Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-28 / 175. szám
/ 5 Vasárnap* 1963. július 28. ES7AKMAGTARORSZÄG Meggyorsítjuk az aratást és a talajmunkát - Vasárnap is dolgoznak a gépek! Illetékesek nyilatkoznak a legfontosabb mezőgazdasági munkálatokról Tovább tart a rendkívüli, csapadék nélküli nyári meleg, s ez egyre gyorsabb és nehezebb munkát igényel a falu, a mezőgazdaság, a termelőszövetkezetek, gépállomások vezetőitől, dolgozóitól egyaránt. A déli fekvésű járásokban kevés kivétellel már befejeződött a lábonálló kalászosok lcara- tása, az aratás első aktusa. Azonban az északi járásokban több gépre, nagyobb segítségre, szervezettebb munkára van szükség, hogy veszteség nélkül takaríthassák be a túlérett kalászosokat. — S szinte megycszer- te problémát okoz,' lassú ütemű a kombájnszalma betakarítása, és a mélyszántás. A megoldásról, a gyorsabb, .szervezettebb munkáról beszélgettünk Gergely elvtárssal, a gépállomások megyei igazgatójával. Dolgoznak a gépek, de sok a műszaki hiba! Gergely elvtárs elmondotta, hogy eddig mintegy 60 ezer holdnyi kalászost arattak lé, takarítottak be az aratógépek és a kombájnok. A gyors munka, a megnövekedett jogos igények és néhány objektív dolog •számos nehézséget okozott és okoz a gépállomásoknak is. Azonban“ nem csupán ez az oka annak, hogy számos helyen kifogásolják a gépek munkáját és a munkatempót. — Az SZK-kombájnjaink nagyszerűen dolgoznak, s az aratógépekkel is csak a túl egyenetlen talajon van hiba — mondja Gergely elvtárs —, azonban a B—62-eseknél már gyakoribb az üzemzavar. Ezek azonban nem minden esetben a gépek, hanem a kezelők hibái is. A Gépállomások Megyei Igazgatóságának vezetői, mérnökei minden nap a területen tartózkodnak. Ki-ki megbízatást kapott néhány gépállomás ellenőrzésére, segítésére. Számos helyen tapasztalják, hogy nem a legmegfelelőbb a szervezettség, s még több kívánnivalót hagy maga után a megelőző karbantartás. Több kombájn fellazult csavarokkal és más, kisebb hibákkal dolgozik. S ha ezeket nem veszik észre, s nem szüntetik meg. később súlyosabb üzemzavarok keletkeznek. A mérnökök, szakemberek figyelmeztetik a kombájn- és aratógépkezelőket, a gépállomások vezetőit a legkisebb mulasztásra is. fi két műszak problémái — Tudjuk, hogy az aratást nem követi párhuzamosan a kombájnszalma lehúzása, a keresztek behordása és ami elsőrendű fontosságú: a talajmunka — véleményezi Gergely elvtárs. — Ennek egyik oka, hogy megyeszerte kevés a gépállomásokon a megfelelően képzett traktoros és szakember. Számos kombájnon új, csupán egyhetes átképzéssel rendelkező vezető ül, s néhány erőgép, különösen a Szendrői Gépállomáson, vezető nélkül, kihasználatlanul áll. Ezért kevés a talajmunkán dolgozó gépek száma is. Mindössze 294 erőgép végez jelenleg mélyszántást és csupán 108 gépen sikerült megoldani a kettős műszakot. — Sok segítséget, kaptunk és kapunk a Lenin Kohászati Művektől, a Diósgyőri Gépgyártól, az Ózdi Kohászati Üzemektől és a honvédségtől is — mondják a gépállomások igazgatóságán. :— Azonban ez a segítség még mindig kevés. Minden körülmények között szeretnénk, a megyei pártbizottság határozatának megfelelően, augusztus 20-ra befejezni a talajmunkát, azonban ehhez az kellene, hogy minden gép dolgozzon és minél több két műszakban. Természetesen, ahogy az aratás befejezéshez közeledik, egyre több kombájn- és aratógépvezető kapcsdlóöik be a talajmunkákba. Azonban egy részüket a talaj „lezárása” veszi igénybe. A több ezer holdnyi mélyszántás gyűrűshengerezé- séhez, „lezárásához” ugyanis eddig csak kevés helyen kezdtek hozzá. Elsősorban, ott, ahol a termelőszövetkezetek gépesítése megfelelő. lohh szeirvezsílséfi — átcsoportosítás! A gépállomások igazgatósága a követelményeknek megfelelően gondoskodik a gépek átcsoportosításáról. A mezőcsáti és a sátoraljaújhelyi járás gépállomásairól egyre több SZK- kómbánjt irányítanak át az elkövetkezendő napokban az északi járások termelőszövetkezeteibe. A termelőszövetkezetek igényeit pontosan ismerik, hiszen minden gépállomás, minden nap tartja a kapcsolatot a közös gazdaságokkal. Ismerik az igényt és ezt jelentik a megyei igazgatóságnak. A munka sürget. A megyei igazgatóság valamennyi gépállomással személyesen tartja a kapcsolatot. Ahonnan jelzés érkezik, oda azonnal ellátogatnak, s a lehetőséghez mérten segítenek a jobb munkaszervezés kialakításában, a hibák felszámolásában. Azonban a gyorsabb, eredményesebb munkához — Gergely elvtárs szavai szerint — feltétlenül szükséges, hogy: — A gépállomások vezetői, szakemberei feltétlenül ellenőrizzék a gépek, a traktorosok, kombájnosok és a cséplőgépkezelők munkáját. Fordítsanak nagyobb gondot a gépek megelőző karbantartására. A termelőszövetkezetek pedig, ahol csak lehet, minél előbb hordják le a tarlóról a termést, segítsenek a kombájnszalma betakarításában, s ha arra lehetőség van. gondoskodjanak minél több hozzáértő traktorosról, szakemberről. Csak így. közös erőfeszítéssel végezhetjük el időben az aratás minden fázisát, egészen a vetés előkészítéséig — fejezte be nyilatkozatát Gergely elvtárs. D gépek vasárnap is dolgoznak Az aratás, a csépi és, a talajmunkák befejezéséig a gépállomások dolgozói és a termelőszövetkezeti tagok nem ismernek pihenést. Számos termelőszövetkezetben vasárnap sem szünetel a munka. S a géoállomások igazgatóságának tájékoztatása szerint: dolgoznak a kombájnvezetők, a traktorosok is. Barcsa Sándor Kétmillió kersszf gabona a borsodi földeken Borsod megyében, ahol a földelt északi fekvése és a hűvös éghajlat miatt az országosnál mintegy két héttel későbben kezdődik az aratás, az utóbbi napok kánikulai időjárásának hatására rohamosan érik a gabona. Valamennyi kombájn és aratógép dolgozik már. A kombájnokkal szerdáig mintegy 30 ezer holdról takarították be és csépelték el a gabonát, amelyből csaknem 190 ezer mázsa már raktárba is került. A gyors érés következtében a legnagyobb munka az aratógépekre hárul, amelyeket a gépállomások és a tsz-ek napkeltétől napnyugtáig üzemeltetnek. A folyamatos aratást több, mint 500 segédvezető biztosítja, ugyanis a rekkeuő hőségben rendszeresen váltják a vezetőket. Ott, ahol a tsz-ek földjeit nem táblásították, mint többek között a dél-bükki községekben, az cdelényi és az ózdi járás erdők közé zárt, dombokra futó szántóföldjein, kézzel is aratnak, hogy minél kevesebb legyen a szemveszte- scg. Az aratás ütemének gyorsulásával szerdáig már mintegy 2 millió keresztet raktak a borsodi szántóföldeken. Az aratás üteméhez viszonyítva, elmaradt a tarlóhántás. Eddig csak mintegy 15 ezer holddal végeztek. A gépállomások és a tsz-ek most valamennyi erőgépet erre a munkára állították. A kombájn-szalma lehúzását gépesítették. Ott, ahol szükséges, a traktorosokból két műszakot szerveznek, sőt az éjszakai szántást is bevezetik. A jó tarlószántásra a mezőkövesdi járás egyik legnagyobb tsz-e, a Búzakalász mutat .példát, ahol a szántóírak- torok szinte nyomában járnak az aratógépeknek. Szemveszteség nélkül arattak TAVASSZAL, húsvét hetében a helyi és a járási szakemberekkel együtt nézegettem a tiszaluci Rákóczi Termelő- szövetkezet határát. Szomorú kép tárult elénk. A felső határban, a domboldalakon mind kifagyolt a búza, csak imitt- amott zöldült egy szál. A járási szakemberek tétováztak. Mit csináljunk? Mennyi búza lesz itt? — kérdezték az elnöktől, akt olt nőtt jel, s idestova negyven esztendeje műveli a földet, — Itt nem lesz búza — felelte szomorúan. — Egyik-másik tábla talán adna kél-három mázsát, de annyiért nem érdemes megtartani. Kj. kell ezt számtani és be kell vetni árpával, meg kukoricával, amíg nem késő ... A járási emberek tanakodtak. Mert igen nagy volt a gond. A kenyérre is gondolni kellett. Mégis, megértették: a búza legfeljebb ezer forintot fizetne holdanként. Az árpa, \agy kukorica hat-nyolcezret... Megindultak hát az ekék és majdnem ezer hold búzát kl- szántottek. A földet gyorsan be is vetettéh árpával és kukoricával. S most aratnak a tiszaluci halárban. Kombájnok és aratógépek dolgoznak — a kézi kasza már - csak emlék. Éjjelnappal mennek a gépek és a vontatók alig győzik szállítani az árpát. A kifagyott búza helyén 25 mázsát fizet egy hold. Igaz, hogy búza kevés van, de mindent kárpótol az árpa és a kukorica. Alig volt eső ebben az esztendőben, mégis szépek a kukoricák. Két- három cső nő egy száron. Az aratás lassan a végéhez közeledik. Egy kombájn átlagosan 150 mázsa terményt arat le és csépel ki naponta. A tarlókon éjjel-nappal dolgozik a szalmalehúzó brigád és azonnal szántani kezdenek a traktorok. Ez is igen nehéz munka. Néhol asztal nagyságú hantokat szakit az eke, mert száraz a föld, mégis hajtanak, mert azt mondják: lesz még eső is és akkor szétáznak a rögek. Megkérdeztem az elnöktől: mennyi nyári mélyszántást végeznek? Két szóval felelt: — Mindent felszántunk. A minden körülbelül 1500 hold búza, árpa és borsótarló. Megtanulták már, hogy a tarlóhántás felesleges, a tarlóban . mélyre kell ereszteni az ekét, mert, ahogy mondják, biztos, ami biztos. Sohasem lehet tudni, milyen ősz jön. Jól mondta Horváth József brigád- vezető: — A nyári mélyszántással előnyt nyerünk. Ősszel mindennél fontosabb a betakarítás és a vetés. A nyári mélyszántás lényegében ugyanolyan jó, mint az őszi... A KALÁSZOSOK kétharmadát kombájn vágta le. A többit aratógép. Megkezdték már a cséplést is. Gondosan összerakott osztagok közt zúgnak a gépek. És ugyanilyen nagy gonddal kazlazzák a szalmát . is, mert kevés van. A szalmára ugyanúgy vigyáznak, mint a szemre. S hogy a szemre[ mennyire vigyáztak, egyetlen mondatban így foglalja össze az ellenőrök jelentése: „A borsó kivételével sehol sem volt szemveszteség ...” Felszámoljuk n BO m IT B3 ffij B3H B3EJ 1*5 tr ___ DJ ® tosieneiixu örökségéi A z Északmagyarország július 14-i száma közölte az MSZMP Borsod megyei Bizottságának határozatát a lejtős területeken gazdálkodó termelőszövetkezetek, és állami gazdaságok termelésének fejlesztéséről. Mint a határozat hangsúlyozza: lehetőség van arra, hogy megyénkben is korszerű, a nagyüzemi feltételeknek megjelelő gazdálkodási színvonal alakuljon ki. A mezőgazdaság szocialista átalakulásával lehetővé vált, hogy a termelési hozamok gyorsabban emelkedjenek, _s tovább növekedjék a dolgozók anyagi jóléte. Ennek érdekében azonban egy nagyon fontos munkát, a lejtős területek problémáját kall megoldanunk. Közismert, hogy a megye 586 390 katasztrális holdnyi szántójának 55,6 százaléka lejtős. Jelentős százalékát erősen sújtja az erózió. E helyeken a gazdálkodási színvonalban még több évtizedes elmaradás van, s a lejtős területek jelenlegi adottságai, valamint a termelési színvonal cUruiradotl- sága miatt a gazdálkodás eredménye alacsonyabb, mint a sík vidéken. A jelenlegi alacsonyabb színvonal melleit — mint a pártbizottsági ülés felszólalói is hangsúlyozták — gyakran okoz ez munkaerő- hiányt. A rosszabb adottságok miatt a szakemberek sem szívesen vállalnak munkát g lejtős területeken gazdálkodó termelőszövetkezetekben, s itt van egy másik, nagyon lényeges gond: a .munkaerő-elvándorlás a lejtős területeken gazdálkodó tsz-ekből. Amíg a síkvidéken gazdálkodó közepes tsz-ekben lényegesen jobb a gazdálkodási eredmény, következésképpen- magasabb az egy munkaegységre jutó részesedés, addig az elmaradt vidékeken ugyanolyan, sőt még nagyobb munkaráfordítással kisebb jövedelmet érnek el. Ezzel is magyarázható, hogy sokan a jobb kereseti lehetőség miatt az iparba és az építkezésekhez vándorolnak. A megyei pártbizottság ülésén behatóan foglalkoztak a problémával. Alapos, minderi- rekiterjedő munka és sok vita előzte meg a pártbizottság tagjai számára készített előterjesztést, amely összegezi a lejtős területeken uralkodó mai helyzetet és javaslatokat tesz a megoldásra is. Már egy korábbi megyebizottsági határozat is feladattá tette a megye mezőgazdaságában ennek a nagyjelentőségű kérdésnek a tisztázását: valamennyi tennivaló ismert és a Földművelés- ügyi Minisztérium is egyetért azzal, hogy mielőbb meg kell oldanunk a lejtős területek gondját. Az első. feladat, amelyet a pártbizottsági ülés határozatba foglalt, hogy javítsuk és erősítsük a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági irányításának és vezetésének színvonalát. Másképpen szólva ez azt jelenti, hogy magasabb színvonalra kell emelni a párt- szervezetek és állami szervek termelést szervező, ellenőrző és irányító munkáját; javítani kell a tsz-ek politikai és gazdasági vezetését: gyorsabb ütemben kell javítani a szakemberellátást és szorgalmazni kell a tsz-tagok nevelését, szakmai képzését. Történelmi feladatra vállalkozunk. A síkvidékhez viszonyítva a -lejtős területek gazdálkodási színvonalában több évtizedes lemaradás van, s ezt az örökséget felszámolni most. a megváltozott körülmények között — a mi munkánk, a mi kötelességünk. Nem lehet közömbös egyetlen pártalapszer- vezet, gazdasági vezető, nem lehet közömbös senki számára, akinek a mezőgazdasághoz akár csak egy kicsi köze is van, hogy mikorra és milyen eredménnyel végezzük el ezt a munkát? S ami mindennél fontosabb: ebben a kérdésben most már egy nyelven beszéljünk. A leglényegesebb kérdések tisztázottak, a fő mondanivaló rögzítve van, s ebből ezer és ezer gyakorlati tett születhet. Egész mezőgazdaságunk fejlesztése megköveteli, hogy előbbre lépjünk, s ez csak akkor és úgy történhet meg, ha széleskörű társadalmi üggyé válik a lejtős területek gazdálkodási gondjainak megoldása. Ez nem 1—2 év feladata, hanem hosz- szú évek szívós és harcos munkája kell. hogy legyen. M indenek előtt azonban a lejtős területek ügye megköveteli, hogy mindenütt, az egész megyében maximális eredményeket érjünk el. Cseterki Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a megyei párt- bizottság első titkára hangsúlyozta a pártbizottsági ülésen, •hegy bár itt most a megye északi területének gondjai voltak túlsúlyban, a lejtős területekkel úgy kell foglalkoznunk, hogy a sík. vidéken dolgozók is lássák a maguk feladatait. Hiba volna egyoldalúan gondolkodni: ha például a lejtős területek ügye most elvonná a figyelmet más központi kérdésektől, mint a kenyérgabonatermesztés növelése. Tapasztalhatók ugyanis olyan nézetek, hogy a kenyérgabona vetésterületét más növények jajára csökkenteni kell. Rossz nézet, tarthatatlan. Alapvető, hogy amíg el nem értük a hol- dankénti 12—13 mázsás termést, addig mindent el kell követni, hogy ne csökkenjen- a kenyérgabona vetésterülete. Lehetőség van rá, s el is kell érnünk, hogy Borsodban a kenyérgabonával bevetett terület mintegy 80 százalékban a nagyhozamú külföldi búzafajtákat tartalmazza. Minthogy azonban az intenzív búzáin jtálc igényes búzafajták, nagyon fontos az optimális vetési idő betartása. A cél az, hogy október 10 és 30 között minden gép éjjel-nappal dolgozzon, hogy időben földbe kerüljön a mag. Csakis, így, az egész megye össztermelésének fokozásával segíthetjük előre a lejtős területek ügyét. Elmondhatjuk, hogy termelőszövetkezeteink kedvező irányban fejlődnek. A parasztság helyesli a kormány intézkedéseit és a párt politikáját. Nap, mint nap szükség van azonban az állandó felvilágosító, politikai meggyőző tevékenységre, ezért is hangsúlyozza annyira a pártbizottsági ülés határozata a politikai és gazdasági irányítást, a vezetés színvonalának állandó javítását. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének ma még sok tartaléka van, amelyeket nem használunk ki* nem élünk minden lehetőséggel. Ezek volnának — a többi között — a helyes üzemi és munkaszervezetek kialakítása, az anyagi és erkölcsi ösztönzők aika! mazása, a rendelkezésre álló termelési eszközök jó kihasználása, s a gyakorlatban már bevált új termelési módszerek széleskörű bevezetése és elterjesztése. Az előttünk álló feladatok megoldásában nem kis munka vár a tsz-pártszervezetekre, s a helyi tanácsokra, de fokozottabb mértékben javítani kell a járási mezőgazdasági osztályok szervező és irányító tevékenységét is. Annak idején, amikor termelőszövetkezeteinket szerveztük, a párt mozgósította a megye egész közvéleményét. Mindenkinek közügye volt a szocialista forradalom nagy lépése, a tsz-ek szervezése. De később ez a munka alábbhagyott, s felváltotta a tanácsok intézkedési sorozata. Ma már világosan látjuk: hiba hogy ezeket az intézkedéseket nem politizálják át gyakran az emberig lemenő módon. Mi tehát a tennivaló? Hogy a megtett intézkedések párosuljanak a mindennapos politikai meggyőző munkával.- A határozat ezzel kapcsolatban kimondja: „Színvonalasabbá kell tenni a tsz-ek, elsősorban a. gyenge tsz-ek pártszervezeteinek munkáját. Olyan tsz- párttitkárolíat leéli választani, akik tagjai a tsz-nek, s képesek a legnagyobb segítséget adni a vezetésnek az eredményes gazdálkodáshoz. Növelni kell a tsz-ben dolgozó párttagok számát, fel kell venni a pártba azokat a tsz-vezetőket, tagokat, akik példamutatóan dolgoznak és köztiszteletnek örvendenek.” A kormány sokat áldoz termelőszövetkezeteink fejlesztésére. A különféle akciók, a nagyértékű beruházások, a hitelei:, az egyre korszerűbb gépekkel való ellátás mind a mezőgazdaság fejlesztését, a termelés növelését célozzák, önmagában azonban ez nem hozhatja meg a kívánt eredményt, ha az emberek nem tanulnak, nem törekednek az új ismeretek elsajátítására. Gyakran például évek telnek el, amíg egy-egy új módszer a gyakorlatban megvalósul. Ez elsősorban a bátortalanságból ered; hatnak még a régi maradi nézetek is, ezért a parasztságot újból és újból meg kell győznünk, De nem csak a parasztságot, hanem minden embert meg kell győzni, hogy a maga helyén a legtöbbet, a legjobbat nyújtsa. Csakis így léphetünk előbbre. A központi feladat, a lejtős területek ügyének egyik sarkalatos pontja a gyenge tsz^ek további megerősítése. Igen figyelemre méltó, hogy ezeknek a tsz-eknek 76 százaléka a lejtős területeken gazdálkodik. A határozat ezzel kapcsolatban kimondja; „A gyenge tsz-ek. megszilárdítását célzó állami támogatás eddigi formái sokat segítettek. Szükséges azonban az állami támogatás rendszerének továbbfejlesztése és jobb alkalmazása abból a célból, hogy az jobban figyelembe vegye a természeti és köz- gazdasági adottságokat.” A lejtős területek ügye akkor rendeződik kielégítően, ha a következő 2—3 évben a gyenge tsz-ek felemelkednek a közepesek színvonalára. Megyénkben már eddig is számos helyes intézkedés született. Jó tapasztalat, hogy mezőgazda- sági szakemberek másodállást vállalnak a termelőszövetkezetekben, s ezt a módszert tovább is kell fejleszteni. Eredményesen látják el feladatukat a kihelyezett politikai munkások. Az állam részéről a szükséges segítségadás megtörtént és fokozatosan megtörténik. A szövetkezetek tehát éljenek ezekkel a lehetőségekkel. Vaskó Mihály elvtárs, a megygi pártbizottság osztály- vehetője hangsúlyozta a pártbizottsági ülésen, hogy az anyagi ösztönzés a gyenge tsz- ekre általában kedvező hatással volt. Jól végezték el a tavaszi munkát és a növényápolással is jól haladtak. A most következő lépés az legyen, hogy tóvább fejlesszük az anyagi ösztönzést az állattenyésztésben, a vezetők premizálásában és az ipari patronáló munka is elsősorban a gyenge tsz-ek felé irányuljon. A megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága úgy ítéli meg'a helyzetet, hogy a mező- gazdasági osztályok erősítése helyes volt. az emberek megfelelnek a követelményeknek, jól ismerik a feladatokat. Olykor azonban van még bürokrácia és nem mindenkor sikerül a legfontosabb feladatot kivú^isztani és következetesen végrehajtani. I ~j gész megyénk mezőgaz- dasága nagy feladatok előtt áll: növelnünk kell a termésátlagokat, biztosítanunk kell önellátásunkat, az életszínvonal fokozatbs javulását, miközben el kell végeznünk a lejtős területek helyzetének megjavítását. Erőnk, lehetőségünk, s tehetségünk van hozzá. A nagy feladati amelyre vállalkoztunk, nem megoldhatatlan. Nehéz, de gyönyörű munka! Ouodvári Miklós
