Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-20 / 246. szám

mmmusiÉe A lomnici csúcson 99 ríamíerw“ egy áMumi gazdaságban minőségien Egyenjogúsági sérelem A minap, amikor estefelé ] hazatértem, fehér papírlapot i találtam az .előszobában. A 11 postás dobta be más küldi- ■ menyekkel együtt. Nem rend- < kívüli, mondhatnám, mindén- J napos esemény. Ami szembe- « tűnt, a papírlap felirata volt. J Négy centiméteres magasságú t és ötven milliméter vonalszé- * lességű fekete betűkkel ez c állt a papírlapon: „Csak fér- ® fiáknak!”. Őszintén szólva, i semmiféle pajzán históriát 0 nem sejtettem mögötte, in- ” kább arra gondoltam, hogy » valamelyik illatszerbolt küld- " te el árjegyzékét és csupa bo- o rotválkozáshoz szükséges dől- £ got kínál. Egy pillanatra az is c felvillant bennem, hogy eset- ® leg diszkrét férfi fehérnemű- & két hirdetnek, aztán szétbon- • tottam a háromrét hajtogatott • papírárut. És íme, ezt olvas- ® hattam: „Az érdekes könyvek « kedvelőinek!”. Tehát itt már * valamiféle „egyenjogúság” je- J lentkezett, hiszen nők is ked- • vélhetnek érdekes könyveket. * Majd a következőkben Karsai s Eleknek A budai Sándor palo- • tóban történt című. száz ere- o deti fotóval illusztrált művét, ® Darvas József Részeg esö-jét, e Josephus Flavius monumen- ° tális regényét, A zsidó hábo- # rú-t, valamint Ehrenburg « Emberek, évek. életem-jének 2 két kötetét kínálta megvételre 0 a Magyar Könyv Kereske- a delmi Vállalat (Budapest, VI., • Népköztársaság útja 21.). J Nem alcarok túlzásokba bo- 2 csálkozni a női nem iránti J tiszteletben, de aligha igaz a ®i könyvkereskedelmi vállalat 0 vádja, amely szerint őket nem e' érdekelhetik az ismertetett % művek, meg egyébként is J egyenjogúság van. A „csak ®1 férfiaknak” reklámozás lehet, • © 1 hogy blickfavgos. de ez eset- « ben nem egészen helyénvaló. % Ezzel a logikával esetleg Mo- J ravia egy-két művét „csak • nőknek!” jelzéssel kellene a hirdetni. Kár az egyenjogúsá- « . got a könyvforgalomban meg- § bontani. 5, Kiváncsi vagyok, a boltok­ban csak férfiaknak adja-e el ezeket, a könyveket a Magyar ■ Könyv? Mert egy másik ke­reskedelmi vállalat, ha jól emlékszem „Nők könyves­polca" címszó alatt ajánlotta Darvas regényét. Mik nem történnek manap­ság?! ... (b) 2 —másutt most kezdő o DÜTT, nálunk pedig las 2 san befejeződik az ez év ® tanítás — ezzel fogadót J bennünket Miskolcon Xu a rucz István elvtárs, a Nagy 2 miskolci Állami Gazdaság ag a ronómusa. Aztán mindjárt ira 2 tokát vett elő, és elmagyaráz o ta, hogy január 1-től decembeo 2 31-ig tartó munkatervükber e minden évben négy thpaszta­* latcsere-látogatás szerepé a Borsod termelőszövetkezeti ve- 9 zetői és szakemberei számára 2 Ennek anyagát éppen olyar ® gondosan kidolgozzák, min J ahogyan a tanárok eltervezik í 0 maguk iskolai óráit. ® * Ez idén először a repülőtér: 2 zöldségkertészetben láttát * vendégül a tsz-gazdákat, aho: 2 az ország egyik legmodernebb » kertészetének teljes gépi mun­1 kálatait tanulmányozhatták » Hiszen itt géppel történik a ta­2 lajelőkészítéstől kezdve végig »minden munkafolyamat: a pa. j lántázás. az öntözés, a növény- 9 ápolás, a vegyszeres védekezés, I sőt a paprika, a paradicsom ás > az uborka szedése is. 9 » A második bemutatót a fel- I sőzsolcai és a hemádnémeti > gyümölcsösben tartották. Itt [ különösen a termőíves, orsó- »művelésű törpe almás tett ! nagy hatást a sajókeresztúri, í bocsi, mályi, nyékládházi ven­dégekre. Megfigyelték az 1—1 1 éves fák fokozatos fejlődését, I egyúttal összehasonlítást tettek ia középmagas törzsű fákkal, |és meggyőződhettek gyümölcs- 1 kertészetünk mindjobban ki- I alakuló új irányának helyessé- p géről, a törpe gyümölcsösök lé­tesítésének előnyeiről. Hiszen a ! törpe fák esetében nagyobb a tőállomány, így gazdagabb a I termés, továbbá sokkal köny. 'nyebb a permetezésük és a ' gyümölcs kézi szedése. \ A harmadik tapasztalatcse­rére a gyömrőpusztai üzemegy. ségbe hívták meg a vendége­ket, akik itt az öntözéses lu­cernatermesztés munkálataival ismerkedhettek meg. A gazda­ság több száz holdas tábláján láthatták a lucerna teljes gépi betakarítását: a kaszálástól kezdve egészen a lisztté őrlés­ig. Ismeretes ugyanis, hogy a Nagymiskolci Állami Gazdaság minden évben vagonszámra ál. • lit elő lucemalisztet hazai fo­* gyasztásra és jelentős mennyi. % ségben exportra. Különösen » megragadta a látogatók figyel- 2 mét a frissen kaszált lucerná­* nak hideg és forró levegővel 2 végzett gyors szárítása, ami le­• hetővé teszi ennek a kitűnő ta­karmánynak jó minőségi' való kazlazását. A negyedik, utolsó „tananya­gul” az őszi almaszüretet tűz. ték ki. hogy a hernádnémeti gyümölcsösben bemutassák en­nek az értékes gyümölcsnek az osztályozását, csomagolásának korszerű, nagyüzemi módsze­reit. ßS AZ állami gazda­ság szakemberei: Gergely István, Kazup Antal, Pa­taki László főagronómusok minden alkalommal lelkes odaadással vezették a ta­pasztalatcseréket. hogy Bor­sod szövetkezeti gazdaságai is mennél hamarább felemel kedhessenek arra a kívánatos, korszerű színvonalra, amelyet a vendéglátó gazdaság már évekkel ezelőtt elért. (h. J.) Oj (inrceláfi-fesíi Hollóházán (Tudósítónktól.) Huszonhat harmadéves fes­tőipari tanulója van az új tan­évben a nagymúltú Holíóházi Porcelángyárnak. A szakmun- kásbizonyítvány megszerzése után mindnyájan a gyár festő­dé jében dolgoznak tovább. Nagy szüksége is van a porce­lángyárnak a fiatal festő szak­munkásokra, mert évről évre növekszik az exporttermelés. Ez idén különösen molckás- készletekből állítanak elő több ezer garnitúrát, túlnyo­mórészt Jugoszláviának. Minden külföldi szívesen tölt néhány napot Kelet-Szlo- vákia gyöngyszemében, a Ma­gas Tátrában. Tátralomnicról a „lanovka” viszi az érdeklő­dőket a Kőszikla tengerszemig, majd innen fel, a 2500 méter magas lomnici csúcsra. A Kő­szikla tengerszem mellett áll Csehszlovákia egyik csillag­vizsgálója, amely a napokban ünnepelte fennállásának 20. év­fordulóját. Ebben a csillagvizs­gálóban 1946-ban fedezték fel az első bolygót. Azóta szinte minden évben táviratilag je­lentették a Nemzetközi Aszt­ronómiai Uniónak Koppenhá­gába, hogy újabb bolygót fe­deztek fel. Az első képen a csillagvizsgáló látható a Kő­szikla tengerszemnél, a másik a kutató munkások kollektí­váját mutatja be, dr. Tajdu- sák Ludmillát, az intézet ve­zetőjét, Petrik Lászlót, Boros Jenőt és Uhrecky Urbánt, akik már sok éjszakát töltöt­tek el a bonyolult műszerek mellett, s nemcsak a Napot és a csillagokat, hanem a szovjet szputnyikokat is kísérték. figyelemmel (A. S.) Borsodi kérdések a legújabbkori helytörténész-konferencián Befejeződött Egei’ben a há­rom napos helytörténész kon­ferencia, amelyet a Legújabb- kori Történeti Múzeum és az egri múzeum hívott össze. Ezen borsodi problémákról is szó esett. A városi tanács nagy­termében Liptai Ervin főosz­tályvezető megnyitója után Gerelyes Ede főigazgató ismer­tette a legújabbkori muzeoló- gia feladatait és kitért borsodi kérdésekre is. Erényi Márton levéltáros a népi demokrácia forrásairól nyújtott tájékozta­tást az egri állami levéltárból, Csató Tamás a legújabbkori dokumentáció jelentőségéről beszélt. Ságvári Ágnes a népi BÉRBEADÓK MÁR MAJDNEM Nagy Fel­találó lettem. Az eset a követ­kezőképpen történt: Imádom az apróhirdetéseket. Nagy érdeklődéssel, buzgón olvasom az adás-vételt épp­úgy, mint a vegyest, vagy a la­kás-ingatlant. örülök, ha zöld, gatyás galambok árusításáról veszek tudomást, ha azt olva­som, hogy valaki ötszoba össz- líomfortos lakásából készsége­sen lelépne egy égrenyíló szo­bába, ha egyszem manzsetta- gombjának becsületes megta­lálóját várja egy jutalmazó kedvében lévő ismeretlen, ha alig használt, Viktória-korabe- li bútorait árulja egy család, vagy ha „Nem érdekházasság” jeligére néhány ezer forinttal és szerény villa-lakással ren­delkező hölgyek ismeretségéi keresi egy „leinformálható” dalia. Leginkább azonban a „tás­kaírógép bérbeadó” hirdeté­seknek örülök, mert évek óta gondolkozom azon, hogy mi­lyen jó lenne otthonomban, kényem-kedvem szerint bármi­kor dübörögtetni egy ilyen kis traktort. Ezért nézegettem nagy figyelemmel hónapokon át, hogy még mindig bérbeadó egy táskaírógép a Kankalin demokratikus korszak történe­tének főbb elvi kérdéseiről, Nagy József a Nemzeti Bizott­ságok 1945—48. évi működési­ről tartott előadást. A gyűjtés feladataival és problémáival kapcsolatban szóba került az a borsodi anyaggyűjtés, amelyet a mis­kolci múzeum kezdett az MSZMP Borsod megyei Bizott­sága megbízásából a 20 éves évforduló megünneplésére. En­nek alapján szerencsés össze­tételűnek tartották azt az ope­ratív munkatervet, amely le­hetővé teszi a miskolci mú­zeumnak, hogy a Történelmi Társulat megyei csoportjával, a nehézipari egyetem marxista tanszékével, a megyei Statisz­tikai Hivatallal együttműkö­désben indítsa meg az erre vo­natkozó gyűjtést, s készítsen egy kiállítási forgatókönyv ja­vaslatot. Ezt az összetételt a konferencia mintaszerűnek tartja, amely nagyban segíti az évforduló tiszteletére rende­zendő kiállítások anyaggyűjté­sét. és megfelelő színvonalat biztosit a rendezendő helyi ki­állításoknak. Irodalmi színpad, könyvkiállítások Novai idrányban A novajidrányi művelődési otthon színjátszói, valamint a község pedagógusai irodalmi színpadot alakítanak. Ebben az évadban az Uj világ szüle­tik és a Békében élni című összeállítással lépnek közönség elé. A művelődési otthon ebben az idényben három könyvkiál­lítást rendez. Az elsőre októ­ber 25-én kerül sor, melynek témáját természettudományi művek adják. A második ki­állítást tavasszal rendezik, a mai magyar irodalom paraszt témájú könyveiből. Később mezőgazdasági szakkönyveket nézhet majd meg a közönség. Minden kiállításon előadást is tartanak. Válási ez állasisi Biztosító a Fonáhság as iskolai tanulók balesetbiztosításában — című cikkünkre Az Északmagyarország ok­tóber 4-i számában Erényi Ti­bor szóvá tette, hogy a tanu­lók múlékony balesetének el­bírálásánál az Állami Biztosító nem elégszik meg az orvosi igazolással, hanem a segélye­zést az iskolából való hiány­záshoz is köti. Válaszunk megértéséhez rö­viden ismertetjük a tanuló balesetbiztosítás feltételeit. A biztosítás díja egy évre csupán öt forint, ezzel szem­ben a biztosító baleseti halál esetén 2500 forint, baleseti teljes állandó rokkantság ese­tében 25 ezer forint, egyéb ál­landó rokkantsági esetekben előre meghatározott táblázat alapján baleseti segélyt ad. A biztosítás kiterjed továbbá a múlékony baleset néhány ese­tére is. így például száz forin­tot fizet a biztosító, ha a ta­nuló balesetet szenved, leg­alább 15 napig orvosi kezelés alatt áll és balesete olyan ter­mészetű, hogy hiányozni kény­szerül az iskolából. Miért van erre az utóbbi megszorításra szükség és miért nem elég csupán az orvosi ke­zelés igazolása? A kezelés ugyanis tág fogalom, mely a kötözésre járástól az ágyban fekvést igénylő balesetig min­dent magában foglal. Más szó­val a 15 napos orvosi kezelés jelenthet egészen könnyű bal­esetet, de jelenthet súlyosat is. Ha a könnyű balesetekre is fi­zetne a biztosító, az öt forint évi balesetbiztosítási díj nem fedezné még megközelítőleg sem a kifizetéseket. (Így is álig-álig.) Vagy a biztosítási díj emelésére, vagy az állandó jellegű, tehát nem múlékony balesetek szolgáltatásainak csökkentésére lenne szükség. Az előbb vázlatosan leírt ta­nuló-balesetbiztosítási feltéte­lekből világosan látszik, hogy a cél nem a jelentéktelen bal­esetek segélyezése, hanem az, hogy a nagyobb balesetek elő­fordulása alkalmából jelentős anyagi segítséget adjon a szü­lőknek, illetve a tanulóknak. Például két szem elvesztéséi nem pótolja ugyan 25 ezer fo­rint (ennyi a biztosítási segély) de indokoltabb ilyen tragikum esetben ez a magas összegű se­gélyezés, mint a rendszerint gyerekes csínytevésből slb. származó horzsólápoknák, üti seknek 100 forinttal való „ha norálása”. Az, hogy az apró balesetek kiszűrése a cél az iskolábajá- rás vizsgálatával, mutatja• hogy kéztörésnél, bár szintéH múlékony baleset. ha egy na­pot sem hiányzik a tanuló, ak­kor is kifizetésre kerül a 1011 forint. Nem tagadjuk viszont, hogy mint minden határesete1 tartalmazó szabály, ez is alvad­hat „sérelmet”. Megköszönjük végül a cikf írójának, Erényi Tibor mező- nyárádi pedagógusnak. von biztosítási dolgozónak, a kér­dés felvetését, mert alkal­munk nyílt a problémát nyit' vánosan megvilágítani. Dr. Fövenyessy József, az Állami Biztosító Borsod megyei igazgatója BSZAKMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista ajunkásp*]. Borsod megyei bizottságának lal”­Főszerkesztő! Sárköz) Andor Szerkesztőség! Miskolc. Tanácsház tér S. Tclefonszámok: Titkárság: 1G-886: Kultrtrrovat: IS-067: Ipari rovat! 16-035: 11 ári' rovat! 16-078: Mezőgazdaság] rovat: 33-687: Sportrovat! 16-04*; Belpolitikai rovat, panasz ügyek' 11-046. Kiadja! Az Északmagyarország) Lapkiadó Vállalat Felelős kiadő: Bírd Páter Kiadóhivatalt Kossuth utca U. Telefon: 88-131 Terleszt) a oosla. Kapható minden Borsod megy“ postahivatalban és kézbesítőn“ indexszám1 ZSrOflB. , Készült 0 Borsodi Nyomdában Felelős vezetői Kárpáti György I szón. És az írógépek, a tőkék, I még mindig megmaradnak. Ügyesség kérdése az egész. .. — És haszonhajhászásé. Munlcanélküli élösködésé — jegyeztem meg. — UGYAN — legyintett jó barátom —, mások ezt mással még merészebben csinálják. Ha irígyled, próbáld meg te is. — Rendben van — határoz­tam. — Hát majd én is bérbe­adók. De valami nagyon ke­resett dolgot, amin még na­gyobb a haszon. Ha már lúd, legyen kövér. Mit is keres még sok ember? Ja persze, lakást! No figyelj, én leszek a Nagy Feltaláló! Van egy szoba-kony- hás lakásom. A konyhában meghúzódom, a szobát bérbe­adóm havi ötszázért. Ez éven­te hatezer forint. Egy év múl­va elcserélem a lakást kétszo­básra. A két szobát is bérbe­adóm. Évi 12 ezer forint. És esetleg jöhet még egy lakás­csere.. No, mit szólsz hozzá? BARÁTOM szánakozva né­zett rám. — Nem leszel Nagy Feltalá­ló — mondta. — Ezt már so- lcan feltalálták. Csak éppen az illetékesek nem veszik ész-1 re... (Ruttkay) I utca 54-ben, a második emelet 19-ben. Aztán legnagyobb csodálko­zásomra, egy héten át azt ol­vastam. hogy ugyanezen a el­men táskaírógépet vennének. S mint újra látom, azóta ismét csak bérbead a Kankalin u. 54. 11. e. 19. — Hát ezt hogyan magya­rázzam? — fordultam jó bará­tomhoz, akivel minden észre­vételemet megbeszélem. — Egyszerű a dolog — bigy- gyesztette le ajkát a jó barát. — A KanJtalin utca 54. 11. emelet 19. a táskaírógépekböl él. Vagy legalább is gazdago­dik. Mert ugye, mennyiért is adnak bérbe egy hónapig egy írógépet? — 100—130 forintért — mondtam. — Nohát. Csak egy kis be­fektetés kell. Megvesznek egy írógépet, lehetőleg használtat, mondjuk kétezer forintért. De lehet, hogy csak ezerért. Egy évig bérbeadják és már ingyen hozzájutottak 1200—1500 fo­rinthoz. 1 Ebből vesznek egy Újabb írógépet. Most már két írógép hoz a házhoz havonta 200—250 forintot. Egy év alatt mondjuk háromezret. Ha pe­dig beszereznek öt írógépet, az már havi 600—700 forint . ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom