Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-11 / 187. szám
Taaámajs, 1963. augusztus II. ESZAKMAGYARORSZÄG A KÁV miskolci telepének gondjas| Sok a fekbér — Miért késnek a külföldi kocsik kirakásával? .Tömlek, jönnek, megállás mélkül jönnek a koksszal, s a különféle ércekkel teli szerelvények. A telep már telített. A mennyiséget már csak százezer tonnákban lehet kifejezni A többkilométer hosszúságban elnyúló érc és kokszhegyek között — szétszórtan — mindössze annyi hely van, ahová sok jóindulatúit 50—60 ezer tonna árut helyezhetnek el. A telepen a sok kocsi kirakattam közöttük — kinnjártunk- kor — 41 külföldi kocsit egy hete nem tudnak kiüríteni, és jelezték, hogy a miskolci teherpályaudvarról ide indul 58 kocsi érc. Nem mindennapi feladatok A KAV miskolci telepének ■dolgozói még soha, nem álltak ilyen nehéz feladatok előli. Az elmúlt negyedévben majd 80 ezer tonna anyaggal több érkezett a telepre, mint a múlt év hasonló időszakában, s majdnem háromszor annyi, mint 1960. második negyedévében. És hogy miért zúdul most ide ennyi kohászati alapanyag? Nyilvánvaló és kézenfekvő magyarázat, hogy a tél miatt sok anyag késéssel érkezik. A nagytömegű megrendelések azt is sejtetik, hogy külkereskedelmi szervek számolnak az esetleges téli nehézségekkel, s jó- clőre gondoskodnak a kohók *,eledeléről”. A telep dolgozói és vezetői nagyon nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a lehetőségeket erejüket is meghaladó feladatoknak eleget tudjanak tenni. És nem csak az okoz gondot, hogy nagymennyiségű anyagok érkeznek, hanem az is, hogy sok esetben nem tudnak jóelö- re gondoskodni fogadásáról. És itt vari a hőség. A nap perzselő sugaraitól minden átforrósodik, az érc és a kokszhegyek között megreked a levegő, a munka nehéz, nincs egy tenyérnyi árnyékos hely. hogy a dolgozók megpihenhessenek. A telep korszerűtlen A KAV miskolci telepe minden szállítással kapcsolatos értekezleten rossz példaként szerepel. Itt rakják ki a legtöbb kocsit sok-sok késés'sel, s százezreket fizetnek miatta büntetésként, És elsősorban nem is a fekbér okoz gondot, hanem az, hogy amíg itt ldrakatlanul állnak a kocsik, egész szerelvények, a vállalatok, az üzemek egész soránál üres kocsikra várnak. Hogy mi az ok? A telep mai állapotában már nem felel meg teljes egészében a követelményeknek. Igen sok a felesleges tolatás, amelyet egy-két vágány építésével el lehetne kerülni.1 A kokszot csak többszöri átkarolással tudják elhelyezni, ez rengeteg energiát vesz el. A kirakást meglehetne gyorsítani, ha a koksz-tér külső oldalára akár OOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO» te# zett rosszindulattal zavarja pihenésében azokat a fáradt munkásembereket, akik, az ő gondtalanságáért, jobbléiéért is dolgoznak. Sajnos, ez az eset nem egyedülálló. Ilyen háztömbökben, ahol túlnyomórészt három műszakban dolgozó emberek laknak, gyakran előfordul. hogy meggondolatlan fiatalok. de néha felnőttek is, nemcsak saját szórakozásukra. használják a rádiót és a televíziót, hanem úgy böm- böltetik, hogy a harmadik utca is hangzik tőle. Ez semmiesetre sem kulturált szórakozás, s igen nagyfokú tapintatlanság az éjjel dolgozó, nappal pihenni vágyó lakótársakkal szemben. Az pedig, hogy valaki este 10 óráig azt csinál, amit akar, nem egészen igaz. A szocialista együttélésnek több szabálya van, s azt, aki tudatosan, rosszindulatúan, másokat zavarva lármázik, felesleges zajt okoz, megfelelő tanúk igazolásával be lehet jelenteni az illetékes kerületi tanácshoz, ahol első esetben figyelmeztetik, ismételt esetekben pedig szabálysértési eljárást indítanak ellene. Ne higgye tehát senki, hogy ilyen sűrűn lakott tel epeit azt csinál, ami éppen jólesik! A. I. Barackszüretkor Makaróni... makaróni Eredmények, gondok az AGROKER-nél Most, amikor a mezőgazdaság nemrégen igen natív átalakuláson ment keresztül, nagyon nagy segítségre van szüksége. Ezt a feladatot tölti be Borsod megyében az AGRO- KÉR Vállalat. A tsz-ek, állami gazdaságok, itt szerezhetik be műtrágya, munka- és egyéb gépszii kségietü két. — Hogyan állnak a második félévi műtrágya-kerettel ? — Kétezerötszáz vagon műtrágyát biztosítunk a tsz-ek részére — mondta Bakosi Károly osztályvezető. — A megállapodások szerint a szállítások már megkezdődtek. Tehat különösebb nehézség nincs. Azaz mégis akad. A BVK jelenleg vagonhiánnyal küzd. Ezen a vállalat úgy próbál segíteni, hogy bérelt a TEFU-tól két tehergépkocsit, s ötven kilométeres körzetben helvbeszállítja az ieénveH mennyiséget. A másik gond az. hogy a termelőszövetkezetek közül sokan még nem küldték be a bankfedezeti igazolványt, és így a saját hibájukból késve kapják majd meg műtrágya szükségletűket. Pedig fölös1©- gcs is részletezni, mennyire fontos a szántásokhoz a meglép lelő műtrágya. — Mi a helyzet a gépekkel? — kérdeztük Tamási Jánost, az áruforgalmi osztály vezetőjét. — Több gépi berendezésnél kielégítő, biztató. Sőt, a szórófejes öntözőberendezések szállításánál mar teljesítettük évi tei vünket. Az erőgépeknél sokkal kellemetlenebből alakultak a dolgok. Az évi terv 661 darab. Ebből július 31-ig mindössze 200 darabot szállítottak el rendeltetési helyére. Persze erről nem az AGROKER téliét. Ugyanis a gyártó cégnél műszaki hiba adódott, s ezért, a megrendelt gének késtek. BiZr tatasul meg kell jegyeznünk: Ígéretet kaptak, amelv szerint szeptember 10-ig a, hátralévő mennyiség is megérkezik. Egyes terme1 őszövetkezetek türelmetlenkedtek amiatt hogy az AGROKER a megrendelt gépeket július 31-ig nem küldte el számukra. Figyelembe kell venniük azt is. hogy a vállalatnak éves terve van, azt tehát az év végéig kell tel^ jesíteniük. Kellemetlen helyzet adódott, a pótkocsiknál is. A lengyel vető művét Sajnos, ebben sem találtam megfelelő utalást a makaróni fizikai sajátosságainak e hátrányos elváltozására, Annyit mindenesetre megállapítottam, hogy a csőtészta minőségének alakulása nem tart lépést a társadalmunkban végbemenő forradalmi változással, amire éppen a mennyiségnek minőségbe való átcsapása, nem pedig a makarónival tapasztalt kedvezőtlen tünetek jellemzők. Végül is szakszerű vizsgálat állapította meg, hogy nyilván a turáni átok nyomán a csőtészta csövecskékben alattomos lisztmaradványok lappanganak. E végzetes erő okozza, hogy a lisztet, tojást és a vizet nem gyúrják össze megtelelő homogén masszává. Ezáltal a metélt fajták már a dobozban törme lékké, olykor prézlivé morzsolódnak. a négytojásos csőtészta pedig főzés közben a forma- bontás jegyében ölt megható rozliatatlan alakzatot, gyaicran pedig nem éppen kívánatos halmazállapotot vesz fel. M indez persze nem volna végzetes hiba. hiszen a; anyag végül ezúttal sem vész el, csupán kissé átalakul. A mi véleményünk szerint a baj ott. fészkel, hogy a készítő üzem, a Tésztagyár Budapest e meglepetésre sem a dobozra nyomtatott szövegben, sem külön használati utasításban nem készíti elő lelkileg a gyanútlan fogyasztót, akit e fordulat kissé sokkszerűen talál. Márpedig ez semmiképpen sem helyes eljárás. Határozott szerencséje a gyárnak, hogy a sokk hatása alatt dolgozó népünk ajakéról elhangzott jókívánságok még egy ízben sem materializálódtak. Vineze Oszkár | Szóval ment a munka. A lányok vidáman énekelve dolgoztak. Bohus papa pedig boldogan pásztorkodott közöttük Hanem úgy déltáján egyre • több lelt a panasz. Hol erről, ihol arról dugta ki a fejét egy dinnyefejű magyar a borsó közül és nagy gyönyörűséggel nézte az észbontóan szép lányokat. A lányok eleinte esak sikon- gatással hessegették a kíván- ‘ csiskodókat, de mivel a kukucskálók száma egyre szaporodott, Bohus bácsinak is be kellett avatkozni. — MI EESZ ott. elvtársi Nincsen neked semmi egyéb ‘dolgod, csak annyi, hogy azt a két szép szemedet megreckí- rozd? Akinek az intés szólt, hirtelen berántotta a fejét a két válla közé és usgyi elszelelt. De bizony jöttek az újabbak. Gebeszkedtek az alacsonyak és hetykén telein tgettek körül a lajtorjások. A lányoknak persze kellemetlen volt ez a nagy kíváncsiság. De olyan fullasztó meleg volt, hogy kínszenvedés lett volna szoknyát meg blúzt felkapni, csak éppen azért, hogy a legénykék nyugodtabban maradhassanak. Harmadnapra Vicián Irén és Tinka Sára odaállt a brigádvezető elé. — Bohus bácsi! Igv nem l<v hét dolgozni. Nézze meg, hogy milyen karikába leselcedik a sok tétlen. Nem elég, hogy nem végzik a dolgukat, de még minket is megzavarnak. — Hát aztán én mit tegyek? El nem foghatom a szemük világűr. Takarodjatok ti naplo- pók! — emelte fel a hangját erélyesén a legénykék felé. De bizony azok nem sokat adtak a szavára. Nagyot és szívből kacagtak. — Szóval úgy gondoljátok; hogy az én szavam csak falra borsó, le borsó? Nagy röhögés volt a felelet az indulatos szavakra. — No, me gall ja tok! Majd teszek én róla, Leánykák! -— fordult. Tin Ica Sára és Vicián Irén felé. — Tartsanak‘velem. Bemegyünk az irodára. Panaszt teszünk ellenük. Majd el járatják velük a kutyakopogóst. És hosszú lépésekkel mérték az utat. Be egyenesen az irodára. — Hol van az agronómus elvtárs? — A magtárban.' — Hát a főagronómus • társ? — Az isi — A könyvelő? :— Színié a magtárban. — A főkönyvelő elvtárs? — Az is a magtárban. — Jó. hát akkor megyünk utánuk. Megtaláljuk őket. AZZAL becsapták az iroda ajtaját. Futottak á magtárba. Lihegve szaladtak fel a lépcsőn és amikor a legfelsőbb traktusba érlek, meglepődtek.' Fitté tata csendesen hajtogatta a zsákokat, az irodaiak pedig egyenként álltak a szellőző ablakoknál és mosolyogva bámultak a borsótábla irányába. Bohus bácsi megcsóválta a fejét és odalépett az öreg Fityő mellé. — Hát ezek? — Látod! Fiatalok. Aztán lesik a 1 anyókat. Tán te nem úgy csináltad annak idején? — Bepanaszolom őket ári igazgató elv társnak. Hol találom? — Az iroda padlására ment fel az előbb. Elrohantak. Felkrtnngtak az iroda padlására. Iszonyatos meleg csapta meg őket. Az igazgató a kislétra tető1 lén állt. Rövid nadrágban, ingujjban. És a szellőzőn kereszti;! távcsövezte a borsótáblát.. Amikor a lépésekét meghallotta. hirtelen megfordult.. Zavarában valamit mondani kellett, — Hallja-e. Bohus elvtársi Nagyon szépen és szorgalmasan dolgoznak ezek a pesti lányok. AZ ÖREG komiszul elmostv lyogta magát, majd egy hosszú kacsintás után csendesen morogta. — Tudom, kéretni Hogyne tudnám. Hiszen éppen azért jöttem, hogy ezt megjelentsem. Kossí Károly volt és bőséges. Bohus bácsi szorgalmasan kínálgatta ökei és mindegyiket rá akarta venni a repetára. — Egyenek, leikeim! Mert minálunk aztán meg kell fogni a dolognak a végét. Reggel beadunk egy akkora borsótáblába, aminek se vége. se hosz- szn. Szedhetjük a borsót nyak- hajlásig. Másnap reggel a lányok már hat órakor az udvaron nyüzsögtek. tornásztak, játszották, jlkápráztatták a gazdaság népét, Nemcsak-jókedvükkel, hanem különösen ruháikkal. Nagyrészük fürdőruhában, másrészük sortban. Bolondító- an szépek voltak mindannyian. Amikor Bohus bácsi végignézett rajtuk, mutatóujjával megpiszkálta a bajusza végét. — Az anyátok hétszépségit! — morogta fejcsóválva. Ez az öregnél a legnagyobb elismerésnek számított a fehérnép- pei szemben. No. aztán meg is kezdődött a munka. Kettes sorokban lei- vonultak a hatalmas borsó vetés re és az öreg néhány szóval megmagyarázta a munka lényegét. — Vigyázzanak, kedveseim! A borsó nagyon beérett és ha keménven bánunk vele. köny- nyen elszórja a magját. Szóval csak csinján. A REGGELIT úgy nyolc óra táján helyükbe vitte a kocsi. Az igáskocsis nirvánákkor letett a tábla sarkára két nagy kupa friss ivóvizet. Nyári vakáció A LÁNYOK vidáman peregtek le a vonat lépcsőjéről.. — Gyerünk, kérem! Gyerünk! Egy perc tartózkodás. — Siettette őket a kalauz miközben villámgyorsan lesegítette a bőröndöket. Bohus Menyhért, a gazdaság növény térni oszló brigádvezetője úgy állt a sorompó végénél, mint a cövek s egy hadvezér tekintetét példázta, ahogyan végigtekintett, a zsibongó hadon. Harminc lány egy rakáson majd annyi, mint egy fára való verébraj. A csipogás szinte olyan, mint a verebeké. Mikor a vonat tovább trüsz- költ, Bohus bácsi megreszelte a torkát és brigádvezelői hangján rikoltotta. — Az egyetemi elvtársnők, akik a gazdaságba érkeztek, nduljanak utánam. Azzal sar- konfordult és hosszú lépésekkel baktatott a gazdaság irályába. A lányok csorogva, vi- íáncolva utána. Az igazgató meleg szavakkal .idvözölte őket és többször ki- ;melte azt a helyes, országépítő izándékot. mellyel az eayete- ni fiatalság szívesen kiveszi •észét a gazdasági munkából. — Kívánom, hogy az elvtárs- íők jól érezzék magukat kötöttünk. — fejezte be a lelkes izavakat és sorra lekezelt a ánvokkal. A szállásuk tiszta vod. mint i patyolat A vacsora ízletes , repülővágányt helyeznének el Vannak esetek, amikor némi önállósággal, ügyes kezdeményezéssel sokszázezer forintot takaríthatnának meg. lg.s van ez az említett 41 kocsi esetében is. 1 A zárt vagonokban égetett magnezit érkéz,ett A magnezitet csak zárt helyen lehet tárolni. A telepen azonban semmi fedett hely nem állt rendelkezésükre. Töprengtek, mit lehetne tenni. Igen egészséges ötlet születeti : elhatározták. hogy 2 nap alatt saját erőből mintegy tízezer forintos költséggel egy fedetl helyiséget építenek. A központ elutasította azzal, nem készíthetik el, mert az „beruházás” és így nem járulnak hozzá. Mit tehettek? Egyik fedett csarnokból 52 millió forint értékű, ládába rakott ércet kipakoltak a szabadba, hogy helyet biztosítsanak a magnezitnek. Igen ám, de a csarnok a régi formájában nem felelt meg az anyag befogadására. Belső vasvárral és lemezfallal kell megerősíteni. Ez a munka és az energia nagyjából elég lett volna a szükséghelviség készítéséhez. A kirakás késése miatt mintegy félmillió fekbért kell fizetniük, s bogi' a szabadba kirakott különleges ércben men mi kár keletkezik, azt egyelőre senki nem tudja megmondani. És mindezt elkerülhették volna, ha a KAV-telen dn]gn- 'pzói rohammunkával felépítik ► a szükségesamokot.. Több munkás és több gép kellene ! Sok gond oka, hogy nincs elég 'rakodómunkás. A telep kiváló ‘ törzsgárdával rendelkezett, de ► ezek az emberek nagy része [más munkaterületre ment át. ► Maradtak volna, ha jobban tö- [rődnek a szociális és eoyéb jo-’ • a os igényeik kielégítésével.; [Következménye: sokszor azért: .néni tudnak időben kirakódni,; [mert nincs elég rakodómon-; [kás. Időnként a vasút segédke-• ►zik — saját, érdekében is —[ [a kirakodásnál. A gondon le-: ► betett volna segíteni adott esc-; [lekben alkalmi munkások be-. ► állításával is. A telep, erre; [nem kapott engedé1yt, sokezer: . forintos fekbért fizettek, ame-; ■lvet néhánvszáz forint bér ki-1 [fizetésével elkerülhettek volna, j ■Szerencsére ez a kötöttség most:5 [ már megszűnt, pár napja a vállalat eneedélvt adott a telep-1 nek, hoev adott esetben alkat- ] mi munkások segítségével vé-> [gezhesse a kirakódást, Ezx [azonban kevés segítség. A te-> ■lepnek a megnőtt, igények ará-\ • nuában több gépre, több műn-* [kasra van szüksége, a felada-t tok nagyobb önállóságot óhaj-l tanok a. telep vezetői részére,\ s szükségessé vált a. vasúti pú-? lya bizonyos mértékű korszc-> rüsítóse, esetleges bővítése. > Csorba Barna > Csendháborítók Nyugalmas délután volt, az asszonyok kinn üldögéltek, beszélgettek, horgoltak a pádon, amikor szinte megrettentette őket a vad ritmus. Torz, pokolian erős hangorkán zúdult. a szorosan egymás mellé épült bérházak közé. A Kilián északi házak egyikének emeleti ablakából áradt ki a vad twist. Az ablak alatt fiatal fiúk' álltak, s állítólag élvezték a rettenetes zsinatot. Pillanatok alatt megbotrán- Icozó arcok jelentek meg az ablakokban. A szemközti házban lakó házmester néni az asszonyok méltatta tikod ásd t tolmácsolva, oda is ment a zajos ablakhoz, s beszólt: — Gyere csak ide, fiam! — Nem vagy oh: itthon — hangzott ki az arrogáns válasz. — Dehogy' nem vagy. Vedd csak halkabbra azt a magnót, vagy mit, mert. itt éjszakás műszakban dolgozó bányászok alszanak. Ne zavard őket. — Azt csinálok, amit akarok este. tíz óráig — kiáltott ki a fiú, s ha lehat, tnegin- Icább felerősítette a zenét. Az emberben felforr a méreg, ha belegondol, hogy ez a fiú, aki kényelmesen, gondtalanul tölti a nyári szünidejét, éjjel jól alszik, nappal csak arra van gondja, hogyan üsse agyon az idejét, ilyen kifeje- A makaróni nem tartozik ; I x nemzeti inyességeink tarka csokrétá.iába. Főtt tészta kedvelő népünk azonban az 'olasz géniusznak c rémekét •már évszázadokkal korábban [szívébe zárta és ifjabb nemzedékünk teljes joggal hiheti, [hogy a gulyással, tarhonyával ■ és a csárdással együtt a csőtésztát is a magyar szellem •ajándékozta a világnak. Jómagam is minden változatában [nagy tisztelője vagyok e finom- ■ságos népi eledelnek. Sajna, az [utóbbi időben egy egész világ ■van bennem összeomlóban, [mert a makaróni — bármily -elsőrendű konyháról is tálalták légyen — egyre inkább elveszti sok évszázados történelmi küllemét és főzés közben [valami felismerhetetlen hibrid ■alakját ölti. Miután azonban a kultúrem- • ber számára az ótelfélc nemcsak okszérű takarmány, ha- -nem gasztronómia is, nem voltam rest, és utánajártam a dobognak. Tapasztalt, idős háziasszonyokat kérdeztem meg. [Egyik nénike a makaróni tény- . leges tojás tartalmára tett erőben tamáskodó célzásokat, A .másik az atommal és az űrhajóval hozta szoros oksági ösz- .szefüggésbe a makaróni előnytelen alakváltozását. Egyelőre .azonban egyik magyarázatot ■sem fogadtam el. Markánsan emlékeztem ugyanis, hogy a .katonaság időtlen-idők óta ■szervíroz — mégpedig tojás .nélküli — makarónit, mely azonban küllemét szilárdan ;megtart.va vándorol a kondér- ból a csajkába Az ok tehát ;,.nem ez, újra nem ez”. Ezután .elővettem Strigúla Márton A makaróni és a cérnametélt sze- .repe a szocializmus építésének kezdeti szakaszában című alapszállítók késése miatt lényeges a lemaradás. Biztatók, hogy a választék már ebben a negyedévben is lényegesen bővül és a negyedik negyedév végére a problémák rendeződnek. Sokkal kedvezőbbek a viszonyok a különböző . kombájnoknál. így a szovjet gabonakombájnok első félévi szállítását, május 31-ig befejezték. A második félévben további száz darabot juttatnak cl a megrendelőknek. A silókombájnokkal sincs semmi nehézség. A talaimüve- lő gépek készlete is teljes. Nagyobb baj az, liogj' vetőgépekkel még csak 70 igénylőt tudtak kielégíteni, s még további kétszáz darab a szükséglet. Megyénkben a közeljövőben öt tízezer férőhel3>es és öt óévenként ötezer férőhelyes tojóház épül. Ezeknek géppé1 való felszerelését az AGROKER-re bízták. Viszont a TSZ-Beruhá- zási Iroda többszöri tárgyalás és levélváltás ellenére sem adta le igénylését és így félő, bogi’- a megrendelés késlekedése miatt a vállalat nem tudja majd teljesíteni megbízatását. Bódvaí Péter
