Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-03 / 180. szám

HÍREK «■DmumHiiiiuimiuuiiimiiiiiuiiiuuiil A dolgozók érdekében A Tiszai Vegyikombinátban e héten kezdte meg működé­sét az ország egyik legkorsze­rűbb üzemorvosi rendelője. Az új egészségügyi épület IS he­lyiségből áll. Ezekben üzemor­vosi rendelő, bőrgyógyászati, fogászati, valamint röntgen és laboratóriumi szakrendelés kezdi meg munkáját. Az épü­letben kapott helyet a gázana­litikai laboratóriummal, vas­tüdővel és központi riasztó­szolgálattal felszerelt gázmen­tő állomás is. — A SZENTSIMONI KISZ fiatalok elhatározták, hogy az aratási munkákban segítik a kevés munkaerővel rendelkező Haladás Termelőszövetkezetet. A fiatalok már eddig 30 hol­don rakták keresztbe az arató­gépek mögött a kévéket. — VAGONSZÁMRA készí­tik télire az uborkasalátát és a zöldbabot a miskolci hűtőház mirelit üzemében. Zöldbabból a tervezettnél 15 vagonnal töb­bet, uborkasalátából pedig mintegy 32 vagonnal dolgoznak fel. Rövidesen megkezdik a tök tartósítását is. Barackot és málnát a gyenge és aprószemű termés miatt a tervezettnél ke­vesebbet dolgoztak fel. — A MISKOLCI Városi Közegészségügyi-Járványügyi Állomás felhívja a külföldre utazók figyelmét, akiket himlő elleni oltásban kell részesíteni, hogy a miskolci lakosok augusztus 5-től kezdődően szombat, vasárnap kivételével — naponta 9—12 óra között a Bajcsy-Zsilinszky u. 13. sz alatt a II. emeleten jelentkez­zenek oltásra. — „MAGYAR népművészet" címmel kiállítás nyílt a buda­pesti műcsarnokban, amelyen többek között egy mezőköves­di matyó szobát is kiállítanak. A matyó szoba berendezéséhez Gari Margit néni, mezőkövesdi asszony adott szaktanácsokat. — A LILLAFÜREDI SZOT- üdülőben az év eleje óta mint­egy négy és félezer dolgozó töltötte szabadságát. A május­ban megkezdődött nyári idény­ben eddig 1860 beutalt élvez, te a Palota Szálló kényelmét. A nagy kánikulában a strand­medence máskülönben hideg vize is annyira felmelegedett, hogy alkalmas volt a fürdő­zésre. — ERDŐTÜZEKET okozott a kirándulók égve eldobott cigarettavége Tapolca közelé­ben, a bodrogkeresztúri erdő­ben, valamint a Miskolc köze­lében levő Csergős tetőn. A fák szerencsére egyik helyen sem fogtak tüzet, s az idejé­ben kivonult tűzoltóságnak az égő avart sikerült elfojtania Két új filmet mutattak be csütörtökön a miskolci mo­zik. Bányász témájú magyar filmdráma az egyik, nyugat­német erkölcsdráma a másik. A magyar film, a Bálvány Gergely Mihály diósgyőri szár­mazású író forgatókönyve alapján, Mamcserov Frigyes rendezésében, Hegyi Barnabás fényképezésével készült. A szerző olyasmit akart elmon­dani, hogy a mesterségesen, mondvacsinált hősök a mi társadalmunkban legfeljebb ideig-óráig maradhatnak fel­színen, sorsuk az elkerülhetet­len bukás. A hősiesség és gyávaság problémája örök téma az alko­tóművészek számára. Ebben a filmben is egy bányaomlásnái vált „hőssé” a fiatal Baksa Jóska. Legalábbis azok szá­mára vált hőssé, akik kívülről, az omlás túlsó oldaláról néz­ték az eseményeket, és dolgoz­tak a beszorult három bányász kiszabadításáért. Baksa Jóska pedig nem volt hős. Sőt na­gyon is gyáva volt. És főleg gyáva volt ahhoz, hogy ezt bevallja, hogy visszautasítsa a hősnek járó megkülönböztetett tiszteletet és kedvezményeket, és megmondja az igazat Verá­nak, a kis bányaírnoknak, aki szinte egyformán szerette őt és kebelbarátját, Mikó Ba­lázst, de a „hősséválás” után teljesen mellépártolt. Oktalan hősködés jelzi további életút­ját, majd olyan borzasztó ver-, senyre hívja ki a barátjából szerelmi vetélytárssá lett Mi-| kó Balázst, amely csak tragi­kusan végződhetik: Baksa Jo- zsó egy elhagyott, beomlott bányarészben a rázúduló kő vek alatt leli halálát. Ez lenne a meséje a Bál vány-nak, azonban a történet időnként annyira elkalando­zik, olyan meghökkentő for­dulatokat vesz, hogy semmi­képpen sem tükrözi a magyar bányászéletet, hanem akarva- akaratlanul különböző nemze tiségű filmek motívumait jut tatja eszünkbe. Amolyan ipa­ri munkássá lett duvad ez a. Jozsó, aki hat deci pálinkát egy pillanat alatt leereszt a torkán, virtuskodik. verekszik, s annyira gyenge jellemű em­berként áll előttünk, hogy tra­gikus halála sem tud megdöb­benteni, legfeljebb a film al­kotóin csodálkozunk, hogy a maguk teremtette feszültséget csak ezzel az olcsó megoldás­sal: az öngyilkossággal egyen­értékű tragikus halállal tud­ják feloldani. A főszereplő Baksa Jozsó alakjában Kiss Gábor miskolci színészt látjuk, a másik két főszerepet Madaras József és Töröcsik Mari alakítja. Ugyancsak öngyilkossággal végződik a nyugatnémetek filmje, A lány és az államügyész is. A film első harmadában rendkívül izgalmas társadalmi erkölcsrajz. Egy anya nemcsak eltűri, hogy lánya váltogassa szeretőit, de erre még lakását is rendelkezésre bocsátja, és nyu­godtan végzi háziasszonyi te­endőit a konyhában, vagy a lakás más részében, amíg lá­nya férfi vendégeit fogadja a másik szobában. Kerítéssel vá doltan áll a bíróság előtt, ahol a szigorú államügyész javasla­tára egy évi börtönre ítélik. A tárgyalás ábrázolása re- mekbesikerült filmművészeti munka. Elég éles társadalom­bírálatot is ad, jól körülraj­zolt jellemeket sorakoztat fel és különösen hatásosak, sokat­mondók a nagyszerű premier- plánok. A későbbiekben azonban el­laposodik a film története Az államügyész beleszeret a romlott lánykába, otthagyja miatta családját, tisztes pol­gári otthonát, kiszabadítja az anyát a börtönből, és már oda akar költözni a lány anyja la­kásába, amikor az általa koráb­ban elindított hivatali akció eredményeként az ifjúságvé­delmi szervek eljárást indíta­nak a lány és az anyja ellen és éppen őt találják a lánnyal. A mama útja visszavezet a börtönbe, az ügyészé, ki tud­ja hová s a lány a metró egyik szerelvénye elé veti magát. Azonban amíg idáig eljutunk, a történet második és harma­dik harmadában igen sok ön magát ismétlő jelenet, érzelgős fordulat tanúi lehetünk, és szinte az egész film olyan az azonos szereplők ellenére —, mintha az első harmadá­ban, valamint a második és harmadik harmadában két teljesen különböző filmet, két egymástól eltérő koncepciójú alkotó művész munkáját lát­nánk. (hm) ffalmajiabkal a Hortobágyon Miért okait öngyilkos lenni ? Ruhaszínű füst... Nem füstszínű ruhaanya­got, hanem különböző szí­nű füstöt produkáló.cigaret­tákat hoz forgalomba az egyik angol dohánygyár. Az angol nők állítólag el van­nak ragadtatva az újdon­ságtól, mert mindig a ruhá­juk színe szerint válogathat­ják meg a cigarettájuk füst­jét. Vajon ez az újfajta füst milyen füstölgésre készteti az angol férjeket? — HÁROMSZÁZEZER csi­bét keltettek az idén a sáros­pataki baromfikeltető állomá­son. Ebből kétszázezret a kör­nyék termelőszövetkezetei ne­velnek tovább. A keltetőállo­más teljesítette éves tervét, s augusztusban már terven fe­lül üzemel; Ezt kérdezték a rendőrsé­gen, amikor bevitték a miskol­ci Béke térről, s most ezt kér­dezték az ügyészségen, ahová panaszával irányították. A 39 éves hadirokkant em­bernek könnybelábad a szeme, miközben szomorú helyzetét elbeszéli. Tiszta, sötétkék ruhá­ba öltöztetett kisfia ott ül mellette a székein, s nagy, fe­kete szemeit eltakarja időn­ként. amikor nem birja már nézni szegény apját. Három gyermeke van Faze­kas Elemérnek. Ez, a nyolc­éves fiúcska, egy hatéves kis­lány, s most három hete szüle­tett a harmadik fiú. — Csak könnyebb munkára vagyok alkalmas rokkantsá­gom miatt — meséli az apa. — Ezért nem tudok sok időt töl­teni egy munkahelyen, most is lejárt a szerződéses munka- viszonyom a kollégiumban, ahol eddig dolgoztam. Az el­helyezkedésben nekem segíte­nek a tanácson, megmondták, csak menjek, ha valahol lete­lik .. . csak a lakás, az rette­netes, amit ott tettek velünk... — Mondja csak elölről — biztatja az ügyész. — Kora tavasszal özvegy Szervacsek Istvánnénál (Te­temvár középsősor 151. szám alatt) kaptunk lakást. Aján­lották. Havonta 200 forintot fizettünk a konyháért. Tessél megnézni, elismervény is van a lakbéi-fizetésről — mondja, s kis cédulákat rak ki az asz­talra. — Azt mondta a háziasz- szony, hogy az Ur küldött minket hozzá. Ha megtérünk, még a lakást is ránkiratja. — És maguk? — Hát kérem, mi jártunk is egy ideig, vagy két hónapig a hívőkhöz. Hetenként há­romszor, minden csütörtökön pedig ott, a lakásban jöttek össze. — Ott minek? — kérdezi az ügyész. — Tetszik tudni, ott volt az ördögűzés. Azt Kaderják test vér csinálta. Restaurálják ' „' ~ vvSí.á.* i im mh%. l' ss, Ü ti & ÉHééítí lÉs É Ü a monoUi Kossuth Tsz udvarában található regi kastélyt. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség tervei alap­ján végzik a renoválást. Az épület új tetőt kapott, s ké-' sőbb kulturális célokra használjál«. Megmutatta, hogyan, mit csinált, s elmondta, hogy a bűnös fekszik, zokogva vonag­lik a földön, miközben kiverik, kiűzik belőle az ördögöt. — A gyerekek is jártak a gyülekezetbe? — Jártak. Kisfiam, mondd csak, mit tanultál ott? — Elsodoort gyeerekeek jööjjetek... — húzza az éne­ket a kisfiú, s végig elmond­ja, mint a leckét. — Ott kezdődött a baj, ami­kor mi nem akartunk járni az imaházba — folytatta a sze­gény ember. — Kipakolt min­ket az öregasszony. A rendőr­ség visszahelyezett, de amikor feleségem kórházba került a szülészetre, megint csak kitet­te a holminkat, s nekem a két kisgyerekkel az állomáson, s össze-vissza kellett aludni. — Csak ez volt az ok? — Csak. Megmondta, ördö­gök nem lakhatnak a lakásá­ban. Ha mi nem térünk meg. pusztuljunk onnan! Nekem kérem nincs a véremben az, meg nem is érek rá oda járni, nem is akarok... nem ne­künk való... Ezért akart hát Fazekas Elemér öngyilkos lenni. Ezért, mert a „szeretet”, az „önfelál­dozás” jegyében élő szekta tagjai kivetették gyermekei­vel együtt a szabad ég alá, s még a néhány napos pólyásra se voltak tekintettel. Szervacseknénak lánya és veje is segített Fazekasék ki­pakolásában. De a túlbuzgó hívők elfeledkeztek arról, hogy nálunk törvények is> van­nak, s a magánlaksértést, kü­lönösen, ha több személy kö­veti el, súlyosan büntetik. Az ügyészség vádat emel özv. Szervacsek Istvánná el­len. s ugyanakkor intézkedett, hogy Fazekasékat helyezzék vissza, lakásukba addig, amíg a tanács legrövidebb időn be­lül szükséglakásról nem gon­doskodik részükre. Adamovles Ilona HÁROM farmotoros Ika­russzal százliatvanan indultak el Halmajról. Hajnali fél négy­kor volt az indulás, s mégsem késeit el senki. Nem is csoda. Az Aranykalász Termelőszö­vetkezet , legszorgahnasabb dolgozói indultak jutalomki­rándulásra, akik az elmúlt hó­napokban megszokták a korai ébresztőt. Jóformán csak az állatgondozók egy része, s az RÉGI ismerőssel is találkoz­tak a halmajiak Hajdúböször­ményben. A falu egykori tánc­tanárával, aki annak idején még tangóra, keríngőre, pol­kára tanította a fiatalokat. — Vajon most merrefelé ta­nítja az ugra-bugrálást tanár úr? — Tánctanítás? — mosoly o- dott el az egykori tánctanár. — Megtanulják azt maguktól Halmaji látogatók a hajdúböszörményi baromfi farmon. öntözömunkások maradtak odahaza. De ők majd legköze­lebb . . . HAJDÚBÖSZÖRMÉNY colt az első állomás. A 39 ezer hol­don gazdálkodó hét nagy bö­szörményi termelőszövetkezet országos hírű társulásának gyümölcsét, a hatalmas ba­romfifarmot látogatták meg a halmajiak. A több mint ne­gyedmillió pecsenyecsirkéi hizlaló,, s harmincezres tojóál­lományt gondozó baromfite­lep az első évben ugyan még is a fiatalok. Szakmát változ­tattam, sokkal szebb munkát végzek, ötezer holdas terme­lőszövetkezeinek vagyok a fő­könyvelője. A „KIDENCDIKU” híd fe­lett már vörösödön a Nap ko­rongja, amikor a hortobágyi csárdához értek. Francia, né­met, lengyel beszéd hallat­szott az asztaloktól. Az egyik pörgekalapos csikóslegény, aki a franciák csoportját kísérte, éppen a vendégektől kapott A hortobágyi „kilenclikú” híd. „csak” egymillió forint tiszta hasznot biztosított, de ez év első hat hónapjában már két­millió forint volt a tiszta nye­reség. A halmaji baromfigon­dozók bizony alaposan ta­nulmányozták, hogyan lehet 9 hét alatt, egy százalék alatti elhullással, két kiló hetven de- Ica táp feletetésével 136 dekás átlagsúlyú csirkéket nevelni. Sokat tanultak, de a legfőbb tanulság az volt: nagyon ér­demes tsz-közi társulásost alakítani! * AKADT jócskán a 160 ki­ránduló között olyan ■— főleg az idősebbek —, aki még so­sem volt túl a megye határa­in. Hajdúszoboszlón, a gyö­nyörű strandon pedig éppen­séggel igen kevesen élvezték még a különböző hőmérsékletű gyógymedencéket. Az egyik világlátott, Amerikát is meg­járt, halmaji bácsi tréfásan meg is jegyezte: Kár, hogy a harmincas években az Újvi­lágban próbálta megkeresni a boldogulás útját, s nem in­kább erre a strandra jött lu­bickolni. gyönyörű nagy ajándékcsoma­got bontogatta. — Vajon mi lehet benne? Talán a babájának való se­lyemholmi, vagy illatos víz? Bizony nagy volt a csikós szomorúsága, amikor tíz de­kányi francia drazsé-cukorka kerül elő a szép és nagy do­bozból. No de sebaj, a halmajiaknak már vidáman mesélte el, hogy milyen ma a hortobágyi csikós­élet, s hogyan szorítják őket egyre kisebb területre a rizs­telepek, halastavak, a száraz pusztaságtól öntözéssel elhó­dított, gazdagon termő szűz­földek. * DEBRECENEN, Nyíregyhá­zán, Tokajon át vezetett haza­felé az út. Végig a hosszú úton egy percre sem szünetelt a dal. S nem tudni, hogy a sok élmény okozta jókedv, vagy a hortobágyi csárda jégbehűtött palackjai, de még Hegedűs bácsi is nótára gyújtott, aki pedig hívő ember, s eddig bi­zony nem igen hallotta senki sem dalolni a faluban. (P. s.) Közlekedési fcalssesefc Szerencs és Sátoraljaújhely között Csabai József rnakkos- hotykai traktoros szabálytala­nul kanyarodott az útra, neki­rohant egy teherautónak, amelynek egyik utasa, Ágos­ton András nyolc napon túl gyógy ulti sérüléseket szenve­dett', s 3800 forintos anyagi kár is keletkezett. Miskolcon, a Széchenyi utcán Ferenci Si­mon tehergépkocsijával sza­bálytalanul állt meg a síne­ken, a villamos nekilökte egy csehszlovák rendszámú sze­mélygépkocsinak. A hármas balesetnél szerencsére csak kisebb anyagi kár keletkezett. Mezönyárádon Keksz Béla motorkerékpárjával Nagy An­tal 65 éves nyugdíjast ütötte el, aki kisebb sérüléseket | szenvedett. CSZAKMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspán Borsod megyei bizottságának lapja Főszerkesztőt Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc. Tanácsház tér 8. Telefonszámok? Titkárság: ic-886. kultúrrovat: 16-067, ipari rovat: 16-035. pártro­vat: 33-607. sportrovat: 16-049. me­zőgazdasági rovat: 16-078. belpoii- tikai rovat, panaszügyek: 16-046 Kiadja: Az Eszakmagyarországl Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Biró Péter Kiadóhivatal: Kossuth utca 1L Telefon: 36-131. Hirdetésfelvétel: 16-213. Széchenyi u. 15—11, Terjeszti a posta. Kapható minden Borsod megyei postahivatalban és kézbesítőnél. Indexszám: 25:055. Készült o Borsodi Nyomdában. Felelős vezető; Kárpáti György. Filmjegyzet Egy magyar és egy nyugatnémet dráma

Next

/
Oldalképek
Tartalom