Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-17 / 165. szám
4 Hfe ESJÍAKMAGTARCmSZAG Szerda, IHR", .július IT. Táplálkozzunk változatosabban Beszélgetés dr. Földváry Gyula belgyógyász főorvossal Világszerte kutatják a tudó. sok, mi lehet az oka korunk igen elterjedt betegségének, az érelmeszesedésnek, amelynek legsúlyosabb szövődménye a szívinfarktus és az agyvérzés. Míg ezek a betegségek régebben inkább idősebb korban jelentkeztek, ma egyre gyakoribbak fiatal embereknél is. A civilizáció hozza magával — mondják egyes kutatók; A ma embere túlhajszolja magát. Még pihenni sem ér rá. Mert az esti társasélet, vagy a televízió egyáltalán nem jelent biológiai értelemben vett pihenést. A telefon, a rádió, a város zaja, a túl erős esti világítás mind-mind károsan hat a szervezetre, s állandóan zaklatott állapotban tartja. Más vélemények szerint a táplálkozásban kell keresni az okot. Dr. Földváry Gyula belgyógyász főorvos élénk figyelemmel kíséri az erre vonatkozó hazai és külföldi kutatásokat, s maga is keresi a megelőzés és gyógyítás leg járhatóbb útját. — Mi indokolta, hogy a táplálkozásra irányuljon a figyelem? — kérdeztük. — Az . említett, betegségek esetében az erek vékony bel- hártyája alatt úgynevezett 11- poidok, zsírok rakódnak le. Ezek életfontosságú szerveknél, szívnél, agynál, háláit okozó elváltozásokhoz vezetnek. Anyicskov orosz tudós állatokon végzett kísérletei során choleszterinnel idézett elő érelzsírosodást. — • Azóta hogyan szélesítették tovább a kutatást? . — Epidemiológiai vizsgálatokat végezték arra vonatkozólag, hogy a különböző népeknél mennyire terjedt el az érelmeszesedés. Vizsgálták a lakosság vérének zsírtartalmát, az egy területen élő emberek táplálkozási sajátosságait. — És mit találtak? — Természetesen azt, hogy ahol több zsírt fogyasztanak, ott magasabb a vér zsírszintje. A legalacsonyabb a táplálék zsírtartalma többek között a kínaiaknál, csupán 3—5 százalékos. És itt a legkevesebb a megbetegedés is. Egyes helyeken, mint például az afrikai, elmaradottabb néptörzseknél, az említett betegségek teljesen ismeretlenek. — A mi táplálékunkban mennyi a zsírtartalom? — Konyhánk közismerten túl zsíros. Kalóriaszükségletünket 15—20 százalékban zsírra! fedezzük. A vérzsír- tartalom emelkedésének okát azonban még mindig nem tisztázták teljesen. Nincs egyértelmű vélemény. A legelterjedtebb felfogás mégis az, hogy a túl zsíros táplálkozás- nak feltétlenül káros hatása van. — A közepes zsírtartalmú táplálék semmilyen veszélyt nem rejt magában? — A legújabb kutatások arra mutattak, hogy a telített zsírsavakat tartalmazó zsírok különösen ártalmasak. Ugyanakkor kedvezőnek találták a telítetlen zsírsavak hatását. Ilyen telítetlen zsírsavakat a növényvilágban találunk. Ezek némelyikét esszenciális zsírsavaknak is nevezzük. Ezeket a szervezet maga nem tudja előállítani, tehát egészségügyileg is szükségünk van rá, hogy táplálkozásunk során esszenciális zsírsavakat tartalmazó anyagokat is vegyünk magunkhoz. — Mi tartalmaz tehát ilyen anyagokat? — Legjobb ilyen szempontból a napraforgóolaj. Míg a disznózsírban csupán 10, a napraforgóolajban közel 50 százalék telítetlen zsírsavat találunk; De nemcsak a disznózsírt kell elmarasztalnunk ilyen értelemben, mert a tejben, a vajban, a marhafaggyúban még kevesebb az életfontosságú esszenciális zsírsav. Ugyanakkor ezeknek a termékeknek legnagyobb a véralvadást előmozdító hatásuk is. I — Mit javasol tehát a szak- j ember. Zsírral, vagy ola jjal í főzzünk? — Talán nem kellene ezt ilyen élesen elhatárolni. Az bizonyos, hogy az érelmeszesedésnél. s más betegségeknél is fennáll a zsíranyagcserezavar. A szélsőséges, túl zsíros táplálkozás mindenkeppen káros. Helyes; ha \'áltozatosan főznek. Nem túl zsírosán és legalább harmadrészben étolajat is használnak. Így biztosítjuk a szervezetnek azt a szükséges anyagot, amelyet önmaga nem képes előállítani és amelyből a zsír csak igen keveset tartalmaz. Most sokan mondhatnák, hogy régen is zsírral főztek az emberek, mégis megvoltak. Azt azonban nem vitathatja senki, hogy bizonyos betegségek ma igen elterjedtek. S ha a világszerte elfogadott vélemények szerint ehhez a túl- zsíros táplálkozás is hozzájárulhat, miért ne fogadhatnánk el, s miért no igyekezzünk megváltoztatni szokásainkat, a megelőzés érdekében. Hiszen az is méggondolandó, hogy egy-két amerikai államon kívül már csak mi, magyarok kardoskodunk a disznózsír mellett; Bizonyára semmit nem fog rontani világszerte ismert konyhánk hírnevén, ha egészségünk érdekében beiktatjuk étrendünkbe az olajat is. A. I. FígyelneHesség - batet A Moszkvai Nagycirkusz Miskolcra jön A világhírű Moszkvai Nagycirkusz a nagysikerű budapesti szereplése után Miskolcra látogat. Július 20-tól apgüsztrus 14-ig huszonhárom előadást tart á Béke téren felépítendő sátorvárosban. A cirkusz műsorában fellép Durov, a világhíi-ű, állatidomár, aki vízilovakkal, zebrákkal, kengurukkal, pelikánnal, pingvinnel, fókákkal, medvékkel, majmokkal, elefántokkal, farkassal. rókával, kecskével, galambokkal, összesen 370 állattal mutatja be az egész világon ismert és elismert produkcióit. Rajta kívül a Drigin- csoport gumiasztal-mutatványai, a Vavilovi excentrikus csoport, a Tamara Marcsuk cs Artur Minaszov akrobatikus duo, a Lalasvili drótkötélegyensúlyozó csoport. Demns műlovar, a Gorlov . kézegyensúlyozó kettős, Jegrafov zsonglőr, Sirvani illuzionista, Manuk jan kötél táncos, a Ma- kajevi zenei excentrikus együttes, valamint Alekszcj Kazacsenko bohóc szerepel a Moszkvai Nagycirkusz nagy érdeklődéssel várt műsorában. Mezőkövesden, a Tanácsköztársaság út és a Borbála útkereszteződésében Nagy Károly gépkocsivezető elütötte Faragó József 10 éves kisfiút, aki elgurult labdája után figyelmetlenül kiszaladt a főútvonalra. Miskolcon, a Thököly és a Bársony János utca kereszteződésénél Demeter Mihály, a 3. sz. AKÖV gépkocsiját vezetve, nem adta meg az elsőbbségi jogot, s összeütközött a Gálfi György vezette pótkocsis tehergépkocsival. Gálfi Györgyöt is felelősség terheli a bekövetkezett balesetért, mert az útkereszteződéshez közeledve, nem csökkentette biztonságosra a sebességet. Ugyancsak balesetet idézett elő Méder Árpád miskolci lakos is, aki motorkerékpárján vezetői igazolvány nélkül közlekedett és úgy hajlott ki a főútvonalra. hogy nem biztosított elsőbbséget az ott közlekedő Zupkó László motorkerékpárosnak. összeütköztek. Mindkét motorkerékpár vezetője, valamint Bihari Erzsébet pótutas is megsérült. Szeszes italt fogyasztott Sá- rosi Tibor edelényi lakos, majd motorkerékpárjával az úttest jobb oldalán lévő kőprizmának szaladt és felborult. Súlyos sérülést szenvedett. Figyelmetlenül, féktávolságon belül lépett le az úttestről Miskolcon, a Széchenyi utcán Lenkei Piroska emődi lakos, akit Horváth Péter a CF 94-07 forgalmi rendszámú személy- gépkocsival elütött. Lenkei Piroska megsérült. Babona-hadjáraton Megfélemlített gyerekek I A íemplomkertben I ácsolt lócákon ülnek, egyenes sorban, szorosan egymás mellett, mint verebek a villanydróton. A kis faluban nem volt más hely, ahol összejöhettünk volna. Szemben . velünk épül az új művelődési otthon, de még csak a falakat húzták fel. Már jó negyedórája csak én beszélek, összeszorított ajakkal hallgatnak, s néznek némán. Nincs itt rajtam kívül más felnőtt, s már-már kétségbeesem, hogy nem bírom megtalálni a meleg bizalom kiskapuját. Végre az egyik kisfiú nagy nekiszánással kiböki: — Édesanyám látta a lebe- gőt. — Mi az a lebegő? Egyszerre ötnek is megjön a hangja. — Kinn a határban, a falu szélén lakik a lebegő . . . — Ott a patak mellett . . . — Azt már mindenki látta... az van ... — erősíti egy sej- pe, kis, szőke lányka. — Ti féltek a lebegőtői? — Attól mindenki fél — magyarázza egy szeplős orrú kisfiú. — Meg kácsog is . . . Édesanyám hallotta. Úgy kácsog, hogy az csuda. Ez a lebegő teljes rémületben tartja a hegyközi falvacs- kát. Alig győzöm hallgatni őket. Csak úgy árad megfélemlített Ids agyukból a sok rémtörténet, amely mind „igaz”, mert „édesanyám mondta”, meg mert ez „nagyapámmal történt”. — Hát boszorkányokról hallottatok-e? Vannak-e boszorkányok? — Nincsenek — felelnek kórusban, iskolásán elnyújtva. — No ugye, az csak a mesében van — mondom megnyugodva. — lügen 1 1 : — Meg Istvány bácsi — vágja ki éles hangon egy kisfiú. Megütközve nézek rá. Várom, hogy a többiekből kitörjön a gúnyos nevetés, de egyetértőén hallgatnak. — István bácsi boszorkány? — Hát . . ..hát .... — hangzik innen is, onnan is — ő az... csak ő a boszorkány a faluban . . . — Ezt honnan tudjátok? Megint egyszerre beszélnek, meg kell állítani őket, aztán egymástól kapkodva a szót, bebizonyítják: — Nem jár templomba, mert az ördögök nem engedik be az ajtón . . . — De ha bemegy, mindjárt elvágódik, mint aki meghalt... — Nem mindjárt — helyesbít egy nagyobb fiúcska —, hanem először így csinál ni — s ezzel elkezdi nevetséges rángatózással vakarni a derekát, de a gyerekek nem mulatnak rajta, csal: bólogatnak. — Megrontotta a tehenünket! — kiabálja mérgesen egy kisfiú. — A mienket is! — Meg nem tud aludni éjszaka, csak ha ég a lámpa. . . . — Ha eloltják, mind. rámennek az ördögök, oszt kínozzák . . . Erről az idült alkoholizmus egyik tünete jut eszembe, meg is kérdezem: — Szeret inni István bácsi? — Istvány bácsi? Az szeret. Sokat ivott mindig, de már nem bír. Beteg . . . Agyon kínozták az ördögök . . . — Az ördögök a padláson laknak — világosít fel a szép- lösorrú kisfiú. — Honnan tudod? ' — Azt mi már tudjuk — válaszolnak egyszerre többen is. — Egy ember is fel akarta magát akasztani a pádon, aztán ahogy ment fel a kötéllel, az ördögök azt mondták neki: gyér, gyér. És kacagtak:. — Eredj már te buta — inti le egy tizenhárom év körüli kislány —, az ördög nem kacag, hanem röhög. Itt is kitör a nevetés a „buta kisfiú”, kárára, aki ilyen tájékozatlan. — Szemmelvercsről halolta- tok-c?/ Lidö a magyar tenger partián A balatoni nagy fürdőhelyek tehermentesítésére, túlzsúfoltágának enyhítésére új hétvégi központot alakítanak ki a tó keleti partján, a. fővároshoz legközelebb eső Balatonalca- rattyánál. A magyar tengernek ez a partszakasza, hosszában nézve a vizet, leginkább idézi a tenger képét. A nyaralótelep páratlan természeti szépsége, kitűnő fekvése nagyobb „rangot” követel magának. Az alza- rattyai partoknál az idén nagyszabású munkák kezdődnek: itt alakítják ki olasz mintára az első magyar Lido-sávot.. Ezen a partszalMszon a legtöbb gondot a szűk szárazföldi terület okozta, ezért szükséges az ottani öböl „levágása". A Balatontól elrabolt területtel, 30 méter széles sávval bővítik a szárazföldi területet, ahol strandot és sétányt alakítanak ki. Kibővítik a strand vízi és szárazföldi területét és csónakkikötőt is építenek. A nagyszabású munkára már az idén három millió forintot költenek. — Igen .:: — Az én kisőcsémnek is az volt a baja. — Az enyémnek is . . ; — Engem is szemmel vertek, mikor kicsi voltam . . . — Azt hogy gyógyítják? — Elviszik az orvoshoz! Az én testvéremet is elvitték — magyarázza egy íchérmasnis lányka. — És az orvos mit mondott? — Hát, hogy nézésbe van. Csak férfi A merikai szakértők nagy felfedezést tettek. Megállapították, hogy a nős férfiak átlagosan 3 évvel tovább élnek, mint a, nőtlenek. A sebtiben megtartott köz- véleménykutatásunk szomorú valóságot tárt fel. Derék férfitársainkat oly mélyen foglalkoztatja a laoszi hercegek vitája, H. Ottó visszatérésének ügye, a. vasárnapi meccs, hogy eme fontos megállapítás valahogy elkerülte figyelmüket. A felfedezés után a továbbélés ügye sok kívánnivalót von maga után. Bizonyos mértékbeli nős férfitársaink egy részének meg kell reformálnia viselkedését, szemléletéi. Gyakran hallunk ilyen kifakadásl. — Ez a nő (mármint a feleség) csak tönkreteszi az életemet. Az effajta kijelentésnek nincs tovább létjogosultsága. Imigyen kell módosítani: — E nő, az átlagosan felül meghosszabbítja életemet. Csak hálával gondolhatok rá. Nem akarunk jóslásokba bocsátkozni. Az átreformált kijelentés (kijelentések) hatására tovább nő a nős férfiak élettartama. A hálás feleségek több évezredes tapasztalatait felhasználva igyekeznek átlagosan felül tovább tartósítani férjeik életét. És ez fontos népgazdasági érdek is. őszinte sajnálattal lehat gondolni az eddig elhunyt férjekre. Nem ismerték a statisztikai kimutatást, s így nem tudták, miért is élnek. Ma már nyilvánvaló és bebizonyított tény, hogy Matuzsálem azért élt oly soká, mert „feleséggel bírt vala". És feltételezhető, hogy Attila hún király házasságának éjszakáján azúrt költözött az örök harc mezejére, mert nem tudta: ő is az' átlag között van. Ez a tudatlanság nyilvánult meg Krampácsi Tóbiás esetében is. Házassága' előtt kijelentette, életéből öt évet odaadna, ha ő meg Zacc Aranka __Ma viszont azt mondja, tíz évet nyerne, ha Zacc A ranka, született Krampácsi• Tóbiásná más férfi életét öreg bítené — átlagon felül. E példák kétségtelenül kirívóak. De éppen ezek igazolja,k az XJSA-béli megállapítást. Az emberek, főleg a férjek bol- dogak. Boldoggá teszi őket a tudat, hogy 3 évvel túlélik a nőtleneket. Szunnyadó Bözsike, akiben 65 éve szunnyadozik a férfi-tartósítás szándéka, különös nyilatkozatot tett. — A nős férfiak azért élnek olyan soká, mert nősök, a nőtlenek büntetésből halnak meg korábban. Remélem, hogy c tudományos felfedezés nyomán én is bebizonyíthatom, hogy igaza van a tudományos felfedezésnek. A statisztikai megállapítás sajnos hézagos. Nem derül ki, hogy a 3 év prémium egy, vagy több házasság jutalma. Nagy zavart okozott ez Lángász Boldizsár férfitársunk életében. — Nyolcvanéves vagyok, most nősülök hetedszer. Ügy remélem, ha házasságonként 3—3 évi prémium jár, amit utólag ad ki a magasságos számfejtés, akkor ez még elég lesz vagy két feleség boldogitására. Egyik férfitársunk sokszor tesz nem éppen hízelgő megjegyzést volt feleségére. Pedig__ — M ost tudtam meg — vallja be az cx-nej —. hogy amit spontán csináltam, az benne van az átlagban. Hatszor mentem eddig férjhez, hat férfi lehet nekem, egy életre hálás. Ha az átlagot számítom, IS évvel hosszabbítottam meg a férfinemzedék korát. A tudományos felfedezés után természetes lenne, hogy a nőtlenek egymást törve-taposva rohannának a- csínosabbnál csinosabb lánykákkal az anyakönyvvezető elé. Nem történik átlagon felül. Söl, Bús Aladár férfitársunk váratlanul felbontotta eljegyzését. A miért kérdésre így válaszolt: — Megtudtam, hogy nekem is jár 3 nősülési prémiumig év. Most veszem ki, a házasság előtt. i Mit lehet erre mondani? Ki tudja. A statisztika erre S3 nem ad választ U (CsB) KJüE52nEECaat”EnECJ!3rati!nSQta!Srífő!3C3l!9OlS!BBil0 m n Tájékoztató a Hódmezővásárhelyi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum takarmány gaz d ál k o d ási szak ára való jelentkezésről A két éves iskola, okleveles leQji- nilcusi végzettséget biztosít. Nagyon megdöbbenek, különösen akkor, amikor ezt többen is megerősítik. — Hol laidk az az. orvos? — A szomszéd faluban. — Ide is szokott járni? — A, az már öregasszony— No, végre, akkor itt egy kis fogalomzavar van, mert aki ide jár, az doktor, az más, — De az én testvéremre a doktor is azt mondta édesanyámnak — erősködik egy másik kislány. — Hogy mondta? — Azt mondta, hogy influenza- Tetszik tudni, az ugyanaz! — No és az iskolában beszélgettek-e ilyen dolgokról a tanító bácsival? — Neeem ... — sipítják a kicsik. — De a felső osztályban már igen — helyesbít egy nagyobb lányka. — Nekünk megmondta a tanító, hogy lebegő nincs, meg boszorkány sincs, meg szommelverés sincs. — Akkor ti már nem is hisztek benne? Zavarodottan hallgatnak. Tanácstagok fogadóórái Megyei tanácstagok: Július 18: Simkó I,ászló, Rakác»- szenei, tanácsháza, 13 órakor; Váraljai Vidomé, Kistokaj, tanácsháza, 15 órakor: Bereoz Ferenc, Sir iószentpéter. Üveggyár, ló órakor: dr. Koezka Sándor, Tiszalua, párt- ház, 18 órakor. Miskolc városi tanácstagok: Július 18; Bojkó Imre, III. kotr.» Tokaji F. u. 35. sz.. 16 órakor; Madarász János, Vásárcsarnok, hely- pénzkezelő iroda, 17 órakor. A Miskolci Rádió műsora: (A 188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig) tudósítások megyénk Hírek, életéből. Az első lépések megyénkben a középfokú oktatás általánossá válásához. Helyünk a KGST-ben, Könn y ű d a 1 la in ok. Egészségügyi kultúra. F.gy asszony gondjai, tervet.' Még egyszer a női egyenjogúsátf*’ ról. — Jegyzet. Énekel: Benjamino Gigli. Sporthíradó. Vannak itt vagy öten-hatan nagyobbak is, most lapos pillantásokat váltanak. — Hát hiszitek, vagy nem? Csak húzogatják vállukat, kuncognak, de a világért sem mondják ki, hogy nem hiszik. Mi most már úgy összebarátkoztunk, meg a tanító sincs itt, hát nem kötelezi őket az iskola fegyelme sem, hogy mást mondjanak, mint amit éreznek. — Emelje fel a kezét, aki éjszaka ki mer menni az udvarról. Mozdulatlanul néznek szét. Erre maguk is kíváncsiak. Végre, egy hét év körüli, xna- szatos kislány bátortalanul felnyújtja kezét. No, erre csak kitört a csúíondáros kacagás. Különösen a nagyobb fiúk, húzgálják meg a haját; — Még, hogy te? . . . Eredj; már te kis vakarcs . . . A kislány pirulva húzza ősz-', sze magát a közvélemény ha-; tására, s egészen megszeppen,] Ezután egy' nyolcadikos lány-' ka jelenti ki, hogy ő nem fel,] mert ő szokta hazakísérni néniét is este. ha hozzájuk megy,] mert az fél a lebegőtől. — Te nem hiszel benne? ] — Én nem félek tőle! —. vágja ki bátran. ] ” ; megfélemlített1 Szegény gyéreitek. Meny-] nyi borzalommal rakták ltörül* kis életüket. Végre meg kel-, lene tisztítani az ilyen eldu-1 gott kis falut a lebegőlttől, a, boszorkányoktól és az ördö-< göktől! , Adamovics Ilona * Felvételre jelentkezhetnek mindazok a most érettségiző, vagy már érettségizett, de 35. életévüket be nem töltött egyének, akik a mezőgazdaságban takarmánykeverő és takarmányelőállító üzemekben szívesen dolgoznának. A felvételnél előnyben részesülnek azok. akik már egy, vagy több évi mezőgaz- ’dasági, vagy keverőüzemi gyakorlattal rendelkeznek. > A távol lakó hallgatók, részérp aí iskola kollégiumi ellátást biztosít, a vagyoni helyzet és a tanulmányi eredménytől függően körülbelül 200—250 forint havi térítés ellenében. Az iskola jól tanuló és szociális szempontból is rászoruló ’hallgatók számára, tanulmányaik segítése céljából szociális segélyt ad havi 50—200 forintig terjedő összegben. 1 A felvett hallgatók katonai szolgálat-halasztásban részesülnek. A jelentkezési határidő augusztus 1- Az oktatás 1963. október 1-én kezdődik. Az Iskola címe; Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum takarmányozási szak orosházi cső porija. Hódmezővásárhely, Lenin u. 15. szám. Igazgatóság —■. ■
