Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-13 / 214. szám
ESZAKMAGYAKORSZÄG 4 Fentek, 19G3. szeptember 13, ÖSZÖNTESUL — Tersánszky Józsi Jenő 75-ik születésnapjára Az író otthonában, Nápoíy-díjat nyert egy szovjet tudományos tilm A költöző madarak életéről szóló, Az ősök útján című szovjet népszerű tudományos film nyerte el az első díjat a tudományos és nevelő ülmek nápolyi filmfesztiválján. A filmet A. Zgurigyi rendezte 1962-ben a moszkvai 'tudományos Filmstúdióban. A nápolyi filmfesztiválon 30. ország több mint 100 filmmel vett részt. Qeqqz&l< Kövessék másutt is! Siralmas rekord A japán fiatalkorúak 1962- ben 162 941 bűncselekményt követtek el. Ez rekordnak tekinthető. A japán igazságügy- miniszter a napokban a kormány ülésén kijelentette, hogy Japánban a bűncselekmények száma 1002-ben több mint 28 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A bűncselekmények többségét 14—15 éves gyerekek követték el, akik közül sokan kapcsolatban állnak különféle geng- szlerban dákkal.-----oOo----K ézbesítés 28 esztendős késéssel A nyugat-berlini Erika Mat- t.ulnth augusztus végén kapta. meg azt a levelezőlapot, amelyet rég elhunyt férje küldött neki, kelet-poroszországi, kerékpár kirándulásáról 1333 júliusában. A Sárospataki Rákóczi Múzeum és a Magyar Képzőművészek Szövetsége Borsod megyei munkacsoportjának rendezésében szeptember 15-én nyitják meg Sárospatakon a Vili. Hegyaljai iájak — hegyaljai emberek című képzőművészeti kiállítást, amelyen tizenhárom hegyaljai képzőművész harminckét alkotással szerepéi. Borsod megye képzőművészeti éleiében, tárlatainak ©gyre gazdagodó sorában igen fontos szerepét tölt. lx* a most nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Hegyaljai tájak — hegyaljai emberek kiállítás. Először 1955-ben nyílt mód arra, hogy a Hegyalján élő képzőművészek Sárospatakon, a Rákóczi-vár falai között kollektív kiállításon mutatkozhassanak he. Ez sikerüli és azóta ezt a kiállítást, minden éviién megrendezik. Az elinduláskor ez volt a környéken élő művészek egyetlen lehetősége a szűkebb pátriájukban történő bemutatkozásra. Azóta örvendetesen fejlődött a képzőművészeti <ilcl, létrejött a.z egész országban [tóidút mulató erdőbényei kisgalépia, Sátoraljaújhelyén évente megrendezik a megyei képzőmé vészeli kiállítást, a Hegyaíj** tájak. —- hegyaljai emberek ki' állítás mégsem veszített jelek tőségéből; alkalmas arra, bog? híven tükrözze a hegyalj ^ művészet; mai arcát. Megkezdődik az etika okíaíása o Az idei tanévben valameny- nyi 'pedagógus képző szákon, a. jogi Itaron és az orvostudományi egyetemeken megkezdik a marxista elilta oktatását. Az előadók és a hallgatók munkájának könnyítésére a Művelődésügyi Minisztérium hamarosan jegyzetet ad ki. Az ebben tárgyalt főbb elméleti kérdésele lényegében megegyeznek az etika tudományos kutatása alatt felvetődött elméleti problémákkal. Ezekről tanácskoznak majd a. szeptember 10. és 21. között Pécsett rendezendő I. országos etikai Új űf, bölcsőde és óvoda épül. Kazincbarcikán Kazincbarcika egyik új lakótelepén, a Kiserdő mellett és az úgynevezett Kórház-dombon már mintegy ezerkétszáz lakást adtuk át. Hamarosan jelentkeztek- a lakók, igényei: kommunális létesítményekre is szükség van a lakótelepen. Ezek alapján a közeljövőben adnak át egy tizenkét; tantermes, modern általános iskolát. Hatvan férőhelyes bölcsödé is épül, amelyet előreláthatóan 1964 januárjában adnak majd át rendeltetésének. A kórház-dombi településen ‘korszerű, új óvoda épül, ugyanitt modern üzletházat is •.létesítenek a lakók jobb ellátására. Nem kell már sokáig sárban járniuk esős Időben n eien lakóinak: épül az új út is. konferencián, amelyen & egyetemek és, főiskolák máé xizmus tanszékeinek etika-elf adói, valamint a társadalowi' tudományi kutató intézet«* képviselői vesznek részt. Mei hívták az értekezletre A. f Siskint, a nemzetközileg i*1 mert: neves szovjet 'filozófusi aki előadást; is 1art. A tanácskozást mind a városban, mind vidéken. ét" deklődés előzi meg. Edd'' mintegy hetvenen jelentetté* be részvételüket.-----o——■ V árható időjárás ma estií1 változó mennyiségű felhő-/:®'' délnyugaton cgy-uét hely®" kevés eső. Reggelt párássá*1 helyenként köd. mérsékelt dél keleti szél. Várható Icgmag*' sahb nappali hőmérséklet iíl'/ 3-1 fok között. Tanácstagok fogecfóőráí Megyei tanácstagok: Szeptember 14: tfj. Bodor Domahóza, tanácsháza, 0.30 óruk°í. Kopogó László, Sajólád. tanács^J, za. 1.8 órakor; Gáspár Gáspár, zökövescl, Matyó föld Tsz, 8 óraKöö Kristóf Bálint, Bózsva, tanáéiig za. in órakor: papp Márton, Gd*‘ tanáeyháza, JO órakor A Miskolci Rádió mflsor8: (A 188 oiéiereu hullímiiouszo« 18—19 örálg) Borsodi hangos uiság. j Az Épílésgazdasúgi és Terve!*- Intézel miskolci kutató osztály*® A műit óv tanulságai a tüzelő* látásban. Kórusok énekelnek. Kulturális' krónika. A hétvége niegycl Bporfcmű#^' Rajta öregek . .. Tánczene. eszakmagyaiiorszAG A Magyar Szocialista MuoUásP^Jj Borsod tnegyu) IBW G'őszerkPíízuy üárkösi Antíof Őz«rk<»3ztrtségj Miskolc. Tsr»á:;áhá2 tér Z. Kiadlak Az ÉszaktnagyurorszögJ Lapkiadó völlalot PeleJds ktaöó- Btró Pétcf ECtedóhlvatfcl? Kossuth utca 11. Telefoni Sß-131 Terjewrt.1 9 oosta, j Kapható minden Borsod tűtgyZ postahlvatnthan éfi kérbesitÖi*® Készüli n Borsod) NyomdftO»*- Felclüs vezető; Kárpáti Győrt?' ) Aggastyánná válhat-e az örök ifjúság, az élet Goethe-i csúcsára juthat-e a kamaszo- Ean pajkos életvidámság? Már pedig anyakönyvi és lexikotii adatok, az irodalomtörténet és a Magyar Távirati Iroda is azt, adjak hírül, hogy- 75 éves lett Tersánszky Józsi Jenő, élő irodalmunk egyik kiválósága, ez az embernek is, írónak is ..örökifjú” egyéniség, akinek minden írását, régebbiekét, maiakat egyaránt, belengi a valósággal kamaszosan pajkos életvidámság egyeseknek talán ..szokatlan és visszatetsző, de mégiscsak éltető levegője... Ha van valaki, akinek esetében. nem frázis a közhely, hogy irodalmunknak egyedülálló, sajátos, senki mással össze nem hasonlítható külön színe, akkor őnála csakugyan nem üres szöcséplés ez a megállapítás. Független, csoportokba nem sorolható különálló egyéniség erkölcsi-anyagi megbecsülést, amellyel írót, alkotó művészt övezhetünk, ettől a rendszertől, a mi népi demokratikus államunktól, szocialista társadalmunktól kapott és kap meg. S nyilván nem valamiféle . 1 akti küzd” irodalom pol i ti ka alapján, hanem azért, mert művészetének olyan vonásai vannak, amelyek már a Hor- thy-korszakban is felénk mutattak, s ma is a mi írónkká avatják. így- mindjárt bővérű és eleven, ötletes és kalandos mese- szövése,. amellyel a legegyszerűbb, a csupán filmszerűen mozgalmas olvasmányokra fogékony olvasót is az epikus szépirodalom barátjául nyeri meg. Az ősi mese válik XX. századivá, maivá Tersánszky tollún. Ebben áll az ö nópi- ségc.. De <7 mi írónk 6 rendkívül természetes, közvetlen, az élőbeszéd varázslatos egyszerűsévívmányai után .is tud újat adni. Figyeljék meg csak például ezt a . néhány mondatot egyik ragyogó kisregénye, a Legenda. a nyúlpaprikásról elején: „Mindenekelőtt azonban meg kell ismerkednünk Gazsival. Minden falunak van ilyen Gazsija. Egy olyan megrugdalt, utolsó. toprongyos nyomorult, akinek se rokona, se komája, se tanyája, se babája, mintha az égből poly- iyant volna. Miből tengődik? Hogyan is nem veszejti, el a kegyetlen ínség? ............Miben b ízik, mihez ragaszkodik az ilyen Gazsi, hogy a szakadatlan testi és lelki megpróbáltatások elől nem ugrik bele az első kútba, amit talál? Csakis merész és képtelen álmok tarthatják a lelkei egy ilyen Gazsinak a. testi burokjában! Nemde?”! Legjobb és legemlékezetesebb műveit Tersánszky a 45 előtti íeudal-ka pita lista magyar társadalom „megrugdalt, utolsó, toprongyos nyomorultjairól" írta; őket tette hőséé, őket. övezte körül, „legendával”: bennük,. az 6 „romlottságukban” mutatta meg a formális és képmutató polgárinál tisztább, mert őszintébb, nyíltabb, baj társi asságot is hordozó erkölcsöt. Melléjük, az elesettek, a kitagadottak, a szegények, n kisemberek mellé állt egész szívével, az emberség és a szabadság nevében, meleg és megbocsátó humorával is küzdve az öröm, a szebb, a boldogabb, a tartalmasabb élet jogaiért. 1. S Ilyen magatartással járta az országot a felszabadulást követő hónapokban és években. járja ma is. Amint elmés és kedves beszámolóiból olvassuk, 75 évesen is fáradhatatlan részvevője az író— olvasó találkozóknak, szellemes megválaszolóia még az esetlen, naiv kérdéseknek is. Nemcsak az írás mestere: a ■nép tanítómestere is, de , nem hord „vaskalapot”: emberséggel. derűvel, mulattatva nevel ... Ezekért szereljük, ezekért iinneoeliük születésének 75-ik évfordulóján Tersánszky Józsi Jenőt. S mit kívánjunk neki? — Azt. amit ilyenkor illik is, szokás is.- de az ő esetében méltán lehet is kívánnunk: hosszú és boldog életet, fáradhatatlan alkotókedvet, fottvhn- tatlan, nem-olcsó népszerűséget! ..; Gyárfás Imre volt ő írói indulásakor, a Nyugat hasábjain, amelynek első, de legalábbis második nemzedékben erősségei közé tartozik, s ilyen inai irodalmunkban is. Sokan és sokszor ívtak róla olyasfélét — se felfogás nyomai még- a másfél évvel ezelőtt megjelent Kis Magyar Irodalomtörténetben is föllel- hefcők —, hogy Tersánszky irodalmunknak afféle rakoncátlan „fenegyereke”, Villpn-i i,csavargója”, hogy maga sem á.ll távol attól az „anarchizmustól”, mely legnevezetesebb hősének, az eeettségében is kedves, okos. derűs és leleményes Kakukk' Marcinak fő- vonása __ Á m ez: az igazságnak fele csupán (legjobb esetben!). Trr- sánszky Józsi Jenő Kossulb- dfjat s minden olyan emberigével (egyébként: ez az írásművészet csúcsa!) ékeskedő stílusa révén is. E téren Jókainak, Mikszáthnak, Móricz Zsígmondnak a feszességet mind tovább és tovább oldó NEM NAGY horderejű az alábbi, dolog, ncm valamiféle hangos szenzáció, ám úgy érzem, mégis érdemes . beszélni róla. Érdemes, sőt: kell is. Kell, mert hasznos, mindenképpen követendő példa. Társadalmi munkát szerveztek az idén is Sárospatakon. Utat építettek, s szépítették a községet: parkbkat, kerteket, fákat ültetlek. Sokam, nagyon sokan vettek, részt ebben az akcióban. A legkülönbözőbb korú és foglalkozású emberek. Dolgoztak órákat, napokat a községért., mondhat juh a.zl is: egy kicsit, egy mázsert is, hiszen senkinek se lehet közömbös, hogyan épül, szcpiil szűkebb hazája. Hordták az anyagot, áslak, gereblyclte.lt. Mindebben nincsen semmi különös, hiszen a társadalmi munka nálunk ma már megszokott jelenség, elválaszthatatlanul hozzátartozik életünkhöz. Társadalmi munkát, mindenütt végeznek; városokban, s a. legkisebb faluban., lányán is. Községekben cgy-egy új létesítmény építése társadalmi üggyé válik: mindenki szerelne lenni érte valamit, kf töl mennyi telik. Sokan végeznek tehát túr- sadalmí munkát, csak nem mindenütt mondanak köszönetét érte. lachet, hogy nem is mindenki igényli ezt, ám mégis jóleső dolog, ha egyszerű emberek elmondhatják: értékelték, ■megbecsülték munkámat, lám köszönetét is mondtak érte. Legközelebb is segítek, ha kell. EGYSZERŰ feltár papírlap került kezembe Sárospatakon. Többek közölt. » sorok álltak rajta.: „Amidőn eredményes munkájáért köszönetét. mondunk, . egyben arra kérjük: szíveskedjék ff jövőbentis segítséget nyújtani községünk szépítéséhez, hogy a növekvő idegenforgalom számára, de mindenekelőtt a. magunk számára, kellemesebbé tegyük mindennapi eleiünket..." S cd a papírlapot elküldték mindenkinek, aki segített,, megfogta a szerszám nyelét; Nem először csinálják ed így Sárospatakon,- hagyomány ez mar lassan, helyi specialitás. Nem nagy dolog> de mindenesetre szép és követésre méltó példa! (gyárfás) Gj > / / űiűOf&Pá$s, Zója negyven esztendős Csak vége volna gyorsan* ha meg kell lenni* s ne érné többet ellenség keze! Parancs se kell már — — megy, hogy megtegye s legutolsö lépést életében: a ládára fel s előre, a balálba ..., Körülötte ellenség: német katonáit. Amott a falu, egy kicsiny orosz talu népe, fagyotlan, zuzmarásan .. . Itt van hát minden: opálszin kéményfüstök... hótól fehér utak ... a hazája: . . . S égy kémény fasisztabakancs most kirúgja a deszkaládát lábai alól. Margerite Aligcr Zója című verséből (Ford.: Lányi Sarolta) M ily különös! Mindig, úgy látjuk, ahogy költők, festők, szobrászok és a képzeletünk állították elénk, sudártermetű, hős, lángolólelkü tizennyolcévesnek. Még béke van. Iskolába jár. Otthon Beethoven Klärchen dalát dúdolgatja: „A kürt szava harsán, a dob pereg már. A harcosok élén a kedvesem jár...” Aztán kitört a háború. A hitlerista haramiák. égetve, pusztítva özönlik el a szovjet városokat és falvakat. A Vörös Hadsereg visszavonuló alakulatai vérrel öntöznek minden rögöt- és követ: épületek, erőművek. hidak omlanak össze, százalcat, ezreket kaszálnak tömegsírokba a fasiszta betolakodók. Fegyvert kér a gyengctestű lány, emberfeletti nehézségeket. igénylő ■' vállalkozásba kezd; egymaga közelíti meg a rablók tanyáit, ilszköt vet tetőikre, rémült lé torzítja döly- íös, kegyetlen képüket, 1941 decemberében a Vereja város melletti Petriscsevóban arra készül, hogy felgyújtja a megszálló katonaság egyik istállóját. Elfogják. Rüderer alezredes. a Wehrmacht 197-es hadosztálya 332. gyalogezredének parancsnoka vezeti a kihallgatást. „K.t küldött? Nevezd meg társaidat!” „Nem! Soha! Nem mondom! Nem, nem!” Száját petróleumlámpa lángoló kanócával égetik, hátát szíj hasítja, mellét szurony- beggyel döfködik. „Nem! Soha!” Kínzás, fagy, szomjúság félholtra gyötri, de a kivégzéshez összeterelt szomorú gyülekezetét ereje utolsó megfeszítésével bátorságra szólítja.: „Üssétek a fasisztákat, gyújtsátok fel menedéküket, pusztítsátok őket!” Rüderer befogja fülét- és to- porzékolva sürgeti a hóhért: „Aber doch 6clmeller!” Gyorsabban! 1923. szeptember 13-án született. Negyven éves lenne, ha elkerüli a kegyetlen halál. Talán tanítana, talán gyógyítana, talán gyárban dolgozna; lehet, hogy regényt írna, vagy élő szóval hirdetné az embereknek az igazságot. Azt mondaná: előzzük meg, kerüljük el, tegyük lehetetlenné, hogy a nép újra az iszonyat terhe alatt roskadozzon, hogy milliókét százmilliók halála kövesse. I ehct. hogy mi. nem is is- J mernénk. Hiszen sok ezer hős él családja körében, akinek nevét nem vette szárnyára a hír, s legnagyobb dicsérete ennyi: hűen teljesítette kötelességét. De Zója Kozmogyem.jansz- kája nevét a finn tavak vidéken. Firenzében, a Ponté Vech- cialó hídfőinél, a mongol jurták között, Drezda új negyedeiben, Brazíliában és Sídney- ben is ismerik. Testvére ő Julius Fucsiknak, Anna Franknak, Barbara Grzeslaknak, a vele egysorsű lengyel lánynak, húga Rudolf Klugnak, a Saehsenhausenban kivégzett hamburgi tanítónak, nővére a budapesti Köztársaság téren elesett kiskatonáknak és a fe- ketebőrü Eslhemek. aki táblát vitt nemrég a kétszázezres washingtoni menetben. Nagyon szeretné gyermekeit. S azok meghitt percekben azt mondanák neki: „Mama, mi tulajdonképpen elég keveset tudunk rólad. Miért-nem beszélsz többet azokról az. évekről, amiket úgy éltél át, hogy fegyver volt a kezedben?” „Majd, majd” — mondaná és legyintene. De azt csillogó szemmel újságolná, hogy amikor Moszkvában járt, látta az egyik űrhajóst, hogy végre- végre biztató eredmény született, a szovjet államférfiak kiharcolták; nem robbantanak már a. nagyhatalmak stronci- umot árasztó bombát: sem a víz alatt, sem a levegőben. Elmondaná: bárom lépésnyire ment el mellette Fidel Castro máskor, hogy Demihov és Ger- jajnov professzor sikeresen kísérletezik az élő szív átültetésével. „Ezek az igazi Hősök, megérdemlik az emberek tiszteletét” — figyelmeztetné a gyerekeket és szerényen mosolyogna. Mi, élők, kimondhatatlanul szerencsések vagyunk, hogy velünk együtt jártak a földön Zója ICozmogyemjanszkája ét a többiek. Nélkülük nem tisztult volna még az út százmilliók előtt, nélkülük nem győzhetett volna az élet. Nemzedékünk sosem törleszthet! le háláját irántuk. Zója negyven esztendős! Tizennyolcat töltött ebből á földön. a többit, abban éli. ami az embereknek öröm, szépség, szabadság, halhatatlanság. Talán ismeretlenül is 5 Ihlette Paul Eluard-t, amikor a csodálatos Liberté-t Irta. „A boldog gyógyulásra, A szátfoszló veszélyre, S emléktelen reményre Felírlak én.” Ö akkor már a jeltelen sírban pihent. O lyan korban élt, amikor gyávának, vagy bátornak lenni végérvényesen eldöntötte az ember rangját, visszataszító becstelenségét, vagy fénylő. szikrázó, kristálytiszta becsületét. Zója a hazaszeretet, a bátorság, az önfeláldozó hűség megtestesítője marad őröltre. Vadász Ferónq Hegyaljai tájak — hegyaljai emberek Képzőművészeti kiállítás nyílik Sárospatakon
