Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-22 / 222. szám

Vasárnap, 1963. szeptember 22j ' asasAstatÄGTAsoRstsÄö ' m 3 Mint ismeretes, J az 19G0­as év a nagy esőzések éve volt. Az or­szág azon tájegységein, ahol az átlagosnál magasabb a talaj­vízszint, ebben az esztendőben különösen sokat szenvedett a mezőgazdaság. Ez volt a hely­zet a Borsod megyei ún. ,,tisza- valki belvízöblözet” (mezöcsáti és mezőkövesdi járások) hét községében, Mezőkövesden, Mezönagymihályon, Négyesen, Szentistvánon, Tiszavalkon, Tiszabábolnán és Gelejen is. Az említett községekben már a korábbi években is jelentős te­rületek estek ki a talajvíz miatt a termelésből és az elmq csarasodás és szikesedés folya­mata meggyorsult. A termelő- szövetkezetek gazdái tehetet­lenül nézhettek, hogy szorgal­mas munkájuk gyümölcsénél jelentékeny része miként „ol­yad el” a tengernyi vízben. A tiszavalki belvízöblözet területén élő és dolgozó embe­rek több évtizedes gondja eb­ben az esztendőben elemi erő­vel került felszínre. „Tenni kell végre valamit!” — egyre gyakrabban merült fel e kí­vánság. Ebben a légkörben egy Tiszabábolnán tartott kép­viselői beszámológyűlés alkal­mával konkrét fogalmazást is 'kapott a fennálló probléma. „Fogjon össze a hét község termelőszövetkezeti parasztsá­ga és kérje a kormányzat se­gítségét is, hogy leküzdhessük a termelést állandóan veszé­lyeztető nehézségeidet.” A javaslat elhangzott és en- ■ nők alapján egy valóban figye­lemreméltó kezdeményezés in­dult el. E kezdeményezést a Hazafias Népfront-mozgalom felkarolta és eredményesen se­gítette megvalósulását. A gyűlést követően a két já­rás párt-, tanácsi és népfront vezetése, a terület országgyű­lési képviselője és a megyei Vízügyi Igazgatóság vezetője tanácskozásra jöttek össze. Megállapították, hogy a tsz- gazdák által felvetett problé­ma megoldása teljesen jogos és halaszthatatlan kívánság. A , eél érdekében igénybe kell •" Venni a Hazafias Népfront- -■mozgalom segítségét. Létre kell hozni egy szervezeti keretet, melynek felhasználásával ösz- szefogható és céltudatosan irányítható lesz az érintett Lsz- gazdák önkéntes áldozatválla­lása. E nagyszabásúnak és rendkívül hasznosnak ígérke­ző társadalmi megmozdulás támogatására meg kell nyerni az illetékes kormányszerve­ket is. A fentebb említett megbe­szélés alapján megindult az akció szervezése. I960 őszén az érdekelt termelőszövetkeze­tek és a helyi állami gazdaság képviselőinek részvételével megalakult a „Délborsodi Bel- vízrendező Társulat." A társu­lat felkérésére a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának Titkársága hozzáértő szakem­berek bevonásával úgynevezett társadalmi akcióbizottságokat hozott létre. Az akcióbizottsá- •gok a belvízrendezés megoldá­sára vonatkozó két tanulmány- tervet készítettek társadalmi munkaként. Az I. sz. akcióbizottság (dr. Mosonyi Emil professzor, Vezse Sándor vízügyi igazgató, Szenti János főmérnök, Andai Pál, Bokor Mihály, Fógel Béla, Jo- lánkai Gyula, Kienitz Vilmos, Kontur György, Pichler János mérnökök) - elkészítette a bel- vízlevezető árokrendszer és a kulcspontját képező szivattyú- telep elvi vázlatát. A vázlat szerint: „A 21 541 kh. kiterje­désű terület belvízmentesítése érdekében meg kell építeni egy 19,5 lan hosszúságú, észak- déli irányú főcsatornát és ti­zenkét mellókcsatornát. A ta­lajvíz Tiszába való átemelése és a későbbiek során öntöző­víznek a Tiszából való szállítá­sa céljából meg kell építeni egy 2,4 köbméter/see. vízszál­lító kapacitású szivattyútele­pet. Az árokrendszer megépí­tése után a közlekedés és za­vartalan vízlevezetés biztosí­tására különböző műtárgyak (híd, csőzsilip, csőáteresztő, bújtató stb.) megépítése is "szükséges. 1 tanulmányterv ki­sebből S5 239 köbméter földki­emelés társadalmi munkában végezhető el. A szükséges tár­sadalmi munkanapok száma 28 029 és értéke mintegy 2 727 000 forint. (Az ossz föld­munkák költsége 5 185 000 fo­rint.) A II. sz. akcióbizottság (Csé- pányi Sándor, Babílc Lajos, Balatoni József, Csirbesz Jó­zsef, Hajdú Károly, Hizsnyik Mihály, Kállai László. Szenti János, Vezse Sándor) dolgoza­tában pedig kimutatta, hogy a belvízlevezető rendszer meg­építése után milyen előnyös változások következhetnek be a terület mezőgazdasági ter­melésében. A dolgozat szerint a mélyebbfekvésű területeken — igen kevés befektetéssel mintegy 510 kh-nyi területen két halastó létesíthető és meg­felelő talajjavítás után mód lesz mintegy 4 500 kát. holdon öntözéses gazdálkodás beveze­tésére. A munkálatok elvégzé­se után a szántóföldi növény- termesztés szerkezetében is előnyös változásokat lehet majd eszközölni és az állatte­nyésztés jövedelmezősége is fokozható. Az akcióbizottságokba tö­mörült lelkes népfront aktivis­ták az ismertetett tervek el­készítésével megteremtették a reális alapját a felmerült ne­hézségek leküzdésének. Min­denképpen alá kell húzni an­nak jelentőségét, hogy értel­miségiek (professzorok, terve­zőmérnökök, vízügyi és mező- gazdasági szakemberek), akik közvetlen anyagi vonatkozás­ban nem érdekeltek a felme­rült probléma megoldásában, mégis részt vesznek az akció­ban. Teltük annak bizonyítéka, hogy egyetértenek a. hazánk­ban folyó szocialista építömuh- kával és minden tudásukkal, lelkesen támogatják azt.. A ti­szavalki terület tsz-gazdái pe­dig meggyőződhettek arról: a párt azon felhívása, hogy a mezőgazdaság szocialista át­alakítását mindenki ügyévé, közüggyé kell tenni — nem maradt jelszó. Éppen ezek a tapasztalatok vitték sikerre a következő lépéseket a tiszaval­ki ügyben. A Dólborsodi Belvízrendező Társulat megtárgyalta és elfo­gadta a most már „A tiszaval­ki belvízöblözet mezőgazdasági komplex hasznosítása" címen egyesített tervet, Megállapodás történt arra vonatkozóan is, hogy az érekeit tsz-ek milyen összeggel és milyen értékű társadalmi munkával járulnak hozzá a mű megépítéséhez. Ezt követően az érdekelt községek pártszervezeteinek, tanácsai­nak és népfront-bizottságai­nak segítségével összehívták mind a hét termelőszövetkezet közgyűlését. A tervek ismer­tetése és alapos megvitatása után közgyűlési határozatokat fogadtak el a tagok társadalmi munka végzésére és anyagi ál­dozatvállalásának mértékére vonatkozóan. ________ s orán érdefces tanácsi- és népfront szerveket, valamint a KISZ-szervezetet is. Olyan új világ ez, amelyet mindannyiunknak nagyon meg kell becsülnünk.” A tiszavalki terület termelő- szövetkezeteinek közgyűlésein már az új életet építő emberek gondolkodásmódja nyilvánult meg. Az egymás megbecsülése, a közösség erejébe vetett hit, az elvtársi segítségnyújtás szelleme csendült ki a felszó­lalók szavaiból. A közgyűlések résztvevői a társadalmi munkavállalás kér­désében a realitás talaján áll­va döntöttek. során megtalálták a helyes megol­A viták A közgyűlések j és újszerű jelenségek bonta­koztak ki, amelyekről ugyan­csak érdemes néhány szót ej­teni. Több felszólaló megállapí­totta, hogy jól esik tudni, mennyire törődnek a dolgozó parasztok boldogulásával, „Mi­kor volt az, ami ma van, hogy nagytudású egyetemi profesz- szorok, mérnökök, szakembe­rek eljönnek közénk és segíte­nek megszabadulni gondjaink­tól. A segítséget nyújtók sorai­ban találjuk a Vízügyi Igazga­tóság dolgozóit, a helyi párt-, dóst. A megoldás lényege a következő: A növénytermesz­tésben foglalkoztatott tsz-ta- gok szabad idejükben elvég­zik a rájuk eső munkarészt. A többi tsz-tagok és vezetők a maguk részét pénzben váltják meg. Az összegeket befizetik a társulat pénztárába. A társu­lat pedig a növénytermesztés­ben időlegesen felszabadult ta­gokat saját társadalmi munka­adagjuk elvégzése után, meg­felelő bérért tovább dolgoztat­ják. Ilyenformán a növényter­mesztésben időlegesen felsza­badult tsz-tagok keresethez jutnak. a munka is előrch'P'"3 és a vállalt kötelezettségekből mindenki egyenlő arányban veszi ki a részét. A Tiszavalk területi talaj­vízelleni küzdelem támogatá­sára a. megfelelő állami főható­ságok támogatását is sikerült biztosítani. Az illetékes főható­ságok — elsősorban az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság és vezetője, Dégen Imre elvtárs — miután meggyőződtek arról, hogy a belvízelvezető rendszer megépítése komoly gazdasági előnyökkel jár, valamint az érdekelt tsz-gazdák maguk is komoly áldozatvállalásra haj­landók, minden támogatást megadtak. Az akció állami tá­mogatásának ' biztosítására azért volt lehetőség, mert a kitűzött cél reálisan egybe­esett a mezőgazdaság fejleszté­sét célzó állami tervvel. A vázolt társadalmi ösz- szefogás pedig lehetővé tette, hogy egy később tervezett fel­adat megoldását időben jelen­tősen előre lehetett hozni. A fentiekben lehetett össze­foglalni egy jelentős, a mező- gazdaság termelőerői' fejlesz­tését — egy adott területen — célzó akció megindulását. Ta­nulságként. talán a következő­ket lehetne hangsúlyozni: kiás körülmények között, a szétap­rózott és egymástól elszigete­lődött egyéni parasztgazdasá­gok idejében a tiszavalkihoz hasonló akció el sem indulha­tott volna. Csakis szocialista körülmények között van arra lehetőség, hogy sokszáz dolgo­zó paraszt, az általuk válasz­tott helyi hatósági és társadal­mi szervek, valamint a népi állam főhatóságai összefogja­nak és együttesen leküzdjenek a dolgozó emberek munkájá­nak eredményét állandóan ve­szélyeztető igen régi bajt. Nem vitás, hogy a tiszavalki akció is — a többi között — újra bi­zonyítja, hogy a párt mezőgaz­dasági politikája elsősorban a dolgozó parasztok érdekeit szolgálja. A népfront-bizottságok le­vonhatják azt a következ­tetést, — hogy , a mozga­lom,, ha fellcarolja és segíti a dolgozó tömegek köréből fel­merüli jogos és reális kívánsá­gokat, akkor nagyon hasznossá lehet a közösség szempontjá­ból. Hosszú gumiszalagról „ugra­nak” a téglák, erős, barna kezek kapják, s adják tovább. Fröccsen a malter, emelkedik a fal. Augusztus közepén még csak dimbes-dombos, dudvás terület húzódott a miskolci Tizeshonvéd és Hoffmann Otto utcák között, s most jól meg­alapozott épület nő itt napról napra magasabbra. — Gyerünk fiúk, mert a má­sik brigád megelőz! — hallat­szik egy téglapillér mögül, s harsány kacagás rá a válasz. — Nem olyan biztos az!... Mint barnára pirult kenye­rek, olyanok az emelkedő, meztelen vállak. — Van itt erő, izom! — ra­gadják meg ketten a súlyos, habarccsal teli taligát. — Igaz-e, Suga? — Azt elhiszem! — nevet a kérdezett, Suga Tibor, s meg­böki a mellette álló Gulyás Sándor erős mellkasát — Nem is • lehetnénk más­képp súlyemelők! S feszülnek az izmok. Negy­ken dolgozó katonák között csupán mintegy 30 százaléknyi az építőipari szakmunkás. De Napról napra magasabbra emelkedik a leendő lakóház fala. azért valamennyien nagy szor­galommal tanulják, s végzik is a házépítés minden csinját­„Inspekcló” a betonkeverőgép mellett. fiatal vennegy erős, építi a házat. — Augusztus 22-én kaptuk a segítséget az egyik miskolci alakulattól — adja a készséges felvilágosítást Horváth István, a munkavezető. — Október közepéig dolgozik sok száz ka­tona a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat építkezése­in. Rendes fiúk, már ~ előre sajnáljuk, hogy elmennek... Hát a fiúk? ök szívesen ma­radnának? Nagyon őszinte a válasz: — Hamarosan leszerelünk, azért megyünk el. Már számí­tanak ránk régi munkahelye­inken — így Majláth Mihály, akit Békéscsabán, várnak már szülei, s régi munkatársai. Hol dolgozik majd? Melyik építke­zésen? Jót derül kérdésünkön. — Nem építkezésre megyek — mondja. — Kicsit más az én szakmám. Fodrász vagyok... De hát nem árt a sokolda­lúság. Ez a véleménye a KISZ- tit.kár Hámor Rezsőnek, aki gépmunkás Budapesten, a Ganz-MÁVAG-ban és a töb­bieknek, a motorszerelőknek, az öntőknek, a gépkocsiveze­tőknek is. Mert az építkezése­katona binját. S hogy ennek ellenére volt-e már valami baj velük, történt-e baleset? van — jegyzi meg Fóliák Gyu­la, miközben tisztítja a téglá­kat. — Minden hónapban részt veszünk az előadásokon. S ahogy jókedvvel, vidám szóváltások, beszélgetések kí­séretében végzik munkájukat, még ilyen megjegyzéseket is hallhatunk: — Az én apám katonakorá­ban csizmákat pucolt a tisz­teiének, meg takarítani járt. századosa lakására __ — No és láthattad a múlt­kor, hogy mit csinálnak kato­naidejük alatt a nyugati sor­kötelesek. Hát én azt nem kí­vánnám ... — s egy kis zömök fiú kivillantja fehér fogsorát és keményen csapja a malteros kanalat. — Ha meg én lesze­relek, egyszer eljövök Miskolc­ra a menyasszonyommal és megmutatom majd neki ezt a házat: no, nézd meg, mi építet­tük a katonaidő alatt..t Ruttkay Anna Foto: Szabados Gy. Sok fontos feladat vár az ózdi nagyolvasztó fiataljaira ) Az elv; | mutatta továbbá, bogy a munkálatok során mint­egy' 203 113 köbméter földet keill megmozgatni és e mennyi­Az Özd városi- és üzemi KISZ végrehajtó bizottsága meghatározta a gyárrészlegek KISZ-vezetőségeinek és alap­szervezeteinek legfontosabb tennivalóit. Feladatul adta például, hogy az Ózdi Kohá­szati Üzemek nagyolvasztójá­nál, az olvasztókemencéknél dolgozó fiatalok a nyersvas minőségének javításán és a szennyeződés csökkentésén kí­vül törekedjenek a nyersvas- kihozatal növelésére is. Az olajtüzelés ülemszerű beveze­tésével pedig csökkentsék a kokszfogyasztást. Vezessék be a kohón kívüli kéntelenítést és rendszeresen ellenőrizzék a ferrum veszteségekre vonat­kozó intézkedések gyakorlati hatását. Felhívta a KISZ a fiatalok figyelmét arra is, hogy tegye­nek javaslatokat a zsákérc és a szállópor gyorsabb felhasz­nálására. Fontos feladat, még, hogy a gyárrészleg fiataljai hasznos tanácsokkal , és társadalmi munkával tegyék lehetővé az elegy tér kisgépesítése felett vállalt védnökség határidő előtti befejezését. Az acélme- redvények termelését napi 30—35 tonnáról emeljék napi 50—55 tonnára' A gyárrészleg közös vezető­ségét és a Fiatal Műszakiak Tanácsának vezetőségét a KISZ arra kérte fel, hogy vizs­gálja meg, és tegyen javasla­tot: milyen módon lehetne ifjúsági kohót létrehozni. Fónagy András kezenyomán erősödik a téglapillór. Előkészületek a sarkvidéki expedícióra A Szovjetunióban serényen folynak a 9. antarktiszi expe­díció előkészületei. Az „Ob” dicsel-villanyhajó és a „Ko- operacija” dieselhajó novem­berben indul el, fedélzetén a váltással, az Antarktisz távoli partjai felé. 1964.-ben az Antarktiszon 4 szóidét tudományos kutatőál- lotnás fog működni: a Mimij, a Vosztok, a Mologyozsnaja és a Novolararevszkaja. A kuta­tóállomások széleskörű megfi­gyeléseket végeznek majd a Nyugodt Nap Nemzetközi Évé- 1 nek programja szerint. — Egyetlen egyszer sem — halljuk a munkavezetőtől. — Munkavédelmi oktatás is Egy figyelmei érdemlő kezdeményezésről irta: Harmati Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom