Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-11 / 212. szám

i i _ . f- í/ r *•* r­Ü / > Világ1 prolétári ai," egyesüli étele! \ * I Az alsózsolcai betonclemgyárban A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIX. évfolyam, 212. szám. Ara: 50 Ciliéi Szerda, 1963. szeptember 11. Kenyerünkért Gyors'isfa a V. és VI. Békekölcsön sorsolásról Legtöbb iük megszerette a bányász-életet Ózd művelődési gosidiaibóí-terveibo! Nehéz itt földművelőnek lenni Elkészült vasbeton villanyoszlop, s az I. csarnok szerelősza­lagjáról már továbbítják is a szá rilóba. Kádár elvtárs tárgyalásokat folytatott Tito elvtárssal Karagyorgyevoban Kádár János és Joszip Broz Tito kedden Karagyorgyevo­ban tárgyalásokat folytatott. A tárgyalásokon magyar részről jelen volt: Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja,' Erdélyi Károly külügyminisz­terhelyettes és Zápor György, a Magyar .Népköztársaság ju­goszláviai nagykövete. A jugoszláv részről a tárgya­lásokon részt vett Alekszandar Rankovics, köztársasági álel­nök, a JKSZ Központi Bizott­ságának titkára, Jovan Vesze- linov, a Szerb Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsá­gának titkára, a JKSZ Köz­ponti Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, Veljkov Lahovics, a JKSZ Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottsá­gának tagja, Milos Minies, a szövetségi végrehajtó tanács alelnöke, Boskó Siljegovics, a JKSZ Központi Bizottsága nemzetközi kapcsolatok inté­zetének elnöke, Mirko Tepa- vac külügyminiszterhelyettes, Bogdan Crnobmya, a köztár­sasági elnöki ügyek főtitkára és Dusán Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság magyarországi, nagykö­vete. A tárgyalások szívélyes, ba­ráti légkörben folytak le. Tito nyilatkozata latin-amerikai körutazása előtt , Tito, jugoszláv köztársasági elnök néhány nap múlva latin- amferikat körutazásra indul, amelynek során ellátogat Bra­ziliába, Chilébe, Boloviába és Mexikóba. A jugoszláv elnök utazásá­ról nyilatkozott. Utazására — mondotta — olyan időpontban kerül sor, amikor a nemzetközi helyzet pozi- tiv fejlődési irányzatot mutat. A nukleáris kísérletet a levegő­ben a világűrben, és a víz Kennedy ultimátumot intézett az afabamai kormányzóhoz Kennedy kedden délben ren­deletileg utasította Wallace alabamai kormányzót, ne aka­dályozza meg, hogy Birming­ham, Mobile és Tuskegee vá­rosokban néger diákok tanul­hassanak az eddig csak fehé­rek számára fenntartott isko­lákban. „Wallace kormányzó és má­sok egyénileg és törvénytelen gyűléseken összeesküvést sző­ve, azon fáradoznak, hogy ob­struálják annak a szövetségi bírósági döntésnek végrehajtá­sát, amely kimondja: az emlí­tett három alabamai város is­koláiban meg kell szüntetni a faji elkülönítést” — hangsú­lyozza a nyilatkozat. A hírügynökségek megálla­pítják: a nyilatkozat után sor kerülhet arra, hogy az elnök a szövetségi kormány pa­rancsnoksága alá helyezi az alabamai miiieiát, vagy pedig szövetségi csapatokat küld az említett városokba, s így sze­rez érvényt a törvénynek. Az elnök júniusban hasonló felhívást intézett Wallace-hoz, mielőtt az alabamai milícia „szövetségesítésével” biztosí­totta két néger diák egyetemi beiratkozását. alatt betiltó moszkvai megálla- , podás -T- folytatódik a nyilat­kozat: —. amelyhez mind na­gyobb számban, mintegy nép- szavazásszerűen csatlakoznak az államok, új reményt éb­resztett, ugyanakkor azonban kötelezettséget is rótt vala­mennyi ország államférfiaira, hogy ne elégedjenek meg ezzel az első lépéssel, hanem a lehető legnagyobb erő­feszítéseket tegyék a kü­lönböző problémák ugyan­csak békés megoldására és a nemzetközi viszonyok to­vábbi pozitív fejlődésének valóra váltására. > Tito elnök nyilatkozatában azt a meggyőződését fejezte ki, hogy az általa meglátogatandó országok elnökeivel gyümöl­csöző tárgyalásokat folytat majd az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint Jugo­szlávia és az illető országok baráti kapcsolatainak további elmélyítéséről. Kennedy az atomcsendről és a dél-vietnami helyzetről Kennedy nyilatkozatot adott az NBC amerikai rádió- és te­levíziós társaság tudósítóinak. — A nukleáris fegyverkí­sérleték eltiltásáról szóló szer­ződés — mondotta — „bizton­ságunkat és vezető- szerepün­ket érinti. Éppen ezért rendkívül fontosnak tar­tom, hogy a szenátus jó­váhagyja e szerződést.” Az amerikai elnök nem tit­kolta, hogy az Egyesült Álla­mok dél-vietnami politikájá­Megnyilt az Afro-Ázsiai Népek Szolidaritási Tanácsa végrehajtó bizottságának ülése Nicosiában, Ciprus főváro­sában kedden megnyílt az Afro-Ázsiai Népek Szolidari­tási Tanácsa végrehajtó bizott­ságának ülése — jelenti a TASZSZ. A küldöttségek ve­zetői hétfői ülésükön elfogad­ták az ülésszak napirendjét, nak alapját a kommunistaelle­nesség képezi. Kennedy kijelentette, hogy „nyugtalanítja” a dél-vietnami helyzet rosszabbodása. Kitűnt, azonban, hogy ő egészen inás megvilágításban látja az otta­ni eseményeket. Erre mutat ez a kijelentése: „az előttünk álló probléma abból az óhajunkból ered, hogy megvédjük e térsé­get a kommunistáktól,” Az elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem szándékszik csökkenteni a Ngo Dinh Diem-rendszer- nek nyújtott katonai segít­séget. „Ha csökkentenék segítségün­ket — mondotta —, ez kihatna az egész ottani kormányzati rendszerre. Másfelől olyan helyzet támadhat, amely bom­láshoz vezet. Jól tudjuk, mi történt Kínával a második vH lágháború végén, amikor is Ki1 nát elvesztettük. amelyen a következő kerdesek szerepelnek: az afro-ázsiai szo­lidaritás megerősítése, vala­mint a gyarmatosítás végleges felszámolásáért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért és a vi­lágbékéért folytatott harc. rainak és a járási tanácsok elnökeinek részvételével tár­gyalta meg és fogadta el az őszi munkák részletes intéz­kedési tervét. Megyénkben ma mindenkinek, aki segíteni tud, a mezőgazdaságban dol­gozó szakembereknek, a me­zőgazdasághoz értő és más területen dolgozó szakembe­reknek, tömegszervezeteknek, egyik legfontosabb feladata: segíteni abban, hogy időben földbe kerüljön a kenyér- gabona, hogy a munka meg­feleljen az agrotechnika min­den feltételének, s ezzel a tár­sadalmi összefogással már a jövő esztendőben, 138 000 holdnyi területen elérjük a 12—13 mázsás átlagtermést. A z álláspont egységes és a szakemberek véleménye szerint akadály csak a lelki­ismeretlen munka, vagy az esetleges rendkívül rossz, tel­jesen szélsőséges időjárás le­het. Az utóbbit ma még csak befolyásolni tudjuk, de az előbbi egyedül rajtunk múlik. Termelőszövetkezetein k, álla­mi gazdaságaink, gépállomá­saink el vannak látva a meg­felelő erő- és munkagépekkel. Alapos számítások bizonyít­ják, hogy' a rendelkezésre álló erővel október 20-ig, a ke­nyérgabona-vetés befejezésé­nek időpontjáig el lehet vé­gezni a munkát. Az illetékes szervek, vállalatok mindenütt gondoskodnak a megfelelő vetőmagról. Az esetleges gép­hibák kijavításához, a hiány­zó alkatrészek pótlásához is­mét segítséget nyújt a mun­kásosztály. A járások és a megye szakemberei kint, a helyszínen segítik, ellenőrzik a talaj előkészítését és a ve­tést. Olyan határozattá emelt tennivalók ezek, amelyek biz­tosítják, megalapozzák a vár­ható és szükséges eredménye­ket. Azonban feltétlenül szük­séges még valami, és ez a fe­lelősségérzet, az odaadás. A tudott kötelességen, a kapott feladaton túl érezni kell, hogy nem szabad mulasztást elkövetnünk, nem szabad késlekednünk. Nem szabad megengedni, hogy ke­vesebb vetőmág kerüljön a földbe az elégségesnél, hogy rossz előítéletek miatt szok- váriybúzát termeljünk ott, ahol az intenzív fajták ter­meléséhez megfelelő a talaj, megfelelőek az adottságok. Nem szabad megengedni, hogy csak egyetlen napot, egyetlen órát is kihasználatlanul áll­janak a gépek, amikor szorít, sürget az idő. S nem utolsó­sorban szükség van a termelő­szövetkezeti tagság megérté­sére. Lehet, hogy más kultúr­növényféleségből, kapásokból több értéket teremne a föld. de be kell vetni, mert szük­séges. Szüksége van rá az or­szágnak. a népgazdaságnak, S éppen termelőszövetkezeteink tudják, milyen fontos dolog a szükség kielégítése. Tudják, hiszen ezer és egy esetben si­etett és siet segítségükre álla­munk, a munkásosztály, hogy erősödhessenek, boldogulhas­sanak, hogy sikerrel megol­dódjék minden probléma. És most az ország egyik legfon­tosabb problémáját kell meg­oldani: a mindennapi kenyér hazai megtermelését. Ez pedig elsősorban a falu, a termelő- szövetkezetek, a mezőgazda­ság minden dolgozójának, ve­zetőjének megértésén, munká­ján múlik! Barcsa Sándor í "h szintén szólva: kissé szé- gyenkezve hallja, ta­pasztalja az ember évek óta, hogy „ez francia lisztből, szovjet búzából sütött ke­nyér”. S fájó érzéssel számol­gatjuk; mi minden mást vásá­rolhatnánk azokból az össze­gekből, amelyeket évről évre búzáért fizetünk más orszá­goknak. Milliókat fizetünk azért a terményért, amely a mi hazánk egyik büszkesége volt, s amelynek termelésé­hez már ezelőtt három-négy­öt évvel is adva volt, s ma még inkább adva van minden 'eltétel. Értve ezen az objek­iv szükségleteket: gépet, mű­trágyát, nagyhozamú, inten­zív fajtavetőmagot, s értve a szubjektív adottságokat: a hozzáértő, tapasztalt szak­emberek százait. És ha mind­ezek ellenére nincsenek ki­elégítő eredmények — már ecdig nincsenek —, akkor esakis azt lehet megállapítani és kimondani, hogy: bennünk, ez akarásban, a mezőgazda­sággal foglalkozó szakemberek lézeteiben és munkamódsze- ■eiben, s itt-ott termelőszövet­kezeteink készségében van a liba. Olyan hiba, amelyen nindannyiunk, egész nép- ■jazdaságunk boldogulása ér­iekében változtatni kell! Nincs még egy esztendeje, íogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Vili. kongresszu­sa alapos, egész népünk bol­dogulása érdekében folytatott /ita . után határozatként fo­gadta el: meg kell• oldanunk íz ország kenyérellátását. Az- éta számos, országos tanács- cozás ismételte, boncolgatta e lalaszthatatlan kérdést. Két hónappal ezelőtt a megyei pártbizottság ülésének is :gyik napirendi pontja volt megyénk kenyérgabona-ellá­tása. S mindannyiunkra kiter­jedő, mindann.viunknak fel­adatot adó határozatban rög­zítette: annyi kenyérgabonát kell termelnünk. amennyi szükséges megyénknek. Nem íelyes, tarthatatlan állapot az, hogy esztendőről esztendő­re több ezer vagon búzát kell lehoznunk a megye területé­re, mert egyébként kenyér léikül maradnánk. S mindezt azért, mert nem használjuk ki a rendelkezésünkre álló le­hetőségeket. Sok helyen: járásokban, állami gazdaságok­ban, termelőszövetkezetekben, szakemberek és nem szak­emberek elemezgették, vitat­ták e kérdést. Vitatták a gazdaságosságot, az intenzív húzafajták termelésének lehe­tőségét és szükségességét, a legtöbb helyen helyesen, de itt-ott helytelen szemszögből boncolgatva a kérdést. Azon­ban napjainkban, amikor itt az ősz, amikor minden nap késedelem újabb kárral, újabb veszteséggel fenyeget, nem lehet helye több vitának, több elemezgetésnek. Egyetlen fel­adatunk van: munkához látni, hogy mielőbb megfelelően előkészített talajba kerüljön a vetőmag. Annyi és olyan szervezéssel, olyan módszerek­kel, hogy már az elkövetke­zendő aratáskor azt mond­hassuk: megtermeltük mind­annyiunk kenyerét. A feladat nem könnyű, de nem is megvalósíthatatlan. Csupán egységes álláspontra, késedelmet nem tűrő, hozzá­értő munkára van szükség. Hétfőn a párt megyei végre­hajtó bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága a járási pártbizottságok titká­O ajdanában; amikor a fa- A^ iu még a maga szét­aprózott életét élte, ilyenkor ősztájt. már a hajnal is üre­sen találta az istállókat, ud- Varokat. S üresen, az egyre korábban beköszöntő hűvös alkonyat is. Az emberibb lé­tért, a mindennapi életért ke­mény munkával vívó falusi ; ember, hajnaltól késő alko­nyig ott élte életét a köd- , szitálta, szőkülő határban, i Akinek fogata volt, fáradtan, ’ de fáradhatatlanul rótta a ki- ] lométereket az ökör-, vagy ló- i Vontatta, fényesvasú eke i útán. Aki zsellér, nincstelen i Volt; répát ásott, kukoricát 1 tört íogatos gazdának, hogy 1 az cserébe feltöresse a né- ; hány száz ölnyi földjét. t Nehéz, lassú, erőt, s idege- 1 két őrlő tett volt ez a munka, c évről évre. Azonban senki, t Vagy csak kevesen fáradtak c bele. Mert nem volt szabad, j bem lehetett belefáradni. < Szántani, vetni kellett nappal, t s kénkövezni az üszög, meg : más kártevők ellen a vető- s magot éjjel, hogy másnap már i szórhassák az elnyűtt kezek a í magéhes szántás tetejére. Az- 1 útán szinte nem is boronával, I kézzel takarták bg a magot; 1 csírázzék, éledjen, fejlődjék, < Nehogy baj érje; hetenként < látogatták a vetést. Erre szol­gált a vasárnap ősszel, tavasz- ! szál, de sokszor télen is. Jól 3 telel-e a hó alatt? Elég vas- s tag-e a fagytól védő fehér < takaró? Érte persze baj. Ér- 1 te, mert égy szőrű, tudorná- í hyos tapasztalatokat nélkülöző < Volt ez a munka. De ha csak < a falusi emberen múlt vol- l ha, minden szemet, minden 1 kalászt a szívén melenget. I Hiszen arany volt, élet és ér- 1 ték a magyar föld sikérdús, < Bütőértékben gazdag búzája. > Érték itthon és érték szer- 1 te a világon. Mit nem adott ' Volna akkoriban egy gazda- . ember, ha azt mondják neki: i kell-e egy traktor, kell-e mű- ; trágya, kell-e olyan vetőmag, * amely másfélszer annyit te- " rém, mint a megszokott? 1 í A z a változás, amely az- j ** óta az életben, a falu . életében, munkájában, az j egyes emberek életfelfogása- j ban végbement, egy-egy kü­lön történelmi időszaknak számít. A falu leszámolt az ember legnagyobb ellenségé­vel; a nincslclenséggcl, a szét- , húzással, a holnaptól való , mindennapi rettegéssel. Má- • sodsorban: ott van, megtalál- ható valamennyi kis faluban | mindaz, amiért régen fél éle- 1 tét adta volna a parasztéin- ; bér: a korszerű mezőgazdasági termelés tudománya. Ott van a keserves fáradozástól men­tesítő traktorok számos fajtá- 1 ja, ott van a műtrágya, a . gyomirtószer. Ott vannak , mindenütt a hozzáértő szak­emberek. S adva van a leg­alapvetőbb indíték: az igény az egyre több, az egyre jobb , minőségű kenyérgabona iránt. Ezek ismeretében, tudatában és birtokában, szinte ésszerű- 1 en következnék, hogy hát ak­kor ma több a kenyér, több a megtermelt búza, mint hajda­nában. Ez lenne a realitás, hiszen erre enged következ­tetni a józan gondolkodás. Etégís, ma országosan is, de elsősorban szűkebb hazánk­ban, Borsod megyében más a helyzet. A falu életében, a gazdálkodás módszereiben, a termelési feltételekben végbe­ment változások nincsenek Párhuzamban egyik legfonto- *°-bb kultúrnövényünk, a ke- güeigabona termelésének fo­kozásával, a termés’eredrrié- 'Vek növekedésével. Sőt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom