Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-19 / 194. szám
2 ES2AKMAGYARORSZAG Hétfő, 1963. augusztus í§. Alkotmányunk ünnepén (Folytatás az t. oldalról.) tatásáért, mert ez érdeke a munkásosztálynak, egész dolgozó népünknek. Az előttünk álló feladatok megoldása többek között megköveteli azt is, hogy 1980-ig .lényegesen növeljük az egyetemet és főiskolát végzett szakemberek számát. Szép célkitűzésünk, hogy a közeljövőben általánossá tegyük a középiskola elvégzését. Az élet minden területén lelkiismeretesebb munkát kell végeznünk. Népünk érdekeinek az felel meg leginkább, ha mindenki helytáll a maga területén, lelkiismeretesen dolgozik, és eleget tesz kötelességének. Az épitőmunka mellett figyelemmel kell kísérnünk a nemzetközi élét eseményeit, erőinkhez mérten hozzá kell járulnunk a nemzetközi légkör enyhítéséhez, a béke védelméhez. Ez jut kifejezésre abban is, hogy kormányunk Moszkvaiján aláírta az atom- csend-egyezményt, amelyben a szerződést aláíró államok kötelezik magukat arra, hogy a földalatti kísérletek kivételével felfüggesztik az atomrobbantásokat. Jól tudjuk, Ihogy ez még nem teljes le- ! szerelés, ez még nem biztos I záloga a békének, de lépés afelé. Reméljük, hogy a háborúra spekuláló embertelen erőkkel szemben végülis felülkerekedik a jószándékú emberek akarata, és sikerül megvalósítani a tartós békét, az egész emberiség javára. Éppen ezért őszintén sajnáljuk, hogy egy nagy szocialista ország, a Kínai Népköztársaság vezetői nem támogatják a moszkvai atomcsend-egyezményt. Megyénk dolgozói elítélik a kínai vezetés helytelen állásfoglalását és szektás politikáját. D olgozó népünk megelégedéssel veszi tudomásul. hogy hazánk nemzetközi elismerésnek örvend. Ezt bizonyította legutóbb a Kádár elvtárs vezette párt- és kormányküldöttség szovjet- unióbeli útja. Erősödött nép- köztársaságunk helyzete az ENSE-ben. Ezt mutatja többek között az a tény, hogy a provokációs, úgynevezett „magyar kérdés” végülis lekerült az ENSZ napirendjéről. Népköztársaságunk külföldi kapcsolatai szélesednek, s tekintélye valamennyi világrészben nő. Keményen dolgozunk, de munkánknak megvan a látszatja is. Aki ma tárgyilagosan szétnéz hazánkban, legyen az honfitársunk, barátunk. vagy akár kapitalista országból érkezett vendég, megállapíthatja, hogy a Magyar Népköztársaságban egészében jól mennek a dolgok. Nem hivalkodunk eredményeinkkel. hiszen jól ismerjük tennivalóinkat is. de az sem kétséges, hogy a magyar nép a közelmúlt eredményeire alapozva, okkal és joggal bízhat még gyorsabb előrehaladásában. Vannak ugyan problémáink, nehézségeink, de azokat leküzdhetjük, ha mindenki legjobb tudása és szándéka szerint igyekszik helytállni a maga helyén, ha igyekszik egy kicsit jobban dolgozni, mint eddig tette. Mi erőinket az építésre, a gazdaság színvonalának emelésére fordítjuk. Nekünk népgazdaságunk fejlesztése a legfontosabb, hogy szocialista rendünk még jobban megfelelhessen hivatásának, még jobban szolgálhassa az embert, még magasabb fokon elégíthesse ki igényeit. Politikánk világos, 1957 óta töretlen, változatlan, és ezen az úton akarunk haladni a jövőben is. így ünnepük megyénk és Miskolc dolgosói as alkotmány napját Az augusztus 20-1 ünnepségekhez már hagyományosan hozzátartoznak a munkás—paraszt találkozók. A X^enin Kohászati Müvek kiváló dolgozói a Királyasztalnál találkoznak az általuk patronált 25 tsz-ből meghívott mintegy 100 dolgozó paraszttal. A cigándi, a györgytarlói és a kenézlői tsz pedig kohász dolgozókat hívott meg az augusztus 20-1 ünnepségre. Mezőkövesden már 19-én este megtartják a munkás—paraszt találkozót. A kenyér- és zászlóátadási ünnepségen részt vesznek a Diósgyőri Gépgyárból meghívott dolgozók, vándorzászlót adnak át az általuk patronált legjobb tsz-nek. Hasonló ünnepségek lesznek az encsi járásban is. A Diósgyőri Gépgyár 20 patronált tsz-ből 80 dolgozó parasztot hívott meg, akikkel a gyár dolgozói közösen vesznek részt a miskolci'központi ünnepségen, továbbá a délutáni sport és kulturális rendezvényeken. Átadják rendeltetésének az avasi kilátót Á miskolci ünnepséget ebben az esztendőben a város új nevezetességénél, az avasi kilátó és televíziós toronynál rendezik meg. Az új létesítményt augusztus 20-án adják át rendeltetésének. Az ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődik. Fekete László elvtárs,' a Miskolci Városi Tanács vb-el- nöke tart ünnepi beszédet. A műsorban többek között közreműködik a Liszt Ferenc Filharmonikus Zenekfer. A miskolci kerületekben külön ünnepségeken emlékeznek meg augusztus 20 jelentőségéről. A délutáni órákban számos helyen művészeti csoportok szórakoztatják a város lakosait. — Az esti órákban a város művelődési otthonaiban és a Szabadság-téren bál, majd az Avason tűzijáték zárja be a nap ünnepi programját. Kis Jankó Bori emlékünnepség Mezőkövesden A megyei ünnepségek közül kiemelkedik a mezőkövesdi Kis Jankó Bori emlékünnepség. Az egésznapos program az I. László Általános Gimnázium dísztermében emlékünnepséggel kezdődik. Megnyitó beszédet Nagy István, a mezőkövesdi tanács vb-elnök- helyettese mond. A Kis Jankó Bori emlékpályázat díjait Varga Gáborné, a megyei tanács vb-elnökhelyettese osztja ki. Az országos népművészeti hímzéspályázat kiállítását Kiss Ivor Sándor, a NIT titkára és a HISZÖV népművészeti osztályának vezetője nyitja meg. Délután megkoszorúzzák Kis Jankó Bori sírját. Este szabadtéri műsort rendeznek, amelyen a meghívott művészeti csoportokkal együtt fellép a matyó együttes is. Este táncmulatságok Augusztus 20-án zárul a Bükkaljai Ünnepi Hetek sikeres műsorsorozata Ernődön. Az ünnepi hetek utolsó előadásaként bemutatják Tokaji György Madárijesztő című vígjátékát. Este a legtöbb helyen táncmulatsággal, zárul az ünnep. Lfotu® Pauling $ Létre lséül as EH SIS esEtcsl sgawatolt demilitarizált övezeteket Tüntetéseit u bonni kormány politikája ellen A Pravda vasárnapi számá. ba cikket írt Linus ■ Pauling Nobel-díjas amerikai fizikus. A világhírű tudós cikkében megállapítja, hogy az atomcscndre vonatkozóan kidolgozott egyezmény a történelem egyik igen fontos eseménye. Amennyiben , a moszkvai szerződésnek semmi más eredménye nem volna, csupán az, hogy véget vet a légkör további szennyeződésének, a szerződés akkor is fontos esemény lenne. dést hozott az NSZK további militarizálására. Ez pedig ellentmond a moszkvai megállapodás szellemének és nem a feszültség enyhülését, hanem az új háború előkészítését szolgálj a. Werner végezetül hangoztatta Bonn politikai irányvonalának kilátást-alanságát és követelte: a kormány vegye tudomásul a világon végbement változásokat és támogasson minden olyan lépést, amely enyhíti a nemzetközi feszültséget. HűséggéI, példamutatással Jubiláló dolgozókat köszöntöttek szombaton este az építőknél A további lépések során létre kell hozni az Egyesült Nemzetek által szavatolt demiütarizált övezeteket. Közép-Európát, Afrikát, Dél- Amerikát. Ázsiát és a világ más körzeteit nemzetközi szerződések révén demiütarizált övezetekké kell alakítani — írja Pauling. Az ADN jelentése szerint szombaton nagyszabású tüntetéseket rendeztek Észak-Rajna— Westfáliában a bonni kormány hidegháborús és fegyverkezési politikája ellen. A tüntetők végigvonultak Bonn utcáin, s a következő felirati! táblákat vitték: A nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződés az első lépés az általános leszereléshez; a követ, kező lépés — atommentes övezet Közép-Európában. Számos felirat figyelmeztette a nyugatnémet kormányt, ne engedjék vissza a hatalomra Strauss volt hadügyminisztert, aki az NSZK militarista köreinek legdühödtebb képviselője. Az egyik nagygyűlésen felszólalt Werner, a Német Békeunió egyik vezető személyisége, aki hangoztatta, hogy a bonni kormány csak kényszerűségből csatlakozott a moszkvai szerződéshez. A szónok megjegyezte, hogy miközben Moszkvában megkötötték az atomcsend- szerződést, a nyugatnémet kormány számos intézkeA Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának új székhazában kedves ünnepség zajlott le szombaton, alkotmányunk ünnepének előestéjén. Azok az építőmunkások találkoztak itt, akik ezekben a napokban tíz esztendő eredményes munkáját hagyták maguk mögött a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Először hét esztendővel ezelőtt rendeztek ilyen találkozót, amikor mindössze hat jubiláló dolgozót köszöntöttek, most viszont 112-en foglaltak helyet a modern ebédlő asztalai mellett. Ezt a szép eseményt, a hagyományoknak megfelelően, most is alkotmányunk évfordulóján rendezték meg. — Akik most itt ülnék, azok tíz éven át megszakítás nélkül vállalatunknál dolgoznak és ez alatt jó munkájukkal, példamutató magatartásukkal, vállalatunk iránti hűségükkel érdemessé váltak arra, hogy elnyerhessék az e célra rendszeresített emléklapot, jelvényt és jutalomösszeget — mondotta ünnepi beszédében Szepesik' Rezső művezető, a vállalat országgyűlési képviselője. Ettől a naptól kezdve már1 883-ra emelkedett a jubileumi jelvényt viselő dolgozók száma, ami azt jelzi, hogy a vállalatnál egyre több olyan segéd- és szakmunkás, műszaki vezető dolgozik, akik ragaszkodtak vállalatukhoz, viselték annak minden gondját, s szívből örültek a közös sikereknek. Arról is szólt az előadó, hogy a törzsgárda tágjai jelentős szerepet töltöttek be a népgazdasági tervek nagy beruházási programjának megvalósításában. Egy-egy nehéz feladat megoldásában mindig számíthatott rájuk a vállalat. Öl« voltak azok, akik megyénk városaiban. falvaiban egy-egy esztendő több száz építkezésén télen-nyáron fegyelmezetten helytálltak. Ilyen példamutatást kér tőlük ezentúl is az igazgatósági a párt- és a szakszervezet, —• különösen most, amikor a második ötéves terv vállalatra jutó részének teljesítése elsősorban a törzsgárda tagjain múlik. Vincze Géza igazgató elvtárs is azt kérte: a következő tíz esztendőben is vegyék ki részüket a szocialista építés meggyorsításának nagy munkájából. A megyei, a városi pártbizottság és a Szakszervezetek megyei Tanácsa nevében Varga Zoltán elvtárs, a Miskolc városi Pártbizottság titkára köszöntötte a jelenlévőket. Meleg szavakkal emlékezett meg arról a sok szép létesítményről, amit két kezük szorgalmával, tudásukkal városunkban és megyénkben létrehoztak. — Ez az épület is egyik szép példája hűségüknek és példamutatásuknak. Ennél szebb, szimbolikusabb helyen nem is ünnepelhetnének alkotmányunk évfordulóján.. m ... És az ünneplő építők a meleg hangú köszöntők után érezhették és láthatták, a vezetőkkel való beszélgetés, társalgás közben még jobban meggyőeődhettek róla; milyen nagy szükség van további példás munkájukra, megyénk és városunk további szépítésében, gyarapításában. Szarvas Miklós1 Bevezetés nagyon keresetlen szavakkal El kellett dönténem, hogy a könyv címének megválasztása után milyen írói.fogást alkalmazzak. Az egyik és az általánosabban használt az, hogy azonnal, in médiás rés belevágok az események elmondásába és az olvasó fantáziájára bízom azt a feladatot — egyúttal a rejtvények megfejtéséhez hasonlatos örömet. — hogy olvasás közben homlokára ütve rájöjjön arra, mi is az ösz- szefüggés a cím és a tartalom között. Ilyen szórakoztató játékokat magam is folytattam már és gyorsan be kell vallanom azt is, hogy nagyon gyakran eredménytelenül. Az utolsó lap, az utolsó sorok mohó habzsolása után mélységes csüggedés fogott el, amikor a könyvet összezárva újra a hangzatos címre esett a pillantásom és még mindig nem tudtam, hogy például a „Hajnali köd” melyik fejezet melyik folyójának víztükrén lebegett, vagy esetleg melyik szereplő sötét homloka mögött borongott; a cím szimbolikus-e vagy csak a jó hangzás miatt került nagy betűkkel a könyv első IHdalára. Az a végzetes gyengeségem, hogy jobban vonzódom az értelmes, mint az értelmetlen dolgokhoz, nagyon könnyűvé tette ezt a döntésemét. Ezért raktam rövid bevezetést írásom elé, holott á bevezetésekről sem vagyok túlságosan jó véleménnyel. Az igazság az, hogy szerfölött sajnálom, ha olvasóim egy percig is kétségekben vergődnének a címet és tartalmat illetően, éppen ezért becsületesen és arra is számítva, hogy lesz, aki elegendőnek tartja a bevezetés áttanul- , mányozását. ,és utána, sürgősen. félreteszi á könyvet, azonnal közlöm, hogy ez a kis regény tulajdonképpen nem is regény; főleg pedig nem arról szól, amire a címből következtetni lehetne. Százhuszonöt szabadszóríl- bat körülbelül öt esztendőnyi időtartamot jelent;' a.z építő- munkások nagyjából és általában kéthetenként jutnak ilyen két. és fél napos week- end-hez, melyért hét közben megnyújtott munkaidővel szabályszerűen megdolgoznak. . öt év sok idő rés ügyanak-- kor .rövid is. Egy ember, egy család, egy város, egy ország, a világ. életében , nagyon sok minden történik öt esztendő, alatt, ha azt mind meg akarnám írni,, sürgősen nyugdíjba keilene menném ék lé kellene foglalni a Diósgyőri Papírgyár egy évi termelését, Erre 'a feladatra érthető okoknál fogva nem vállalkozhattam. •' A százhuszonöt szabadszombat megírása már jóval' egyszerűbb, tekintve, hogy ilyenkor mély csend honol az építkezések fölött, áll a munka, pihennek az emberek és az ablakok nélküli szobákba — különösen a hideg és esős napokon — seregestül mennek a verebek orgia-szerű pajzánko- dást folytatni,' miközben lent az öreg éjjeliőr, aki ezeken a napokon nappali őr is,' fejét csóválja és' régen elszállt ifjúságára gondol. A ■ szabadszbrnbatokról nem is lehet ennél többet írni. És ezzel már el is érkeztem az oly igen utált bevezetés végére: nem a százhuszonöt szabadszombat eseményeiről akarok én beszámolni, hanem arról az öt évről elmondani egyet és mást, amit ez a kifejezés jelent. Innen a könyvem címe és némi pirulással, még hozzáteszem, hogy az érdekesen hangzó, sok sziszegő , hang miatt választottam. Mert azt is vehettem volna: öt év az építőipar szolgálatában — és aldsor ki sem nyitotta volna senki! No, azért ne tessenek bolondnak nézni... A szerző Kopár domb a bolyoki út mentén 1952. júniusának egy igazán verőfényes napján kisírt szemű fiatalasszony fordult be a Cipóhídnál a forgalmas íőútra és gyors léptekkel , tfletett a Gyújtó felé, A Kapcánál megtorpant egy pillanatra, mintha nem is tudná, hova ■ igyekszik, azt,án még sebesebben haladt tovább éselmerültségébep még egy szómszédasszoiiya köszönését,íje vette észre, aki joggal megsértődött emiatt, és egy álló hétig nem. ment semmit sem kölcsönkérni hozzá, • de .akkor hirtelen, elfogyott az ecetje, kénytelen, 'volt bekopogni és akkor tisztázódott minden és szent lett a béke. (Akinek feltűnnek -ezek a sajátos elnevezések' — Cipó, Gyújtó, Kapca, istenmező, Velence — utazzon el Ózdra és még többet is fog hallani és ha nagyon .kíváncsiskodik, idősebb emberektől, vagy a művelődési osztályon érdekes magyarázatokat fog kapni. Nekem mindenesetre feltűntek ezek a nevek és rajtuk kívül tetszetősöknek találtam a környék falvainak elnevezését, is, mint Hődoscsépány, Uraj, Susa, Várkonyés Bolyok. Az, etimológiához nem sokat értek, időm pedig .mindig nagyon. kevés volt .ahhoz, hogy kinyomozzam, miért hatnak olyan kellemesen a fülemre ezek a szavak). . A siető asszony Fekete Mik- lősn.é. volt, egy nagyon erkölcsös és jámbor martinász tűzről pattant felesége, aki nem szokott könnyen elpityerédni, sőt állítólag ez sokkal hamarabb történt férjével. Ha az asszony csípőre rakta kezét és rákezdett egyik nyájas köteke- désének végtelen hosszú és imitt-amott lekottázhatatlan sorozatára, Fekete Miklós sokkal rokonszenvesebbnek találta a kemence tüzes torkát, pedig az előtt ugyancsak meg kell izzadni ilyenkor nyári időben. Azt gondolná az ember, hogy egy ilyen asszony elérzékenyü- lésének nagyon különleges oka lehet és a vörösre síri; szemek hirtelen bánattól borultak könnybe. Gyorsan elárulom, hogy az ok nagyon egyszerű és kézenfekvő: egy másik asz- szony. Nem szerető, dehogy is! Ilyen pikantériával nem vagyok hajlandó szolgálni mindjárt a történet elején, különben is leszögeztük, hogy a férj erkölcsös és jámbor ember, aki túlságosan is elégedett egyetlen asszonyával. Viszont nem is lenne szép, ha megfeledkeznénk az Anyósról, így: nagy A-val. Fekete Miklósnénak volt egy Anyósa, akivel együtt laktak szoba konyhás lakásban és a mama nyilván csak tévedésből szülhette Miklós fiát jámbornak, lévén ő a mesebeli sárkány, egyenes és jogsze- rinti leszármazottja. Mindvégig nyitott kérdés marad, hogy a menyecske tőle tanulta-e meg a a boszorkány mesterséget, vagy veleszületett tehetsége volt hozzá, az azonban bizonyos, hogy sem két éles kard nem fér el egy hüvelyben, sem két dudás ugyanabban a csárdában. Régi igazságok és bölcsességek felett kár is szót szaporítani, Fekete Miklósné sírva száguldott végig a városon (még szomszédasszonya köszönését se vette észre!) ez nyilván annyit jelentett, hogy ö. még nagyon messze volt anyósa tudományától és a gyakori perpatvarok legutolsóján a rö- videbbet húzta. (Az imént az etimológiát emlegettem; e tudományág sajnálatosan köny- nyelmű elhanyagolása miatt most nem is tudom, hogy 1952- ben használtuk-e már az ilyen alkalmakra azt a szót, hogy: kiborult.,.) Maradjunk inkább abban, hogy idegei felmondták a szolgálatot és ilyen feldúlt lelkiállapotban meg sem állt a tanácsig. Szélvészként robogott be a lakásügyi előadó hivatalába, csak fél kezét tette csípőjére, mert másikkal az asztalt kellett püfölnie és köszönés helyett ez a felelősségre- vonás hangzott el ajkáról: — Aztán mondja csak, mikor akarnak nekem lakást adni? A hivatalnok sokkal szelí- debb volt még Fekete Miklósnál is, keze a papírok forgatásához, nem pedig a martinkemence tüzes masszájának forgatásához szokott. Nincsenek megbízható értesüléseim arról, hogy időnként visszatérő idegsokkját és lázálmait ez alkalommal szerezte-e. Állítólag vakolat darabok is: hulltak le a mennyezetről pusztán akusztikai hatásra, mint ahogyan Jerikó falai leomlottak vala a harsonák hangjaira, de lehet, hogy a plafonnak ez a repedése jóval előbb, a tökéletlen építkezések korában keletkezett. Mindenesetre hat férfi és két nő tartotta lefogva a dühöngő Feketénét, mire a karhatalom közege megjelent a helyszínen és mielőtt riadóztatták a tűzoltókat és mentőket. (Folytatjuk)
