Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-21 / 221. szám
Világ, proletárjai,. egyesüli« Sek? * ^ Fogadás a kubai nagykövetségen A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIX. évfolyam, 221. szám. Ara 50 fillér Szombat, 1963. szeptember 21. A Kommunista Ifjúsági Szövetség feladatai a testnevelési ■és sportmozgalomban M ormosbánvai pártltizoitság |A1 poüilizái Továbbra is ax élvonalban Heti riídió- és televíziónuísor-X-Ä-X-X-X-*«-* A Kubába imluló 22 tagú magyar egészségügyi csoport tiszteletére dr. Juan Jósé Fuxa 3. Sanz, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete fogadást adott. Képünkön: a nagyíj; követ Nellins Mere édes, Svéd Magda és Rigó Magda ápolónőkkel. Á SzOTietuitió f Ci? és m Egyesült Államok további egyezmény eket köthet . Kennedy felszólalása az ENSZ-bon — Gromiko beszédének visszhangja világszerte kedvező Az ENSZ-közgyűlés pénteken délelőtt — magyar idő szerint a kora délutáni órákban — újabb plenáris ülésre >iilt ősz-, sze, hogy folytassa az általános politikai vitát. Elsőnek Ohira japán külügyminiszter szólalt fel. Üdvözölte a moszkvai atomcsend- egyezményt, de hangoztatta, hogy Japánt ez nem elégíti ki. Kennedy beszéde » Ezután Kennedy amerikai elnök mondta el nagy érdeklődéssel várt beszédét. A beszédet elsősorban azért előzte meg nagy érdeklődés, mert Gromiko szovjet külügyminiszter egy nappal előbb elmondott beszédében határozottan leszögezte a Szovjetunió álláspontját a fontos nemzetközi kérdésekben. Megteremtette a lehetőséget a nemzetközi feszültség további enyhítésére és a gyümölcsöző tárgyalásokra. Kennedy beszédében bevezetőül áttekintette az elmúlt két esztendő eseményeit és kijelentette. hogy „a felhők, amelyek két évvel ezelőtt beborították a nemzetközi égboltot, egv kicsit felszakadoztak és a reménv sugarai kezdenek áttörni”. Áz amerikai elnök a továbbiÄ tiszavalki térségben elkészült cs 20 kilométer bosszú főcsatorna A japán nép azt kívánja, hogy minden nukleáris kísérletet tiltsanak meg, beleértve a földalatti kísérleteket is. A japán külügyminiszter élesen elítélte a gyarmatosítás -minden formáját és síkraszállt amellett, hogy el kell távolítani az akadályokat a világkereskedelem fejlesztésének útjából. akban hangsúlyozta, hogy a közgyűlés 18. ülésszaka a növekvő reménység légkörében ült össze és megjelenése a közgyűlés ■ tárgyalótermében nem a válságnak, hanem a bizalomnak a jele. „A hidegháA békét védő fegyverek közül legjobb a békés egymás mellett éles egkezdődtek a sportköri közgyűlések. A magyar sport átszervezése ezzel döntő szakaszába érkezett. Megalakul az új tömegszervezet, a Magyar Testnevelési és Sport- szövetség. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a sportmozgalom irányításának és vezetésének szétaprózódása kezdett gátjává válni az egészséges előrehaladásnak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának határozata rögzítette a magyar sport átszervezésének fontosságát és ütemét. A határozatból eredően a korábbi vezetés helyett egységes, a párt által irányított, tömegszervezeti alapokra helyezett vezetés ■ lesz a magyar sportmozgalomban. A széles társadalmi alapokra épülő új tömegszervezet ezentúl egységesen irányítja majd a magyar testnevelést és a sportot minden szinten. Ez az alapvető változás új helyzetet teremt a KlSZ-szei-veze- tek sporttevékenységében is. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a KISZ- szervezetek sportaktíváinak tevékenysége döntően az iskolai és falusi sportkörök közvetlen irányításában merült ki. Ez a tevékenység egy időben szükséges és hasznos volt, mert közelebb hozta a KISZ-hez a sportot kedvelő fiatalságot, színesebbé, vonzóbbá tette az alapszervezetek munkáját. Azonban megfeledkeztek a KISZ jelentősebb feladatáról, a sportoló fiatalok neveléséről. Az új tömegszervezet kialakítása új helyzetet teremt a KlSZ-szervezetek tevékenységében is. Növeli a KISZ feladatát és felelősségét a test- nevelési- és sportmozgalomban. Amíg korábban a KISZ a magyar sport egy részterületén töltötte be a „gazda” szerepét, a jövőben az egész magyar sport irányításának részesévé kell válnia. Ott vannak a sportmozgalom vezető testületéiben, részvételükkel nemcsak képviselik a magyar ifjúságot, hanem tevékenyen részt vesznek a sportmozgalmat érintő határozatok kidolgozásában, végrehajtásában, ellenőrzésében. Igen jelentős tehát az a munka, amely az átszervezés utolsó szakaszában, majd pedig az új tömegszervezetben hárul a KISZ-szervezetekre. A z új helyzetnek megfele- lően két irányban kell a KlSZ-nek dolgoznia. Az egyik: A KISZ-en belül végzett sajátos sporttevékenység színes és Vonzó formáinak kialakítása, további szélesítése és fejlesztése. Olyan sportfoglalkozásokat kell szervezni, amely kiterjed az egész tagságra és így biztosított az Ifjúság a szocializmusért mozgalom követelményeinek teljesítése. A másik feladat: A sportszervezetekben, a .sportegyesületekben végzett thunka, amelynek alapvető célja: segíteni a párt sportpolitikájának maradéktalan ivégrehajtását. .Most, a sportélet átszervezésnél a sportszervezetekben és a sportegyesületben végzett munka lép előtérbe. A megválasztott új elnökségekkel kö- programot tervezzenele, •tatarozzák meg egy év feladatit. amelyben kapjon helyet a minőségi sport színvonalának Emelése mellett n tömegsport további feile,srtére. a sportoló JÜúság nevelése, a Kilián ^ostnevelési Mozgalom és az fSZM sikere érdekében kifej- mtt tevékenység. A KlSZ-fiatalolc vegyenek részt a sportkörök vezetésében. Segítsenek abban, hogy az egyesület, sportkör, iskola, üzem vagy tsz valamennyi sportolni vágyó fiatalnak biztosítsa a sportolási lehetőséget. Továbbra is kezdeményezze a KISZ-alapszervezet vezetősége a sportkörökkel közösen a sportnapok rendezését, utcák, terek, brigádok közötti, továbbá alapfokú versenyek rendezését. az üzemi munkaközi és iskolai óraközi testnevelés megszervezését. Segítsék a sportlétesítmények építését, felújítását, kezdeményezzék a tanfolyamok szervezését. A KISZ-szervezetek elsőd- leges feladata a sportoló fiatalok eszmei-politikai nevelése. Segíteni kell a sportvezetőknek, edzőknek abban: olyan emberré fomálják a sportoló fiatalokat, hogy azok necsak a sportban, hanem az életben is megállják helyüket. A KISZ- szorvezetek adjanak messzemenő segítséget a sportköröknek. hogy a vezetésijén, a sportolók irányításában egyaránt érvényesüljön a párt politikája. Ismerjék meg, dolgozzák fel az MSZMP testnevelésre és sportra vonatkozó téziseit, vitassák meg a fiatalokkal a tézisek által megszabott feladatokat. Helyes, ha a KTSZ-szerve- zetek vezetői állandó kapcsolatot tartanak a sportolók munkahelyével, iskolájával. Esetenként vitassák meg a vezetőségi ülésen, vagy taggyűlésen égir-env sportoló fiatal termelőmunkában vany tanulásban való helytállását. Az ilyen beszélgetésre helyes meghívni a sportkör vezetőjét, á munkahely, iskola vezetőit is. . Napirenden kell tartani a sportolók politikai oktatásban való részvételét. Szakosztályi értekezleteken vessék fel az időszerű politikai kérdéseket és vegyenek részt a helyes állásfoglalás kialakításában. A sportoló fiatalok között végzett eszmei-politikai nevelő munka alapvető formája az Ifjúság a szocializmusért mozgalom. A KISZ-vézetök hassanak oda, hogy mindenütt nagy számban vegyenek részt a sportolók a mozgalomban. Azokban a sportkörökben, sportiskolákban, ahol lehetőség van rá, KISZ-csoportokat kell létrehozni. A KISZ-cso- portok közvetlenül az adott üzem, iskola, vagy tsz KISZ- alapszervezeteinek irányítása alá tartoznak. A Kommunista Ifjúsági Szövetségre rendkívül nagy feladat hárul az ifjúság nevelésében. A KJSZ-vezetök a sport és testnevelési tevékenységet, mint igen jelentős nevelési eszközt, a fiatalok valamennyi rétegére vonatkozóan csak úgy tudják felhasználni, ha mindenkor figyelembe veszik az adott terület sajátosságait, lehetőségeit., a fiatalok felkészültségét. fizikai erőnlétét. Általánosságban néni lehet jó sporttevéken ységet s zervezn i. Eredményre, előrehaladásra csak akkor számíthatnak, ha a javasolt, vagy megszervezett sportrendezvényt a fiatalok számára érdekessé, vonzóvá teszik. TT a a KISZ-szervezetek magukévá teszik az elmondottakat, nagy segítséget adhatnak az átszervezett magyar sportnak, az új tömegszervezetnek, a Magyar Testnevelési és Sportszövetségnek. Huri Sándor, Borsod megye déli részében, az úgynevezett tiszavalki térségben évente több mint 21 ezer hold szántóföldet, rétet és legelőt veszélyeztetnek elöntéssel a belvizek. A jelentős terület hasznosítására az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság szakemberei mezőgazdasági komplex tervet készítettek, amely magában foglalja a belvizek elvezetését, az öntözéses gazdálkodás kialakítását és a talajjavítást. A vizenyős, elmocsarasodott terület termővé tételére 20 kilométer hosszú főcsatornát, 13 mellékcsatornát, számos szivattyút, zsilipet, valamint három. öntözésre és halt.enyész- tésre is alkalmas víztározót építenek. A komplex tervben megszabott feladatokat állami beruKennedy a továbbiakban szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy „alapvető nézeteltérések állnak fenn a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, és ezeket a nézeteltéréseket nem lehet eltitkolni”. Hozzáfűzte, hogy „mindaddig, amíg ezek fennállnak, korlátokat szabnak a megegyezésnek és lehetetlenné teszik az éberség lanyhulását”. Kennedy beszéde további részében azt fejtegette, hogy húzással és a környező községek dolgozóinak, összefogásával előreláthatólag tíz év alatt végzik el. A munkákat 1961- ben kezdték meg. A terv mielőbbi megvalósítására hét község lakossága, valamint a környező állami gazdaságok vízhasznosítási társulatot alakítottak és társadalmi munkával eddig mintegy 23 kilométernyi. mellékcsatornát készítettek. Az elöntött földekről ezeken a csatornákon vezetik le a vizet a 2G kilométer l’.esz- szú főcsatornába, amelynek építését állami beruházással a napokban fejezték be. így lehetővé vált, hogy jövő év tavaszán már több mint 10 ezer holdat mentesítenek a veszélyes belvizektől. A munkák során a főcsatorna és a Tisza összefolyásánál borúban — mondotta — szü-, netet értünk el. Ez azonban még nem a tartós béke. Döntő, hogy ezt a szünetet a gyümölcsöző együttműködés időszakává változtassuk át, és akkor az első lépésből hosszú, gyümölcsöző időszak következik majd.” Itt az ideje annak — folytatta —, hogy sok olyan kérdést, amely jelenleg az ENSZ közgyűlésének napirendjén szerepel, levegyenek a napirendről és a tárgyalóasztalra helyezzék. Ezzel kapcsolatban utalt a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak, mint a világ legnagyobb nukleáris hatalmainak sajátos felelősségére. mind a Szovjetuniónak, mind az Egyesült Államoknak, ha teljes biztonságban akar élni, sokkal jobb fegyverre van szüksége, mint akár a hidrogénbomba, akár a ballisztikus rakéták, akár a nukleáris tengeralattjárók. Ez a jobb fegyver pedig a békés együttélés. „Azt hiszem — mondotta —, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok a jövőben tohamarosan hozzáfognak a korszerű szivattyútelep építéséhez. Az új létesítmény 1965 elejére készül el és berendezéseivel másodpercenként 2,5 köbméter vizet emelnek majd át a főcsatornából a Tiszába. Ebben a hónapban új szakaszhoz érkezik a tiszavalki térség rendezése. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság az öntözéses gazdálkodás kialakítására először a Csinosé patak vizét hasznosítja. Gelej község felett mintegy 156 hektárnyi területen tározót létesítenek. amelyben majd több mint 3 millió köbméter vizet gyűjtenek össze. A tározó éní- tését szeptember végén kezdik meg és 1964 végére készítik el. A geleji tározóban felfogott Csincse patak vizével 1965-től már 3500 holdat öntözhetnie. vábbi egyezményeket köthet”. Ezzel összefüggésben szükségesnek tartotta. hangsúlyozni, hogy az Egyesült Államok feltétlenül szövetségeseivel egyetértésben jár el és „nem köt megállapodást azok rovására”. Törekedni kell az általános és teljes leszerelésre A jövő feladatairól szólva Kennedy sürgette, további erőfeszítéseket kell tenni, hogy megakadályozzák a véletlen, vagy hibás számítás következtében kirobbanó hábonit, biztosítékokat találjanak a meg- lepetésszerú támadás ellen — beleértve megíigyelőállomások létesítését a kulcsfontosságú helyeken — továbbá korlátozzák a fegyverkezési versenyt, ellenőrizzék a nukleáris fegyvereket továbbító eszközöket, békés célokra használják fel a maghasadásos anyagokat, és végül megfelelő ellenőrzés mellett eltiltsák a nukleáris fegyverkísérleteket. Kennedy kijelentette: „felbátorítva a szovjet külügyminiszter csütörtöki pozitív beszédétől, tovább kell törekednünk a megegyezésre, annak érdekében, hogy száműzzük a tömegpusztító fegyvereket a kozmikus térségből. Megbízottainfenak vissza kellett témiök a tárgyalóasztalhoz, hogy gyakorlatilag Végrehajtható megállapodásokat dolgozzanak ki.” Kennedy sürgette, törekedni kell arra, hogy általános és teljes leszerelési egyezményt kössenek. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti gyakorlati együttműködés egyik területeként jelölte meg Kennedy a kozmikus térséget. Fölöslegesnek mondotta, hogy a két nagy hatalom egymással versengve próbáljon embert eljuttatni a Holdra, és közös Hold-expedíciót indítványozott. A béke megszilárdítására irányuló erőfeszítésekről szólva hangoztatta, hogy azok lehetségesek, de hosszú és gondos tárgyalásokra van szükség. Kijelentette, „versenyezni fogunk, de ez a versengés nem egymás megsemmisítésére irányul, (Folytatás a 2. oldalon.)
