Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-01 / 204. szám

A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIX. évfolyam, 204. szám. Ara: 80 fillér Vasárnap, 1963. szeptember 1. Bémy ásgnepá üsmeisség Mohos János elvtárs iissnepi beszéde Bányászok —- műszak után Foto: Szabados György Őszi munkák, őszi gondok előtt Szombaton délben bensősé­ges, baráti találkozáson, majd ezt követően ünnepi gyűlésen jöttek össze a Borsodi Szénbá­nyászati Tröszt igazgatóságá­nak, valamint a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete trösztbizottságának munkatár­sai, a bányák vezetői, kitünte­tett dolgozói, hogy megemlé­kezzenek a XIII; Magyar Bá­nyásznapról. Sok kiváló dolgozóval, is­mert brigádvezetővel, párt-, szakszervezeti és KlSZ-funk- cionáriussal találkozhattunk ezen az Összejövetelen. Eljöt­tek azoknak az iparágaknak vezetői, képviselői is, akik együttműködnek Borsod me­gye bányászaival, segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a kifej­tett szén eljusson rendeltetési helyére. A gyűlés kezdetére megtelt az SZMT-székház szlnházter­T smét szeptember van. A tanévnyitó tantestületi értekezletek lezajlottak, az is­kolák felkészülten várják a növendékeket. Az iskolák ve­zetői megtanácskozták a tan­évnyitással kapcsolatos fel­adatokat. A televízióban el­hangzott Lugossy Jenő műve­lődésügyi miniszterhelyettes köszöntője a pihenő után mun­kához látó tanulóifjúsághoz és pedagógusokhoz. Holnap pedig megszólalnak a csengők az ál­talános- és középiskolákban, hogy az 1963/64-es iskolai év hivatalos kezdetét jelezzék. A tanévnyitás előtt minden iskola számvetést készített. Felmérte végzett munkáját, azt az utat, amelyet az iskolare­form végrehajtása során eddig tett, megvizsgálta feladatait, amelyeket az új tanévben meg kell oldania. E feladatok na­gyok és nemesek, hiszen ha­zánkban a tanulás mindin­kább népmozgalommá válik: az ország hétezer iskolájában másfélmilliónál több diák ta­nul. Ha a felnőttoktatásban részvevők számát is hozzászá­mítjuk, a „diákok” száma meghaladja a kétmilliót, vagy­is az ország minden ötödik la­kosa tanul. E nagyarányú tanulási kedv, a tudás iránt megnövekedett érdeklődés, a most kezdődő tanévben életbelépő új általá­nos iskolai tanterv, a most be­vezetésre kerülő általános is­kolai nevelési terv, nemkülön­ben pedig az iskolareform végrehajtása során életbelépő több iskolaszervezeti változás •— az egységes gimnázium, a 12 osztályos általános iskola és gimnázium, a külön, önállóan működő négy plusz kettes rendszerben működő szakkö­zépiskolák, a dolgozók önálló iskolái — mind-mind fokozott feladatok elé állítja a nevelő­ket. őnek a feladatok, emel­kedik a tanulólétszám, szaporodnak az igények. A ma iskolásai a szocializmus­ban élnek majd, a kommu­nista társadalmat fogják épí­teni. Erre kell őket felkészí­teni az iskolában, ebben a szellemben kell megkezdeni nevelésüket már az óvodában és folytatni töretlenül az érettségiig. Ezért alapvető fel­tétel a. közösségi életre való nevelés, amelyet az iskoláknak az ifjúsági szervezetekkel kö­zösen kell megvalósítaniuk. Minden új tanév, új felada­tokat is szab. A tudományok fejlődése, a technika haladása lehetetlenné teszi, hogy a ta­valyi tudás elég legyen ma, és főleg elég legyen holnap. Nép­gazdaságunk átalakulása, fej­lődő szocialista életünk mind lobban tájékozott embereket •övetel az élet dolgos minden­napjaiban. A magyar pedagó­gusok hosszú-hosszú évek óta, — Kegyelettel emlékszünk azokra a bányász vértanúkra, akiknek életét 1919 szeptem­berében csendőrsortűz oltotta ki, — kezdte beszédét Monos János elvtárs. A továbbiakban arról a küzdelemről beszélt, amely a magyar bányászság életútját jellemezte felszaba­dulásunkig. Majd párhuzamot vont a régi és a megváltozott életkörülményeik között, ki­emelve, hogy manapság milyen szeretettel, mily nagy gondos­kodással foglalkozik államunk a bányászok élet- és munka- körülményeinek állandó javí­tásával. Ennek eredményekép­pen bányatelepeinken elége­dettek az emberek, jólétnek örvendnek, bíznak a jövőben. de különösképpen, amióta az iskolareform szóba került, a mindennapi munka tetteiben tesznek bizonyságot arról, hogy képesek a szocializmust továbbépítő társadalom, a kommunizmus építőinek neve­lésére, előkészítésére, felvér- tezésére. Köztudott dolog ma már, hogy nem lehet elég jó pedagógus az, aki csak saját szaktárgyát tudja oktatni és nem tud többet adni növendé­keinek, mint a tankönyv'írott betűje, hangozzék el ’ kérdés akár az irodalmi áramlatokról, akár a modern technika leg­újabb vívmányairól. Elenged­hetetlen a pedagógusok tovább­képzése, önművelése, látókörük szélesítése. Ebben pedagógusa­ink igen nagy mértékben, igen dicséretesen vesznek részt, és sokszor nyári pihenőjüket is fel­áldozva bővítik felkészültségü­ket, tudásukat. Az iskolai ne­velőmunka megsegítése, a pe­dagógus ilyen irányú támoga­tása egyik alapvető feladata ifjúsági szervezeteink tevé­kenységének is. Es végül nem feledkezhetünk meg a gyer­mek életében rendkívül fontos további tényezőről: a szülői házról sem, amelynek szerve­sen ki kell egészítenie az isko­lákban nyújtott szocialista ne­velést. Gyermeke ellen vét az a szülő, aki otthon tagadja az iskolai nevelés igazságát, gyermekét ellentétesen neveli, megzavarja annak gondolat- világát, eleve őrlődő kettősség­be taszítva a serdületlen fia­talt. E téren nemes feladat vár a szülői munkaközösségekre. IZ özoktatásügyiink reform­ja a széleskörű társa­dalmi megvitatás után immár két esztendeje törvény. A gya- korlati megvalósítás a pedagó­gusok vállán nyugszik. Egész oktatási reformunk alappillé­rjei is ők; jó munkájuktól függ a jövő embereinek kulturált­sága. munkaszeretete, maga­tartása. A tanévnyitás'alkal­mából meleg szeretettel kö­szöntjük pedagógusainkat, és kívánjuk, hogy új gyermeke­ink felvértezésében munkára, szocialista hazafiságra való nevelésben érjenek el mind ragyogóbb eredményeket, foly­tassák töretlenül, egyre feljebb ívelőn azt az utat, amelyen már az elmúlt években is ha­ladtak. Nemes munkájukhoz sok sikert, erőt, egészséget kívánunk. A tanévkezdés al­kalmából közsöntjük a tanuló­kat ér, jó tanulást kívánunk nekik. Sajátítsanak el minél több tudást, tegyék magukévá a szocialista szellemiséget, IT olnapután már nem ün- népségre, hanem mun­kára szólítanak az iskolai csengők. Megkezdődik egy új, sok feladatot adó és sok szép eredményt ígérő iskolai év. Benedek Miklós A mi rendszerünkben az állam és a társadalom nemcsak er­kölcsi, hanem anyagi megbe­csülésben, elismerésben is ré­szesíti a bányászokat. Ezt je­lenti a bányásznap is, melyet immár tizenharmadszor ün­nepiünk. Ezen a napon nem­csak különös elismeréssel, ha­nem meleg szeretettel, együtt­érzéssel fordul egész népünk a bányászok felé, akiknek kétke­zi munkája szinte az ország felszabadulásának első percé­től kezdve napjainkig állandó­an érezhető, tapasztalható. Ezután arról a fejlődésről beszélt az ünnepi gyűlés elő­adója, amely a borsodi bá­nyászkodást jellemzi. Az álla­mosítás évében a tröszt terü­letén lévő bányák napi terme­lése mindössze 315 vagon volt. Ma 1500 vagon szenet termel­nek 24 óra alatt. Azokban az években csak hallásból ismer­ték a kaparókat, a felrakógé­peket, a gumiszalagokat, a mo­dern, korszerű fekete-fehér fürdőket, öltözőket, a tágas, kényelmes, jól berendezett szo­ciális létesítményeket. Manap­ság mindezek természetes vele­járói a bányászok életének, munkájának. A feladatokat köxérthető tervek határoxxák meg A7, a gondoskodás, amely bányászainkat körülveszi, s azok a nagyszerű munkasike- rek, amelyele dolgos hétköz­napjainkat jellemzik, további ió munkára serkentenek. A Borsodi Szénbányászati Tröszt előtt álló feladatok ismertek, hiszen világos, közérthető, jól átgondolt tervek, helyes elgon- (Folytatás a 2. oldalon.) Pénteken délután a szlové­niai bányavárosban, Velenjé- ben nagygyűlés zajlott le, amelyen Hruscsov és Tito be­szédet mondott. Elsőnek Tito elnök lépett a mikrofon elé. • Mi teljesén egyetértünk a szovjet elvtársakkal, Hruscsov elvtárssal — mondotta —, akiit teljesen indokoltan hangsú­lyozzák, hogy a szocialista országok számára most a leg­lényegesebb az, hogy fejlesszék gazdasági erejü­ket, megszervezzek a kor­szerű termelést, olyan szintre emeljék a dolgozók életszínvonalát, amilyent a kapitalizmus nem ismer. Örülök neki, hogy itt is, mint mindenütt hazánkban, ahol Hruscsov elvtárs meg­Az idei bányásznap alkal­mából a Rudabányai Vasérc­bánya dolgozói közül Munka­érdemérem kormánykiiün tetős­ben részesült Viktor József bá- nvakovács, aki több mint 25 éve dolgozik a vasércbányában, és rendkívül sok társadalmi munkát is végez. A Szocialista Munkáért Ér­deméremmel tüntették ki Mts- kolczi János brigádvezetőt, aki 26 éve vájár Rudabányán. Kiváló bányász jelvényt ka­pott Dobosi István vájár, aki I9G0-tól szocialista brigádv©^ Rohamléptekkel közeleg az ősz. S ahogy múlnak a napok, a nagy nyári munka, az aratás befejezésével nem csökken, hanem növekszik a tennivaló termelőszövetkezeteinkben az egész mezőgazdaságban. A ve­tés előkészítése, a vetés, az őszi kapások betakarítása jól előkészített, szervezett munkát követel. Mielőbb befejcznl a cséplést! Számos termelőszövetkezet­ben még mindig bőven akad elcsépeletlen kalászos: kenyér- gabona, árpa. A cséplés sok olyan erőgépet köt le, amely gyorsítaná a talaj mun kát, a mélyszántást és az egyik igen tonlos Tennivalót: a silózást. Éppen ezért nem árt szóvá tenni: soha nem volt, de ez évben különösen nem helyes, hogy megyénk egyes területein ragaszkodnak a járművekről történő csépléshez. Több helyen panaszkodnak, hogy az elmúlt, s a jelenlegi esők akadályozzák a munkát. Szárítani kell a gabonakeresz­tek felső kévéit, s később ma­gát a terményt is, mert magas fordult, a legközvetlenebb mó­don kimutatjátok testvéri ér­zéseiteket a szovjet nép, és személyesen Hruscsov elvtárs iránt — mondotta a jugoszláv elnök. — Nekünk Jugoszláviá­ban a háború után sok nehéz­séget kellett leküzdenünk és sok problémát kellett megol­danunk. Utunkat körülmény.e­Sárospatakon, a Rákóczi-vár Lovag-termében találkoztak megyénk képviselői augusztus 31-én, A csoport ülésén részt­zető; Cscrnikovics István vá­jár, akinek szocialista brigádja évek óta túlteljesíti tervét; Kovács Imre kotrómester, aki a külszíni termelésnél ért el kiváló eredményeket; Kolossai Lajos vájár, áld több mint 26 éve vasércbányász és Nagy András vájár, aki 1949-től ér el nagyszerű eredményeket. Jónás Mihály lakatost, aki­nek brigádja mar kétszer nyerte el a szocialista címet, a Bányászat kiváló dolgozója jel­vénnyel tüntették ki, , a nedvességtartalom. És mind­ez azért, mert nem gondoskod­tak időben a leavatott kalá­szos kazlazásáról, pedig min­denütt lett volna rá mód, erő, szállítóeszköz. A cséplést ter­mészetesen minél előbb be kell fejezni. S még ma sem késő megváltoztatni a régi, helyte­len álláspontot. Ahol még sok a behordatlan kalászos-termés, helyes lenne egy-két nap alatt beszállítani a cséplő-szérüre, a szállítógépek összevonásával, így kevesebb akadályt gördí­tene a munka elé az eső és több erőgép dolgozhatna a szántáson és a silózáson. Velőmagcscre Hamarosan meg kell kezdeni az őszi kalászosok, elsősorban a kenyérgabona vetését. Ehhez elsősorban is megfelelő vető­magra van szükség. A Ter­ményforgalmi és Malomipari Vállalát1 vezetőinek tájékozta­tása szerint az idén is megfe­lelő mennyiségű, fémzárolt vetőmag áll a termelőszövet­kezetek rendelkezésére. Har­minchat vagon őszi árpa már ott várja a szállítást a vállalat ink határozták meg. 19ä6-ban a Jugoszláv Kommunistáit Szö­vetsége és a Szovjetunió Kom­munista Pártja viszonyáról Moszkvában aláírt nyilatkozat hangsúlyozta azt a lenini ál­láspontot, hogy a „szocialista fejlődés út­jai különböző országokban (Folytatás a 2. oldalon.) Bizottság tagja, Harmati Sán­dor, a Központi Bizottság tag­ja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára, Köböl József, az Országos Tervhiva­tal főosztályvezetője. Ott volt a képviselőcsoport ülésén Vass Istvánná, az országgyűlés el­nöke. megjelentek a sátoralja­újhelyi járás párt és tanácsi szervek vezetői, a sárospataki társadalmi élet több vezetője, meghívottak, szakemberek. Napirenden a megye ivóvíz ellátásának problémája szere­pelt. E tárgykörben Gyúrók László, á megyei tanács építési osztályának vezetője tartott előadást. Az értékes referátu­mot hosszantartó vita követte. Az ülés után a képviselők és a résztvevő vendégek hajókirán­dulást tettek a Bodrogon Sáros­pataktól Tokajig. Az előadás és a vita érdemi ismertetésére még visszatérünk. vidéki raktáraiban. A rozs-ve­tőmag néhány nap múlva meg­érkezik, s a csíráztatási próba eredményeinek megismerése után, szeptember 3-án, vágj’ 4-én, meg lehet kezdeni a 73 vagonnyi búza szállítását is. . A termelőszövetkezet mun­káját meggyorsíthatja, költsé­geit csökkentheti, ha már most beszállítják a vállalat raktá­raiba a csereterményt. Így a fémzárolt, vetőmagot a Ter- ményíorgalmi Vállalat egyene­sen a tsz raktárához legköze­lebb eső vasútállomásra disz­ponálhatja, s a termelőszövet­kezet mentesül a szállítástól. Előreláthatólag megyénk a vártnál kevesebb Ferlődi ve­tőmagot kap. Jelenleg 70 va­gonnal áll rendelkezésünkre, így az érdekelt termelőszövet­kezetek gondoskodjanak más, nagy terméshozamú fajta fém­zárolt vetőmag biztosításáról, a vállalattal történt megbeszé­lések alapján: A takarmánykeverék ered­ményesén csökkenti a hizlalás időtartamát és az önköltség te­kintetében is igen előnyös. Termel őszövetlíeze tóink1 évente több mint négyezer vagon ke­veréket használnak fel me­gyénkben. Takarmánykeverék ma is megfelelő mennyiségben kapható, cserélhető a Ter­ményforgalmi és Malomipari Vállalat keverőüzemeiben. Nem árt azonban megemlí­teni, hogy egyes közös gazda­ságok az aratás után takar­mánykeverék helyett szemes­terményt, illetve darát adnak a hízóállatoknak. A hozzáértő szakemberek tudják, hogy a megszokott takarmány felcse­rélése veszélyezteti a hizlalás további sikerét. Az új takar­mány étvágytalanságot, beteg­séget idézhet, elő és hízás he­lyett súlycsökkenés következ­het be. Ezért szinte követel­mény a megkezdett keverék további alkalmazása. Dolgoznak az erőgépek Ma már közel hétszáz erőgép végez talajmunkát, mélyszán­tást megyénk területén. Ezek száma a silózás és a cséplés befejezésével párhuzamosan egyre nő. Számos termelőszö­vetkezetben időben és megfe­lelően gondoskodtak az erőgé­pek megfelelő kihasználásáról, a kettős,, műszakról. A gépállo­mások igazgatósága napjaink­ban már álcsoportosíthat, azaz a kritikus helyekre onnan biztosít gépet, ahol a talaj­munkát már befejezték, vagy az befejezéshez közeledik. Azonban ehhez feltétlenül szükséges, hogy tsz-eink biz­tosítsák a megfelelő területe­ket. A még kintlévö gabona­kereszteket, illetve a sok he­lyen még érthetetlenül kint díszelgő és lassan kárbavesző kombájnszalmát mielőbb szál­lítsák be, kazlazzák, hogy ne legyen akadály az eke előtt. Ez fontos feltétel, hiszen csak így biztosíthatjuk, hogy a kenyér- gabona vetéséhez optimális időben, optimális körülmények között hozzákezdhessünk! Barcsa Sándor Köszöntőként tanévnyitáskor Hruscsov és Tito bess&de a veienjei nagygyűlésen vett Rónai Sándor, a Politikai Kitüntetett vasérebányássoh Sárospatakon tartotta illését a menyei képviselőcsoport Erősödjék és fejlődjék a Szovjetunió és Jugoszlávia gyümölcsöző együttműködése I lám, a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatója tartott ünne­pi beszédet. me. Kun Lajosnak, a trösztbi­zottság titkárának megnyitó szavai után Monos János elv-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom