Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-11 / 238. szám

3

Péntek, 1963. október 11.

B?ZAKM AGY AHPRSZ AO

B®r®fs®g®aa&- ®ssz®&5*

Beszélgetés Puncagin Fjch'ngvag elvtárssal, a Mongol Népi forradalmi Párt nyugati területi bisottságánah titkárával

távolságot, amely népköztársaságaink ha- írástudatlanság országa volt.

■^~m—tittt- —

A MI FALUNK: KACS

földraj

nely népköztársaságaink »«*- ncu>i.Uv*»__™_0 — — .

tárai között van, tízezer kilométeres egységekben Azóta megteremtették az is-c kell mérni. A téma viszont, amelyről beszélgetünk, a szívünk- kólák sűrű hálózatát, amelyek-£ ben él, hiszen a nagy távolság ellenére is barátságunk össze- bon pedagógiai főiskolát vég-í köt, közel hoz bennünket. Addig, amíg a kölcsönös bemutat- zett tanárok oktatnak. Klubo- v

kozás formaságain át nem esünk, két állam, egymás számára kát, mozikat létesítettek, a hi-f - - • - ----1-. t.,— ■ J uuAAa amatőr művész-^

nz ember is.

*

Egy magyarországnyi terület szívélyes és kedves magyar felelős gazdája, Puncagin embereket. Testvéri, rokon érLchagvag elvtárs a Mongol zések ébredtek bennem akár- zatosan leioseit-^.v „ —— ■ — — - ■ ----> -1 „tárkivel beszél- egészséges kőházakkal. Gyors- mit -1 • ’ inomilr

Népi Forradalmi Párt nyugati i területi bizottságának titkára : nyilatkozik életükről és azokról a benyomásokról, amelye- i két hazánkban először járva,

: .az itt töltött három hét alatt szerzett. Vendégünk a Magvar 1 Szocialista Munkáspárt aKöz- 1 ponti Bizottságának meghívdaUdav/Aav iu>.

pusztaságain egymás után sza porodnak az új falvak, s a nomád életmódhoz szokott állattenyésztők a jurtákat foko___ zatosan felcserélik a szép és s

ho

l jártam ' ' kisházakkal. Gyors >

tem és bár pár nap muiuu. UtCUiuvn j --- __

Mong

ólia végtelen pusztaságai és jelentős sikereket érnek el > felett repül velem a gép, a lel- a szűzföldek meghódításában. £ kémét örökre itt hagyom. Körzetükben — mint mondta > Amint haza értem, lesz mit el- — augusztus 25-én kezdte meg mondanom az enyéimnek.” - ■*—w úi fafeldolgozó

M

on

pártja

_____ __ tlUftuootoo--------tó

m az enyéimnek.” a termelést egy új fafeldolgozó igólia népének — amely kombinát, rövidesen egy nagy-£ a kad a faluban 60 éves lártja vezetésével az teljesítményű gépjavító üzetrA Xl bér is jócskán, akit ’-------^;1- atAves is felépül a már meglévő 24^nak idején Skóver Miklós i

l

jesitményü gepju»i"i ““"o — — ua 10 .. ----- - *■7—« “»miouaui™ n.Lj,,v— - .. , '“_j.il, ötéves is felépül a már meglévő 24ínak idején Skóver Miklós igaz- gondot

sara szeptember 18-án érkezett .1961—60-os, ^h.umaa trf_ más üzem -mellett. Szövetkeze-sgatő-tanító úr állított még ki a tése ok

ey-i ‘>c 7 ■ i .-----Z \-----l_l-„ 1019 4 Ail l.-o-vH iaH Hon 4-fi Óta 3.

I [

: A Bükk lábainál terül éli A :

i hegység déli lejtőinek talán leg- :

: szebb, s legrégibb történelmi :

; múltra visszapillantó községe. • j Északról a Miklóslyuk-tctő csak: \ j nem 700 méteres csúcsa, északke- :

: létről a Barátborsa-tető néz Iq, a :

: falu kis házaira. A gyógyvizű, :

: meleg forrás táplálta Kács-patak :

: szeli keresztül a kereken ezer :

: lelkes települést. A kis patak ar- :

: ról híres, hogy langyos yizo a \ j legzordabb télben sem fagy be, \ «* \ s egykor tíz vízimalmot hajtott. \

| A domboldalakra kapaszkodó j

• szántókat, az erdők közé ékelt *

• réteket, kis kaszálókat, a napos •

: oldalakon telepített szőlők nagy •

• részét az Uj Barázda Termelő- • szövetkezet tagjai művelik. A : férfiak zöme és a mindkét nem- ;

: hez tartozó fiatalság a múltban :

kad a faluban 60 éves em- munkája is vagy 30 ezer forin-: summás, vagy vándorló föld- : an- tot jelent évente. A legtöbb; munkás volt. Napjainkban mint- : a villanyhálózat bőv íegy két és félszázan az iparba, : okozza. Ez viszi el I960 • sokan a környező erdészetekbe,

lei esi fürdő főépülete.

cin .jLu-vrj. _- 7- —-o.—Jdig is so- népgazdaságfejlesztési terv tel- más üzem ______ _

t

örténelműnir^!U"k’ i61 ismf-ri ,jesít^trt !,arco1 “ meg kel_ ,tefiklf" « áilattenyfeztésen 5 sarokba!" 1912-től kezdődően n

voltí/n es a na8.y ta- lett küzdeni az országevszáza- kívül foglalkoznak ioldmuve-<esztendeig tanított ebb~n ’

ellenere is tájékozódott dós gazdasági és kulturális el- léssel, de csalt kisegítő üzem-J b;s faiuban s ha most" m- ....... mállói eredő roppant ágkénti'fő területük a gyapjú-* nem járna túl a hetvenes >

s

rAetxme» CTVÍimÖlrsf

zsrs^SmSSSuí* ^:rtíS£S3S7SíSi

szocializmust építő minden- tnara^°hAzségekkel Emellett a termesztés, a halásza napjainkról. De a Dunát, a Ti- nagy n jA apressziós pró- dászat, valamint a íakitermeszát, hazánk szép tájait, s ne- beiso » í^rerésére.

pünket csak most látta először, balkozasol^

vehullámain, volt Szegeden, Deb- kori elmaradottságot. recenben, járt termelőszövet- Azon a _ ’elvtárs

kezetekben és állami gazdasá- Puncagin De g . „ lét_

gokban, módja nyílt rá, hogy doí!^k; végtelen pustlaságon

• most mar belülről, közelebbről ^^kilométeren él 60

is tanulmányozza életünket. »4 ezci hcsj T _ atrvohb részük

Ml, látott, mitől B»t XttowtlS“ meg a messziről érkezett er atiatiei y_____ __ -1*

neg a messziről éi*kezett ér- auaiu;ujc»íi^.w. —w_ oeklődő szemével, hogyan látja A hatvanezer ember több mint ő a mi jelenünket? — énről be- kétmillió különböző állatot

* szélgetünk most, miközben a tart. S ha valahol elfogy a le- ? mongollal keveredő orosz sza- gelő, felkerekednek és elván* váltál; lelkes tolmácsnőnk ma- dorolnak néhány száz kilomé- | gyárrá ülteti. Szavait idézem: terrel arrébb, egy másik pusz- '■ sSzükségét érzem — mondja tára. Ott állapodnak meg, ahol

46 a

már

nem járna túl a hetvenen, ha nem vágyna gyümölcsfákkal körülvett szép otthonában egy kis pihenésre, nyugalomra, akkor sok fiókot megtöltő feljegyzéseiből megírná Kács község történetét. Az öreg divá- órákig tud újabb

és a többi szocialista moo,.b érdekességeket monköztfe hazánk — önzetlen, test-1 dani Kács múltjáról. A várvéri segítsége. Kiváló munkát \ dombról, amelyen már nyoma végeznek a Mongóliában dől-^ sincs az egykor vizesárokkal gozó magyar kútfúrók, akiki is körülvett kis erődnek, a szinte „csodákat” művelnek!bencések kolostoráról, amit a azzal, hogy vizet fakasztanak a?Bükk lábánál fakadó melegvi- mongol pusztákon; a Mongol—Szú gyógyforráshoz építettek, s Magyar Baráti Társaság és hgahol a gyó!rvmedeneében még Kulturális Kapcsolatok Inté-' zete szintén hozzájárul a kan-! csőlátók elmélyítéséhez. Ke-; reskedelmi egyezményünk ré-, vén pedig számtalan magyar' iparcikk: edény, bútor, rádió! és ruhanemű kerül a mongol

>zza. r.7. VISZI Cl xsuv : sósán It Itutii^uv x, -------------..., .

Ó

ta U községfejlesztés zömét, j s nyári mimkák idején az álla- : Mert valahogy úgy vezették bej gazdaságokba járnak dolgozni, j annak idején a villanyt, hogy a-.......................................................••

ma is megtalálhatók a mintegy hatszáz éve összeácsolt tölgyfa gerendák. Már Anonymus. a névtelen jeevző is említi Káesot. Örs vezér egykori várát. A benrések. majd a nnu- linusok kolostoráról, gvógvmondja tára. Ott állapodnak meg, anoi es rumumuu ..... ~ -------------------------------------- .

k

edűő /rőndéeiink _ hogy az jó a fű. A legfontosabb feladat dolgozókhoz. 1964-ben az áru-i fürdőjéről is sokszor tesznek

ú

jságban is elmondjam címé- tehát az emberek összetartása, forgalom például^l4 százalék-1 említést a krónikák. De hú

“’jsagoan to on..«----1

1 'toyeimet. Sokfelé jártam ebben a szép országban, sok emberrel beszéltem: pártmunkásokkal,

gazdasági vezetőkkel, dolgos munkás- és parasztemberekkel. VA találkozások nagy hatást fi gyakoroltak rám; a három hét ■ a!a}í f legct láttam, hogy meggyőződjek■ Magyarországon a

• "Part és a kormány vezetésével eredményesen épül a szocializmus, biztos jövő elé telcinte* n. Megfigyeitcm' hogyan dol- ■’•! üo~ik a nép, s használja fel a

*crmeszfiti javakat; megfigyel- ” .rm ajzép új házakat, a mo- oern üzemeket, a szép, egészít, seges gyerekeket, az egyszerű,

_____ HjS/iCUU uao«., XVI. ______

a kulturális élet megszerve- kai lesz magasabb, mint ta-Svolf névkor a gvóevforrás fe- zése. E területen is szinte min- valy volt. Szinte felbecsülne-UeH; bércen feltett rózsaszínű den nap új sikereket érnek el. tetlen ez a segítség, és szavak-! jvtínrónvkőnek is amit az d=ő

‘ • ' ------c- mort>.

d

en nap u.] siivfitüvct __________^

S

züntelenül javul a nép anyagi kai nehezen fogalmazható meg^ jóléte, emelkedik luiltúrája. A . az a testvéri együttérzés, amely forradalom előtt Mongólia az a két népet egymáshoz köti.

*

TP alálkozásunk rövid ideig tartott. Puncagin Lchagvag elvtársat újabb találkozások várják, hogy a még hátralévő pár nap alatt is gazdagíthassa nálunk szerzett tapasztalatait, élményeit. De ez a rövid idő is elegendő volt ahhoz, hogy kitáruljon előttünk a messzi tájakon élő mongol nép élete és vendégünk elismerő, őszinte szavai nyomán erőt merítsünk a magunk sikereiből is. Jól esett hallani, hogy országunk tájai közül éppen Borsod, nyerte meg legjobban Puncagin Lchagvag elvtárs tetszését és jól érezte magát köztünk. Mi is nagyon szívesen, testvéri érzésekkel fogadtuk.

Ónodvári Miklós

világháború előtti években olasz kőfaragó mesterek is szívesen felhasználtak.

B

óta Károly tanácstitkárral

Hozom-viszem...

— FAZEKAT, lábost drótoz- hyi í ., i, fótoznyi... i!

. Az elnyújtott hangra mindenki

•i emlékszik. Meg a háton jii — veit bádog-ládára is, j ben zörgött-csörgött

j. flshoU --- .

a

mely a sok cín,, —együtt a vörösréz íorji rasztóva.ssal, a megkövesedett j szalmiáksóval, s a sok apró le- ■íí hiezdai-abbal, a különféle dró- lí ^!kka^ szerszámokkal. Külö- i I hős csinnadratta volt ez, mely ^ rhindenütt beharangozta, s el- , f kísérte a fazekakat, lábosokat fs még kj .tudja, mi mindent í<] Savitó, vándorló ezermestere- tf két.

fi Persze, mindezt múlt időben kell ni ár írni, mert manapság nemigen látnj ilyen embereket. Eltűntek, átváltoztak, mint annyi minden az élet változásával;

De azért a lábasok és a fazekak továbbra is kilyukadjak. s olykor-olykor elromlanák a porszívók, a mosógépek még a motorkerékpárok is.

nivaló vándorol. De az sem akárhogyan! Hozom-viszem

szolgálatunk van .

Hozom-viszem? Mit jelent ez? Nem. nem azt, hogy nagy fáradsággal hozom és viszem a javítani való holmimat a Vas- és Fémipari Vállaláthoz Szerencsen. Hát akkor? Augusztusban a vállalat

taggal, a kácsi fürdőnél lévő kohászati üdülő gondnokával beszélgettünk. A legnagyobb örömmel azt újságolták, hogv november 7-én új művelődési házat avatnak. 102 ezer forintot kaptak a költségvetésből erre a munkára, s ebből nemcsak mozi- és színháztermet, hanem barátságos klubszobát, s egv szép könyvtárhelyiséget s kialakítanak. Az óid 90 ezer forint körüli községfeilesztési alánból— bizonv nem túl sokra telik. De azért rnár rendhehoz- dák az utakat, itt-ott az áterer”

meg a mumii.i-“'“!------- , ------c

sóvál ió az ezermester a ház- szerződést kötött a szerencsi

ÖZUVCtA jvz „.j -------nál. Dehát hol vannak az ezermesterek?!

— Nálunk! — mondja Gaj dosi Lajos főmérnök, a szerencsi Vas- és Fémipari Vállalat nál. — Csak éppen nem vándorolnak, hanem most a javítaüicséretet érdemelnek

Horváth Sándor, a Szerencsi 7., Gépállomás traktorosa. Tülíli 0*i** mint 120 holdon vágta le a si- Iákukoricát. Fáradhatatlan, tr- vékeny dolgozója a gápállo- ?r0 másnak.

I

A fiatal Kovács László szereld három község határában javítja a gépállomás traktorait, munkagépeit. Mindössze 23 éves, de már 19.S5. óta dolgozik a gépállomáson.

járás földművesszövetkezetei vei. A szerződés szerint minden faluban minden héten a földművesszövetkezet összegyűjti a különféle javítanivalókat

— Ezekért minden szombaton kimegy a gépkocsink és behozza a vállalathoz — hallottuk Gajdosi Lajostól. — A következő szombaton pedig visszavisszük a kijavított holmikat és hozzuk az újabb meghibásodottakat.

A Vas- és Fémipari Vállalat nál már januárban megalakult

egy»brigád, amelv munkájával a lakosság rendelkezésére állt. Eddig azonban csak Szerencsen vállaltak munkát. Most pedig az egész járás számíthat 3 rájuk. <

A javító brigád öt emberből J áll. Öt olvan ember ez. aki azt edények foltozását, a báztartá-? sj kisgépek, a motorkeréknárok javítását énnúgv elvállalja, mint a sertésetető vályú, vagi’ énnen a vaskapu megreperálá- sát.

IGAZI EZERMESTER ez az

öt ember. Csak éppen sokmin denben különböznek régi elő deiktől. Nem kíséri őket az a különös csinnadratta sem mégis, mindenütt tudták reór. mikor számíthatnak rótok (Kuttkw)

A sok régi vízimalomból már csak ez az egyetlen használható. A nagy vízikerck darálót és gatter fűrészt hajt

meg.

falu legtöbb részét nem érin- múlt nyáron ebben a gyönyörű « ti a hálózat. Most is 450 mé- környezetben. Az élelmezéshez teres szakaszon kell bővíteni a szükséges csirkét és zöldáru villanyhálózatot, s még így nagy részét a helyi tor mólosom jut el minden házba a szövetkezettől vásárolták. De fény. Igaz, mindent nem lehet még jobb lenne, ha télen is egyszerre kívánni. Hiszen két üzemelhetne az üdülő. Az idén

pedagógus lakást is vásárolhat- ialán végre megvalósul a régi , , ... . .... ■ _• terv, s különböző mezőgazdátok az idén, s az is sokat je- . ’ . , , . ,

’ sági szaktanfolyamok részére

hasznosítják a szeptember kö- ^ zepe óta már üresen álló. épületeket.

A z Uj Barázda Termélö- ■* * szövetkezet még sok gonddal küzd, de nagy szó, s jelentős fejlődésről tanúskodik, hogy az idén ősszel az elsők között fejezték be nemcsak a járásban, hanem az egész megyében az őszi vetéseket. A gazdagabb jövő egyik alapját, a száz holdas szőlőt is telepítik már a tavasszal. Hét kemence jóminőségű meszet is égetlek az idén, ami jelentős pénzt hozott a közösnek. Lengyel Sándor, az ellenőrző bizottság elnöke szerint jobban mennének a dolgok, ha megoldódna az egyesülés a szomszédos tibolddaróci termelőszövetkezettel. Közös erővel job-' ban tudnának fejlődni, építkezni, s valahogy a két falu határa szinte kiegészítené egymást. De bármint lesz is, a fegyelmen szilárdítani kellene. Szerinte több jó szóra, a sógor- ság-komaság végleges megszüntetésére is szükség lenne; A kezdet óta sok a- fejlődés. Áz apró kis parcellák helyén e'ár valódi nagyüzemi gazdaság kezd kialakulni, s ha jobban megérti egymást a tagságj és a vezetés, a munkakedv is jobb, a jövedelem is nagyji# lesz ebben a szép. kis büu^.^ ji faluban.

A kis falu felett valóságos kilátóként emelkedik az egykori üdülőből átalakított napközi otthon.

székét, jut a tűzoltóknak, az lent a községnek, hogy a Lenin iskolának is néhány ezer fo- Kohászati Művek gyönyörűen rint, mert mindig kerül vagy rendbehozta a fürdőnél lévő • 20 ezer forint értékű helyi üdülőt. Több mint 1100 fel- ^yag, s a kácsiak társadalmi nőtt és gyermek üdült az el(Fozsonyi—Szabadosl