Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-26 / 251. szám

2 eSiCAKMAGYAItORSZ/SO Szombat, 1983, október 2®. (Folytatás az 1. oldalról.) A miniszter ezután ismer­tette a mezőgazdaság belterjes fejlesztésének néhány ered­ményét. — „A mezőgazdaság néhány területén —•. mondotta a to­vábbiakban — koncentrált erőfeszítést tettünk a termelés gyor­sabb növelésére. Ilyen terület többek • között a zöldségtermelés. A miniszter a továbbiakban rámutatott: a felvásárló szerveknek ja­vítaniuk kell munkájukat, fejleszteniük kell technikai felszerelésüket CS reálisan kell számolniuk a termelő­szövetkezetektől várható árumennyiségekkel. Ha megoldjuk a felvásárlás problémáit, akkor bővén jut friss- zöldség a fogyasztók asz­talára. Javáteffll ke i a termelés jelenlegi szerkezetéi» emelt sebességet ez a kocsi­park nem bírja és ennek meg­felelően úgynevezett szűrőállo­másokat: kellett létesíteni, ahol a hőn futott és egyéb más. a sebesség következtében bal­esetveszélyes sérülést szenve­dett kocsikat ki kell sorolni. S mi történik? Kilön a miskolci -endező pályaudvarról egy te- h orvon at. Mezőkeresztesen van ew s tű— 11 nn,'i q merüli 7 vo­nat. vőei rr/i->:v. s ha szeren­cséje van. nincs bőn. futott ko­csi, de ez ritka dolog. Általában van, akkor kiso­roznak egy-két bőn futott kocsit és 20—30 perc múl­va mehet tovább. Közben a következő vonatok szin­tén megállnának Mezőke­resztesen, de nincs hol, s így az előtte való állomá­son állnak meg és ott á csorogna!:. Tehát amit megvertünk a ré­ven, elvesztettük a vámon. Ezen ok miatt nem. lehetséges a vonatok gyorsabb fordulása. A földművelésügyi miniszter «zután a mezőgazdasági ter­melés szerkezetével kapcsola­tos egyes kérdésekről szólt. A termelés jelenlegi, szerke­zetén olyan irányban keil ja­vítanunk, hogy egyrészt jobban igazodjék a hazai szükségletek­hez, másrészt nagyobb mérték­ben biztosítsa hagyományos exportcikkeink termelését — mondotta. Ezért •— biztosítva a kenyér­gabona szükséges vetésterüle­tét növelni kel! a cukorré­pa-, dohány», napraforgó», sep­rőcirok» és fűszerpaprika», va­lamint apró mag-termő terüle­teinket. Ezek közül néhány nö­vény átvételi árát az idén ren­deztük, s termelésüket a jövő­ben egyéb anyagi eszközökkel is" elősegítjük. — A termelés szerkezetének változásához a termelőüzemek megértését és támogatását kérjük. Nekik is meg kell ér­teniük. hogy mezőgazdasági termelésünket a népgazdasági igényiknek kell alárendelni, ezek az igények azonban ter­mészetesen a mezőgazdaság és a mezőgazdaságban dolgozók érdekeit is szolgálják. Ózd problémája A IcífssvérrrísfeoBia kérdése Lose nézi Pál a továbbiakban a mezőgazdasági termelés je­lenlegi legfontosabb feladatá­val, a kenyérgabona-kérdés megoldásával foglalkozott. — Eddigi legmagasabb bú­zatermésünket — holdan­ként IX mázsát —, 1901-ben . takarítottuk be. Az idén a 1Z4 mázsás tervvel szem­ben 9 mázsa búza termett. A gyengébb össztermést — a kétségtelenül kedvezőtlen idő­járáson kívül — két tényező együttes hatása , okozta. Az £gyjlt; . » tervezettnél negyedmil­lió holddal kisebb volt a vetésterület, — a másik: az üzemekben sok agro­technikai hibát követtek el. A továbbiakban a miniszter hangsúlyozta: már a tél végén főleg az intenzív búzáknál — el kell végezni a fej trágyá­zást, ehhez nagy menyiséaü nitrogénműtrágya áll rendel­kezésre. Ha a mezőgazdaság dolgo­zói a gabona ápolását cs növényvédelmi munkáit is olyan gondosan cs időben végzik cl, mint a vetést, s ha az időjárás továbbra is kedvező lesz, akkor jövő évi kenyérgabona szükség­letünket hazai termésből fedezhetjük. — Mezőgazdasági termeié, sünk gyorsabb ütemű fejlesz­tésének feltételei — mondotta befejezésül a miniszter *— a legfontosabb területeken biz­tosítva vannak Rá kívánok mutatni, hogv az előrelátás körül is van némi i-ivít,—ivaló. Az rVell Kohá­szati ítzemok rokon s*in beí ói a 1065-ben Tv?ff'T0ző'i}.]c <S> P'ZZ'PI i^nnoiJc n fA'r*c/^piV ^ c,zú"n '’trí ej * rrmT->'Vr0 ^7.fi7.fX^ lAx-Vg^i r> 'Tn öt/'5'1' c 7 í v U^nnn-. r>V>O'T nz (*),yrl Vöruli nyák tarnál *F.ét amelyet io- IotiIp?* Ózd fogyaszt cl frtlnyo­m f^f-<r’y'kc'n Tnbrr?f H fÖlá UZ­Tr<a7CtÓk mi?rrPT>íf0pr'vcl rl szfinx is fölszabadul —, szin+^n cl kell OTvnnr» saállítanJ, ha -pödfss roioláhhoz hozzíszímftbilc n S a ,i ókereszt úron mcaónf f er rJ 6 ó^crhisífó fnrOalfivo!o ha­lódó t ftzr'Vr+ArA igényét, akkor Intni kell, hnrrv fíh?>f*n a a vasúti *?7érflt'k fitten Jornül tenni volarnif. 'D idomárom szerint a ICGMTI kapott nartb?'zat-st ccy korrm- Icx vasiftf^ileszt^i terv cl ké­szítésére. Ez a terv is azonban állítólag csak 1065-ben lesz rreg. Dp mikor valóul meg, mi­kor énül merr? Nvilvánvalóari akkor, amikor már az úi. re­konstruál* üzem roegr óvako­dott szállítási igán vét kell maid a vasútnak km1 ékítenie, s mi ánpen abban az időszak­ban focink vágányainkat fel- bnpi'tvni fiVikan az idnsz'^kb'tn fogtok óyrí állomás, ózfl kül­ső, .^aióváT'kon^. Center és a többi vá^ánv útépítését foly­tatni ami nyilvánvalóan za­varni fo^ia a rekonstruált Ü 7 ni • Tn fí 1 c ö d é sót, Ebből következtetésként azt akarom levonni, hogy fnH-Ä+inryfíif pTiükciógns leg­alább bvrrpfnr. éves: távlat a vasút fejlesztésénél. s egv komnlex vizsgálattal meg kell állanítpni. milyen feladatok js várnák arra avas- útra a jövőben. Kevés sa va«;oii Németh Imre felszólalása Németh Imre Losonezi Pál felszólalásához csatlakozva, a következőket mondotta: Kép­viselői kerületemben van egy gyümölcs, az országos pomo- lógiai bizottság által 1957-ben törzskönyvezett gönci piagyar kajszibarack, amely tájjellegű gyümölcs, és. különleges tör­ténelmi múltja van. Kivételes értékét már több mfnt kétszáz évvel ezelőtt külföldön is fel­ismerték. Fő tulajdonsága az is, hogy jól bírja a szállítást. Az akkori kereskedők szeké­ren szállították ki az ország­ból és arannyal fizettek érte.. Eddig csak a házi kertek jól, rosszul kezelt fáiról került ér­tékesítésre ez a remek gyü­mölcs, mert összefüggő, nagy­üzemi kajszi gyümölcsös még pem volt. Ebben az évben kez­dünk telepítést. 100 holdon. Most, a napokban kezdődik a csemeték elhelyezése. Ezekről a szórványos fák­ról mégis ebben az évben 34 vagon került fel­vásárlásra, amiből 33 va­gon ment exportra. Második ötéves tervünk során, tehát az idén, jövőre és azután 700 hold kajszi kerül telepi» lésre, összefüggő, nagyüzemi táblákban, 'Tavaly Göncön faiskolát lé, tesített a gönel termelőszövet» kezet. A, termelőszövetkezetek gazdái azt szeretnék, majd a további telepítéshez a szapo» rító anyagot-ebben a-faiskola» bah állítanák elő, mert tíz év­A miniszter elvtárs említette hozzászólásában, hogy kevés a kocsi, s a miskolci igazgatóság vezetőjét bírálat érte azért, mert kocsit kért. Igaz, egyet kell érteni azzal, hogy a kocsik ácsorgását nem szabad eltűrni. Azonban legyen szabad el­mondani, hogy a miskolci igazgatóság területén a napon­ta befutó kocsi menny iség, amely kirakásra vár. átlago­san 2500 darab, ugyanakkor a szállító felek által igényelt üres kocsik száma mintegy há­romezer, Tehát, ha minden kocsit azonnal kirak a miskolci igazgató­ság, akkor is naponta öt­száz kocsi hiánya van, amit a legjobb akarat és a legszervezettebb munka mellett sem tud előterem­teni, Éppen ezért szükséges az, hogy esetleg más igazgatóság terü­letéről valamivel több kocsi- kiegyenlítést kapjunk. A kocsihiánnyal kapcsolat­ban meg kell még említeni, hogy igen helytelen az az arány, amely jelenleg fenn­áll. * Ebben az évben tudomá­som szerint a, MÁV 134 új kocsit kapóit, de eddig I? 84 kocsit kiselejteztek, s ebben az évben további ezer vár kiselejtezésre. Természetesen ilyen körülmé­nyek között a vasút a felkínált áruk elszállítását nem tudja elvégezni. s Építőiparunk helyet© cici OES^ággjűlés előtt A z országgyűlés csütörtöki ülésén Trautmann Rezső építésügyi miniszter felszólalásában hosszan ele­mezte építőiparunk problémáit. Építőiparunknak ebben az esztendőben a tavalyinál csaknem 15 százalékkal nagyobb értékű építési feladatot írt elő a minisztérium és az ÉM. kivitelező építőipara háromnegyed év alatt az éves terv 66 százalékát teljesítette is. Ez örvendetes eredmény, de beszélni kell azokról a nehézségekről is, amelyek a munkát állandóan hátráltat­ják. Elsősorban az építőiparon belüli szervezetlenségről, kell szólni, arról, hogy az építkezések, az egyes munka­helyek előkészítése még sok helyen nagyon hiányos. Ennek az az oka, hogy műszaki dolgozóink képzettség szerinti összetétele csak nagyon lassan változik. Akadá­lyozó tényező az is, hogy a munkahelyek technológiai és munkafegyelme szintén többféle kívánnivalót hagy maga után. Ezek a jelenségek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy az építőipar felső irányításában végrehajtott átszer­vezés után soronlévő egyik legfontosabb feladatunk az építőipari vállalatok vezetésének megszilárdítása, a kul­turáltabb irányító munka megszervezése, a korszerűbb generál- és alvállalkozói koordinálás kialakítása. A terv teljesítését nehezíti pillanatnyilag a munka­erő helyzet. A megnövekedett feladatokhoz szükséges lét­számot nem lehetett biztosítani, sőt a harmadik negyedév végén a tényleges munkáslétszám több mint háromezerrel volt alacsonyabb, mint az előző év hasonló időszakában. Noha három negyedévben nem volt lényegesebb anyag- ellátási zavar, a szállítás elégtelensége mégis sokszor ne­hézséget okozott. " Mindezek alapján, noha az említett nehézségek köze­pette tulajdonképpen változatlan létszám mellett az ÉM. építőipar ebben az esztendőben 7 százalékkal több építési feladatot végzett el, mint tavaly, úgy látjuk, hogy az 1963, évj tervet 94 százaiéi',ban teljesíteni lehet. Az építőipar elsősorban az idén üzembe helyezendő legfontosabb beruházásokra fordította a figyelmet. Ilyen \rclt többek közt az LKM bővült nagykovácsoló műve és a Berentei Vegyiművek PVC üzeme. Szeptember végéig 11 ezernél több lakást, valamint szállodákat, iskola épü­leteket és sok száz egyéb létesítményt adtak át a lakosság­nak. A feladat most már az, hogy biztosítani kell az idén üzemeltetésre, vagy részleges üzembehelyezésre beterve­zett jelentős ipari és egyéb létesítmények átadását.. Kétségtelen, hogy a beköltözésre váró családokat kelle­metlenül érinti, ha később költözhetnek' be a megadott terminusnál új lakásaikba, mégis helyesebb, ha — mint­egy 2 ezer lakás esetében — egy-két hónapival később köl­töznek be, de akkor már megfelelő körülmények között kaphatják meg lakásaikat. N em kétséges, hogy a minőség dolgában az építőipar­nak sok a tennivalója. Közvetlen előttünk álló és folyamatosan megvalósításra váró feladat az építési tech­nológiák szakadatlan fejlesztése és az építőipari munka­folyamatok tervszerű gépesítése. Végül fontos feladat as önköltség csökkentése és a lakások minél jobb felszere­lése. Elvárna! óriás és a rali mlás gépesítése Egy-két szóval szeretnék foglalkozni a vasúti munkaerő, helyzet kérdésével is. Enged­jék meg, hogy megmondjam itt, a vasút objektív üzemelte­téséből fakadóan nem képes felvenni a versenyt az üzemek­kel a feltétetek biztosítása te­kintetében. Mert af.'vasút lé­nyegében az időjárás hatásá­nak a legnagyobb mértékben ki van téve, és emiatt vasutas dolgozóink eléggé vándorol­nak, A borsodi medencében mindenhol sokkal kedvezőbb munkafeltételeket és körülmé­nyeket találnak, hiszen az üzemek sorra épülnek, ahol el tudnak helyezkedni. Ez az oka annak, hogy egyre keve­sebb fiatal választja életpályá­ul a vasutas hivatást, Tehát feltétlenül gondolkodni kell azon, hogyan és mi­ként lehetne megszüntetni ezt az elvándorlást, hogy a vasút a fennálló mun­kaerőhiányt valamiképpen fel­számolja Feltétlenül szükséges szólni arról, hogy a rakodás gépesítését mi elsőrendű feladatnak tart­juk, s jó lenne, ha a kor­mány is szem előtt tarta­ná ezt a kérdést. Ha azt akarjuk, hogy a vago­nok gyorsabban legyenek ki­rakva, illetve berakva, hogy ne ácsorogjanak annyit a ko­csik, altkor feltétlenül fontos ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert csak így tudunk gyorsab­ban és nagyobbat lépni előre. A Minisztertanács beszámo­lója feletti vitában elhangzott hozzászólásokra Foek Jenő. a Minisztertanács elnökhelyette­se válaszolt, majd az ország- gyűlés az ország gazdasági helyzetéről szóló, miniszter, tanácsi beszámolót és a vitá­ban elhangzottakra adott vá­laszt jóváhagyólag tudomásul vette; A Legfelsőbb Itíráság elnökének beszámolója vei ezelőtt történt egy gjkszer, és annak megismétlődésétől félnek. Tíz éve ugyanis a gönc! Kossuth Tsz húsz holdon telepített kajszibarackot. A csemetéket idegenből kapták, eltelepítették, s amikor termőre fordult, akkor derült ki, hogy nem kajszi, hanem rózsabarack, aminek az értéke meg sem közelíti ezét az értékes táj­jellegű gyümölcsét. Ezenkívül az akkor eltelepí­tett fáknak több mint a fele már kipusztult. Választóim kérését tolmá­csolom Losonca elvtárshoz, hogy adja meg a segítséget a mi­nisztérium ahhoz, hogy te­lepítési terveinket időben és jó minőségben valósít­hassuk meg. Többet ne fordulhasson elő ilyesmi, mert azzal ezt a kivá­ló tájjellegű gyümölcsfajtát tesszük tönkre és az exportle­hetőséget kockáztatjuk, A ter­melőszövetkezeti gazdák is azt. kívánják és én, mint a terület képviselője szintén azt kívá­nom, hogy ezzel a gyümölcsössel a ter- mőrefordulás után ne- csak a hazai kajszi-fogyasz­tást szélesíthessük, hanem minél többet szállíthassunk exportra is, hiszen népgazdaságunknak az exportra igen nagy szüksége van. Fa bók János felszólalása Fabók János hozzászólásá­ban a következőket mondta: Az ipari fejlődés olyan ro­hamos megyénkben, hogy igen nehéz a vasút fejlő­désével követni, Mindent megteszünk, hogy e v &sút lehetőségeihez képest lépést tartson az ipar fejlődé­sével és ennek eredménye, hogy villamosítottuk a Hatvan— Miskolc vasútvonalat, át­építettük a füzesabonyi ál­lomást, a miskolci Tiszai Pályaudvart. Jelenleg a kazincbarcikai és nyéklád- állomásokat építjük át. Am&m xo&m úgy látszik hogy a vasúti szállítások a miskolci igazgatóság területén két dologbem akadoznak és pem tudjuk megfelelően ellát, pi feladatunkat. Ezzel kapcso­latban egy-két dolgot szeret­nék elmondani. Hatvan és Miskolc között villamosítottuk a vonalat és annak az lett az eredménye, hogy a 'tehervonat szállításunk harminc kilométerről felemel­kedett ötven kilométeres át­lagra. S ez úgy néz ki, mintha jó volna és lényegében meg­gyorsítaná a teheráruforgal- munkat. De mi ennek a követ­kezménye? A miniszter elv­társ. említette, hogy vasúti ko­csiparkunk igen elavult. A feL Ezután dr. Szalay József, a Legfelsőbb Bíróság elnöke be­számolt az országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság elmúlt idő­szakban végzett munkajáróL — A szocializmus sikeres építése — mondotta — megkö­veteli, hogy fokozottabb gon­dot fordítsunk a társadalmi tu­lajdon megóvását és gyarapí­tását szolgáló, a tervgazdálko­dás rendjét szabályozó rendel­kezések megtartására, haté­konyan lépjünk fel a társadal­mi tulajdon megkárosítói, vala­mint az állami és munkafegye­lem megsértői ellen. Fontos ér­dekünk fűződik ahhoz, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezését követő időszakban polgári jogi eszközökkel is se­gítsük a termelőszövetkezetek megszilárdulását. A szocialista törvényesség megköveteli, hogy védelmezzük az állampol­gárok személyi és vagyoni jo­gait is. Mindezeknek a felada­toknak eredményes elvégzésé­hez nélkülözhetetlen, hogy a jogalkalmazók jól ismerjék jogszabályaink gazdasági, tár­sadalmi céljait és a konkrét ügyeket a társadalmi s a gaz­dasági összefüggések szem előtt tartásával, a jogsértése­ket kiváltó körülmények elem­zésével vizsgálják. A polgári ügyek elbírálásánál nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy érvényesüljön a társadalmi és egyéni érdek összhangja, A polgári jogalkalmazásnak a gazdasági és társadalmi viszonyok széles körére gyakorolt hatásából adódik nevelő szerepének nagy jelentősége. Ezek azok a lénye­ges jogpolitikai elvek, ame­lyeknek figyelembe vételével kell mérlegelni a Lcgfelsőbli Bíróságnak a polgári jogalkal­mazás területén végzett mun­káját. A beszámoló ezután a terme­lőszövetkezeteket érintő perek­kel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Szalay József ezután a bíró­ságok munkájának nevelő jel­legéről beszélt, majd arról, ho­gyan érvényesülnek a büntető jogalkalmazás jogpolitikai elvei. — A jogpolitikai elvek ér­telmében fő szempont a bűncselekmények meg­előzése. Alapvető követelmény, hogy egyetlen bűncselekmény sem maradhat feldorítrtlenül, s va­lamennyi bűncselekmény el­követőjét, törvényeink alapján, büntetőnolitikánk elveinek megfelelően felelősségre kell vonni. A kiszabott büntetés, ntík, illetve az alkalmazott in­tézkedésnek — az általános megelőzés mellett — vissza kell tartania az elkövetőt az újabb bűncselekményektől; A szocialista törvényesség­nek a büntető eljárásban is . maradéktalanul crvényc- siUnie kell. Alaptalanul senki ellen sem indulhat büntető eljárás. A megindult büntetőeljárás­nál a helyes elbíráláshoz szük­séges valamennyi bizonyítékot be kell szerezni és figyelembe kell venni, még pedig a gya­núsított vagy terhelt javára és terhére vonatkozókat egy­aránt. Az eljárás minden szaká­ban biztosítani kell a véde­kezés lehetőségét. Elsőrendű követelmény, hogy a felelősségrevonás módjának és eszközeinek a megválasztá­sánál a társadalomra veszé­lyességének foka szerint kell differenciálni a cselekményt és az azt elkövetőt illetően. A mértéktelen alkoholfo­gyasztással, mint bűnözést ki­váltó tényezővel kapcsolatban megállapította, hogy ezen s téren a javulás távolról sem tekinthető kielégítőnek. Hangsúlyozta, hogy az al­koholizmus elleni harc si­kerének biztosításához as egész társadalom erőtelje­sebb összefogására vau szükség. A beszámoló a következők­ben a közlekedési bűnesetek­kel foglalkozott: — A járművek száma s® utóbbi években ugrásszerűen megnőtt. A közlekedési balesetek, különösen a halált okozó balesetek száma növeke­dett. Adott viszonyaink között 8 gépjárművezetőktől jóval na- gyobbfokú óvatosságot lehet és kell megkövetelni, amit a* új KRESZ is előír. A gépjár­művezetőktől elvárható foko­zottabb kötelességtudatot 8 büntetőjog eszközeivel is ele kell segíteni. Ezért szükségé a büntetéskiszabási gyakorlat szigorítása, de különösen hatékony bünte­tésekkel kell sújtani a köz­forgalomban bravúroskodó és nem ritkán alkoholos ál­lapotban súlyos baleseteket okozó gépjárművezetőket. Az új BTK általános segély- nyújtási kötelezettséget ír et& Az országgyűlés dr. Szslaf Józsefnek, a Legfelsőbb Bíró­ság elnökének beszámolója'1 egyhangúlag elfogadta. Áz országgyűlés szombaté11 délelőtt 10 órakor folytat!» tanácskozását. Hruscsov sajtóértekezlete az újságíró-világtalálkozó részvevőivé! Nyikita Hruscsov pénteken fogadta az újságírók 3, világ- találkozója részvevőinek na­gyobb csoportját. Hruscsov vá­laszolt a feltett kérdésekre. A sajtóértekezlet rendkívül me­leg és barátságos légkörben folyt le. A sajtóértekezleten a ma-j gyár újságírókat Siklósi Nor-1 bért, a Magyar Üjságírők Or­szágos Szövetségének főtitkár2 képviselte. Siklósi Norbert a magyar úV ságírók nevében Hruscsovnrij magyar népművészeti tárgy2 adott át ajándékul. A szovjet kormányfő melegen megkö­szönte a magyar újságírók fJ' gyelmességéh Folytatja tanácskozását az országgyűlés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom