik felté­tele az építőipar színvonala emelésének. A feladat, a jövó, a távlat gazdag, ehhez kell szabni a munkát. Egyedül Borsodban G00 lakással 'többet építünk 1964-ben. mint az idén, továbbá 35 új, nagy be­ruházás kivitelezését kezeljük meg, 2 milliárd forint érték­ben. Hűen tükrözik ezek az adatok a megye építőiparának az eddigieknél is jóval na­gyobb feladatát. Sajnos, nem mondhatjuk el, hogy megyénk építőipara már mindent meg­tett a jövő évi felkészülés ér­dekében. Több építőipari vál­lalatunknál megkéstek a ter­vek készítésével, van olyan építőipari vállalat is, amely­nek nincs jóváhagyott terve 1964-re. A beruházások elő­készítettsége sem megfelelő. Van tehát feladat bőven, s nem is elsősorban Borsodban, hanem a felsőbb szerveknél kell meggyorsítani a munkát. Igaz, a beruházások előkészí­tése a jövőben egyszerűbbé válik, mint azt Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnö­ke mondotta az országgyűlés előtt: egységesítik a beruhá­zások engedélyezését és egyez­tetését, az erről szóló prog­ram-módosítást a jövő év ele­jéig valamennyi építőipari vállalat megkapja. Nem véletlen, hogy az or­szággyűlésen csaknem vala­mennyi felszólaló foglalkozott az építőipar jövőjével. A 15 éves távlati terv szerint 1 mil­lió lakást építünk fel, ez pedig az ország egész közvélemé­nyét foglalkoztatja. Gazdaság- politikánk alapvető célkitűzé­se a nép életszínvonalának szüntelen emelése, a lakás- helyzet javítása, a lakáskultú­ra fejlesztése. Ezért a magyar építőiparnak is fel kell zárkóznia az építő­ipar nemzetközi színvonalához. Borsodban több helyen, például a tiszapalkonyai gyárépítkezé­seknél van e téren szép előre­haladás. A lakásépítkezéseknél azonban még nem kielégítő a helyzet, mint arról Bondor Jó­zsef képviselő szólt a parla­mentben. Elmondotta, hogy a jövőben feltétlenül növelni kell a panel-építkezés arányát. A panelos, építkezés műszaki megoldásához azonban még nem teljesen biztosítottak a fel­tételek. Sor kerül' külföldről egy házgyár behozatalára és megépítésére, és tárgyalások folynak több házgyár beszerzé­séről. Ez azonban meglehető­sen hosszadalmas, ezért az a fontos, hogy a már eddig is alkalmazott korszerű, öntöttfa­las és panelos építési módsze­reket szélesebb körben alkal­mazzuk lakásépítkezéseinken is. 1 B orsodban, ahol igen sok lakás épül, különösen fontos, hogy jobban el­terjesszük a paneles, előregyár­tót!; elemekből történő építke­zést. Az országgyűlésen vala­mennyi képviselő és miniszter felszólalásából erőteljesen kl- csendült: most az építőkön a sor, hogj' bebizonyítsák: cl tud­ják érni- a nemzetközi viszony­latban is magas színvonalat. S amikor még több és még jobb munkát kérünk az ország, ben­ne Borsod megye gyár- és la­kóházépítőitől, akikre igen nagy felelősség hárul, azt se feledjük el, hogy köszönetét is mondjunk az építőknek jó szív­vel végzett eddigi munkájuk­ért. Szegedi László Szakkörösdi, vagy szakköri munka November 2-ára virradóra elhallgatnak a fegyverek az algériai—marokkói határon. Mint már jelentettük, Bamá- kóban Szerdán aláírták a fegy­verszüneti egyezményt. Az egyezmény olyan komproniriz- szumnak látszik, amely in­kább az algériai álláspontot vette tekintetbe. A megállapodás értelmében a vitatott határterületén demi- litarizált övezet létesül, az övezet pontos elhatárolása egy négyhatalmi —• algériai, marokkói, etiópiai és mali tisz­tekből álló — bizottság fela­data. Algéria és Marokkó megá’- lapodott ezenfelül abban, hogy amilyen gyorsan csak lehetsé­ges, egybehívják az afrikai egységszervezet külügyminisz­teri értekezletét, úgy, amint ezt Ben Bella korábban java­solta. E bizottság feladata lesz, hogy kivizsgálja, melyik fél felelős a határviszályért, neki kell a két állam közötti ■ határt megállapítania és a vi-J j szályt végérvényesen rendez-» Új „lelet” az ősi várban nie. Mindkét fél kötelezte ma. gát arra is. hogy november 1- től megszünteti a vitát a rádió­ban és a sajtóban, figyelembe veszi azt az alapelvet, hogy nem avatkozik’ más állam bel- ügyeibe és az afrikai államok között felmerülő minden vitás kérdést tárgyalások útján old meg. A megegyezés híre min­denütt megkönnyebbülést, megnyugvást váltott ki. Az al­gíri rádió megszakítva adását jelentette be a tűzszünet létre­jöttét. Az értekezlet — mon­dotta a rádió bemondója —, amelyet még megkezdése előtt egyesek kudarcba akarlak ful- lasztani, végül is békét hozott. Igazolta reményeinket, ame­lyet Afrikában és másutt, fő­ként a szocialista országokban is osztottak, nevezetesen, hogy tárgyalások útján megvan a lehetőség a megoldásra. Megemlékezéseit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulójáról A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom új korszakot nyitott az emberiség történeté­ben: a kapitalizmus összeomlá­sának és a kommunizmus lét­rejöttének korszakát. A világ munkásosztálya, dolgozó népe azóta legnagyobb ünnepeként tartja számon és minden évben megünnepli a páratlan jelentő­ségű évfordulót. Az idén is országszerte, me- gyeszerte megemlékezések lesznek a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 46. évfordu­lójáról. Megyénkben a közpon­ti díszünnepséget Miskolcon, a Szakszervezetek Megyei Taná­csa székházéban november 6- án este fi óraj kezdettel tartják. Ezen Dojcsák János elvtárs, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának titkára mond ün­nepi beszédet Az évfordulóról megemlékez­nek még a járási székhelyeken, a nagyobb üzemekben és válla­latoknál, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen,1 továbbá közép- és általános iskoláink­ban ÍS; Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyet­tese beszámolt a KGST végre­hajtó bizottságának Moszkvá­ban tartott üléséről, A kor­mány a beszámolót jóváhagyó­lag tudomásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a földmű­velésügyi miniszter tájékozta­tóját az őszi mezőgazdasági munkák menetéről. A kenyér- gabona vetését október végére a tervnek megfelelően orszá­gosan befejezték a korábbi esztendőkhöz képest jobb mi­nőségben. A kormány szorgos és ered­ményes munkájukért elismeré­sét fejezte ki a mezőgazdasági üzemek, valamint a mezőgaz­dasági munkát segítő vállala­tok és irányító szervek dolgo­zóinak. A kormány megállapí­totta: a mezőgazdaságban to­vábbi nagyon fontos és sürgető feladatok vannak. Felhívja a mezőgazdaság dolgozóit, hogy a kedvező időjárás kihasználá­sával is gyorsítsák meg és gon­dos munkával mielőbb fejez­zék be a betakarítást, az is- tállótrágya kihordását és az őszi mélyszántást. Az Országos Tervhivatal' el­nökének előterjesztése alapján a kormány megvitatta, hogyan valósultak meg a mezőgazida- ságban a második ötéves terv termelési előirányzatai és a további tennivalókra határoza­tokat hozott. A pénzügyminiszternek, az Országos Tervhivatal elnöké­nek és a Minisztertanács ta- nácsszervek osztálya vezetőjé­nek előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a tanácsok községfejlesztési te­vékenységének továbbfejlesz­tésére. A tudományos és felsőokta­tási tanács elnöke jelentést tett a szakemberek külföldi képzéséről és továbbképzésé­ről. A kormány a jelentést megvitatta és tudomásul vette. A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt. Elkészült az üzemorvosi rendelő a Lensei üoiiäszati ütsvektien A Lenin Kohászati Művek üzemorvosi szolgálatát a csak­nem 70 éve épített szűkös épü­letben látták el, ami koránt­sem felelt már meg a követel­„Burgonyadombok" télire menyeknek. Ezért a múlt év­ben új, modern üzemorvosi rendelő építését kezdték meg. A kereken 12 ezer légköbméter hasznos teret magában foglaló, többszintes épület, amelynek költségeire nyolcmillió forin­tot fordítottak, elkészült és megkezdték a műszaki átadá­sát. A központi üzemorvosi szolgálaton kívül az épületben két üzemkörzeti rendelő, férfi és női fektető, fogászati, bel­gyógyászati rendelő, röntgen, valamint kötözőhely kap majd helyet Ebben helyezik el to­vábbá az SZTK ügyintézést, a munkásellátási, illetve munka­erőgazdálkodási, valamint a munkásvédelmi szerveket A munkásvédelmi oktatásra kü­lön filmvetítésre is alkalmas termet rendeznek be. Az új létesítményt a jövő hónapban veszik használatba, Az új üzemorvosi rendelő- közvetlen szomszédságában, annak folytatásaként, épül már a körzeti szakrendelő- intézet is, amely a gyári dol­gozókon kívül Diósgyőrvas- gyár lakosainak kényelmes egészségügyi ellátását szolgál­ja Ebben a létesítményben, amely a jövő évben készül el, több mint tízféle szakorvosi rendelő, tüdőgondozó és szűrő állomás, különböző laborató­riumok biztosítják Diósgyőr mintegy 40 ezer dolgozójának a korszerű egészségügyi el­látást. Á MÉK megkezdte a lakos ság ellátásához szükséges téli - burgonya tárolását Az öt zárt raktár és 54 pince mellett a szabadtéren is rengeteg burgonyát tárolnak. A Hűtőház szomszédságában levő MÉK-telepen például töb b tehervonat rakomány bur­gonyát tárolnak fa gyálló prizmákba^ (Foto: Sz. GsÁ FEL FÜLLEL Két, fröccsöt iszogató bácsi beszélget az egyik étteremben. Hallottad., hogy bormúzeumot létesítenek Tokajban? — Igen, de ezt a fröcs- csőt biztosan nem teszik a kirakatba... — Én csak arra len­nék kiváncsi, hogy meg­alakítják-e a Bormúze­um Baráti Körét? íp. s.) Adéllá is iaretói jfizszBneti Építőiparunk felslosséga

Next

/
Oldalképek
Tartalom