Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-09 / 133. szám

Vasárnap, 1953. Június 9.

ESZAKMAGTARORSZÄG

9

Ä bementei „másodék lépcsőfokért"

6000 tonna PVC-por évente — 1967 után 30.000 — VÉG YTER V-kirendeliaég létesíiéséncli gondolata

Még így „együtt” nem láttam a bérén tei PVC-gyárat. Mindig hiányzott valami; hol itt szereltek, hol ott. De most már gigantikus „górcsöveivel”, óriási tartályaival, egy gombnyomásra működő kiszolgáló üzemrészeivel a kész gyár benyomását kelti.

Ezt az új létesítményt tekintette meg csütörtökön dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese. Délutánba nyúló gyári sétájának végállomása az az üzemrész volt, ahol megszületik a gyár kincseket érő terméke: a PVC- por.

E nagy gazdagságot ígérő alapanyag megjelenésével le is zárult az üzem történetének első szakasza.

— Az első lépcsőfok — ahogy ezt dr. Szántó István, a gyár igazgatója megfogalmazta.

A tapasztalatok rögzítésén kívül a miniszterhelyettesi látogatásnak ez volt a főcélja: megtudakolni, miként készült fel a gyár a második lépcsőfok „meglépésére”. Vagyis a gyár termékének, a PVC-nek mennyiségi és minőségi téren a világszínvonal csúcsáig való eljuttatására.

Tudott dolog: a gyár jelenlegi termelése évi 6000 tonna. Ha az 1907-ig tervezett második lépcsőfok beruházásai sikeresen és rendre megvalósulnak: remény van e mennyiség ötszörösének előállítására. Sőt, a műszaki vezetők nem voltak bátortalanok kiejteni a bűvös 50 ezer tonnát sem.

Dr. Szekér Gyula többször érdeklődött:

— Milyen tényezők akadályozhatják a második lépcsőfok megvalósítását?

A gyár műszála gárdája ekképpen válaszolt:

— A tervdokumentációk késedelmes szállítása, a bel- és külföldi vállalatok, külkereskedelmi szervek nem éppen összehangolt együttműködése, a 31. sz. Építőipari Vállalat súlyos munkaerő hiánya, és nem kis mértékben a lakás- és munkásszállás-gond.

Magas színvonalú mérnöki vita következett ezután, amelynek magva a megoldás keresése volt.

Bárczi Béla, az MSZMP Borsod megyei Bizottsága ipari osztályának vezetője egy-két sarkalatos kérdésben kész javaslattal állt elő:

—• A beruházások elhúzódásának és hiányosságának megszüntetésére alkalmasnak látszana egy nagyobb létszámú VEGYTERV kirendeltség létesítése Kazincbarcika területén. E kívánságot indokolja az is. hogy a kazincbarcikai vegyipar 20 éves távlati fejlesztési terve igen sok feladatot ró azokra a tervezőinkre, akik a továbbiakban a BVK és a BVM fejlesztésén munkálkodnak.

A megyei pártbizottság szükségesnek látja a kivitelező vállalat megerősítését és a szerelőipari vállalatok felfrissítését. A lakás és munkásszállás gondjait ideiglenesen meg lehet oldani, de múlhatatlanul szükség lesz egy korábban tervezett 800 személyes munkásszálló felépítésére.

A tökéletesebb kooperációt illetően dr. Szekér Gyula elv- társ a minisztérium anyagi és

erkölcsi támogatásáról biztosította a gyár vezetőit.

Sor került a beszélgetés kapcsán a vegyiparra vonatkozó jövő körvonalainak merészebb vázolására is. Mi történik akkor, ha a PVC-gyár olyan mennyiségű alapanyagot gyárt, amelyet a műanyagfeldolgozó ipar. nem képes majd fogadni?

A KGST gazdag lehetőségein kívül szóba került egy műanyaggyár megépítésének terve is, amely az 'alapanyagbázis tőszomszédságában épülne fel, esetleg az Alföld iparosítatlan térségein. Szóba kerültek nagyvolumenű PVC-cső gyártási tervei is, amelyek többek között a mezőgazdaság különböző területein „funkcionálnának” elsődlegesen.

Az országos jellegű vegyipari problémák megnyugtató megtárgyalása után dr. Szekér Gyula ekképpen nyilatkozott:

— A miniszter elvtárs a Nehézipari Minisztérium köszönetét fejezi ki a Berentei Vegyiművek minden vezetőjének, dolgozójának a lelkes, odaadó munkáért, amelyet annak érdekébe fejtettek ki, hogy minél előbb, megjelenjen a PVC-por, népgazdaságunk c fontos alapanyaga.

A látogatás kapcsán nem egyszer felmerült a vegyipar húsz éves távlati terve, ezúttal még számukra is újszerű megfogalmazásban:

— A fővárosi vegyiművek „felvevő” képessége egyre szűkül. — telítődik. A jövő vegyiparának fellegvára Borsod megye lesz.

— párkány •—i

Tapolcai képeslap

Csónaliúzás a tapolcai tavon.

KfJIpjmm ^ frtinaFYfi 1

H* U»M» 0*R

OOOOOOOO.OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCÄ

M

IUTÁN az összeíráson-* «r g rr • t / g

óhatatlanul népszerű.^ ----- ' jLC Ü.OAtÚ- PlŰi-ClJ EL

v

e lett Ki mit tud? ve-* * *

télkedő visszavonhatatlanul* befejezéshez közeledik a Magyar Televízió műsorában, a Ki miben tudós? című igen értékes, tudományos vetélkedő viszonylag szűk érdeklődési kön-e tarthat csak számot a milliós nézősereghez képest, a Ki minek mestere? néven kezdeményezett, egészséges célkitűzésű mozgalom pedig valahol a feledés homálya, de legalábbis a nagy nyilvánosság előli elzártság felé tart, az ifjúsági versengésekben csak szórakozást keresők kívánságára ösz- szeült a KÖSZIGBIZ (Köny. nyed Szórakozási Igények Bizottsága), hogy megvitassa: mi legyen az új, sok szórakozási lehetőséget, sok mulatságot biztosító, nagy közönséget vonzó, nyilvános versenyzési forma. Hosszú-hosszú, sok-sok órát és reprezentációs költséget felemésztő tanácskozás után, éppen a most vége felé közeledő Ki mit tud? tapasztalataira építve, úgy határozott a bizottság, hogy az eddigi verseny- formát tartja fenn. csak éppen negatív előjellel.

Azt még nem döntötték el, hogy a verseny címe Ki mit nem tud?, vagy Ki miben kontár? legyen, de az alapszabályokat, illetve részvételi feltételeket már kidolgozták, és kísérletképpen meghallgattak néhányat az első jelentkezők közül.

A verseny zsűrijének elnöAKI AZ ISKOLÁBAN MEGSZOKTA A PUSKÁZÁST

Majdnem akasztója h umor

Testvérgyilkossággal vádolván áll a bíróság előtt egy fiatalember. Verekedés, családi csetepaté közben megölte az édes testvérét. A dulakodás, ami a halálos szúrást megelőzte, eléggé hosszúra nyúlt. A bíró az iránt érdeklődik: vajon dulakodás közben beszéltek-e egymással?

— Hogyne — feleli a vádlott.

— Es miről beszéltek közben?

Hát szidtuk egymásnak a

jó édesanyját...

Gondolatok a nőkről

Az asszonyokkal valahogy úgy vagyunk, mint a modem festészettől: vagy szeretjük őket, vagy nem, de teljesen hiábavaló volna a megértésükre törekedni.

*

Ha egy nő magyarázni kez- di egy férfinek, hogy miért szereti, biztosak lehetünk benne, hogy már nem szereti.

Ami *z asszonyok bőbeszédűségét illeti, a nők két fajtáját különböztetjük mec: egyesek állandóan beszélnek, mások sohasem hallgatnak, _

loan Dan:

A humorista gyereke

A HUMORISTA impozáns férfiú, aki mindent észrevesz. Tollhegyre vette már a leg- hirhedtebb csibészeket, spekulánsokat, és más széltolókat. Semmi sem kerüli el figyelmét, senkinek sem kegyelmez. Rettenetes egy férfiú. Éljen sokáig!

Most éppen dolgozik. Mellette egy széken ül Lica nevű' tízéves fia. Cukor egy gyerek. Apuka ír, radíroz... ír... látszik, hogy nincs ihlete. S ha a humoristának nincs ihlete, olyan, mint a ketrecbe zárt oroszlán. S most még Lica is' macerálja.

— Apuci...

— Igen.

— Csinálj nekem repülőt.

— Hagyj békén!

— Apuci, este megint nálad alhatom, mint tegnapelőtt?

— Most nem érek rá.

— Apuci! Tegnapelőtt éjjel olyan érdekes voltál... Almodban egy szőke néniről beszéltél és azt mondtad, hogy szereted.

— Mi az... ? Ülj csak ide gyorsan apuci térdére! Mondd .., Elmondtad anyunak is?_

— Persze. De azt mondt hogy az a szőke már rét ügy. Az éjszaka egy barr néniről beszéltél, akivel mii dig szoktál találkozni.

— Mit beszélsz, Lica? Vái apuci, mindjárt csinál ne ke repülőgépet. És még m mondott anyuci?

— Azt mondta, hogy dé ben eljön hozzánk Spirido bácsi a fejszével.

— Igazán? Kit akar agyői csapni ?

— Téged!

— Szent isten! Hány óra Majdnem tizenkettő. Nahá én megyek. Dolgom van városban.

— Apuci, meg sem pi szilsz?

— Nincs időm.

— Ha megpuszilsz met mentelek Spiridon bácsitól.

— Hogycn?

— Nagyon egyszerűen. Ti dód... te nem is szoktál bt szelni álmodban, csak én te láttam ki az egészet, hogy le gyen témád.

— Igeeen...? Nahát.. Ügyes gyerek vagy. Lice Okos kisfiú vagy! Gyér hadd pusziljon meg apuci!

(Forditútía: Zalányi Sándoi

ke a KÖSZIGBIZ képviselője volt, tagjai között szakképzett és közismert kiváló laikusokat és szóra sem érdemes szakmabelieket láttunk. A jelentkezők egy cilinderből húzták ki a sorszámot és annak sorrendjében léptek a pódiumra.

E

LSŐNEK bizonyos Hannibál nevű hadfi jelentkezett, aki az egykori rosszhiszemű diákok szerint azelőtt portás volt, amire a Hannibal ante portás szövegű valamikori diákfenyítő citátum is utal, de az nem számít. Ez a meglehetősen régi gentlemen azt akarta bebizonyítani, hogy át tud menni elefántokkal az Alpokon, holott semmi keresnivalója nem volt az említett hegységnek sem innenső, sem pedig túlsó oldalán. A mutatvány nem sikerült és a zsűri egyhangúan ültette le a szé- gyenpadra. Jelentkezett egy Noé nevű kontár hajóács, aki vízügyi szakértőnek mondta magát és azt állította, hogy a yachtjára az emberiség és az állatiság javát tudja kiválogatni ; olyan egyedeket, akiknek érdemes túlélni egy istencsapást. Hivatkozott valami régi hasonló tettére, mire őt is a szégyenpadra ültették. Erre jött valaki, aki mondta, hogy ő az úr, és ért, a világ teremtéséhez. Nos, azt a bizottság is látta, hogy a világ

némileg el van fuserálva. ezért érdemben nem is mérlegelte a produkciót, hanem a jelentkezőt további önképzésre utalta Egy Attila nevű újabb hadvezér sűrű ostorpattogtatá: közben azzal büszkélkedett hogy milyen remekül ért a fe leségek kiválasztásához, de bi zonyítani már nem volt ide je, mert a b. nejével töltött el só éjszakán elhalálozott. Exhumálása eddig nehézségekbe üt között, mert a hármas koporsi igen mélyre süllyedt az iszap ba. Fején babérággal, égj Julius Caesar nevű ú; bemutató tanítást akart tartani fogadott gyermekei helyes v neveléséről, d< az előadás elmaradt, mer egy bizonyos Brutus, meglehe lösen illetlenül, mondhatnám brutálisan, megölte, — mint-eg; illusztrálva a meg nem tartót előadást. A katonák sorábai jelentkezett egy Nagy Sándo névre hallgató imperialista Azt hencegte, hogy ő mindet csomót, göböt, hurkot, kötél és pertlicsomót könnyűszerre megold, de már az elsőnél, ; gordiusinál elfutotta a pulyka méreg, kirántotta a kardját, é mérgében szétkaszabolta a sze rencsétlen görcsöt, és ezér síirgősen diszkvalifikálták;

A

ztán jött valami Ko lumbus Kristóf, aki tár sasutazást szervezet Indiába, de oda sohasem jutót el, mert Amerikába tévedt, é behozta Európába a krumplit meg a dohánvjövedéket, össze következményeivel. Öt is ; szégyenpadra ültette az antini kotinista zsűri. Jött egy hajdú aki harangöntésből akart vizs gázni, jelentkezett Diogenes aki lakást akart igényelni ille lék lerovása nélkül, egyszeri ívpapíron, minekfolytán élet végéig a piaci polgároknak le fetyelt, mint Kakuk Marci, é lakás hiányában egy hordóbaj lakott. Egy maszek borkereske dő is jelentkezett, és arról fe cserészett, hogy ő szőlőből esi nált borral is szokott foglal kozni, dé ezt senki sem hitte e neki. Végül előjött az Országo Rendező Iroda képviselője é azt akarta bebizonyítani, hog; az ő rendezvényeik mindenko a kultúra terjesztését szolgál ! jak, mire a KÖSZIGBIZ kép viselője kihirdette a zsűri dön tését: e legutóbbi versenyzt cseréljen helyet az eddig má: leültetett versenyzőkkel.

Az első kísérlet az új ver sengés bevezetésére biztati volt. Előreláthatóan, nagyoi népszerű lesz, hiszen igen so kan vannak, akik valamit nen tudnak. Meg nem erősített hí rek szerint, maga a KÖSZIG BIZ is jelentkezik: azt akarj; bebizonyítani, hogy tud nagj érdeklődésre számottartő, tartalmas, hasznos, jó tömegmű sorokat szervezni. Legalábl olyan sikere lesz, mint az eddi- gi jelentkezőknek.