Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-06 / 156. szám

Szombat, 1963. július 6. Számos új szakmérnöki szakon indul meg a képzés 1964 — 65-ben Illetékes szervekkel egyetér­tésben a művelődésügyi mi­niszter 1964-ben, illetve 1965- ben 56 újabb szakmérnöki szakon engedélyezte a képzés megindítását. Többek között a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kohómernöki karán az öntő, a hőkezelő, a forgácsnélküli ala­kítás (meleg); bányamérnöki karán a mélyfúrási, geofizikus; gépészmérnöki karán a he­gesztő; a Veszprémi Vegyipari Egyetemen a műszeres analí­zis, valamint a korróziós sza­kon indul szakmérnökképzés. Az újabb szakok létrehozó Bával a fővárosban és vidéken további, csaknem kétezer mér­nök kapcsolódhat be a szak' mérnökképzésbe. „Utolsó simítások , az üsózsotoal EpiiEefelemiyárban 1— VII,LÁM csapott pénte­ken egy lökhajtósos repülőgép­be egy észak-olaszországi ziva­tar során. A repülőgép lezu­hant, de a pilóta ejtőernyővel kiugrott és megmenekült, Borsod megye egyik legked­vezőbben telepített építő­anyagipari üzeme Alsózsolca határában épül. A Borsod, va­lamint Hajdú megye építkezé­seihez előfeszített építőele­meket előállító üzemben ugyanis alig 20 kilométeres körzetből szerzik be a szüksé­ges anyagokat. A kavicsot sa­ját bányájukból termelik, a ce­mentet a közeli Hejőcsabáról kapják, az acélhuzalt pedig a miskolci December 4' Drót- művekből szállítják. A gyár „végében” a Sajóból kiter­melt kavics kerül a feldolgo­zóba a hozadékanyagokkal együtt, az „elején”, a vágány- hálózaton pedig mór a kész építőelemeket rakják vago­nokba. A gyár „szíve” az NDK által szállított betongyár, ahol 12—14 százalék Népgazdaságunk ér­vében egyebek között az is szerepel, hogy a mezőgazdaság a tavalyinál 12—14 százalék­kal több termelési értéket ál­lítson elő. Ez az előrelépés is szükséges ahhoz, hogy meg tudjuk valósítani mostani öt­éves tervünk termelési elő­irányzatait, s az életszínvonal emelkedését. Ennek megfe­lelően tartalmazza az orszá­gos terv a növénytermelés hozamainak kereken 20 szá­zalékos emelését a múlt évi szinthez képest. Államunk messzemenő és sokoldalú tá­mogatást ad a mezőgazdaság­nak ahhoz, hogy elérje eze­ket a célokat. Az idei mező gazdasági beruházások meg közelítik a tízmilliárd forin­tot. Hazánk szántóterületének mintegy 80 százalékán ter­melőszövetkezetek gazdálkod­nak, 14 százalékán pedig álla­mi gazdaságok. Ezek az ada­tok világosan mutatják, hogy a mezőgazdasági tervek telje­sítése elsősorban a termelő- szövetkezeteken múlik. Külö­nösképpen azon, hogy a még meg nem erősödött nagyüzemi társas gazdaságok milyen eredményeket érnek el. Fél esztendő már eltelt az évből, a mezőgazdasági ter­melés jellegéből következik azonban, hogy a tervteljesítés alakulását minden részletében nem lehet fél évre felmérni. Minden termelőszövetkezetben mód van viszont arra, hogy az eddigi munkát, gazdálkodást alaposan elemezzék. Még pe­lására. S ne idegenkedjenek sehol sem attól, hogy kérjék i és megszívleljék a nem vezető beosztású tagok véleményét, ■' javaslatait is. Kettős célt szolgálnak ezzel. Egyrészt azt, hogy ne sikkadjon el egyetlen életrevaló ötlet sem, ami hoz­zájárul a tervek teljesítéséhez. Másrészt azt, hogy a tagok minél inkább sajátjuknak te­kintsék a szövetkezetét. Jó, ha minden szövetkezeti vezető tisztában van vele, hogy tavaly például az egész mező- gazdasági termelés bruttó ter­melési értékének jelentős szá­zalékát a háztáji és egyéb kis­üzemi gazdaságok adták. Va­lamivel többet annál, amit a termelőszövetkezeti közös gaz­daságok előállítottak. Nem szabad, sőt vétek volna tehát lebecsülni a háztáji gazdálko­dás, árutermelés jelentősé­gét. S amikor azt vizsgál­ják egy-egy termelőszövetke­zet, vagy község vezetői, hogy hol tartanak a tervteljesítés­ben, miképpen lehetne növel­ni az eredményeket, kezeljék fontosságának megfelelően a háztáji gazdálkodást is. Min­denütt van lehetőség arra, hogy valamilyen módon segíl sék a háztájiban lévő adottsó gok megfelelő hasznosítását Az a bizonyos 12—I­százalék az országos terv ezé ma, de megvalósulása az egye gazdaságok, községek termeli munkájától függ. Attól, hog saját terveiket hogyan teljes | tik mindenekelőtt a termeli szövetkezetek. úgynevezett lyukkártyás ve­zérlésű gépsor automatikus szabályozással adagolja a szükséges kavicsot, cementet és vizet, önműködően keveri a betont Az új üzemben a tervek sze­rint évente mintegy 400 ezer négyzetméter előfeszített fö­démpanelt, 800 ezer méter fö­démgerendát, 450 ezer vasúti betonaljat, és 50 ezer villany­oszlopot készítenek. Az új épületanyagipari üzem­ben most megkezdődtek a próbaüzemelések. Jelenleg már három üzemrészben, a vasúti betónalj üzemben, a távveze­ték oszlopokat gyártó üzem­részben folynak a próbák, csütörtökön pedig megkezdték a bányából a kavicsot szállító osztályozó és szállítóberende­zések járatását is. Még a har­madik negyedévben hozzálát­nak a kísérleti termeléshez, i födémpanel és a födémgerenda üzemrészekben, és a harmadik negyedévben egyes helyeken az üzemszerű gyártást is megkezdik. Sxáxhásm ragon édeaáru készül ebben a félévben Diósgyőrött A két éve felépített Diós- ! győri Édesipari Üzemben most már teljes létszámmal és va­lamennyi berendezés üzemel­tetésével termelnek. A modem üzemben csaknem négyszáz munkást, zömében nődolgozót foglalkoztatnak, akik jól elsa­játították a szakma fogásait, s első félévi tervüket számotte­vően túl is teljesítették; mint­egy 115 vagon kü'ö->féle óöec- árut, nougatot, töltött ostyát, csokoládéfigurát adtak a ke­reskedelemnek. A második fél­évben ennél is többet, 120 va­gon árut akarnak adni a fo­gyasztóknak. Már hozzáfogtak a karácsonyi csokoládéfigurák gyártásához. Ezekből mintegy hat-hét vagon kerül majd az üzletekbe. Ezenkívül új ké­szítménnyel, karácsonyi füg­gelékkel is bővítik a választé­kot. Ebből egy vagonnal ké­szítenek. A munka könnyíté­sére. egyébként az ostyagyártó részlegben jó bevált módo­sítást vezettek be. Eddig ugyanis az ostya tésztamasz- szát vedrekben vitték a sütő­kemencékhez. Ezt most már üvegcső vezetéken szivattyú­val továbbítják, ami higié- nikusabb, gyorsabb és az itt dolgozókat megkíméli a fizi­kai munkától. A Matyó Szövetkezet üvegfonói A mezőkövesdi Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet egyik fejlődő, ma már 32 családnak kenyeret biztosító részlege az üvegfonó műhely. Negyedévenként százezer liternyi demizsont fonnak itt az ügyeskezű asszonyok és lányok, továbbá háromne- gyedmillió fűz-dugványt is készítettek új, nemes fűztelepek léte­sítéséhez.- .w ........... T öbb ezer kiöregedett demlzson várja az udvaron, hogy Mar cis János bácsi „levetkőztesse”, s azután új „vessző-ruhát” kapjon. Az építőipari műszaki fílmpropagandáról tárgyaltak az építő- és építőanyagipari vállalatok képviselői Miskolcon Hatalmas, földbe ásod üstben fö a nyers vessző, hogy megpu­hulva lchánlhassftk kórRít. Így lesz rugalmas, hajlékony és szép Asjt, - - ---------... ; ak Kerget, isi ----------­f ehér az üvegfonás alapanjaga. zéssel kapcsolatos kérdések­ről. A nagyobb építkezéseken megszervezik a rendszeres filmszolgálatot, amelynek so­rán műszakiak és fizikai dol­gozók egyaránt megismerked­hetnek a szakma legújabb el­járásaival. A megbeszélést követően több kisfilmet mutattak be, így például a folyamatos épít­kezés-szervezésről, a nagypa­nelos építkezésről, a műanyag­nak az építkezésnél történő felhasználásáról. A részvevők a látottakról élénk eszmecse­rét folytattak. Az Építőipari Tudományos Egyesület mis­kolci csoportja elhatározta, hogy a jövőben havonta egy­szer „filmnapot" tart, ame­lyen a legújabb műszaki fil­meket mutatják be. Ugyan­csak filmbemutatókat ren­deznek majd a miskolci, az ózdi, a kazincbarcikai, vala­mint a tiszapalkonyai nagy építkezések dolgozóinak is. Fügcdi Gáspárné, az ügyeskezűek egyike, aki (és társai szintén) egy-egy műszakban 20—25 demizsont is új, fűz-ruliába öltöztet. (P. S. — Sz. Gy.) óig ne csak a könyvelők, akiK( elsősorban a pénzügyi kérdő-. Beket vizsgálják, hanem a- termelési szakemberek is. Azokban a szövetkezetekben járnak el helyesen a vezetők és a szakemberek, ahol pon­tosan számbaveszik, hogyan állnak az eredeti elgondolások megvalósításával, nem mutat­koznak-e gondok a terv va­lamelyik részének teljesítése körül. S ha igen, megkeresi* hz esetleg várható kiesései! pótlásának, az eddig talán fi­gyelmen kívül hagyott lehető­ségek hasznosításának módját Szervezettebben—szívélyesebben Az új dolgozókkal való foglalkozásról az új dolgozó is, meg a válla­lat is. Hamarább kerülhetne munkába, hamarább kereshet­ne pénzt, s talán hamarább kapna új gazdát a gép, az üres munkahely. Nem lehetne ezen változtat­ni? Szervezettebbé, szívélye­sebbé, barátságosabbá tenni az új dolgozók felvételét, a velük való törődést, foglalko­zást Dehogynem. Nem lehetne elkerülni, hogy az új dolgozó az első perceket ne hosszan kodással töltse el, s ne egy riadt, a közömbös fo­gadtatástól megesemerlett em­ber lásson munkához, hanem egy tettre kész dolgozó, aki­nek félénksége már az első órában feloldódott a barátsá­gos .fogadtatásban? Akiben a hála érzése domborodik ki, nem pedig a mérgelődés féke­ző ereje. Az üzemi lélektan egyik fel­adata, az új dolgozókkal való intézményesebb foglalkozás. Jelenleg az új dolgozók fel­vétele — nem akarunk általá­nosítani —, helyenként közöm­bös, másutt nem megfelelő. Már a magárahagyatottság ér­zése önmagában elég ahhoz, hogy az első benyomások ked­vezőtlenek legyenek. Ezek után már nem is kell sok hoz­zá, hogy az új dolgozó ván­dorbotot vegyen a kezébe. munkaerőhullámzás egyik oka a nem megfelelő törődés az új munkások felvételével, a velük való foglalkozással. Már vannak vállalati ta­pasztalatok az üzemszocioló­gia e problémájának megol­dására. A módszerek megis­merhetők. Ezek elősegítik, hogy az újonnan belépett dol­gozó gyökeret verhessen, és könnyebben bekapcsolódhas­son a vállalati életbe, a gyári kollektívába. A Munkaügyi Szemle című folyóirat 1963. június havi 6-ik száma éppen e kérdésre ad választ. Fekete István ad ki­merítő tájékoztatást az üzem­szociológiai módszerek első tapasztalatairól a Kőbányai TextilműveknéL • Ezek szerint az első lépés a munkaerőgazdálkodás dolgo­zóinak figyelmét felhívni ar­ra, hogy a munkára jelentke­zőket szívélyesen, barátságo­san fogadják. Ne csak rideg adminisztrációs folyamatnak tekintsék, hanem gondoljanak arra, hogy sok esetben olyan emberrel állnak szemben, aki első munkahelyére jött, s itt még egyáltalán nem is­merős. Az új munkaerő felvételé­nél elkerülhetetlen, hogy irt­ott várakozzon. Töltsük ki ezt a várakozási időt azzal, hogy ha van a gyárnak üzemi lapja, adjuk a kezébe, olvasgassa, vigye haza annak néhány szá­mát, vagy a vállalat más ki­adványát, tájékoztatóját. Ez­zel is fokozzuk a kedvező be­nyomást és máris tájékoztat­juk a vállalat életéről. S ami­kor' a felvétel adminisztrá­ciós része lebonyolódott, kí­sérjük le munkahelyére, mu­tassuk be az új dolgozót mű­vezetőjének, aki majd meg­mutatja munkahelyét, megis­merteti munkájával, munka- körülményeivel, s közli véle a várható keresetet, melles­leg be is mutatja az ott lévő legközelebbi munkatársainak is. Ne sajnáljuk a barátságos szót, a humort A humor fontos dolog, fel­oldja a légkört, emberséges, megértő levegőt teremt. Ebben a hangulatban minden feszült­ség feloldódik. Az ilyen mód­szer kirekeszti, hogy az új dol­gozóban csak munkaerőt lás­sanak. A felvétel adminisztrációs folyamatát is érdemes időn­ként felülvizsgálni, s ha le­hetséges, csökkenteni és kiik­tatni a folyamatból azokat, amelyek feleslegesek. Egyéb­ként ezt a munkát meggyorsí­tani a másik fontos feladat, hiszen az idő pénz a dolgozó­nak, a vállalatnak egyaránt. * Megszívlelendő javaslat, hogy olyan személyt állítsunk be erre a munkára, aki jól is­meri a gyári kollektívát, te­kintélye van, jóindulatú em­ber, s rendelkezik némi peda­gógiai érzékkel is. Ilyenek legkönnyebben ta­lálhatók a nyugdíjasok, vagy a hamarosan nyugdíjba vonu­ló régi dolgozók között, akik vágj' a személyzeti, vagy a munkaügyi, munkaerőgazdál­kodási osztálj'on, vagy másutt dolgoztak. Ök megkapják az új felvételesek névsorát, a munkahelyet A felvétel után felkeresik őket hetente, ké­sőbb fél évig havonta. Foglal­koznak velük, beszélgetnek a munkáról, a körülménj-ekről, az üzem társadalmi életéről, megtudják műveltségi képessé­gét, érdeklődését, igényét S ez nagyon jó dolog, mert az új munkás nincs egyedül, be tud illeszkedni a kollektí­vába, hiszen van kihez fordul­ni segítségért. Ez a módszer megérné a költséget, azt az 500 forintot amit az ezzel foglalkozó egy­két nj'ugdíjas kapna meg. A tapasztalatok azt. bizonyítják, hogy ahol kísérletképpen ezt bevezették, csökkent a munka­erő hullámzás, a kilépés. Van létjogosultsága ennek az eljá­rásnak, hiszen megtakarítást eredményez, segít a törzsgárda kialakításában, csökkenti a költségeket, s az új dolgozó­nál jelentkező, termelési bi- zon.vtalanságból származó ter­melési kiesést. Boda István Aratás előtt vagyunk, benne* a növényápolásban. Most meg» lehet olyan intézkedéseket^ tenni, amelyek számottevően 9 éreztetik előnyös hatásukat a* növényápolásban, az állatte-J nyésztésben és a költségek ala- • tolásában egyaránt. Sok mú-J lik például azon, hogy a ga-J bonabe takarítást miképpen« szervezik meg a szövetkezetek-J ben, a lehető legjobban hasz-« nálják-e ki a gépeket, a mun-J kai dót, s núlyen gazdaságo-J Éan oldják meg a nagyará-i nyú szállításokat. De nem' kisebb jelentőségű az sem,i hogy mennyi szálastakarmány­ról gondoskodnak a szövetke­zetek. Ha a vezetőség átnézi a gaz­daság tervét, tucatjával talál benne olyan tételt, amelj’nek igen. jelentős szerepe van ab­ban, hogyan sikerül ez az esztendő. Vegyék hát sorra mindegyiket, s mérlegeljék teljes felelősséggel; úgy ha­ladnak-e a munkák, az élőké szülétek, ahogyan kell, s ho Van szükség valamilyen hibí kiiav í t mulasztás pót — Tessék már megmondani, aj merre találom a művezető elv- la társat? 111 — Maga új felvételes, ugye? ^ — Igen. ü — Ejnye na, hogy is magya­rázzam meg magának, hogy n megtalálja, de az is lehet, g hogy most éppen nincs a he­lyén, altkor meg... tudja mit, a jöjjön velem, megmutatom. v l . 2 • • Sokunk előtt ismeretes ez a £ • kép: ácsorgó ember, kezében r • felvételi papír, azon „kismil- , • lió” aláírandó rubrika. Se- , • gélytkérő tekintet, hálás kö- | • szönet az útbaigazításért. Az , J új dolgozó senkit sem ismer, . • (szerencséje van, ha akad is- "* merőse) teljesen tájékozatlan ’» a helyiségeket illetően is. Ha , • jó helyre nyit be, ott gyorsan ’5 beiktatják, aláírnak neki, az- ”• tán mehet ismét, a felvételi 2 kálvária útján tovább. Előfor- o dúl, hogy várja a szakszerve­zeti titkárt, akit éppen behí- J1» vattak az SZMT-be, egy óra is eltelik, mire visszaérkezik, és ’■# akkor tudja meg az új felvé­lZ» teles, hogy ■a* k5 kár volt várakozni, &-• mert egy másik osztályon dol- ol* gozó szb-tag intézi az ügyet, sa» Kárbaveszett idő. De jó lenne it-* ezeket megspórolni. Jól járna A műszaki fejlesztési kérdé­sek ismertetésére és elterjesz­tésére az Építésügyi Minisz­tériumban alakult filmszol­gálat rendezésében, az ország vidéki városai közül elsőként Miskolcon, a MTESZ székhá­zéban gyűltek össze a megyé­ben dolgozó építő- és építő- anyagipari vállalatok vezetői, hogy megismerkedjenek az újrendszerű kezdeményezés­sel: az építőipari filmpropa­gandával. A magas- és mélyépítők, tervezők, építőanyagipari vál­lalatok képviselői előtt Sza- lay Pál főmérnök, az ÉM mű­szaki fejlesztési főosztályának , munkatársa többek között el- i mondotta, hogy eddig már mintegy 60 dokumentumfii- ■ met készítettek, amelyek c 5 hazai és külföldi építkezésed egy-egy fejlett módszerét rög- f zítik. Az ÉM filmstúdiója a:- idén 30 szakmai kisfilmet ké- szít. többek között az új épí tési eljárásokról, városrande

Next

/
Oldalképek
Tartalom