Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-28 / 175. szám
ESZAKMAGYAKÖRSZAG ■Ml«—««—■■■IIIUI I ■ ■•III«—I Yasamap, 196“. július 28. Kennedy beszéde At. atomfegyverkísérletek részleges beszüntetésére vonatkozó szerződés Moszkvában történt parafálása alkalmából Kennedy pénteken beszédet mondott az amerikai rádióhun és televízióban. Az amerikai elnök u többi között a következőket mondotta; — A remény szellemétől áthatva szólok önökhöz ma este. Az atomfegyverek megjelenése 18 évvel ezelőtt megváltoztatta a világ és a háború arculatát, Kennedy ezután a következőkben foglalta össze véleményét az egyezmény jelentőségéről : 1, Ez az egyemény csökkent- heti a nemzetközi feszültséget és megnyithatja az utat szélesebb körű egyezmények megkötése előtt. A további egyezményekre vonatkozóan nem bocsátkozhatunk jóslásokba — mondotta —, de hozzátette, hogy ezek az egyezmények kiterjedhetnek a meglepetésszerű támadások előkészítésének ellenőrzésére, s a fegyverkezés más vonatkozásaira. Tovább lehet korlátozni az atomfegyverek elterjedését stb. A lényeges az, hogy további erőfeszítéseket kell tenni új, további haladást jelentő egyezmények megkötése érdekébe?i. A következő lépések megtételének esetleges nehézségei nem jogosítanak fel arra, hogy lemondjunk a nukleáris kísérletek betiltásáról folytatott tárgyalásokban már elért lépésről •— jelentette ki, A nukleáris kísérletek eltiltásáról folyó vita régóta n Nyugat és a Kelet közötti ellentéteket szimbolizálta. Ha ez a szerződés is szimbólummá válhat — vagyis egy korszak végét és egy új korszak kezdetét szimbolizálhatja —, ha ennek a szerződésnek a segítségével mindkét felet áthatja a biztonság érzete és tapasztalatra tesz szert a békés együttműködésben, akkor ez a rövid, egyszerű szerződés min. den bizonnyal az emberiség béketörekvésének történél mi Franciaország nem lehet közömbös. Felelősségünk nagy, kötelességünk, hogy megakadályozzuk az atomfegyverek elterjedését és rábírjuk a többi országot is arra, hogy ne kísérletezzék, ne törekedjék atomfegyverek birtoklására, illetve gyártására". Ez az egyezmény egy ilyen kampány nyitólépését jelentheti — folytatta Kennedy. Megnyitja az ajtót az atomfegyverek korlátozására vonatkozó további egyezmények előtt. Nyitva áll mindenki előtt, hiszen minden országnak érdeke a szerződés aláírása. Remélem — mondotta az elnök —, hogy a nemzet jóváhagyja az egyezményt — Hosszú idő óta először nyílik meg a béke felé vezető út. Nem tudhatjuk, hogy a jövő mit hoz A történelem és saját lelkiismeretünk azonban szigorú ítéletet mond felet, tünk, ha nem teszünk meg minden erőfeszítést reményeink gyakorlati valóraváltására, ezt pedig itt kell megkezdenünk — fejezte be beszédéi Kennedy. Egy hét a külpolitikában' K4»ZLEnÉ.\Y • " >» * . i , fíSs a szovjet artisták f tiszteletére »Miskolc Város Tanácsa vég- i%nfltó’ «bizottságának vezetői szombaton délelőtt a városi tanács helyiségében fogadást adtak a Miskolcon vendégszereplő Moszkvai Nagycirkusz művészei részére. A fogadáson Rózsa Kálmán. a vb elnökhelyettese üdvözölte a vendégeket, Anatolij Kotlja- tov igazgatót, Vlagyimir Durov művészeti vezetőt, valamint az együttes más képviselőit. Jelen volt a fogadáson a városi párt- bizottság képviseletében Am- riskó Gusztáv elvtárs is. A fogadáson megállapodás jött létre, hogy a cirkusz későbbi időpontban egy ajándékelőadást tart a város közönsége részére. vívmányainak kihasználása és a termelés leheti legjobb ineg- .zer> ozése alapján szüntelenül javuljon a gyártmányok minősége és technikai színvonala. Az értckezlot résztvevői jóváhagyták a következő ötéves időszakra <1966—1970) vonatkozó térvek összehangejásánah határidőit. A lakosság szüntelenül növekvő élelmiszer- és az ipar nyersanyagszükségleteinek kielégítéséhez szükséges mező- gazdasági termelés növelése céljából az értekezlet szükségesnek vélte, hogy valamennyi KGRT-t:;gországnnk a mező- ■; a? das ág fellendítését célzó további erőfeszítésein kívül a mezőgazdasági termelés anya- jrMcchnikai eszközökkel való ellátásának biztosítása érdekében ki keli bővíteni a többoldalú együttműködést és fokozni kell a legjobb termelési tapasztalatok kicserélését. Az értekezlet jóváhagyta a KGST tanácsában kidolgozott javaslatokat a tagországok közti kereskedelemben a többoldalú elszámolásra való áttérésről, valamint azt az Indítványt, hogy ennek megvalósítására hozzák létre a Gazdasági Együttműködés Nemzetközt tok hangzottak el vezető államférfiak részéről is. Az elhangzott nyilatkozatok közül legfontosabb Hruscsov nyilatkozata a Pravda es az Izvesztyija szerkesztőjének. A Szovjetunió miniszterelnöke megállapítja, hogy a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásáról szóló egyezmény megjavíthatja az egész nemzetközi légkört, hozzájárul a feszültség enyhítéséhez, s felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek most majd soron következhetnek, hogy ezekben is megfelelő megegyezés jöjjön létre. E problémák közül a Szovjetunió miniszterelnöke az első helyen említi a megnemtámadási egyezmény létrehozásának jelentőségét a Varsói Szerződés és a NATO országáig között. Hruscsov üzenete az afrikai állam- és kormányfőkhöz A szovjet miniszterelnök egy másik kezdeményezésére is fel kell hívni a figyelmet. Hruscsov e napokban küldte el válaszát arra a levélre, amit az Addisz Abeba-i értekezleten részt vett afrikai állam- és kormányfők intéztek hozzá. Hruscsov levele hangsúlyozza, hogy az afrikai országok álláspontja számos kérdésben megegyezik a Szovjetunió nézeteivel és külön nyomatékkai - emeli ki, hogy a szovjet kormány teljesen egyetért az értekezletnek azzal a felhívásával, amely Afrika atommentesítésére vonatkozik. Kétségtelen, hogy az afrikai országok sajátos problémáinak megoldásánál döntő súllyal esik latba, milyen módon sikerül biztosítani a békét az afrikai kontinensen, és kivonni Afrikát a nukleáris fegyverek körzetéből. Hruscsov hangsúlyozza: a Szovjetunió kész megadni a szüksér ges biztosítékokat áhhos, hogy bármilyen katonai bonyodalom esetén Afrikát a nukleáris fegyver alkalmazása körén kívüleső földrésznek, tekintsék, feltéve természetesen hogy az Egyesült Államok és a többi nukleáris hatalom ugyancsak hajlandó megadni ezeket, a biztosítékolcat. Ebből a lépésből is megítélhető, . milyen következetes és sokoldalú küzdelmet folytat a Szovjetunió azért, hogy az emberisé^ get megszabadítsa egy nukleáris konfliktus veszélyétől. Mf fesz az arab egységgé! ? Fordulat következett be az arab politikában, legalábbis; ami az egységtörekvéseket illeti, j*A Szíriában és Irakban lejátszódó véres események hatása »alatt Nasszer elnök bejelentet- !te, hogy kénytelen revízió alá [ venni az arab egység kérdésé- | ben folytatott politikáját [Nasszer az egyiptomi forrada- >lom 11. évfordulója alkalmá-» I ból rendezett nagygyűlésen (beszélt és kijelentette: a jelenlegi feszültség az Egyesült • Arab Köztársaság és Szíria kö- »zött legalább annyira súlyos; (mint volt 1961 őszén és hozzá- (tette: ezért a Baath párt veze- (tőit terheli a felelősség, akik • kezdettől fogva taktikáztak, és • csak azért kezdték meg a tár- ( gyalásokat az egységről, hogy [ a hatalmat megkaparinthas- (sák. A teljesen elfogulatlan (megfigyelő szemével nézve is (meg lehet állapítani: Nasszer »álláspontjában nagy adag i igazság van és a Baath párt (terror módszereinek, köntorfa- (lazó taktikájának döntő része (van abban, hogy alig három • hónappal azután, hogy aláír- *ták az arab egység okmányát« (a helyzet ebből a szempontból (talán rosszabb, mint valaha (volt. Nyilván nem egyéb, mint • a taktikázás folytatása az á e legutóbbi damaszkuszi nyilat- (kozat, amely azt hangoztatja; (hogy hajlandó ismét felvenni (a tárgyalásokat — mint mondája — „a forradalmi arab erök- tkel”. Nem a büntetésről (A vasúti kocsik késcciclr nies ki- és l>eríikAs4órt \\ KAV miskolci telepét, június t. és Július 15« kíksfttt 823 ooo forint kopsláUús- pénzzel terhelték meg. A Hejőesabai Cement- és Mésx.mű jÚUus első felében a késedelmes vakodúsért több mint 874 ooo, az IAvM a nádasról! telepen 235 000 forintot fizetett ki...) A vállalatok egész sorában nem csinálnak nagy ügyet belőle, ha a kocsik hosszú ideig állnak kihasználatlanul. Van, ahol meg-megszólal a lelkiismeret, de sok helyen megdöbbentő közönnyel fizetik ki a hüntelésből rájuk rótt százezreket, nehéz milliókat. Az állam egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt — mondják saját megnyugtatásukra. Ebben annyi az igazság, hogy a vállalatok — esetenként — valóban állami vállalatnak, szervnek fizetnek büntetést. Re mi van a külföldről itt időző kocsik esetében? Gondolnak-e a vállalatoknál arra, hogy kötbér esetén milyen áruval kell ezt megfizetni? Gondolnak-e arra, hogyan szállítják cl időben az exportot, ha a kocsik itt is, ott is vesztegelnek. Ki fizeti meg és miből a késedelmes szállítás miatti költséget? Természetesen az ország, a nagy közösség s vég- «5 soron mi, valamennyien. — Nekünk •ero a kocsiálláspénzre van szükségünk, hanem kocsikra — jelentette kJ a napokban ki tudja hányadszor a MÁV Miskolci Igazgatóság helyettes vezetője. A termelést és a forgalmat végtelen láncolat köti össze, A vállalatok zöme tökéletesen megszervezi a termelést, de hogy a termelt áru miként jut tovább, hogyan jut más vállalathoz, a külföldi, vagy a hazai fogyasztókhoz, azzal sok helyen keveset törődnek. A termelés prémiumhoz kötött, a szállítás megszervezéséért viszont nem jár se prémium, se büntetés. De történne csak meg egyszer is; hogy mondjuk a KAV telepvezetőjével, vagy igazgatójával, megtéríttetnék a kocsiállás-pénz egy részét. Es ha nemcsak az ócskavas szállítás lenne prémiumos, hanem az érc és a koksz szállítás is, kicsit változna a helyzet. Es így lenne más vállalatnál is. Sok szó elhangzik, amely a szállítás jó megszervezésére ösztönöz, de néha-néha az öntudatra való, apellálás itt-ott nem éri el a kívánt hatást. Sokszor talán az is oka ennek, hogy a vállalatok ezzel foglalkozó dolgozói nem vonnak le bizonyos következtetéseket. Az LKM nádasréti telepén a kocsik több mint háromnegyed részét késve raklak ki és három óra helyett 21,3 óra alatt. Mi ennek a következménye? Nyilvánvaló, hogy egy másik vállalat hiába vár kocsira, azt vagy késve kapja meg, vagy sehogy. És hogy más vállalatnál várnak az anyagra, akadozik az építkezés, azzal néha igen keveset törődnek. Ha tárgyilagosak akarunk lenni» a szállítás, a múlt évivel való összehasonlításban, nem mutat rossz képet. A MÁV például május-júniusban csaknem olyan ütemű szállítást végzett, mint a múlt évben a legnagyobb őszi csúcs- forgalomban. Sokat vitatott ügy a kocsik vasárnapi felhasználása Ebben is vannak elismerésre méltó eredmények, A Rudabá- nyai Vasércbánya Vállalat megszervezte az érc vasárnapi elszállítását is. A Borsodi Szénbányászati Tröszt az elmúlt félévben több mint 150 000 tonna szénnel adott többet a tervezettnél, és ebben szerepet játszik az is, hogy vasárnapi műszakokat szervoznek, illetve vasárnap is törődnek a szén elszállításával. Vasárnaponként a tehergépkocsikat országosan öt, Borsodban pedig 20 százalékban használjuk ki. De így se mondhatjuk, hogy a vasúti és a tehergépkocsi parkok teljes kapacitással dolgoznak. Miklós Imre elvtárs, az ÉPFU igazgatója ezt mondja: — Nekünk nemcsak a vasárnapi műszak okoz gondot. Az építőiparban szabad szombatok esetén nem tudjuk, mit csináljunk a kocsikkal péntek déltől szombat délig. Szállíthatnánk építési anyagot, de ( H moszkvai megegyezés t • ii ( A világ közvéleménye e na- [■, »pókban annak a hímek a ha- j, • fása alatt áll, amit csütörtökön j. (délután röpített világgá a f •nemzetközi sajtó, s amely az ^ (utóbbi évek egyik legfonto- ^ •sabb békelépéséröl számol be. j ( A hír, amely tudtul adja a vi- s • lúgnak, hogy sikerült létrehoz- j (ni a nukleáris fegyverkisérle- j. stek részleges tilalmáról szóló ^ (egyezményt. Moszkvából kell , • szárnyra, annak az országnak ^ (a fővárosából, amelynek kor» mánya és ncpe a legtöbbet tét- í (te eddig is a békéért, s az r • adott esetben is szovjet részről j “ indult ki a kezdeményezés, t (mely lehetőséget teremtett a *■ • megegyezéshez. A három e £ atomhatalom, a Szovjetunió, í • az Egyesült Államok és Ang- . (lia képviselői tíz napig tartó , »tanácskozás után, csütörtökön ‘ (délután megegyeztek a nukle- oáris fegyverkísérletek részié- , (ges eltiltásában. A tíz napot ' »javarészt az egyezmény megszövegezésével töltötték, mi- *után a megegyezés körvonalai (előzetesen, majdnem ötéves \ «vita során, elég precízen ki- i (rajzolódtak, A tilalmi egyez- 1 cinénv a világűrben, a levegő- < (bon és a víz alatt végzett ki- \ • Bérletekre vonatkozik, s kima- ■ *radt belőle a földalatti rob- ■ (hántások tilalma. Kétségtelen, • hogy jobb lett volna, ha a tel- ! (jes értékű megoldást sikerül 1 • létrehozni, de a földalatti rob- 1 (bantásokkal kapcsolatosan a • nyugatiak olyan ellenőrzési (rendszert javasoltak, amely • • mindezídeig akadályozta a (megegyezést Remélhető, hogy e a részleges tilalmi egyezmény ( hozzájárul ahhoz, hogy a föld- «alatti robbantások eltiltásában (sikerül megtalálni a megol- (dást, s ezzel a nukleáris fegy- *verkíserletek eltiltása teljessé ( válik, • A részleges egyezmény je(lentösége így is igen nagy, s • nem csupán azért, mert. a le- \vegöfertőzés közvetlen veszé• lyétől megszabadítja az embe- (riséget, hanem azért is, mert « politikai értelemben is hozzá- (járul a légkör mcgtisztításá- o hoz. Általános vélemény szerint, amit mind szovjet, mind • amerikai és angol oldalon is (hangsúlyoznak, a moszkvai »egyzemény növeli a bizalmat (a hatalmak között és lehetősé• get teremt más. vitás nemzet- •közi kérdések megoldásához is. (A világsajtó általában bizako- 8 dó hangon ír a moszkvai (egyezmény következtében elő■ a állott« helyzetről, s megáUapíf■ (ják, hogy az osztrák államszer-' iszödés megkötése óta ez a leg- . ( fontosabb egyezmény, amely a >* Szovjetunió és a vezető nyugti- •( ti hatalmak között létrejött. Bizakodó hangú nyilatkozaBankjáf. Az értekezlet meg- j vizsgált a KGST-tngországok! gazdasági együttműködésének :ovábbfcjlesztésóvol ’ Uapcsola-! tos számos más kérdést. Az értekezlet- résztvevői In-' ternaclonallsta kötelességüknek tekintik, hogy a prolctár- tntcrnaclonallzmus elvei alap-. Ján valamennyi ország belső erőforrásait és lehetőségeit a lehető legteljesebb mértékben kihasználva, minden eszközzel elősegítsék a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak tovább fejlesztését, egysegük és! összefogásuk további erősítését. A nemzetközi szocialista munkamegosztás további elmélyítése, a termelés speciali- zálásának és kooperációjának bővítése, az áruforgalom, a tudományos-műszaki együttműködés fokozása létfontosságú mirsdon szocialista ország és az egész szocialista közösség szempontjából. A szívélyesség, a testvéri barátság és kölcsönös megértés légkörében lefolyt értekezleten kifejezésre jutott valamennyi résztvevő' nézeteinek teljes azonossága a megvitatott kérdésekben. (Folytatás az 1 oldalról.) dögéire és irányzataim, a tag országok növekvő fűtőanyag-, vlltfnvscucrcía-. nyersanyag szükségleteinek teljes ki elégi- 'sere, a vegyipar, n gépgyártás, az elektronika és a többi progresszív nép gazdi sági ágazat fejlesztésére fordítják. Az értekezlet megállapítása szerint e munka végrehajtásakor abbó! kell kiindulni, hogy a lehető legnagyobb mértékűén növekedjék a termelés hatékonysága és a társadalmi ír. un’n termelékeny ség. s n korszerű tudomány és technika kifejezője lesz. Használjunk ki minden további alkalmat is a feszültség enyhítésére, az atomfegyverhajsztt lassítására, akadályozzuk meg a végső pusztulást-’ — mondotta. 2. Ez az egyezmény megszabadíthatja u világot n radioaktív melléktermékek okozta veszélyektől és aggodalmaktól. 3. Ez az egyezmény olyan lépést jelenthet, amely megakadályozhatja az atomfegyverek elterjedését. Az elkövetkező néhány évben a jelenlegi ncgy, atomfegyverekkel rendelkező hatalom mellett egy sor más ország is rendelkezni fog az atomfegyverek gyártásához szükséges feltételekkel. Ha csak egyetlen egy termonukleáris bomba esik egy amerikai, egy orosz, vagy bármilyen más városra, mindegy, hogy véletlenül, vagy tervszerűen, Viindesy, hegy őrült, vagy ellenség, egy nagy ország, vagy egy kicsi dobja le, ; ez az egy . bomba i nagyobb ! pusztítást okozhat abban n | városban, mint a második világháború összes bombája . együttvéve, jelentette ki az I elnök. j „Sem az Egyesült Alkimol;, ! sem a Szovjetunió, sem az Egyesült Királyság, sem Kádár János ( hazaindult Moszkvából J < Szombaton délelőtt hazauta-J zott Moszkvából Kádár János, < aki részt vett a KGST-országoki kommunista- és munkáspárt-, jai első titkárainak és kor- j mányfőinek moszkvai értekez-j létén. Kádár Jánossal együtt' utazik Budapestre Erdélyi Ká-1 roly külügyminiszterhelyettes . , is. . i i A szovjet főváros Kijevipályaudvarán Kádér János bú-! csúztatására megjelent Leonyid Brczsnyev, az SZKP Központi( Bizottságának elnökségi tagja és titkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. t ' h'arrlman és Hailsham elutazott Moszkvából Averell Harriman amerikai külügy miniszterhelyettes és Lord Hailsham ^tudományos ügyekkel megbízott angol miniszter — az Egyesült Államok elnökének -és Nagy-Britannia miniszterelnökének a moszkvai háromhatalmi tárgyaláso- 1 kon részt vett különleges meg- | bízottal — szombaton tanács- I adóikkal együtt elutaztak a szovjet fővárosból. • eddig rendben van. Orosz Pé-( ter, a BMV anyagosztályánake vezetője ezzel kapcsolatban ( egy furcsaságot említ meg. * — Nekünk is vannak saját» kocsijaink. Ha magunk hasz- J náljuk, akkor 250 órán át üze-» meltethetjük. Ha felajánljuk,* akkor megkapjuk a 320 órát.« Miért nem engedik, hogy a» Mélyépítő Vállalat saját ma-( gának „ajánlhassa fel” ezt a» 70 órát, amikor nagyon nagy ( szükségünk lenne rá? « • A közös gondok • megvitatása ( igen hasznos. Ilyen mcgbeszé-( lés zajlott le a na]x>kban a me-« gyei pártbizottságon. A szállí-J tők, a MÁV, az AKÖV, az ÉPFU« és a szállíttató vállalatok veze-* tői, képviselői sok dologban ju-« tottak közös nevezőre. Erre* igen-igen nagy szükség is van,( mert a kemény tél akadályozta • a vállalatok, az üzemek terme- • lését A termelés a második és« harmadik évnegyedben erőtel-* jesen fellendült, felfelé ível,; nagyobb tömegű nyers- és épí-s tőanyagot, árut kell els2állíta-( ni, de hát a szúllitóművek ka- • paritása nem néTtt az igények- „ kel. Egyetlen, de sokoldalú le-( hetőség áll a rendelkezésre: jój együttműködéssel, fokozottabb« mértékben kell kihasználni a( meglévő vasúti és közúti ko-J csikat. És ebben, mint a MÄVJ helyettes igazgatója mondotta:« egyet nézzünk mindnyájan, J hiszen közös, népgazdasági ér- ( dekről van szó. • Csorba Barira s nincs ember, sM átvegye. És 60—70 kocsi helyett 140 kocsival is szervezhetnénk éjszakai műszakot Vannak esetek, amikor némi töprengéssel, leleményességgel a vállalatok nagyon ügyesen tudnak magukon és másokon segíteni. — Mi felfigyeltünk arra — mondja Tusnádi elv társ, a Borsodi Építőipari Vállalat dolgozója, — hogy az AKÖV 15—20 kocsija hordja a városba a diósgyőri bányák szenét. Megfigyeltük, hogy kifelé üresen mennek. Megegyeztünk az AKÖV-vel: kifelé bocsássák rendelkezésünkre és így a Besenyői úti telepről építési anyagot hordunk a Kilián-i építkezésekhez. Sok ezer tonna anyag szállítását oldottuk így meg. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál már nem mutatkozik ilyen leleményesség. Egész napra kötik le a kocsikat, de előfordul, hogy a nap második szakában hosszú órákon át nincs rá szükség. Ésszerűnek látszana, ha a vállalat akár három-négy órára is átadná más üzemnek, tsz-nek. ahol két kézzel kapnának az alkalmon. A szállításban sok ügyet rugalmasan megoldanak. Néha azonban ez hiányzik. Van egy rendelkezés, amely felszólítja a kocsikkal rendelkező vállalatokat: ha tehetik, és nélkülözhetik, a kocsikat meghatározott időre bocsássák a köz rendelkezésére. Ilyen esetekben 250 óra helyett 320 órát üzemeltethetik a gepeket. Ez
