Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-11 / 160. szám
3 Csütörtök, 1963. Juttas 11. ESZAKtWAGTAKORSZAa A marxizmus—Icninizinus eszmei offenzivája és a pártszervezeteit feladatai a mezőkövesdi jarasban .................... n„.k ,i lelod.Wt o tWO *!!!? í, ’““iSSm a tómK ét giáljatsdvar- -------- | OKÜ átszeld B evezetés helyett i.-----------------r endre tűzte a marxizmus—le- ninizmus eszmei offenzívájá- nak néhány időszerű kérdését, pontosabban a pártszervezetek feladatait ezzel kapcsolatosan. A mezőkövesdi elvtársak a. VIII. pártkongresszus útmutatásai szerint jártak el. Ismeretes, hogy falun is befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását, s a szocializmus teljes felépítéséhez a gazdasági kérdések jó megoldása mellett falun is előtérbe került a szolbek a feladatok e téren.) A 22-i és 1960. március 1-i haté |VIII. kongresszus határozata rozatát — általában a kom *—hogy munista pártok és a szocialista állam viszonyát a valláshoz. Mindez persze semmit sem mezőkövesdi járási----------- VIII. kongresszus ------------A mezőkövesdi járási párt- egyébként hangsúlyozza, hogy bizottság nemrégiben napi- ma „A marxizmus eszmei of- " ' —>—fo^rináia egész szocialista épíma „A 7TMT'JC-l~<CI! b ixa fenzívája egész szocialista épí tőmunkánk szükséglete és kö vetelménye”. — Ezt nyomatékosa n hangsúlyozta a járási pártbizottság beszámolója is. Milyen főbb gyakorlati tennivalókra irányította rá ezzel kapcsolatosan a járási pártbizottság beszámolója a mezőkövesdi járás pártszervezeteinek figyelmét? T _ — A marxizmus—leninizcíni-1J* el°térbe került a szó- mus eszmei tisztaságáért ví- Lista tudatformáló tevékeny- vott állandó, kétfrontos harc 9, az emberek szocialista tu- követelményeire; mind a dog- xizm^ ^a'ahílása, a mar- matikus, szektás torzításokkal. fen'U^~*erűmzmus eszmei of- mind pedig a revizionista, op- *-•,4 v~J.a a szocialista tudat portunista törekvésekkel szem- teljes térhódításáért. bem ■Helyesen ismerték- o-rf mezőkövesdi elvtársak ~ A ^z-ek megszilárdításákor a járási pártbizottság‘nlé 7Ulk és a mezőgazdasági ter- tiumán napirendre tűzték a fejlesztésének időszerű Pártszervezetek feladatait nt kérdéséire és ennek donto je- «®nei offenzívban ’-őségére. — Az igazi vasutas — jelenti Ihervonatot indítanak lei Orczi László helyettes ál- Csehszlovákiába lomásfőnök — nem tud megfenni a vasút nélkül. Sokszor i másutt előnyösebb helye lenine, mégis marad. Visszahúzza Az ózdi személypályaudvar a vasutas szív. épülete mintha egy csöppet — így van ez itt, a berentei szégyenkezne, s mintha útban i..^,,a,rnron is? lenne. Az egyik személyvonat--’’♦oertlr ú tnak OKÜ átszervezte a közlekeseiiaiiu.o.----------- dési gyárrészleget, s azóta úgy k apcsolódik egybe munkájuk. „Miniatűr** állomás mint az óra kerekei. Győri István, a teherpályaudvar veszem élvpályaudvar ] zetője így jellemzi a munkát. — így Vein co a uw, _ t eherpályaudvaron is? — De még mennyire. Ez egy nagy iparvidék. Köröskörül (bányák, üzemek. Volt itt egy ember, elment a bányába dololár . . Nevon le a ---------p ártbizottság plénumának értékéből. Az pedig mindenképpen dicséretes dolog, hogy megyénkben a járási pártbizott- ember, ennem, « ....S ágok közül elsőként tűzték ' * napirendre a pártszervezetek feladatait a marxizmus—leni- Éliiscmsxinlcn nizmus eszmei offenzívájában. femn eredmények A kát főfeladat egysége ^ berentei teherpályaudvar. Egy kicsit leegyszerűsítve a a vasutasok mondják, __ wusz ültt ................. . nálunk jelenleg folyó osztály- ^slt a •\prén?.. van- A,e!f I az állomásfőnök — 26 személy harc két fő feladatát így fo- t,klIS szénosztályozó alatt, s vonat érkezik, indul és 5 galmazhatjuk meg: a szociális- mellett elterülő állomás mész- ezer utas. Ilyenk ! ta gazdaság és rend fejlesztő- sze van a lakott területtől, váltáskor annyi .* —niAe *iXiit>lése. a mun lenne. ----m ost gördült be, az utasok lekászálódnak róla, a vonat jó száz méternyit visszatolat, hogy elkészíthessék a mellette álló, s indulni készülő másikat. Két személyvonat pedig benn áll a gyár területén. Az állomás valaha korszerű volt, ma már kicsi, „miniatűr”, Húsz óra alatt — mondja Sokrétű, bonyolult feladat gazaasag es szf v^11 a -----s e, a termelés növelése, a mun- Mindössze két ember lakik itt ka termelékenységének és a a többiek a megye különb ző termelőmunka gazdaságosságá- részeiből járnak ide szolgá•---------- j nak fokozása, s a világszínvo- latba. Ennek az elmúlt tél 'n l entőségére. nalhoz igazodása egyfelől; érezték nagyon hátrányát. Volt — A tsz-parasztság szociális-1 másrészt a szocialista 'tudat- eset hogy az emberek a kü- nondolkodásmód ' ”■----- esz- lonféle közlekedési akadályok A pártbizottság beszámoló' ja nagy gonddal készült. Nem zösség erumav törekedett a teljességre, mégis vül hagyó, egoista helyesen világította meg az dásmóddal. és ti okokat, amelyek kedvező fel- '— tételeket teremtettek és u —-------r^y1-J l entősegére. nauioz ____ — - ^ tsZ”P8T3Sztsá^ szociális- ^^srészt a szocialista tudat- uubj (ta közösségi gondolkodásmód- formáló tevékenység, az esz- lönféle közlekedési akadályol I jártak szüntelen fejlesztésére, mei nevelőmunka kiszélesítő- miatt csak nagy késessel ér a kistulajdonosi önző a kö- se> a marxizmus—leninizmus kezliettek meg. hsakkor latszot »—x- figyelmen ki- eszméinek győzelemre juttatá- meg igazán, ki a vérbeli vas ta gondolko- sa 02 emberek fejében és te- utas. Bánkúti Albert forgalrr.. törekvésekkel vékenységében. Ez a dolog lé- szolgálattevőnek nem érkezett szénben. nyege, erre irányul a marxiz- meg a váltótársa. A legnamus—leninizmus eszmei offen- gyobb természetességgel, minmén veiben pedig den külön instrukció nélkül, a maradt. így volt Joó ezer utas. Ilyenkor, műszakváltáskor annyi ember jön, megy, hogy alig van az állomáson talpalatnyi üres hely. És itt nincs hely a bővítésre. A gyár, a lakónegyed teljesen körülöleli az állomást. Az ózdi személy- és teherpályaudvar forgalma hihetetlen mértékben megnőtt. helyesen világította meg az dásmóddal és toreis.vrac“”-'- nyege, erre irarijm _yobb termeszt-----okokat, amelyek kedvező fel- szemben. mus—leninizmus eszm den külön instrukció nélkül, a tételeket teremtettek és egy- hazánk osztályszerke- zívája. Eredményeibe helyén maradt. így volt J°° ben szocialista fejlődésünk je- A véEbement alapvető okvetlenül né.'p\Lnk <fei!cs~fé- Miklós, s így voltak sokan lenlegi szakaszán szükségessé zc;^b®"1 az emberek menyeinek s^ntelcn f mások. Szebenyi Gábor kois teszik a marxizmus—leni- változásokra es az ódjá. sére, szocialista hazánk, s a m beszélnek, nizmus eszmei offenzíváját. meflítclcscnck heh/cs mo^ ^lista ^lágrendszer fejlő- csirenaez b, A VIII. kongresszusnak ab- désének meggyorsítására. bői a megállapításából indult , . « kdt főfeladat egységet al- egy hétig ki a beszámoló, hogy hazánk- — Az új pártoktólt kot és dialektikus kölcsönba ban befejeztük a szocializmus népművelési évad g „_ei'ts< ml”p alapjainak leralcását és hozzá- készítésére,^hogy^^J _leniniz H ibajelentések helyett jó cg-) iittmíiködés Az utóbbi időben rendkívül kapcsolat az állomás es . •• "II. TPrr olcDCrtVhf e így jcuvi..^ _ — Az átszervezés előtt a jelentések futottak (a felső szervekhez), a közlekedés meg akadozott. Most fordítva van. (Igaz, a napokban el kellett készíteni egy igazoló jelentést. Két percet késett Özdnál a Lillafüred Expressz ózdi része. A biztonsági berendezés felmondta a szolgálatot.) És hogy mikor megy legjobban a munka? A válasz meglepő. — Akkor — mondják —, ha nagy a forgalom. Ilyenkor dolgoznak legjobban, legtökéletesebben az emberek, gépek, berendezések. Az embereket hatalmába keríti a munka láza. Az ózdi és a diósgyőri állomáson dolgozó vasutasokat egy dolog bosszantja: az egy munka kétféle bérezése. Előfordul például, hogy két váltóőr dolgozik egymás mellett Egyik a vasút, a másik a gyár alkalmazottja. A gyár jobban megfizeti a maga emberét. Más a minis ztérium, más a bérkeret jÓ cL Kapctsuictb cu, --------— m ások. Szeoenyi u«— — a gyár között. Ez elsősorban a csirendezőről így beszélnek. teherpályaudvar munkájában Ha a munka megkívánja, érződik‘ Az év áprilisában az .............. •««i'o/lna. -----J ó lenne a kétfajta bérezést egyensúlyba hozni. ^ J paTiun,v\»*%*~,~ - si évad gondos elő- kot és díaieKtucus w»..«--- ... . , hogy az jól segítse fásban van: minél sikereseb- Az állomás két es félezer marxizmus—leniniz- ben oldjuk meg gazdasági épí- dolgozójának zöme mind ilyen--•-..ej.., tömunkánk feladatait, annál ember. És ez nem egy szeren’ — A +ot*AiTIP4r éve meg sok l évad aonaos w- uan oejejezzuK a szodanzmus .'I segítse tasban van. épí- dolgozójánál — alapjainak leralcását és hozzá- készítésére,■^^zinlJ-.ienixnz- ben oldjiik annál ember ^ ez nem egy szeren kezdtünk a szocializmus teljes majd a m ff n,;váját. tömunkánk t • térem- véletlen. Pár éve meg so,v felépítéséhez. Ez parancsolóan mus eszme! offenzivaja szUárdabb ahpoW ^ esés véletlen kés5njövés, sürgeti a termelés - benne a ___ A dolgozók viláQnéze* tünk a szocl^f^f^^él emberrel volt baj keso J m ezőgazdasági termelés —nö- „rj.;jicsi és politikai jes t^hódvtasá^ óldiuk meg kimaradás miatt. ^ twíc Jelépítéséhez. Ez parancsolóan mus ------- szuaruauu m e felei 7?1 —! ,benne ,.a — A dolgozók világnézeti, lünk a SZOcialista eszmék tel- emb l volt baj későnjöves, mezogazdasagi termeles —no- a- politikai novelese- . térhóditásához; és minél emoerrei v i. j . . séíeSeíLa munka termelékeny- V valamint a korszerű ál- eüdményesebben oldjuk meg kimaradás miatt. Most mi segenek, s a termelés gazdasá- 1a;^aos műveltség emelésének az cszmei nevelőmunka fel- m^s emberek lennének. Pedig ilkZí^k í?-°?ását’ h°ey az időszerű kérdéseh-e és a neve- adatait amlái gyorsabban ju- ugyanazok, csak jobban meg- Irm ifa 6-Vek frá" íar 15 munka helyes módszereire. tunk előbbre a szocialista gaz- szerettók a vasutat, csak más.0 ZTiuSZSS. A vitában^ «JJ22. Se- ^pen éreznek, gondolkoznak. Vzítette ki a Tc^ávuúf által bö^^^wtoak^ácstofá- mondja Orczi törvonalazott elképzeléseket. ^ magoa”. A üzemszinten felüli eredmenyTöbb felszólaló is érintette a nézetek’ egyeztetése és a helyes nyel dolgoztunk.-mbIA* kérdéséit, „u.A-.^ipsek kialakitása _ után ^ ^ nagy f"1 Külföldi vendégek is részt vesznek a vasulasnap miskolci ünnepségén-n.w.Kon tarti is a a ^ná5sz>'nvonalifJii,? nagyüzemi terme- egy tíz civtam ----------„ u ^alakítanunk. A sok- vételekkel, javaslatokkal °° ''-"—h.i. ,-d • • >-« ’ —*—lő Július 14-én, vasárnap a MÁV Miskolci Igazgatóságánál! dolgozói is ünnepségeket tartanait. Az igazgatóság sok ezer dolgozója illően felkészül az ünnepségekre. Többek között a vasutasnap alkalmából 2 hetes WLV*>U IYVÜ_L lYldlcUVi bel_______ rétű és bonyolult feladat megoldását sürgeti az élet, el 'iL'rveeiw'U«»» az SZMT-székházban tartják meg. Az ünnepi nagygyűlésen külföldi vendégek is részt vesznek. Tegnap érkezett meg Lewinszky Piotr, a lengyel vasút krakkói igazgatóságának vezetője, s szombatra várják | a csehszlovák vasutas küldöttleyuKiaíut sürgeti az eiet, elsősorban pártszervezeteinktől, a kommunistáktól, de gazdasági és állami szerveinktől, intézményeinktől is — mináany- nyiunktól. Többek között minden poszton emelni kell a vezetés színvonalát, kultúráltsá- gát, a kisebb-nagyobb vezető beosztásban dolgozó emberek ,-/elésekkel ^ Sores szakmai hozzáértését, általa- “H . nean igen isménk, nos és marxista—leninista mű- ᙓ ismerik eléggé a j veltségét. Okvetlenül emelni ■ Bizottság 1958. júltws l kell az egész párttagság esz- ........ m ei-politilzai ■fpikpsr.iLh V cifb U. bet 011CA b/ n . ---------------m unkaversenyt szerveztek, esi . „ ________ S é^tek ^Mtet&e fe‘,a'hélyes nyel dolgoztunk nosítják, díszítik a különféle séget. A központ, ünnepségen elképzelések kialakítása után & ^ nagy dolog. Havonta munkahelyeket, állomásokat.'] kívül számos csomóponton tar|valószínű, hogy a mezőkövesdi 44__ezer bocsi érkezik, in- a központi ünnepséget júliusi tanak helyi jellegű megemlékej árás pártszervezetei, a kom- d,d jnnen, illetve halad át. Ok délután 5 órai kezdettel 1 zéseket is, | munisták és a partonkivuh lá(ják el üres vagonokkal a I . i-—al- mAn céltudatosabban kdrnyez0 bányákat, az ’ ’---- ~ /3'rrvt—* S zokatlan látvány >r tépi, marja a földet. Vastag fagyökerek, régi kábelek próbálkoznak ellenállni erejé- iiven erős gépnek! Kezelője maTÖDD _ —_ v ilágnézeti nevelés kérdéseit, talán aránytalanul sokat is foglalkoztak ezzel. A felszó- . i lalásokból viszont az is kidé- ia!as ,|Jai ------ ... .... rü lt, hogy ebben a kérdésben ™l.misfak e,s a pártonkiyüli jtl-: még a pártbizottság tagjai kö- dolgozók mcp céltudatosabban kö zött is találkozhatunk irreális " ’nn a marxizmus— nv^t elképzelésekkel és indokolatJifl db pt»» —— munisták és a pártonkivun ...... . dolgozók még céltudatosabban WmrtkTTz'éTcbá^. munkálkodnak a marxizmus— komyezo Danj a kát, az ercoa-» leninizmus eszmei of fenzívája- s a vagonokban s drót-. nalc győzelméért, pártunk VIII. kötélpályákon ide érkező es; ---------paunnennyi ha- “’M1’"”B‘t szcnet ok tovab-; nalc (/J/Uüeim-n.1 v, t--k ongresszusa valamennyi határozatának megvalósításáért nyai, c> ex — __# k ötélpályákon ide éi-kező és* leosztályozott szenet ők továb-» bítják az ország minden ré-» szébe. A KGST-szerződés ér-J tehnében hetente három te-. leim I • -=esz. I Politilcai Bizottság ívoo. -----ifok nU,- i,* felkészültségét, .............„„„„„„ r T_ Y Y yY.. t kozni a kommunisták élen-| * * * * X X ********************** * * --------C scpányi Lajos * tehnében hetente naium Kti************************************** XX#**XX*# XX KX « XX Több mint tízezer bold legelőjaTiíás i az eiicsi járásban Gönerusxkai és halmaji tapasztalatok ’ í-it^rv- ményekről joKozni a kommunisták el.cn-•£ járó, példamutató szerepét a2 szocialista épitőmunka min-:: den posztján és növelni kell: j az eszmei nevelőmunka haté-:: , „;; v konyságát i: GöttcrusxkaI e* ha int J . kr«i A társadalmi szer-I Különösen falun, csak az;; -tolat- jón látottak és hallottak bízó- !^ek yelsősorban a népfront és^ 'utóbbi évek során, a mező-* Két nagysikerű tapaM ^ nyára ismét jelentősén elő ^ ^ fiatalság sok següséú^ ^ gazdaság szocialista átszerve-í cserét rendeztek az elmu lendítik a járás legelogazd , az elinduláshoz. A J ^ zésével érlelődtek meg ennek|pokban az encsi kodását. Az állatállomány no- lcßclöinek több mint 65 sz .-i kedvező feltételei és le-*göncruszkai Dobó velése s egész gazdálkodásun ,n tbbb mint tízezer 1 ^ hetőségei. — Itt, falun —halma ji Aranykalász jobb ’megalapozottsága szem- don v’égeztek az idén gaztala. - % érthető okoknál fogva — faß-* szövetkezet mmtalegell pontjából elengedhetetlenu bokorirtást, vizlevezete-uuL _ -----■ , ■ ... ----- —-3= - -----.A-^oir tnlalkat a ja- ponijauv__^„„aoir óta elhanya- tast, uV ,..;,Acoket. vagy mas,J . ívv-uvviÁu ívncivici K-iy jgöncruszKai jjouu iotyM“ ■— ■ hetőségei. — Itt, falun — T. halma ji Aranykalász Termelő érthető okoknál fogva — faß'*szövetkezet mintalegelőjén ad több a tennivaló, itt van ez-*iak egymásnak találkát a ja- pontjaiioi YwrYíta elhanya- tast, „.a,. időtájt a legnagyobb szükség aJrás állattenyésztési szakembe- fontos . .,) d-sunk Ryő- vízmosáskötéseket, g 1 .’ marxizmus—leninizmus eszmei : “- ag?onómusok, termelőszö- legelogazdalkodasunk gya^ l lőjavítás munkákat offenzívájára. (Azzal a meg-Érkezeti vezetők. Mindkét ta- keres megjavítása. Az enc.i t,TC.7_rintalok Garadnan, Kz---z-----1 t-------- ---<üc- --------- Jlrei, agronomusoiL, -------- gu« ——— o tfenzivajara. (Azzal a meg-3';vetkeZeti vezetők. Mindkét ta- keres megjavítása, jegyzéssel, hogy az iparban és3; pasztalatcserón több mint járás e két tapa általában városon sem ldseb-jjjsz^zbuszan vettek részt, s a már számot adhatott az eisi »**********.X.**********Göncruszkán, valamint Halma- lépésekről, a kezdeti jó ered _____________________________________ -■ ||n_____„t.l.,- ■ ,.nW...W.l l ^QZQcUKUUclbUim “ , »javítása. Az encsi legelőjavítási muuMiva.. j:paszLLua».a» több mint járás e két tapasztalatcserén KISZ-fiatalok Garadnán, Kázs-jr aioson sem luseb-r iSZázhuszan vettek részt, s a már számot adhatott az első márkon. Szikszón es FugoaonJ z -- '-a- —í- - - - - nyújtották a legtöbb segitsegetj Leg előönti)zés Ultiinaj v0* márkon, öziksaui. . ----------n yújtották a legtöbb segítséget}; a termelőszövetkezetek jelenle-jj: gi, egyik legfontosabb íelada-* tának megoldásában. $ A göncruszkai legelőgazdál-I kodási tapasztalatcsere egyik! legérdekesebb látnivalója egyí Orkán—15-ös silózógép volt.j amit a Dobó István Termelő-J- szövetkezet mintalegelőjén aj gyomok irtására, illetve felszi-jjj vatására használnak. J Halmajon a legelőjavítás, ai szakaszos legeltetés és a legelő-* öntözés hasznáról győződhet-! tek meg a résztvevők a terme-* lőszövetkezeti mintalegelőn, * amelyen jövőre már villanypásztort is alkalmaznak. A járás területén egyébként 2630 hold az öntözhető legelőterület nagysága, de az idén csak mintegy száz hold legelőt öntöznek. Jövőre 1560 holdat, 1965-re pe-: dig az egész területet bekapcsolják az öntözésbe. A két tapasztalatcsere leg-, főbb tanulsága az volt: még csak a legkezdetibb lépéseket tettük meg a helves legelőnaz-J dálkodás megvalósítása felé. sir iaen sürgető feladat, heg*’ minden lehetőséget megragadva, pótoljuk a szinte évszázadosnak mondható elmaradást. Az exkavátor tépi, marja betontömbök és légi kábelek próbálkoznak ellenállni erejének, de mit számítanak egy ilyen erős gépnek! Kezelője magabiztosan bánik az irányító karokkal, eszközökkel, s a majdnem félköbmétemyi föld percenként hull az ott álló tehergépkocsiba. Hatalmas kocsi, még csak meg sem süllyed egy-egy adag súlyától. S amikor megtelik, indul, hogy megszabaduljon terhétől. Nem sokáig cipeli, alig ötven méterrel odább már ki is önti. Nem mondjuk rosszul, alig ötven méterre viszi csak, méghozzá a város egyik legforgalmasabb helyén, a Bajcsy-Zsilinszky utca és a Baross Gábor utca sarkáról — ugyancsak oda. Egy nagy „hegy” keletkezett már így az Augusztus 20 fürdővel szemben a járó-kelő emberek még nagyobb csodálkozására. — Mi lesz itt, miért épül ez a magaslat — kérdik egymástól. Persze senki sem tudja, a „kunhalom”-szerű tünemény sem válaszol. Néhányon a nézelődők sokaságából az illetékest keresik, miért ez a szokatlan látvány, miért szállítanak gépkocsival alig harminc méter középtávolságra földet. Valaki aztán a szakmabeliek közül elmondja, hogy ide épül a MÁV Igazgatóság új, korszerű rendelőintézete. — Igen, ez nagyszerű, de a föld... Igen, ez nagyszerű, de a ioiu ... — Nincs több gépkocsi talán, és az exkavátornak menni kell tovább? ... — De akkor is, kétszer kell megmozgatni, és ez több mint ezer köbméter... — így bánni a népgazdaság pénzével, kinek jó ez, hát gondoltak erre az illetékesek? Tucatnyinál is több ember vitatja hevesen a föld közeli vándorlásának okát. A kérdések és a megjegyzések szinte egymást érik. Fiatal diákok számítgatnak. Ha egy köbméter föld újbóli felrakása emberi erővel 10 forintba kerül, akkor ezer köbméter... A két kocsi most magasabb pontra viszi a földet. Egy kis szünet következik. Az exkavátor néhány pillanatra leáll. Kezelőjét elhalmozzák kérdésekkel. — Én csak annyit tudok — mondja közömbösen —, hogy ezt a földet később visszatölti!!. Hogy hová kell, miért lesz rá szükség, nem tudom. Engem riem avatlak be... A gép zaja újból felmorajlik a bérházak között. A két kocsi felváltva áll alá, viszik, hordják a pinceiömbből kikerülő földet. A kíváncsiskodók egy része elmegy, de helyettük újabbak jönnek. A kérdések persze ezután is ugyanazok. — Miért így, miért úgy.., Van, aki megtudja, van aki nem. Szokatlan látvány az biztos. Az viszont jó dolog, hogy a kíváncsiság már a számítások irányában is megnyilvánul. Amit az itteni járó-kelő emberek láttak, az természetellenesnek, pénzpazarlásnak tűnt, s ezt észrevették. Hogy’ vitatták és megjegyzéseket fűztek hozzá, az még jobb. Ezt úgy szokás mondani: népgazdaságunk anyagi bázisának egy kis töredékét féltették. De kik azok, akik nem féltették? ... & z Szarvas Miklós
