Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-13 / 214. szám

2 ES55AKMA6YARORSZAG Péntek, 1063. szeptember 13. A ki$sö& kösieméazy (Folytatás az 1. oldalról.) Bizottság titkára, Jovan Ve- szelinov, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége KB Végre­hajtó Bizottságának tagja, a Szerb Kommunisták Szövetsé­ge Központi Bizottságának tit­kára, Veljko Vlahovícs, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége KB Végrehajtó Bizott­ságának tagja, Milos Müics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja, Bosko SiJjegovics, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja, a KB Nemzetközi Kapcsolatok Bi­zottságának elnöke, Bogdan Crnobrnja, a köztársasági el­nök főtitkára, Rlirko Tepavac, külügyi államtitkárhelyéttes és Busan Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe. Kádár János és Joszip Broz Tito baráti eszmecserét folyta­tott a két szomszédos szocia­lista ország kapcsolatairól, az együttműködés további távla­tairól, időszerű nemzetközi kérdésekről és a nemzetközi munkásmozgalom, a népek fel­adatairól a bekéért, a szocia­lizmusért folyó harcban. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköz- társaság cs a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság népei, a két ország sajátos adottságainak alapján, külön­böző viszonyok között dolgoz­va, jelentős eredményeket ér­tek el a szocializmus építésé­ben. A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv, Szocialista Szövetségi Köztársaság kapcso­latairól megelégedéssel állapí­tották meg, hogy azok az utób­bi években jelentős mértékben kiszélesedtek. Minden terüle­ten kedvezően fejlődnek. Ez hozzájárul egymás jobb meg­ismeréséhez és a barátság el­mélyüléséhez. Közös óhajtól vezettetve a két szomszédos szocialista ország minden lehe­tőséget felhasznál az együtt­működés fejlesztésére, mert a kapcsolatok szélesedése megfe­lel mindkét nép érdekeinek. Különös figyelmet szentel­tek a két ország gazdasági együttműködésének. Pozitívan értékelték az árucsereforgalom eddigi alakulását és az ipari kooperáció fejlesztésére tett intézkedésekét. Megállapítot­ták, hogy a magyar—jugo­szláv gazdasági együttműködé­si bizottság eddigi tevékenysé­ge jó kezdet az e téren folyó együttműködés elmélyítése és .új formáinak kialakítása terén. Megállapították, hogy az együttműködés fejlesztésének további kedvező feltételei van­nak, és a jövőben még na­gyobb rendszerességgel kel! fejleszteni azokat a kapcsola­tokat, amelyek elősegítik egy­más tapasztalatainak jobb hasznosítását, a két nép építő munkáját, a szocializmus épí­tésének gazdasági és társadal­mi előrehaladását. Kölcsönös megelégedésüket fejezték ki afölött, hogy a tu­dományos, kulturális és műsza­ki együttműködés jól fejlődik, a két ország politikai és társa­dalmi szervezeteinek kapcsola­tai egyre élőbbé válnak. Tekintettel arra, hogy a szo­cializmus építése minden egyes országban konkrét és sajátos Ícííctclek között folyik, termé­szetesnek találták, hogy a feladatok megoldásában a szo­cializmus építésének különbö­ző módszereit alkalmazzák. A megbeszéléseken kihangsúlyoz­ták a vélemények és tapasz­talatok cseréjépek hasznossá­gát, mert ennek komoly jelen­tősége van a két nép együtt­működésének fejlesztésében és kölcsönös megismerésében. Egyetértettek azzal, hogy a béke és a szocializmus erőinek világszerte történő tömöríté­sére szükséges és hasznos a vé­lemények Időnkénti kicserélése i az időszerű nemzetközi kérdé­sekről és az ezen kérdések ren­dezését szolgáló együttműkö­dési lehetőségekről. A külpolitikai helyzettel, az időszerű nemzetközi kérdések­kel kapcsolatban megelégedés­sel állapították meg nézeteik azonosságát az alapvető kérdé­sekben. Mindkét ország külpo­litikai tevékenységében törek­szik a békés egymás mellett élés elveinek hatékonyabb ér­vényesítésére, a béke megőrzé­sére. Mindkét ország üdvözli a moszkvai részleges atomcscnd- egyezményt, amelyhez kormá­nyaik azonnal csatlakoztak. Aktívan támogatnak a világ- béke biztosítását célzó minden további lépést és kezdeménye­zést. A jelen történelmi korszak­ban a népek érdeke megkíván­ja a béke és szocializmus erői­nek világszerte történő mind hatékonyabb tömörítését a béke megőrzéséért, a társadat­A kulturáltabb közétkeztetésért Az üzemi és kereskedelmi vendéglátás helyzetét vizsgálta a NEB A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban meg­vizsgálta a dolgozók közétkez­tetésének helyzetét, s az ezzel kapcsolatos problémákat. A NEB munkájába bevont szak­emberek megnézték, hogy a közétkeztetés színvonala meg- felel-e a követelményeknek. Megvizsgálták, milyen az üze­mi élelmezés és a kereskedelmi vendéglátás, megfelelően szol­gálja-e a dolgozók igényeinek kielégítését. A szerteágazó munkát képzett szakemberek végezték. Összesen 59 konyhát és 30 központot vizsgáltak meg. A vizsgálat megállapította: nem kielégítő a fejlődés, az igényeket még nem tudjuk megfelelően kielégíteni. A konyhák engedélyezett főzési kapacitása kevés kivétellel ki­használt, sajnos egyes esetek­ben túlterhelt. Az üzemi ven­déglátó konyhái aránylag egyenletesen dolgoznak, a ke­reskedelmi vendéglátó egysé­gei viszont túlterheltek. Emi­att, a feltételek hiányában nem mindig biztosítható a kul­turált közétkeztetés. Ez pedig szakmai és közegészségügyi szempontból megoldásra váré feladat. Sok a probléma a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatnál. A bizottság jelentésében ezt ol­vashatjuk: „A Miskolci Ven­déglátóipari Vállalat nem tud­ta bemutatni ötéves hálózat- fejlesztési tervét. 1960-ban be­ruházás és felújítás nem volt. 1961- ben két egység korszerű­sítését kezdték el, aminek be­fejezése áthúzódott 1962-re 1962- ben hat éttermet korsze­rűsítettek, 1963-ban négy te­rem korszerűsítését tervezték, ebből mindössze az Anna ét­terem korszerűsítése történt meg. A tervben a Belvárosi és Béke étterem korszerűsítése nem szerepel. A hibás, hálózat­fejlesztési irányzatot tükrözi az is, hogy a város egyik legsű­rűbben lakott területén — a villanyrendőrtől Miskolc-Ta­polcáig — egyetlen étterem sem működik.” Közelebbről: A Belvárosi étterem konyhai ka­pacitása 250, ezzel szemben 1300 adagot főz. A gépi felsze­relés minimális. A Béke étte­remben kétszáz a kapacitás és 900 adagot főznek, s a konyhá­nak nincs előkészítője. A hús és földes áru előkészítése rész­ben a konyhán, részben az ud­varon történik. A felszerelés elavult, korszerűtlen. Termé­szetes, hogy így az igényeket megfelelően, kulturált színvo­nalon kielégíteni nem lehet. Túlterheltség, ellenőrzés hiánya, sulycsonkítás Megszüntetik a himíofárvány veszélye miatt é!eibeSépíetett intézkedéseket Illetékes helyen felkérték a Magyar Távirati Irodát az alábbiak közlésére: Mivel újabb himlőgyanús megbetegedés az országban sehol sem fordult elő, s ilyen módon a himlőjárvány veszé­lye elmúlt, fokozatosan meg­szüntetik a kiadott óvintézke­déseket. A budapesti Royal Nagy­szálló egészségügyi zárla­tát a péntekre virradó éj­jel már fel is oldották. Az Istenhegyi úti védőnőkép­ző , intézet épületében létesített egészségügyi zárlatot is meg­szüntetik szombat reggelig. , Az önként jelentkezők ol­tására kijelölt helyek a mai nappal befejezik mű­ködésüket. Nemzetközi kötelezettségeink folytán a külföldre utazó ma­gyar állampolgárok szeptember 25-ig továbbra is csak nemzetközi­leg érvényesnek elfogadott himlőoltási bizonyítvány fel­mutatásával hagyhatják el az ország területét. Ez időpont után pedig — ahogyan korábban is elő- írásps volt — csupán azok­nak a személyeknek kell beoltatniuk magukat, akik Európán kívüli országba, illetve olyan európai or­szágba utaznak, amelj’ct időközben esetleg fertő­zöttnek nyilvánítanak. A külföldre utazó vidéki la­kosok a megyeszékhelyeken működő Közegészségügyi-Jár­ványügyi Állomásokon kap­hatnak védőoltást. A Royal Nagyszálló himlő­ben megbetegedett dolgozója teljes felgyógyulás előtt áll. Ettől az egy esettől teljesen függetlenül Miskolcon egész­ségügyi zárlat alá helyezték egy külföldön járt magyar tú­rista csoport 51 tagját. Ez az intézkedés azért vált szüksé­gessé, mert egy velük együtt üdülésben részívclt NDK-bcll turista — hazájába történt visszatérése után — olyan tü­netekkel betegedett meg, ame­lyek nem zárták ki a himlő le­hetőségét. A Miskolcon zárlat alá helyezett személyek között sem fordult elő lümlőgyanús megbetegedés. Amennyiben a továbbiakban sem betegszik meg közülük senki, egy hét múlva c csoport zárlatát Is fel­oldják. Ha olyan értesítés ér­kezik, hogy az NDK-ban meg­figyelés alatt lévő személy nem himlőben betegedett meg, a zárlatot azonnal megszünte­tik. A megye más területén is hasonló problémák találhatók. Ugyanígy a főldművesszövet- kezeti éttermeknél is. A Diós­győri Gépgyár konyháján pél­dául az engedélyezett ezer he­lyett 1700 adagot főznek. Ezzel szemben a Tokaji Állami Gaz­daság tarcali konyháján, vala­mint a miskolci December 4 Drótműveknél az 500-as kony­hákon csak 200-an étkeznek. Kereskedelmi vendéglátó vo­nalon Tiszapalkonyán és Ka­zincbarcikán nincs a konyhák kapacitása teljes mértékben kihasználva. A vizsgálat egész sor hibát tárt fel, amelyeknek sürgős megszüntetésére javas­latokat is tett az illetékes vá­rosi és megyei szerveknek. Megnehezíti az üzemi kony­hák munkáját, hogy sokféle nyersanyag-normával dolgoz­nak. Tarthatatlan, hogy az üzemi vendéglátó vonalán pél­dául i-eggelinél 20, ebédnél 22, a vacsoránál 17 féle normát alkalmaznak. A Hollóház: Porcelángyárnál sem a kony­havezető, sem a számvitel nem tudja, mennyi a felhasználható nyersanyag értéke. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a nagykereskedelmi vállalatok általában eleget tesznek szállí­tási kötelezettségüknek, de a MEK Vállalat szállításai mind mennyiség, mind minőség te­kintetében gyakran kifogásol­hatók. A 11. számú konyhán előfordult, hogy egyetlen na­pon 2643 forint megtakarítás mutatkozott, ennek eltünteté­sére a hónap utolsó napján közel ezer ember részére pap­rikáscsirkét készítettek. A Bor­sod megyei Építőipari Vállalat­nál ez év első negyedévében 26 206 forint túllépés mutatko­zott, mert nem ellenőrizték a nyersanyag felhasználást. A Bodrogközi Állami Gazdaság­nál az is megtörtént, hogy 35 ezer forint veszteséggel zártak. Problémák vannak a nyers­anyaggal, a kivételezett nyers­anyag útja nincs kellően bi­zonylatéivá. A konyhák külön­féle, sajátos nyomtatványokat használnak, ami a visszaélések melegágya. Például az 1509 embernek főző Borsod megyei Építőipari Vállalat ózdi kony | háján az adminisztráció telje' sen áttekinthetetlen, nem ío' I gadható el, mögötte súlyo3 visszaélés húzódik. (Több tíz' ezer forintos fiktiv vásárlás.) Itt pótvizsgálat is folyik. M | erdőgazdaság bánhorváti kony' hajánál pedig a szakácsnő csak utólag, az ebéd kiosztása után készíti el a kalkulációt. A T0' kaj-Hegyaljai ÁG konyháin f | nyersanyag kivételezés étkezé­si létszám feltüntetése és át­vételi elismervény nélkül tör-| tént. Az Üzemélelmezési Vál­lalatnál és a vendéglátóipar! I vállalatok túlnyomó többségül ben azonban az árkalkuláció | elfogadható. A 136. sz. Stadion éttere«!' | nél június 5 és 8 között mi«' dennap több adagot készület' lek és értékesítettek, minu amennyire a nyersanyagvétó' lezés történt. Négy nap ala« 880 adagra vételeztek és 104” adagot adtak el. Ilyenformán 15,85 százalékos csonkítás tör'| tént a dolgozók rovására. Nagyobb tervszerűséget! Tervek, javaslatok a problémák megoldására ellenőrzéssel és a íellebbvalók- kal. Már én sem vágom vi- gvázzba magam, ha egy fő­mérnök mellém lép, és beszél­getni kezd velem. Legtöbbször a világ folyásáról, mert a munkáról nincs olyan sok be­szélni való. Én is végzem a magamét, ő is a magáét. A házak pedig egymás után nőnek ki a földből, írtam egy pár szót a kacsa­lábon forgó várkastélyról, a bolydki ÉM. Szállóról. Persze, külön tanulmány lenne teljes történetét megírni. Egy kis monográfia. Nincs rá időm. Csak annyit most, hogy ami­kor először szálltam meg ben­ne, hideg, szeles tavasz volt, és a fűtőtestek mellé apró kályhák voltak beállítva, mert még nem volt. központi fűtés. A kályhák csövét háborús és eovéb tapasztalatok alapján az ablakon vezettük ki. Körül-; barangoltunk az épületeken, és irgalmatlanul elragadtunk minden tüzelhető deszkát. Rozsdás vaságyak ócska szal­mazsákjaira hanyatlottunk le fáradalmainkat kipihenni Ru­háinkat fejünk alá raktuk. A földszintről vödrökben hord­tuk fel a mosdó- és ivóvizet. Éheztünk és fáztunk. Gyorsan ment a javulás, de fokozatosan. Egyszer a matra­cok érkeztek meg, hónapok múlva ócska vasszekrények, egy pokróc helyett kettőt kap­tunk, aztán a pokrócok helyett paplant, a lepedőket pedig nem két havonként cserélték, hanem hetenként. Egy este üvegkorsót találtunk az aszta­lon, poharakkal, egy este üzent a gondnok, hogy vigyük le a hokedlikat és hozzunk fel szé­keket helyette. Egyszer szép viaszos vászon került az asz­talra. egyszer csinos szekrény az ócskavas helyébe. Senki Szegedi László a z fc 1 •I é T. e i: 1« K E ti é z f 8 é é . e £ 1< I) 8 n £ A vizsgált éttermek és kony­hák higiéniájával kapcsolat" ban ez a bizottság vélemény®1 van javulás, az új, modern l®j tesítmények tiszták, gépi í®*' szerelésük kielégítő, sok éttó' rém azonban elavult. Égési' ségügyi szempontból kifogásol' ható. Az áruk tarolása sok hej lyen szakszerűtlen, s ez solj bonyodalmat okoz. A NEB-vizsgálat. a konyhád kát üzemeltető vallalat köti pontjaira Is kiterjedt és aztál' lapította meg: mindenütt rm1' tatkozik törekvés a konyhát és éttermek fejlesztésére. Péj' dául a Borsod megyei Épitój ipari Vállalat a megyei Mein építő Vállalattal közösen akad építeni egy 1200 személy b®1 fogadására alkalmas munkás' szállót, amelyben 2000 adaí főzésére alkalmas konyhát |-j létesítenek. Jelentős beruháj zási tervvel foglalkozik Diósgyőri Gépgyár, a konyhái önkiszolgáló rendszerré akalj ják átalakítani. Üzemélelmezési vonalod azonban a beruházó vállalatod csak elvétve mutatják be konyhák terveit. Emiatt ehH fordul, hogy a konyha felépH tése után, különböző műszak hibák miatt az egység net1’ üzemképes. Például: Özdoj 1960. december 31-én adtak á'J egy konyhát a vállalatnak amit különböző műszaki hi' bált miatt nem lehetett hasi' nálni, s most, a konyha két ®j fél év után sem teljese1,| üzemképes. Nagyobb tervsz«' rűségre van tehát szükséá Ugyanígy a vizsgálat szeri!’1 nincs még megnyugtatás11 megoldva a szakember utá®' pótlás sem. A Miskolci Vei' déglátó Vállalatnál például P‘\ üzletvezetőből 168 ma is szak'| képzetlen. s. J i; b t U z t: li s k t; b e e k sem mondogatta, de mindenki­nek éreznie kellett, hogy vala­hol valakik gondoskodnak ró­lunk, ha nem is verjük miatta a huppot. Az állapotokkal együtt mi ’"s javultunk valamit. Először az ablakon dobáltuk ki a hulla­dékokat, mert ez kényelmes volt. amellett szórakoztató, majdnem .mindig el lehetett találni valakinek a fejét. Ru­hástól dőltünk az ágyra, sáros gumicsizmáinkat felraktuk a pokróc tetejére. De a környe­zet maga is neveli az embere­ket. A paplanra már nem tet­tük fel. Még a legmegátalko- dottabbak is rákaptak a rend­szeres mosakodásra és zuha­nyozásra. mert röstellkedtek gyanús színű lepedőjük miatt Lovas kenyérhajakat vitt. ki a folyosói szemétkosárba (ez is megjelenti), égy kis darabot útközben leejtett. Nem vette fel, hiszen reggel úgyis jönnek a takarítónők. A szembe jövő Verebes szelíden figyelmez­tette. A szelíd figyelmeztetés általában ingerültséget vált ki az emberből, és feleselésre lesznek tőle bailamosak, Vi­szont a nvomósabb érvek előtt meg kell hajolni. Ezt tette Lo­vas is, akit a drámai gyorsa­sággal lezailö vtta végén orr- bavágás ért. Lehatolt és fel­vette a kenyérhéjat. í XVIII. A részlegvezetőnk tizenhat ember munkáját ellen­őrzi. (?) A zárójelbe rakott kérdőjel azt jelenti, hogy ugyanakkor gondoskodnia kell a munka megszervezéséről, anyagrendelésről, számlázás­ról, tervek felbontásáról, fel­mérésekről, munkabeosztásról, technikai kivitelezésről, szer­számellátásról, egy sereg nyil­vántartás vezetéséről, fizetés­ről, és mikor a tizenhat közül Vörös szabadságot kér, meg kell őt agitálnia, hogy inkább a jövő héten vegye ki. Ellen- , őrzés? Néha öt percre kikuk­kant az, épületre és megkér­dezi: no, fiúcskák, rendben van minden? Görög kértjsra emlékeztet a harsány kiáltás: rendben, lesz, ha fizetsz egy féldecit' Kijelenti, hogy most nincs pénze, és szalad tovább. Valahogy így vagyunk az Vein tehát az ÉM. Szálló, de ez nem fenékig tejfel. ü akacán a frissen épült istálló betonpadlásán aludtam szalma közt, sokan pedig sátrakban a mezőn. Encsen több napot töltöttem a bank pincéjében, ide volt be­állítva átfutó iparosok részére négy ágy. Domaházán egy régi kúria 'épületét szálltuk meg, ez nem volt. romantika nélkül való hely, mert az omladó fa­lak és lógó ablakszárnyak kö­zött éjfél felé a holdsugárban nemes táblabírák szellemei le­begtek és Lukács Misi ágy alá rejtett elemózsiáját egy élei-, mes kutya (hol jöhetett be?V az utolsó szemig felfalta. Ru- dsbányan vad erdők között] csörtettünk munkánk végezte-! vei titokzatos barnkokba, rne-' lyelc eredetileg rabok részére! épültek és kényelmetlenségü-' kön nem sokat segíthetett a! késői igyekezet. De aludtam1 úgy is egy munkahelyen, melyj fényévnyi távol sóéban volt minden lakott helytől, hogy az! üvegesládában jól megigazgat.-< tam a szalmát, ez szolgált nyo-[ szolyául, a csillagos ég pedigi takaróul. Ilyen helyeken per-! sze nem kantam kacsasültet! sem. a feketekávé és a krémes.1 is elmaradt. De a bátorságo-i mat azért nem vesztettem el.3 (Folytatjuk.) [ Sok tehát a gond, a felad® :a megoldatlan kérdés, s mi«’ [ezt a vizsgálat építő bírálati i tárta fel. megállapítva azt : [hogy a megyei és a városi t inács kereskedelmi osztály [rendszeres ellenőrző műnk !végeznek. A hatékonyabb ® lenőrzést azonban erős® [akadályozza, hogy mindé1 ■osztályon csak egy-egy emb* [foglalkozik a vendéglátói?’ ■problémáival. Ugyanakkor [szétszórtság miatt lehetetlen ■tökéletes ellenőrző murik ,M°st pedig nézzük a NEB )’ ■vaslatait: Hasznos lenne, & Miskolcon, a Közgazdasál Technikumon belül vendégi’ tóipari tagozat létesülnek. lyes lenne egy új vendéglő’ kézikönyv kiadása, mely tá talmazza az összes jogszab’ lyokat. Szükséges egy közpo« elhelyezésű, nagy kapacitási mintegy 3000 adag előállítás3 ra alkalmas konyha és körű1 belül 600 ülőhelyes étterei létesítése Miskolcon. Ez jele11 tős előrehaladást eredmény®2 ne. Feltétlenül szükséges Belvárosi és a Béke éttér®3 konyhájának korszerűsítése. * vállalatok szakszervezeti k. zottságai végezzenek szigorúk ellenőrzést. Ezek a javaslató a kulturáltabb, -színvonalasak1 közétkeztetést szolgálják. mi haladás ügyének előmozdí­tásáért. Mindkét ország igen nagyra értékeli Ázsia, Afrika, Latin-Amerika újonnan felsza­badult, fejlődésben lévő orszá­gainak szerepét a béke meg­erősítésében, s a jövőben is tel­jes támogatást nyújt nekik. Feltétlenül szükségesnek tart­ják a gyarmati rendszer ma­radványainak felszámolását. A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság kormányát ezen elvek vezérlik, amikor nemzetközi téren erőfeszítése­ket, a béke megerősödését és a népek jólétét szolgáló lépése­ket tesznek. Megállapították, hogy a je­lenkori fejlődés új feladatokat állít a szocialista országok és a nemzetközi munkásmozga­lom elé. A világbéke és a ha­ladás szempontjából egyaránt károsak a nemzetközi munkás- mozgalom egységét bármi mó­don gyengítő, vagy megbontó kísérletek. Az emberiség jövő­je szempontjából döntő jelen­tősége van annak, hogy a szo­cializmus hívei, valamennyi hak-iiO erő határozottan tevé­kenykedjek a hidegháborús politika felszámolása érdeké­ben. Ezen erőknek a békére, a békés egymás mellett elésre irányuló politikát kell folytat- niok, mert a harc a békéért és a szocializmusért, elválasztha­tatlan egymástól. Kádár János és Joszip Broz Tito elvtárs eszmecseréje elv­társi, baráti légkörben zajlott le. Megállapították, hogy a két szomszédos, baráti ország ve­zetőinek találkozói, a szocia­lista építés tapasztalatainak ki­cserélése kölcsönösen haszno­sak. Kádár János elvtárs meghív­ta Joszip Broz Tito elvtársat, hogy a számára alkalmas idő­pontban látogasson el a Ma­gyar Népköztársaságba. Joszip Broz Tito elvtárs a meghívást örömmel elfogadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom