Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-02 / 152. szám

ESZ AKM AGY ARORS ZÄG Keddi 19S3. július £. B Kennedy tárgyalásai Maemillan-nel Vasárnap délután kiadták a közös közleményt Kennedy amerikai elnök és Macmillan angol miniszterelnök szomba­ton megkezdődött tanácskozó sairól. Mint ismeretes, e meg­beszélések elsődleges célja a két ország tárgyalási taktikájá­nak összehangolása volt, külö­nös tekintettel a jövő hónap­ban Moszkvában esedékes, a nukleáris kísérletek tilalmá­nak kérdéseivel foglalkozó há­romhatalmi tárgyalásokra. A kiadott közös közlemény egyebek között hangoztatja, hogy Kennedy és Macmillan egyetértett abban: sürgős szük­ség van a nukleáris kísérletek megtiltására a Szovjetunióval kötendő megállapodásra, amelynek sikere esetén más irányban is haladást lehet re­mélni. A közlemény szerint Ken­nedy és Macmillan megtár­gyalták az úgynevezett nem­zetközi személyzettel működő önálló NATO-atomütőerő kér­dését is. Minthogy a tervet Anglia a maga részvételét il­letően még ellenzi, a kommü­niké hangsúlyozza: szükség van a NATO-közti, illetve a mul­tilaterális NATO-flottaegység megteremtésére vezető tárgya­lásokra, anélkül azonban, hogy okvetlenül fel kelljen vetni Anglia részvételének kérdését, A közlemény szerint Macmil­lan és Kennedy megállapod­tak: továbbra is katonai segélyt nyújtanak Indiának. Szó esett a megbeszéléseken a laoszi, a vietnami és a közép-keleti helyzetről is. Rómában Kennedy elnök hétfőn reggel az olasz fővárosba érkezett. A repülőtérről egyenesen a Qui- rinál-palotába hajtatott, hogy megkezdje tanácskozásait az olasz kormány vezetőivel. Mint hírügynökségi jelentések rá­mutatnak, az elnök megérke­zése a vártnál kisebb érdeklő­dést keltett az olasz főváros la­kosságának körében. Kennedy előbb egy óra hosszat Segni köztársasági el­nökkel tanácskozott csupán a tolmácsok jelenlétében. Ez alatt Leone olasz miniszterel­nök és Piccioni külügyminisz­ter Rusk amerikai külügymi­niszterrel tárgyalt. Az egy óra elteltével Kennedy és Segni csatlakozott a vezető kormány- tisztviselőkhöz, és újabb több mint egyórás tárgyalás követ­kezett. A délelőtti tanácskozá­sokról nem adtak ki közle­ményt. Ügy tudják azonban, hogy a megvitatott kérdések között első helyen szerepelt a sokoldalú NATO . atomhaderő felállításának terve. Kennedy a délutáni órákban a A HOLD... Már nő is ürhajőzik? Akkor kezdem a nagytakarítást, mert úgy látszik, készülnek az én meglátogatásomra ... (Szegő Gizi rajza) Piazza Venezián megkoszorúz­ta az ismeretlen katona sírját, majd látogatást tett a római városházán, ahol Glauco Della Porta polgármester üdvözölte. Segni olasz köztársasági el­nök .hétfőn este a Quirinal- palotában több mint százsze­mélyes vacsorát adott Kennedy elnök és kísérete tiszteletére. Kennedy a vacsorán mon­dott beszédében dicsérettel emlékezett meg Olaszország háború utáni „gazdasági fel­épüléséről” és azt állította, hogy „a diktatúra 21 éves uralma után Olaszországban visszatért az erős, haladó de­mokrácia”. A nemzetközi helyzetről szólva az amerikai elnök ki­fejtette, meggyőződése, hogy „a világ egy és oszthatatlan, a Kelet és a Nyugat megtanul­hat együtt élni a törvény ural­ma alatt, a háború nem elke­rülhetetlen és a fegyverkezési hajsza megszüntetése nagyobb biztonságot .nyújtana, mint vég­nélküli folytatása”. Ugyanak­kor azonban szükségesnek tar­totta újból leszögezni, hogy „az Egyesült Államok minden kö­rülmények között megvédel­mezi Európát”.. Kedden délelőtt VI. Pál pápa fogadja Kennedy elnököt. Dél­után az elnök Nápolyba utazik és ott meglátogatja a NATO dél-európai haderőinek főpa­rancsnokságát. Salinger, az elnök szóvivője, hétfőn bejelentette, hogy Ken­nedy az eredeti tervektől elté­rően nem szerdán reggel, ha­nem már kedden este hazauta­zik Washingtonba. A maffia újabb merényletei Szicília lakosságát a maffia újabb rejtélyes merényletei tartják izgalomban. Vasárnap este ismeretlen telefonáló fel­hívta a rendőrség figyelmét egy gazdátlan gépkocsira, amely Palermo egyik külváro­sának utcáján állott. A cara- binierek a motor közelében cseppfolyós gázzal töltött bombára leltek. A helyszínre hívott tűzszerészek hozzálát­tak a bomba hatástalanításá­hoz, amely hirtelen felrob­bant. Hat rendőr azonnal éle­tét vesztette, kettő a kórház­ban halt bele sérüléseibe, egy­nek az állapota életveszélyes. A környező házak ablakai be­törtek, igen sokan megsebe­sültek. A robbanás során életüket vesztett rendőrök közül töb­ben éppen akkor kezdték el a nyomozást, egy néhány órával korábban Palermo környékén bekövetkezett másik robbanás ügyében,' amelynek során egy dinamitot szállító autó rob­bant fel, egy embert megölve és kettőt megsebesítve. Tárgyalásod a Kelet-afrikai Szövetség megteremtéséről Üganda fővárosában, Kam- palában Kenyatta kenyai mi­niszterelnök és Julius Nyerere tanganyikai elnök Milton Dbote ugandai miniszter- elnökkel tárgyalásokat folytat a Kelet-afrikai Szövetség megalakításáról, a szövetség alkotmánytervezetéről és az egyesüléssel összefüggő más kérdésekről; Tüntetései: Franclanrszágban Párizs (MTI) Az elmúlt hét végén tovább folytatódtak a francia parasz­tok zavargásai. Különösen a dél-franciaországi bor- és zöld­ségtermelő vidéken került sor heves tüntetésekre. Perpignan- ban a kistermelők paradicsom­záporral fogadták az ellenük küldött csendőröket, azok vi­szont könnyfakasztó bombákat hajítottak a tömeg közé. öt dél-franciaországi megye paraszti szervezetei hétfőn fi­gyelmeztették a terménykeres­kedőket, hogy raktáraikban kistermelő küldöttségek fog­ják ellenőrizni, nem tárolnak-e külföldi eredetű zöldséget vagy gyümölcsöt. A kistermelők ul­timátumot intéztek a kor­mányhoz:-erélyes akcióha kez­denek, ha a hatóságok a fel- vásárlási árak rögzítésével nem biztosítják, hogy a parasz­tok megkapják munkájuk el­lenértékét. Bor és olaj A francia kormány elrendelte: nem szabad többé , hozni az országba algériai bort. Ez az intézkedés súlyos érinti Algériát, hiszen ... „ ... a gyarmatosítás évszázada alatt Észak-Afrikát! jóformán csak Franciaországba ömlött a tüzes folyadélg A francia telepesek már a múlt században megszerezték legjobb bortermő vidékeket és termékeiket szépen has| szállították az anyaországba. Hosszú idő óta kialakult k csolat volt ez, és Algériának azóta sincs más számott borpiaca. A francia kormány azzal indokolja ezt a lépését, ha a hazai, tehát a francia bortermelő parasztok tiltakoznak! algériai behozatal ellen. Egyébként is az idén rekordterr lesz Franciaországban — vagy tizenötmillió hektoliter több, mint a szokásos mennyiség. Érdekes, hogy jó egy évszázad óta érkezik ugyan alja riai bor Franciaországba, de csak most hoz. a francia kF mány ilyen határozatot. Kíváncsian várjuk, vajon az Alf; riából folyó másik tüzes folyadék, az olaj is ilyen tiltó rd delkezésnek esik-e alá a közeljövőben? Aligha, igaz:] algériai bortermő vidékek már nincsenek a francia teles sek kezén, a parasztoknak adták őket. Az olajföldek aztl, ban még francia kézben vannak. S a francia kormánynp^ van érzéke az árnyalatok iránt. Barométer Mr. McClintock, az Egye­sült Államok Buenos Aircs-i nagykövete megjósolta, hogy baj lesz. S Iám, röviddel a választások előtt valóban újabb válság bontakozik ki Argentínában, amit egyebek között az igazságügyminisz- ter lemondása jelez. — No, ugye, megmondtam — mondhatná McClintock nagykövet — ha én egyszer valahova beteszem a lá­bam ... A nagykövet harmincegy­éves diplomáciai pályafutá­sa alatt ugyanis nem ez az első eset, hogy állomáshe­lyén néhány nappal megér­kezése után kitör a botrány. Jobb, mint a legjobb jioliti- kai barométer — mondják róla háta mögött a kollégái. Valóban: megérkezett Haití- ba — és megkezdődött a harmincas évek nagy haiti— dominikai mészárlása. Ott volt » háború végén Belgi­umban, amikor a parlament a kollaboráns királyt meg­fosztotta Kairóban Épp ^ szolját« trónjától, teljesített la lot, amikor Faruk kirá> ~ elkergettek, s hogy úja"' eseményeket is említsüik l!)Gl-ben, pontosan 42 ni pal azután, hogy argen földre lépett — egy katoi puccs megdöntötte Frond köztársasági elnök uralni A kör ezzel bezárult: í. _ gentínában most újabb v. E ság bontakozik ki, termés: tesen ezúttal is Mr. IV . Clintock jelenlétében. > 3 I Az, hogy „Mr. Baromét«,- ennyi mindenbe cscl1I’Wu bele, természetesen i^r( letlen. Ezért is írja meg I,rso landjait látható élvezettel^ New York Herald Tribuen^ Csakhogy „Mr. Barométi^gj mellett ott vannak még em igazi „Mr. Esőcsinálók^ akik Saigontól Guatemiyén City-ig a kulisszák mög^z szép csendben valóban e;zje készítik — a váratlan vély-x leneket.,. '(SPyag Hf ad <n>lk eszi @ 11 Argentínában . , zo í tePyag e#(árei Sbei rok Baráth Lajos: CIMBORÁK. K ararics felállt és megjegyezte: — A parancsolgatásba könnyű bele­szokni. De ha egyszer megtanulja az ember, akkor az olyanná válik, mint a betegség. Ki kell kúrálni az emberből, különben belepusztul... — olyan fáradt volt Karancs hangja, hogy Varró egy pil­lanatra megdöbbent. Ingerlékenysége azonban erősebbnek bizonyult és valami gúnyos célzást is érzett a szavak mögött. Karancs kis idő után folytatta. — Én is belebetegedtem egyszer. Láttad azt a két idegent ná­lam? Amikor söröztünk, akkor. Segítették bennem a kórt. Pedig átkozott nehéz attól elszokni... Zsorváltak és zsorválnak ma is, ha meglátogatnak. Pedig annyi leckét kaptam az élettől; soha nem fejtettem meg egyiket sem pontosan. így aztán mindig megbuktam. •— Ha az ember nem kapaszkodik magasabbra, nem bukik nagyot — vágott Varró szava. Karancs ugyanolyan fáradtan mosolygott, mint ahogyan beszélt. — Nem azt a bukást sajnálom. Te is láthatod — mondtad is a múlt­kor —, hogy a munkámmal elégedettek vagytok. — Nem ott a hiba, hogy az ember milyen betegségben szenved. — S úgy érezte Varró, hogy igazságot, nagyon nagy igazságot mond. — Képe­sek vagyunk-e új emberré születni! Az nehéz. Mert akkor teljesen meg kell változnunk. — Lehet, hogy igazad van — sóhajtott Karancs. — De ahhoz még egy­szer vissza kellene mászni oda, ahonnan először kibújtunk ... — Akarni kell — hajtogatta a szót Varró. — Akarni! Még a szándék is kevés. De az akaraton sok múlik, nagyon sok. — Lehet -— ismételte elgondolkozva Karancs. — Lehetséges. — Belőled éppen az hiányzik. Azért vesztetted el a bizalmunkat is. Mert nincs akaratod. Karancs erre nem válaszolt. S nem szólt akkor sem, amikor a szerelők előbújtak és szétszedték a gépet. Vitte, egyre vitte a súlyos vasakat. Szinte birkózott már, összeszorított ajakkal, haragosan. Varró nem figyelte szikár társát, aki talán nem is a vasakkal birkó­zott azon az estén. A hőség őt is nagyon megviselte; az este megsűrűsödött levegője vasmarkába vette az emberek tüdejét. A táj elcsendesedett, s lélegzet nélkül szunyókált. Azon a nyáron, úgy mesélik, a tücskök teljesen kipusztultak. Mintha elátkozták volna azt az embert. És szótlanságra ítélték, mert a lelke megkeseredett. Továbbra is szótlanul lapátolta a tőzeget. Mert azután még keményebben dolgozott, senki őt meg nem előzhette a mun­kában. De a néma dac csak kísértette a többieket. Aztán sem ült társai­hoz, akik ha megálltak egy negyedórára pihenni, megkeresték a partok leghosszabb árnyékát. Tutyu újra közéjük szokott; Éber ott tartotta erő­szakkal, amikor az egyik fúrógép elromlott, s ő került a déli oldalra. Éjszakás műszakban jártak azután. Fényszórók ezüstös körökre pász­tázták a tőzegmezőt s a csillagok halvány sugara elalélt, mire hozzájuk ért: tintakék égkárpit nehezedett rájuk és Nap nélküli, fulladt hőség. Csak a szurdok égett halvány-vörösen, a hegyek árnyéka lelopakodott, túl a völgyein, egészen a telepig. Tutyu az éjszakás műszakban Varróék mellett maradt. Félt a sötéttől: „Nagyapám éjszaka halt meg és korábban azt mondta, hogy egyszer meg­kísért; olyan csúnya halott volt a nagyapám, mint egy rothadásában fony­nyadt susinka.” A többiek kinevették, de meg is értették a fiú félelmét, bár többször is mondták neki, hogy az szamárság, a halottak nem járnak vissza, örül a test, ha egyszer egy jó hosszút pihenhet, ;— a halál a leg­hosszabb nyugalmat nyújtja. Tutyu elhitte, mert a fiú mindent elhitt, amit a három bányász mondott neki: azért ugyanúgy félt azután is, mint régen, amikor még nem beszéltek neki arról, hogy a lelkek nem vándorol­hatnak, mivel a testtel együtt megszűnik az ember értelme is. Lövésre készülődtek. Kacó a gyújtózsinórt rendezgette, Éber és Varró pedig a szerszámokat a partok védelmébe rejtette. Karancs nádszőnyeggel be takargatta a gumiszalagokat. Aztán konga­tott lövésre. Rövidet,' alig párat kondított a síndarabbal. Mert aztán siettek négy irányba; a jelzést mindenki ismerte, benne volt a szabályzatban, melyet az első napon mindenkivel megtanítanak. A trafóházhoz vezető utat Karancs vigyázta. Letelepedett egy meddő bucka mögé s várakozott. Semmire sem gondolt, csak nézte a távolból idfilopakodó fénysugarakat. Ebben a gondolat- nélküli világban megbékélt. Olyankor a harag is, mely makacsul vele élt,- mint a felesége, elhagyta egy percre. Otthon, amikor a család már pihenni tért s az álom még nem környékezte meg, ilyen merev gondolatlanság­ban ült órák. hosszat az udvaron. Szeretett sötétben ülni, mert onnan min­denkit szemmel tarthatott s őt senki sem láthatta. Mintha láthatatlanná lényegülne az ember olyan helyzetben, s bár Karancs ezt soha nem álla­pította meg így magának, érezte, s szerette ezt a helyzetet. ...Azon az éjszaka is a sötétben ült. A meddő-bucka árnyéka elta­karta. A trafóház felől köziedet! valaki, de nem ügyelt rá. Arra gondolt,- hogy ha nagyon közel jár, megijeszti;1 nagyokat tudott nevetni, ha vala­kire ráijeszthetett. Szerette, ha félnek tőle. Amikor felismerte Tutyut, melegség futott keresztül hátgerincén. Kezében reszketett a cigaretta... Még nem tudta pontosan, hogy ráijeszt-e a fiúra, vagy tovább engedi a mező felé, ahol minden pillanatban sok-sok tonna szén a levegőbe emel­kedik ... Még nem döntött, mert a gondolatlanságból emlékei zsákjába esett. ... A cigányok éjszaka zavarták ki ágyából, s ő a mezőnek futott. Egy kukorica góréban talált menedéket. Ott lapult, s egy fiú — hasonló Tutyuhoz — tíz lépésnyire állt meg menedékétől. Elvégezte szükségét éa tovább ment... De az a pár perc borzalmasabb volt minden eddigi szen­vedésénél. Az éhezés, a csendőrök verése lassan erejét vesztette emlékei- / ben. Meg távolabb is esett időben. De azt az éjszakát Karancs soha sem tudta megbocsátani, s talán soha nem felejti el. Tutyu észrevette a sötétben lapuló Karancsot. — Jó szerencsét! — köszöntötte. Azt hitte, szükségét jött ide végezni.' Karancs fogadta a fiú köszönését. S jól is esett neki, hogy a fiú tisz­telettudó. „Lám, kedvesen köszönt.” S arra gondolt, szólni kellene, hiszen a vesztébe rohan... „Rohan? Nem! Én küldöm, sétálva a halálba.” De Karancs már egészen fiatalon úgy tanulta: az ember örökösen az élet és a halál között lebeg. Amikor először verték össze a csendőrök, mert röp­cédulákat osztogatott, azt mondta neki az őrsparancsnok: „Láttál már embert akasztani? — Karancs akkor még nem látott ilyent. — Ha így folytatod, akkor láthatsz...” É rtette, hogy a saját akasztására célzott az őrsparancsnok.^ S jött idő, amikor 6 is így mondta, mert szava volt, s a szavaka* rbgen tanulta, azért maga is így szólt egyszer egy emberhez: „Rajtam függ, hogy végig élvezzen egy akasztást.” Az az ember később felakasz­totta önmagát, s akkor Karancs ezt úgy nyugtázta magában: „Vagy ő, vagy én.” Lelkiismerete megkövesedett, soha sem figyelmeztette semmire. Ö nem tudta, hogy az emberek boldogságra születtek. Talán akkor este, ott a sötétben lapulva sajnált meg embert először, akinek az élete őrá volt bízva. Tutyut sajnálta meg. S akkor is elkésett. (Folytatjuk.) sülések szerint ultimátun^,a intéztek a kormányhoz, ames ^ ben a politikai helyzet gyöl^ p rés megváltoztatására iránj,n j ló tárgyalásokat követeltek^. 1 tárgyalások megtagadásán!.- esetére pedig újabb katogzlei puccsot helyeztek kilátáslJre Ezek a körök azt akarják yes érni, hogy a Guido-kormázés« ne engedje indulni a vasárrk ki esedékes országos választás e kon a hét párt választási sész vétségéből alakult népi rálj nemzeti frontot. Az egész országban válst hangulat érezhető. Argentijjjjj legtávolabbi vidékein is 1< lönleges biztonsági intézked* *• seket vezetett be a hadsei^ j kormányhű vezetősége. Vasßj^ nap több letartóztatás V°h-S(>re hétfőre virradó éjjel riaca(.j • készültséget rendeltek el- , ____oOo ___ ijmti lóim Ün nepség Berlinbe!«^ (Folytatás az 1. oldalról.) íjtói nusz eljátszása után Kác^ce* János meghallgatta a díszs; zad parancsnokának jelentéi* majd ellépett a díszszáz előtt. Utána elbúcsúzott a d,^„ lomáciai testület tagjait majd a berlini magyar kólón: tói. A különvonat pontosan .- órakor indult ki az OstbaR>:;í hofról. A magyar küldöttig hétfőn érkezett vissza hazán, ba. * í£fa Hruscsov szovjet kormánySgk hétfőn látogatást tett a Kémj||j|| országban állomásozó szov§||| fegyveres erőknél. A wui^e ^ dorfi helyőrség katonái tisztjei nagy lelkesedéssel gadták. A közeli sporttelepen gyűlt ,' tartottak, amelyet Jakubov? /' kij tábornok nyitott meá- f résztvevők, a katonák revét*.—— szívélyesen üdvözölte Hm csovot, őszinte köszönetét mo» n dott azért a gonJo: :odase\dfir, amelyet a kommunista part tőke a szovjet kormány tanúsít »ck, fegyveres erők iránt. értéi A gyűlésen Hruscsov besn^F­det mondott. Az argentin hadsereg szélső, jobboldali politikai beállított­ságú tisztjei megbízható érte-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom