Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-03 / 180. szám

Szombat, 1953. auffnsztns 3.

ESZAKMAGYAKORSZÄG

3

Ahol már

Jó hely©» wcisi e termés

Ssép tervek biztos talappal — Htsíárnésőben, tsa-nésőben

a Blt»tSroß;kösön

Néhány nap múlva vége az aratásnak. Már csak itt-ott látni egy-egy tábla búzát, árpát, s azt sem elhagyatottan. Kombájnok „húznak” sietve a poros utakon oda, ahol még lábon a termés. S utánuk, vagy szemben velük teli zsákokkal rakott vontatók, teherkocsik, lovaskocsik. Oldalukon tábla: b,Dózsa Tsz, Karosa”, „Petőfi Tsz, Cigánd”. A Terményforgalmi Vállalat raktárai előtt hajnaltól késő estig sor áll a rakott kocsikból. Kevesebb lett a termés a vártnál, azonban a bodrogközi termelőszövetkezetek legtöbbje úgy határozott; nem hagy fölösleges tartalékot: fejadag, vetőmag meglegyen, a többi kerüljön kenyérként az ország asztalára.

Tolcsván már letudták a, gondját

— Talán egy hét, de még annyi sem leéli és a sátoraljaújhelyi járásban, a Bodrogközben nem marad aratatlan tábla, s egyre több lesz az olyan termelőszövetkezet, ahol le tudták az aratás gondját. — így mondják a járást ismerő emberek, s így mutatja a valóság. Igaz, hogy ezen csak a kalászosok learatása és a cséplés befejezése értendő, mert az aratás utolsó fázisa, a mélyszántás tovább tart, hosz- szadalmasabb, nehezebb. Pedig dolgoznak a gépek. A sátoraljaújhelyi Uj Erő Termelőszövetkezetben á kombájnokat, aratógépeket követi az eke. A tsz elnöke azt mondja:

— Mi már okultunk néhányszor. Meg kell nézni a kapásainkat. Hiába múltak el esőtle- nül a hónapok, olyan a kukorica és a répa, mintha tegnap ázott volna meg.

Akad már olyan termelőszövetkezet is, — igaz a mai napon még csak egyetlen —, ahol már egyáltalában nincs aratni- Való, de csépelnivaló sem. A tolcsvai termelőszövetkezet tagsága végzett az aratás első két fontos fázisával. Letudták a gondját, az ekéken van a sor. Jó helyen a termés. Most vetnek számot, mennyi maradjon raktáron, mennyi a szükséglet, s mennyi még a fölös, amely- lyel segíthetik az államot.

Jövőre új utakon

A tlszakarádi Uj. Élet Termelőszövetkezet gazdaságában két-három helyen dolgozik a tagság zöme. A kertészetben, a cséplésnél és a hordásnál. S itt is olyan a határ, mintha

nemrégen kapott volna kiadós esőt. Két-három, jól fejlett szemekkel teli cső van a kukoricaszárakon.

— Az ötszáznegyven hold kétharmadán olyan lesz a tér més, amilyet vártunk, vágj’ még jobb — mondja Bata Dezső elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke. — Inkább ott van hiba, ahol túlságosan kövér volt a föld. Nem ártana persze most sem az eső, de jól előkészítettük a talajt, nedvesség még van benne bőven. Mi inkább a kalászosok miatt aggódtunk ...

Aggódtak, s nem lett különösebb baj. Már ami a termésátlagot illeti. Mert bizony tavasszal néhányszáz holdon ki kellett szántani az őszieket, olyan erős volt a fagykár. Azonban mit tesz a hozzáértő munka: a tavasziak beváltak, s az „eltalált” időpontban vetett ősziek is jól bírták a szeszélyes időjárást. Az eredmény: nyolc mázsa, vagy annál valamivel több holdankénti átlagtermés. Ez esztendőben bizony — sajnos — rekordnak számít. Tizenegy mázsát terveztek!

— Szerencsére, számadásunkban nem esett kár, — mondják örömmel a lcarádiak. — A tervben is számítottunk kiesésre, s a nem várt hiányt igyekeztünk mással pótolni, így meglesz a tervezett negyven forint munkaegységen Vént. s nem hiány, inkább többlet mutatkozik majd az árutermelésben is. — Tervszerű, zavartalan a munka. Ki-ki tudja kötelességét. Isrv érthető, hogv a mai gondokról, a holnanj tervek felé fordítják rövid beszélgetés után a szót.

— A jövő évben megkezdjük a gazdálkodás átformálását. — A tiszakarádi Ui Élet Termelőszövetkezet fő profilia a szarvasmarhatenyésztés és a növendéknevelés lesz.

— Ez felel meg legjobban sajátosságaiknak — mondják a szakemberek, — Három évig tart majd az átállás. A tervek készen, jóváhagyva. A meglévő épületekhez most 460 férőhelyes nővén dél'nevel őt. két. égvén ként 300 férőhelves te- hénistállót. ém'tünk. S 1900-ban már ezer telién, s töhbszáz növendék szolgálja maid a tsz és a népgazdaság ügvét. Természetesen megfelelő takarmány- területtel ...

. .. No. és a tagság? Ä foglalkoztatottság?

— Nem lesz baj, hiszen erre is gondoltunk — sorolják a

Taktaparti csendélet

holnap terveit — Munkaigényes kertészetet, növénytermelést teremtünk, hogy mindenkinek legyen munkája, s természetesen, minél több jövedelme.

Építkezés gyorsan, ölesén !

Tiszakarádon is. Cigándon is — de végig a Bodrogközön sok az új építkezés. Az előbbi községben 50 férőhelyes, frissen épített tehénistálló, nyolc-tíz, még vakolatlan, új családi ház. Cigándon két, 600 férőhelyes sertéshizlalda, Milcóházán is új istálló, s a többit — nehéz lenne felsorolni.

— Nincs panasz az építkezésre? Gyors a munka? — Mosolyogva fogadják a kérdést.

— Nem szeretjük a hibajegyzéket, de mifelénk ez nem is igen ismeretes.

— Akkor dicséretet érdemel a vállalat.

— Az nem, mert a vállalat mi vagyunk — jegyzik meg büszkén több termelőszövetkezetben. S kiderül, hogy a vállalkozó nem más, mint a Cigánd és Vidéke Tsz-közi Építési Társulás.

Négy termelőszövetkezet hozta létre és számos más közösségből is hívtak építési szakembereket. Jelenleg száznegyven kőműves, ács, asztalos — valamennyi termelőszövetkezeti tag —, éníti. szépíti a Bodrogközt. S ez. ha országos építési gonrHainkat. feladatainkat tekintjük, igen hasznos, igen fontos dolog. S 'ami a fő; alapos, szakszerű, evors és olcsó az építtetés. Hiszen minden szakember magának, a maca közösségének épít.

Jó dolog, liogv a Bodrogközben egyre-másra alakulnak a hasznos tsz-közi vállalkozások... Ahogy mondják: a jövőben még néhány nawon szükséges feladat megoldására vállalkoznak maid közösen a termelőszövetkezetek.

Barcsa Sándor

Vizet prédikáltak

Két jólöltözött fiatalember beszélgetésének elkapott foszlányai keltették fel a figyelmemet, a villamoson.

— Nézd. mégis csak szóvá kell tenni... Tűrhetetlen, milyen szemetesek az utcák ,.. Különösen a villamosmegállóknál. Pedig ott még hulladékgyűjtő is van, mégsem■ használják.

— így van, hagyta rá a másik, ideje lenne, hogy jobban vigyázzanak az emberek. Végtére is ez a mi városunk.

Villamosmegállóhoz értünk. A két fiatalember leszállt. Kíváncsian néztem utánuk, s döbbenve láttam, a magasabbik széles ívben a hulladékgyűjtő mellé dobta a villamosjegyét...

(cs. a.)

Újabb korszerű gyűr űs fonógépekkel fejlesztik

a Miskolci Pamutfonót

A Miskolci Pamutfonót az elmúlt évben tizenöt angol gyűrűsfonógéppel bővítették. Az üzemfejlesztést az idén tovább folytatják. Ebben az évben már további öt, korszerű, olasz gyártmányú — egyenként négyszáz orsót működtető — gyűrűsfonógépet szereltek fel, s az év hátralévő részében még négyet helyeznek üzembe, amelyeknek a szerelési munkáihoz most fogtak hozzá. Ezekkel az üzem gyűrűsfonó- gép-jxirkja 108-ra növekszik. Az üzem teljesítménye pedig mintegy 2—3 százalékkal, körülbelül nyolcvan tonna fonallal lesz évente nagyobb.

A fonal minőségének, s ezzel együtt a dolgozók munkakörülményeinek javítására, a levegő tisztítására munkába állítottak már két piheelszívó és lefúvó berendezést is, s az idén még további hármat szerelnek fel. Az üzem gőzellátásának javítására korszerűsítik a kazánházat is. A régi kazánokat nagyobb teljesítményű, korszerű gépekkel cserélik ki, amelynek költségeire 1 millió 7 00 ezer forintot fordítanak.

Kevesebb a reklamáció, aho! a tsz-ek minősítik saját termelvényeiket Borsodban

A Mezőgazdasági Értékesítési Központ több mint 30 tszel állapodott meg az önminősítésben. Ezekbe a tsz-ekbe nem küldenek ki minőségi ellenőrt, hanem a leszedett zöldséget a kertészeti brigád tagjai minősítik, s már osztályozva szállítják a felvásárló helyre. Ez a rendszer eddig jól bevált. Az idei nyáron még egyetlen esetben sem fordult elő, hogy akár a tsz, akár pedig az értékesítési központ reklamálta volna a minősítést. Különösen jól működik ez a rendszer az edelényi Alkotmány Tsz-nél, amely 80 holdas öntözött kertészetéből az idén egymillió forint bevételre számít. A tsz kertészetében hat munkacsapatban több mint ötven lány és asszony dolgozik, akik a téli hónapokban kivétel nélkül elvégezték a szakmunkásképző és a minősítő tanfolyamot. Maguk szedik, osztályozzák saját termelvényeiket, amelyeket Kazincbarcikára és a szomszédos bányatelepek piacaira szállítanak.

A „házi” minősítéssel elérik, hogy az áru értékesítése meggyorsul, friss zöldségfélét kapnak az ipartelepeken a háziasszonyok. Nem utolsó sorban ez is hozzájárult, hogy a Sajó- menti bányász lakótelepeken az idén sokkal jobb és gyorsabb a zöldségellátás, mint tavaly. A tapasztalatok alapján a MÉK tovább is szélesíti ezt a rendszert, s mindenhol áttérnek az önminősítésre, ahol az adottságok azt lehetővé teszik.

Évközben

S

zeptember első vasárnapját minden bányász érthetően várja. Nemcsak azért, mert a bányásznapon rájuk gondol az ország népe, mert fáradságos, szép munkájukról társadalmi méretekben is megemlékezünk. de azért is, mert országszerte ilyenkor fizetik ki a hűségpénzt, a fáradhatatlan, lelkiismeretes munka szép jutalmát. A hűségpénzt, mint ismeretes, azok kapják, akik egész évben rendesen, fegyelmezetten dolgoznak, egyetlen egy sem, vagy legfeljebb egy igazolatlan műszakhiányzásuk volt. (Egy hiányzás esetén az esedékes összeg felét kapják.) A bányászok nagy többsége, mint. minden évben, most is jogos várományosa a közelgő hű- ségpénz-fizetésnek. Fegyelmezett, jó munkájukkal rászolgáltak, megérdemlik.

Van azonban — szinte minden bányaüzemnél — néhány ember, aki elesik a hűségpénz-szerezte örömök, tői: az igazolatlanul kimara- dozók. Azok, akik év közben, legtöbb esetben a fizetést követő napokon, fittyet hány. tak a munkára, a kötelesség- teljesítésre, munkatársaikra is, — akik műszak helyett az italboltokban, kocsmákban, vagy másutt „felejtették magukat”, s csak most, hogy a listákat már kifüggesztették az üzemek felolvasóiban, most „vették észre magukat ...” De mennyire, hogy észrevették! Többen közülük szinte „ostromolják’’ az üzemvezetőket, kérvén, hogy most, utólag javítsák ki az év közben megesett „csak két”, vagy „csak egy” igazolatlan kimaradást „igazoltra”.

„írjanak helyette — mond. ják — fizetett szabadságot”, vagy „engedélyezzék, hogy utólag ledolgozzák, bármikor, vasárnap, vagy ünnepnapon is...” — hiszen egykét műszak miatt most elveszítenek több ezer forintot. Többen „méltánytalanságra” és a megértés hiányára”, vagy éppen „családi körülményeikre’! hivatkoznak.

H

iba az is, hogy egyes bányaüzemeknél egyes emberekkel szemben és ugyancsak egyes műszaki vezetők, üzemvezetők, év közben egy-egy igazolatlan kimaradás után az emberi megértés határain túl is — szabálytalanul persze — „méltányosak” voltak. Vannak, akik most „ezt a labdát dobják vissza”, amikor újabb szabálytalanságra akarják rászedni az üzemvezetőket az utólagos „műszak-kiigazítással”, amit most, a hűségpénz fizetés előtt szeretnének „elintézni”. Arra persze nem gondolnak, hogy a tavaly novemberi, vagy mondjuk a múlt hónapi, a júliusi igazolatlan hiányzásnak már nem. csak grafitceruzával, és nem is csak a műszak-könyvekben van nyoma, hanem a trösztnél is. És különben is, ezekkel az utólagos „műszak- kiigazítások”-kal, túl azon, hogy önérzetükben sértené« meg az egész éven át becsületesen és fegyelmezetten, kimaradás nélkül dolgozó bányászokat, legfeljebb a munkafegyelem demoralizálását érnék el. Mi szükség van erre?

Nálunk minden munkahelyen sok lehetőség nyílik arra, hogy ha egy dolgozónak ügyes-bajos dolgai elintézéséhez szabadságra van szüksége — kérjen. Éspedig lehetőleg előre. De ha váratlan események ezt nem teszik lehetővé — utólag is igazolható egy indokolt távolmaradás. Legtöbb helyen az emberi megértés sem hiányzik. Persze nem hetekkel, hónapokkal a váratlan esemény után, és főleg nem csalással; Az italozás, vagy’ más „kilengés” miatt előállt igazé, latlan kimaradás pedig semmivel és semmikor sem igazolható. Még bányásznap. — hűségpénzkifizetés előtt sem; i ó lenne, ha mind- I azok, akik ebben az J évben „elesnek” a hűségpénztől, okulnának korábbi igazolatlan kimaradásaik következményéből és ezt követően nemcsak a bányásznap előtt, hanem év közben is gondolnának a liüségpénzre..;

Csépányi Lajos

Élenjáró brigádok jutalmazása Ozdan

(Tudósítónktól.)

Az Ózdi Kohászati Üzemeknél pénteken tartották meg a harmadik negyedévi termelési tanácskozásokat. Ennek során a gyárrészlegek első és második helyezést elért brigádjait 44 400 forint pénzjutalomban részesítették. Az első helyezettek egyidejűleg elnyerték a szakszervezeti bizottság vándorzászlaját is.

A kitüntetett brigádoknak jelentős része van abban, hogy a vállalat 0.9 százalékos költségszint megtakarítással zárta az első félévet, és ez 15 millió forint önköltségcsökkentési eredményezett.

Filip csín Károly kohászbrigádja például az elmúlt negyedévben tervét 124.7 százalékra teljesítette, s ezzel egyidejűleg a nyersvas minőségét 5.9 százalékkal javította. Eredményesen vettek részt a ko- hónkívüli lcéntelenítés és a de- szilicirozási kísérletekben. Az acélműi öntőcsarnokban Molnár K. Mátyás üstösbrigádja a dugózárás növelése és a baleseti veszélyforrások feltárása terén ért el sikereket A durvahengerműi lemezsorozaton Varga Aladár előhengerész brigádja főleg a járulékos termelés csökkentésénél dolgozott példamutatóan. V. T.

100 éve született Gárdonyi Géza

Sok a horgászó gyerek, de kevés a hal a Taktában.

(Foto: Sz. Gy.)

A század elején Gárdonyi Géza gyakran vendégeskedett Bródy Sándo- réknál. Hatalmas kenyeret vitt magával Egerből, mert nem bízott a pesti pékekben és szűzdohányt, amelynek füstjét csibukból eregette. Csibuko- zott, hallgatott és figyelt.

Az írott dokumentumok is erről a hallgató és csibukozó Gárdonyiról beszélnek, aki élete utolsó két évtizedében már nemigen szólt hozzá a világ dolgaihoz. S bár e két évtized alatt, amely 1902 és 1922 közé esett, hatalmas kataklizmák estek csupán a magyar világban is. Gárdonyi ezidő- ben született néhány publicisztikai megnyilatkozásából az derül ki, hogy nem akar már belelátni a mélyebb ösz- szefüggésekbe. (Nem úgy, mint a nyolcvanas években, amikor hírlapi jegyzeteiben a látszólag kis események társadalmi hátterét kutatta és ezzel egyik úttörője volt az Adyban kibontakozott. forradalmi publicisztikának.) Élete utolsó szakaszában született szépirodalmi művei között nem szerepelnek olyan lázító erejűek, mint a magyar tanító sorsáiól írt „A lámpás”, vagy a hazaszeretet és a szabadságszeretet fogalmát érdekfeszítően egybekapcsoló „Egri csillagok”.

Mégis, a hallgató, a csibukozó, az egri magány kazamatájából csak nagyritkán kitörő Gárdonyi a maga módján ugyanúgy szembenállt az elnyomás. a kizsákmányolás, a filiszteri korlátoltság világával, mint amikor „A lámpás”-t írta. A forradalmi harctól visszariadt — sok kiváló mű- vész-kortársával együtt ő sem ismerte fél, hogy a sikerrel kecsegtető forradalom vezetője immár csak a proletariátus lehet —. de késői irodalmi műveiben is kifejezte azt, hogy „Nem lehet élni abban a világban, ahol az üzlet az úr”. Az .irodalomtörténet és a kritika most kezdi csak felmérni. hogy' sokáig csak zavarosnak tartott, késői regényében, „Áz a hatalmas harma- dik”-ban milyen pompás megfigyelések és meglátások vannak az ellentmondások világa előítéletekkel terhelt, hamis házasságról. S milyen ironikus nosztalgia „Az öreg tekintetes” c. remek kisregényben, mely különben éppen nemrégiben látott napvilágot a Gárdonyi Géza műveinek új sorozatában. Bár a „Láthatatlan ember” — kétségtelenül — tudálékos és naiv rekonstrukciója Attila és a hun birodalom korának. Zéta, a főhős eleven alak. Azt példázza, hogy egy ember — ha van jellemereje és kutató értelme és nem veszti el önmagát — megmaradhat, sőt megedződhet a nagy megpróbáltatások súlya alatt is. Gárdonyi nem tudott forradalmi kivezető utat mutatni az embereket és a népeket sújtó megpróbáltatások elől. De azt — realista részletezéssel és erővel — mutatta meg, hogy az embernek miképpen kell felvérteznie magát a nagy’ nehézségek és súlyos konfliktusok ellen.

Az élet harcait megmutató, realista, sokszor bonyolultan realista Gárdonyival szembe

szokták állítani a „Bor” című vígjáték, a falusi idillek és a „Göre-történetek” íróját. Az utóbbiainól ne beszéljünk, hiszen azokat megtagadta. Az agárdi gépész sokat küszködő fia nem tudott másképp megélni, csak úgyr, hogy írt ilyen, a millenáris olvasóközönség Ízlését kiszolgáló adomákat is. „A bor” és különösen ama falusi „idillek” mély'én azonban nem a primitív életviszonyuk felmagasztosítása, hanem a szépség és jóság áhítá- sa, az emberség világának sürgetése van. „Csak éppen., hogy felvillan a jóság tüze, aztán elalszik. Mikor fog szabadon loboghatnia?” — írta 1900-ban.

E

llentmondásos író volt a száz éve, 1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza, nem lehet őt és művét egyszerűen a szocializmus előfutárának tekinteni. De minden ellentmondásával — idilljével és sötét keservével — együtt is nagy, kora fölé emelkedő alkotó volt, akinek több regényét, elbeszélését és versét a remekművek kifogyhatatlan energiája élteti.

a. 0.