Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-07 / 131. szám

KÖNYVTÁR. Világ pröléfátiái, egyesüli etek? • — Kevés a takarmány. | — Nem tudunk kellő táp­I értéket biztosítani: romlik a | fejési átlag, kedvezőtlenül . fejlődnek a süldők. Gazda- súgunk egyenlegét most na- P gyón lerontja, hogy az állat­ai tenyésztésben képtelenek va- ; gyünk megbirkózni a neliéz- ! ségekkel. Hány és hány helyen pa- | naszkodíak így az elmúlt té­ri len! De sok termelőszövet- ! keze then ’ hallottuk tavasz I előtt: „Kevés a takarmány, 1 elmennénk egy kis lucerná- | ért, silóért a hetedik határ- I ba is.” A közösben és a ház- j 1 tájiban egyaránt gond volt i j a jószágok etetése. Igaz, ez j I nagy mértékben az aszályos j p esztendő következménye. De j • nem kis része volt ebben an- | nak sem, hogy a panaszkodó emberek nem. gondoskodtak időben a megfelelő készle­tekről, tervszerűtlenül indul­tak neki a télnek és ezzel az országos méretekben is ne­héz takarmányozási gondo­kat csak tovább súlyosbítot­ták. Mindezek. megtanítottak bennünket arra, hogy a me­zőgazdaság előtt álló fontos feladatok egyike most a ta­karmánytermesztés növelése, egyrészt a termő, területek növelésével, másrészt a ho­zamok gyarapításával. Jó időjárásunk volt, a rétek, kaszálók és1 a pillangósok szépen kifejlődlek. Elérke­zett a betakarítás ideje. A növényápolás és az aratásra való felkészülés mellett ez most döntő feladat! Csak­úgy, mint a kalászosok ese­tében, itt is elengedhetetle­nül szükséges a gyors, a min­den tekintetben szakszerű munka. És ezt csak úgy biz- ] tosíthatjuk, ha érdekeltté ] tesszük benne a tagságot. Köztudott, hogy az állat- állományunk nagy része még J a háztájiban van. A tagok { feje, hogy mivel takarmá- ) nyoznak majd a télen, ép- • pen úgy fő a gondtól, mint | a vezetőségé, amely a közös j állatállományról gondosko- j dik. Á jó gazda, aki szereti j a jószágot, törődik vele, — j mert látja annak nagy hasz- i nát — ilyenkor már nyúgta- j lan, ha nincs lekaszálva a I széna és nincs a szérűn már i legalább egy kazal. Ez a nyugtalanság kell, hogy meg­nyilvánuljon most is. Hiszen van mit kaszálni, vannak szép rétjeink, lucernásaink, de ezzel szemben vagyon ke­vés még a háztájiban, vagy a közös szérűjén álló kazal. A tavalyi készletek már ré­gen kifogytak, az idei takar­mány begyűjtése helyenként szépen megkezdődött, he­lyenként azonban megakadt. A Tisza-menti vidéket, a mezőcsáti járást követendő példaként említhetjük. Itt már befejeződött a lucerna kaszálása, sokfelé alkalmaz­zák az állványos szénaszá­rítást, hasonlóképpen mint­egy nyolcvan százalékra áll­nak ezzel a munkával az encsi járás termelőszövetke­zetei is. Minthogy azonban sokfelé még a régi, elavult módszerek szerint takarítják ! be ezt a fontos takarmányt, ; itt is újra és újra hangsú- j lyoznunk kell az állványos szárítás jelentőségét, amely j a takarmány fehérje- és ka- j rotin tártál mát növeli. Mint ' ahogy hangsúlyoznunk kell j a tagság érdekeltté való te- ! vesét is. Az a helyes mód- szer, ha a betakarításban részt vevő tagságot termé­szetben való prémium jutta­tással is ösztönzik a gyors, a jó munkára; ha a vezetőség amellett, hogy a közös állo­mány téli takarmányáról gondoskodik, felméri azt is, hogy mennyi jószág van a háztájiban, hiszen az is nép­gazdaságunk értékéhez tar­tozik. így tehát a háztáji ta­karmány biztosítása nem­csak a. tagság érdeke, hanem az országé is. Az a cél, hogy a tavalyi szomorú tapasztalatokon okulva, mielőbb, lehetőleg még az aratás megkezdése előtt mindenütt kazalba ke­rüljön a lucerna és a széna. Az első termés szépnek ígér­kezik. Ne késlekedjünk te­hát a kaszálással, hogy idő­ben és jó minőségben raktá­rozzuk el télire a második termést is! O. m; Pitfermanii alkaucellár éles beszéde = | Habsburg Otló hazatérése ellen az osztrák szocialisták kongresszusán V MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA= Eltemették XXIII. János pápát XIX. évfolyam, 131. szám Ara: 50 fillér 1963. június 7, péntek 2 A Szovjet-Magyar Baráti Társaság küldöttsége Miskolcon1 Mindhárman derűs arccal, benyomásaira és* utalva állapítja! termébe, otthonos, és perceken baráti légkört belül mórá­gyéi szervezetének elnöke és útjának friss más szervek képviselői. élményeire utalv; A. kölcsönös üdvözlések után meg: abban a tényben, hogyj előkerültek a jegyzettömbök: dolgozó parasztságunk egyetért} vendégeink megörökítik ben- pártunk politikájával, sok al-+ Széleskörű NEB-vizsgálat az újítási mozgalom múlt évi alakulásáról íiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiitiiiiiiuiiiiit.' Kádár János, ipré Ma! és Irtifyó János megtekintette a földalatti vasát Építkezésit Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első ítitkára, a forradalmi munkás- -K paraszt kormány elnöke, Ap- *ró Antal, az MSZMP Politikai ^Bizottságának tagja, a Minisz. ' ‘tertánács elnökhelyettese és Brutyó János, az MSZMP Po­litikai Bizottságának póttag­ja, a SZOT főtitkára csütör­tökön megtekintették az épülő földalatti vasút munkahelye­it, s elbeszélgettek a vállalat vezetőivel és , munkásaival. Varga Gáborné, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese üdvözli a vendégeket. íSzerelik az óriáskompresszorokat l a Tiszai Vegyikombinátban k A TISZAI Vegyikombinát l nitrogén műtrágyagyárában az kidén már a szerelési munkák [ kerültek előtérbe. A különböző {Vállalatok jelenleg 28 üzem- | részben végzik a berendezések, {Csővezetékek és alkatrészek el­helyezését. A tavaszi hónapok­éban mindenütt meggyorsult a « munka üteme, és a kombinát \ legnagyobb épületében, az (ammóniát gyártó csarnokban [ hozzáfogtak a nagy szakmai {tudást igénylő, szovjet gyárt- j mányú különleges berendezé- tsek szereléséhez is. Ebben a *200 ezer légköbméteres csal­ánokban hat, egymásba kapcso­lódó üzemrészt alakítanak ki ■ [ és a számítások szerint az év (Végéig befejezik a metánbontó, (a lúgos vizesmosó és a szinté­zis-részleg technológiai szere­léseit * A hatalmas üzemcsarnokban az elmúlt héten kezdték meg a három — egyenként 280 tonna súlyú és 320 atmoszféra nyo­mást bíró óriáskompresszorok elhelyezését. A különleges, hat- fokozatú dugattyús kompresz- szorok szerelését, amelyek kü- lön-külön óránként több mint 16 ezer köbméter gázt sűríte­nek, a Szovjetunióból és a Ganjz-MÁVAG-ből érkezett ve­zető mérnökök irányításával a Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozói végzik. A szerelés.! munkákban tapasztalatszerzés céljából részt vesz a TVK-nak az a húsz munkása is, akik a jövőben a kompresszorok kar­bantartásával foglalkoznak majd. Megkezdődött az első országos városépítési tanácskozás e LCI L. Buharceva, a moszkvai Dráma cs Komédia Színház tagja. jós elvtárs a Fehér Lajos elv- társ, miniszterelnökhclycttessel tett háromnapos borsodi kör-;: Fehér Lafcss elvtárs látogatása megyénkben Gazdaságban megtekintette a lejtős területre telepített gyü­mölcsöst, ellátogatott a szász­fái. termelőszövetkezetbe, ahol eszmecserét folytatott a ter­melőszövetkezet vezetőivel. Ez­után az erózió elleni védeke­zésre megfelelően kialakított nagyüzemi táblákat tekintette meg Fancsal község határá­ban. Látogatásának harmadik napján Nyíri község termelő- szövetkezetének gazdaságát, valamint a nagyüzemi gyü­mölcstelepítésre kerülő új te­rületet nézte meg, majd. az olaszliszkai víziszárnyas telep­re látogatott el. Fehér elvtárs borsodi láto­gatása során mindenütt hos­szasan elbeszélgetett a gaz­daságok vezetőivel és dolgozói­vá l. ( Fehér Lajos elvtárs. az MSZ- :MP Politikai Bizottságának (tagja, a Minisztertanács elnök­helyettese háromnapos látoga- (tást tett megyénkben. Útjára 'elkísérte Cseterki Lajos elv- ítárs, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, a me­ggyei pártbizottság első titkára < és» Vaskó Mihály elvtárs, a me- tgyei pártbizottság mezőgazda­sági osztályának vezetője. e Fehér Lajos elvtárs borsodi [látogatásának első napján ta­lálkozott a megyei belügvi ^szervek vezetőivel. Ugyanezen (a napon tanácskozott a megyei ;pártbizottság és a megyei ta­inács vezetőivel a lejtős terme­iteken folyó gazdálkodás prob­lémáiról és időszerű kérdései- [ről. c Kedden a Szendrői Állami c ■ t ____________ k oto gondolat, kezaemenyezes éi. Aztán sok mindenről esik sző: a tél okozta nehézségek­ről, terméskilátásainkról, me- (Folytaiás a 2. oldalon.) nük a meleg érdeklődéssel és figyelemmel hallgatott adato­kat, azt a tájékoztatót, amely­ben Varga Gáborné megyén­ket, Gribovszki Lászlóné pedig városunkat mutatja be. zsoltak maguk köré. Ügy tűnt, mintha nagyon rég ismernénk őket. Vissza-visszatérö érzés ez az emberben, valahányszor igaz barátokat köszönt, és fogad. Úgy tűnt. mintha rég-megkez­dett eszmecserét folytattunk volna más-más ország, más­más terület eredményeiről, fej­lődéséről, mégis közös gondok­ról, közös ügyről. A kellemes beszélgetés, a kölcsönös tájékoztatás messzi­re röpítette a képzeletet: Uk­rajna végeláthatatlan mezösé- gei és megyénk változatos, szép tájai felé. hogy aztán néhány keresetlen meleg szóval és őszinte baráti kézszoritással újból mégpecsételtessék a nagyszerű alkotó energiákat hordozó, éltető barátság. Ök hárman, akiket csütörtö­kön Miskolcon köszönthettünk, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság küldöttségének tagjai: P. M. Tranko, az Ultrán SZSZK Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, a delegáció vezetője, K. I. Finogcnov festőművész, a Szovjetunió érdemes művé­sze és L. G. Buharceva, a moszkvai Dráma és Komédia Színház művésznője. Üdvözlé­sükre megjelent Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság elnöke és felesége, Cseterki Lajos, a Po­litikai Bizottság póttagja, a megyei pártbizottság első tit­kára, Havasi Béla, a miskolci városi pártbizottság első tit­kára, Varga Gáborné, a megyei tanács elnökhelyettese, Gri­K. Finogcnov festőművész. bovszki Lászlóné, a városi ta­nács elnökhelyettese, Gyárfás Imrei az MSZBT Borsod mi> A parlamentben csütörtökön megkezdődött az első országos városépítési tanácskozás, amely a magyar városok és községek fejlesztésének legfontosabb el­veit vitatja meg. A magyar ■építésügynek több mint 600 i kiváló szakembere vesz részt a hétnapos megbeszélésen. Dr. Percnyi Imre egyetemi tanár, [az Építőipari és Közlekedési : Műszaki Egyetem rektora tar- íj ott vitaindító előadást. Elmon- ■dotta, hogy a műit év elejéig csaknem hatszázezer új lakás épült az országban a felszabadu­lás óta. : Az elmúlt időszakra jellemző [volt a.rendkívül gyors városia- : sodás, a nagy települések lakos- ; ságának rohamos növekedése : világszerte jellemző tünet. E : nagy fejlődés miatt kellett ; meggyorsítani, a városrendezési : munkákat. így a 63 magyar városból 24 már általános rendezési, a többi pedig egyszerűsí­tett rendezési tervet ka­pott, A következő évtizedekben nem új városok telepítése, hanem a légieknek a bővítése és át­építése lesz a legfontosabb fel­adat. Ezután Lázár György, az Országos Tervhivatal elnök­helyettese a népgazdasági ter­vezés és a településtervezés időszerű kérdéseiről tartott elő­adást. Hangsúlyozta, hogy a nép- gazdasági terv éppen úgy nem nélkülözheti a tele­püléshálózati tervet, mint ahogyan a város- és köz- ségfejlesztési elgondolások sem lehetnek megalapozot­tak, ha nem ismerik az or­szág fontos távlati terveit. Most már. megkezdődött a nép­gazdaság húszéves távlati ter­vének kidolgozása, sőt ennek alapelveit több alkalommal is egyeztették a szocialista orszá­gokkal. így a célok megismeré­se új lehetőséget nyújt az épí­tészeknek a településhálózati tervezés meggyorsításához és a részletesebb munkához. Dr. Szabó János építésügyi miniszterhelyettes a húszéves lakásfejlesztési terv megvaló­sításának városépítési feladata­it ismertette. Ennek a teremek jelenleg ismert céljai szerint — a terv kidolgozása még nem fejeződött be — 1980-ig 1.5 millió lakás fel­építésével lehet számolni. Ebből, állami beruházással egy­millió, magánerőből pedig fél­millió új otthon épülne. Buda­pest és a vidéki városok kap­nák meg a lakások kétharma­dát, a többit pedig a községek. Dr. Szabó János elismeréssel beszélt arról a 220 tervezőről, aki az utóbbi hónapokban gon­dos munkával készítette elő a harmadik ötéves terv állami beruházásaiban előirányzott mindegy 190 000 lakás építését. Ez a munka összesen 65 település fejlesztését vette figyelembe. Dr. Szabó János. építésügyi miniszterhelyettes beszámoló­ját élénk vita követte. A tanácskozás ma, azaz pénteken reggel folytatja munkáját. S ahogy ilyenkor történni, szokott, kérdés kérdést követ,- és érkezésüktől jóformán alig! telt egy félóra, máris benne vagyunk egy hasznos, tanulsá-'. gos eszmecserében a mezőgaz­daság kérdéseiről. Cseterki La-' P. M. Tranko, az Ukrán Minisztertanács clnökhelyctte- ; ■ se megköszöni az üdvözlést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom