Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-17 / 243. szám

C$i) tártak, 1363. eb tábor U sí Szerencsés borgas^nö A miskolci horgászok er. hű­vösre fordult őszi napokon is gyakran keresik fel a. borsodi vizeket, főként a rakacai mes­terséges víztárolót, a. llcruyd. folyót cs n nyéki tavakat, hogy kipróbálják szerencséjüket Portyázásuk általában ered­ményes, csaknem mindegyikük néhány kilós csukával, ponty tyal tér haza. rendről rendre. Varga Pál cs Fcrcnczi Béla ■mislcolci lakos hat. illetve nyolc kiló 26 deltas csukát fo­gott a napokban a rnkqecii víz­tárolónál. Kapitális példány­únál dicsekedhet, a horgásznák - köziül az idén. elsőként, Veres Lásplóné miskolci háziasszony iá, aki 1Háncsnál nyolc kilós, 63 centiméter hosszú pontyot cincit ki a Hennádból. —— Q——• „MMveszelliamísiióK — hamisítók művészeié 8 A Képzőművészeti Alap. ki­adó vállalatának gondozásában október végén jelenik meg Frank Aruau „Művészethami- sitók — hamisítók művészete'' című szakmunkája.. A szerző háromezer évre visszamenőleg dolgozta, fel a. műalkotások ha mi siló sána k történetét. A hamisítások azon­ban ennél jóval régebben kez­dődtek. Egy körülbelül ötezer évvel ezelőtt készítéli ■ egyip­tomi papirusz, amelyet, a, stock­holmi múzeumban, őriznek, fel­jegyzéseket tartalmaz arról, hogyan lehet színes üvegből „drágakövet” készíteni. Seneca ■i réséé többek között Caesar Rómájának. gyövr/y hamisító ■műhelyeiről is beszámolnak. Külön fejezet, foglalkozik az emberi, kultúra: leghirhcdtcbb kalózainak, a. világhírű műal­kotások hamisítóinak, működé­sével, Az író végül a műalko­tások hamisításának százhu­szonöt érdekes esetét mondja el.­-------oüo--------­A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora IA «3 méteres tiuilämhosszo» ír—is aráig) Megyei körkép. A .»S«.'»V,ílfc>,-t*W*Í!«<»!auA Má- lyiban. , Benedict: -Velencei karnevál.. Nevelési kérdések: Sajnálatra, rnclté! . . . Tűnődés egy nyári él­ményen. Stf/níiází naptár. Szórakoztató zene. *. QejpjXídek tlliiiUBt . Lenin kohászati Müvek Bartók Béla Mtívcjődésí Máza: Oktober 17—20: Az arany ember. Színes magyar. Széles. Korh. női­kül. Kezdés: 3 7-én 5. 7 óra, 18-án 3 óra. 13—20 3. 7 órakor. Oktober 21—22: A Imiit kávéháza. Ten gyei film. Normál! Korhatár nélkül. - Délután 5 órakor. Matiné vasárnap 10 órakor: Rá­kóczi hadnagya. A LEANYVASAR elnyűhe- tetlen operettjeink közé tarto­zik. Időszerűségét elsődlegesen és mindenkor magas zenei igények alapján komponált, friss muzsikája biztosítja. Az átdolgozok és „beleírok” csak szöveget idomították, ba úgy tetszik: ..korszerűsítettek”, de 3 hamisítatlan élményt min­denkor Jacobi muzsikája nyúj­totta. és nyújtja a jövőben is. Ez a zseniális komponista, aki I« klasszikus zene formai és tartalmi gazdagságát mélysé­geiben ismerte, nem resteilte a ..könnyű műfajt” magas rangra emelni. Ezért van az, hogy Jacobi muzsikájára egy­aránt kíváncsi, a zeneesztéta és a dallamok világában nehezeb­ben tájékozódó, zeneileg kép­zetlenebb emher. A Miskolci Nemzeti Színház Leányvásár- bemutatója egé­szében megfelelt a várakozás­nak. Ez elsősorban a két - ki­tűnő szólistának, Szabó Rózsá­nak' és Szabady Józsefnek ér­deme. Ilyen szereplőkkel való­ban indokolt, a zeneileg igénye­sebb operettek vállalása. A re- vű'sítés és más ..operettkellé­kek” csak jó ért élemben vett többletnek teleinthetők. Ruttkai Ottó, az operett ren­dezője a biztos,, széphangú énekesek jelenléte mellett, szemmel láthatóan a látványos­ságra törekedett. Rendezői munkásságát a tömegek hatá­sos mozgatása dicséri, topábbá a térfonnák látványos meg- kompönálása és a második fel­vonástól egyre javuló tempó. A revűsítés többnyire sí keres­nek mondható; talán az első felvonás „lánc-lánc eszter- lánc”-szerű tánca tekinthető vérszegényebbnek. Igen szép, hatásos koreográfiájú táncokat láttunk a második felvonásban. Itt azonban feltűnt a két ..tán­cos” főszereplőnek a' karhoz viszonyított valamivel fantá- zjagzQgérryebb tánca. - (Jól tud­juk: Bessy Blackfíeld-görl volt, ezek között is szólótáncos. Fér­je, Frjtz két felvonáson át ál­landóan íánefigurákat tanult.) Bessytöi és Fritztől úgyneve­zett - ..csúcstáncot” • vártunk volna, egy színvonalas nyitó­táncot., amelyet a kar zárt vol­na le, a híres dzsilolo-szám vérpezsdítő muzsikájára. A rendező adós maradt még egy hatásosabb első felvonás-finá­léval is. A zenekar ragyogó crescendoval zárja Tom „Elvá- lok tőled én, én boldog vőle­gény" című búcsúját. Lucy me­**•**♦*♦♦♦♦♦♦*♦♦♦**♦♦♦*♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ + ♦ ♦ ♦ ♦ Útszéli dolgok Mostanában nagyon sokat utaztam, száz és száz kilomé­tereken bámulhattam, az utat cs a tájat az autó üvege mögül. S amerre jártam, mindenütt tapasztaltam, hogy vége az egyhangú, unalmas országúti jövés-menésnek, ezer és ezer olvasnivalót kínálnak az utak szürke szalagjai. Táblák, rek­lámok, nagy és színes tablók, melyek erre vagy arra figyel­meztetnek, ezt vagy azt ajánlanak, ezzel vagy azzal hival­kodnak. Az mondja az egy Hí. hogy „Jó úton jár. ha biztosit!” — az út, azonban pocsék, tele lyukkal. No, igen, így kell annak, aki még nem biztosított. A másikon meg Lottó Ottó huncut kepe díszük, azzal a kedves vigyorrál, ami a lottózás örö­meit hivatott kifejezni. Nagy gyárak kínálják portékájukat a harmadikon meg a negyediken, s olyan is akad. amely nem mond semmit, éppen csak pár szavas olvasnivaló az úti vándornak, nehogy elunja magát, vagy clbóbiskoljon. Nagy figyelemmel■ olvasgattam, szemlélgettem az utak ..képeskönyvét’’, s végül úgy találtam, hogy tovább kellene fejleszteni ezt az ötletet.. Nem kellene megelégedni azzal, hogy imitt-amatt. meglehetősen rendszertelenül helyeznek cl nagy festett táblákat az utak mentén, ezt a lehetőséget fel kellene használni ismeretterjesztésre, a műveltség eme­lésére. Például olyasfofinun, hogy az agyiken a Püthagoras- tétcl, a. másikon ez elsőfokú egyenlet alaptípusa, a harma­dikon a bolygórendszer vázlata stb. lenne szemlélhető. Egy­kettőre megemelnénk ezzel a matematikai műveltségét. Azután váltani lehetne. Következhetne a biológia, a fizi-kg, a történelem, az irodalom. 'Mert például Szegedtől Buda­pestig szerintem Shakespeare összes szonettjeit ki lehetne 'pingálni, ha csak százméterenként helyeznénk gl cgy-agy táblát ettV-e&V verssorral. Még hosszabb utqkrg ajánlanám, valamely neves szerzőnk kisregényét, esetleg egy-egy kép­regényt. Az útszéli táblák így válhatnának egyszeriben a. kulturális forradalom hű szolgálóleányaivá. Éppen ezeken a dolgokon töprengtem, amikor fékcsikor­gás, vad csörömpölés és sajgó fájdalom zökkentett, visszq. az utazás realitásába. Gépkocsivezetőnk szabálytalanul elő­zött és belefutott egy vontatóba. Ott álltunk veres fejje!, összetört molorházzgl, s egy óra. múlva bevontattak bennün­ket g. legközelebbi városba. A megyehatáron keresztül vezetett, az út. A határ előtt ezt az időszerű útszéli szöveget olvashattuk: „Köszönjük, hogy betartotta a közlekedési, szabályokat!” Szívesen, máskor is. .. Sz. Simon István ♦ ♦ ♦ ♦ ♦­♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ a ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ * ♦ ♦ ♦ * f ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ legséggel telített, belülről in­duló érzelmekkel tekint a fiú zálogul hagyott gyűrűjére, A kép itt hatásos, szép és csúcs­szerv.. Ezután fokozatosan esik a felvonásvég, elsősorban a fel esleges reminiszcenciák miatt. Revüoperetjtről beszélnek a plakátok, m űsori smerte tők. Amikor 9 cselekménybe illesz­tett, jól sikerült, táncokról be­szélünk — elfogadjük e műfaji variánst. Rendezői és koreo­gráfus i rátermettségről szólha­tunk a törekvés megvalósítása kapcsán. Am 9 másfajta mű­faji ötvözés! kísérlet (mint például az első felvonás kez­detén látható pantomim-vere­kedés), lehetett volna bátrabb, többet ígérő. A LÁTVÁNYOSSÁG hagyo­mányos „kellékein” kívül a rendező kezére játszott Wage- nast Róbert szellemes, mutatós díszletmegoldása in. Különösen a második felvonás hajóképe nyerte ej a nézők egyértelmű tetszéséi. Sok játéklehetőséget nyújtott ez a díszlet; maga js éli. vagyis „játszott”. Szabó Rózsa, és Szabady Jó­zsef kulturált hangjáról már szóltunk. Ezúttal szívesen be­szélünk mindkettő feilődést mutate színészi munkájáról is. Szabó Rózsa beszédlcchnikai- lag lépett jelentősei; a kultu­rált színpadi dikció felé, Sza­bady József pedig mozgásában vált könnyeddé, egyszerűvé, feledve régi göresösségét. mű- indulatait é* ökölbe ránduló kéztartását. Volt mindkettőnek színészilég is kiemelkedő pil­lanata: Szabó Rózsa a második felvonás csúcsán „megcsala- tottságának” felfedésekor nvál­tott maradandót Szabady József pedig a Ballada meg­rázó tolmácsolásával, vonzotta, magához nézőit. Komármny Eva. Bessy élet* rckeltője kulturáltan énekelt, temperamentummal táncolt,. Sajnos, a prózával volt némi birkózása; erőtlenül alakult figurájának portréja. Kényes-, kedő, elhúzott tagi ej lése he­lyett szívesen hallottunk volna markánsabb, élcterőscbb han­gokat. Varga Gyula szavainak és cselekedeteinek hitelével, őszinteségével fogta meg a né­zőt, Komédiázása mértéktartó volt, ötletei „ültek”. Gyuricza Ottót elismerő szavak kíséreté­ben ezúttal szívesebben emle­getjük koreográfusként, hiszen a revűsítés nem kis részben az ő érdeme és a kitűnő tánckaré, elsősorban a női karé. Mint színészről, gróf Rottenberg életrekeltőjéről vegyes érzel­mekkel polemizálhatunk. Első­sorban azért, mert a fiatal szí­nész gyakran bújik idős, -sze­nilis öregek „bőrébe” és úgy látszik kifejezéstála még nem elég gazdag ahhoz, hogy ezek az öregek minden esetben hi­telesek és változatosak legye­nek alakításai nyomán. Szili János, Myrffy Vera., Bősze Péter és Bánó Pál jól- igazodtak a revü operett köve­telte játékstílushoz. Ü.j színnel gazdagította a harmadik felvo­nást. Pákozdy János megjele­nése Simpson börtönön szere­pében. Sós l-Ajos, Varga. György, Mo.gya.ry Lajos, Mikes Béla. Balogh Erzsébet. Sárközi Sándor és Puskás Sándor szin­tén részesei voltak a hangula­tos előadásnak. Gombár Judit túlságosan is a korhoz-tapadt jelmezei nem tetszettek. a foszforcszkálas ellenére. sem. A zenekar, Vi­lágit Elemér vezényletével nagy ambícióval segített Jacobi maradandó muzsikájának hű­séges közvetítésében. Az ének­kar a nagy tömegjelenetek „tö­mörségéhez" viszonyítva gyen­gébben „szólt”, s a premieren volt egy-két pontatlan intoná- lása is. Párkány László SZÍNHÁZ MISKOLCI NEMZliTI SZÍNHÁZ Október 17: Leányvásár (7), pe- ihés-bériét. Oktöbur 13: MákvfrásoH (7). BHi­li a-bérlet Október 19: Leányvásár (7), Bor­lötszünet. Október 20: Mák virágok (3). Bél- leteti net. Október 20; Leány vásár (7). Dé- ryné-bérlct. . KAMA K ASZLMl AZ Október 14, 15, 16, 17: Nincs elő­adó s. Október 18: A nadrág (7). Október 19: A nadrág (7). Október 20; A nadrág ifi). . Október’ 20; A nadrág (7). TanácstasQk fogadóórái Miskolc városi tanácstagok: Október 18: Huclee^ Sánejor, CJytű­ri-kapu 48-50. rz.'í Patyolat. Válla­lat kitUurb.eiyiség.e,v.V%l6.30--*38 ór&?. ig: Nagy Janóa, Alpári Gyula u. 22. ez., 17 órákor. Szállítási gondok Pálházán M ost következnek a legkritikusabb napok a köd ketjési vállalatok munkájában. Szinte alig van oly1 tanácskozás, értekezlet, vagy megbeszélés, ahol nem cs szó, a MÁV és az autóközlekedési vállalatok tevékenynél ről, ahol nem kérik az üres vagonokat. A minap is arról hallottunk, hogy' Pálházán a perf üzem termeivényei elszállításra várnak, de a. 3. sza* AKÖV sátoraljaújhelyi kirendeltsége nem tesz eleget a sz* ződésben foglalt kötelezettségeinek. Napjainkban már 250 300 tonna lemaradás terheli „lelkiismeretűket” — s a( bonyolult; összefüggés, amely láncreakció-szerűen követke; e fogyatékosságból. Hiszen ennek, a többnyire exportra ’ riilő értékes ásványnak vagonba rakása. Sátoraljaújhely történik. S ha az. AKÖV elmarad a gépkocsifuvarozásí le kell mondani az igényelt vagonok egy' részét. Ezt. az i‘ veszteséget nem lehet visszanyerni, az „üres járat” sok V okoz. Külkereskedelmünk nem teliét eleget nyugati cspd. szállításoknak ilyen „apróság” miatt:. Ismeretes, hogy a f házi perltlnek mintegy 50.százaléka Nyúgat-NémetorszáS kerül. Ezért, az ásványért olyan devizát kapunk, amelyet nagy szükség van — más iparágak fejlesztésénél. S ebben az egész szállítási dologban az a Icgérdekese; hogy éppen az AKÖV újítása nyomán térlek át a teher# kocsira, mert korábban kisvonaton vitték a pályaudvs1 a pcrlitét. Igaz, az, üzemek kollektívája, amely derekasan dolgot nem így képzelte el az AKÖV „újítását”. • — pú.'' • . tfSíStlHÍ*##*®®***®®*®**®®®*®®®8*®**®®**® A miskolci mozik műsora »I5KE. 57—Sí: ffilektra. Görbe. Szólesi 22 —23: Jön és a gengszter. Angol. K: naponta 4. 6. ß. M. 20. í. 1(1 cs 1‘. 12: Ravasz Péter. KOSSUTH tilmszínbáz délelőtti műsora 17—18: Bn és a gengszter. Angol. 1.9 ős 21: Elektra. Görög. Széles! 22—23: Felnőttek a gyerekek. Ma­gyarul. beszélő szovjet. K: vasár­nap kivételével naponta de. 9 és ll-kor. KOSSUTH fi lm.színház délutáni műsora 17—23: Bn és a gengszter. Angol. Tí: naponta £. »>, f. 5« í* 7. #. 9. M. 20. in cs 1‘. 12: A kék öböl rejtélye. FÁKLYA 17—.18: Mi.ci néni két élete. Ma­gyar. Szeles! 19—20: Kés a vízben. Magyarul beszélő lengyel. Széles! 21—23: Szélvihar. Színe^ jugoszláv —olasz. Széles! K: naponta i. ti., f. S. vasárnap i*. 4-kor .is. M. 20. .10 és bn. 12: A kétéltű ember. SAGVART 17—13: Űzött vad. Magyarul be-, szólő olasz. Széles! 19—20: Egy nyár története. Magyarul beszélő NDK. . 21—22: Az . . elhagyóit férj. Magyarul beszélő NDK. IC: csütör­tök, péntek f. 3 és 7, szombat. Új tervdokumentáció érkezett! F?r hétfő, kedd 3, 7, vasárnap 3, 5 7-lcor. SZIKRA 17—18: Válságos órák. Szovjet] —20: A rcndőrlelü.gyelő. MagJfí beszélő olasz. Széles! Vidám utazás. Magyarul szelő színes szovjet. K: KÉ csütörtök, péntek, szombat, sárnap ö. 7, hétfőn csak 7-kof* 20, 10-kor: Pinocchio« TÁNCSICS 1.7—iß: Mindennap elünk, gyár. Széles! 19—20: Halásziul frakkban. Színes amerikai. 5 les! 21—22: (du. 5-kor) Négy hét rikábau. Színes magyar. 21—22: te 7-kor> Gyilkosság -SsdciU^ Magyarul beszélő olasz. Iß ev.cß Kilieknek! K: csütörtök, pent«* 7, szombat, vasárnap i, ti, fi. ^ t. 10 és 11: Hófehérke cs a 7 pc. risTOrr .17—18: Bálvány. Magyar. S*? 19—20: Űzött vad.. Magyarul lő olasz. Széles! .21— 22: Római télietek. Színes olasz. Szeled, hétfő, csütörtök 5, 7, kedd, péfv szombat 7. vasárnap *1 ég 7-kof* 20. 10-kor; Ún -vajzoltam. a'-í berkét, MISKOLC-TAPOLCA 17—.18: Az elhagyóit férj. ruJ beszélő NDK. 19—20: VL utazás. Magyarul beszélő fiZ! szovjet. 21—22: Űzött vad. ml beszélő olasz. K: hétfő, törtök, vasárnap i. 5, f. 7, péntek, szombat csak f. 7-KóI’- 20.. f. ll-kor: A csikó. ÜIAHAL .19—20: Félúton. Mkgyar, < Délután 5-kor Madridban. . gyárul beszélő spanyol. K: \ t asárnap f. 5. t. 7. .szerda. ^ bat csak f. 7-kor. AT. 20. X. Ú' Egyiptomi történet. ^llSKOLC-TlAMOJn. 19—20: Az aranyember magyar. Széles! 22—23: Halál ** kor-szigeten» Színes eséhs#. Széles! K: szombat 7, vásár11! és 7, kedd.. szerda csak í* M. 20. f, ll-kor: A cirkusz !2RKf?t> é-: tf fi; Hej. mcgálliü emberek! Ez.a ház marad! 17: Fel a fejjel. Színes ul£jj 20: Az utolsó lehetőség. Mft® Vjcszéiő NDK. K: csütörtök0^ vsaárnöp 7. M. 20. lO-koí** Peti és ü. többiek. S a városban sem leit jobb... Ott állt az állomás peronján, s az in­dulásra kész mozdonyokat nézte, — Mégis csak jó lenne hazamenni — gondolta. Órák óla figyelte már a méltóságtel­jesen kigördülő vonatokat, s egyre ne­hezebb lett a szive. — Haza kellene menni. Egy kemény kéz fogta meg a vállát. Magas, szőke férfi lépett melléje. — Mit csinálsz itt öcskös? — .Nézem a vonatokat. — fVIiért nézed? — Csak úgy.... A férfi ott maradt a fiú mellett. Be­szélgettek, majcj kifelé irtdgitak áZ állo­másról. A magas á sötét ytcíjk felé Vétle az irányt,, s közben egj’re brn'úfkozótt n fiúval, aki eleinte nem is értette, mit akar tőle a másik. Csak akkor rémült meg, amikor az idegen 200 forintot ígért s jelentőségteljesen megszorította kezét. S éhben a pillanatban két civilruhás , nyomozó állította meg őket. Igazoltatás, s F. József jő éves fiatalkorúvá! a rend­őrségi szobában beszélgetünk, — Hővé való vagy? t — Tissalökre. Ott jártam iskolába — S miért jöttél f.íiskolcra? — Nem szeretem a falut. A városba vágytam mindig. Nem jó otthon, szü­leimnél, — Elvégezted az iskolát? — Igen.-— Apad azt mondta, nem, — Mii tudja ő! Nem is édesapám. — És édesanyád? Ö sem tudott otthon tartani ? — A mamám?! Áz is olyan, hogy bor- zajain ... Tessék megnézni a két karo­mon ezt a két nagy égési sebet. Mikor hat. vágj’ hét éves voltain, egyszér el- Cjjavqrogtam. s csak este mentem haza. Csak úgy, játékból. Akkor azt mondta anyám, majd holnap számolunk. Másnap reggel -összekötötte két kezem, rongyot tekeri; rá, benzinnel leöntötte és meg­gyújtotta... Az, orvosnak azt kellett Vnondani, hogy én égettem meg. Nem hitte, de nem mertem bevallani az iga­zat.. A hallottakat nehezen hiszem. Meg­nézem jobban a sebet. A két kézfej csuklóig ép, onnap élesen elhatárolt szélt), mély forradás ölelj körül mind a kél alkart. Az biztos, hogy 'kisgyerek ne­hezen égetheti meg így magái. — jSzt én nem felejtem el, csodálko­zik, ha nem szeretem az otthonomat.? — Miért nem kerestél munkát a tsz- bén? t— Anyám ott dolgozik, iskola után én is oda mentem Mondták a KISZ-ben, hogy ilyen jó lesz, meg olyan jó 'le5* már három hónapig dolgoztam, t> ,j kaptam semmi, pénzt. Kerestem nuk 252 piunkaegységet.., nincs vem a mezőgazdasághoz. Kevés is 3 tál a tsz-ben. — Aki otthon lakik, kibírja zár5, adásig. Aztán lett volna pénz. ■ I — Azt hittem, itt jobb... Pontosan, részletesen elmeséli, Wj jött Miskolcra. Egy barátja hívUk már itt dolgozik. Csakhogy itt «c nek előre. Itt is kell anyagi kitárj első fizetésig. így került sor a lop»5-' Először egy-.karára, aztán álkuJccs«* hatóit egy lakásba, ahonnan mham lopott el. A zálogházban 200 Vm adtak érte. — A pénzt élelemre költöttük, b’fj megkaptam az első fizetést, 650 k előleget, s azt... azt egy éjszaka e lőttük a Pálmában. — Hogy engedtek oda be? ,j( — Vgy, hogy az egyik fels/olßL ismerőse barátomnak. Minden péá^ eliltuk. — Te is iszol? — Én csak feketét, meg málnát, j szik tudni, igen. nagyon szeretem a nát, rengeteget, de rengeteget nnc’ dók inni... ­Ezután, pénZ nélkül, két lopás ^ vei meht az állomásra, nézni a felé induló vonatokat. Äbrande^j kormos falak között, a falu békéjét Adamorlcs ^ Jlexuifjoásúr Jacobí operettje a Miskolci Nemzeti Színházban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom