Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-05 / 207. szám

It Hogyan lehet meggyorsítani a vízellátási program végrehajtását ? Több község lakossága saját "'aga ismerte fel az ivóvíz je- Rúőségét és igjrekezett víz­hiányán segíteni. Egymás után ®tténnek kezdeményezések a "%i párt- és tömegszervek '^tetősével vízművek építésé­in Szerencs és Gönc lakossága óta jelentős társadalmi "'Unkával, községfejlesztési “°zzáj árulással bővíti vízháló­zatát. Tarcalon, Sárospatakon, ^ékládházán rendkívüli ta­nácsüléseken határozták el, ?°5y vízmüvet építenek társu- "s útján. Sályban, Martonyi- Rá, Györgytarlón, Bükkszent- Rfeszten is sok szó esett a Jááyi szervek megbeszélésén a ^ellátás problémáiról és egy­öntetűen sürgetik ennek megol- “sdt. A lakosság ehhez anya­gilag is, társadalmi munkájá­ul is hajlandó hozzájárulni. Kormányzatunk különböző úidelkezései is segítik a helyi .©tOtörtöíc, 1903; szeptember 3. ^ZASMÄGTAHORSZIÄÖ 3 Ä lakosság ivóvízellátásának helyzete megyénkben kezdeményezések megvalósítá­sát és módot adnak vízműtár­sulások megalakítására. Mi a vízmíítársulás lényege? A település lakói és a terü­leten működő állami szervek, tsz-ek összefogva, nagyobb­részt saját anyagi erejükből valósítják meg a vízművek épí. tését. A kivitelezés költségei­hez családonként és vállala­tonként a vízfogyasztás ará­nyában járulnak hozzá, ezen­kívül elvégzik a csőárok ki­ásását is. A kiviteli költsége­ket az állam négy-hat évre hi­telezi és egy részét magára vállalja. A társulatok részére több, más kedvezményt is biz­tosítanak, amelyek a kiviteli költségeket is jelentősen csök­kentik, és 'az építés idejét is megrövidítik. A társulás ügyeit a választott vezetőség intézi, tevékenységét, munkáját a közgyűlés irányítja és hágj’ja jóvá. Az országban már több mint 50 községben épült: társulati úton vízmű, 250 millió forint Jói bevált as új eljárás a kokss f ’elhasználás csökkentésére A miskolci Tüzeléstechnikai ["tatóintézetben dr. Péntek tudományos osztályve- irányításával hosszú ide- kísérleteztek egy fontos és ?SVhoráerejű probléma meg- p'ásan: miként lehet a nyers- ■asgyái-tó nagyolvasztók fűtő- . .redukáló anyagát, a hagyo- "anyosan használt és megle­ssen költségesen előállítha- kokszot folyékony, illetve “hzriemű szénhidrogénekkel ■ Eyobb arányban helyettesí­■ "i. a szakkörök egyöntetű Reménye szerint a legalkal­masabbnak az kínálkozott, ha . Vasolvasztók íúvólevegőjé- J?k hőmérsékletét jelentősen ívelik Erre azonban az eddig kalánosan használt léghevítő (Rendezések szerkezete, tűz­'úanyaga nem volt alkalmas. miskolci kutatóintézetben ■(került a célnak megfelelő Rhevítő konstrukciót kidol- ,'Rni, amely alkalmas a dú- j'utt fűtőanyagok üzemszerű ^üzeiéséi-e, illetve az olcsóbb ls hagy mennyiségben rendel- ^^úsre álló földgáz nagyobb 'ervű felhasználására, követ- késképpen a koksz fogyasz- s csökkentésére; jA- Lenin Kohászati Művek számú kohójának egyik I^Shevítőjét nemrégiben az új jRstrukcio szerint építették ■>’ s egy hónapja ez a beren- f,!2és már rendszeresen üze- l-ek Azi új szerkezetű légheví- La gyakorlatban nagyszerűen 6vált. Használatával nemcsak 4 ^ámítás szerinti tíz, hanem JRál nagyobb százalékkal »ölíkent a kohónál a koksz fo- '’Usztás. Az új módszer nagy előnye ezenkívül, hogy az könnyűszerrel, gyorsan megva­lósítható, s a ráfordított költ­ség, gazdaságosságánál fogva, másfél-két hónap alatt megté­rül. Az új eljárást folyamato­san a többi diósgyőri kohónál, valamint az ózdi nagyolvasz­tóknál is bevezetik, ami sok tízezer tonna import koksz be­hozatalától mentesíti majd évenként a népgazdaságot. A találmánynak is bejegy­zett, nagy jelentőségű eljárás iránt, amelyre eddig több mint tíz országban biztosítottak sza­badalmi védettséget, nagy ér­deklődés nyilvánul meg kül­földi szakkörökben is. költséggel, 120 ezer lakos víz­igényét kielégítve. Megyénk­ben ez a lehetőség eddig nem volt kellően kihasználva. Re­mélhetőleg azonban, az 19G2 decemberében, elsőként Tárcái községben megalakult társulás után egyre több községben szü­letik hasonló elhatározás és egymás után alakulnak meg a vízmű társulatok. Változott a szemlélet Egy-két községben sajnos, még fel-íelbukkannak maradi nézetek, hangoztatva, hogv ami 100 évig őseinknek jó volt, az nekünk is jó, és inkább fo­gyasztják az ásott kutak bi­zonytalan minőségű vizét. Ter­mészetesen e felfogás csak igen ritka jelenség, és ma már ör­vendetesen arról kell beszélni, hogy a jó ivóvíz iránti igény egységes. Ha a maradi nézete­ket valló községekhez hason­lóan. mondjuk Bükkszen tke­res zt rendelkezne könnyű víz- beszerzési lehetőséggel, már régen megépült, volna a község vízműve. Bükkszentkeresztre ugyanis sokszor a távoli Srin- Va-forrásból, vagy Miskolcról szállítják a vizet, amely jelen­tős kiadást jelent a lakosság­nak. E tájékoztatás alapján min­denki számára még jobban érthetővé válik talán az ivóvíz szerepe, kihatása a fejlődésre, a kulturáltság, az életszínvonal összefüggéseire. Az ismertetett tervek, elképzelések reálisak, végrehajthatók. Remélhetőleg nem kell sokáig várni arra, hogy mindenki asztalán egész­séges, jó ivóvíz legyen. A megyei tanács a helyi tanácsok s a különböző szer­vek közreműködésével irá­nyítja, szerveri e nagy felada­tok végrehajtását. A vízellátás munkájában igen sok egészség- ügyi, vízügyi és -tervező szerv is szívesen vesz részt. Dr. Szabó László Felépült a lottóház Újabb segííscg a gyengébb tcrmclősEÖvetkczcíeknck Ä megyei tanács pénzügyi állandó bizottsága 1963. augusztus 23-án megalakította aktívahálózatát Az állandó bizottság az aktí­vák bevonásával további segít­séget kíván nyújtani tanácsa­inknak a pénzügyi feladatok megvalósításához. Az aktivaháiózat ez idő sze­rint 20 tagból tevődik össze. A pénzügyi állandó bizottság az aktívákat esetenként látja el feladatokkal. 1963. szeptember 3-tól például a pénzügyi és a mezőgazdasági állandó bizott­ság aktiválnak bevonásával megkezdődött az állami támo­gatásban részesülő termelőszö­vetkezetek gazdálkodásának és helyzetének felmérése. A bi­zottság tagjai és az aktívák, mint szakemberek a helyszí­nen nyújtanak segítséget a gvengébb termelőszövetkeze­tek gazdálkodásához. Miskolc egyik legforgalmasabb pontján, a Szemere és az Arany János utca kereszte­ződésénél hamarosan átadják a lottó-házat. Üjszcrű építkezési megoldásával kiemel­kedik a régi épületek közül. Foto: Szabados György Fiatalon — felelős poszton Ha betér valaki a sárospata­ki Kossuth Termelőszövetke­zetbe, s a növénytermelés helyzete, a tervek teljesítése felől érdeklődik, a növényter­melési főagronómushoz utasít­ják. Amikor belép a főagronó- mus szobájába, egy szőke, magas, alig 24 éves fiatalem­berrel találja magát szem­ben. Szaniszló Sándor csupán egy éve fejezte be tanulmá­nyait a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen, s ma már a sárospataki Kossuth Terme­lőszövetkezet növénytermelési főagronómusa. A postás örömhírt hoz Nem is olyan régen, öt év­vel ezelőtt, örömhírrel kopog­tatott a postás a tarcali Sza- niszló-házba; Szaniszló Sán­dort felvették a gödöllői Ag­rártudományi Egyetemre. Na­ponta tizszer-húszszor is elol­vasta az értesítésit, míg elhitte, hogy valóban igaz, hiszen ez a papír azt jelentette, hogy va­Ä Bakíakéki Gépállomás élenjárói A Balctakéki Gépállomás dolgozói már augusztus 20-ra 118 százalékra teljesítették nyári tervfeladatukat. Egyes brigádok döntően kivették ré­szüket ebből a jó eredményből, így például Hornyák József brigádja nyári tervfeladatát az alkotmány ünnepéig 157 száza­lékra teljesítette. Ez a brigád Kiváló szállítók év elején elhatározta, hogy megszerzi a Szocialista brigád címet. Eddigi eredményeik alapján erre meg is van min­den reményük. A Hornyók- brigádból került ki a gépállo­más legjobb aratógépkezelője, Csépány Barna is, aki aratógé­pével 320 hold kalászost ara­tott le. Kovács István D—4 K-s traktorjával a nyári talaj­munkákban tűnt ki, 150 száza­lékos teljesítményével. A többi brigád is jó munkát Végzett. A kombájnosok között Jancsó Endre, Csukherda Imre és Fehér János tűnt ki; lejtős területen is jó munkát végez­tek. Jancsó Endre például 389 hold kalászost aratott le és csé pelt el gépével. Girhiny Elek párttitkár lóra válik régen dédelgetett terve: agronómus lesz. Már kisgyermek korától benne él a föld, a növényele szeretete, ezt örökségként kapta: szülei mindig mezőgaz­daságban dolgoztak, s jelenleg is a tarcali Tárcái Vezér Ter­melőszövetkezet tagjak Na­gyon örültek fiúk pályaválasz­tásának, vele izgultak minden vizsgán, ma pedig büszkén mondják; mezőgazdasági mér­nök a fiam. Bizony, a felvételi izgalma, a vizsgaláz, a vidám kollégiu­mi élet. a nehéz államvizsga lassan csak emlék lesz, mert egy éves „öreg” agronómus már Szaniszló Sándor. — Szinte véletlenül kerültem a Kossuth Termelőszövetkezet­be — jegyzi meg szerényen —, ide osztottak be gyakorlatra. Nagyon örültem neki. Nagy gazdaság, itt sokat lehet majd tanulni, gondoltam. A gyakor­laton sok hasznos tapasztala­tot Szereztem, és nagyon meg­tetszett a tsz. El is határoztam; ha lehetőség nyílik rá, az ál­lamvizsga után ide jövök dol­gozni. A vágy teljesül Nemcsak neki tetszett meg a tsz, hanem a tsz-nek is az új szakember. A vezetőség min­dent megtett, hogy megszerez­ze a termelőszövetkezetnek a fiatal, jóképességű szakembert. Sikerült. Szaniszló Sándor 1963. január elsején belépett a termelőszövetkezetbe, mint tsz-tag, s a növénytermelés fő­agronómusa. Voltak, akik bi­zalmatlanul fogadták: fiatal ember, nincs gyakorlata, már­is vezető beosztásba kerül — de Szaniszló Sándor szorgal­mas. jó munkával, tervszerű, gondos irányítással megmutat­ta, hogy nem fiatal erre a funkcióra, hiszen amióta éi, mindig erre készült. — Sok állás között válogat­hattunk az egyetemen, nekem is ajánlottak a Földművelés- ügyi Minisztériumban 2500 fo­Jó úton halad a mezőnyárádi termeiőszö vet k ezet Ózd viel éld SzénbányAszall Tröszt CRyik szállító munkacsapata, amelynek Köncze Árpád. Csobáu József és Nagy. G. Gyula a tagjai, a Szocialista brigád elmért, küzd. Mezőnyárádon a termelőszö­vetkezet tagsága a közelmúlt­ban leváltotta a vezetőség egy részét. Molnár Károlyt válasz­tották meg a termelőszövetke­zet új elnökéül, akit a tagság egy évvel ezelőtt szakiskolára küldött. Az új vezetőség a leg­nagyobb dologidőben, az ara­tás kellős közepén látott mun­kához, s máris értek el ered­ményeket. Az új vezetőség 600 ezer fo­rintos kiesést, „örökölt”, de en­nek egy részét máris sikerült pótolnia. Az állattenyészetben mintegy 170 ezer forinttal tud­ják növelni a betervezett jö­vedelmet. Terven felül 16 hí­zót adnak el. A másodvetés­ként elvetett 5 hold fürtös uborka is mintegy 200 ezer fo­rint többletbevételt jelenthet jó termés esetén. A 30 mázsás termést Ígérő szőlő, a csaknem 400 mázsa paprikát és ezer mázsa paradicsomot Ígérő ker­tészet is sok forintot jövedel­mezhet még, ha a szedéshez elegendő munkaerőt sikerül biztosítaniuk. Ónodi Sándor tudósító rintos fizetéssel, de engem ide­húzott a szivem.®Lehet, hogy frázisként hangzik, de én a ter­melésben akartam maradni. Nem szeretem az íróasztalhoz kötött munkát, én kinn, a föl­dön érzem jól magam. Itt is megvan persze a jó fi­zetés. Havi nyolcvan munka- esvséget kap. Egy munkaegy­ség értéke tavaly 35 forint volt, az ideit 43 forintra ter­vezték. Már gyűjtött egy mo­torra, amellyel vígan száguld­hat az országúton, ha haza lá­togat szüleihez, akik mindig örömmel és szeretettél várják. A fejlődés útján A tsz szakgárdája most van kialakulóban, sok a fiatal, új ember, bizony jó néhány év szükséges még ahhoz, hogy összekovácsolódjék, hogy terv­szerű, pontos, hibátlan legyen a vezetőség munkája. Addig is mindnyájan segítik egymást. Különösen az idősebbek adnak sok hasznos tanácsot. Mint fiatal embert foglal­koztatják a tsz-íiatalok prob­lémái, de erről nem sok jót mondhat: — A tsz KISZ-szervezete nem megfelelő, összesen 18 tagja van, anyagi lehetőség nincs, szakkörök alakításához kevesen vagyunk. Az lenne a legjobb megoldás, ha beleol­vadnánk a községi KlSZ-szer- vezetbe, de ehhez, nem tudjuk milyen elgondolás alapján, a járási KISZ-bizottság nem já­rul hozzá. — A termelőszövetkezet egyébként szépen halad a fej­lődés útján. Gondok, problé­mák akadnak, mint minden tsz-ben, de hamar megoldód­nak — mondja Szaniszló Sán­dor. — Azonban, ha már a problémáknál tartunk, a tsz- irányítás — szerintem — nincs helyesen, ésszerűen megoldva. A tsz a járási tanács mezőgaz­dasági osztályához tartozik, csak ők adhatnak utasításokat, ennek ellenére a megyei ta­nács, a különböző szervek és vállalatok a járási tanácsot megkerülve utasítgatnak ben­nünket Úgy vélem, helyes lenne ezen változtatni. Ez nagyban megkönnyítené a szakemberek munkáját. Szaniszló Sándor sokat fog­lalkozik a problémákkal, fi­gyelemmel kíséri a tsz fejlődé­sét, s azon fáradozik, hogy munkájával, ötleteivel segítse, azt. A tsz-ben töltött egy esz­tendő alatt számos hibát felfe­dezett, és segített megoldani. Szaniszló Sándor elvégezte az egyetemet, de a tanulást nem unta meg, tovább akarja folytatni. A jó szakember hol­tig tanul! Tudása legjavát irvekszik adni, s arra törek­szik, hogy minél jobb, ered­ményesebb munkát végezzen a tsz-ben. Juhász Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom