Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-18 / 218. szám

Szerda, 1963. szeptember 18. BSZASMÄGTASOES35ÄÖ Ismét napirenden! Ä Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat pártszervezetének munkája Huszonnégy emeletes felhőkarcoló Két év — három vixsgálat 1 A Miskolc városi párt-végre- hajtóbizottság, isméivé a Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalat népgazdasági szerepét, nagy figyelmet szentel a vállalat gazdasági tevékenységének, nem kevésbé a vállalati párt- szervezet munkájának. Abból a célból, hogy közvetlen, kon­krét politikai segítséget nyújt­son a vállalat előtt álló felada­tok megoldásához, 1901 máju­sában felülvizsgálta és a vb napirendjére tűzte a vállalat pártszervezetének munkáját, határozatot hozott a vizsgálat során tapasztalt hibák felszá­molására. Egy évvel később, 1962 má­jusában a vb újra napirendre tűzte a Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat pártszervezeté­nek munkáját, s megállapí­totta, hogy a vállalat kommu­nistái csak részben hajtották végre a felsőbb pártszervezet korábbi határozatát: a vállalat gazdasági rendjében és gazdál­kodásában továbbra is számos rendellenesség tapasztalható, a vállalat pártszervezete pedig erejét szétforgácsolva, a lenini tanításokat és a Szervezeti Szabályzat követelményeit fi­gyelmen kívül hagyva nem harcol következetesen a feltárt hibák megszüntetéséért, a vál­lalat előtt álló nagyon fontos gazdasági célkitűzések meg­valósításáért. Megállapította továbbá, hogy hiányzik a párt­szervezet céltudatos gazdaság- szervező és irányító munkája, ti kommunisták fegyelmezett, példamutató tevékenysége, a kommunista bírálat és önbírá­lat, ennek nyomán pedig a bi­zalom és a nyugodt alkotó­munka légköre. Ehelyett nagy­fokú közöny és érdektelenség tapasztalható, nem foglalkoz­nak érdemlegesen a kommu­nisták és a pártonkívüli dol­gozók észrevételeivel, javasla­taival, sőt lebecsülik a dolgozó emberek véleményét. A válla­latvezetőség és a pártszerve­zet vezetőségének kapcsolatára Is a bizalmatlanság légköre nyomja rá a bélyegét. ' Ez volt a helyzet 1962 máju­sában, ezért a Miskolc városi párt-végrehajtóbizotlság újabb határozatában sürgette a meg­lévő hibák felszámolását, kö­telezte a vállalat pártszerveze­tét azok mielőbbi felszámolá­sára. Azóta több mint egy év telt el, s d városi párt-végrehajtó­bizottság nemrég ismét felül­vizsgálta és napirendre tűzte a Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalat pártszervezetének mun­káját. Mi történt a tavalyi vizsgá­lat óta? Profil és pártmremha Ismeretes, hogy a Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat munkája nagyon fontos szere­pet tölt be a szocialista mező- gazdaság megszilárdításában és a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Jórészt rajtuk múlik, hogy a gépállomások, Valamint a termelőszövetkeze­tek munka- és erőgépei az év minden szakában zavartalanul Végezhessék az időszerű talaj­művelési, növényápolási és betakarítási munkálatokat. A Vállalat látja el a mezőgazda- sági nagyüzemeket a hiányzó Pótalkatrészekkel, s hozza rendbe a nagyobb javításokat igénylő munka- és erőgépeket. Legalábbis a vállalat alapító- levele ezt a célt tűzte az üzem kollektívája elé. s a későbbi módosító rendelkezések is,lé­nyegében a hiányzó pótalkat­részek zavartalan ellátására kötelezik a vállalatot. Jelentős exportkötelezettségei is van­nak. Ennek ellenére az elmúlt évek során, még, a közelmúlt­ban is gyakran és meglehető­sen sok munka- és erőgép állt tétlenül a gépállomásokon és a termelőszövetkezetekben, tönk­rement, hiányzó pótalkatrészek mia.tt. sokszor a legnagyobb dologidőben. Ha a Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat pártszervezete figyelembe vette volna, hogy már a. VII. pártkongresszus is, az átszervezéssel egy idejűleg, sürgette a mezőgazdasági ter­melés fellendítését, a Vili. pártkongresszus pedig egyik legfontosabb feladatként je­lölte meg a szocialista mező- gazdaság megszilárdítását és a mezőgazdasági termelés fel­lendítését, nyilvánvalóan abból indult volna ki, hogy a válla­lat pártszervezetének alapvető feladata a gazdasági munka segítése, a vállalat előtt álló egyre növekvő gazdasági fel­adatok sikeres megoldása. A Vili. pártkongresszus határo­zata félreérthetetlenül hangsú­lyozza, hogy a. gazdasági fel­adatok jó megoldása ma az osztályharc. egyik legfontosabb kérdése. De ha „csak” a Szer­vezeti Szabályzat követelmé­nyeit. vették volna figyelembe & pártmunka megszervezése során, akkor is abból kellett volna kiindulniok, hogy az üzemi pártszervezetek alap­vető feladata a termelő munka pártirányítása ős ellenőrzése, a kommunisták példamutatásá­val az üzem egész kollektívá­jának mozgósítása a gazdasági tervek teljesítésére, a terme­lés gazdaságosságának fokozá­sára, az önköltség és a selejt csökkentésére, a takarékosság­ra és általában a fegyelmezett jó munkára. Ezzel szemben mi történt a Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalatnál? Miért oly későn?... A tavalyi vizsgálat után várható és természetes lett volna, hogy a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat kommu­nistái, elsősorban az üzemi pártszervezet vezetősége, le­vonják a szükséges következ­tetéseket, s az üzem „profiljá­nak”, s a Szervezeti Szabály­zat (VII. fejezet) követelmé­nyeinek megfelelően szervezik •jneg az üzemi pártszervezet munkáját. De nem ez történt. A májusi vizsgálat során fel­tárt gazdasági és politikai hi­bák kijavításával hónapokig késlekedtek. Az alapszervezet vezetősége továbbra is a lenini tanítások mellőzésével és ötlet­szerűen „dolgozott”. A kollek­tív vezetés lenini elvét figyel­men kívül hagyva a titkár elv­társ „mindent maga akart el­intézni ...” Az üzem kommu­nista gazdasági vezetői sem igényelték a pártszervezet egész vezetőségének és az egész párttagságnak segítségét az üzem előtt álló fontos gaz­dasági-. következményeiben pedig politikai kihatású fel­adatok megoldásához. Pedig lett volna mihez se­gítséget kérni és nyújtani, hi­szen — jóllehet a vállalat első félévi exporttervét 100. teljes termelési tervét 101,2 százalék­ra, a bázishoz képest pedig 111,1 százalékra teljesítette. — értékesítési tervét csupán 05,4 ' százalékra tudta ' teljesíteni. A vállalat alapanyagkészlete 4,3 millió forinttal haladta, meg a normál készletet, az indokolat­lan beszerzések és a túlmére­tezett. anyagbiztosítás miatt. Növekedett a vállalat elfekvő készlete, ami jelenleg több, mint 3 millió forint! Nem si­került teljesen végrehajtani a vállalat műszaki fejlesztési tervét, megoldatlan szociális kérdések foglalkoztatják az üzem dolgozóit. (Fürdő és más egészségügyi intézmények kor­szerűsítése, munkásszálló stb.) Az utóbbi miatt elég nagyfokú a szakmunkás fluktuáció. Nö­vekedtek a regie jellegű és idő­béres munkák, alkalomszerű a „norma-karbantartás”. amire csak az utóbbi időben figyelt fel a vállalat vezetősége. Nem fejlődik a szocialista brigád- és versenymozgalom, vissza­esett az újítómozgalom, hibák vannak az úgynevezett „elvi” osztályok, különösen a tech­nológiai osztály munkájában, de alacsony a géppark, kihasz­nálásának foka. sok a selejt- munka, s hiányzik érte a kö­vetkezetes felelősségrevonás is. A tervszerűtlen kádermuhka is nehezíti a vállalat előtt ál­ló gondok, feladatok megoldá­sát. A fennálló hibákat pedig végső soron a szocialista me­zőgazdaság érzi, a vállalat munkájában meglévő fogyaté­kosságok lassítják a szocialista mezőgazdaság megszilárdulá­sát és a mezőgazdasági terme­lés fejlesztését. Bár az is az igazsághoz tar­tozik, hogy az utóbbi időszak­ban van bizonyos fokú válto­zás, fejlődés a vállalat párt- szervezetének munkájában. Különösen mióta a titkár elv­társ visszaérkezett a pártisko- láról. A vezetőség féléves mun­katerv szerint dolgozik, amely tartalmazza a vezetőségi ülé­sek, pártcsoportbizalmi érte­kezletek és taggyűlések idő­pontját és azok napirendi pont­jait. Hiba, hogy a pártrendezvé­nyek előkészítése rendszerint elmarad, s azokon még ma is túlsúlyban általános tájékozta­tók és a pártszervezet belső életének problémái szerepel­nek. De vajon lehet-e teljes értékű a pártszervezet, a kom­munisták tevékenysége, amíg a pártmunka fókuszába nem kerülnek azok a hibák és gaz­dasági feladatok, amelyeket a vállalat egész kollektívájának kell megoldania? Meg lehet-e oldani ezeket a feladatokat si­keresen anélkül, hogy ehhez a műszaki és politikai vezetés, valamint a „vezetők és a ve­zetettek” közötti kölcsönös bi­zalom jó légkörét, a nyílt elvi viták, a kommunista bírálat és önbírálat légkörét, s a kommu­nisták élenjáró, példamutató szerepét nem tudja biztosítani a pártszervezet? Ha a vállalat előtt álló vaskos feladatok megoldásához nem kérik rendszeresen a szakszervezet, a KISZ, a vállalat minden dolgozójának megértését és se­gítségét? Aligha. ’ Hogyan tovább ? A Miskolc városi pért-vég- rehajtóbizottság a minap tár­gyalta újból a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat pártszerve­zetének-munkáját. Előzőleg öt­tagú brigád mérte fel a jelen­legi helyzetet és tapasztalatai­ról jelentést készített a végre­hajtó bizottság számára. A végrehajtó bizottság üléseire meghívták a vállalat igazgató­ját és párttitkárát is, utóbín- nak sajnos csak helyettese vett részt á vb-ülésen. jelentés és számos kiegé­szítő kérdés alapján, amelyre a vállalat igazgatója és a párt­titkár helyettese válaszolt, a vb értékelte a vállalat helyze­tét és a pártszervezet munká­jának fejlődését, rámutatott a gazdasági és a pártmunkában még ma. is meglévő hibákra, s határozatot hozott azok felszá­molására. Egyidejűleg megbíz­ta a végrehajtó bizottság egy tagját, hogy a helyszínen is nyújtson segítséget a pártmun­ka megjavításához. Arra van most szükség, hogy a vb útmutatásai alap­ján a Mezőgazdasági Gépjaví­tó Vállalat pártszervezete ki­bővített vezetőségi ülésen — amelyre meghívják a szakszer­vezet és a KISZ vezetőit is, ezt követően pedig pártcso­port értekezleten és taggyűlé­sen is tárja fel őszintén a hely­zetet. Készítsenek tervet a hi­bák felszámolására, a gazda­sági és politikai vezetés egysé­gének fejlesztésére, s a kom­munisták példamutatásával mozgósítsák a vállalat egész kollektíváját a vállalat előtt álló jelentős gazdasági és egy­ben politikai célkitűzések meg­valósítására. A Miskolc városi párt-végre­hajtóbizottság véleménye sze­rint a feltételek adottak a Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalat pártszervezete és ezen keresz­tül a válialat egész tevékeny­ségének megjavításához. A VIII. pártkongresszus határo­zataiban megjelölt célkitűzé­sek pedig sürgetik is ezt! Csépáojíi Lajos &•»»*»*<* 8SMr *§3$Wm ... V-V'­*»■■■■■■ III“' ÚM#» ■ V ... , Huszonnégy emeletes, 85 méter magas lesz a Budapesti Orvostudományi Egyetem elméleti intézctcl­............ ' * ' ..................................... - - - - - * ÁR TÉR V épít kezés mikro­Ax edelényi járásban is tudják: „Ki mint vet, úgy arat44 (Tudósítónktól) Az edelényi járás községei­nek vezetői; tanácselnökök, községi párttitkárok, tsz-elnö- kök, agronómusok, s az ipari üzemek azon dolgozói, akik az őszi mezőgazdasági munkák­ban segítséget nyújtanak a me­zőgazdaságnak, hétfőn nagy­akti va ülésen beszélték meg, hogyan végezhetik el határidő­re a legeredményesebben az őszi mezőgazdasági munkákat, elsősorban a kenyérgabona ve­téseket. A nagyaktiva ülésen Lázár Jenő, a járási tanács vb-elnöke tartott beszámolót, s ismertette az őszi munkákra vonatkozó járási intézkedési tervet. A • o Oíezer férőhelyes korszerű íojjóházak A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói csaknem 1500 lakás felépítésén kívül vállal­ták, hegy a termelőszövetkeze­tek által rendelt mezőgazdasá­gi épületeket kiváló minőség­ben, határidő előtt elkészítik. Az idén Szikszó, Halmaj, For­ró, Sajóvámos és Edelény kö­zös gazdaságaiban, a baromfi­tenyészet kialakítására öt- és tízezer férőhelyes, korszerű to­jóházakat építenek. A munká­kat azonban igen megnehezí­tette, hogy a gazdasági épüle­tek tetőszerkezetét menetköz­ben kellett áttervezni, és emi­att csaknem két hónap esett ki a termelésből. A jelentős el­maradás pótlására a műszaki­ak intézkedési tervet készítet­tek, a dolgozók pedig versenyt kezdeményeztek. Ezt segítették a vállalat vvezetői is. A külön­böző szakipari munkák gyor­sabb elvégzésére például külön gépkocsikon szállították ki a dolgozókat a szétszórt építke­zésekre. A jó szervezés és az épít ők odaadó munkáján ók eredményeként határidő előtt tíz nappal a forrói, a szikszói és a halmaji közös gazdaság­ban elkészült az 5 ezer férőhe­lyes tojóház, amelyek átadá­sát a napokban kezdték meg. termelőszövetkezetek vezetői felszólalásaikban elmondották, hogyan készültek fel a legfon­tosabb őszi munkákra, milyen ütemterveket, készítettek, hogy a járás északi .fekvése, több kapásnövény késői beérése el­lenére is, határidőre befejez­hessék az őszi kenyérgabona vetéseket Több felszólaló hangsúlyozta: az edelényi já­rásban is biztosítani lehet és kell, hogy hasonlóan a szeren­csi és mezőkövesdi járáshoz, itt is határidőben, sőt lehetőleg határidő előtt földbe kerülje­nek az őszi kenyérgabonák. A termelőszövetkezeti vezetők el­mondották; az edelényi járás­ban is ismerik azt a régi, igen helyes közmondást, hogy „ki mint vet, úgy arat”, s ezért a tsz-ek tagsága mostani jó mun­kájával alapozza meg a jövő évi gazdagabb aratást. Lukács János Tervek a, felületi, öntözés korszerűsítésére Hazánkban az esőszerű öntö­zés az utóbbi időben sokkal nagyobb mértékben szorítja háttérbe a felületi öntözést, mint bárhol másutt a világon. A felületi öntözésnek nálunk Építőipari újítás A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat három dolgozójá­nak, Andrási Károly építésvezetőnek, Darvas Olivér főtechnoló­gusnak és Csorosz Pál gépészeti előadónak terve nyomán készült ez a mozgó állvány. Előnye, hogy a vakoláshoz nem szükséges külön állványt készíteni. A Miskolcon most felépült totó-lottó-báx külső munkálatainak nagy részét ezen az állványon végezték. Az , K rijitás jelentős népgazdasági megtakarítást eredményez. Foio: Sz. try. még mindig uralkodó, elavult technikája, vagyis a csatorna­készítés, a sártaposás, az üze­meltetés nehéz fizikai munká­ja, mindezeken túl az elszi­várgásból eredő nagy vízvesz­teség miatt ez a módszer ma nem versenyképes a korszerű­en üzemelő esőztetéssel. A Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutató Intézet szakembe­rei tehát azt tűzték ki célul, hogy néhány itthoni kezdemé­nyezés után. olyan, a mai technikai színvonalnak megfe­lelő módszert dolgoznak ki, amellyel a felületi öntözést is könnyűvé és olcsóvá, az esőz- tetésnél is olcsóbbá tehetik. Eddigi megállapításaik sze­rint ez a cél elérhető. Ha ugyanis a csatornát mintegy „kiemelik” a földből, vagyis, ha az előregyártóit elemekből a föld felszínén, vagy esetleg állványokon szerelik össze a vízhatlan csatornahéját, feles­legessé válik a földmunka és a sártaposás, jóval kevesebb földet vonnak el a termeléstől és megszűnik a szivárgás is. Ezekből a vályúszerű csator­nákból az öntözővizet a növé­nyekhez vékonyfalú, rugal­mas, hajlékony tömlőkön át kell eljuttatni, amelyek pilla­natok alatt vízteleníthetek és így üresen, minden nagyobb erőfeszítés nélkül átvihetők a következő öntözendő sávra. A kutatók most a megfelelő anyagokat keresik az új meg­oldásokhoz. A csatornahéj-ele- meket ugyanis betonból, alu­míniumból és különböző mű­anyagokból, például üvegszá­las poliészterből is elő lehet ál­lítani, de mindegyiknek van­nak előnyei is, hátrányai is. A tömlők anyagát pedig, leg­alább is jelenleg úgy látszik, a polietilén, az ennél jobbnak Ígérkező textil, vagy PVC-bur- kolatú műbőr, valamint a la­texes textília közül kell kivá­lasztani. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom