Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-03 / 153. szám

ESZAKMAGYARORSZAG Szerda, 19S3. július 3. Hruscsov nagyjelentőségű javaslatai a berlini nagygyűlésen On (Folytatás az 1. oldalról.) békeszerződés aláírása külö­nösen megfelelne Nyugat- Németország lakossága érde­keinek és óhajainak. Mit javasol a Szovjetunió, amikor a második világháború maradványainak mielőbbi fel­számolását sürgeti? Mi semmi olyat nem in­dítványozunk, ami meg­változtatná a jelenleg fennálló és a hitleri Németország szétzúzása következtében létrejött feltételeket és helyzetet. Csupán jogilag akarjuk rögzí­teni a kialakult helyzetet, hogy ilymódon megfékezhessük a revansistákat az új háború ki­robbantásának előkészítésében. Józanul kell szemlélni a dolgokat. Meg kell érteni, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság nem mítosz, hanem létező állam, amelynek meg van a maga kormánya, társa­dalmi rendje, törvényei és határai. A revansista körök hallani sem akarnak a békeszerződés megkötéséről. Céljukul tűzték ki, hogy felszámolják az NDK-t. Világosan látják azon­ban, hogy ezt saját erejükből nem érhetik el. Nem elég erős a gyomruk ahhoz, hogy ezt a falatot megeméssze, no meg torkukon is akadna ekkora fa­lat. Ezért igyekeztek annyira belépni a NATO-ba, a nyugati hatalmak agresszív katonai tömbjébe. A megmaradt hitle­risták úgy látták, hogy a NATO lehetőséget nyújt nekik ábrándjuk valóraváltásához, _s végül revansot vehetnek a má­sodik világháborúban elszen­vedett vereségért. A Nyugat agresszív körei pedig a fő ütő- erőnek akarták felhasználni Nyugat-Németországot a szo­cialista országok ellen. E rabló tervek platform­ján találkoztak a nyugati agresszív körök és a né­met rcvansisíák érdekei. — jelentette ki Hruscsov. Megértjük azokat a némete­ket — folytatta —, akik sze­relnék, ha hazájuk egyesülne, s megszületne az egységes, bé­keszerető demokratikus német állam. Ez természetes és jogos óhaj. A béke és együttműködés politikája közelebb hozza, a háború és a revans politikája pedig távolabbi időre halasztja e cél megvalósítását. Látnunk kell — hangoztatta —. hogy az imperialista erők saját érdekükben próbálják ki­játszani a németek e termé­szetes óhaját, s a Német De­mokratikus Köztársaság fel­számolására törekednek. De korunkban nem lehet így megoldani a német kér­dést. Ez a polgárháború, a világ­háború útja. Már pedig tud­juk, mit jelent, a háború ma, amikor rendelkezésre állnak nukleáris rakétafegwerek Még Adenauer kancellár is, akit pedig mindenki másnál erősebben mételyezett meg revansizmus. megérti, ho'gv ha megkezdődik a háború, először Nyugat-Németország ég el Még a kapitalizmus legféktele­nebb kénviselői is látni kezdik, hogy a háború ma öngyilkos­ság bármely agresszor számára — hangoztatta Hruscsov. bet költ egy ország védelmi kiadásokra, annál kevesebb erőforrása marad a gazdasági élet békés ágainak fejleszté­sére. Az amerikai imperialis­ták éppen erre törekednek szövetségeseikkel, arra. hogy a nyugatnémet és egyéb mo­nopolkörökkel fennálló ver­senyben minél kedvezőbb helyzetbe jussanak. Figyelembe kell venni, hogy az amerikai imperia­listák arra számítanak, ha Nyugat-Ncmetországot a fegyverkezési verseny útjára taszítják, akkor há­borús konfliktus esetén Nyugat-Ncmetország terü­lete esik elsősorban a nuk­leáris csanás övezetébe, az Egyesült Államok pedig egy időre kívül maradhat. A nyu­gatnémet népnek azonban az az érdeke, hogy Németország békésen fejlődjék. I A §z$>vjeáiiiai<5 és Nyugat-Németország együtt működése lasasziaos lessne Nem helyes Miller« vagy Dulles lépni úíjai’a Az amerikai elnök nyilván alaposan tanulmányozta Dul­les volt amerikai külügymi­niszter beszédeit, ahhoz, hogy olyan antikommunista beszé­deket mondhasson, mint ami­lyeneket Nyugat-Németor- szágban és Nyugat-Berlinben mondott. Mégpedig nem is an­nak a Dulles-nak a beszédeit, aki az amerikai külügyminisz­ter életének utolsó hónapjaiban volt, hanem, hogy úgy mond­juk, az egészséges Dullesét, aki rákényszerítette akaratát a Fehér Házra. Csak nem akar az Egye­sült Államok elnöke visz- szatérnj most ahhoz a csődre vezető politikához, amelyet Dulles hatalma teljében hirdetett meg? Hruscsov a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a' Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág mindig igaz barátként, s a kommunizmus győzelméért vívott harc szövetségeseiként állt és fog a jövőben is állni a Német Demokratikus Köztár­saság mellett. Ostoba és veszélyes a nsTigatnémet rcvansisták- nak az a reménye, hogy katonai úton számolják fel a Német Demokratikus Köztársaságot. Fia Hitler előre látta volna saját végét, nemigen szánta volna rá magát kalandjára. Azért robbantotta Id a háborút, mert azt hitte, győzni fog. Hit­ler még a gondolatát sem tűrte volna annak, hogy kénytelen lesz öngyilkossággal véget vet­ni életének, azért, hogy elkerül­je a népek igazságos bünteté­sét, ahhoz, hogy ne kelljen úgy szembe néznie önmagával, mint az emberiség ellenségé­vel. Úgy vélem, hogy' a kapita­lista vezetők jól tudják, mire vezethet egy modern hadi- technikával megvívott világ­háború. Miért nem hajlandók a nyugati hatalmak megkötni a német békeszerződést? A nyu­gatnémet kormány politikája nem a nyugatnémet nép ér­dekeiből, hanem az amerikai monopóliumokkal szoros kap­csolatban álló német revansis- ták érdekeibői indul ki. Az amerikai monopolistáknak elő­nyös, hogy szövetségeseiket állandóan a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal ijesztgessék. Mindenki szá­mára érthető, hogy minél töb­A Szovjetunió és az NSZK között nincsenek olyan ledönt- hetetlen sorompók, amelyek kizárnák a két ország közötti együttműködés lehetőségét. Természetesen ellentétes ideo­lógiai pólusokon helyezkedünk el. Országainkban más-más a társadalmi rend. De hiszen ez nemcsak az NSZK-t választja el a Szovjetuniótól, a szocia­lista országoktól. A társadalmi politikai vízválasztó két kü­lönféle rendszer között húzó-. dik: a szocialista és a kapita­lista között, s a kapitalista rendszerhez nemcsak Nyugat- Németország, hanem az Egye­sült Államok, Anglia, Francia- ország, Olaszország és még sok más állam is tartozik. S ha más kapitalista or­szágokat a társadalmi gaz­dasági rend különbözősé­ge nem feszélyez abban, hogy fejlessze együttmű­ködését a Szovjetunióval és a többi szocialista or­szággal, akkor Nyugat- Ncmetország miért ne ha­ladhatna ugyanezen az úton? A nyugat-németországi né­meteknek vannak olyan politi kai és gazdasági érdekeik, amelyek azonosak a szocialista országok népeinek érdekeivel. Vonatkozik ez elsősorban a bé­kére. Ügy hiszem, Nyugat-Né- metországban sem mer egyet­len egészséges gondolkodó em­ber abban kételkedni, hogy a szovjet nép és más szocialista országok dolgozói a nemzetközi feszültség megszüntetéséért küzdenek, békés életet akar­nak az egész Földön. Ami a gazdasági életet il­leti, ezen a területen több vonatkozásban is találha­tunk szilárd alapot az or- • szágaink között fennálló kapcsolatok fejlesztéséhez. — Nyugat-Németországnak ipara, egész gazdasága fejlesz­téséhez szilárd, állandó külső piacra van szüksége. Ezen a téren azonban összeütközésbe kerül nyugati partnereivel — az Egyesült Államokkal, Ang­liával, Franciaországgal, Olasz­országgal és más országokkal s érvényesül a konkurren- cia törvénye. Nekünk azonban Nyugat-Németország nem ver­senytárs. Ha a Német Szövet­ségi Köztársaság több acélt és több gépet gyárt, ez nem je­lent számunkra rosszat. A gé­pek olcsóbbak lesznek, s mi többet vehetünk belőlük. A történelmi fejlődésből és országaink gazdaságá­nak szerkezetéből kifolyó­tődéshez megrendelésekre van szüksége. Nyugat- Ncmetország és Nyugat- Berlin viszont vásárol­hatna tőlünk olyan ipar­cikkeket, amelyeket elő­nyösebb beszereznie, mint előállítania. — Ismételten hangsúlyozni kell, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kereskedelmének fejlesztése a Szovjetunióval és a Német Demokratikus Köztársasággal feltétlenül a népek javát szolgálná. Meg­erősödnének a baráti kapcso­latok, megszilárdulna a biza­lom, ami nélkül nem lehet szilárd az európai béke. A békeszerződés B«c«glti»tésc minden nép érdeke — Ma már sokan megértik — jelentette ki •—, hogy a német békeszerződés megkö­tésére vonatkozó javaslatunk nem egyoldalú érdekeket szol­gál. A békeszerződés megköté­sében ugyanúgy érdekelt Nyugat-Németország és Nyugat-Berlin. Ennek a lépésnek a megtétele minden békeszerető ország és nép érdeke. Előbb, vagy utóbb eljön az az idő, amikor valamennyi né­met dolgozó megérti, hogy áll­hatatosan harcolni kell a béke biztosításáért, a második vi­lágháború maradványainak tel­jes felszámolásáért, a német békeszerződés aláírásáért. Hisszük, hogy eljön az az idő, amikor Nyugat-Né- metországban olyan kor­mány lesz hatalmon, amely a Szovjetunióval, a Német Demokratikus Köztársaság­gal és a többi szocialista országgal való együttmű­ködés útjára lép, amely békés, és minden néppel baráti politikát folytat. (I A A a A két nagy fontosságú javaslat Hruscsov ezt követően rátért a nukleáris kísérleti robban­tások megszüntetésének kérdé­sére és emlékeztetett arra, hogy július közepén Moszkvában előreláthatólag tárgyalások kezdődnek e problémáról. Ter­mészetesen — folytatta a szov­jet miniszterelnök —, sokan vetik fel a kérdést, hogy végül is sor kerül-e a nukleáris kí­sérleti robbantások megtiltá­sáról szóló megállapodás alá­írására. A kérdés felvetése tel­jes mértékben jogos. Hruscsov utalt arra, hogy a nyugati hatalmak, min­denekelőtt az Egyesült Államok nem óhajtják aláírni a megállapodást. Igyekeznek a végtelenségig húzni a tárgyalásokat, külön­böző mesterséges ürügyekkel hozakodnak elő, csak hogy el­odázhassák az atomrobbantá­sok betiltását. Különösen ma­kacsul ragaszkodnak a ném- zetközi megfigyeléshez. A tudomány bebizonyítot­ta és a gyakorlat is teljes Baráth Lajos: CIMBORÁK Az eszméletlen fiút bevitték az öltözőbe és telefonáltak mentőért.^ Narancsot behívatta a műszakos aknász. Varró, Éber és Kacó már ott ültek az irodában, szemben az asztallal. — A trafóház felöl jött a fiú. Figyelmeztette a robban­tásra? — kérdezte az aknász. Fehérbőrű, elhízott férfi volt, piszkos nyakkendője szorosan tartotta gyűrött ingnyakát. — Kongattam, ezt a többiek is bizonyítják — védekezett Karancs. — Az kevés! Akkor nem kellene őrségben állni, hanem sörözni küldeném magukat. Szóval nem figyelmeztette Budai Barnát? — Az kicsoda? — kérdezte Karancs. — Tutyu rendes neve — magyarázta Kacó. — Ezt tud­nod kellene. — Nekem ő se ingem, se gatyám; akkor mért tudjam én, hogy a rendes nevén hogy hívják? Cigány, és kész! — akkor már konok volt, mert szégyellte gyávaságát. — Hogy magának mi a véleménye a cigányokról, az en­gem nem érdekel — intette le az aknász. — A kérdésemre válaszoljon: figyelmeztette Budait, vagy nem? — Nem emlékszem — tért ki a válasz elől. Magában úgy határozott, kertelés nélkül kimondja a „nem”-et. S érezte, hogy fél. Nem tudott igazat mondani. — Magúknak mi a véleményük? — fordult Éberék felé az aknász. — Cimborájuk! Hallgattak. Arra gondoltak, hogy Karancs valóban az ő cimborájuk, aki velük együtt száríttatja magát a napon, s szívósan dolgozik. Arra is gondoltak, hogy Karancs haragu­dott a cigányokra. De hát valóban megszorulhat egv ember­ben annyi gyűlölet, hogy a másik halálát kívánja? S még az Is eszükbe jutott, hogy valamit elfelejtettek: megkeresni Na­rancsban a gyűlölet okát, s orvosolni, hiszen emberek váz gyünk mindannyian, akiknek a bajára meg kell hogy talál­ják az orvosságot. Varró Karancs elé lépett. Felemelte állát, s a szemébe nézett. — Meg kell mondanod az igazságot! Érted? Ha bűnt követtél el, akkor legalább... — a márványfehér szemgolyón tiszta szürke pupilla ült. A tekintet egy mozdulatlan szem­párból nyúlt feléje, s összekarolkózott az övével. — Értesz engem? Légy ember végre! Meg akartad ölni a fiút? Karancs állta a tekintetet. Aztán határozottan megszólalt. — Nem akartam ölni. Az aknász ordított. — Akkor mért nem szólt rá? Varró leintette. — Én elhiszem ennek az embernek, hogy nem akarta megölni azt a fiút. — Ne vicceljen! — nevetett erőltetve az aknász. — Talán nem tarja bűnösnek? — Bűnt követett el, lehet — mondta csendesen Varró. — De valamiben mi is bűnösek vagyunk. — Majd együtt mennek a bíróságra! — Oda nem! Ott talán nem értenék meg a teljes igaz­ságot. Az aknász azt mondta, menjenek haza, már úgy is mű­szak vége, majd ha kipihenték magukat, délre, akkor jöjje­nek vissza.- Elmentek. Együtt, mind a négyen. Még azon a napon, úgy II óra körül, heves szél kereke­dett. Először por takarta el a Napot, majd felhők siettek az ég közepe tájára. Eleredt az eső. Villámok is jöttek s véres karcokat húztak az égre, melyet az eső hirtelen újra meg újra lemosott. Az emberek nem hittek saját szemüknek. Sokan kiálltak a szabad ég alá és áztatták magukat az eső­ben. Három szakaszban jött az áldásos zápor: az elsőt azonnal felszívta a por. A másodikra a föld visszanyerte egészséges színét. A harmadikból pedig már tócsákra is tellett. Szép tükröket gyülesztett az utcákra a víz, melyben először a fel­hők áztatták meg víz-copf.iukat. utána meg is csodálták hasas dunnatestüket és úgy adták át helyüket a Napnak, mely azután kidugta fejét, hogy rácsodáljon az eszmélő termé­szetre, az újuló világra. ,. (Folytatjuk.) . mértékben megerősítette, hogy semmi szükség a kí­sérletek, így a földalatti kísérletek betiltásánál megfigyelésre. A kormányok tulajdonában lévő nemzetközi észlelőeszkö­zök az önműködő szeizmográf­állomásokkal együtt — ame­lyek felállításához hozzájárul a Szovjetunió — megfelelően biztosítják valamennyi kísér­leti robbantás megszüntetésé­nek ellenőrzését. Ennek elle­nére a nyugati hatalmak az atomrobbantások beszüntetését makacsul összekapcsolják az úgynevezett nemzetközi meg­figyeléssel. Mindez azt jelenti — mu­tatott rá a szovjet minisz­terelnök —, hogy a nyu­gati hatalmak más okok­ból kiindulva követelik a helyszíni szemlét. Az imperialista uraknak azonban meg kellene már ta^ nulniok, hogy a szovjet kor mány sohasem adja fel saját országa, sem pedig a többi szocialista ország biztonságú­inak érdekeit, nem nyitja meg ® kapuit a NATO felderítői előtt. «Itt nincs helye alkunak, állás­pontunk ezzel kapcsolatban Jvilágos és megmásíthatatlan. ° A szovjet kormány bizonyos • abban, hogy a népek érdekei­dnek mindenfajta atomfegyver­• kísérlet — légköri, űrbéli, víz- •alatti és földalatti — tilalmi J egyezményének mielőbbi meg­kötése felel meg. De most ez Ja nyugati hatalmak állás- «pontjának figyelembevételé­ivel lehetetlen. • A szovjet kormány gondo­san mérlegelve a kialakult helyzetet, a népek sorsáért ér zett magasrendű felelősségtől vezetteve kijelenti: mivel a nyugati hatalmak akadályozzák valamennyi atom fegyverkísérlet tilalmi egyezményének megköté­sét, kész megegyezni a lég- kon köri, a világűrben végre- legj hajtőit és a vízalatti alom- fcási fegyverkísérletek bctiUá- jvai sáréi. je, Már korábban is javasoltulűm, ezt, de a nyugati hatalmaBerji meghiúsították az egyezménytVép azzal, hogy olyan pótlólagoSika követelményeket támasztotfoki talc, amelyek területünköiflezc széleskörű helyszíni ellenőranfo zés végrehajtását helyeztélpáni kilátásba. zeíé Ha most a nyugati haial- adat mák beleegyeznek javasla- ős a tunkba, akkor az ellenőr- re e zés kérdése teljesen elesik, lebe Ugyanis a nyugati hatalmaferra már kijelentették korábbanjébe hogy azoknak a kötelezettséügyi geknek teljesítését, amelyek a%zak államokra a légköri, űrbéli éfea i vízalatti atomfegyverkíséx-letefeöra betiltásából hárulnak, nem keltesz! helyszínileg ellenőrizni;' más A kérdés megoldásához az ame út tehát megnyílt. A szov- da 1 jet kormány reméli, hogy a is if nyugati hatalmak a népek pazc vágyai elé sietve, pozitívan épít, fogadják a szovjet kor- a. inánynak ezt a javaslatát, öléli A nukleáris fegyverkísérle'mag tele megszüntetéséről szólőés c egyezmény megkötéséről szölvägj^ Hruscsov rámutatott arra, hogjteák ennek megtörténte megszüntette aiv né a légkör rádióaktív szeny'jcrv nyeződésének veszélyét, előse-ai^ gítené a nemzetközi légkör ál-pács talános javulását, a feszültségét' enyhülését, megkönnyítené %crc nemzetközi kérdések kölcsönö­sen elfogadható megoldását. — Természetesen — mon­dotta — a nukleáris fegyverkí­sérletek megszüntetéséről szó­ló szerződés bármilyen nagy a cí jelentőségű lépés, mégsem állí-het taná meg a fegyverkezési ver-tőkr senyt, nem háríthatja el, sőtkás, lényegesen nem is csökkenthetinyei a termonukleáris veszélyt. Ábös szovjet kormány tehát úgy vé-ság li, hogy már most, a nukleáris költ fegyverkísérletek megtiltásáról,ház; szóló szerződés megkötésénél sági egy másik nagy lépést is kel- ját j lene tenni a nemzetközi teflon szültség enyhítése és az álla- riiln mok közötti bizalom megszi- térn lárdítása felé: egyé meg nem támadási szerző- delei dóst kellene kötni a NA- TQ-országok és a Varsói zott Szerződésben részt vevő or- ,„„r szágok között. kein A Szovjetunió és a többi szó-1 kört cialista állam már évek óta ja- új vasolja ilyen szerződés meg- kötését. Megelégedéssel álla- építi pítjuk meg, hogy ez a javaslat tos egyre nagyobb nemzetközi he- kát lyeslésre talál, még egyes NA- ki TO-országolcban is. Elérkezett Vólr az ideje, hogy ezt a javaslatot valóra is váltsuk. A nukleáris fegyverkísér­letek megtiltásáról szóló egyezmény megkötése, s egyidejűleg a két állam- tömb közötti meg nem tá- 1 madási szerződés aláírása olyan új nemzetközi lég­kört alakítana ki, amely kedvez korunk legfonto­sabb problémái, köztük a leszerelés kérdése megol­dásának. Befejezésül Hruscsov éltette a Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság barát­ságát, a szocialista testvériség országainak egységét, a Német Demokratikus Köztársaság munkás-paraszt kormányát, á Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságát, élén Wal­ter Ulbricht elvtársat. Ezután Walter Ulbricht elv- társ szólalt íeL U Thant beszédet tartott... . (Folytatás az l. oldalról.) .nemzetközi kulturális és tudo- J mányos cserét szolgálják. Szólt • #rról. hogy állandóan növek- J szik a hazájukon kívül, ösztön­• díjjal tanuló diákok száma, Ja technikai segélymissziók a .mai nemzetközi élet elfogadott •vonásai, a tudósok, művészek, 2 tanárok és a kultúra más kép­viselőinek kapcsolatai ma gya­koribbak és kiterjedtebbek, mint valaha. Emlékeztetett „A tudomány és technológia alkal­mazása a kevésbé fejlett terü­letek szolgálatában” elnevezé­sű ENSZ-konferenciára, amely­re közel kétezer dokumentumot] nyújtottak be. — A konferenciai aláhúzta azt a tényt — mon­dotta —, hogy az akarat és az eszközök adva vannak, elegendő erő áll rendelkezésre ahhoz, hogy széleskörű, világmére­tű támadást indítsunk a nyomor, a betegség és a tudatlanság ellen. A konferenciához intézett üze­netemben megjegyeztem, hogy a világ tudósai és a fejlődő or­szágok vezetői együttesen tart­ják kezükben a jobb jövő kul­csát. s lénveges, hogy találkoz­hassanak és segítsék egymást) Éhhez most azttszcetnám hoz­zátenni. hogy a jobb jövő má­sik kulcsa a bizalmatlanság korlátainak áttörése.' rv lag egyaránt következik, hogy jú kereskedelmi part­nerek lehetnénk óriási le­hetőségekkel. — Az élet igazolja, hogy ; Szovjetunióval és a többi szó cialista országgal a kereske delmi és gazdasági kapcsola tok rendkívül megbízhatóak Ismeretes, hogy Nyugat-Né metországnak számos olyan termékre van szükségé, ame lyet mi exportálunk. A Szovjetunió komoly megrendeléseket adhatna Nyugat-Németországnak, sőt Nyugat-Berlinnek is, amelynek stabilizálnia kell politikai helyzetét cs a normális gazdasági fej-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom