Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-11 / 187. szám

Taaámajs, 1963. augusztus II. ESZAKMAGYARORSZÄG A KÁV miskolci telepének gondjas| Sok a fekbér — Miért késnek a külföldi kocsik kirakásával? .Tömlek, jönnek, megállás mélkül jönnek a koksszal, s a különféle ércekkel teli szerel­vények. A telep már telített. A mennyiséget már csak száz­ezer tonnákban lehet kifejezni A többkilométer hosszúságban elnyúló érc és kokszhegyek között — szétszórtan — mind­össze annyi hely van, ahová sok jóindulatúit 50—60 ezer tonna árut helyezhetnek el. A telepen a sok kocsi kirakat­tam közöttük — kinnjártunk- kor — 41 külföldi kocsit egy hete nem tudnak kiüríteni, és jelezték, hogy a miskolci te­herpályaudvarról ide indul 58 kocsi érc. Nem mindennapi feladatok A KAV miskolci telepének ■dolgozói még soha, nem álltak ilyen nehéz feladatok előli. Az elmúlt negyedévben majd 80 ezer tonna anyaggal több érke­zett a telepre, mint a múlt év hasonló időszakában, s majd­nem háromszor annyi, mint 1960. második negyedévében. És hogy miért zúdul most ide ennyi kohászati alapanyag? Nyilvánvaló és kézenfekvő magyarázat, hogy a tél miatt sok anyag késéssel érkezik. A nagytömegű megrendelések azt is sejtetik, hogy külkereskedel­mi szervek számolnak az eset­leges téli nehézségekkel, s jó- clőre gondoskodnak a kohók *,eledeléről”. A telep dolgozói és vezetői nagyon nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a lehetőségeket erejüket is meghaladó felada­toknak eleget tudjanak tenni. És nem csak az okoz gondot, hogy nagymennyiségű anyagok érkeznek, hanem az is, hogy sok esetben nem tudnak jóelö- re gondoskodni fogadásáról. És itt vari a hőség. A nap per­zselő sugaraitól minden átfor­rósodik, az érc és a kokszhe­gyek között megreked a leve­gő, a munka nehéz, nincs egy tenyérnyi árnyékos hely. hogy a dolgozók megpihenhessenek. A telep korszerűtlen A KAV miskolci telepe min­den szállítással kapcsolatos ér­tekezleten rossz példaként sze­repel. Itt rakják ki a legtöbb kocsit sok-sok késés'sel, s száz­ezreket fizetnek miatta bünte­tésként, És elsősorban nem is a fekbér okoz gondot, hanem az, hogy amíg itt ldrakatlanul állnak a kocsik, egész szerel­vények, a vállalatok, az üze­mek egész soránál üres ko­csikra várnak. Hogy mi az ok? A telep mai állapotában már nem felel meg teljes egészében a követelményeknek. Igen sok a felesleges tolatás, amelyet egy-két vágány építésével el lehetne kerülni.1 A kokszot csak többszöri átkarolással tudják elhelyezni, ez rengeteg energiát vesz el. A kirakást meglehetne gyorsítani, ha a koksz-tér külső oldalára akár OOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO» te# zett rosszindulattal zavarja pihenésében azokat a fáradt munkásembereket, akik, az ő gondtalanságáért, jobbléiéért is dolgoznak. Sajnos, ez az eset nem egyedülálló. Ilyen háztömbök­ben, ahol túlnyomórészt há­rom műszakban dolgozó em­berek laknak, gyakran előfor­dul. hogy meggondolatlan fi­atalok. de néha felnőttek is, nemcsak saját szórakozásuk­ra. használják a rádiót és a televíziót, hanem úgy böm- böltetik, hogy a harmadik utca is hangzik tőle. Ez semmiesetre sem kultu­rált szórakozás, s igen nagy­fokú tapintatlanság az éjjel dolgozó, nappal pihenni vá­gyó lakótársakkal szemben. Az pedig, hogy valaki este 10 óráig azt csinál, amit akar, nem egészen igaz. A szocia­lista együttélésnek több sza­bálya van, s azt, aki tudato­san, rosszindulatúan, másokat zavarva lármázik, felesleges zajt okoz, megfelelő tanúk igazolásával be lehet jelente­ni az illetékes kerületi ta­nácshoz, ahol első esetben fi­gyelmeztetik, ismételt esetek­ben pedig szabálysértési eljá­rást indítanak ellene. Ne higgye tehát senki, hogy ilyen sűrűn lakott tel epeit azt csinál, ami éppen jólesik! A. I. Barackszüretkor Makaróni... makaróni Eredmények, gondok az AGROKER-nél Most, amikor a mezőgazda­ság nemrégen igen natív áta­lakuláson ment keresztül, na­gyon nagy segítségre van szük­sége. Ezt a feladatot tölti be Borsod megyében az AGRO- KÉR Vállalat. A tsz-ek, álla­mi gazdaságok, itt szerezhetik be műtrágya, munka- és egyéb gépszii kségietü két. — Hogyan állnak a második félévi műtrágya-kerettel ? — Kétezerötszáz vagon mű­trágyát biztosítunk a tsz-ek ré­szére — mondta Bakosi Károly osztályvezető. — A megállapo­dások szerint a szállítások már megkezdődtek. Tehat különösebb nehézség nincs. Azaz mégis akad. A BVK jelenleg vagonhiánnyal küzd. Ezen a vállalat úgy pró­bál segíteni, hogy bérelt a TEFU-tól két tehergépkocsit, s ötven kilométeres körzetben helvbeszállítja az ieénveH mennyiséget. A másik gond az. hogy a termelőszövetkezetek közül sokan még nem küldték be a bankfedezeti igazolványt, és így a saját hibájukból késve kapják majd meg műtrágya szükségletűket. Pedig fölös1©- gcs is részletezni, mennyire fontos a szántásokhoz a meglép lelő műtrágya. — Mi a helyzet a gépekkel? — kérdeztük Tamási Jánost, az áruforgalmi osztály vezető­jét. — Több gépi berendezésnél kielégítő, biztató. Sőt, a szóró­fejes öntözőberendezések szál­lításánál mar teljesítettük évi tei vünket. Az erőgépeknél sokkal kelle­metlenebből alakultak a dol­gok. Az évi terv 661 darab. Ebből július 31-ig mindössze 200 darabot szállítottak el ren­deltetési helyére. Persze erről nem az AGROKER téliét. Ugyanis a gyártó cégnél mű­szaki hiba adódott, s ezért, a megrendelt gének késtek. BiZr tatasul meg kell jegyeznünk: Ígéretet kaptak, amelv szerint szeptember 10-ig a, hátralévő mennyiség is megérkezik. Egyes terme1 őszövetkezetek tü­relmetlenkedtek amiatt hogy az AGROKER a megrendelt gépeket július 31-ig nem küld­te el számukra. Figyelembe kell venniük azt is. hogy a vállalatnak éves terve van, azt tehát az év végéig kell tel^ jesíteniük. Kellemetlen helyzet adódott, a pótkocsiknál is. A lengyel vető művét Sajnos, ebben sem találtam megfelelő utalást a makaróni fizikai sajátosságai­nak e hátrányos elváltozására, Annyit mindenesetre megálla­pítottam, hogy a csőtészta mi­nőségének alakulása nem tart lépést a társadalmunkban vég­bemenő forradalmi változással, amire éppen a mennyiségnek minőségbe való átcsapása, nem pedig a makarónival tapasztalt kedvezőtlen tünetek jellemzők. Végül is szakszerű vizsgálat állapította meg, hogy nyilván a turáni átok nyomán a csőtészta csövecskékben alattomos liszt­maradványok lappanganak. E végzetes erő okozza, hogy a lisztet, tojást és a vizet nem gyúrják össze megtelelő homo­gén masszává. Ezáltal a metélt fajták már a dobozban törme lékké, olykor prézlivé morzso­lódnak. a négytojásos csőtészta pedig főzés közben a forma- bontás jegyében ölt megható rozliatatlan alakzatot, gyaicran pedig nem éppen kívánatos halmazállapotot vesz fel. M indez persze nem volna végzetes hiba. hiszen a; anyag végül ezúttal sem vész el, csupán kissé átalakul. A mi véleményünk szerint a baj ott. fészkel, hogy a készítő üzem, a Tésztagyár Budapest e megle­petésre sem a dobozra nyomta­tott szövegben, sem külön hasz­nálati utasításban nem készíti elő lelkileg a gyanútlan fo­gyasztót, akit e fordulat kissé sokkszerűen talál. Márpedig ez semmiképpen sem helyes eljá­rás. Határozott szerencséje a gyárnak, hogy a sokk hatása alatt dolgozó népünk ajakéról elhangzott jókívánságok még egy ízben sem materializálód­tak. Vineze Oszkár | Szóval ment a munka. A lá­nyok vidáman énekelve dolgoz­tak. Bohus papa pedig boldo­gan pásztorkodott közöttük Hanem úgy déltáján egyre • több lelt a panasz. Hol erről, ihol arról dugta ki a fejét egy dinnyefejű magyar a borsó kö­zül és nagy gyönyörűséggel nézte az észbontóan szép lá­nyokat. A lányok eleinte esak sikon- gatással hessegették a kíván- ‘ csiskodókat, de mivel a ku­kucskálók száma egyre szapo­rodott, Bohus bácsinak is be kellett avatkozni. — MI EESZ ott. elvtársi Nincsen neked semmi egyéb ‘dolgod, csak annyi, hogy azt a két szép szemedet megreckí- rozd? Akinek az intés szólt, hirte­len berántotta a fejét a két válla közé és usgyi elszelelt. De bizony jöttek az újabbak. Gebeszkedtek az alacsonyak és hetykén telein tgettek körül a lajtorjások. A lányoknak persze kelle­metlen volt ez a nagy kíváncsi­ság. De olyan fullasztó meleg volt, hogy kínszenvedés lett volna szoknyát meg blúzt fel­kapni, csak éppen azért, hogy a legénykék nyugodtabban ma­radhassanak. Harmadnapra Vicián Irén és Tinka Sára odaállt a brigád­vezető elé. — Bohus bácsi! Igv nem l<v hét dolgozni. Nézze meg, hogy milyen karikába leselcedik a sok tétlen. Nem elég, hogy nem végzik a dolgukat, de még minket is megzavarnak. — Hát aztán én mit tegyek? El nem foghatom a szemük vi­lágűr. Takarodjatok ti naplo- pók! — emelte fel a hangját erélyesén a legénykék felé. De bizony azok nem sokat adtak a szavára. Nagyot és szívből kacagtak. — Szóval úgy gondoljátok; hogy az én szavam csak falra borsó, le borsó? Nagy röhögés volt a felelet az indulatos szavakra. — No, me gall ja tok! Majd teszek én róla, Leánykák! -— fordult. Tin Ica Sára és Vicián Irén felé. — Tartsanak‘velem. Bemegyünk az irodára. Pa­naszt teszünk ellenük. Majd el járatják velük a kutyakopo­góst. És hosszú lépésekkel mérték az utat. Be egyenesen az iro­dára. — Hol van az agronómus elvtárs? — A magtárban.' — Hát a főagronómus • társ? — Az isi — A könyvelő? :— Színié a magtárban. — A főkönyvelő elvtárs? — Az is a magtárban. — Jó. hát akkor megyünk utánuk. Megtaláljuk őket. AZZAL becsapták az iroda ajtaját. Futottak á magtárba. Lihegve szaladtak fel a lép­csőn és amikor a legfelsőbb traktusba érlek, meglepődtek.' Fitté tata csendesen hajtogatta a zsákokat, az irodaiak pedig egyenként álltak a szellőző ablakoknál és mosolyogva bá­multak a borsótábla irányába. Bohus bácsi megcsóválta a fe­jét és odalépett az öreg Fityő mellé. — Hát ezek? — Látod! Fiatalok. Aztán lesik a 1 anyókat. Tán te nem úgy csináltad annak idején? — Bepanaszolom őket ári igazgató elv társnak. Hol talá­lom? — Az iroda padlására ment fel az előbb. Elrohantak. Felkrtnngtak az iroda padlására. Iszonyatos meleg csapta meg őket. Az igazgató a kislétra tető1 lén állt. Rövid nadrágban, ing­ujjban. És a szellőzőn kereszti;! távcsövezte a borsótáblát.. Amikor a lépésekét meghallot­ta. hirtelen megfordult.. Zava­rában valamit mondani kel­lett, — Hallja-e. Bohus elvtársi Nagyon szépen és szorgalma­san dolgoznak ezek a pesti lá­nyok. AZ ÖREG komiszul elmostv lyogta magát, majd egy hosszú kacsintás után csendesen mo­rogta. — Tudom, kéretni Hogyne tudnám. Hiszen éppen azért jöttem, hogy ezt megjelent­sem. Kossí Károly volt és bőséges. Bohus bácsi szorgalmasan kínálgatta ökei és mindegyiket rá akarta venni a repetára. — Egyenek, leikeim! Mert minálunk aztán meg kell fog­ni a dolognak a végét. Reggel beadunk egy akkora borsótáb­lába, aminek se vége. se hosz- szn. Szedhetjük a borsót nyak- hajlásig. Másnap reggel a lányok már hat órakor az udvaron nyü­zsögtek. tornásztak, játszották, jlkápráztatták a gazdaság né­pét, Nemcsak-jókedvükkel, ha­nem különösen ruháikkal. Nagyrészük fürdőruhában, másrészük sortban. Bolondító- an szépek voltak mindannyian. Amikor Bohus bácsi végigné­zett rajtuk, mutatóujjával megpiszkálta a bajusza végét. — Az anyátok hétszépségit! — morogta fejcsóválva. Ez az öregnél a legnagyobb elisme­résnek számított a fehérnép- pei szemben. No. aztán meg is kezdődött a munka. Kettes sorokban lei- vonultak a hatalmas borsó ve­tés re és az öreg néhány szóval megmagyarázta a munka lé­nyegét. — Vigyázzanak, kedveseim! A borsó nagyon beérett és ha keménven bánunk vele. köny- nyen elszórja a magját. Szóval csak csinján. A REGGELIT úgy nyolc óra táján helyükbe vitte a kocsi. Az igáskocsis nirvánákkor le­tett a tábla sarkára két nagy kupa friss ivóvizet. Nyári vakáció A LÁNYOK vidáman pereg­tek le a vonat lépcsőjéről.. — Gyerünk, kérem! Gye­rünk! Egy perc tartózkodás. — Siettette őket a kalauz mi­közben villámgyorsan lesegí­tette a bőröndöket. Bohus Menyhért, a gazdaság növény térni oszló brigádvezető­je úgy állt a sorompó végénél, mint a cövek s egy hadvezér tekintetét példázta, ahogyan végigtekintett, a zsibongó ha­don. Harminc lány egy raká­son majd annyi, mint egy fára való verébraj. A csipogás szin­te olyan, mint a verebeké. Mikor a vonat tovább trüsz- költ, Bohus bácsi megreszelte a torkát és brigádvezelői hang­ján rikoltotta. — Az egyetemi elvtársnők, akik a gazdaságba érkeztek, nduljanak utánam. Azzal sar- konfordult és hosszú lépések­kel baktatott a gazdaság irá­lyába. A lányok csorogva, vi- íáncolva utána. Az igazgató meleg szavakkal .idvözölte őket és többször ki- ;melte azt a helyes, országépítő izándékot. mellyel az eayete- ni fiatalság szívesen kiveszi •észét a gazdasági munkából. — Kívánom, hogy az elvtárs- íők jól érezzék magukat kö­töttünk. — fejezte be a lelkes izavakat és sorra lekezelt a ánvokkal. A szállásuk tiszta vod. mint i patyolat A vacsora ízletes , repülővágányt helyeznének el Vannak esetek, amikor né­mi önállósággal, ügyes kezde­ményezéssel sokszázezer forin­tot takaríthatnának meg. lg.s van ez az említett 41 kocsi esetében is. 1 A zárt vagonok­ban égetett magnezit érkéz,ett A magnezitet csak zárt helyen lehet tárolni. A telepen azon­ban semmi fedett hely nem állt rendelkezésükre. Töpreng­tek, mit lehetne tenni. Igen egészséges ötlet születeti : elha­tározták. hogy 2 nap alatt sa­ját erőből mintegy tízezer fo­rintos költséggel egy fedetl helyiséget építenek. A központ elutasította azzal, nem készít­hetik el, mert az „beruházás” és így nem járulnak hozzá. Mit tehettek? Egyik fedett csarnokból 52 millió forint értékű, ládába ra­kott ércet kipakoltak a sza­badba, hogy helyet biztosítsa­nak a magnezitnek. Igen ám, de a csarnok a régi formájá­ban nem felelt meg az anyag befogadására. Belső vasvárral és lemezfallal kell megerősí­teni. Ez a munka és az ener­gia nagyjából elég lett volna a szükséghelviség készítéséhez. A kirakás késése miatt mint­egy félmillió fekbért kell fi­zetniük, s bogi' a szabadba ki­rakott különleges ércben men mi kár keletkezik, azt egyelőre senki nem tudja megmondani. És mindezt elkerülhették volna, ha a KAV-telen dn]gn- 'pzói rohammunkával felépítik ► a szükségesamokot.. Több munkás és több gép kellene ! Sok gond oka, hogy nincs elég 'rakodómunkás. A telep kiváló ‘ törzsgárdával rendelkezett, de ► ezek az emberek nagy része [más munkaterületre ment át. ► Maradtak volna, ha jobban tö- [rődnek a szociális és eoyéb jo-’ • a os igényeik kielégítésével.; [Következménye: sokszor azért: .néni tudnak időben kirakódni,; [mert nincs elég rakodómon-; [kás. Időnként a vasút segédke-• ►zik — saját, érdekében is —[ [a kirakodásnál. A gondon le-: ► betett volna segíteni adott esc-; [lekben alkalmi munkások be-. ► állításával is. A telep, erre; [nem kapott engedé1yt, sokezer: . forintos fekbért fizettek, ame-; ■lvet néhánvszáz forint bér ki-1 [fizetésével elkerülhettek volna, j ■Szerencsére ez a kötöttség most:5 [ már megszűnt, pár napja a vál­lalat eneedélvt adott a telep-1 nek, hoev adott esetben alkat- ] mi munkások segítségével vé-> [gezhesse a kirakódást, Ezx [azonban kevés segítség. A te-> ■lepnek a megnőtt, igények ará-\ • nuában több gépre, több műn-* [kasra van szüksége, a felada-t tok nagyobb önállóságot óhaj-l tanok a. telep vezetői részére,\ s szükségessé vált a. vasúti pú-? lya bizonyos mértékű korszc-> rüsítóse, esetleges bővítése. > Csorba Barna > Csendháborítók Nyugalmas délután volt, az asszonyok kinn üldögéltek, beszélgettek, horgoltak a pá­don, amikor szinte megretten­tette őket a vad ritmus. Torz, pokolian erős hangorkán zú­dult. a szorosan egymás mellé épült bérházak közé. A Kilián északi házak egyi­kének emeleti ablakából áradt ki a vad twist. Az ablak alatt fiatal fiúk' álltak, s állítólag élvezték a rettenetes zsinatot. Pillanatok alatt megbotrán- Icozó arcok jelentek meg az ablakokban. A szemközti ház­ban lakó házmester néni az asszonyok méltatta tikod ásd t tolmácsolva, oda is ment a zajos ablakhoz, s beszólt: — Gyere csak ide, fiam! — Nem vagy oh: itthon — hangzott ki az arrogáns vá­lasz. — Dehogy' nem vagy. Vedd csak halkabbra azt a magnót, vagy mit, mert. itt éjszakás műszakban dolgozó bányá­szok alszanak. Ne zavard őket. — Azt csinálok, amit aka­rok este. tíz óráig — kiáltott ki a fiú, s ha lehat, tnegin- Icább felerősítette a zenét. Az emberben felforr a mé­reg, ha belegondol, hogy ez a fiú, aki kényelmesen, gondta­lanul tölti a nyári szünidejét, éjjel jól alszik, nappal csak arra van gondja, hogyan üsse agyon az idejét, ilyen kifeje­- A makaróni nem tartozik ; I x nemzeti inyességeink tar­ka csokrétá.iába. Főtt tészta kedvelő népünk azonban az 'olasz géniusznak c rémekét •már évszázadokkal korábban [szívébe zárta és ifjabb nemze­dékünk teljes joggal hiheti, [hogy a gulyással, tarhonyával ■ és a csárdással együtt a cső­tésztát is a magyar szellem •ajándékozta a világnak. Jóma­gam is minden változatában [nagy tisztelője vagyok e finom- ■ságos népi eledelnek. Sajna, az [utóbbi időben egy egész világ ■van bennem összeomlóban, [mert a makaróni — bármily -elsőrendű konyháról is tálal­ták légyen — egyre inkább el­veszti sok évszázados történel­mi küllemét és főzés közben [valami felismerhetetlen hibrid ■alakját ölti. Miután azonban a kultúrem- • ber számára az ótelfélc nem­csak okszérű takarmány, ha- -nem gasztronómia is, nem vol­tam rest, és utánajártam a do­bognak. Tapasztalt, idős házi­asszonyokat kérdeztem meg. [Egyik nénike a makaróni tény- . leges tojás tartalmára tett erő­ben tamáskodó célzásokat, A .másik az atommal és az űrha­jóval hozta szoros oksági ösz- .szefüggésbe a makaróni előny­telen alakváltozását. Egyelőre .azonban egyik magyarázatot ■sem fogadtam el. Markánsan emlékeztem ugyanis, hogy a .katonaság időtlen-idők óta ■szervíroz — mégpedig tojás .nélküli — makarónit, mely azonban küllemét szilárdan ;megtart.va vándorol a kondér- ból a csajkába Az ok tehát ;,.nem ez, újra nem ez”. Ezután .elővettem Strigúla Márton A makaróni és a cérnametélt sze- .repe a szocializmus építésének kezdeti szakaszában című alap­szállítók késése miatt lényeges a lemaradás. Biztatók, hogy a választék már ebben a negyed­évben is lényegesen bővül és a negyedik negyedév végére a problémák rendeződnek. Sok­kal kedvezőbbek a viszonyok a különböző . kombájnoknál. így a szovjet gabonakombájnok első félévi szállítását, május 31-ig befejezték. A második félévben további száz darabot juttatnak cl a megrendelők­nek. A silókombájnokkal sincs semmi nehézség. A talaimüve- lő gépek készlete is teljes. Nagyobb baj az, liogj' vető­gépekkel még csak 70 igénylőt tudtak kielégíteni, s még to­vábbi kétszáz darab a szük­séglet. Megyénkben a közeljövőben öt tízezer férőhel3>es és öt óévenként ötezer férőhelyes to­jóház épül. Ezeknek géppé1 való felszerelését az AGROKER-re bízták. Viszont a TSZ-Beruhá- zási Iroda többszöri tárgyalás és levélváltás ellenére sem ad­ta le igénylését és így félő, bogi’- a megrendelés késleke­dése miatt a vállalat nem tudja majd teljesíteni megbíza­tását. Bódvaí Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom