Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-12 / 239. szám
feomSa«, oktdfacr Mt, BSíASMAGTTASORSJRAÖ 3 Rendezik a vattai főutcát 1 Utca kü^-ségben minden esőzés után hatalmas területeket borított cl a víz. A legtöbb I at már rendbehozták, s most a főútvonal mentén is nagy átereszeket létesítenek. (Foto: Sz. Gy.) ÍN í ; T®wiír®siifi®®tt építkezés ? ' Hibák a pvtínoki barom fikeltető állomáson J vezetője egy másik szobából fűthető cserépkályhát. Az emeletre épített telepvezetői lakás ugyancsak nem válhat becsületére a tervezőknek. A konyhai kemény egészen az ajtó mellé került, s amikor azt használják, a fürdőszobában nem lehet tartózkodni a füsttől. Emeletmagasságban helyezték el a lépcsőházi ablakokat, amelyeket nem lehet kinyitni. A megnagyobbodott üzemhez bővebb vizű kút is kell. Fúrtak is egyet, de az innen nyert víz nem látszik elégségesnek. Képes elvtárs már tartott próbaüzemet, ekkor szintén napvilágra került egy sor ■„betegség”. Nem kap elegendő áramot az üzem. így elégnek a vezetékeik. Nagyobb transzformátorra lenne szükség. Szállítottak ezt is, de az ugyanolyan kapacitású, mint amiről jelenleg kapják az áramot És még korántsem teljes a felsorolás. Ahhoz azonban elegendő, hogy megállapíthassuk: felelősség terheli mind a beruházót mind a tervezőt. Ha már májusban megindul az üzem, nem 240 ezer, hanem 500 Őszi vetés Vizsolyban ezer naposcsibét kaphattak volna a termelőszövetkezetek. Pótolni kell a hiányokat! Távirányítással természetesen nem lehet megnyugtatóan intézkedni. Hiába ír levelet az üzem vezetője, az észrevételek papíron maradnak. Le kell rövidíteni a távolságot Budapest és Putnolt között, csak úgy lehet most már a hosszú huzavonának véget vetni, a hibákat! kijavítani, ha a helyszínen in-j tézkednek. Az lenne a legsür-í getőbb, hogy elegendő áramot és vizet kapjanak. Ennek hiányában nem lehet számítani a termelés felfutására, arra, hogy jövőre már egymillió csirke kerüljön ki az üzemből. S mielőtt még befejeznénk e sorokat, helyt adunk Képes János másik kérésének is. Az üzemet majd az edelényi Alkotmányból és a sajóvámosi tsz-ből látják el tenyésztésre alkalmas tojásokkal. A tojóházak is igen lassan épülnek", különösen a sajóvámosi. Ezeknek az építkezéseknek a meggyorsítása már nem az országos szervekre vár, hanem részben a megyei tanácsra, részben pedig az építőkre. Pedig ha a tojóházak nem készülnek el november elejéig, aikkor újból csak kilátástalan helyzet elé tekint a putnoki baromfikeltető állomás. Garami Ernő Megalapozott kísérletezéseket! A gépipar helyzetével és feladataival foglalkozó párthatározatban, amelynek megvalósításán immár több mint egy esztendeje munkálkodunk — van egy mondat, amely így hangzik: A gépipari gyártmányok műszaki fejlesztéséhez a többi erre hivatott iparág is adja meg a szükséges támogatást. S a következő sorokban szó esik arról, mit tegyenek a kohászok, a vegyipari dolgozók és az építőanyagipari üzemek kollektívái azért, hogy meggyorsíthassuk, az élenjáró ipari országok színvonalára emeljük gépiparunk termelését, műszaki fejlesztését. A határozat megjelenését követő hetekben, hónapokban egymást követték azok a tanácskozások, értekezletek, ankétok, amelyeknek napirendjén egyetlen téma szerepelt: a gépipari párthatározat megvalósítása, A legtöbb szó e kérdésről nyilván a gépipari üzemekben esett, de a „kooperáló” iparágak is megtalálták azokat a fejezeteket, amelyek szorosan összefüggnek munkájukkal, azokat a feladatokat, amelyeknek megoldására neki kell gyür- kőzniök. A napi tervek mennyiségi teljesítése mellett egyre jobban előtérbe került a műszaki fejlesztési tevékenység, a kutatási és kísérletezési munka, Különösen a kohászok vetettek pa-, pírra olyan elgondolásokat, amelyeknek megvalósításával sokat segíthetnek a gépiparra váró feladatok megoldásánál. Diósgyőrött és Ózdon az egyik legjobban vitatott kérdés lett: hogyan kövesse a kohászat a jelenleginél jobban és rugalmasabban a gépipar minőségi szükségleteit. Miként bővítsék a különleges ötvözésű vas- és színesfém, kohászati termékek gyártását és választékát a magasabb szilárdságú és a speciális igénybevételnek ellenálló, korszerűbben kikészített hengerelt termékek termelését B átor és mégis megalapozott tervszerű kísérletezés kezdődött a kohászati üzemekben. Ózdon például három esztendőre szóló kutatási, kísérletezési program szerint kezdtek munkához. Készítettek — az egész iparág termelvényeit átfogó katalógust, amelyben meghatározták: mit tudnak adni a gépiparnak. Ebben a füzetecskében már megtalálhatók az összes új kohászati termékek, többek között a 24 féle könnyített, szelvény is, amelyet 83 méretcsoportban az Ózdi Kohászati Üzemekben gyártanak. Az új idomacéloknak több olyan előnyös tulajdonsága van, amelyek pontosan összeegyeztethetők, egybeesnek a gépipar legfrissebb igényeivel. Könnyebbek a korábbiaktól. teherbíróképességük és ' egyéb szilárdsági tényezőjük megegyezik azokkal, vagy jobb. Mintegy 15—20 százalékkal sikerült a súlyt csökkenteni úgy, hogy a szilárdsági adatok megmaradtak. Most a következő lépés az, hogy a súlycsökkentés mellett még jobb metallográfiái adatokat produkáljanak. A kutatásokat alapos elméleti munka és szakmai vita előzte meg, majd öt lépcsőben kezdték el a kísérletezéseket. Az üregezést két próbahengerlés és két nagyüzemi gyártási kísérlet követte. S manapság öt olyan új gyártmány van Ózdon, amelyeket vagy tételben is képesek szállítani, Sajnos a feldolgozó ipar kevésbé veszi igénybe az új termékeket. A vasút a korábbi nemzetközi szabványokra hivatkozik, amikor a megszokott árukhoz ragaszkodik. A METALIMPEX szabványügyi viták miatt nem köt szerződéseket, a hajóipar is hasonló okokra hivatkozva igényli a régi változatokat Egyedül a bányaipartól kapnak nagyobb megrendelést. E z a tartózkodás, az újtól való félelem nyugtalanítja azokat, akik hónapokon át fáradoznak aiért, hogy közreműködjenek népgazdasági érdekek megvalósításában, az egész magyar ipar hírnevének öregbítésében, színvonalának emelésében. Nehéz is megérteni, hogy azonos szilárdsági tényezők birtokában valahová 19,4 kilogramm- súlyú szögacél helyett 27,5 kilogrammot építenek be. Vagy egy másik méretnél 5 kilogramm több- letsúllyal kell számolni folyóméterenként. (!!) És a nagyobb tételek, a még szembetűnőbb súlycsökkentés, majd az „I” és ,,U” gerendák gyártásánál várhatók, hiszen ezek kísérletezése is előrehaladott állapotban van. Ezek általában olyan kísérletezések, amelyeknek „gyümölcseit” közvetlen is élvezhetik a feldolgozóiparban. Vannak viszont olyan kutatások is. amelyek egy-egygyártmány, gép vagy berendezés gazdaságosságát csak a végelszámolásnál, tehát az előállítási költségben éreztetik. Például azzal, hogy megoldják az érctömörítőben a mikroérc tányéros pellatezését, gazdaságosabbá teszik a tömörítő és kohó üzemelését. Nemcsak olcsóbban, hanem többet is termelhetnek majd. A kohón kívüli kéntelení- tés, amelynek kísérleteit 1957-ben kezdték meg, hasonló eredményeket hozott a gyár munkájában. Szó van arról, hogy a jövőben 30 helyett 70 tonnás nyersvas üstökbe csapolnak, mert így lényegesen csökkenthetik a fajlagos tűzálló anyagiógyasztást, homogénebbé teszik a nyersvasat, az acélművek keverő kemencéiben pedig csökkentik a beöntési időt. Az Ózdi Kohászati Üzemekben évente 14— 15 millió forintot fordítanak a műszaki fejlesztésre, kísérletezési és kutatási feladatok megoldására. A műszaki fejlesztési t'S kutatási főosztály irányításával mérnökök, technikusok egész hada fáradozik azért, hogy jobb minőségű acélt kapjon a gépipar, hogy előbbre vigyék a párthatározatban foglalt közös ügyet. Néha alaptalan ellenvéleménnyel, megcsontosodott gondolkodásmóddal is meg kell verekedniük. Mert mitagadás, az, hogy valamely szelvény súlyát csökkentik, azt jelenti: a tonnaterv teljesítéséhez többet kell kihengerelni belőle. S ezt bizony néha meg kell magyarázni azoknak, akiknél manapság is kísért az a bizonyos mennyiségi szemlélet. A z északi iparváros kollektívája megértette a .kísérletezést, a fejlődést szolgáló kutatások fontosságát. Mindennapi munkájuk, s az általuk produkált eredmények láttán Kádár elvtárs kongresszusi záróbeszédének egy része jut eszembe: ... jó, hogy a tudományos kutatók egy része ma már bátran kísérletezik. A szocialista viszonyok között témameghatározással, a tudományos munka jobb megszervezésével biztosítani kell, hogy a kutatás fő iránya megfeleljen a szocialista építés igényeinek. Az ózdi kutatások, eredményekben gazdag kísérletezések azt bizonyítják: helyesen értelmezik a gyárban ezt a mondatot. Megértik a kor követelményeit — látják iparpolitikánk előrehaladásának kulcskérdését! Paulovits Ágoston Mit évi elmaradás után az Idén talán sikerül... Milyenek az évi tervteljesítés kilátásai az egyik legfontosabb iparágban, a műtrágya- gyártásban az utolsó negyedév elején? Az MTI munkatársának kérdésére a vegyipari trösztnél elmondották, hogy a műtrágyagyárak, noha sok nehézséggel kellett megküzdeniük, többé-kevésbé eredményesen zárták a harmadik negyedévet, megvan tehát az esélyük az évi terv teljesítésére. Kilá.tás van arra. hogy az iparág esetleg némileg túl is teljesíti 1963. évi 376 ezer ton- ! nás termelési előirányzatát, örvendetes ez azért is, mert ’két évi elmaradás után — a »nitrogénműirágya-ipar sem ’1961-ben, sem 1962-ben nem [teljesítette tervét — végre a ’tervnek megfelelően dolgozik [ez az igen fontos iparág is. ► Nem ilyen biztató a helyzet [a szuperfoszfát mű trágya gyár> tásban, bár a tervteljesítés itt sem kilátástalan. A szuperfoszfát műtrágyát készítő gyárak 15 ezer tonna évi termelési többletet vállaltak, azonban a terv teljesítése és az esetleges többlettermelés most attól függ, hogy megkapják-e a gyárak az utolsó negyedévben esedékes import kénsavat., s lesz-e elegendő tárolótér a rövid idő alatt „bezúduló” alapanyag: elhelyezésére. A Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat mindent elkövet, hogy a szükséges kénsavmennyiséget a gyárak rendelkezésére bocsássa, ezzel hozzásegítse őket az 1963. évi szuperfoszfát gyártási terv teljesítéséhez. Vidám alma .Utolsót fordul a gép, beszegik m bevetett táblát* Á világhírű szabolcs-sza.tmá-í Jri almáskerlekkel vetélkedő > két borsodi gyümölcsösben is Halálkoztunk a vidám almasze- Idök népes seregével. Nemcsak >a. gazdagon termő, az ágakat E 1* földig húzó almafák gyümölcse piroslott, hanem■ a szorgalmas > társadalmi munkások arca is > bélepirosodott a nagy verseny J;lázába. Az egyik népes cso- > port — 140 lány —: köztük alig [néhány fiú —- a bodrogolássi > Búzakalász Termelőszövetkezet 52 holdas « almáskertjében > segítette a mintegy 35 vagon- Jnyi termés betakarítását, Mert. >a termés olyan gazdag, hogy |nélkülük bizony talán karácso- , nyig is eltartott volna az alma- ' szüret. A sátoraljaújhelyi Kos- [ .sulii Lajos Gimnázium II. C. ' II. D osztályának kislányai bi- [zonyultak a kertben a legügye- > sebbnek. Egy-egy kislány öt [láda piros almát szedett le az- >nap a roskadozó fákról. A [szomszédos soron dolgozó sá- trospataki Felsőfokú Tanítóképzősök egésznapi átlagukkal bizony elmaradtak a kisebbek mögött. A „kicsinyek" azzal az előnnyel indultak, hogy ök legtöbben a Tisza-menti községekből jöttek, s így már ismerték az almaszedés „mesterfogásait^'. Az ifjú almaszedők abszolút bajnokaival azonban a Bodrogközi Állami Gazdaság györgytarlói gyümölcsösében találkoztunk, A hercegkúti általános iskola 54 VJI-ik és VlII-ik osztályos úttörője jött ide segíteni, Békési László út- törövezetö, pedagógus irányításával. A jó eredményeikről, szorgos munkájukról ismert hercegkúti tsz-tagok gyermekei 10—10 láda álmát szedtek le átlagosan egy nap alatt. Köztük is Noár Mária hat tagú őrse vitte cl az „almakoszorúi” 73 ládás teljesítménnyel. A györgytarlói gyümölcsös legnagyobb fája különben 31 láda, jóval több mint hat mázsa, almát termett. ^ »»«* ’Mt' !( ^ávteányítás egy építkezésen I , ls. lenne rossz. A mérnök , ránézne a televízió kép- •**ny°3&re, s azonnal tudná, ^»*i!vSín irányítást adjon. Ké- ifl'Sobb ez is meglesz.’ s akkor Könnyebben és jobban építke- ^£Uílk- A megnagyobbított put- TrioJci Ítéltető állomáson jutott eszembe. fnnen most a le- lá’őiek tucatjai vándorolnál! ^Pestle. Mivel azonban a vonat lassan j4r> a ig gépes, évi egy- flítoillió csibe keltetésére tervéért keltetőállomás úgy készül, jc toint a Luca széke. Pesten a beruházó, i& a tervező '|V Ä baromfi nevelés a mező- Jj^dasáil egyik legjobban jöve- ., delj-nevö ágazata. Ez indokolja is,^ hogy négy helyett 16 , nS R^kö<ijön Putnókon, köze- <Bie kém hogy a naposcsibéket 1 Vesfir,u3C?_ Sóstóról, Mezőko- 3 tó ^ 1 & Sárospatakról hozJussom elegendő a háztáji is- A Földművc. Minisztérium Országos rí,ÍW^konyvezési és Utódellcn- E* felügyelősége ezért adott az AGRO" i Eritek elValla,latní!b’ ho®f, ké_ a 16 gépes állomás lÉnfe-- ^ építkezést a 31-es i!dete?ipari Véhalat ózdi kdren- bonyolította le. A ‘SS^Syehhított és átalakított ’f ték ,ab’ a gépeket beszerel- rtvote ^jusban már el kellett - rterm kezdődnie az üzemszerű« *La Egyelőre azonban3 «taWTÖ,évl indulás is remény-* fiter-ká Hogy rosszak voltak aj utólag már feles-* ’ tip Vitaitm. Azt azonban meg' k. tt. ^nüteni, hogy amikor ezt[ uteL , vállalat jelezte, a pót-« csak két «a féi hó-; & p, múlva küldték meg. S ha« ÍTrí “Hemás vezetője. Képes Já-' t ,-:ts nein viselné szivén az! ;S,!SOrsát> s nem levelezne’ i mÓS fa-. i .1 Nincs elegendő víz, villany, < új, szűkek az ajtók < vZá&S S nagy műszaki hoz-! hogy egy s0r hl‘! ’ akaratlanul is ész-. ^Ia^^na szemlélődő. Már; á0J- az épület, amikor! ; 3 BéPeh- A magas^«az „ h jazor!bari nem fértek be] wírl’ lgy azokból hármat. !< ték a!? kantani. Feier ősi tet- ,i < üzenni a ií'a a légbefúvással. ° íut-°h<arendezést és a; " rnoe-va ^Sé kerültek a falban. lóVrt.Uy° áramvezetékek. To-’ . «»vJ^kat is küldtek, ezeknél. élesek I? a bak hogy túl szé~' . es. most mind át kell, * fiit/,ltan’« hogy kiférjenek az. ' Donit' • Munkavédelmi szem-[ ' még így is erősen ki- 1 ' .°8as°lható a használatuk. Az] "-jPrammórő táblát lcét helyiség- «{til00 Kzerelték fel, míg végül a' ^r^erátorházba került. Az át-. y?®aasn;il, valószínű, a tűzrendé-' . szervek is vétót emelnek,! í széntüzelésű Kalór-kály-' ií»,a. k^'ált a generátorházba. J ^“aba javasolt ide az állomás’ Nagyhozamú búzát vetnek Vizsolyban. Lajtos Mihály tsz- elnök (balról), Drótár János brigádvezető (jobbról). K, Bodnár János (középen) ellenőrzi a tőszámot.
