Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-10 / 237. szám

ESZAKMACYARORSZAG

Csütörtök, 1903. október 1®'

Tovább pusziit a „Flora66

Tomboló ciklon Pakisztánban

Orírard Pnilippeaux, Haiti . egészségügyi és népjóléti minisztere a Reuter tudósítójával közölte, hogy megállapították a.„Flora” hurrikán következtében elhunyt 2500 ember szer mélyazonosságát; az össz-halálos áldozatok száma 3000—4090-re tehető.

A miniszter közölte még, hogy 25 000 család ■— mintegy százezer ember — vált hajléktalanná.

A termésben bekövetkezett

pusztulás óriási csaoás az ország gazdasági életére.

Mint a havannai rádió jelenti, Castro sikeres megmenekülése után folytatta szemle- útját. A legjobban sújtott Oriente és Camagüey tartományok lakosságának megígérte, hogy vonaton és tehergépkocsin élelmiszert és gyógyszert küld, mihelyt lehetséges. A szállítás legfőbb akadálya — mondta — a hidak pusztulása.

Rayamoban 12 órája. Menza- mlíoban 9(5 órája szakadatlanul zuhog az eső és erős a szél

Töme ggyülések Algériában

(Folytatás az 1. oldalról.)

Az államelnök sajnálatosnak nevezte, hogy erre az incidensre akkor kerül sor, amikor az ország belsejében a lázadók bűnös tevékenységet fejtenek ki.

Ami a zendülőket illeti — hangoztatta Ben Bella — „alkudozásoknak nincs helye” „Bűnözőkkel nem tárgyalunk”

—1 mondotta,. Hozzáfűzte, ha szükséges, több százezer algériai fegyverben áll, hogy véget vessen a lázadásnak. Néhány napon beiül mindenki láthatja majd, hogy „a világon senki sem tartóztathat fel bennünket” — hangoztatta.

Az újságírók megkérdezték az algériai vezetőtől, milyen intézkedéssel akarja felszámolni • a fegyveres pártülést. Ben Bella így válaszolt: „Majd elolvashatják az újságban. Volgaképpen nincs is berber pártütés,. Csak Ali. Ahmed és El Hadzs pártütése van”.

Az algériai elnök azt is bejelentette: október 24-től 27-ig tartják meg az algériai parasztság kongresszusát, hogy megvitassák a földreform intézkedéseket. Ez a kongresszus teljesíti ki,azt az elvet, hogy azoknak kell adni a földet, akik rajta dolgoznak.

A kongresszus tükrözi, hogy Algeria határozottan rálépett a szocializmus útjára.

A fellahok kongresszusa méltó választ ad mindazoknak, ’akik n „demokratizmust” csak gur- gulázzák. A tényleges demokrácia azt jelenti, hogy á munka hasznát maguk a dolgozók élvezik. E kongresszus után sor

kerül az ipari szektor dolgozóinak kongresszusára is, amelyet majd az FLN kongreszszusa követ.

Az A FI* újabb algériai államosítási intézkedésekről számol be. A hírügynökség elmondja, hogy Bone térségében több gőzmalmot, sóbányát, két szállodát és egy sörgyárat államosítottak, Az államosított üzemekben csak a vezetés változott, mind az algériai, mind az európai alkalmazottakat megtartották.

A. Buta-lob marokkói tájékoztatásügyi miniszter és Méh- dub, a marokkói király ’egyik katonai főtanácsadója szerdán délután Algírba érkezett.

A nyugati hírügynökségek jelentései szerint

szerdán Marokkóban minisztertanács ült össze annak az incidensnek a kivizsgálására, amely kedden Marokkó és Algéria határán zajlott le.

A marokkói tájékoztatásügyi minisztérium szerdán kiadott közleménye igyekszik Algériára hárítani a felelősséget, azt állítva, hogy az ottani csapatok törtek be marokkói területre. A jelentések szerint a marokkói különmegbízottak azzal a feladattal, érkeztek az algériai fővárosba, hogy megtárgyalják Ben Bellával.. milyen módon akadályozhatok meg a további incidensek.

Az algériai sajtó szerda reggeli jelentése szerint államosítások történtek a Szahara! térségben Is. Vasárnap óta a Co- loinh Bechar-i prefektusra hatáskörébe tartozó oázis-városok szállói és több szaharaí szállító vállalat állami kezelésbe került.

is. Caimanerában tíz ember vesztette életét. A város utcái?« a víz több mint három láb magas. Több mint 409 épület teljesen elpusztult. Több nikkel és mangánbányát is elöntött a víz.

Kuba két keleti tartományában a hurrikán teljesen elpusztította a termést. Camagiiey- ben 509 ház pusztult eL A város alacsonyabban fekvő részeit elöntötte az ár. Santiago és Camagüey vidékéről-, mintegy 69 009 kubai hagyta el otthonát és menekült g nagyobb városokba. Guantanamoban legalább tíz ember vízbe- fulladt. Santiagoban mintegy százan megsebesültek és többen meghaltak.

Kuba rizs-, gyapot, és cu- kortermésénck csaknem fele elpusztult; — közölte Carlos Rodriguez, az agrárreform in tézet elnöke.

A hurrikán jelenleg a Baha- ma-szigetek felé tart. A ha vannai meteorológiai intézet közlése szerint, a ..Flora” ss bessége csökkent, de

még mindig 210 kilométer

sebességgel száguld óránként.

Egy mondáján

Hivatalos jelentés szerint a Kelet-Pakisztán tengerparti vidékeire hétfőn lezúdult ciklon következtében

kilenc ember meghalt és 12 megsebesült. Több ezer ember hajléktalanná vált.

A ciklon legsúlyosabban Borisai vidékén, a Ganges torkolatánál pusztított. Az anyagi kárt. hozzávetőlegesen egymillió rúpiára (209 ezer dollár) becsülik. Barisal közelében egy tehergőzös és két uszály elsüllyedt. A ciklon háztetőket szakított le és fákat tépett ki gyökerestől.

SCatosial IküIriSitségünk Jerevánba érkezett

A Szovjetunióban tartózkodó magyar katonai küldöttség, amelyet Czinege Lajos honvédelmi miniszter vezet, szerdán Jerevánba érkezett. A küldöttséget a repülőtéren Georgij Tergazarjanc, az örmény Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára és más hivatalos személyek fogadták.

A KGST Vaskohászati Állandó Bizottságának október 1—5-ig megtartott ülésén megvitatták a tudományos műszaki és gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének egyes kérdéseit, valamint az 1966—1970-ig terjedő tervek összehangolását.

EDVARD KARDEL.T, a jugoszláv - szövetségi nemzetgyűlés elnöke, aki Pittermann al- ksncellár meghívására né. hánynapos nemhivatalos látó. gatást tesz Ausztriában, szerdán, vezető oszti'ák államférfi- akkal találkozott.

HÚSZEZER főből álló rendkívül heves munkástüntetés zajlott le szerdán délután az olasz fővárosban, amely való- ságos közelharccá fajult a rendőrség és a tüntetők között.

ADENAUER szerdán délután úgynevezett búcsúlátogatásra Nyugat-Berlinbe érkezett.

Maeniillant kórházba kelleti szállítani

Noha Macmillan már hónapok óta többé-kevésbé komoly fájdalmakat érzett és baja any- nyira súlyosbodott, hogy kedden hajnali 4 órakor orvost hivatott, mégis az utolsó percig titkolta betegségét miniszter- társai előtt, akik még a keddi kabinetülésen sem sejtettek semmit. Ezért villámcsapásként érte a kabinet tagjait a kedd esti órákban kiadott hivatalos jelentés a miniszterelnök betegségéről és műtét szükségességéről.

Ezzel egy csapásra összeomlott az a sajtóértekezleten közölt hivatalos terv, hogy Macmillan szombaton, a konzervatív párt blackpool; értekezletének utolsó napján mondandó beszédében tisztázni fogja saját pozíciójának és a pártvezetés jövőjének kérdését.

Súlyosbítja a bizonytalanságot az a tény, hogy Macmillan a

műtét után 2—3 havi piheri szorul. '

Az a nézet alakult k{ kü! fa ben tory vezető körökben, l a döntés a pártvezetés so1 gi ról a műtét eredményétől f s ma.id. A betegség kimeri fogja szükségképpen befő -h, solni Macmillan azon elh1 ni rozását, hogy állásában 1 rad-e, vagy sem. ^

Abban megegyeznek az* a szes vélemények, hogy bt a váratlan fordulat isi«1 ze Butílert lendítette az rí jk térbe. ni

Mint Eden miniszterei na megbetegedése idején, 1 iá most is ő lesz a „tényleges1 hí! niszterelnök”, ami erősítést de lent a végleges utódlásra, lé A konzervatív pártkonfd m cia küldöttei most a lrí ke gyobb zavarban találgat' lel vajon a miniszterelnök"( tétje meggyorsítja, vagy 1 inkább elhúzza a már hólWi óta tartó vezér-válság oldását.

A Hazafias Népfront-bizottságok Időszerű feladatai

Beszélgetés dr. Tóth István elvtárssal, a Hazafias Népfront

megyei titkárával

résztvett. A felmérés eretflai nyeit novemberben tárgyaié© meg a községi bízottságo*6ü1

— Mégis, mi az eddigi a i

— Azt láttuk eddig, hotföl («népfront-bizottságok ott V>lj | ködnek jól, ahol a helyi P’an £ szervek feladatokkal látjrijai |őket és ahol a tanácsé? hy

£ igénylik munkájukat. S h<feo | tenném még, hogy ahol lö'No jj jedt aktívahálózatot tudtad hé; jj építeni. kei

£ — Hány aktívája van <t *övi

I«frontnak? »k

jj — Az egész megyében ”zei !«körül mozog az aktívák sZ»«e; j: Ezt még bővíteni kívánjritás ;i jövőben, mert feltétlen riszc jj séges az eredményes miriKXi hoz. élr

!« A továbbiakban a tanévbe: jígok munkájának támogayít] t- ról beszéltünk. Tóth ebbe [íelmondotta, hogy: főt

!« — A népfront-bizotfewfcl

jj segítenek megszervezni 3®é{ j- nácstagi beszámolókat, jj ahogy a fogadóórák megre^l p zéséhez is útmutatásokat, fiz jjmogatást adtak. A megyríLa Enácstagokat járásonként rína ’f hívjuk, ahol megvitatjuk í= rületi munka tapaszrtalat®k>t P megvitatjuk a beszámolóKhé N nyegét. “é

| Végezetül megkérdeztük Re fi tartalmaz az az intézktff*3 'tterv, amelyet a megyei criál- p ség a felnőtt oktatás segíf*^_ j[dolgozott ki. j-5

!« — Elsődleges feladají^ jj ezen a téren — mondotta jj-n ;«elvtárs — az analfabéta jj megszüntetése. Azt akarjuk p érni, hogy társadalmunk L. ■ jj jai felelősségérzetből, rijVe l szándékból egyre többen .ke fialják, hogy megtanítanaKjba jj —olvasni valakit. Bizonyé i« tagjainknak élen kell öká jj ebben is, és figyelemmel ^

!• kísérni az alapismereti t®re;

lyamokat. Gondot fordít a ,(<j. jj front-bizottság a jövőben Aj kis, hogy a vállalatok, 'izriko rés intézmények vezetői fW p felelő támogatást nyújtah^ jja dolgozóknak a tovább^gy i láshoz. tbá

S ......

A

mikor beszélgetésünk elején összegezni próbáltuk, miről is szóljunk, melyek a népfront-bizottságok legfőbb fel adatai most, olyan hosszú lista lett az időszerű témákból hogy a végén külön gond volt elhatározni, mi legyen az, amit elhagyhatunk?

Dr. Tóth István elvtárs, a Hazafias Népfront megyei titkára, aki legilletékesebb arra, hogy erről a szerteágazó, sokoldalú munkáról tájékoztasson, az őszi mezőgazdasági munkák támogatását látja a legidőszerűbbek egyikének.

— Hogyan segítik népfrontbizottságaink a mezőgazdasági munkát?

— A megyei párt és tanács

végrehajtó bizottságainak

együttes határozata képezi tevékenységünk alapját. Erinek szellemében, de sajátos mozgalmi módszereinkkel nyújtunk segítséget a mezőgazdaságnak. A hazafias gondolat jegyében mozgósítunk a tervteljesítésre úgy. hogy a sikeres, jó munkát hazafias kötelességüknek érezzék a dolgozói

parasztok. A megyei elnökség ennek érdekében felhívással fordult minden községi népfront-bizottsághoz, s ebben a felhívásban konkrét útmutatást is nyújtanak a tennivalókhoz.

— Az őszi munkákon kívül miben támogatják még a mezőgazdaságot?

■ — Népfront-bizottságaink fontos feladatává tettük, a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdításához nyújtandó segítséget is. Ök ismertetik a tagsággal a Minisztertanács legutóbbi, ide vonatkozó határozatát, s ennek tükrében értékelik a tsz eddigi eredményeit, vagy hibáit. De itt kell még megemlíteni mozgalmunknak a mezőgazdasági szakemberképzésre vonatkozó térveit.

— Lesz-e a közeljövőben valami újabb kezdeményezés, ezzel kapcsolatosan?

— Igen. Segítséget nyújtot- tunk ahhoz, hogy megalakuljon megyénkben a Mezőtúri Gépészeti Technikum kihelyeSZl léi mi

ny tei ' tel

zeit osztálya. Már eddig c,a felnőtt jelentkezett. Ugyan? tei szorgalmaztuk a Zsárrf hó

Felsőfokú Üzemgazdaí -át

Technikum kihelyezett rí ze] lyának a létrehozását, tas eddig már ide is csaknem ■ 11 :r vanan jelentkeztek, s felv^4.2 re várnak. A közeljövőbe megyei tanács mezőgazda < osztályával közösen meri or< juk a megyei szakmunkái P© lálkozót a mezőgazdasági S® ha munkások részére. Ettől á ka pasztalatcsere-szerű találd eg; tói jó eredményeinél: várukba

— Ügy Üld juk, a közeli ban felmérték a népfljr'} bizottságok tevékenység**6" eredményeit. Mit muíafriVa felmérés tapasztalatai? :B“C

— Ez a munka tulajdoni

pen még nem fejeződött lemondotta Tóth elvtárs. községi népfront-bízottá'

munkáját járási munkacsrí tok értékelték. Ezekben a n1

Icacsoportokban a pártbizrí P gok egy-egy munkatárs? ** t

Haidu Béla:

BOROS IDŐK ~ iwLpiRtíieh

ahol ilyen rövid idő alatt any- nyit tanulhattam volna.

Búcsúzás Selmectől

Korábban kellett volna említenem, hpgy amikor a hadüzenet napján behívtak a pesti cs. és kir. 10. tábori ágyús ezredhez, már veterán erdő- mérnök hallgató voltam. A háború alatt négy évig nem láttam Selmecbányát és a főiskolát. Végre — mint noteszlapom egyik feljegyzése emlékeztet — 1918 júliusában egyhónapi tanulmányi szabadságot kaptam. Ennek a selmeci hónapnak az emlékét őrzi az a kis régi fénykép, amelyen mint „ultra- szupra veteranisszimusz” én vezetem az utolsó selmeci ballagást, botra tűzött hatalmas virágcsokorral, nyomomban a selmeciek híres öreg cigányprímásával, Sági Balogh Laci. val és fiával, a „kis Lacival”, akikre bizonyára ma is szívesen emlékszik vissza minden, még élő volt selmeci főiskolás.

Akkor már tudtam, hogy sohasem leszek erdőmérnök, mert másfelé vonzottak hajlandóságaim, a háború után mégis hajtott egy olthatatlan vágy, hogy még egyszer viszontláthassam azt az ódon patinájú diákvárost, amelyhez ifjúságom ezer emléke fűzött. 1818 december második felében jártam ott. A főiskola ekkor már költözött. Végigjártam az utcákat, tereket, az elárvult főiskolai épületeket, a Hibalkát, ahol évekig laktam a „Muszáj kamarában” hatodmagámmal, a négy diákszoba egyikében. Benéztem a líceumba, ahol Petőfi diákoskodott. No meg a híres Winterstein vendéglőbe, sok-sok balek-bál és valéta-bál .egykori színhelyére, ahol éppen egy munkás. gyülés volt.

IV.

Háborúból a forradalomba

ö écsből Bukarestbe gör. dűlt velünk a háború szekere, amelyről az utolsó felvonásig nem szánhattam ki. Chitila, Bukarest egyik külső erődje volt a kaszárnyánk egy hónapig.

Becs után Bukarest: egy óriás után egy törpe. Területe, lakosságának lélekszámú negyedét, vagy ötödét sem tette a mai román fővárosnak. Egyetlen hosszan elnyúló impozáns főutcája, a Calea Vic- torie, a királyi palota és park környéke néhány jelentékenyebb keresztező utcával képezte a város magvát, a belvárost. amelyből kifelé menve egyre kisvárosibb, sőt falusias jellegű utcák, épületek, szegényes külső' negyedek tárultak elénk. Fejlődésének akkori feltételeit az biztosította, hogy Bukarest egyik legfontosabb központja volt a Nyugat és Kelet közötti kereskedelemnek.

Nem bántam meg, hogy ennek a fővárosnak, s még néhány vidéki román városnak az éleiébe k; betekinthettem. A háború hányszor mondottuk el! -»» életünkből, ifjúságunk legszebb éveiből négyöt esztendőt rabolt el. Ezt mondjuk, akik megmaradtunk, s nem hagytuk ott a fogunkat, vagy nem váltunk örök nyomorékak De az elvesztett évekért kárpótlásképpen mégis kaptunk valamit. Bajukban ismertünk meg más népeket,

hettem tanúja. Joggal éreztem nem egyszer, hogy a történelem szembejön velem, mintha találkozót adtunk volna egymásnak.

De visszatérek egy pillanatra az Olaszországban töltött hónapokra, amelyeknek mérlegében ugyancsak akad a rossz emlékek mellett jó is. Nem felejtem el, hogy megláthattam a világ egyik legnagyobb festőjének, Tiziannalc szülőfaluját. Pieve di Cadorét, s a falu kis templomában gyönyörködhettem a mester oltárképében. A kép tartalma már elmosódott emlékezetemben, de él még bennem az ünnepélyes érzés, amit a tudat váltott ki: ott állhatok, ahol matuzsálemi életkorának egy parányi szakaszában ez a szeilemóriás dolgozott.- Nem felejtem el. hogy láthattam Cortina d’ Arripezzo égbenyúló, meredek sziklafalainak panorámáját. Nem felejtem el azt a derék olasz parasztasszonyt, akinek házában pár hétig laktam. Minden este bejött hozzám, hogy beszélgessen a másik oldalon harcoló katonafiáról és itthon maradt gyermekeiről, gondjairól, kis örömeiről. Naponta két órát is beszélt nekem, nem törődve, hogy eleinte alig értettem pár szót, s válaszolgatiam, ahogy tudtam. De egy hét múlva azt vettem észre, hogy már majdnem mindent értek, s magam is vígan töröm az olasz nyelvet. Hova-tovább annyi szó ragadt rám, hogy nincs az az iskola,

Aztán nehéz szívvé! végső búcsút mondtam Selmecnek, arra gondolva, hogy itt végezte erdészeti tanulmányait valamikor drága jó apám is, aki mindig hittel hirdette, hogy a: világon a legszebb pálya az: erdészeti pálya, s nem bánta; volna, ha mind a négy fia er-i desz lett volna. Itt végezte az; akadémiát anyai nagyapám,: Láng Tibor, Debrecen város; hajdani erdőmestere is, akit: régi szakkönyvek a magyar: erdészet fejlődésének egyik; úttörőiéként emlegetnek.^ Ve-: gül pedig itt járta ki a íőisko-j lát hat éve elhunyt Jancsi bá-j tyám is, akivel hej de sok pur-; partém volt, amikor azt látta,: hogy egyre többet foglalkozom; irodalommal, cimbalmozással,! hegedüléssel, tamburás zene-: karunkkal, rajzolással, mint a; földmérés tannal, elektrotechni-! kával, híd és vízépítéstannal: meg a többi tananyaggal, mi-i közben vészesen növekszik az’ előadásokról való hiányzásaim,; „abszenciáim” száma. Ráadá-i sül éjszakákat vitatkoztunk át; hasonszőrű társaimmal rothadó: társadalmi rendünk megválté- • sáról, ami ugyancsak tanulmá-; nyalm rovására ment... De: mit tehettem, ha érdeklődé-; sem az efféle „haszontalansá-l gok” felé tendált s mindinkább: elfordult a hasznos tudómé-; nyoktól... ;

Mert voltunk öten-hatan,; akik rendszeresen olvastuk a: Nyugatot, Adyt és ismertük; többek közt a Kommunista; Kiáltványnak a Magyar; Könyvtár c. könyvsorozatban; megjelent kiadását: És volt: már egy érett korú, haladó; szellemű író barátom: Paulo-i vies István dr., Reviczky élet-: írója, a Selmecbányái Hírlap; szerkesztője, aki megsejtette,: hogy menthetetlenül elvesztem; az erdészet számára. Úti figura- docet,., "

nemzeteket, — embereket, vágyaikat. szokásaikat, városaikat és falvaikat. Jobban megismertük saját népünket, saját hazánkat is. Megszenvedtünk érte, de kitágult látókörünk. Minden rosszban van valami .jó .is . .. ha az. élet tovább loboghat bennünk...

Nem akarok történelmet írni, nem akarom olvasóimat hadi kalandokkal, eseményekkel untatni, de ha már itt hever előttem az a háborús noteszlap, olyan időrendi adatokkal, amilyeneket az emberek zavaros időkben általában ritkán jegyeznek fel. engedtessék meg, hogy kiragadjak néhány olyan adatot, amelyekhez nevezetes események, történelmi fordulatok fűződnek.

Romániából 1918. május 13- án kerültünk az olasz harctérre, ahonnan a második piavei csata, s á front felbomlása után, november 2-án érkeztem Budapestre. Ezzel számomra véget ért a háború, bár november 26-ig a 16-os helyőrségi kórház volt a szálláshelyem. Beléptünk a forradalomba. Sorsom úgy hozta, hogy tanúja lehettem a köztársaság kikiáltásának, meglrallgathattam az Országház lépcsőiről szónokló Károlyi Mihály, Hock János és a polgári forradalom több más vezérének beszédét.

Különös játéka a véletlennek, hogy amikor hazulról, Ieisoncról, 1919. január 19-én ismét -visszatértem Budapestre, ahol április 10-ig tartózkodtam. megint csak döntő történelmi fordulatnak, a Tanács- köztársaság kikiáltásának le-