Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-12 / 239. szám

S o hi % XL „K^sc-Vi]4g ptotétárTti?, egyesületed I Mindenütt vetnek o megyében mmmmasmmmBXBSí # 4 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BOKSOI) MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP.IA _ XIX. évfolyam, 330. szám. Ara 50 fillér Szombat, 1963. október 13. Ghrom&ko Ictogoiáisa KennedYiiól Polgár Dénes, az MTI wa­shingtoni tudósítója jelenti: Az Egyesült Államokban két hete folyó szovjet—amerikai megbeszélések legfontosabb fe­jezetükhöz érkeztek csütörtö­kön délután, amikor Gromiko szovjet külügyminiszter láto­gatást tett Kennedy elnöknél. Gromiko kíséretében volt Szemjonov külügyminiszterhe- lyettes és Dobrinyin, a Szov­jetunió washingtoni nagyköve­te. Amerikai részről az elnökön kívül Rusk külügyminiszter, Tyler, a külügyminisztérium európai ügyekkel megbízott ál­lamtitkára és Thompson, a kül­ügyminiszter tanácsadója szov­jet ügyekben vett részt, a tol­mácsokon kívül. A tanácskozás az elnök dolgozószobájában több mint két órán át tartott. Az elnöktől ki jövet, Gromiko a várakozó újságíróknak azt mondotta, hogy tovább folytatták mind­azoknak a kérdéseknek a tárgyalását, amelyeknek megbeszélését az amerikai külügyminiszterrel New Yorkban megkezdték. Ezek közül a kérdések közül egyesek az Egyesült Államo­kat és a Szovjetuniót, illetve a két ország viszonyát érintik, de vannak köztük olyan kérdé­sek is, amelyek minden álla­mot közvetlenül érintenek. •— Azt hiszem — mondotta Gromiko —, a megbeszélés na­gyon hasznos volt. Mindkét fél készségét nyilvánította arra, hogy kiszélesíti azoknak a kér­déseknek a körét, amelyekben megértés lehetséges a két or­szág között, s mindkét fél egyetértett abban, hogy ezen kell dolgozni. A megtárgyalt problémák közül egyesek a leszereléssel kapcsolatosak, — Persze —I Fssiles feladat: a szállítás meggyorsítása folytatta Gromiko —, ha azt» mondanám, hogy nem érintet- • tűk az európai biztonság kér-# dését, akkor önök valószínűleg» nem hinnének nekem. A szov-J jet külügyminiszter nem vo.lt» hajlandó részletekbe bocsát-# kozni, azzal a problémával o kapcsolatban azonban, hogy® megtiltsák nukleáris fegyve-a rek alkalmazását a világűrben, kijelentette: ismeretes, hogy ebben a kérdésben kölcsönös megértés van és ilyen értelmű nyilatkozatok is hangzottak el mindkét fél részéről. Ennek a megegyezésnek a formába öntése a legköze­lebbi jövőben meg fog tör- . tenni. Kérdésre válaszolva, a szov­jet külügyminiszter azt mon­dotta. hogy a leszerelés prob­lémájának nagyon sok vonat­kozását megtárgyalták, Gromi­ko közölte, hogy október köze­péig marad az Egyesült Álla­mokban; Gromiko helyi idő szerint — pénteken 10 órakor elutazott Washingtonból. Még néhány napig New Yorkban lesz, de nem valószínű, hogy magas személyiségekkel tárgyal. Amerikai részről szintén tá­jékoztatták a sajtót. ' A tájékoztatás szerint a megbeszélés véleménycsere volt. Formája az volt, hogy Gromi­ko a Szovjetunió, Kennedy pe­dig az Egyesült Államok állás­pontját ismertette. A megbe­szélt kérdések között szerepelt — hangoztatták amerikai rész­ről — a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai közti meg­nemtámadási egyezmény ügye, a multilaterális NATO-pa- rancsnokság kérdése, Berlin problémája, Kuba, Laosz és a nukleáris fegyverek megtiltása a világűrben. Amerikai részről Is han­goztatták, hogy a megbe­szélés hasznos volt. bár megegyezés nem jött lét­re. Csütörtökön este egyébként Gromiko vacsorát adott Rusk amerikai külügyminiszter tisz­teletére. A megye minden részében gyorsított ütemben vetik az őszi kenyérgabonát. Pénteken' a hejőpapi Petőfi, a legyesbényei Egyetértés, a nagycsécsi VII. Pártkongresszus, a sajó- keresztúri összetartás és a hegymegi Dózsa Termelőszövetkezettől kaptunk hírt arról, hogy befejezték az őszi kalászosok vetését. Hegymegen, ahol 13 holddal túlteljesítették vetéstervüket már zöldellnek a még szeptemberben elvetett búzák. Hz éves terv el teljesítésének alikalásáril és i iernelésf septs pjiiláríl tárgyalt a Szakszervezetek Hegyei Tanácsa ALAPOS, a megye gazda­sági életét „tételesen” is fel­mérő beszámoló, sokrétű, tar­talmában, mondanivalójában gazdag, előremutató vita — valahogy így lehetne jelle­mezni a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa pénteki ülését. A napirenden mindössze egyet­len téma szerepelt: megyénk népgazdasági tervének jelen­legi helyzete és a szakszerve­zeti szervek termelést segítő munkája, amelyet Kopcsó László elvtárs, SZMT-titkár. ismertetett. Hasonló kérdéseket vitató értekezés manapság elég gya­kori. Gazdasági, állami és tár­sadalmi szervek nem ok nél­kül tűzik napirendre ezt a témát — szükséges egy-cgy kollektíva bölcsességének, ta­pasztalatának, tájékozottságá­nak az igénybevétele, segítsé­gül hívása az előttünk álló fel­adatok megoldásához, a koráb­ban tapasztalt fogyatékosságok felszámolásához. Nem célunk rangsorolni, mely szervek milyen segítsé­get nyúthatnafc adott területe­ken a tervek tételes, mennyi­ségi és minőségi teljesítéséhez, hiszen valamennyiünk közös ügye az előttünk álló felada­tok megoldása. Mégis azt kell mondani, az az erő, amelyet Borsod megye szervezett mun­kássága, s az a politikai poten­ciál, amelyet a szakszervezeti bizottságok képviselnek, nagy­ban befolyásolhatja negyedik negyedéves munkánkat, Kádár János fogadta a hazánkban tartózkodó 'finn főszerkesztőket Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke pénteken fogadta a ha­zánkban tartózkodó finn újság­író-küldöttséget: Jaakko I-Iaka- lát, az Aamulehti főszerkesztő­jét, .Torma Simpurát, a Kansas Uutiset főszerkesztőjét, dr. Torsten, Steinbyt, a Hufvud­stadsbladet főszerkesztőjét, Tyko Tarponent, a Tu run Sa- nomat főszerkesztőjét, vala­mint dr. Kullervo Killinent, az STT Finn Távirati Iroda vezér- igazgatóját. A kormány elnöke beszélgetést folytatott az újság­írókkal és válaszolt kérdése­ikre. Az Országos Béketanács táviratai Az Országos Béketanács táv-! iratban köszöntötte a Szovjet Békebizottságot a í-észleges atomcsend-egyezmény életbe­lépte alkalmából. A3 Országos Béketanács tudományos bizott­sága a szovjet tudományos bi­zottságot üdvözölte. A magyar békemozgalom vezető testületé tolmácsolta jó­kívánságait az 1962. évi Nobel Béke-díj kitüntetettjének, Li­nus Paulling világhírű ameri­kai tudósnak. Az összindiai Béketanácsnak részvétét fejez­te ki Szajfuddin Kicslu el­hunyta alkalmából, akit a Nemzetközi Lenin Béke-díjjal is kitüntettek, s az Indiai Bé­ketanács elnöke volt. Az Országos Béketanács az olasz békemozgalomhoz inté­zett táviratában népünk együttérzését fejezte ki az 'Olaszországot ért súlyos ka­tasztrófa miatt Budapestre Érkezett az IndonÉz Köztársaság külügyminiszterének helyettese Péter János külügyminisz­ter meghívására, pénteken né­hány napos látogatásra Ma­gyarországra érkezett Supeni Natakusuma asszony, az Indo­néz Köztársaság külügyminisz­terének helyettese, A Ferihe­gyi repülőtéren Szarka Károly külügyminiszterhelyettes, s a Külügyminisztérium és a Kül­kereskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa fo­gadta. Egésznapos ülés a Herman Ottó Múzeumban Az Országos Múzeumi Hó-! nap keretében pénteken Mis­kolcon egésznapos ülést tar­tott a Borsod megyei Múzeumi Szervezet. A Herman Ottó Mú­zeumban ezúttal hat érdekes előadás hangzott el régészeti, néprajzi, helytörténeti és kép­ző-művészeti témakörből. A megyei múzeumi szervezet feladatairól Komáromy József múzeumigazgató tartott szín­vonalas előadást. Kemenczei Tibor Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti kutatása cim- mel tartott érdeklődést keltő előadást. A megye néprajzi ku­tatásának feladataival Bodgál Ferenc foglalkozott. Mád ai Gyula a miskolci Földes Fe­renc Gimnázium szakkörének munkáját ismertette a népraj­zi és helytörténeti kutatások tükrében. Gyimesi Sándor elő­adásának címe: A megye hely­történeti kutatásainak kérdé­sei — volt. 2sadányi Guido a megye képzőművészeti helyze­tével, képtáraival és képzőmű­vészeti irodalmával ismertette meg hallgatóit. A zsúfolt teremben a mú­zeumbarátok, tanárok és szak­köri tagokon kívül helyet fog­lalt Szekeres László is, Sza­badka múzeumának igazgató­ja. A vitában felszólaltak a megye múzeumainak munka­társai és vezetői. A jugoszláv vendégen kívül felszólaltak még a testvér-múzeumok ve­zetői is. nett napokon produkálták. Ép­pen ezért, hogy a hátralévő 36 ezer tonna — terven felüli szén — kikerülhessen me­gyénk aknáiból, gondoskodni kell a hóvégi hajrák megszün­tetéséről, az egyenletes terme­lésről, a vágathajtási tevé­kenység fokozásáról, a korsze­rűen biztosított; fejtések ará­nylanak növeléséről. Szinte valamennyi iparág munkájánál hallhattunk a köz­lekedési és szállítási vállalatok nagy erőfeszítéseiről. Kétség­telen, mind a MÁV, mind az AKÖV dolgozói szinte erejüket meghaladóan munkálkodnak, mégis gyakoriak a vagonhiá­nyok, a késztermékek elszállí­tásának gondjai. Hogy ezek megszűnjenek, ahhoz kevés a közlekedés erőfeszítése, a koo­peráló vállalatoknak is segít­séget kell nyújtaniok szerve­zett, gyors kirakással, a kocsi- tartózkodási idők csökkentésé­vel. Több hasznos kérdéssel fog­lalkozott a beszámoló utolsó része. Itt elsősorban a megala­pozottabb beruházási. tevé­kenységről, a célszerűbb, át­gondoltabb készletgazdálko­dásról, valamint a szocialista munkaverseny előnyeinek ki­használásáról, a helyesen ér­telmezett népszerűsítésről és azokról a feladatokról beszélt Kopcsó elvtárs, amelyek meg­oldásában, mint kollektív tes­tület és mint politikai szerv is, sokat segíthet a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa, sokat te­het egy-egyr szakszervezeti bi­zottság. A BESZÁMOLÓT követő vitában szinte minden iparág képviseltette" magát. A hoz­zászólók többsége konkrét ja­vaslatokat tett egy-egy fogya­tékosság felszámolására, a ter­vek teljesítésének biztosításá­ra. A tanácskozás végén Doj- csák János elvtárs. a megyei pártbizottság titkára találóan jegyezte meg: Ez a. megbeszé­lés. ez a gazdag vita minden valószínűség szerint előbbre viszi Borsod megye gazdasági munkáját. — paulovits — éves tervek jó vagy kevésbé jó befejezését. A beszámolóból, amelynek csupán egyetlen szépséghibája volt: nem esett szó a vegy­iparról, nemcsak az eddigi munka körvonalai bontakoztak lei, hanem sok szó esett a leg­közelebb: és távolabbi felada­tokról is. Hallhattuk azokat az adatokat, amelyek leginkább tükrözik a borsodi ipar, keres­kedelem és mezőgazdaság há­romnegyedéves munkáját, a termelési tervek teljesítését, o költségszintek alakulását s S minőségi követelményeket. Az építőiparnál például sok szó esett az eredmények elisme­rése mellett arról a 60 milliós lemaradásról, amely ez évben halmozódott fel. S az előadé beszámolóját Vincze Géza elv­társ, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója nemcsak kiegészítette, hanem több hasznos, okos, ésszerű ja­vaslattal gazdagította. Szc esett itt a létszámgondok eny- hítéséről, a műszaki tervek tel­jesítéséről, a kevésbé fontos építkezések leállításáról, illetve a munkaerő és a géni kapaci­tás átcsoportosításáról: A BESZÁMOLÓNAK azt a részét, amely a vasiparral — elsősorban megyénk két nagy kohászati üzemével — a Lenin Kohászati Művek és az Özcii Kohászati Üzemek— termelé­sével foglalkozott, élénk figye­lem kísérte, és a későbbiekben Valkó Márton, Kossuth-díias igazgató, majd Csávám fi Sán­dor elvtárs egészítette ki. Itt is nagy feladatok várnak a mun- káskollektívákra. hiszen a glo­bális ten' teljesítése olyan fo­gyatékosságokat takar, mint néldául 23 ezer tonna lemara­dás a hengerettáru termelés­ben, Többet kell foglalkozni Diósgyőrött és ózdon is a nyersvas, acél és hengereltén termelés fokozásával, a kiszál­lítási tervék ütemességével, a minősért és exportigénynek ki­el érttésével. Borsod megye bányászai 124 ezer tonna szenet termellek terven felül, azonban a túltel­jesítés nagy részét munkaszü­pán, s máról holnapra ko­moly javulás történhet a kocsiellátásban. Ismeretes, hogy hazánk nem rendelke­zik megfelelő mennyiségű vasúti kocsival, s nem is könnyű a vagonpark új ko­csikkal való feltöltése. Amíg ez megtörténik, hosszú idő te­lik el, ezért fontos, hogy pontos szervező munkával javítsunk a jelenlegi helyze­ten. Vannak olyan bányaköz­pontok, állomások, ahol már hosszú sorban egész szén- hegyek magasodnak a sínek mentén. Vannak megyénkben olyan szénosztályozók, ahol a kocsik hiánya, késedelmes érkezése miatt halomban áll a szén, s mondanunk se kell. a szén a szabadban szét­mállik. szétvirágzik, veszít értékéből, s előfordulhat, hogy begyullad. Pedig drága munka és fáradság árán hoz­ták fel a föld színére a bá­nyászok. A ’ népgazdaságnak, s mindannyiunknak kára származik belőle. Hasznos lenne, ha a jelen­tősebb üzemeknél, vállalatok­nál szállítási bizottságot hoz­nának létre, ez a bizottság inspekciót tartana, s szomba­ton is, vasárnap is irányíta­ná a rakodásokat. Ez nem kerül nagy fáradságba, a műszakiak igen sokat tehet­nek, hogy egy ilyen bizott­ság eredményesen működjék. Ha csak egyetlen kocsival is sikerült többet adni például a bányáknak, máris hasznot hajtottunk. Már van olyan tapasztalat, hogy egyes vál­lalatoknál a műszaki vezetők maguk irányítják a kocsik ki- és berakását, ez dicsére­tes dolog, de egy 3—4 tagú bizottság még aktívabban tudna dolgozni, ha nyomban a helyszínen intézkedne. A megye ipara sok te­rületen adós maradt az első félévben és a harmadik negyedévben is. A lemaradásokat most minden üzem, gyár, vállalat, építő­ipai- igyekszik megszüntetni, hogy év végére teljesíthesse tervét. Várható tehát, hogy még több terméket kell el­szállítani szinte valamennyi iparágban. Ennek érdekében is szükséges a jobb kocsiel­látás. S erről a nagyon fon­tos kérdésről most már nem­csak beszélni kell, hanem minél előbb cselekedni is. amíg nem késő, amíg száraz az idő, amíg a tél; a fagy nem akadályozza a munkát; r- szegedi —• N em "győzünk eleget be­szélni erről a na. gyón fontos feladat­ról. Nincs értekezlet, amelyen e esne róla szó. S valóban IS Tm tettünk meg min- érezze Sy a megye ipara ne lém|t ann-v.ira az égető prob. Tettünk* sulyos kocsihiányt, hasznos ugyan fontos é3 déselcet- gya-korlati intézke- már Kv’ egyre Vállalatok az ürpq ,.bban adják vissza de az kocsikat a MÁV-nak, kezdeti redrr>cny még csak s°kkal tai* fdmény. Többet, hogy , hét kell tennünk. álljon v *°hb üres kocsi re> mwVaSUt rendelkezésé- megnöv«! minden területen aWttfte,k a Dáciátok, segű jpariaXUk- nagymennyi- anyag0k mezőgazdasági akaddlyozÄU elszállítása '"unkát a további gefnék1^?®?.3 szám°k töme- mondjuk ^6: elég, ha azt ,üti kocsi’^*uden egyes vas- jatot tehe t’ nagy szo1^- teszi meat, ? t gyorsabban a me&e“d^atat a.feladótól Ponta töhh g; lJnos> na­ünyzik a vaRon hi­Satósága w-T «iskQ'ci fgaz. tan eaöf0rd*,uleIt,ero1’ így az~ egye.s bánva-’ 0gy Például ««tik a sLnU5emek a földre Péteri Üvegezi,a Sa:iosZen‘- r°n, a f;iM-fy ban az udva- drága ^'"raktározzak a Var az ipa*? ’ t amelyeket Mit lehet ? kereskedelem, feladat a mi a-fő­gyo]-sítáSa fordulók meg- dősben a v. ,dekében? A kér­S.Vorsabb k^z benne van: szükség. LÄ'üulökra van munkára, hoz"^mel'etescbb lalatoknál- gátlásra a vál­togatását , - vag°npark ldo meggy’ a es berakdri Vező muni > fat 'Íobb szer­ményesebb*/Va , Iehet «ed- tenni. a-, hatékonyabbá fé hangsúi^11 .gy5zzük elég- hetöséget yozni: minden le- ahhoz, }u n°g kell ragadni a kohászt az építőiparban, rakodótere,ba” • •ds a bányák Zar>ak, él- ” ejiel is dől gőz - letve rak -3 ls" ürítsék, il- ma j' lak a kocsikat. Még h°gy ;1, gyakran előfordul, szombatoiwr? vállalatokhoz te beérkezet Uitan’ Vagy es" rakják ő?zett kocsikat nem eiőtt. Hornit^1* hétfőn dél- * kormány' ht>sy területek re 4 m - le8f°ntosabb tolt óppnn tuI.m;abért biztosi­ak kiraká«, '11' hogy a ko. «rénete,Ten G|y "»'anatra

Next

/
Oldalképek
Tartalom