Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-12 / 135. szám

ÉSZAKNSAGYARORSZAG Szerda, 1363. június 12. A tankötelezettség érvényrejuttatásáért '*Az iskolaköteles fiatalok jelentős része még mindig nem végzi el az általános iskola nyolc osztályát __ Az ifjúság f ejlődése a nagy előrehaladás ellenére sem tart lépést a szo­cializmus építésériek követelményeivel.” A fenti megállapítá­sok a KISZ Központi Bizottságának határozatából valók. Az lfjúsá,gi Szövetség Borsod megyei bizottsága is több alkalom­mal foglalkozott már ezzel a jelenséggel. Legutóbb május 27-én regisztrálták az eddig elért eredményeket, s határozták meg a további feladatokat a tanulási mozgalom tömegessé tételében. Hogyan segíti megyénkben a KISZ a fiatalok tanulását, mit tesz a tankötelezettség érvényrejuttatásáért? Erről beszél­gettünk Nagy Tibor elvtárssal, a megyei KISZ-bizottság ágit. prop. titkárával. Együttműködés a társadalmi szervekkel — Egészen az év elejéig nem valami jó volt a különféle tár­sadalmi szervek kapcsolata ebben a munkában. A munka összehangolása szempontjából igen hasznos volt az a koordi­nációs értekezlet, amelyet a megyei tanács művelődésügyi osztálya hívolt össze február­ban. Az itt hozott határozatok nagyban segítik a KISZ tanu­lási mozgalmát. A művelődésügyi osztály mellett létrejött egy munka- bizottság, amely a megye te­rületén összeírja mindazokat, akik nem végezték el az álta­lános iskola nyolc osztályát. Ezeket az adatokat a KlfíZ-bi- zottságok és az alapszerveze­tek rendelkezésére bocsátotta. További felvilágosító munka Beszélt arról is Nagy Tibor elvtárs, hogy a KISZ legíonto- sabb feladata továbbra is a ha­tékony felvilágosító munka. Lényeges, hogy ne kampány­jellegű, hanem állandó legyen. '.Sorolhatjuk itt a követendő jó példákat. Az ózdi járásban Ka. alapszervezetek közvetlen hangú levelet. küldtek azok­nak, akik nem végezték el akj általános Iskolát. A miskolci* járásban felhasználják a tanú-* lás propagálására a hangos* híradókat, a szülői értekezlete-* ken felszólalnak a KISZ kép-* viselői, s kérik a szülőket: &e-* gítsenek, hogy gyermekük el-* ■wégezze az iskolát. * Nagy szerepe van a szemé-* lyes agitációnak is. A KISZ-^ bizottság javasolja a KISZ-ve-* zetőknek: keressék fel a fiata­lokat, beszélgessenek velük a tanulás szükségességéről. ; Öt évre szóié program — Mennyi, idő alatt számol-! fiatjuk fel a lemaradást? — A társadalmi munkabi-1 zottság határozata alapján ötf évre szóló programot dolgo­zunk ki. Felmérjük mi is azt érdekelt fiatalokat, összeha-t sonlítjuk azokat a tanácsi ada-í tokkal, s elkészítjük a konkrét! felvételi és oktatási tervet. zetben. Sok helyen, elsősorban téeszekben és üzemekben a vezetők gazdasági érdekekre hivatkozva akadályozzák a fi­atalok tanulását. A bizottság hivatott arra, hogy mindenfé­le akadályt elhárítson, mert ez nem egyszer oka a „lemor­zsolódásnak”. Ahol erre szük­ség van, fiatal pedagógusokat, aktívákat kell felkérni: tartsa­nak konzultációkat. Egyre több fiatal értelmiséginek, érettsé­gizett aktivistának legyen az a KISZ-feladata, hogy elvállalja egy általános iskolába járó tár­sa patronálását, átsegítését a nehézségeken. Gyárfás Katalin Figyelembe véve a koordi' nációs értekezleten elfogadott elveket, az első szakaszban a KISZ-vezetőket, aktivistákat, fiatal tsz-brigádvezetőket és általában a vezető beosztás­ban lévő fiatalokat kell meg­nyerni a tanulásnak. Továbbtanulási bizottságok Külön kell megemlíteni a továbbtanulási bizottságokat, a társadalmi együttműködés egyik szép, s jónéhány helyen bevált formáját. A járási KISZ-bizottságok mellett .már az elmúlt időszakban létrejöt­tek ezek a bizottságok, s több­ségükben betöltik feladatukat, A miskolci járás továbbtanulá­si bizottsága a tanulás népsze­rűsítésén túl konkrét segítsé­get is nyújt a fiataloknak, mű­szakcserék, családi problémák megoldásában. A járást körze­tekre osztották fel, s minden bizottsági tag felelős egy kör­zetért. Minden segítséget megadni _ . , j Szombaton volt az utolsa Hasonló bizottságokat kell tanítási nap az iskolákban. szervezni minden alapszerve- I Huszonegy most végző nyolca­9 t f / Várható időjárás ma estig: felhős, párás idő, kevesebb zá­porral, zivatarral, mint az el­múlt napokban volt. Mérsékelt, időnként élénkebb szél. Várha­tó legmagasabb nappali hőmér­séklet 23—27 fok között. jól dolgoznak a Gömöri Pályaudvar dolgozói Több mint négyszázan dolgoznak a miskolci Gömöri Pályaudvaron. Al utóbbi időben sikeresen teljesí­tik, sőt nem egy helyen túl is szár­nyalják a tett vállalásokat. Az ed­dig hat alkalommal elnyert Élözem cím sok mindenre kötelez. A mun­kaversenyben tíz szocialista prlgárl vesz részt. A forgalmi brigádok kö­zül különösen a Béke, a kereske­delmi munkát végzők közül pedig a Tőldi-brigAd jár élen a mozga­lomban.' Nem feledkezhetünk meg a szállítmányozási dolgozókról sem, az elmúlt év hasonló idősza­kához viszonyítva sokkal jobb eredményeket értek cl. Mindezeket az eredményeket, si­kereket az teszi igazán értékessé, hogy megnőttek a feladatok. A Gömöri Pályaudvar kereskedelmi forgalma eddig is nagy volt, hi­szen ez Észak-Magyarország leg­nagyobb kereskedelmi állomása. A Tiszai Pályaudvar átépítésével megnőtt a személyforgalom is, s még nagyobb feladatok hárulnak elsősorban az állomás vezetőségé­re és a forgalmi személyzetre. Szabó József Miskolc, Gömöri Pályaudvar Egy szatyor cseresznye I dős hölgy állít be a szerkesztőségbe. Botra támasz^ kodva nehezen vonszolja 74 évét, s cipeli szomorú terhét — a zöld cseresznyékkel teli ágaiétól súlyos szatyrot. — Van egy kis gyümölcsöskertem a Felszabadítók útja 3. szám alatt, ahol lakom. Nézzék meg kérem, mit tesz* nek vele... A letört ágakon kívül még jó 3 kiló szemes zöld gyű* mölcs is húzza a nylon-zacskót. — Pusztítják a gyerekek... de még ha megennék, ha csak annyit vennének, amennyi nekik kell... tulajdon kép- pen nem is gyerekek már azok, akik legallyazták a fát. Na' gyök, 16—17 éves kamaszok. 1 x — Tetszik ismerni őket? — Hogyne ismerném! Ott laknak az udvarban KJ AM vártam, hogy megnőj jenek, s több eszük legyen ... Elnézem a még halványsárga cseresznyeszemeket, s ha belegondolok a néni elbeszélése nyomán abba, hogy egy égés* ruháskosárra való gyümölcs és gally maradt ezenkívül a fa alatt, arra kell rájönnöm, hogy ez nem is egyszerű gyermek- csíny mór, hanem tudatos bosszantása egy koros hölgynek: akinek egyetlen értéke a kert. Vajon nem súrolja-e ez már a szabálysértés határát? Feltétlenül, sőt az is. Hogy miért nem született feljelentés? — Kímélni akarom magam — mondja a hölgy. — Nem szívesen pereskedik már az ember az én koromban. Meá aztán nem akarok addig elmenni, amíg nagyon nem szük­séges ... Bár a fiatalokban is lenne ennyi megértés és kímélet a* idősekkel szemben! De a türelem nem végtelen, s joggal nem az. A. L A is Amerika Hangja AZ ÁZSIÁI ÉS AFRIKAI országokban az amerikai ide­ológiai terjeszkedés különféle formái közül az Egyesült Ál­lamok különös jelentőséget tu­Lemaradtak a vonalról... Vasúti dolgozók, vastitas barátaim megkértek a kővet­kező újszerű téma felvetésére. Az utasok esztendőkön át megszokták, hogy nagyobb állomásokon 5—-1Ö percet áll a vonat. Ez az idő tökéletesen elég volt ahhoz, hogy a „bátrabb" és főleg szomjasabb torkú utas leugorjók egy korsó sörre az állomás előtti büfébe. Az elmúlt esztendőkben nagyritkán fordult elő, hogy valaki sö­rözés miatt lemaradt. Ám a megrövidült menetidő, az indokolatlan várakozási idő csökkentése és főleg a gyorsan „kihúzó" villamosmozdo­nyok új helyzet elé állították a hagyományos „leugráló" uta­sokat. A miskolc—budapesti vonalon megszűntek az 5—10 per­ces „stagnálások”, s megszűnt a lassú indítás is. Ha valaki a büfénél észreveszi, hogy mozog a vonat, már bottal ütheti nyomát, m.ert a villamosmozdohy szélsebesen ivdit. így állt elő egy vasárnap öt-hat esetben is (Hatvan — Kál-Kápolna — Füzesabony), hogy a vonatról lemaradók, agy szál ingben, nadrágban, egy árva fésűvel és a pultnál visszaadott néhány forinttal a farzsebben ott álldogálltak szomorúan az állomáson, kénytelen-kelletlen várva a követ­kező vonatra... (P—I) lajdonít a propagandának. Áz amerikai filmek, a speciális propagandairodalom kiadása és terjesztése, a behatolás a helyi sajtó hasábjaira, vala­mint a legkülönfélébb kiállítá­sok és előadások rendezése, ko­rántsem meríti ki az USIS és más amerikai propaganda­szervezetek tevékenységét. Az Egyesült Államok számításba veszi, hogy ezekben az orszá­gokban a lakosság többsége nem tud írni, olvasni, s ezért különös fontosságot tulajdo­nít az Amerika Hangja tevé­kenységének. Az Amerika Hangja már régen hírnevet szerzett magának, mint a ha­zugság és a téves tájékoztatás terjesztője. Az amerikai kor­mány nem sajnálja a pénzt ar­ra, hogy tovább bővítse az Amerika Hangja tevékenysé­gét. 36 nyelven, köztük az af­rikai és ázsiai népek legfonto­sabb nyelvein közvetítenek adásokat. A Ffllöp-szigeteken, az Okinawa-szigeten, Ceylon­ban, Görögországban és Tan­gerben az Amerika Hangjának speciális adóállomásai vannak. Nemrég létesítettek Green- villcben (USA) égj* új, hatal­mas rádióállomást, amely 23 millió dollárba került az ame­rikai előfizetőknek. Számos tudósító a greenvillel rádióál­lomás megnyitó ünnepségéről beszámolva, az izgalomtól ful­dokolva közölte, hogy e rádió- állomás üzembe helyezésével isére növekszik az Amerika Hangja adásainak kapacitása. A a amerikai sajtó azonban elhallgatott egy igen lényeges részletkérdést: miért kellett ez alkalommal a leg' fontosabb „fogyasztótól” ilyeO messzire létrehozni a rádióál' lom ást. An Associated Presá egyik tudósítója később egyért telműen írt erről, amikor kije* len tette, hogy az Amerika Hangja fiókjainak léte Kelrt ten igen bizonytalan, mived a „politikai helyzettől függj amely gyorsan megváltozhat’’* AZ AMERIKAI monopolt' mok előre látják, hogy ázsiai és afrikai tevékenységüknek vége abban a pillanatban, an»' kor ezek az országok gazdasá' gilag és politikailag megszi' lárdulnak. Ezért nem akarnak segíteni a gyarmati függőség' bői felszabadult országoknak az iparosításban, és igen késrt ségesen fordítanak nagy . ösrt szegeket az amerikai életfor­ma, a „szabad vállalkozás”; * „népi kapitalizmus" és hasoBr lók propagandájára. A kapadohány metamorfózisa (Most, hogy a tanév véget ért; újból eszembe jutott.) A kisváros iskolájába megérke­zett a tanfelügyelő. Nem árulta el küldetését, csak úgy puhatolózott. Mint tapasztalt tanügyi rókához illik, legelőször Liptákot, az öreg pedellust fogta vallatóra. Még egy kupica jófajta törköly pálinkát is fizetett neki a sarki Izsó-kocsmában. Lipták csak hümmögött, morzsol- gatta lecsurranó bajuszát. — Én szolga vagyok, mint az apám ... nem tudom én a tanító urak dolgát — hajtogatta a jó öreg. — De hát maga is ott volt azon a banketten. Mondják, hogy olyat ne­vetett Bárány tanító úr vaskos tréfá­ján — szinte repedeztek az ablakok. — Mondtak ott instállom minden­félét, mókásat .is meg valódit is. Én már bizony nem is tudom ... — Erőltesse meg az eszét János! Szóba került a méltóságos főispán úr neve? — Hát mondjuk, szóba került.'!. — No ugye. Mit mondott Bárány tanító úr? — Tessen már inkább megkérdezni a kisasszonyokat és a tanító urakat. Ök tanult emberek. Ök jobban tud­ják. Nem is értem, minek ez a hagy kérdezgetés. Ehelyett inkább a pedel­lusok fizetését emelnék meg. A tanfelügyelő bosszúsan lépett be á nevelőszobába. Ott ültek a tanítók szépen, illedelmesen a zöld posztóval borított hosszú asztalnál. — Tisztelt kolleganők, kartársak — kezdte összevont szemöldökkel a tan­felügyelő. — Midőn ama szégyentel­jes sértés érte városunk köztisztelet­ben álló főispánját, a tanügyi ható­ság kötelességének érezte, hogy vizsJ gálatot indítson egy kartársuk ellen, aki sajnálatos módon megfeledkezett önmagáról és bemocskolta néptanítói talárját. íme az írás! — gyűrött, öss2efogdo- sott levélpapírt húzott elő zsebéből és feltette csíptetőjét: — „Bárány András, iskolánk tanítója módfelett liberálisan neveli az igazi szépre vágyódó gyermekeket. így történhe­tett meg az a minősíthetetlen eset, hogy iskolánk húsvéti bankettjén borközi állapotban a fentnevezett ta­nító, azt a kijelentést tette, mely szerint — és most hangsúlyozottan idézek — a léha főispánt illenék egy­szer jól megkapáltatni, miként Má­tyás király a gömöri urakat.” Aláírta hm ... hm __Szóval ez nem Is fon­t os. Példátlan uraim, példátlan. Soha nem hallott skandalum ... Mit szól mindehhez Bárány kolléga? A vádlott körülnézett ráncokba ágyazott szemével. Parányi bátorítást szeretett volna kicsiholni a zöld posztóba fúródó te­kintetekből. A posztó állta az ostro­mot. — Kérem — állt fel tísztességtu- dóan Bárány András —, most sem tudok mást mondani a tekintetes fel­ügyelő úrnak, mint legutóbbi magán- lei hal Iga tásom alkalmával. A szóban- forgó banketten vidámkedvűek vol­tunk, a kedves kis asztaltársaság előtt megjegyzést tettem Lipták bácsi szivarjára. Az öreg mindig kapa­dohányból sodor magának szivart és azt mondottam neki: „Mit szólna a főispán úr, ha Virginia szivarjai közé csempészné kedves Jánosom ezeket a kapadohányból csavarintott szivaro- «2 — Szóval a tanító úr nem tett sem­miféle megjegyzést Mátyás királyra és a gömöri urakra? — Kérem, tisztelem, becsülöm az első igaz magyar királyt, azért nem is szövöm bele rosszul sikerült tré­fáimba nevét. — De a főispán urat igen! — Amit vele kapcsolatban meg­jegyeztem, minden rossz szándék nél­kül tettem. — Nem tudom mi a véleményük kollegájuk „bölcs” jószándókáról? Dombay kartárs, ön mindig a tárgyi­lagos emberek közé tartozott. Az ön véleménye nagyon érdekelne... — Én kérem ... hogy is mond­jam ... ami a dolgok mikéntjét il­leti ... ugyebár etikailag... miután mi, néptanítók... kissé meggondo­landó. Ezért is bátorkodom Bárány kolléga kijelentését, hogy úgymond­jam kritika alá venni... — És ön, Aliz kisasszony, miként vélekedik? Mi, tanügyiek, nagyon jól tudjuk, hogy ön emberi közelségbe került Bárány kollégával. A finom, rebbenő szemöldökű Aliz, Matild kisasszonyra pil­lantott. Matild kisasszony ha- ragvó tekintettel állta a néma kérdést. Horkainé, az öreg igazgatónő békésen szunyókált az asztal végén. Aliz fi­nom ösztönével felmérte a helyzetet. Horkainét rövidesen nyugdíjazzék. Bárányt, a helyettest ez a vizsgálat erkölcsileg lehetetlenné teszi. Igen, Matild a főispán távoli rokona... övé a jövő. Felállt: — Bárány kollegának komoly ér­demei vannak. De mi, akik kezünk­ben tartjuk a zsenge emberpalánták sors-fonalát, felelősek vagyunk min­den húr tiszta rezdüléséért. Rossz pe­dagógiai módszer — disszonáns han­gok ... Ezért kell nekünk mindig az erkölcsiség legmagasabb fokán áll- • nunk, — No igen.:: — Persze... — Természetesen — Magától értetődik — dünnyögto juhnyájként a tanítói kar. •— Szóval egyetértünk — emelke­dett fel recsegve a tanfelügyelő. — Remélem, nem jut eszébe az igazsá­got tagadni, Bárány kolléga? A fehérhajú néptanító reszketeg lábakkal felemelkedett és arra kérte a tanfelügyelőt, hogy szíveskedjék még meghallgatni Lipták János isko­laszolgát. — János fiam! Jöjjön csak be!.:: —■ János illedelmesen belépett. — No, eszébe jutott már, mit is mondott a banketten Bárány tanító úr? — Tekintetes tanfelügyelő úr. Nem volt nekem időm gondolkozásra. — Persze, persze... Ugye mosta­nában megszaporodott a dolga János? — Akad abból mindig elég. — Igaz is, majd elfelejtettem. A tanügyi hatóság foglalkozott a kend- tok fizetés-kérelmével... Jó úton ha­lad az ügv. No csak, no csuk. Miért is hívattam kendet... ? Igen ... Bá­rány tanító úr vár kendtől néhány pártoló szót. — János, hát emlékszik? Milyen jót nevetett a kapadohány szivaron. Még a térdét is csapkodta nevettében. Em­lékezzék, mit mondtam akkor! János elfordította fejét, és meg­indult az ajtó felé: — Csöngetni kell i :. nyolc óra van... B árány András 50 éves néptanító sértettségével és bánatával megindult ki, a levegőre. A két báránybőrsapkás nebuló tágra- nyilt. szemmel bámult tanítójára, és nem értette, miért sír egy felnőtt ember... ? Párkány László dikos búcsúzott ezen a napon Somsály bányatelepen az ál­talános iskolától, hogy aztán szeptemberben újból folytassa 1 tanulmányait. Minden nyolca­dikos úgy határozott ugyanis, ’hogy tovább tanul. A kedves '.ballagási ünnepségen, amelyen ■300 tanuló és mintegy ISO szü- \lő vett részt, a búcsúzó nyolca­dikosok virággal köszöntötték '.tanáraikat. A tantestület nevé­ben az Iskola igazgatója és a .végzős tanulók osztályfőnöke ■mondott néhány ütravaló szót, 'majd a kisebb tanulók nyúj­tották át csokraikat. Este a művelődési otthon­iban közös vacsorán vettek részt a tanulók, szülök és a ta­nárok. Műsort adott a somsá- lyi bányászzenekar is. Gyárfás Emil Somsály bányatelep — A Kilián gimnázium po­litechnikai kiállítása június 11- én nyílt meg. A kiállítás díj­talanul megtekinthető június 20-ig délelőtt 9 órától 17 óráig az iskola fizikai előadótermé­ben; Tovább tanulnak a somsályi nyolcadikosok SZÍNHÁZ i mi:i lümnrrnr*• tms , IM ,, * NEMZETI SZÍNHÁZI Június 12: Volpono f7). Cselre#* Sáriét. , Június 13: Bál a Savoyban Pt Bcrletszünet, Június 14: Volponc (7). SchilWf' Soriét. , Június IS: Havasi szerelem Sgressy-bérlet. Június IS: Volpone <3). Bérletté' set. , Június is: Bál a Savoybaa Bérletszünet. A Kamaraszínházban június tó napban nincs előadás. Július l-*®’ nyári szünet I — .. O '■ T anácstagok fogadóórái Megyei tanácstagot: Június 13: dr Dlkő István, Vl'; mány, tanácshá’za, 10 órakor; <Jf: Dlkó István, í’ony, tanácsháza, Srakor; Slmkő László, Viszló, *8' nácsháza, 13 órakor: Maleczky F6' rencné, Ónod, tanácsháza, 9 ór»' kor. Miskolc városi tanácstagok: Június 13: Bojkó Imre. ni kert Tokaji Ferenc u. 3S„ 1« órakor* Szegeezky András, Szeretet utó9* íllalénos Iskola, 17 órakor. ——O—— A Miskolci Rádió műsorát {A 188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig) Riportereinké a szó. öntözési bemutató Tisza palko- nyán. Megyénk élelmiszeriparáról Az abaújszántöl könyvtárban. Népszerű operaáriák. Asszonyok műsora. Egészségügyi kultúra. — Az üd° ésröJ. Sporthíradó. Szórakoztató zenei ÉRTESÍTÉS A Borsod-AbaüJ-Zemplén Hleg?®* tanács VB Mezőgazdasági OsV yának halászati felügyelője a rtó :ye területén az 10H3-as évre a rtJ agós tllftlmi időt az alábbiakba'’ nódositja. , Kecsese, ponty, rózsás és petén!” nárna tilalmi ideje ío nappal: , 10 kg-nfll kisebb harcsa tllain” leje 20 nappal rövidül meg- Nevezett halfajták fogási tilain?! dele toss, június 11. napján f®. zabaduit. Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Oszt*!?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom