Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-11 / 212. szám

HIRE K — A MISKOLCI Csabai-ka­puban és környékén épülő új házak lakóinak jobb ellátására az SZTK-val szembeni új bér­házban korszerű, önkiszolgáló fűszer-csemege boltot, vala­mint ízléses bisztrót nyitnak még ez év novemberében. — A SZERENCSI Cukor­gyár művelődési otthonának három és félezer kötetes könyvtárát több mint 300 ol­vasó látogatja rendszeresen. A könyvtár fejlesztésére évenként 15—20 ezer forintot fordítanak. — ÖTMILLIÓ forinttal nö­vekedett év eleje óta a megye takarékszövetkezeteiben a fa­lusi lakosság betétje. A betét- állomány növekedése már ed­dig egymillió forinttal több, mint az egész elmúlt esztendő­ben. — FELEMELTÉK a szalma felvásárlási árát. Az ipari gabonaszalma mázsánkénti árát 98 forintban állapították meg. Ha a szalmát a termelő szállítja a felvásárló telepre, vagy vasútállomásra, külön fuvartérítést is fizetnek. Min­den mázsa eladott szalma után, térítés ellenében, 20 kg nitrogén műtrágyát is bizto­sítanak a termelőknek. Minden-bői többet vásároltunk idén Miskolc város lakossága életszínvonalának emelkedé­sét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ez év első felé­ben a jelentősebb élelmiszer- ipari és tartós fogyasztási cik­kekből többet vásároltak, a® mint az elmúlt év hasonló időszakában. Nézzünk néhány érdekesebb adatot: Háztartási hűtőszekrényből az elmúlt év első felében 200 darab fogyott el, az idén 327, de az igény még ennél is na­— NEGYVEN VAGON sze­rencsi karamellát szállít a ma­gyar külkereskedelem az idén a Szovjetunióba. A Szerencsi Csokoládégyárban már meg­kezdték a jóminőségű kara­mella gyártását. Az első tíz vagonos exportot még szep­temberben útnak indítják a Szovjetunióba. — TARCALON a kőbánya rekonstrukciója során a Bor­sod megyei Mélyépítő Vállalat dolgozói a kitűzött határidő előtt négy hónappal készültek el az irodaház, a szerelőcsar­nok és az iparvágány építé­sével. — ÚJÍTÁSI hónapot tartot­tak a megye kisipari termelő- szövetkezeteiben. A benyújtott és elfogadott újítások mintegy kétszázezer forintos megtaka­rítást eredményeznek. A leg­több újítást a Miskolci Vas­ipari, a Miskolci Asztalos és az Ózdi Bútoripari Ktsz tagjai nyújtották be. N Felmentették a villamoskalauzt Az ügyészség foglalkozás közben elkövetett, halált oko­zó gondatlan veszélyeztetés bűntette miatt emelt vádat Matota Györgyné villamoska­lauz ellen. Matotáné július 3-án délelőtt teljesített szolgálatot az egyik, két kocsiból álló villamossze- relvényeru A Zenta utcai megállóban, miután indítás jelzést kapott a hátsó kocsiról és látta, hogy az első kocsi mindkét peronján felszálltak az utasok, jelt adott az indulásra. A meginduló ko­csi maga alá rántotta özvegy Kőhalmi Mihályné 78 éves asszonyt, aki a helyszínen meghalt. A Miskolci Járásbíróság tár­gyalta Matota Györgyné ügyét, de mivel a szemtanúk egymásnak ellentmondó tanú- vallomásaiból nem lehetett megnyugtatóan megállapítani Matotáné felelősségét, kellő bi­zonyíték hiányában, felmentő ítéletet hoztak. Az ügyész fellebbezést jelen­tett be. gyobb volt. Centrifugából ta­valy 133-at, most 996-ot, rá­dióból tavaly 1972-őt, az idén 2323-at adtak el. Azonos idő­szakban a tavalyi 33 573 000 forinttal szemben ez évben 40 223 000 forintot költöttek a dolgozók bútorra. Jelentős emelkedés mutat­kozik a személygépkocsik szá­mában is. Az elmúlt év első felében 55 személygépkocsit, az idén 170-et vásároltak. A 250 köbcentiméteres motorke­rékpárokból 256-ot adtak el. a múlt évben 118-at, de ez iránt is nagyobb volt az igény. A televízió vásárlók száma változatlanul magas volt. Fél év alatt 2242 darab készüléket adtak el. „Hátára66 vette a Tisssa a zátonyra került tutajt A Keletbüklri Állami Erdő- gazdaság ártéri erdőségeiben az idén is több ezer köbméter nyárfát termelnek ki, elsősor­ban papírfának. A vasúti te­herforgalom könnyítésére, to­vábbá, mert így olcsóbb, az te­to­Megkezdődött a pamutipari nyersanyagkonferencia A textiliparban a pamutipar abszolút elsősége elvitatha­tatlan. Éppen ezért az érdek­lődés mindinkább az iparág nyersanyagellátása felé fordul. Ez indította a Textilipari Mű­szaki és Tudományos Egyesü­letet a nemzetközi pamutipari nyersanyagkonferencia meg­rendezésére. A konferencia kedden kezdődött meg a Tex­tilipari Dolgozók Szakszerve­zetének székházában. A négy napig tartó konferencián 27 előadás és korreferátum hang­zik el, amelyek felölelik a pa­mutipari nyersanyagok fel- használásának tudományos és gyakorlati tapasztalatait. A tanácskozást Vég László, a Pamutnyomóipari Vállalat vezérigazgatója, a tudományos egyesület elnöke nyitotta meg. A magyar pamutfonóipar nyersanyaghelyzetéről és prob­lémáiról elhangzott bevezető előadás után megkezdődtek a szakágazatok ismertetései. Az előadók között számos ismert külföldi szakember szerepel. Jönnek a filmesek — „arrábbtolják“ a falut idén tutajnak összeállítva, a Tiszán „fuvarozzák” le a szol­noki, illetve a szegedi feldol­gozó üzemekbe. A 25—30 mé­ter hosszú, 80—100 centiméter átmérőjű szálfákból összeállí­tott első tutajt június elején in­dították útnak. Júliusban újabb tutajt állítottak össze a tiszakeszi erdészetben termelt fából, amit szintén útnak in­dítottak. A nyári szárazságban azonban a mintegy 300 köbmé­ternyi fából álló tutaj megfe­neklett a Tisza alig térdig érő vizében, Tiszafüred alatt. A zá­tonyra került szálfák több mint két hónapig vesztegeltek a „szárazon”, mígnem az augusztus végi esőzések nyo­mán annyira emelkedett a Ti­sza vize, hogy hátára tudta venni a tutajt, amely a napok­ban ismét megindult a vízi úton, és jelenleg már Szolnok alatt hajózik Szeged felé. A tiszakeszi erdészet ártéri erdőségeiben most újabb tu­taj összeállításán fáradoznak. Ezt a tervek szerint szeptem­ber végén bocsátják vízre, amikor a folyó felső szakaszán is elegendő magasságra emel­kedik a vízszint, s veszély nél­kül le tudják utaztatni Szege­dig. A MÁV figyelmébe! ;; Az utóbbi hónapokban életveszélyes az utazás a Mis­kolc—Hidasnémeti vasút­vonalon. A kocsik zsúfoltak, s nemhogy ülő-, de még állóhely sincs. Az utasok kénytelenek a kocsj lépcsőjén utazni. A Forróencsről Mis­kolcra, járó dolgozók inkább kapaszkodnak a vonat lép­csőjén, s úgy utaznak, mert nem akarnak a munkából kimaradni. A kalauzokat ál­landó szemrehányással ille­tik, pedig ők nem tehetnek semmit. Még mielőtt súlyos baleset történne, kérjük az illetékes MÄV Igazgatósá­got, vizsgálja meg ezt a le­hetetlen helyzetet és adjon mielőbb segítséget. Rontó Géza Aszaló A Hazánk és népünk fotókiállítás anyagából Mint már beszámoltunk róla, az SZMT székházéban ki­állítás nyílt magyar és NDK fotóművészek anyagából. Néhányat bemutatunk a legjobb alkotásokból. Herd« Béla: Képtárban. KjS m Erwin Nauhauer: ' Az utolsó. Fehér helyett színes orvosi köpeny A napokban az egyik tele- ovíziós kisfilmen színes orvosi köpenyt láttunk. Bizony,; már annyira meg­szokták az emberek, hogy az egészségügy színe a hófehér, hogy sokan értetlenül nézték a sötét műtős-ruhát. Földtológép dübörög, s változtatja meg az utca képét, kőművesek vakolják a kopott házakat, tetőfedők alakítják át a „képbe” bele nem illő háztetőket, mert jönnek a filmesek Tiszaszederkénybe, ahol a napokban megkezdik a „Sodrásban” című új ma­gyar film forgatását. Nagy lázban van a Szőke Tisza Termelőszövetkezet tagsága is, mert közülük válogatják ki a statiszták népes táborát. Foto,: Sz. Gjs. Munkaszüneti napokon továbbra is közlekedik közvetlen kocsi Budapest és Jósvafő-Aggtelek között Á világhírű Baradla csepp­kőbarlang jobb és gyorsabb megközelítésére rendszeresí­tették a Budapest Keleti Pá­lyaudvar, valamint a Jósvafő- Aggtelek vasútállomás kö­zötti közvetlen összeköttetést. A Borsod expresszhez csatolt vasúti kocsit Miskolc és Agg- telek-Jósvafő között gyorsvo­natként közlekedtették. A sze­relvény május utolsó vasár­napján tette meg első útját, s .azóta több mint GO ezren vet­ték igénybe ezt a járatot. Az eredeti tervek szerint a vonat csak szeptember 8-ig közleke­dett volna. A nagy érdeklődés­re való tekintettel azonban a MÁV módosította az eredeti menetrendi kiírást és január 6-ig, illetve a jövő évben ápri­lis 1-től munkaszüneti napo­kon továbbra is közlekedteti. A vonatot igénybe vevő és az aggtclek-jósvafői cseppkőbar­langot meglátogató utasok 33 százalékos menettérti jegyet válthatnak. Pedig lassan meg kell szok­ni itt is az újat. Az a törekvés, hogy a jövő­ben, a beteg érdekében fel­frissítsék a kórházak egyhangú, vakító fehér színét. Miskolcon, a most felépült nagy, rehabili­tációs intézetben már rózsa­szín, zöld ajtók vannak, s . a kórtermek is különböző színű­ek. A Szentpéteri-kapui megyei kórház korszerű, hatalmas mű­tőjében a-falakat és a mennye­zetet almazöld csempe borít­ja, nem fehér. A műtőben a beteg általá­ban nem sokat törődhet a szí­nekkel, ott az orvosok munká­ját könnyíti meg a fehértől el­térő szín. A műtőlámpák vakí­tó fényében igen szemrontó a fehér köpeny és a beteget le­takaró hófehér lepedő. Ezért kísérleteznek most a szines textíliák használatával. Egyes jól felszerelt szemé­szeti klinikákon, már termé­szetszerűleg használják a sö­tétkék színű ruhákat, ahol a különböző szemvizsgála toknál el keli kerülni a fehér szint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom