Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-14 / 189. szám
s BSZAKMAGYARORSZÄG Szerda, 1963. augusztus if; As atomcsend-egyezmény••• (Folytatás az 1. oldalról.) sét” vonja majd maga után. „A Nyugat semmit sem ért el ezzel az egyezménnyel, de mindent megadott, a Kelet viszont semmit sem adott, de mindent elért” — hangoztatta Strauss, majd ismét szemrehányásokat intézett Washington és London címére, azt mondván, hogy a moszkvai tárgyalások idején nem tájékoztatták a nyugatnémet kormányt és véleményét sem kérték ki idejében. Strauss egyébként hétfőn a minisztertanácshoz , intézett táviratban is tiltakozott az atomcsend-egyezmény aláírása ellen, és a minisztertanács ülésén — mint most kiszivárgott — a CSU-hoz tartozó miniszterek, valamint p CDU Brenta- no-csoportjának képviselői ismét kifogásokat és ellenvetéseket hangoztattak. A kormánypárti lapok kedden arról' írnak, hogy magá Adenauer — akit Rusknak szombaton még sikerült megnyugtatnia — „most ismét habozik”’és „ismét kiújultak korábbi aggályai ez egyezménnyel szemben”. Ezzel kapcsolatban az is figyelemre méltó, hogy a kormányszóvivők egyelőre nem hajlandók nyilatkozni arról, vajon. Bonnban most már „kielégítőnek” tekiritik-e Rusknak a szenátusban elhangzott nyilatkozatát, s arra utalnak, hogy azt gondosan tanulmányozni kell és a kormány előreláthatólag csak a pénteki miniszter- tanácson foglal majd véglegesen állást ebben a kérdésben. Dr. Szentgyörgyi Albert, az Egyesült Államokban élő No- bcl-díjas magyar professzor hétfőn levelet intézett a New York Times szerkesztőségéhez. A levélben erőteljesen állást foglalt a moszkvai atomcsend-egyezmény ratifikálása mellett. A professzor ezzel kapcsolatban nyilatkozott is és ezeket mondotta: Az atomcsend-egyezmény az első lépés új és jobb emberi kapcsolatok felé. Az egyezmény fordulópontot jelenthet történelmünkben. Ha az amerikai szenátus nem ratifikálná az egyezményt, súlyos katasztrófa felé vezetne minket, ha pedig csak kénytelen-kelletlen fogadná el, akkor veszélyeztetné az Egyesült Államok erkölcsi szerepét. Hruscsov fogadta az európai írók képviselőit Hruscsov, aki Gagra közelében pihen, kedden fogadta az Európai írók Szövetsége Vezetőtanácsának ülésszakán résztvevők egy csoportját. A szovjet miniszterelnökkel le-. folyt beszélgetésen 28 fró vett részt, köztük Giuseppe Ungaretti, az írószövetség elnöke, Giancarlo Vigorelli, Konsztan- tyin Fegyin. Mihail Solohov, •Tean-Paul Sartre, Simone de Beauvoir, Mihail Beniuk. Tovább tüntetnek az amerikai négerek A faji egyenjogúságukért küzdő amerikai négerek hétfőn Chicagóban, az Illionis-ál- lambeli East St. Louisban és New Yersey Elisabeth nevű váTollgy üj temény J orge Garrido argentin állami tisztviselőnek vagy új lakásba kell költöznie, vagy le kell mondania gyűjtőszenvedélyéről. Garrido tollakat gyűjt, de — nem közönségeseket. Az ő feladata, hogy a hivatalba lépő köztársasági elnökök és miniszterek számára előkészítse az ünnepi iratokat, aláírassa velük és eközben ő adja kezükbe a tollat. Húsz esztendeje tölti be ezt a tisztet, apjától örökölte és hír szerint szeretné, ha fia követné ezen az úton. A húsz esztendő alatt valamennyi tollat eltette, lakásában őrzi, üvegvitrinekben. Ez idő alatt tizenegy elnök és temérdek miniszter fordult meg Garrido kezén, s az egyszer használt tollak díszes felírással ott láthatók a lakásmúzeumban. Nem csekélység, hiszen csak 1958. május elseje, Frondizi elnök hivatalba lépése óta 130 miniszter ült le jelenlétében a világot jelentő asztalhoz. rV : Az utóbbi hónapokban Garrido bajba került. Guido elnök kormányzása alatt oly sűrűn váltották egymást a mi- niszterek, hogy a lakás betelt, több vitrint nem lehet benne elhelyezni és az újabb tollak egy fiókban várják további sor- . sukat. ,S Garrido most töpreng: ha így megy tovább, ha az argentin helyzet továbbra is ilyen bizonytalan és zavaros marad — az eddiginél jóval nagyobb lakást kelt bélelnie. Nem tudjuk, gondol-e rá Garrido, de az ő lakása és az argentin munkások lakása között bizonyos összefüggés van. Ha ugyanis Argentínában elérik, hogy a vágóhidak és a hűtőházak munkásai új, tisztességes lakásokat kapjanak, akkor Garrido nem les? kénytelen évenként mind nagyobb és drágább lakásba költözni. T. I. rosában tüntettek, követelve néger munkások és szakemberek arányos. foglalkoztatását az építkezéseknél. A tüntetéseket ezúttal is le♦ tartóztatások kísérték: Chiea♦ goban 48, East St. Louisban 45. JÉlisabethben pedig két tüntető $ került a rendőrség őrizetébe. ♦ A Virginia állambeli Rich- mondban a körzeti fellebbvite- li bíróság hétfőn ismét az Iskolák zárvatartása mellett foglalt állást és így a városka mintegy 1500 néger Iskolásgyermeke továbbra is csak „alkalmi iskolákban” tanulhat. • Nagy tudós, igaz ember Ot éve halt meg Joliot-Curie OTTO HAHN professzor, a kiváló német fizikus és kémikus — aki aggastyán korában is önfeláldozó lelkesedéssel harcolt az atomhadviselés ellen — jegyzi fel, hogy nem sokkal Hitler uralomra jutása után. Párizsban megnézte — Frederic Joliot-Curie társaságában — a „Faust” nyomán alkotott Bizet-opérát. — Frederic — írja Hahn — az előadás után sokáig megrendültén hallgatott, majd kijelentette: — „Korunk faustjai előtt győzelem áll, csak éppen nem az ördöggel, hanem- a tömegekkel kell szerződést kötniök.” A német tudós fiatalabb barátja találó önjellemzését jegyezte fel az utókor számára. Mert az éppen öt esztendeje eltávozott Joliot-Curie valóban modern Faust volt, akinek hatalmas tudása hatalmas győzelemmé lett, az emberek győzelmévé. Győzelmét — nagy képességein kívül, amelyek már diák korában megmutatkoztak — a szerelemnek köszönheti, a szerelmek láncolatának. Az okos. keskeny arcú, szürke szemű, a szó fizikai értelmében is kimagasló fiatalember holtig tartó szerelemre gyulladt Irene Curie, a rádiumot feltaláló nagyszerű házaspár szintén magfizikával foglalkozó leánya iránt. S az Irene iránt érzett boldog szerelem csak növelte szerelmét a kutatások, kísérletek, a tudomány iránt. „Kísérletezni protonokkal és neutronokkal, ki.......... > Hl IMIIWlW» s érletezni, hogy rájöjjünk egy új összefüggésre__ Lehet-e v alakinek türelme ehhez, aki nem tett még kísérletet arra, hogy még emberibb legyen?” Maga mondotta ezt egy nyilatkozatában, nem sokkal azután, hogy — 1950-ben — a Béke-Világtanács elnökévé választották". Hozzáfűzhetjük azonban, hogy tudományos kísérletei és eredményei, — amelyekért, egész pontosan.' a mesterséges rádióaktivitás felfedezéséért 1935-ben NobeU díjat is kapott Irenevel együtt, megint csak hozzásegítették Joliot-Curiet ahhoz is. hogy tudományos alapossággal és türelemmel vívjon a maga legteljesebb emberségéért és az emberek boldogságáért is. A fizikai jelenségek kutatója, a természet tudósa, a legjobb francia politikai és szellemi hagyományok vállalója, az ellenállás nehéz és edző napjaiban kommunistává lett. Azok liözé állott, akik a legnehezebb. úttörő küzdelmeket vállalták és vállalják azért, hogy a tudományos igazság az emberek világában is győzelmet írasson. MINT IGAZ EMBER, mint nagy tudós, mint leninista, aki belelátott a háború keletkezésének okaiba, azon a területen vállalt jelentős tevékenységet, amely oly különösen fontossá vált az atomfegyverek, a nukleáris háború veszélyének korában, a béke megőrzése, a háborús uszítok leleplezése, a békeharc területén. A Béke-Világtanácsnak, — amely történelmi jelentőségű, a most oly nagyszerű eredményeket felmutató, s további, még nagyszerűbb távlatokkal kecsegtető béke-offenzíva előkészítésében — Joliot-Curie nemcsak elnöke volt (sajnos oly korán, 58 éves korában bekövetkezett haláláig), hanem szinte jelképe is. Modem, poEgy mondatban MACMILLANa iskandinávifil kőrútjának befejeztével hazá- érkezett Londonba. THOMAS DEHLER, a boniíl parlament szabaddemokrata párti alelnöke a . hét végén Moszkvába utazik és többhetes körutazást tesz majd a Szovjetunióban. AZ AMERIKAI atomerő bi- 5 zottság közölte, hogy hétfőn a 0 nevadai kísérleti terepen újabb 1 földalatti nukleáris robbantást • hajtottak végre, Eltemették Bebrits Lajost Kedden délután a Kerepesi úti temető pantheonjába, nagy részvéttel kísérték utolsó útjára Bebrits fejőst, a párt és a • munkásmozgalom régi harcosát. A munkásmozgalom nagy halottainak emlékműve előtt rendezett végső tisztelet- adáson a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága -és a népköztársaság kormánya nevében dr. Nezvál Ferenc igazságügyi minisztea mondott beszédet. • zitív Faust volt ő, egy a nagy tömegekkel, a népek, az egész emberiség alapvető érdekeivel egybeforrott nagy egyéniség, Nyugat legszebb tradícióinak fia-és folytatója, aki a Szovjetunióban és a szocialista táborban meglátta azt a szilárd bázist, amelyen egy boldog és bélcés világ épülhet fel. Az új aranykor, a régi provenszál rege „mindig napfényes rózsá- kertje”. MI ŐRZI egy nagy tudós, egy nagyon érdekes ember emllékét? Igen, képek is, szobrok is, lejegyzett szavai az újságokban. Tanulmányok, amo- lyeket ő írt. tanulmányok, amelyeket róla írtak. A mű, amit továbbfolytatnak, a tudomány műve és a béke müve. Az emberek szíve, amelyben nem hunyt ki a messze tekintő szürke szempár. Úgy érezzük azonban, mindannak, ami Frederic Joliot-Curie alakját megtartja fiaink és unokáink számára is, sűrített szimbóluma a hold-kráter, amely az jő nevét viseli. Éppen egy évvel halála után, a szovjet bolygóközi állomás — mint emlékezhetünk rá —• lefényképezte a Hold addig ismeretlen oldalát és akkor kap. ta a „Frederic Joliot-Curie’' nevet az egyik kráter. Fénylő nevét annak az embernek, aki mindig azt hirdette: a tudomány, a technika vívmányait ne emberek ellen, hanem a még ismeretlen dolgok felkutatására használják, a aki éppen ezért mindig bízott a békét oltalmazó szovjet tudomány újabb és újabb sikereiben, És aki azt is mondta,' hogy a Hold meghódítása szorosan összefügg azzal a harccal, amely az emberiség és az öröm számára hódítja meg a földet. Az el nem múló emlékű Joliot-Curie egyik nagy stratégája volt ennek a szellemi hódítóhadjáratnakj flnnabányaitanácskozás Ánnabányán a szocialista brigádok egy jól sikerült félév munkája után megbeszélést tartottak. Az elmúlt időben napi 2 vagonnal több volt a terv, az üzem dolgozói mégis túlteljesítették vállalásaikat, A szocialista brigádok tanácskozása előtt a bányaüzem dolgozói már elfogadták a SzóNem egyedül Tóthnén múlik Tóth Bamáné, a tokaji Kossuth Termelőszövetkezet elnökhelyettese gondterhelt arccal ül szobájában. Elkeseredése nem alaptalan. Tóthné, aki kilenc éve dolgozik a közösben, szívvel-lélekkel azon fáradozott, hogy a tsz minél jobb eredményeket érjen el, most odajutott: úgy érzi, nem képes tovább dolgozni, elkívánkozik a régi, megszokott közösségből. Ennek elsősorban az az oka, hogy véleménye szerint, s ez nem alaptalan vélemény, a tagság egy része-ellene fordult. Nem mindig volt ez így. Az elmúlt nehéz esztendők során akadt ugyan ellenvélemény, vita, azonban ezek voltak, s meg is szűntek rendjén. Azonban az utóbbi egy esztendő alatt lényegesen megváltozott a helyzet. Ma mintha a tagság jelentős része nem értené meg, hogy Tóthné mindig a tsz érdekeit tartotta szem előtt. Lehet, hogy a szabályokhoz, az igazsághoz való ragaszkodás során úgy tűnt: mereven alkalmazza a törvényeket, azonban ez minden esetben csak azért történt, mert a közösség érdeke, a tsz fejlődése így kívánta meg. Fáradságot nem kímélve, minden erejével a tsz boldogulása érdekében tevékenykedett. Ha sürgős volt a munka, éjszaka két órakor is kiment, nyolc-tíz pártaktivával a határba, s mire a többiek megérkeztek. ők már nagy területen végeztek a kapálással. S most, ez ellen a Tóthné ellen emelt szót a termelőszövetkezeti tagság egy része. Az 6 személyének tulajdonítanak néhány olyan „bajt”, gondot, amelv a most megerősödő közösség életének velejárója. S e gyökeres, hirtelen jött pálfordulás alapvető oka elsősorban egy jó szakmunkás hírében álló, de rossz útra tévedt, az ital rabjává lett ember, aki egy esztendőt töltött vezetőként a tokaji Kossuth Termelőszövetkezetben. Didics Istvánt egy évvel ezelőtt, a járási tanács javaslatára választotta elnökül a gondokkal küzdő termelőszövetkezet tagsága. Didics, az elnöki teendők mellett, bízva erejében, tudásában, vállalta az ag- ronómus teendőinek ellátását is. Segítségként Tóth Barnáné, a tagság egyetértésével, mint elnökhelyettes dolgozott mellette. Az ellentétek kiéleződnek A tsz hosszú éveken át vezetésben! problémákkal küzdött, s úgy látszott, ez most megoldódik. Ésszerűbbé vált a munkaszervezés, javult a munkafegyelem. A vezetők és a tagság között megfelelő viszony alakult ki. Azonban ez az ideális állapot nem volt tartós. Néhány hónap múlva ugyanis Didics István, szinte egyik napról a másikra, még ma sem ismert okból inni kezdett. Az állandó és mértéktelen italozás miatt egyre hanyagabbul látta el munkáját, ami eleinte vitára, majd egyre nagyobb veszekedésre adott okot Tóthné és Didics között. Kezdetben a vezetőség és maga Tóthné is megpróbált beszélgetni az elnökkel. Próbálták kideríteni, mi lehet a fiatal. jó szaktudású elnök félrelépésének oka. Mindez azonban nem vezetett'eredményre. Az italozás tovább folytatódott. S előfordult, hogy Didics ittas állapotban felborította a munkarendet is. Az előző nap kiadott utasításokat reggel mással cserélte fel. Ez zavarta a munka menetét. Az emberek sokszor nem tudták, hogy az egymással ellenkéző intézkedések közül melyiket teljesítsék. Ilyenkor természetesen újabb és újabb összetűzések „tarkították” a tsz dolgos mindennapjait. Sőt, az elnök két ízben Tóthnét teljesen jogos megjegyzéseiért kiutasította az irodából. jogtalan előnyök az ivócimboráknak Később Didics rögeszméjévé vált, hogy Tóthné azért nem érti meg őt, mert elnök akar lenni. Ettől kezdve minden eszközt megragadott, hogy Tóthné munkáját gátolja és á tagokat maga mellé állítsa. Egyes tsz- tagokat jogtalan előnyökhöz juttatott, hogy az ő pártjára álljanak. Kölcsönöket, előleget adott, nem nézve: van-e rá megfelelő munkafedezet. Ö maga a fizetését a kocsmában költötte el, s fizetett a vele ivóknak is. Egyre többen jártak a tagok közül a kocsmába, pedig Didics elnöksége előtt egy igen helyes Íratlan törvény uralkodott a termelőszövetkezetben: akit munka közben ittasan találnak, attól két, ismételt esetben 5 munkaegységet vonnak le • büntetésként. De hát lehet-e ilyen szankciókat alkalmazni ott, ahol maga az elnök mutatia a rossz példát?! . Ezek az események arra késztették á kollektíva józan gondolkodású tagjait, elsősorban a kommunistákat, hogy taggyűlésen tárgyalják meg Didics ügyét. Az elnök megfogadta, hogy, változtat magatartásán, ezért úgy döntöttek, hogy elfogadják javaslatát: a két heti próbaidőt. Azonban két-három nap múlva részeg állapotban már lóval, kocsival akart felhajtani a vasútállomás melletti meredek lépcsőn. A folytonos italozás aláásta Didics István egészségét. Többször kórházba kellett vitetni. Azonban e tények ellenére a tagok egy része, különösen a vele együtt italozók, még ma is az ő „igazát” védik. Pedig Didics ma nem dolgozik a közősben, jelenleg is kórházban fekszik, sem a járási pártbizottság, sem a járási tanács vezetői nem tartják már alkalmasnak a vezetésre, javasolják leváltását. Didics betegeskedése idején Tóthné bajlódott a termelőszövetkezet gondjaival, s csak nemrégen kaptak megfelelő segítséget egy tapasztalt szakember, Veres elvtárs személyében. Azonban a Tóthné iránti ellenszenv még ma is mérgezi, zavarja a légkört. Itt van például a kenyérgabonafejadag kérdése. A tervezettnél kevesebb búza termett az idén, ezért a tagság a fejadagnak csupán 60 százalékát kaphatta meg. S kit okolnak mindezért: Tóth Barnánét. Annál inkább, mert Didics néhány hónappal ezelőtt megígérte, hogy az - idén ki-ki többet kap a tavalyi mennyiségnél. Az igazságtalan vádak Tóthnét teljesen összetörték. Még ahhoz sincs kedve; ereje, hogy védekezzen, vitatkozzon azokkal, &k5k a hátamögött áskálódnak ellene. Tisztázni kell a nézeteltéréseket! Áz ilyen helyzet, az ilyen légkör természetesen tartha- tatalan. Gátolja a munkát, lazítja a fegyelmet. Tóthné soha nem ragaszkodott vezetői beosztáshoz, azonban ma már mint tag sem kíván dolgozni a termelőszövetkezetben. Pedig a viták, az ellentétes vélemények tisztázása, a megegyezés fontos követelmény a további eredményes munka érdekében. Természetesen Tóthnénak sincs igaza, amikor sértődöttségből, elkeseredésből nem beszél, nem keresi a kapcsolatot azokkal. akik a háta mögött ellene beszélnek. Ez a kapcsolat tovább feszíti a húrt. S az is igaz, hogy a háta mögött vá- daskodókat, az igazságot meg nem értőket még nagyobb felelősség terheli. Feltétlenül össze kell hát ülnie a tokaji Kossuth Termelőszövetkezét kollektívájának, hogy döntsön, tisztázza a helyzetet. Hiba az is, hogy sem a termelőszövetkezet. sem Tóthné nem kap megfelelő segítséget, tanácsot a járás vezetőitől. A pártbizottság és a járási tanács ugyan sokat foglalkozott a Didics-üggyel. s annak mielőbbi rendezésére törekedett, de.azzal, hogv Didics elkerült a termelőszövetkezetből, meg is elégedett. Ezzel azonban még nem rendeződött teljesen a helvzet: a.Didics miatt kiéleződött szeméivj ellent-Hek- még nem szűntek mee. nedig ahhoz, hogy a termelőszövetkezet munkája eredményes legyen felles összhang szükséges a vezetőség és a tagság között. ' ...........Juhász Judit c ialista üzem cím elnyerésének: feltételeit, továbbá elhatározták: Annabánya is csatlakozik az Alberttelepen meghirdetett mozgalomhoz; A bányászok napi: tíz centiméterrel növelik a vágátok és a fejtések sebességét. Bosszantó, hogy a jó ütemű munkát a szervezetlenségből adódó kisebb-nagyobb hibák lassítják; A szocialista brigá' dók tanácskozására azért került sor, hogy a hibákat felszámolják. Részt vett a megbeszélésen Dosznyák János elvtárs a Miskolci Szénbányák igazgatója is. A legjobbak tanácskozásán egységes volt a vélemény: a legégetőbb problem* a rendszertelen anyagellátás Mulasztás, hogy; a tönkrement alkatrészek pótlásáról nefi gondoskodnak. A közelmúltban órákig szünetelt az Anna- bányai osztályozó, egyetlen csavar hiánya miatt. A napi tervet így nem teljesítették. A rossz munkaszervezés következménye, hogy a rossz szef- számok hosszú idő múlva W rülnek vissza kijavítva a munkahelyre. Bevezették a bányában az új technológiát. Mégsem gondoskodnak mindéi esetben az elévült berendező“ sek kicseréléséről. A csillefof- díló lemezek sokhelyütt rég* típusúak, így a munka nehezebb. A bányászok Vasárnap' műszakot is vállalnak, elege* téve a párt felhívásának. P® üres csillére hiába várnak, h® a külszínen nincs üres vagont illetve gépkocsi. Annabány® vezetői többször kérték már ® MÁV és az AKÖV illetékesei* a rendszeres vagon ellátásra' Ennek ellenére az üres vagonok hiánya miatt veszendőt»® megy az értékes idő. A megbeszélés részvevői véi‘ lalták, hogy a maguk területéi megszüntetik a fogyatékosságokat. ötven munkavédelmi őrt bíznak meg a bányaterei* és a munkaszervezés ellenőrzésével. A munkásvédeln1 őrök feljegyzik észrevételeik^ maguk is segítenek a hibái* gyors kijavításában. A szocialista brigádok megbeszélése közelebb vitte üzemet reális céljai elérésének if j. Mika István , _L......... ........levelező