Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-30 / 176. szám

2 ESZAKMAGYARORSZÄG Jtcdd, 1963. Julius ». Az atomegyezmény. • • (Folytatás az 1. oldalról.) szabott politikai irányvonalu­kat: a termonukleáris fegyver birtoklását. A De Gaulle-féle ■propagandaszolgálat, hogy va­lamiképp megmentse a látsza­tot, azt állítja, hogy a moszk­vai egyezmény célja, „egyes hatalmak atommonopóliumá­nak fenntartása örök időkre”. Engem más valami lep meg '— folytatja Jurij Zsukov: hogyan ismételhetik ugyan­ezt a Renmin Ribao című lapnál dolgozó kollégáink és a Kínai Népköztársaság egyes felelős személyisé­gei, akik minden szégyen­érzet nélkül ugyanazt mondják, amit a nukleáris kísérleti robbantások foly­tatásának, a termonukleá­ris fegyverkezési hajszá­nak francia védelmezői ál­lítanak. A kínai elvtársakat nem za­varja ez a társaság. Szégyen nélkül kölcsönveszik a fran­cia burzsoá propaganda dema­góg érvelését és szóról szóra meg is ismétlik azt. Július 27-én a Monde című francia lap elégedetten állapította meg, hogy De Gaulle végre szellemtársakra talált. „Sem Franciaország — amely már bekapcsolódott a nukleáris fegyverkezési hajszába —, sem pedig Kína, — amely ég attól a vágytól, hogy kövesse Franciaország példáját, — a legkevésbé sem kíván részt vénni a szerződésben”. A to_ ' vábbiakban a Monde rámutat: I’árizsban úgy vélik, hogy tar­tózkodó álláspontra kell he­lyezkedni és azzal az ürüggyel kell ellenezni a megegyezést, hogy ez a szerződés illúziókat terjeszt és rögzíti a „kicsi­nyek” és ■ a „nagyok” közötti egyenlőtlenséget. Zsukov gúnyosan állapítja meg: úgy látszik Párizsban haj­lamosak rá, hogy Francia- országot és a Kínai Nép- köztársaságot a kicsinyek közé számítsák, ha ezzel elérhetik a nukleáris kí­sérleti robbantások jogá­nak igazolását! A Pravda cikke így folytat­ja: a Renmin Ribao csaknem ugyanezzel az érveléssel július 19-én azt írta, hogy a nukleá­ris kísérleti robbantások meg­szüntetése „hamis biztonsági érzésben ringatná a népeket, elaltatná éberségüket”. Csao Kuo-csien elvtárs, a Kínai Szakszervezeti Szövetség meg­bízottja, a japán országos szakszervezeti kongresszuson július 25-én kijelentette, hogy a moszkvai hármas vélemény- csere „az amerikai imperializ­mus összeesküvése” volt, s hogy “ „bármilyen nukleáris megegyezés, amely nem bizto. sítja a fennálló nukleáris fegy­verek megsemmisítését és to­vábbi gyártásának megszűnte, lését, csak a közvélemény megtévesztése lenne”. Ezt az érvet is De Gaulle- tól vették kölcsön — írja Zsukov. öt nappal Csao Kuo-csien elvtárs beszéde előtt az AFP hírügynökség világgá kürtölte, hogy mivel a kísérleti robbantások megszün­tetése nem leszerelési intézke­dés és nem jár együtt az atomfegyver további gyártásá­nak megszüntetésével, a meg­levő atombombák megsemmi­sítésével, Franciaország boj. kottálni fogja ezt a megegye­zést. Egyszóval itt is, ott is ugyan­az az álláspont, ugyanaz a taktika: a „mindent, vagy semmit” hamis jelszavával szabotálni kell a kísérleti rob­bantások megszüntetéséről szó. ló egyezményt. Nem irigylésre méltó tár­saságba kerülnek a kínai Szeptember végéig beváltják a SZO T-utalványokat Sajtótájékoztató a tüzelő-ellátásról Ma délelőtt a tüzlőhelyzetről tartott sajtótájékoztatót Somo­gyi Sánctór, á Belkereskedelmi Minisztérium TÜZÉP Főigaz­gatóságának vezetője. Az érdeklődés — mondotta — olyan nagy fokú, hogy he­lyenként torlódás keletkezett. A szén- és brikett-termelés fo­lyamatosan történik, a keresle­tet a termelés ütemének meg- r felelően lehet csak kielégíteni, tehát nem néhány hétre kon­centrálva. Úgy gondoljuk, a la­kosság megnyugvással veheti tudomásul, hogy az idén a kormány intéz­kedései nyomán 800—900 ezer tonnával 'növekszik a tüzelőíorgalom. Áz említett többlet-tüzelő­anyag mennyiség is természe­tesen hazai szénfajtából vár­ható. A SZOT tüzelőakciá kere­tében kibocsátott utalvá­nyok több mint 50 százalé­kát már beváltották és szeptember vegéig az ak­ciót teljes egészében lebo­nyolítják. Ez azt jelenti, hogy addig az időig, csupán az akció kereté­ben mintegy 900 ezer háztartás téli tüzelő szűk végletéről törté­nik gondoskodás, 500 millió fo­rint értékben. elvtársak, ha De Gaulle nyomdokába lépnek és szembeszegülve a világ né­pei világosan kifejezésre juttatott akaratával, síkra- szállnak a kísérleti rob­bantások megszüntetése ellen. A népek nem fogják megérte­ni őket. Lehetetlen bármivel is igazolni azt az állásfogla­lást, amely a kísérleti robban­tások folytatását védelmezi. Rusk, amerikai külügymi­niszter vasárnap egy televízió­interjúban nyilatkozott a moszkvai megállapodásról. Kijelentette, hogy ez for­dulópontot jelent a kelet- nyugati kapcsolatban, de önmagában véve nem jelent mindent.;; Csak a légköri, magaslégköri és vízalatti nuk­leáris fegyverkísérletek betil­tására vonatkozik, a nukleáris fegyverkészletek megsemmisí­tésére nem, ezért nem szün­teti meg az atomháború veszé­lyét és nem, gátolja a fegy­verkezési versenyt. Ennek elle­nére fordulópont lehet úgy, hogy a jövőben több reményt le­het ffizni más vitás kérdé­sek rendezéséhez is, — mondotta. A Reuter egy hétfői hírében idézte a Fehér Házhoz közel­álló körökben szerzett értesü­lését, amely szerint Rusk Ken­nedy elnök baráti üzenetét vi­szi majd magával Moszkvába, ha a hét vége felé odautazik a nukleáris megállapodás aláírá­sára. Harriman Hruscsov szí­vélyes üdvözletét hozta Kenne- dynek Moszkvából. Nasszer vasárnap egyiptomi diákok egy csoportjának beszé­det mondott, s kijelentette, Egyiptom csatlakozni fog a nagyhatalmak moszkvai atommcgállapodásához, s, felszólította az atomfegyver­rel nem rendelkező többi or­szágot is, hogy ugyanezt te­gyék. Nasszer hangsúlyozta, teljes mértékben 'támogatja Nehrunak azt a felhívását, hogy valamennyi ország írja alá az atomfegyver-kísérletek megtiltásáról szóló szerződést. Az izraeli kormány vasárnap tanulmányozta ä moszkvai atommegállapodás szövegét, amelyet az Egyesült Államok izráeli nagykövete pénteken adott át Golda Meir külügymi­niszternek.' A kormány egy szóvivője közölte, hogy a meg­állapodás tanulmányozását és megvitatását folytatni fogják. Az AP közlése szerint valószínű, hogy a megálla­podáshoz Izrael is csatla­kozik. Kormánykörök a csatlakozást fontosnak tartják, mert a szer­ződést első lépésnek tekintik további kelet-nyugati megálla­podások sorozatában, amelyek a közép-keleti helyzetet is érintik. 55 óra a romok alatt (Folytatás az 1. oldalról.) került élve kimenteni. A sebesültek száma megha­ladja a kétezerötszázat, so­kuk állapota súlyos. Eddig hétszáznál több halottat emeltek ki a romok alól. j A romeltakarításban résztve­vők, különleges műszerekkel felszerelt francia kutatócso­portnak köszönhető, hogy hét­főn délelőtt sikerült a rom öle alól élve kimenteni egy fiatal lányt, A város kiürítése tervsze­rűen tovább folyik. Már több mint százezer lakost költöztettek el. A világ minden tájáról egy­re gyorsuló iramban érkeznek a különböző felségjelű repülő­gépek, amelyeken a Vöröske­reszt szervezetei gyógyszert, vérplazmát, ruhaneműt külde­nek. Késő délutáni jelentés sze­rint a mentőosztagoknak a pá­lyaudvar épülete alól , újabb húsz embert sikerült élve kiás­ni. A Magyar Vöröskereszt a ju­goszláviai földrengés hírére azonnali gyorssegélyt indított a károsultaknak. Szombaton éjjel teher­autón mintegy 150 000 fo­rint értékű adományt, 500 takarót és 200 lepedőt szál­lítottak Belgrádi)*. Hétfőn a Magyar Vöröske­reszt központjában az illetékes minisztériumok és társadalmi szervezetek képviselői értekez­letet tartottak. Operatív bi­zottságot alakítottak, amelynek feladata, hogy összeállítsa a legközelebbi segélyszállítmá­nyokat. A megbeszélés eredmé­nyeként á nanokban újabb csomagokat, gyógyszei-eket, ru­házati tárgyakat és más ado­mányokat küldenek majd a földrengés sújtotta Szkopje la­kóinak. Döbbenten vápjulc a szkopjei híreket Egyre több halott, egyre több sebesült. Emberek ezrei dolgoznak emberek ezreine-k életéért. 1963. július 26-a szomorú dátum lett Jugoszlá­via történetében. E nap után ilyen címekkel jelentek meg az újságok: Szkopje gyakor­latilag nincs többé . . . Ma­cedónia fővárosa romokban hever . . . Többszáz halott, többezer sebesült . . . A rendkívüli méretű föld­rengés az egész világot meg­döbbentette. Különféle nyel­vű táviratok érkeztek Jugo­szláviába, s a táviratok együttérzésről és segítőkész­ségről tanúskodtak. És bizo­nyították azt is: a világon mindenütt megdöbbennek, irtóznak az emberek ilyen tragédiától — még ha az va­lóban objektív okokból kö­vetkezik is be . . . A magyar kormány, a párt, a szakszervezet és más társadalmi szervezetek szin­tén felajánlották segítségü­ket a 200 ezer lakosú város életbenmarádottainak támo­gatására. A Magyar Vöröske­reszt Országos Központja gyorssegélyként takarókkal, lepedőkkel, mintegy 150 ezer forint értékű küldeménnyel megrakott teherautót indí­tott szombaton éjjel Szkop­jéba. • Az ideiglenesen sátortábo­rokba helyezett életbenmara- dottak bizonyára örülnek majd a küldeménynek. S ha nagy bánatukban a szó meg­szokott értelmében örülni nem is tudnak, mégis jóleső érzés lehet számúiéra a baráti gondoskodás. És bizonyára jólesne számukra az is, ha olyan beszélgetéseket hall­hatnának. amilyent az egyik miskolci autóbuszban két fiatalember így folytatott: — A mi családunknak nin­csenek rokonai Jugoszlávia' ban, mégis, amikor meghal lőttük a hírt a rádióban/ anyám zokogni kezdett . . — Ha kérnének, a mi bri gádunk feltétlenül elmenne dolgozni a város újjáépítés sén . . . — Az iskolák is mind el­pusztultak Szkopjéban. Éri szívesen adnék felépítésükre' az ösztöndíjamból . . . Igen, Miskolcon és a mc gyében is hasonlóképpen; gondolkodnak az emberek.j Sokat beszélnek a szkopjei eseményekről. És érdekes/ hogy minden ilyen beszélge­tésnél szóba kerül: borzasztó dolog, ha az emberek százai elvesztik máról holnapra sze­retteiket, iia otthonok százai omlanak össze, ha a világ' egy kicsiny pontján is meg'j szűnik az élet. S milyen bori zászló mindez sokszorosítva! De földrengéstől ilyen méi nem volt. Csak az emberek akaratától. Bizonyos embc-j rekétől. Ezeknek az emberek­nek pedig le kell fognunk »' kezét. Meg tudjuk akadá­lyozni, meg kell akadályoz-! nunk, hogy más okból Is be-j következzen ilyen tragédia valahol a világon. Hogy máj sutt is emberek kiáltsanak és. hörögjenek a romok alóli hogy másutt is hirtelen túl' zsúfoltak legyenek a korhű-' zak, hogy másünnen is dobi benten várjuk a híreket . . .! R. A. ■fcictcickicirk-ktrktdc-k'kirktrk'k-kiek-k'k'krrkiek-trk-k-klrk'k'kick-k-k-k Az Olasz KP Központi Bizottságának határozata Az Unita vasárnapi számá­ban közölte az Olasz Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának - határozatait. A politikai helyzetről hozott határozat kimondja: Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága a vi­lágbéke eró'inek nagy ered­ményeként üdvözli az atomfegyver kísérletek el­tiltásában elért megálla­podást. A nemzetközi munkásmoz­galom problémáiról hozott ha­tározatában az Olasz KP Köz­ponti Bizottsága bírálta a Kí­nai Kommunista Párt állás- foglalását. Igiancarlo Pajelta, az Olasz Kommunista Párt titkárságá­nak tagja a párt Központi Bi zottsógának plénumán beszá­molót tartott a nemzetközi Hatéves kislányommal sétá­lunk a Bajcsy-Zsilinszky ut­cán, amikor egyszerre érkezik oda mindkét irányból egy-egy új, csuklós villamos. Kislá­nyomnak felragyog a szeme s megszólal: .Ugye, apu, már nemsoká­ra csak. csuklósok lesznek, és a régi villamos nem lesz? Anélkül mondom ki hirtelen az igent, hogy meggondolnám a közlekedés-fejlődés távlati lehetőségeit. Tűnődöm, helyesbítsem-e el­hamarkodottnak Vélt válaszo­mat, amellyel öntudatlanul is a további kérdezősködésnek akartam elejét venni. Mond­jam azt: mire nagv leszel, már csak ilyen csuklósokat látsz? Vagy magyarázzam el, hogy addig mennyi minden más is kell még, Rontsam el egy gyors gyermeki képzelet álma­it? Közben a két csuklós tová- suhant, és nyomukban innen is, onnan is csörömpölve, zúg- va-zörögve egy-egy ré"i „sár­ga” jajdult a megállóhoz. Hir­telen döntök: helyesbítek. Kánikula. Aki teheti, a strandra siet. Szabad időm van, gondolkodom, hová menjek. Az Augusztus 20. strandfürdő vize meleg, tegnap is zsúfolt volt. Tapolcára nincs kedvem ki­menni. Hirtelen megjelenik képzeletemben a DVTK diós­győri strandja a vár mellett, (•omantikus környezetben. Már­is felüdülök, mert eszembe jut Jéghideg vize, amely most mint délibáb oázisa lebeg előttem, a NÉZELŐDVE város forró kövei felett. Pilla­natok alatt autóbuszra szállók és a csukott kocsi forró leve­gőjét is azzal a tudattal vise­lem el, hogy . nemsokára kár­pótolnak a sok éve nem látott strand hűs hullámai. Lelkiis- meretfurdalást érzek, több éve nem jártam ott. Ilyen hűtlen­ség után, a bejárat előtti méte­reket szinte futva teszem még. Még jó, hogy hétköznap dél­előtt van, így nem látok sok fürdő^őt a strandon. Nagyon kellemes lesz, — gondolom és dicsérem magam a jó ötletért.. A pénztárnál sem tolonganak úgy, mint a Selyemréten, vagy Tapolcán. Amint odalépek, hogy megváltsam a jegyem, végre megpillantom a meden­cét. Frissen meszelt alján 20— 30 centiméteres víz van, mely­ben vidám gyermeksereg han- cúrozik a „Mély víz, csak úszóknak” táblák alatt. A pénztárosnő észreveszi csalódá­somat, mert kérdés nélkül mondja: „Tegnap eresztették le a vizet, a medence csak holnap estére telik meg, de a zuha­nyok jók.” A vár történelmi kövei szik­ráznak a napfényben, a hegy­oldalról hömpölyög a meleg; Eszembe jút, hogy a büfében milyen jó hideg sört mértek. Kérek egy belőnőt. A lillafüredi autóbuszra fia­tal mama száll fel öt év körüli kislányával, de már csak elől, a vezető fülke falánál van hely. A mama áll, a kislány leül, akinek melege lehet, meri szoknyáját kezdi emelgetni, mire anyja rászól, hogy ez nem illik. Erre kis szvetterkéjét kez­di lehúzni. Valóban meleg van. Anyja nem engedi, fél, hogy a huzattól megfázik. Igen, — mondja a kislány — de itt fű- tenek. Az anya elmosolyodik. Dehogy fűtenek — szól s talán szégyenkezik is, hogy kislánya ilyen csacsiságot mond. — De igen, itt fűtenek, itt van egy ilyen — erősködik a kislány és kissé hátrafordulva, kályha körvonalakat rajzol a fülke fa­lára. Nem fűtenek, hangzik el újra, s a szvetter visszakerül i kislányra, annál is inkább, mert a Csanyik elágazásánál leszállnak. A kislány még visszanéz, talán arra vár, hogy az autóbusz utasai közül valaki igazat ad neki. Hallgatunk. Csalódott kis arca eltűnik. A kislány helye üres. Leülök. Az­tán rögtön fel is állok. A veze­tőfülke másik oldaláról a mo­tor úgy ontja a meleget, mint egy jól működő villanykályha, „Külföldiek Magyarorszá­gon ... hasznos lenne, ha minél többen beszélnének idegen nyelven” — olvasom az újság­ban, mire eszembejut egy meg­történt eset. Leírom, hátha ma­gyarázatot ad arra, hogy miért nem beszélnek többen idegen nyelven. Nemrégen koszorúztálc meg a miskolci Eszperantó téren azt a márványtáblát, amelyet hat évvel ezelőtt avattak fel a nemzetközi nyelv megjelené­sének 70. évfordulójára. Az ünnepségen az előadó termé­szetesen eszperantó nyelven mondta el beszédét az ország minden tájáról összesereglett hallgatóságnak. Közben a gya­logjárók is meg-megálltak, kí­váncsiskodtak, de nem értvén a beszédet, tovább mentek. Egyikük, egy férfi; nem ment tovább. Odalépett mellém és megszólított; — Mondja kérem, milyen nyelven beszél? — mutat az előadóra. — Eszperantó nyelven — fe­leltem. Kis idő múlva újra megszó­lalt: — Mondja, mi az az eszpe­rantó? Miután nem akartam az ér­tékes beszédből semmit elmu­lasztani, készséggel, de csak igen röviden megmagyaráztam. — Ez egy nemzetközi segéd­nyelv, melyet a világon min­denhol beszélnek és megérte­nek. — Figyelek tovább, a já­rókelő nem tágít, arcáról lá­tom, hogy újabb kérdésre ké­szül. — Mindenhol, mindenki megérti? — Igen. — Akkor én miért nem ér­tem? A válasszál adós maradtam. Pál István Pajetta beszámolója kommunista mozgalom prob­lémáiról. Pajetta hangsúlyozta, _ hogy ma a békehare áll a társa­dalom szocialista átalakí­tásáért vívott küzdelem középpontjában, és hogy „a békési egymás mel­lett élés válságba dönti az egész imperialista rendszert”. Magasra értékeltük és tá­mogatjuk a Szovjetunió béke- politikáját és az általa tanúsí­tott mély felelősségérzetet. Pajetta rámutatott, hogy a kínai elvtársak miközben „pa­cifista illúziókról” és „ az im­perializmus előtti behódolás- ról” beszélnek, időnként visz- szautasítják azt a vádat, hogy nem fogják fel teljes nagysá­gában a háború veszélyét és nem küzdenek ellene kielégítő módon. A valóságban azonban nem egyszer akadályozták a békeharcot és a tömegek­nek a leszerelésért folyta­tott küzdelmét. Ez a „forradalmi frázisok” po­litikája alapvető és igen ko­moly kérdésekben. Ez a poli­tika katasztrofális veszéllyel fenyeget, figyelmen kívül hagyja azokat a következmé­nyeket, amelyek a kalandor hajlamból és a reális gondol­kodás hiányából adódhatnak. Pajetta emlékeztetett a szőri; jet politika sikereire, kezdvl az elmúlt évi Karib-tengei'i| válság megoldásában való te'| vékeny és döntő részvételtől, 3:' leszerelésért vívott fáradhatat-j lan küzdelemig. Az a gondolata támad íi'j embernek —■ hangoztatta Pa'; jetta —, hogy az „ugrások” eh méleténelc, az imperializmus-! sál való éles összeütközés problémájával kapcsolatos álj láspontnak, a Szovjetunióbal1! és máshol folyo szocialista épé tés és a kommunizmus távlaj tai meg nem értésének egyil; oka az a kísérlet, hogy elkerülj jék a szocializmus építésévé;, együttjáró és hosszantarM munka nehézségeit. A közelmúltban megfogni- ! mázott elméletek némelyi­ke végső fokon trockista nézetekre emlékeztet. j Ugyanakkor a kínai állás­pontban fellelhetők a na­cionalizmus eleme is. Pajetta ezután a kommuniS'j ta pártok viszonyának kérdé' sére tért át. Úgy véljük 'ri mondotta —, hogy ezeket 11 problémákat előrehaladva ke!' megoldani, nem pedig vissz»', lépéssel. Az SZKP XX, kong'1 resszusa ál táj. kijelölt úton ke^ haladnunk. Gyor&listia az 1963. július 29-én megtar­tott lottó tárgynyereménysor­solásról, amelyen a 27. heti lottószelvények vettek részt. 5 501 737 televízió. 5 502 280 televízió. 5 515 955 vásárlási utalv. 5 519 509 villanytűzhely 5 540 881 rádió. 5 542 703 házt. kisgépesítés. 5 547 984 televízió. 5 569 219 csemegekosár. 5 570 024 fényképezőgép. 5 585 221 televízió. 5 558 749 varrógép. 5 588 588 villanytűzhely. 5 000 328 bútor. 5 005 289 motorkerékpár. 5 623 236 vásárlási utalv. 5 628 405 kerékpár duó. 5 647 387 televízió. 5 660 456 bútor. 5 671 659 kerékpár duó. 5 673 729 rádió. 5 679 622 fényképezőgép. 5 684 655 rádió. 5 689 353 televízió. 5 706 124 hárt kisgépesítés. 8 000 170 rádió. 8 020 989 kerékpár. 8 040 676 bútor. 8 048 274 varrógép. 8 058 239 villanytűzhely. 8 059 473 rádió. 8 060 446 kerékpár trió. 8 067 884 motorkerékpár. 8 069 842 rádió. 8 070 141 külföldi utazás. 8 075 819 televízió. S 075 996 vásárlási utalv. 8 084 142 magnetofon. 8 110 400 bútor. 8 117 190 rádió. 8 130 176 kerékpár. 9 714 774 rádió. 9 715 646 rádió. 9 719 831 rácíió. 9 720 270 hűlőgép. 9 727 631 bútor. A gyorslista közvetlen a liú'j zás után készült, az esetlege1’! számhibákért felelősséget nej’i vallatunk. A nyertes igazolj szelvényeket augusztus 20-íri kell beküldeni az OTP-fiókol'1 toto-lottó kirendeltsége, vagy 9 nosta útján, a Sportfogadási & Lottó Igazgatóság lebonyolítás1 osztályának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom