Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-15 / 216. szám

ESZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1963. szeptember 13: Egyenletes termelést! (Folytatás az 1. oldalról.) lámzó a gyár átlaga. Viszont vannak üzemek, ahol részben itkapun belüli”, másrészt külső vállalatok okozta fogyatékos- . ságok miatt szinte hihetetlen arányokat ölt a dekádok köz­ti különbség. Persze olyan he­lyek is vannak, ahol egyenle­tesen, műszakilag és szerveze­tileg megalapozottan dolgoz­nak. ök ezt tartják éppoly ter­mészetesnek, mint másutt a hajrá-munkát. S mind a meny­nyi ségi, de különösen a minő­ségi eredmények egyértelműen az ütemes termelés helyessé­gét igazolják. A gépgyárban az „E”-egy- seg- szinte hónapok óta 102, 103 százalékban teljesíti tervét. Egyenletes az emberek foglal­koztatottsága, nem küldik sza­badságra a szerelőket a hó elején, de nem is „tizenhatos- nah” húszadika után. A gyár­egység vezetője igen találóan jegyezte meg: addig nincs baj, amíg munkát tudunk adni az embereknek. S ez a szemlélet tükröződik mindennapi mun­kájukban. A terveket jó előre tisztázzák, a gyártási folyama­tokat műszakilag tökéletesen megalapozzák, körültekintően előkészítik. Náluk természetes egybeesése van a vállalati és az üzemi érdekeknek. Egyszó­val: nemcsak a mával törőd­nek, hanem a holnapra is gon­dolnak, sokat foglalkoznak a munkafeltételek biztosításá­val. így azután arra is telik erejükből, hogy . segítsenek a bajba jutott üzemeken. jV em így a szivattyú-üzem­' ben. Itt már több olyan kellemetlen tényező akad. ■ amelyek zavarják az egyenle- •tes termelést, a tervszerűséget. Az'emberek munkával való el­látottsága példátlanul hullám­zó. Augusztus első dekádjában 25,7, a másodikban 9,1, a har­madikban pétiig 79,5 százalé­kos teljesítést produkáltak, ez azt hozta magával, hogy a le gyártott szivattyúkból 75 dara­bot adtak át elsejétől 20-ig és 620 darabot a hónap utolsó 70 •papjában. Ezen belül is hihe­tetlen az 'aránytalanság; 29-én 113-at, 30-án 71-et, 31-én pedig 415’ darab gépet jelentettek készre. Vajon, ahol ilyen mély hul­lámokat ábrázol a termelést regisztráló grafikon, beszélhe­tünk-e gazdaságosságról, mi­nőségi törekvésekről, korszerű gyártásról. Aligha! Az ilyen gyártási metódus semmikép­pen sem egyeztethető össze je­lenlegi törekvéseinkkel, nap­jaink gazdaságpolitikájával Arról beszélünk, hogy érjük el a világszínvonalat termékeink minőségét és a gyártási folya­matokat illetően, s miközben ilyen magasra emeljük a mér­cét, több helyen a korszerű, modern gyártási .technológiá­nak az alapfeltételei hiányo­sak. A hó elején az idegesíti a vezetőket és a műhelyekben dolgozó szakmunkásokat, hogy nincs munka, a hó végén pe­dig az állandó sürgetés, a túl­óráztatás és az a lehetetlen tempó, amelyet a tervteljesí tés követel. Amikor arra a kérdésre ke­restem a választ, amelyet le­vélírónk is felvetett, mi az oka az egyenlőtlen termelésnek, olyan véleményeket hallottam: rengeteg az anyagselejt, van olyan alkatrész, amelyet há­romszor is le kell forgácsolni, míg jó lesz, sok a specifikus anyaghiány, állandó a létszám- hiány, s megalapozatlan az a terv, amelyet a szivattyúüzem­re adtak. A gyár vezetői a szi­vattyúgyártást nem. a meglévő kapacitásra tervezték, hanem a jelentkező igényekre. S ez a két tényező nem volt össz­hangban. így azután először átvitték a gyártás egy részét a „H”-egységbe — általában az anyagigényes munkákat —, majd más üzemeket is bevon­tak a forgácsolásba. /'■ ondot okoz az is, hogy több mint 600 féle szi­vattyút gyártanak az üzemben. Ajánlatos volna valamifél profiltisztítást is napirendre tűzni, szűkítve a választéké kát. Sokat segíthetne a terme­lékenység növelésénél a Mit- r of anov-gyirtási eljárás meg­honosítása, hiszen azonos al­katrészek nagy szérlájú gyár­tása és csoportos szerelése nemcsak gazdaságos, hanem minőségileg fejlett. Persze eh hez tökéletes anyag ellátottság szükséges. Márpedig olyan ese­tekről is hallottam, hogy késve érkeznek be az öntvények és a motorok egyaránt. Nem meg­oldott a fiatal szakmunkások tevékenysége sem,. Vannak olyan ifjú esztergályosok, akik 8—10 (!!) százalékra „teljesí­tik” tervüket és a 80 százalé­kot egyikük se éri el. A mun- kafecrvelemben is sok a kíván­nivaló, mert ahol létszám­hiánnyal küzdenek hónapokon át, semmiképpen sem enged­hető meg, hogy. három hét alatt 40 igazolatlan műszak legyen. T/ özhelyként beszélünk az egyenletes termelésről. Komplex módon vizsgáljuk azokat a tényezőkét, amelyek összefüggenek az ütemes gyár­tással, a „házon belüli mun­kanélküliség” és a hóvégi túl­óráztatás felszámolásával. Ele­mezgetjük ennek gazdasági és szociális kihatásait. Közérthe­tően megvilágítjuk azokat a káros jelenségeket, amelyeket az egyenlőtlen termelés szül. De azért, hogy a sok energiá­val készülő programok ne le­gyenek pusztába kiáltott sza­vak — az üzemek .kollektívái tehetnek a legtöbbet. Paulovits Ágoston Továbbra is... (Folytatás az 1. oldalról.) Diem és testvére, Ngo Din Nhu attól tartanak, hogy az amerikaiak esetleg államcsínyt kísérelhetnek meg. Azért le­sújtanak azokra az ellenzéki elemekre, amelyek vélemé­nyük szerint hasznosak lehet­nek az amerikaiaknak. Azokat a vietnami tiszte­ket és hivatalnokokat, akik­nek kapcsolataik vannak az amerikaiakkal, szigorú megfigyelés alatt tartják. Saigon külső képe látszatra nyugodt, a főiskolák közelében azonban sok száz katona őrkö­dik, nehogy megismétlődjenek az elmúlt napok diáktünteté­sei. A dél-vietnami kormány hi­vatalosan közölte, hogy a par­lamenti választásokra pénte­ken, széptember 27-én kerül sor. Mint ismeretes, az eredeti dátum augusztus 31. volt, de az ostromálla­pot elrendelése titán a. vá­lasztásokat is elhalasztot­ták. A közlemény máris bevallja, hogy „kényszerítő okok miatt” a kitűzött időpontban egyes tartományokban nem lehet megtartani a választásokat és ezekre később kerül majd sor. Az amerikaiak továbbra ts nagyarányú segélyt nyújtanak a dél-vietnami hadseregnek: az AFP híradása szerint Saigon­ba érkezett az amerikai hadi- tengerészet kb. 40 g3'orsjáratú helikoptere. A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszté­riuma szombaton nyilvános­ságra hozta a 14 ázsiai, afrikai és latin-amerikai ország kor­mányához intézett jegyzékét, amelyben helyesli azt a követelésü­ket, hogy az ENSZ-közgyű- lés 18. ülésszaka vitassa meg a dél-vietnami budd­histák üldözésének kérdé­sét. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya úgy véli — jelenti ki a jegyzék —, hogy a súlyos dél-vietnami helyzet rendezésének el­sőrendű feltétele az ameri­kai katonai személyzet ki­vonása az országból, és az önrendelkezés jogának megadása Dél-Vietnam népé­nek. Betörlek sz Izvesztyija New York-i tudásítéjáná! Pénteken fényes nappal be­törtek Sztanyiszlav Kondra- sovnak, az Izvesztyija tudósí­tójának New York-i lakásába. A betörők álkulccsal nyitották fel az ajtót. A lakásban min­dent felforgattak, magukkal vittek egy aktatáskát és ’ egy női kardigánt, majd eltávoztak anélkül, hogy a liftkezelő, vagy a portás észrevette volna. Magyar Interparlamentáris Unió ülésén Pénteken este, a jugoszláv nemzetgyűlés épületében le­zárult a Interparlamentáris Unió küldötteinek általános vitája. Szombat délelőtt a rész­vevők rátértek az ülésszak napirendje első pontjának, a „fejlődés világproblémájának” megtárgyalására. Szinte valamennyi beszéd középpontjában az a gondolat szerepelt, hogy a moszkvai egyezmény lét­rejöttével az eddiginél ked­vezőbb nemzetközi hely­zet alakult ki. A felszólalók zöme azonban hangoztatta, hogy a moszkvai atomtilalmi megállapodás csak kezdet, amelyet követni kell a békét megszilárdító, újabb lé­péseknek. A küldöttek nagy figye­lemmel fogadták Molnár Eriknek, a 'magyar delegá­ció vezetőjének felszóla­lását, aki mindenekelőtt rámutatott annak szüksé­gességére, hogy a világbé­ke megőrzésére és meg­szilárdítására maximális erőfeszítéseket kell tenni. A magyar küldöttség vezetője a béke irányában tett jelentős lépésként üdvözölte a moszk­vai atomtilalmi egyezmény alá. írását, majd síkraszállt az atommentcs övezetek megteremtéséért, s kiemelte: mindezen erő­feszítések végső céljának a teljes leszerelésnek kell lennie. Jóllehet, külön napirendi pont szól a faji megkülönböz­tetés kérdéséről, számos — fő­leg afrikai — küldött már az általános vita keretében hatékony intézkedéseket sürgetett a fajgyűlölők ellen, s a faji diszkrimináció meg­szüntetésének követelését ösz- s.zekapcsolta a gyarmati ura­lom maradványai haladéktalan felszámolásának követelésével. Szombaton az Interparla­mentáris Unió belgrádi ülés­szakának résztvevői a világ gazdasági fejlesztésének prob­lémáiról is tárgyaltak.. A felszólalók zöme azokat az okokat kutatta, amelyek gátolják a világ gazdasági fejlődését, a nemzetközi gazdasági együttműködést. Az Interparlamentáris Unió ülésszakának résztvevői szom­baton este befejezték vitáju­kat a gazdasági fejlesztés kér­déseiről. A delegátusok vasár­nap Újvidékre kirándulnak és megszemlélik a város neveze­tességeit. Hétfőn a küldöttek egy cso­portja ellátogat a földrengés^ által sújtott Szkopjéba, az ülésszak többi résztvevője pe­dig a következő napirendi pont, a „Világűr-jog” problé­makörének tárgyalásét kezdi meg. Testvéri szocialista hadseregek hadíívakorSata az iNDK-ban “ J A Varsói Szerződés fegyve­res erői egyesített parancsnok­ságának tervei szerint 1963. szeptember 9-e és 14-e között az NDK nemzeti néphadsere­gének, a lengyel hadseregnek, a szovjet hadseregnek és a csehszlovák hadseregnek az egységei Heinz Hoffmann hadseregtábornok, az NDK nemzetvédelmi minisztere irá­nyításával gyakorlatot tartot­tak a Német Demokratikus Köztársaság déli részén. Jó terv, jó munkaszervezés... Az egyesített Űj Erő Termelő- szövetkezetben például éppen azon folyt a vita az elnök és a mezőgazdászok között, hogy nem ártana kissé csökkenteni a vetés ütemét. A 900 holdnyi kalászosból már több, mint há­romszáz holdon elvetettek: jó talajba, s minden más felté­tel biztosításával. Naponta 60 holdat vetnek a gépek, s 3 szakemberek gondolkodna!:: nem helyesebb-e azért az ok­tóberi napokig várni az inten­zív búza; különösen a Bezosztá- ja vetésével. Tudott dolog, hogy a Bezosztájának rövidebb a jarovizáciös ideje, s ha kedve­zőtlen tél van, előfordulhat, hogy a túlfejlődött növénynek megárt a hideg. Persze ehhez is megvan az ellenérv, az el­nök mondta is: — No és ha októberben es­ni fog, no és ha nem lesz olyan fagy, ami megárt? A talaj meg kész, a feltételek biztosítottak, miért ne sietnénk! — Lehet ezen vitatkozni, mert gyakor­lati 1 tapasztalat ott helyben még nincs erre vonatkozóan. íS vitatkoznak is, Azonban jó: hogy ezen vitatkoznak, mert azt jelenti: nem október 20-ra, nem is 12-re, hanem esetleg szeptember végére is képesek minden szükséges követel­ménynek megfelelően elvetni 3 i magot, megalapozni a jövő évi ’kenyeret. □D 'X ~~Tl XX. A munkavédelmi felelősök és akiket közelebbről érint a balesetmentességi prémium, sokallják á baleseteket. Én nem sokallom. Viszont azt is tudom, hogy még nagyon sokat lehet­ne tenni a. megelőzés érdeké­ben, Az ózdi martinsor építésénél darut üvegeztünk, lent, majd­nem alattunk az új kemencét állványozták, A szomszédos daru már működött és valami­lyen módon elsodorta az egész állványzatot. Páholyból néztük az esetet. Egy lenn állónak jó­kora gerenda esett a fejére. Csodálkozva megtapogatta az ütés helyét, és bámészan fel­nézett. Aztán összeesett és el­terült. Elvitte a mentőkocsi. Hasonlítottunk a csirkéhez, akik közé kiszalad a háziasz- szony, gyorsan elvágja egyik nyalkát, a többiek ri adózva fél­reugrálnak, aztán káricálva csiDegetnek tovább. Ml Is ször- nyiilködtünk, sápadoztunk egy kicsit, aztán beüvegeztük a da­rut, Rosszabbul járt Cseh Má­tyás, a fiatal kőműves, aki na­gyon megszomjazott és vizet kért fel az állásra. A vízhordó lány csigakötélen felhúzta ne­ki, aztán a kötélbe kapaszkod­va elmerengett valamin. Matyi gondatlanul letette a kannát az állás pallójára, ivás közben egyik lábáról a másikra tá­maszkodott. Ez elég volt ah­hoz, a a palló pár millimétert meghajoljon, a kanna mebil- lenjen, eldőljön és lezuhanjon. A lányka elugrott, de rossz irányba, a pörgő kanna egy szeszélyes fordulattal utána ugrott, kitárt karjára esett és eltörte. Cseh Mátyás vigyá­zatlan volt és vétkesen felüle­tes, ezért súlyosan meg is bűn­hődött: összebarátkozott áldo­zatával és később feleségül is vette. Nem fenékig tejfel az öntu­datosság és az erkölcsi érzék sem, A gazdagság könnyen pa- zarlóvá teszi az embe* reket, bár vannak, akik fuka­rok lesznek tőle, Nekem úgy rermett, mintha a legutolsó év­ben meggazdagodtunk volna. Nem kellett annyira takarékos­kodnunk az anyaggal, rimán- kodni egy kis szögért és össze­kaparni minden gramm ce­mentport. Gazdánk azelőtt úgy adagolta ki a gittet, mintha közben a fogát húznák. A te­lepen mindig sírógörcsök kö­zött mérte ki a raktárnok a kátránypapírt. De hát tollasodunk, és ezt nagyon 'áokan jeladásnak te­kintik a teljes nemtörődömség­re, esztelen pocsékolásra. Ijesz­tően általános ez a jelenség, és furcsa kettősség nyilvánul meg benne. A magán és a társadal­mi tulajdon kérdése még min­dig nem eléggé tisztázott a lel­kekben. Annak a hangyás em­bernek egyszer beszélni kelle­ne erről is. Mert a szállókban már min. denki vigyáz a maga felszere­lési tárgyaira, azokat egy ki­csit sajátjának is érzi. Ä sok értékes építési anyagra nem vigyáz, mert az a közös tulaj­don, aminek előbb-utóbb túrós lesz a háta. Bonyolult dolog ie magaménak érezni azt, ami nem az enyém és csak áttétele­sen, többszörösen közvetett úton az én birtokom. Azt hi­szem, hogy csak több nemze­dék beidegződése és megszoká­sa eredményezhet olyan hatást, mely a mostani állapotot visz- szájára fordítja. Érdekes dolgok ezek. A lagymatag tiltakozásnak a lo­pás és pazarlás ellen csupán annyi oka van, hogy a javak valakire rá vannak bízva és fe­lelősséggel tartozik értük. Leg­szívesebben maga is pazarolna és lopna, néha meg is teszi, ilyenkor szokott jönni a ren­dőrség. A csempés nem enged lapjaihoz nyúlni, mert megszá­molva kapta és amit nem dol­gozott be, vissza kell számol­nia. De édeskeveset törődik az­zal, hogy elhordják vagy beta­possák a mellette dolgozó bur­koló cementjét. Még mindig nem érti, hogy az is az ő kára, azt is tőle lopták el. Homályo­sak ezek az összefüggések, de néha feldereng valami. Vágás közben eltörik egy üvegtábla, a két jókora dara­bot az ügyetlenkedő bosszúsan vágja földhöz, hogy csak úgy csörömpöl. Stark igyekszik magáho-z térni a hirtelen cső. römpölés okozta szívrohamá­ból, aztán azt kérdezi: — Ha maszek lennél, akkor is földhöz vágtad volna? Nem, dehogyis. Ami egy 6x9- est kiad, az mind érték. Azért azonnal pénzt kap az ember, vagy jó helyen van a raktár­ban. Itt földhöz lehet vágni, nem számít. Nehéz is olyan bo­nyolult számítást végezni, mely kimutatja, hogy a megsemmi­sült értélaiek hányád része volt a sajátja. Ezt érezni kell. A pazarlás veszélyesebb, mint a lopás, mert az utóbbit nem olyan sokan gyakorolják. Aki gyakorolja, jogosnak érzi cselekedetét, csupán a leleple­zéstől és a megtorlástól fél. A lopás majdnem hogy virtus, és dicséretes élelmesség, egy szor­galmas, gondos családfenntartó kiegészítő tulajdonsága, aki mindent megszerez, ami a ház körül kell. sak valljuk be őszintén, • hogy nagyon lezüllöttünk e téren. A magántulajdon szentség volt, a közös tulajdon még ebek harmincadja. Alin.; den más tekintetben becsülés­re méltó emberek sajátságos kompromisszumot tudnak köt­ni tulajdon lelkiismeretükkel ezen a téren. Ügyesen elpasz- szolnak egy fél vagon cementet és nyugodtan alszanak utána,' ha az eljárás tökéletesen sike-' rült és lehetetlen nyomára akadni a dolognak. Ezt az ál-' mot nem zavarják olyan vízi-, ók, hogy — mondjuk — millió-] tnod részben saját magától lo_< pott. Egyszerűen nincs meg a] bűn tudata, inkább elégedett-, séa jelentkezik az ügyesség esi haszon miatt. } (Folytatjuk..) , í •.•El Is felejtjük addig... ► , i ■ Azután ott van a, nyíri Rá­kóczi » Termelőszövetkezet! Olyan jól eldolgozott, jól ke- ]zelt szántásokat lát az ember, .amerre néz, hogy szinte job­ban gyönyörködteti a szemet mint a közeli kies táj, az őszü­lő erdők. Pedig lejtős terület, .fent van a hegyek között Dó 'ez évben is 15 mázsát termel' .tok meg Bezocntájáből holdafl- 'ként. , — Hogy elvetőnk-« a torve­]zett időre — jegyezte meg mo- .solyogva Peteaxsák elvtárs, & miezőgazdász — inkább úgy ^mondanánk: «4 is felejtjük ad' dig. És lehetne folytatni to- ,vább a sort: a sárospataki Kossuth’ Termelőszövetkezel', a. karosiak, a karcsaiak egytől egyig „akadályozzák’’ a. járás intézkedési tervének pontOS végrehajtását. Persze szint« egészen bizonyos, hogy ebből nem lesz harag, nem lesz p3' tália, még csak vita sem. Csu­pán élő bizonyítéka annak: hogy íme, egyre gyakoribbak az olyan esetek, amikor a gon­dos munkával készített tervet: amelynél jobbat, már szinte ké­szíteni se lehetne, egyszerűen és nagyszerűen maga mögött hagyja az élet, a munka, ame­lyet gondolkodni, törekedni: boldogulni akaró és tudó em­berek szerveznek, végeznek. (Barcs») (Folytatás az 1. oldalról.) ség, minden termelőszövetke­zet hozzáértő, a problémákat megoldani tudó segítséget kap, Olyan embereket, akik társa­dalmi munkában, a maguk tennivalói mellett hetente kétszer-háromszor lumennek megnézni, hogy állnak a mimi­kával, hiányzik-e valami, keli-e segítség, s ha kell, azon­nal intézkednek a termelőszö­vetkezetek, a helyi tanácsok vezetőivel egyetértésben. Gondoskodtak a vetőmag, a szükséges műtrágya, sőt bizo­nyos hiányzó, vagy feltétlenül tartalékolandó gépalkatrészek beszerzéséről is. Az olyan ter­melőszövetkezetekben, ahol jelentősebb területen kell be­takarítani szinte néhány nap alatt a kapások egy részét, — hogy helyültre kenyérgabo­na kerüljön — a biztonság kedvéért tartalékterületeket je­löltek ki, s számolva azzal, hogy esős időjárás akadályoz­hatja a betakarítást^ s akkor ott a bevethető terület, még ha kalászos kalászos után kerül is, nehogy csorbát szenvedjen a kenyérgabona vetési terv. S hogy az intézkedési tervet ki­dolgozó szakemberek, járási vezetők nem dolgoztak rosszul és hiába, arra ott a felmérhető példa kint az életben, a ter­melőszövetkezetekben. Szep­tember 7~ig már több mint ti­zenegyezer holdnyi területen elvégezték a vetőszántást, 8200 holdra a műtrágyát is kiszór­ták, s járásszerte vetnek a Ti­szától a csehszlovák határszé­lig mindenütt. Az azonban más kérdés, hogy sok helyen nem az ütemterv szerint, hanem másként, gyorsabban! „Óvés“ Sárazsadánvbol Azt már a pártbizottságon is említették, hogy a sárazsadá- nyiak megóvták a járás intéz­kedési tervét, a következő sza­vakkal: „nem reális az, elna­gyolt. Mi kissé formáltunk a dolgon, s egy héttel rövidebb idő alatt végeztünk a vetéssel mint ahogy a terv mondja. Gondoljuk, nem lesz belőle baj.” Jóleső, mosolyra derítő óvás az ilyen. Így fogadták a járás vezetői is. Az azonban tá­lán még előttünk is ismeret­len, hogy bizony nem Sára- zsadány az egyetlen ilyen hely. Ellátogattunk néhány ter­melőszövetkezetbe, és kiderült, hogy tervek ide, tervek oda, . az élet sokkal fürgébb, sokkal . gyorsabb a munka, ha megvan : hozzá az ész, meg az akarat. :

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom