Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-08 / 184. szám

Csütörtök, JOGS, augusztus SgZAKIWAGYARORSZAa Kenyérgaltssia onsiláfásuiib síapvető Altétele: Intenzív bűzét termelni, intenzív körülmények között! Népgazdaságunk, illetve el­sősorban a falu egyik legfonto­sabb feladata, hogy néhány éven belül, — s a lehetőségek­hez képest minél előbb — any- nyi kenyérgabonát termeljünk, amennyi elegendő az egész or­szág ellátásához. Ismeretes, hogy hosszú évek óta csak szá­mottevő mennyiségű importbú­za segítségével tudjuk biztosí­tani az ország kenyerét. Ez károsan befolyásolja, lassítja fejlődésünket, tetemes valuta- mennyiséget von el, amelyet más fontos szükséglet kielégí­tésére fordíthatnánk. S mind­ezt akkor, amikor minden adottságunk, lehetőségünk megvan, s egyre inkább meg­van ahhoz, hogy önellátók le­gyünk, hogy nagyobb hozzáér­téssel, a rendelkezésre álló ag­rotechnika, gépek segítségével növeljük a termésmennyiséget. Az egyik ilyen fontos felté­tel, hogy néhány esztendő óta bőven termő, intenzív búzafaj­tákkal rendelkezünk. Olyan búzafajtával, mint a Bezosztá- ja 4-es, amely egyes vidékein­ken azonos talajban, azonos körülményeik között. 50—100 százalékkal több termést biz­tosít holdanként, mint a ha gyománuos, leginkább elterjedt hazai Bánkúti fajta. Azonban mindeddig nem éltünk megfe­lelően a lehetőségekkel me­gyénkben sem. Miért osztanak meg a véleményei! ? Megyénk egy évi kenyérellá­tásához körülbelül 13 000 va- gonnyi kenyérgabona szüksé­ges. Ez évben — az előzetes számítások szerint — csupán mintegy ötven százalékát ter­meltük meg a szükséges meny- nyiségnek. Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni az idei rendkívül szélsőséges időjárást, a zord telet. 25 000 holdnyi őszi búzavetésünk ki- fagyott, s nem telelt, nem fej­lődhetett optimálisan az őszi kalászos megyénk déli vidé­kein sem. Mégis, a tapasztala­tok «alapján azt kell monda­nunk, hogy a jelenleginél na­gyobb kenyérgabona mennyi­séget termelhettünk volna, ha szakembereink, a termelőszö­vetkezetek vezetői és nem utol­só sorban a tsz-tagság egységes álláspontot képviselne az in­tenzív búzafajták termelésé­ben. Azonban ez ma még ko­ránt sincs így. Az utóbbi napokban számos szakemberrel, tsz-vezetővel be­szélgettünk: miért oszlanak meg a vélemények, miért nem kedvelik egyes helyeken a na gyobb terméshozamú intenzív búzafajtákat. A beszélgetések álapján a következő — kevés kivétellel általánosítható — vé­lemény szűrhető le: számos közös gazdaságban még ma is, gyakorlati tapasztalatokat nél­külöző bizalmatlanság övezi az intenzív búzát. S a kifogások? — Miért pocsékoljunk 150— 160 kilogramm vetőmagot egy- egy holdra? — Nem szép. nem olyan mu­tatós a búzatábla, ha végigné­zünk rajta, nem olyan, mint a Bánkúti. — Miért, használjuk el ..fö­löslegesen" azt a sok műtrá­gyát? — És valamennyi tárá­sunkban ah ad több elvan közös gazdaság, ahol évek óta megta­karítják a vetőmagot, a műtrá­gyát. nem tartják be a vetésnél az előírásokat, a mólvsóget, a jó magtakarást, ta1 aielőkészí­tést. És az eredmény? — Ugye, alig termett többet epy-két mázsával, kár bajlód­ni vele... A többtermelésre törekvő, a gazdálkodáshoz értő termelő­szövetkezeteinkben azonban egészen más, reális a véle­mény. Ebben az évben a búzaveiés terület G7 százalékán intenzív búzát termeltek a szerencsi járásban. Részletes eredmé­nyek még nem állnak rendel­kezésre, azonban máris bizo­nyos, hogy a szokásos 2—3 mázsás általános többlethozam ez évben is az intenzív búza javára dönti a mérleget. Ez azonban csak az általános, át­lagos számítás. Ebben benne foglaltatnak az olyan közös gazdaságok is, amelyek meg közelítően sem törődnek a megfelelő követelmények biz­tosításával. S azok is, ahol 6— 7 mázsával, nem egy esetben 100 százalékkal magasabb az intenzív fajta holdanként! ho­zama, mint a hagyományos Bánkútié. A tiszaladányi Magyar Róna Termelőszövetkezetben az idéú 30 százalékban Bezosztája 4-et termeltek. Van olyan táblájuk, ahol a holdanként! termés dóri a 20 mázsát, átlagosan pedig 100 százalékkal magasabb .. termésátlag, mint a hagyomá­nyos fajtáké. Ehhez hadd kö­zöljük még K. Nagy Ferenc elvtársnak, a tsz elnökének megjegyzését; — Ugyanolyan minőségű ta­lajba. ugyanolyan, holdanként 2 mázsa, műtrágyamennviség- gel termeltük mindkét fajtát. S ma tsz-tagjaink azt mond­ják: milyen jó. hosv rátok hallgattunk... Mert még az el­múlt évben is lebecsülték a Bezosztája 4-et. — Hasonló a vélemény a csobaji, a taktabá- ji, a tarcali közös gazdaságok­ban is. Tersánszky elvtárs azonban hozzáfűzi, hogy a felső, dombos területeken fekvő tsz-ek egyi- kében-másikában valóban nem tudnak intenzív körülményeket teremteni az intenzív fajták termeléséhez. S lehetséges, hogy néhány évig e helyeken a járás vetésterületének el­enyésző részén — még marad a hagyományos fajta. — Mi úgy emlegetjük, osztá­lyozzuk a isz-eket: rossz búza­termelők — jó búzatermelők. S ahol szubjektív okok eredmé­nyezik a tartózkodást, ott be­szélgetünk a tez-vezetőkkel, szakemberekkel, s közös járási értekezleteken elmondatjuk a tiszaladánviakkal, csobajiak- kal az 6 véleményüket, tapasz­talataikat. Ez a legjobb meg­győzés. gyázás, különösen a pétisó ada­golása. Itt feltétlenül meg kell említeni, hogy ma még műtrá­gyából nem áll rendelkezé­sünkre optimális mennyiség. Azonban évről évre többet ter­melünk, többet kapunk. Az in­tenzív búza a műtrágya min­den kilójáért többszörösen fi­zet. Ezért érdemes gazdasá­gossági számítást végezni: ho­gyan járunk jobban, s a ren­delkezésre álló műtrágya mennyiséget úgy osztani el, hogy az intenzív búza feltétle­nül többet kapjon, esetleg más növényfcleségek rovására is. Itt csak a legfontosabb kö­rülményeket soroltuk fel, hi­szen a termelőszövetkezetek mezőgazdászai valamennyien ismerik már az intenzív búza termelésének szakmai összete­vőit. A legfőbb, a legfontosabb azonban, hogy azokat mara­déktalanul alkalmazzák is. Csak így szűnhet meg a még tapasztalható idegenkedés. Ez kell. ez szükséges, mert egyet­len lehetőség ahhoz, hoyv mi­nél gyorsabban megoldjuk ön­ellátásunkat. s 2—3 é”on belül megyei szinten elériiik a 13—13.5 mázsás holdanként! termésátlagot! Barcsa Sándor Csaknem egymillió forinttal csökkentették az önköltséget a Tiszai Vegyikomöinátban A Tiszai Vegyikombinát Lakkfesték és Műgyantagyárá­ban a folyamatos termelés mellett komoly, tudományos kutatásokat is végeznek. Ezzel a fontos munkával két évvel ezelőtt Ivánfi Jenő, Szűcs Im­re, Bíró Dezső és Kiss Lajos vegyészmérnököket bízták meg Feladatuk, hogy új fes­tékfajták előállításával, a mi nőség javításával, és a gazda­ságosság növelésével a fiatal üzem termékei mielőbb kere­sett cikkek legyenek a külföl­di piacokon is. A gyár vezetői külföldi szakirodalommal ellá­tott műszála könyvtárat és jól felszerelt laboratóriumot bo­csátott rendelkezésükre, mun­kájukhoz pedig hathatós segít séget kapnak a Debreceni Kossuth Fajos Tudományegye­tem, a Veszprémi Vegyipari Egyetem és a Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem kü lönböző tanszékeitől. Exportra dolgozik a L idi Fűrészüzem Az Északmagyarországi Fűrészek ládi fűrészüzemében dolgozzák fel a Szovjetunióból importált fenyőárut és a bükki erdőkből kitermelt ún. lombos rönköket. A fenyőrönköt gyü­mölcsös ládának dolgozzák fel és exportálják Görögországba, Olaszországba, Izraelbe és Egyiptomba. fizok a bizonyos intenzív körülmények Új tüzelési eljárás a martinüzemben A Lenin Kohászati Művek martinüzemében a Miskolci Tüzeléstechnikai Kutatóintézet munkatársaival karöltve nem­régiben új tüzelési technoló­giát dolgoztak ki. Eszerint az olaj porlasztásához is a sok kai olcsóbb földgázt használ­ják. Az új eljárást már két kemencénél üzemszerűen ki­próbálták és az a gyakorlatban jól bevált. Fokozatosan a töb bi kemencénél is bevezetik. — A TISZAI Vegyikombinát nagyüzemi KISZ-bizottsága szocialista szerződést kötött a műtrágyagyár szerelési mun­kálatain dolgozó ifjúsági brigá- doklcal az óriáskompresszorok határidő előtti felszerelésére. A szerelők többek között vál­lalták, hogy az ammóniák- gyártó csarnok három mosó­blokkját, valamint az óriás­kompresszorokat az előírt ha­táridő előtt fél ■ évvel, illetve három hónappal felszerelik. A közös cél és összefogás máris eredményesnek bizo­nyult. A bauxitvörös alapozó festék és a Wallkyd falfesték gyártási technológiájának mó­dosításával nemcsak kiváló minőséget értek el, hanem az önköltséget is jelentősen csök­kentették és ezzel a két fes­tékfajta készítésénél évente csaknem egymillió forintot ta­karítanak meg. Kósa Pál igazgató újítása ez a kábeldaru. 200 méter fesz­távolságú, 25 méter magas emelőmagasságú, 3 t. teherbírású villamosdaru üzembehelyezésével megszüntették a szálfamoz­gatásnál a nehéz fizikai munkát és a balesetveszélyt. A daru a telep egész rakterületén felhasználható. Üzemi lapjaink írják Tecimikai konferencia Diósgyőrött — , Hárommilliós beruházási lemaradás Ózd vidékén — 44 ezer forint jutalom Ha télen írhattunk arról, hogy a nagy hideg megnehezí­ti, hátráltatja a gyárak, épít­kezések és bányák dolgozói­nak előrehaladását, most a fordítottjáról, arról a tikkasz­tó hőségről lehet beszélni, amely ugyancsak próbára tesz embert és gépet egyaránt. Hogy ebben a verítéket fa­kasztó küzdelemben mily de­rekasan helytállnak kohászok, gépgyártók és bányászok,_töb- bek között arról is beszámol­nak a hét elején megjelent üzemi lapok. A Diósgyőri Munkás ß szerencsi járás szaksmSiereáiiek tapasztalatai Tersánszky György elvtárs- sal, a szerencsi járás főagro- nómusával beszélgettünk hosz- szasabban az intenzív búzafaj­tákkal kapcsolatos tapasztala­tokról. Az első vélemény: — Intenzív búzafajtát, első­sorban Bezosztája 4-et terme­lünk kenyérgabona vetésterü­letünk túlnyomó részén. Min­denütt, ahol biztosítani tud­ják a megfelelő intenzív kö­rülményeket. Több termelőszövetkezetben emlegetik a gazdaságosság szempontját. Ha csak két má­zsával terem többet egy-egy hold föld az intenzív fajtából, érdemes-e termelni, hiszen anyagilag nem nyer rajta a termelőszövetkezet. Több vető­mag, esetleg több műtrágya szükséges. (Bár a hozzáadott műtrágyamennyiség ma még általában egyforma, nem tesz­nek különbséget fajta-fajta között, még Tiszai adányban sem.) Ez igaz, azonban az a holdankénti 2 mázsa százezer holdnál már 2000 vagonnyi mennyiséget jelent Ez is je­lentős, ha a többtermésről, az önellátás biztosítósáról van szó. Azonban a két mázsa a legminimálisabb mennviség. Ezt a hozzáértően gazdálkodó közösségek példái érdemlege­sen bizonyítják. De azt min­denképpen meg kell érteni, hogv az intenzív fajta intenzív körülményeket igényel. Legfontosabb a telni minő­sége és megfelelő előkészítése. A szerencsi járásban feltétle­nül gondoskodnak arról, hogy a vetőmag október első felé­ben földbe kerüljön méghozzá úgy. hogy szántás után a talaj legalább három hetet érjen, pihenjen. Feltétlenül iirvelni kell arra is. hogv mélyebbre kerüljön a mao. mint a hagyo­mányos fajta. Ez elcnaedhrtet- lonül szükséges a vegetáció si­keres megindulásához, a nö- vénv feilődéséhez. Általában az a szakemberek véleménye, hogv a termelőszö­vetkezetek mezőgazdászai fel­tétlenül legyenek ott az inten­zív búza vetésénél. Igv nem fordulhat elő. hoey káros ta­karékoskodásból kevesebb ve­tőmag kerül a földbe a kelleté­nél. s hozzá nem értésből el- miilssztiák a szükséges agro­technikai eliárásokat. Másik igen fontos kérdés; a műtrá­Pazarlás, hanyagság Miskolcon a Kun Bóla és a nem utca sarkán látható ez a törme­lékhalmaz. Valamikor (nem Is olyan réj;en) ezek méc ép beton­csövek voltak. A csatornaépítők — úpy látszik, fölöslegesnek tar­tották elszállításukat — környék gyermekeire bízták ez.ek el­pusztítását« Még liárom-négy ép rsó található a környéken, leg­alább ezeket mentsék meg! Foto; Sz. Gy, megeleveniti azt a nagyszerű helytállást, példamutató, ered­ményes fáradozást, amely napjainkban tapasztálható a megrongálódott I. sz. kohó át­építésének meggyorsítása, üzembeállítása érdekében. Ér­dekes cikket közölnek a ter­melés feltételéről és a munka- fegyelem megszilárdításáról, beszámolnak a napokban meg­tartott technikai konferencia tapasztalatairól, A „Becsületes munkát — lelkiismeretes ve­zetést” címmel írt cikk rész letesen elemzi Vatkó Márton elvtársnak, a gyár Kossuth-dí- jas igazgatójának beszámoló ját és utal arra is, hogy ! résztvevők 18 csoportban be­szélték meg azokat a konkrét tennivalókat, amelyek egy- egy gyáregység, illetve üzem jobb munkáját, előrehaladá­sát eredményezheti majd Számszerű adatokat is közöl­nek a termelési tervek és termelékenységi mutatók ala­kulásáról, kiemelve a legfon­tosabb termékek helyzetét. A lap teljes oldalon foglalkozik az üzemek művelődési helyze tével és érdekes útijegyzetet közöl a Bartók Béla Művelő­dési Ház igazgatójának tollá ból, németországi útjukról. A Borsodi Bányászban Sorsukra várnak a nyugtalan forintok címmel kritikai cikk olvasható az Özdvidéki Szén- bányászati Tröszt beruházási és felújítási tevékenységéről. A cikk közlése időszerű és helyes, hiszen mint kitűnik, 3 niillió forintos lemaradás ta­pasztalható a tröszt beruházá­si, illetve felújítási munkái­ban. Pufcnokon például a trafó építésénél több mint 124 ezer forint az adósság. Királdon 2 millió 100 ezer forintos beru­házásból mindössze 1 millió 400 ezret használtak fel. Som- sályon ugyancsak meghaladja az egymillió forintot a beruhá­zásoknál tapasztalható lema­radás. Borsodnádasdon pedig az 1963-ra esedékes 1 millió 250 ezer forintos költségből napjainkig egy fillért sem használtak fel. A tröszt terü­letén egyébként egyetlen olyan bányaüzem van — Farkas­lyuk —, ahol a beruházási é* felújítási munkák körül nem lehet fogyatékosságokat ta­pasztalni. A lapban olvashatunk még a bányák anyagellátottságának helyzetéről, a bányásznapi elő­készületekről és az átszervezé­sek jelentőségéről. Az Ózdi Vasas hírül adja, hogy a kohászati üzemeknél gyárréízlegenként értékelték a munkabrigádok második negyedévi teljesítmé­nyét, s ennek során nyolc gyárrészlegből a két-két leg­jobban dolgozó brigád tag­jait megjutalmazták. A helye­zést elért csapatok között ősz- szesen mintegy 44 ezer forint jutalmat osztottak szét. Ugyan­akkor az első helyezettek el­nyerték a szakszervezeti bi­zottság vándorzászlaját is. Ér­demes megemlíteni^ hogy a nagyolvasztóműnél az öntő­csarnokban dolgozó Filipcsin Károly, a martinacélműben Molnár Mátyás, a durvahen­germűben pedig 79 kollektíva közül Varga Aladár lemezsori előhengerész 29 tagú brigádja bizonyult a legjobbnak. — pá — Borsodból szállítanak zsupszalmát Borsod megye homokos ta­lajain, Károlyfalva, Pamlény, Telkibánya környékén az idén is jelentős területen termeltek rozsot. A többszáz holdas rozsvetés nagyobb részét kéz­zel aratták le, mert erős, ma­gas szárát zsupkészítésre az idén is felhasználják. A zsup- szalma nyerésére a rozsot kéz­zel csépelik ki, hogy szalmája ne törjön össze. A zsúpot számos helyen használják még most is. Bár a házépítkezéseknél már teljes egészében kiszorította a cse­rép, s az utóbbi tíz évben Bor­sodban nem is épült zsuptetős ház, a tsz-ek szerfás építkezé­seinél, a nyári, állattartásra szolgáló istállóknál még ma is használják, elsősorban azo­kon a helyeken, ahol kevés a nád. Igen érdekes a zsúpnak az iparban történő felhasználása, Ä MEK Borsod megyei igazga­tósága az abaúji rozstermelö községekben. mintegy 700 má­zsa, 10 ezer köteg kézi cséplé- sű zsúpot szerződött le a Váci Csőgyár részére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom