Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-23 / 170. szám

Kedd, 1963. július 23. ESZAKMAGYARORSZÄG 8 Ma^yar-szovjet közős nyilatkozat 1: ; (Folytatás az 1. oldalról.) nyekkel jár az, ha atomfegyverhez juttatják a nyugatnémet militaristákat és revansistákat, akik mérhetetlen szenvedéseket okoztak már a Szovjetunió, Magyarország és más európai országok népeinek. Mindkét fél úgy véli, hogv a Német Szövet­ségi Köztársaság uralkodó körei által folyta­tott revansista politika az európai feszültség fő oka. Ennek a politikának a nyugati álla- mok részéről történő bármiféle támogatása csak fokozza az európai és a világbékét fenye­gető veszélyt. Ezzel kapcsolatban a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége kormánya az ez év ja­nuárjában kötött francia—nyugatnémet szer­ződést úgy tekinti, mint bizonyos francia kö­rök veszélyes lépését, amellyel a francia nép és más európai országok népeinek érdekei el­lenére a nyugatnémet revansista erőkkel való összeesküvés útjára tértek. Ha valóra válnának a Nyugát-Németország- nak atomfegyverhez juttatására vonatkozó ter­vek, új helyzet állna elő Európában és ez újabb intézkedéseket követelne a szocialista államoktól. El kell tüntetni a második világháború ma­radványait, alá kell írni a német békeszer­ződést és ezen az alapon rendezni kell a nyu­gat-berlini helyzetet. Mindkét fél abból indul ki, hogy lehetséges e kérdést a nyugati álla­mokkal egyetértésben megoldani, ha az utób­biak készek lesznek józanul és ésszerűen cse­lekedni, figyelembe véve a ténylegesen kiala­kult helyzetet és a két szuverén német állam. Vagyis a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság létezését. A német békeszerződés megkötése alapján rendeződne a nyugat-berlini helyzet is. Nyu- gat-Berlin semleges, szabad város státusát kapná. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya teljesen egyetért abban, hogy ezek a javaslatok jó alapot nyújtanak a német kér­dés rendezéséhez és a maguk részéről minden szükséges lépést megtesznek, hogy biztosítsák a kérdés megoldását. Mindkét fél szükségesnek tartja, hogy hala­déktalanul megoldódjék a nukleáris fegyve­rekkel folytatott kísérletek örökre szóló meg­tiltása. Minthogy a nyugati hatalmak a végtelensé­gig el akarják húzni az e kérdésben folyó tár­gyalásokat, ürügyként követelik az úgyneve­zett nemzetközi ellenőrző állomások létreho­zását a földalatti atomkísérletek megszünteté­sének ellenőrzésére, bár tudományosan és gya­korlatilag bebizonyosodott, hogy ilyen ellenőr­ző állomásokra nincs szükség. A Magyar Nép- köztársaság kormánya osztja a Szovjetunió kormányának azt a nézetét, hogy a nyugati hatalmaknak a nemzetközi ellenőrző állomá­sok létrehozására vonatkozó követelése ilyen körülmények között a. NATO-országolc bizo­nyos köreinek ama törekvéseiről tanúskodik, hogy kémkedés céljából megteremtsék a Szov­jetunió területére való behatolás csatornáit, ®mit éppen a béke védelme érdekében nem szabad megengedni. A Magyar Népköztársaság kormánya teljes mértékben egyetért a Szovjetunió kormányá­nak azzal a javaslatával, hogy mivel a nyugati hatalmak lehetetlenné teszik a nukleáris fegy­verekkel folytatott összes kísérletek megszün­tetésére vonatkozó szerződés megkötését, meg kell egyezni abban, hogy tiltsák meg a nukle­áris kísérleteket a Föld légkörében, a világűr­ben és a víz alatt. A Magyar Népköztársaság kormánya, mint n barátságról, az együttműködésről és a köl­csönös segítségnyújtásról szóló Varsói Szerző­dés résztvevője, teljes mértékben támogatja a Szovjetunió kormányának azt a javaslatát, hogy a NATO-országok és a Varsói Szerződés tagállamai kössenek meg nem támadási szer­ződést. A felek nagyra értékelik Fidel Castro elv- tarsnak, a Szovjetunióban tett látogatását és hangsúlyozzák, hogy a kubai népnek és Fidel Castro által vezetett kormányának bátorsága fs rendíthetetlen helytállása, valamint a Szov­jetunió és a többi szocialista ország határozott fellépése a kubai forradalom védelmében, el­hárította az imperialisták Kuba elleni köz­vetlen fegyveres támadását és békés úton Rendezte a Karib-tenger térségében kialakult Válságot, amely az emberiséget a nukleáris há­ború szélére sodorta. A Karib-tenger térségében kitört válság bé­kés rendezése újra bebizonyította a szocialista kiiágrendszernek a világhelyzet alakulására gyakorolt növekvő befolyását, megmutatta an- hak lehetőségét, hogy a szocialista államok és 3 tőkés államok között lehet ésszerű és köl­csönösen elfogadható megoldásokat találni a Vitás nemzetközi problémákban. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya határozottan elitéli a gyarmatosítás Valamennyi megnyilvánulási formáját és újból leszögezi, hogy a jövőben is támogatják Ázsia, Afrika és Katin-Amerika népeinek nemzeti fel­szabadító mozgalmát, a politikai és gazdasági függetlenség megszilárdításáért, a szégyenletes Gyarmati rendszer teljes felszámolásáért ví­vott küzdelmét. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió követeli az ENSZ-közgyűlés által elfogadott, a gyarmati országok függetlenségének biztosí­tásáról szóló nyilatkozat azonnali és mara­déktalan megvalósítását és vallja, hogy a né­peknek a ko'lonializmus elnyomatása alól való felszabadítása a szabadságszerető erők ha­laszthatatlan feladata. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya kiemelkedő nemzetközi jelentőségű Eseménynek tartja a független afrikai orszá­gok vezetőinek az afrikai egység megvalósítá­sának problémáival foglalkozó Addisz Abeba-i értekezletet. Mindkét fél megállapítja, hogy Dél-K»rea amerikai megszállása, amely a koreai nép akarata ellenére tovább tart, komolyan veszé­lyezteti a távol-keleti békét és fő akadálya Korea nemzeti egysége békés helyreállításá­nak. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya támogatja a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormányának konstruktív javaslatait Korea demokratikus alapon, kí­vülről való beavatkozás nélkül történő békés egyesítésére. A két fél határozottan elítéli az Amerikai Egyesült Államok dél-vietnami fegyveres ag­resszióját. Követelik az Amerikai Egyesült Államok agressziójának megszüntetését, a Vietnam egyesítésére vonatkozó genfi egyez­mény végrehajtását. Ugyanakkor együttérzésüket fejezik ki a laoszi néo haladó erőinek harca iránt, elítélik az Amerikai Egyesült Államoknak — a Káosz­ra vonatkozó genfi egyezményekkel ellentétes — tevékenységét. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió teljes támogatásában része­síti a független és semleges Káoszt. A felek határozottan elítélik az iraki kor­mánynak az iraki nép nemzeti érdekeiért harcoló iraki kommunisták es mas hazafiak ellen elkövetett kegyetlen gonosztetteit es vé­res tömegüldözését. . , ., A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió követeli a kurd nép ellen folytatott háború megszüntetését, amely jellegénél fogva nem esveb, mint fajirtási akció. A Magyar Nép­köztársaság kormánya teljes mértékben tam-- gatia a Szovjetuniót, amely határozottan fel­lépett a CENTO elnevezésű katonai gyarma­tosító blokk országainak és a mögöttük álló imnerialista hatalmaknak Irak belugyeibe való beavatkozása ellen. . , A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya úgy véli, hogy az egyenjogúság alapján folytatott szabad, kölcsönös elő­nyös nemzetközi kereskedelem ós a szél «kö­rű nemzetközi gazdasági együttműködés, a tn- 7iom légköre kialakításának fontos tényező­je az államok egymáshoz való viszonyéban. A két ország kormánya támogatja az ENí>~. XVII közgyűlésének a nemzetközi kereske­delmi konferencia összehívásáról szóló hatá­rozatát és mindent megtesz annak érdekében, hogy a konferencia teljesítse az előtte álló ■ fontos feladatokat és hozzájáruljon a mester­séges gátak és megkülönböztetések nélküli, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elvei alapján nyugvó, valamennyi országra kiter­jedő világkereskedelem normalizálásához. A felek amellett vannak, hogy a konferen­cia kedvezően foglalkozzék a világkereske­delmi szervezet létrehozásának tervével. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan elítéli az Amerikai Egyesült Al- lamokat és a többi imperialista államot, mert megakadályozzák a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállítását az ENfaó­A felek kijelentik: a továbbiakban is tö­rekszenek arra, hogy helyreállítsák az_ Egye­sült Nemzetek Szervezetében a _ Kínai Nép- köztársaság törvényes jogait. Mindkét kor­mány elítéli Tajvan szigetének amerikai meg­szállását és támogatja a Kínai Népköztársaság törekvéseit, hogy felszabadítsa a Kína elide­geníthetetlen részét képező területet. 3. Á Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselői tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységé­ről, eszmecserét folytattak továbbá a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kom­munista Pártja testvéri kapcsolatainak továb­bi bővítéséről és elmélyítéséről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődéséről. A felek megállapítják, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja nézeteinek teljes azonosságát a szocia­lista és a kommunista építés, a nemzetközi helyzet, a világ kommunista- és munkásmoz­galma jelenlegi helyzete és fejlődése kérdései­ben. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége között 1957-ben és 1958-ban folytatott tárgyalások óta eltelt időt a két párt testvéri kapcsolatainak további elmélyülése jellemzi. Mindkét párt egész tevékenységét áthatja az a magasztos forradalmi törekvés, hogy szilár­dítsák és fejlesszék a magyar és a szovjet nép barátságát, sokoldalú együttműködését a szocializmus és a kommunizmus eszméinek teljes diadala érdekében. A felek rámutatnak arra, hogy a két párt közötti rendszeres tapasztalatcserének és kon­zultációnak nagy jelentősége van. Ez .biztosít­ja a nézetek egységét és a pártok együttes cse- iekvésének egyeztetését a közős célokért vívott harcban. Ezért mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít a pártmunkás-küldöttségek rend­szeres cseréjének. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szov­jetunió kommunista Pártja testvéri és egyen­jogú kapcsolatai a szocialista internacionaliz­mus forradalmi elvei alkalmazásának nagy­szerű példái, és a két pártnak a marxizmus— leninizmus nagy tanításához való megingat­hatatlan hűségére épülnek. Mindkét fél megelégedéssel hangsúlyozta, hogy az elmúlt éveket a népek békeharcában, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcában élen járó szocialista testvéri közösség országainak a po­litikai, gazdasági és kulturális életben elért nagy győzelmei jellemzik. A nagy sikerek elérését jelentősen elősegí­tette a személyi kultusz káros következmé­nyeinek kiküszöbölése, a lenini normáknak a párt és az állami élet minden területén tör­tént teljes helyreállítása. A felek hangsúlyozták a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957-es és 1960- as moszkvai értekezletén egyhangúlag elfoga­dott nyilatkozatok nagy jelentőségét és újból kifejezésre juttatták szilárd és megingathatat­lan elhatározásukat, hogy következetesen vé­deni fogják a marxista—leninista eszmék tisz­taságát, a kommunista világmozgalom e törté­nelmi jelentőségű okmányaiban megfogalma­zott közös irányvonalát. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja szilárd meg­győződése, hogy az egész világ kommunista és munkáspártjainak égjük legfontosabb feladata egységük erősítése, az alkotó marxizmus— leninizmus szilárd alapjain. Abból indulnak ki, hogy a kommunista- és munkáspártok sziklaszilárd egjrségét csak úgy lehet biztosí­tani, ha a kommunista világmozgalom sorain belül erőteljesen küzdünk mind a revizioniz- mus összes megnjűlvánulásai, mind a dogma- tizmus és a Szektásság ellen. Az utóbbi idők eseményei szemmel láthatólag megmutatták, hogy a dogmatizmus és a szektásság — aho- gj'an erre a kommunista- és munkáspártok képviselői 1960-as értekezletének nyilatkozata rámutat — bizonyos körűimények között fő veszéllyé válhat egyes pártok bizonyos fejlő­dési szakaszában. A tapasztalat azt mutatja, hogy a dogmatizmus és szektásság komolyan akadályozhatja a kommunisták és a világ többi haladó erőinek tömörítését az imperia­lizmus ellen folytatott harcban. A nagj' nemzetközi és kommunista munkás- mozgalom minden országának egy a célja: az imperializmus elleni harc, a béke és a szocia­lizmus végleges diadala az egész világon. A marxizmus—leninizmus tanításához való hűség, annak alkotó alkalmazása az emberi társadalom fejlődésének mai körülményei kö­zött, biztosítja a kommunista mozgalom és valamennyi haladó erő harcának sikerét. Mindkét fél különösen hangsúlyozza, hogy az emberiség ragyogó jövőjéért vívott nagy harc újabb sikereinek záloga a szocialista kö­zösség valamennyi országának harcos össze­fogása. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártjának képviselői újból hangsúlyozzák, mivel a világ két rend­szerre tagozódik, a nemzetközi kapcsolatok egyetlen helj'es és ésszerű elve a szocialista és tőkés országok békés egymás mellett élésének és gazdasági versenyének lenini tétele, aho­KÁBÁR JÁNOS sic a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának elnöke gvan erre a kommunista- és munkáspártok 1960-as. értekezletének njülatkozata rámutat. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése a jelen történelmi korszak­ban kedvező lehetőségeket biztosit a tőkés országokban folyó osztályharc további kibon­takozásához, a népek nemzeti függetlenségéért és gazdasági önállóságáért vívott nemzeti fel­szabadító; imperialistaellenes harcának fej­lődéséhez. A békés egjűittélés elvének érvényre jutta­tása hozzájárul a világban végbemenő forra­dalmi folyamatok meggyorsításához, további távlatokat nyit a szocializmus országainak gyors gazdasági fejlődése előtt, erősíti a szo­cializmus állásait, szemléltetően bizonyítja annak fölényét a kapitalizmus felett. A békés egymás mellett élés elvének kö­vetkezetes érvényesítése a szocialista országok politikájában, az imperializmus elleni leg­aktívabb politikai és ideológiai harcot, az im­perializmus népellenes, reakciós lénj'egének szakadatlan leleplezését, nem pedig e harc megszüntetését jelenti. A szocialista országok közösségének növekvő ereje semmi kétséget nem hagy afelől, hogy a kapitalizmus már sem háború segítségével, sem gazdasági versennyel nem győzhet a szo­cializmus és a kapitalizmus között folyó tör­ténelmi vetélkedésben. Ezért az imperialista erők most az ideológiák békés egymás mellett élésének hamis jelszavával minden korábbi­nál nagyobb méretekben igyekeznek ideoló­giai offenzívát foljüatni a szocializmus ellen. Ezzel kapcsolatban a két párt Jeep viselői újból hangsúlyozzák, hogy az imperializmus elleni ideológiai harc fokozása elsőrendű fontosságú feladat. Kádár János elvtárs szovjetunióbeli tartóz­kodása alkalmával a Magjrar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, valamint a for­radalmi munkás-paraszt kormány meghívta a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségét, N. Sz. Hruscsov elvtárssal az élen, hogy tegyen baráti látogatást a Magyar Népköztársaság­ban. A meghívást köszönettel elfogadták. Á látogatás időpontjában később történik meg­állapodás. A testvéri barátság, a kölcsönös megértés szivélj-es légkörében lefolyt tárgyalások újabb tanúbizonyságai annak, hogy a két fél nézetei valamennjű megvizsgált kérdésben azonosak. A magyar és a szovjet fél mély megelége­dését fejezi ki a Magjmr Népköztársaság párt­ós kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett látogatásával kapcsolatban. Ez a látogatás tovább erősíti a magyar és a szovjet nép meg­bonthatatlan, testvéri barátságát, a testvéri szocialista közösség országainak összefogását és a világbékéért, a fényes jövőért, a kommu­nizmusért víyott harcot. N. SZ. HRUSCSOV sk. a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára* a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Moszkva, 1963. július 29. SlasaMtasott a magyar küldöttség,.. (Folytatás az 1. oldalról.) Elvtársak! A magyar nép magabiztosan halad a szocializ­mus teljes diadala felé és a szovjet nép szive mélyéből újabb hatalmas győzelmeket kíván a magj’ar dolgozóknak Kádár János: ezen a dicső úton. Kedves elvtársak, tolmá­csolják honfitársaiknak, hogy a szovjet emberek személyében hű fegyvertársakra, a harcban és a munkában jó és igaz ba­rátokra találtak. reánk. Mi ezeket elvisszük ha­zánkba és híven továbbítjuk annak, akinek szól. Igyekszünk átadni népünknek a számtalan, sokoldalú és értékes tapaszta­latot, amelyre utunk során szert tettünk, minél többet hasznosítani belőlük a nálunk folyó építőmunkában. As eredménnyel nagyon elégedettek vagyunk Hruscsov beszédére Kádár János válaszolt. Köszönetét mondott a baráti meghívásért, majd így folytatta: Nagyon elégedettek va- gj'unk küldöttségünk útjá­nak eredményével. Rendkívül nagyra értékeljük azt az egységet, amely pártja­ink és kormányaink állásfog­lalásait a szocialista-kommu­nista építőmunka, országaink kapcsolatai, a nemzetközi kom­munista mozgalom, a külpoli­tika kérdéseiben egyaránt jel­lemzi. Egységünket jól de­monstrálja az általunk elfoga­dott, aláírt és a közeli napok­ban nyilvánosságra kerülő kö­zös nyilatkozat. Tárgyalásaink, találkozá­saink, egész utunk legfőbb eredményének a pártjaink, országaink, népeink közötti kapcsolatok, a testvéri szovjet—magyar barátság további megerősödését tartjuk. Pártjaink és országaink jó kapcsolatainak szüntelen erő­sítésén és fejlesztésén dolgo­zunk, mert ez népeink javát szolgálja, egyben hasznosan hozzájárul a szocialista orszá­gok, a nemzetközi kommunista mozgalom erői tömörítéséhez. A népek szabadságtörekvései­nek. a békének, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének mind teljesebb megvalósításá­hoz. Utunk a Szovjetunióban rendkívül gazdag volt hasznos tapasztalatokban, felejthetet­lenül szép élményekben. A különböző helyeken, üzemekben, kolhozokban, tudományos intézetekben, mindenütt, ahol megfor­dultunk, a Szovjetunió kommunistáinak és népei­nek törhetetlen cgj’ségét, a kommunista építőmunka hatalmas lendületét és nagyszerű alkotásait lát­tuk. Mélyen meghatott mindnyá­junkat az a barátság, amellyel bennünket körülvettek, az a testvéri szeretet, amelyet min­denütt éreztünk a szovjet em­berek részéről népünk, a szo­cializmust építő magyar nép iránt. Köszönetét mondok ezért mindazoknak, akikkel utazá­sunk során személyesen talál­koztunk, köszönjük ezt az egész szovjet népnek. Szovjet barátaink számos, a ma gyár népnek. különböző foglalkozású és korú emberek­nek szóló üdvözletét bíztak Indulás A beszéd elhangzása után Hruscsov melegen kezet szorí­tott Kádár Jánossal. Úttörők virággal kedveskedtek a ma­gyar küldöttség tagjainak. A küldöttség tagjai és a bú­csúztatásukra megjelentek ez­után a pályaudvar peronjára Amikor megérkeztünk, azzal fogadtak bennünket, érezzük otthon magunkat, s mi valóban testvérek között és otthonosan éreztük magunkat látogatásunk minden napján, a nap minden órájában. Szeretnénk, ha a szovjet emberek is tudnák,- hogy a magyar nép hasonlóan testvéri érzéseket táplál a szov­jet nép iránt. Rendkívül jó alkalmat ad barátságunk, népünk ven­dégszeretetének bizonyítá­sára az, amikor majd ismét magasszintű szovjet párt­ós kormányküldöttséget üdvözölhetünk a Magyar Népköztársaságban. Örömünkre szolgál, hogy szov­jet elvtársaink elfogadták a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság kor­mányának meghívását egy ilyen látogatásra. Engedjék meg, hogy megkö­szönve a vendégszeretetet, a gondoskodást és figyelmessé­get, amelyben részünk volt, búcsúzóul új sikereket kíván­jak a munkában és lelkesítő terveiknek valóra váltásában* boldogságot és békét kívánjak az egész testvéri szovjet nép­nek. hasafelé indultak. Az utolsó kézfogásolt és ölelések után, magjrar idő szerint reggel 8.02 órakor a különvonat elindult Budapest felé. A búcsúztatásról helyszíni közvetítést adott • moszkvai l televízió is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom