Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-27 / 226. szám

JWntcíc, 19(53. szeptember 27. ES2ASSfAGTARORS7!AO 3 Tovább kell. szilárdítani Értekezlet a munkásvédelmi fegyelmet Gépgyárban A Diósgyőri Gépkarban a közelmúltban tartották meg a szokásos évi munkásvédelmi konferenciát. Az értekezleten Hámori Sándor műszaki igaz­■ gató értékelte a vállalat mun­■ kásvédelmi helyzetét. Előadá­sának bevezető részében hang­, súlyozta: az átszervezések so- . rán mindig szükségesnek tar­tottuk, hogy a gyárak egyesí­tése jelentősen segítse a mun­■ kásvédelem javulását. Az ösz- ■szevonás hozott is ilyen ered--. ményeket, de még mindig van tennivaló. Főként olyan jellegű feladatok várnak megoldásra, amelyek csak nagy beruházás­sal valósíthatók meg. Előadá­sának további részében az előző esztendőhöz viszonyítva ismertette az idén történt bal­esetek számának alakulását. Szeptemberig a balesetek kö- • vetkeztében több mint másfél millió forinttal nőtt a kiesett •termelési érték az előző év ha­sonló időszakához képest. Jelentős javulás főként a gyár és a műhelyek belső rend­jénél tapasztalható. Ezzel szemben számos sürgős fel­adat vár még megoldásra. Ugyanis a gépgyárban jelenleg csaknem ezer olyan munkás dolgozik, akinek nincs öltöző szekrénye, s így a munkagépek között kénytelen ruhát váltani. Van olyan műhely és üzemrész hogy a gépgyárban tovább kell is, amelyik már korszerűtlenné szilárdítani a munkásvédelmi vált, ennek következtében és fegyelmet, és szigorúan fel kell az itt végzett munka jellegé- lépni azokkal szemben, akik bői eredően erősen szennyezett nem tartják be az óvórendsza- a levegő. Ezekről a sürgős, bályokat. A beszámolót köve- megoldásra váró problémákról tőén a résztvevők sok hasznos a gyár vezetői már tájékoztat- javaslatot mondtak el, ame- ták felettes hatóságukat, és re- lyeknek bevezetésével bizonyá- mény van rá, hogy azokat ha- ra tovább lehetne javítani a marosan megoldják.- Diósgyőri Gépgyár munkás­Az előadó, beszédének be- védelmi helyzetét, fejező részében arról szólt, P. Cs. Diószüret Borsodban Megyénkben, a hűvösebb éghajlatú részeken csakúgy, mint az alföldi jellegű településeken, évszázadok óta elter­jedt, szinte őshonos fafajta a dió. Az abauji és a gömöri domboldalakon, a Hemád, valamint a Vadász- és a Rakáca- patak völgyében ugyanúgy megtalálható, mint Tokaj-Hegy- alján és a Bodrogközben. Az új telepítésekkel együtt mint­egy 400 ezer diófát tartanak nyilván, amelyből a becslések szerint mintegy negyedmillió a termőfa. Köztük, elsősorban Tokaj-Hegyalján, több évszázados fa is van. A diófák elsősorban szórványokban, szőlők között, gaz­dasági udvarokban, útszegélyként fordulnak elő. Nagyobb összefüggő termődiósa a Tarcali és a Bodrogközi Állami Gazdaságnak van, ezek nagysága sem haladja meg azonban az öt holdat. Az utóbbi években több Borsod megyei állami gazdaság, így többek között a léhi, a gagyvendégi, a nagy­miskolci telepített új, nagyüzemi diós-kerteket, nagyobb­részt Miloty-féle, vékonyhéjú, bőtermő fajtákból. A termő diósokban most megkezdődött a szüret, a dió- verés. Annak ellenére, hogy a tavaszi szeszélyes, fagyokkal váltakozó időjárás számos helyen megtizedelte a termést, holdanként 2—2,5 mázsa termett. Szakszerű Gyakorlat közben Támadás! Minden mezőgazdasági szak­ember és vezető tudja, hogy a búzatermesztést a hagyomá­nyos módon és módszerekkel folytatni nem lehet. Az eddig legmagasabb 10—12 mázsás or­szágos terméshozamokat 1964- re 12,9 mázsára, 1965. évre 13,5 mázsára, a további évek­ben pedig a holdankénti 14 mázsa fölé kell emelni. Ehhez, az intenzív búzák területének növelésén kívül a termelés fel­tételeiben is alapvető változta­tásokat kell végrehajtani. A búza terméshozamának gyor­sabb ütemű növelése megköve- ; tleli, hogy mindenütt tartsák be az agrotechnikai rendszabá­lyok ésszerű sorrendjét. Azelővetemény megválasztása Közismert, hogy a búza leg­jobb előveteményei az időben •feltört pillangósok, a külön­böző takarmánykeverékek, a hüvelyesek és a korán lekerülő ipari növények. Sajnos, a gya­korlatban csak vetésterületeink kisebb részén vetünk e növé­nyek után búzát, amint azt 4/" melőszö vetkező tóink előző évi adatai is bizonyítják. 1963- ban valamicskét javult a hely­set: megyénkben az összes bú­zának már csak 18,5 százaléka került kalászos után földbe. Az idén egyrészt öröm, másreszt baj, hogy az őszi esőzések á kapások tény észidejét körül­belül 14 nappal megnyújtották. Éppen ezért elkerülhetetlen, hogy az idén a tavalyinál na­gyobb területen vessünk kalá­szost kalászos után, azonban lehetőleg arra kell törekedni, hogy csak másodszor kerüljön búza búza után. Ahol ez nem lehetséges, tehát több évben megy búza búza után, ott fel­tétlenül el kell végezni a ta­lajfertőtlenítést, mégpedig HSH Aldrinos szuperfoszfáttal. Bőven termő fajták Megyénkben már a három év tapasztalatai is bizonyítják, hogy érdemes intenzív búzákat termeszteni. Az intenzív faj­ták közül is a Bezoszlája 1-es- sel értük el a legjobb eredmé­nyeket. Eddig minden évben többet termett egy-két mázsá­val, mint a hazai fajták. Az intenzív búzát lehetőleg bel­terjes körülmények között ter­meljük, mert ez csak megfelelő kultúrallapot és tápanyagellá­tás mellett tudja érvényesíteni kiváló tulajdonságait. Éppen ezért a rendelkezésre álló mű­trágyát, különösen a nitrogént, elsősorban az intenzív fajták­nak adjuk. Csak olyan táblák­ba vessünk intenzív fajtát, amelyeknek tápanyagkészlete, talajelőkészítése megfelelő. A nagyobb térmést csak így tud­juk biztosítani. Ez év őszén Be- zosztája fajtából vetünk leg­többet. Mind a vetőmag menv- nviséget, mind a vetés mélysé­gét tartsuk be, mert a megyei példák is azt igazolják, hogy a megfelelő vetőágyba, a szük­séges vetőmag-mennyiséggel és mélységbe vetett búza adja a legnagyobb termést. Talajelőkészítés A nagy búzatermés egyik legfontosabb feltétele a jó ta­lajelőkészítés. A búza ugyan nem igényel minden évben mélyművelést, de a két-három évenkénti mélyszántást meg­hálálja. Korai elővetemények után a tarlóhántás, vagy a nyári szántás elvégzése indo­kolt. Mindkettőt azonnal le kell zárni, majd a vetés ide­jéig gyonunen lesen kell tar­tani. A szeptemberben lekerülő elővetemények (silókukorica, korai burgonya slb.) talajának előmunkálásánál (ha előző év­ben őszi mélyszántást kapott, és nem gyomosodolt el) a tár­csa és a disztiller is jó talaj­munkát biztosít. A kukorica után tervezett búzavetések elő­készítésénél a sikeres művelés alapja a kukoricaszár teljes le­takar! tása. Ha a kukorica na­gyon elgyomosodott; vagy ta­vaszi szántásba került, a vető­szántást feltétlenül el kell vé­gezni. Az őszi búza alá ekével (vagy jobb körülmények között disztilierrel) legalább 3 héttel a vetés előtt kell előkészíteni a talajt. így érhető el a mor- zsalékos, megfelelően ülepe­dett, biológiailag beérett mag-J ágy. A vetőágy készítését úgy kell megszervezni, hogy október 1-ig a vetendő terület 70 szá­zalékán végezzük el a meg­felelő talajmunkát. kezésre álló vetőmag csak S0 százalékos, a 150 kg-nál 20 szá­zalékkal többet kell vetni, és így tovább: ahány százalékkal 100 százalék alatt van a csíra­képesség, annyi százalékkal több magot kell elvetni az egy holdba szükséges optimális ve­tőmag normánál. A vetőmag- mennyiség kiszámításakor fi­gyelembe kell venni a normán belüli magmennyiséget is, még­pedig a csíraképességi száza­lékkal együtt. A 80 százalékos csírázóképességű búzából pél­dául 187,5 kiló magot kell el­vetni katasztrális holdanként. Vetés előtt feltétlenül végez­zék el a csíráztatási próbát és ennek alapján állapítsák meg a vetendő magmennyiséget. Az őszi vetéseknél fontos feladat még a vetés mélységé­nek helyes megválasztása is. Kötött talajon az ootimális ve­tésmélység 4—6, laza talajon 5—7 centiméter. A helyes ve­tésmélységet állandóan ellen­őrizni kell. Megyénkben a búza optimá­lis vetésideje a szeptember 15- től október 20-ig terjedő idő­szak. Ezen az időszakon belül mind a magyar, mind a szovjet fajtákat el kell vetni, ha jö­vőre jó búzatermést akarunk. Megyei Tanács vb mezőgazdasági osztálya Megkezdődött a „kukoricagyártás” Klementinán E héten megkezdődött az idei kukoricatermés feldolgozása a Mezőnagymihályi Állami Gaz­daság nagy teljesítményű kle­mentinái hibridüzemében. A szárítógépek már a hónap eleje óta üzemben vannak, s e hét elejéig a Magtermeltető Válla­lat részére 40 vagon export ku­koricát szárítottak meg. A hibridkukorica „gyártása” a bét közepén kezdődött meg. Az üzem az időn 2400 hold termését dolgozza fel, s mint­egy 200 vagon, vetőmagot biz­tosít a hazai szükségletek és a külföldi igények kielégítésére. A Klementinán készült hibrid vetőmagból áz idén jelentős mennyiséget exportálnak az *— ELMARAD a gyermekek iskolánkívüli zenei nevelésével foglalkozó ankét és az ehhez kapcsolódó zenei általános is­kolai bemutató, amelyet szep­tember 27-én és 23-án kívántak megrendezni Kecskeméten. Az ankétot és a bemutatót egy ké­sőbbi időpontban rendezik meg. NDK-ba, Csehszlovákiába, Lengyelországba és a Német -Szövetségi Köztársaságba. A korszeré üzemben a leg­több munkafolyamatot gépek végzik. A csomagolás, illetve a zsákok megtöltése és a zsákok lemérése is automata gépekkel történik. A kukorica betakarí­tásánál is új gépeket használ az állami gazdaság. A baglyasi kukoricásokban öt gépi vonta- tású csötörö géppel szedik a kukoricát. Az így tört kukorica íosztását is gépi berendezéssel végzik a hibridüzemben. 52 ezer négyzetméterrel több öntött üveget az építkezésekhez A Miskolci Üveggyár dol­gozói teljesítették a 15 ezer négyzetméter öntött üveg több­lettermelésre tett évi felaján­lásukat. A dolgozók a sikeren felbuzdulva a napokban pót­vállalást tettek: megígérték, hogy az év végéig további 10 ezer négyzetméter üveget ké­szítenek évi terven felül. így az összes felajánlásuk értéke eléri a másfélmillió forintot. Magyar erőművek Romániában A KOMPLEX magyar ' külkeres­kedelmi vállalat képviselői a na­pokban szerződési írtak alá Buka­restben, amelynek értelmében a magyar ipar szállítja a Nagyvárad mellett épülő hőerőmű berendezé­sei!. Az 1065. végéig felépülő erőmű a környéken termelt lignitet hasz­nosítja majd. Két turbinája egyen­ként 25 megawatt villamosenergi­át termel, s a nagyváradi alutni- niumkombinátot látja el gőzzel és Tápanyagpótlás Az őszi vetések nem nélkü lözhetik a különböző mű­trágya-féleségeket. A műtrá­gyaadagok megállapításánál vegyük figyelembe az elővcte- ményt, a szár- és gyökérma­radvány mennyiséget. A kül­földi búzafajták lényegesen több tápanyagot kívánnak, mint a hazai fajták. Ezért hol­danként á 250—300 kilogramm műtrágyát alaptrágyaként fel­tétlenül biztosítani kell. A 250 —300 kg-os mennyiségen belül 100—150 kiló jegyen a nitro­gén. Vetés, vetőmagbiztosítás A vetőmagnormát mindig a csírázóképes magvak száma és a vetés idejének alapján hatá­rozzuk meg. Bánkúti és Fertődi fajiakból folyóméterenként 61 —65, Bezosztájából 72—76 szem csírái képes vetőmag szük­séges. Ez a magyar fajtáknál holdanként körülbelül 120, Be­zosztájából 140—150 kilo­grammnak felel meg, ha a csíraképesség 98 százalékos. Ha d' csíraképesség 98—100 száza­lékos. akkor például a Bezosz- lája 1. fajtából 150 kiló magot kell vetnünk. De ha a rendel­Élhetnénk jobban... akkor egy 10 méler vastag cs 161 kilométer széles aranysza­laggal övezhetnénk körül Föl­dünket az egyenlítő mentén ... Amerikai szakértők szerint az Egyesült Államok atom- és hidrogénfegyver készlete 30 milliárd dollár értékű. Ebből az összegből 40 000 elemi- és középiskolát, vagy 400 000 la­kást építhetnének. Egy rakéta indítására alkalmas tenger­alattjáró árából 55 000 tonna színhúst lehetne vásárolni. Földünkön jelenleg körülbe­lül 20 millió ember szolgál fegyveres erőkben. Háborúval kapcsolatos mindenféle mun­kára mintegy 100 millió ember pazarolja erejét. Ez a 100 mil­lió ember az anyagi javak ter­meléséből kikapcsolódott. Nézzük tehát az összefüggé­seket. Mennyivel gazdagabb lenne az emberiség, ha csak a második világháború elmaradt volna! Mennyivel jobban él­hetnének az emberek például a NATO-országokban, ha álla­maik nem költenének annyit fegyverkezésre! Mennyivel jobb volna, szebb volna min­denütt az élet, ha elmaradtak volna a háborúk, s ha abba­hagyná a háborúval kapcsola­tos munkát 100 millió ember éo bekapcsolódna az anyagi ja­vak termelésébe! Ha nem látnánk többé dél­árammal. Az építkezés bevezető munkálatai már megkezdődtek, 8 a berendezéseket a magyar vállalat novembertől folyamatosan szállítja. Néhány hónappal korábban a hasonló kapacitású iasi hőerőmű berendezéseinek szállítására kötött szerződést, a KOMPLEX, jelenleg pedig a succavai hőerőmű bőví­téséhez szükséges két kazántelep és turbinacsoport vásárlásáról folynak Bukarestben előkészítő tárgyalások. vietnami katonákat embertár­sukra irányuló fegyverekkel, ha nem lenne több felrobbant sziget, ha eltűnnének a gya­korlatozó katonai gépek, ak­kor bizonyára hamarabb cse­rélhetné fel faekéjét géppel az egyiptomi paraszt, hamarabb értené mega tudomány eredmé­nyeit a görnyedésből felemel­kedő brazil, a kultúra hama­rabb vonzhatna az öreg kubait és eltűnnének az olasz nyomor- negyedek is. És ne legyen túlzás: hama­rabb mosolyoghatna egy új bérházra a még szűk lakásban élő miskolci, ózdi, vágj' éppen sátoraljaújhelyi lakos. És az órabérek emelése is gyorsab­ban menne. A gyerekeknek pedig nem kellene attól félniük, hogy ők, vagy bötj-áik is úgy járnak, mint nagyapáik ;:. Az ENSZ 1963. szeptem­ber 19-t üléséről: „Hívják össze 1964 el­ső negyedében, vágj' el­ső felében a tizennyolc- hatalmi leszerelési bi­zottságba tartozó orszá­gok értekezletét a leg­magasabb szintű vezető személyiségek részvéte­lével. A szovjet kormány véleménj'e szerint ezen az értekezleten meg kel­lene vitatni az általános és teljes leszerelés kér­dését .. Knttkay Anns horkannak, s az ember vissza­mordul: — Nekem még nincs ilyen lakásom! Egy sex-eg gyerekkel egj’etlen szobában élek!... Egy asszonj' elégedetlenke­dik munkahelj'én: — Emelhetnék már az óra­béreket! ... Két gyerek beszélget: • — Az én nagyapámnak a há­borúban max'adt az egyik lába. — Az én bátyám most ka­tona ... Nos, összefüggés? Igen. Né- hánj' mondat, és összefűződnek a felsorolt képek, jelenetek. Ki gondolná, hogj' az elmúlt háborúk és a jelenlegi fegj'ver- kezések kiadásait „megböjtö- lík” a világ egj'szerű emberei "is? Pedig így van. Mert kép­zeljük csak el: például a má­sodik világháború kiadásai cs anyagi kárai olyan hatalmas összeget (esznek ki, hogj- abból a Föld minden családjának há­rom szoiris villa-lakást lehetett volna építeni. Jelenleg a NATO-országok- hnn mivónn 10 perében egurnil- lió dollárt (!) költenek fegy­verkezésre. Svájcban kiszámították, hogy az emberiség történelmében, 14 513 háborúban, összesen mintegy 3640 millió ember halt meg. S ha a háború okozta kár összeget aranyra válthatnánk, . a * leszerelés hatal­mas mennyiségű emberi enei-giát és olyan érté­keket szabadít majd fel, amelyeket a gazdaság, a tudomány, a kultúra, az oktatás, az egészség- ügj' fejlesztésére lehetne foi-dítani, valamennyi nép javára.. (Gronxiko szovjet kül­ügyminiszter beszédéből, amely az ENSZ-bcn hangzott cl 1963. szep­tember 19-én.) 1963. Egyiptomi ember fa­ekével. Repülőgépet, bámuló, kávéültetvénj'en görnyedő bra­zil. Betűkkel küszködő, öreg kubai. Olasz nyomornegyed .. Ismert képek. Elcsépelt té­mák. De: még élő témák. Fegyvei-ét egy fogoly hátá­hoz szorító dél-vietnami kato­na. Fölrobbanó sziget az óce­ánban. Gyakorlatozó katonai gépek ... Ezek is ismert képek, elcsé­pelt képek cs sajnos: mai ké­pok. S ha meggondoljuk, elég szoros összefüggésben vannak az előzőekkel. Sőt, még ilj’en, hozzánk egészen közelálló ké­pekkel is, amelyek készülhet­tek éppen Miskolcon, vágj’ akár Sátoraljaújhelyen: Egy ember megv az utcán. Elkeseredetten belerúg égj' új bérház falába. A járókelők fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom