Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-04 / 128. szám

Kedd, I9G3. június 4. ESZAKMAGYARORSZÄG Másfélmillió forínl megtakarítás ebben a félévben Ä Miskolci Cementáruipari Vállalat központi, valamint a berentei és a felnémeti tele­pén a különböző födémelemek, járdalapok, bányaidomkövek és egyéb betonáruk készítésé­hez szükséges cementet eddig hagyományos módon, zsákok­ban szállították a Bélapátfalvi Cementgyárból. Ez a módszer az importból beszerzett zsákok használata miatt meglehetősen költséges volt, s ezen felül a cement be- és kicsomagolása is jelentős munkaerőt és időt igényelt, s számottevő anyag­veszteséget is okozott. Ezért a napokban rátértek a cement ömlesztett állapotban való szállítására. Erre a célra az Épületanyagfuvarozó Vállalat különleges tehergépkocsikat ál­lított forgalomba, s júniustól már ezekben juttatják el a ce­mentet a feldolgozó telepekre, lényegesen gyorsabban, keve­sebb munkával és főként ol­csóbban. Csupán a zsák hasz­nálatának elmaradásával egy tonna cement szállítási költsé­ge mintegy 140 forinttal csök­kent. miáltal a félévben más­fél millió forintot takarítanak meg. 1 Az emberek érdekében Aratásra készülnek a mezőkövesdi járásban Még zöld a róna, sok nap­fény és jó eső kell ahhoz, hogy kasza alá érjen az új termés. A kövesdi járás mezőgazdasá­gi osztályán már felkészülten várják az aratást, amelyet jú­nius 15-től augusztus 15-ig akarnak befejezni. A napokban elkészült az az intézkedési terv, amely biztosítja majd a munkák zavartalan elvégzését. Gondoskodik a terv valameny- nyi technikai, szervezési elő­készületi feladat megoldásáról. A tervet olvasgatva, megelége­déssel lehet tapasztalni, hogy a legfontosabbról, a kombájn vezetőkről, az aratógép keze­lőkről, kaszásokról, maroksze­dőkről sem feledkeztek meg. Ösztönző premizálás Mivel a téli fagyok megrií- kították a vetéseket, most az a cél, hogy szemveszteség nél­kül kerüljön a gabona a mag­tárakba. A kövesdi járás veze­tői helyesen ismerték fel, hogy ennek legfőbb biztosítéka a jó munkakedv megteremtése. Va­lamennyi termelőszövetkezet tervismertető közgyűlésén már Vegyipar a mezőgazdaságban Az 19G2-es aszályos eszten­dő a súlyos károk ellenére is, egy — a mezőgazdaság jövője szempontjából — rendkívül fontos jelenségre hívta fel a figyelmet. Igaz, a jelenség mélyreható elemzésével csak a szakemberek foglalkoztak, amely aztán a kemizálás mér­hetetlenül fontos szerepére irányította a figyelmet. Vegyiparunk viszonylagos el­maradottsága miatt a kemizá­lás, mint mezőgazdasági ter­méseredmény fokozó tényező, csak későn kapott helyet ná­lunk. Mégis, annak a látszólag kevés vegyi hatóanyag mező- gazdasági felhasználásának kö­szönhető, hogy a tavalyi csa­padékszegény esztendőben is gabonatermésünk meghaladta a holdankénti tíz mázsás át­lagtermést. Nem túlzás azt állítani, hogy hasonló időjárá­si viszonyok között 10, vagy 20 évvel ezelőtt kb. 6,5—7 má­zsás országos átlagtermelés­sel számolhattunk volna. Az elmúlt tíz évben a világ m zőgazdasága éppen a vegyi­anyagok felhasználása miatt forradalmi változásokon ment keresztül. Ha kisebb mérték­ben, de ez a változás nálunk is jól mérhető. Gondoljunk csak arra, hogy az egykor hi­hetetlennek látszó, már em­lített tíz mázsán felüli orszá­gos gabonaátlagtermést éppen akkor értük el, amikor vegy­iparunk fejlesztése révén több műtrágyához juthatott a me­zőgazdaság. Az 1950-es évek­ben 11 ezer tonna hidrogén- műtrágya hatóanyagot hasz­náltak fel az országban, ma ISO ezer tonnát Világszerte megkétszereződött a műtrágya-felhasználás, leg­nagyobb ugrás azonban Ma­gyarországon mérhető le, ahol csaknem ötszörösére nőtt — rövid idő alatt — a műtrágya- gyártás. Ez a mennyiség, hoza­mokban mérve, nem kevesebb, mint 3—4 mázsás többletter­mésekben jutott kifejezésre. 'A szakemberek. felismerve a vegyipar mezőgazdasági fel- használásában rejlő óriási le­hetőségeket, úgy döntöttek, hogy rövid idő alatt az ország szántóterületének minden holdjára 190 kiló műtrágyát kell juttatni. Érdemes megje­gyezni, hogy ez 36-szor több, mint a felszabadulás előtt fel­használt mennyiség. A máso­dik ötéves terv egyik fontos célkitűzése a 13.5 mázsás hol­danként! gabonatermés reali­zálása. Sokaknak bizonyára magasnak tűnik ez a szám, pe­dig megfelelő műtrágyázással *— átlagos időjárás esetén is — 1,5 mázsával növelhetők a ka­lászosok, 7 mázsával a burgo- hya és 10 mázsával a cukorré- ipa hozamai. Márpedig a terv­ben meghatározott gabonater- taéshez szükséges műtrágya­Iker-óriás Százhalombattán mennyiségéi vegyiparunK eio-^, állítja. ? A vegyipar termésnövelő je-j lentősége a műtrágyák fel-? használásával még nem me-1 rült ki. Ugyanis a különbözőt növénybetegségek, kártevők! és gyomnövények évente ál-| tálában hat milliárd (!) forint? értékű kárt okoznak. Ennyit értékkel többet takaríthat-^ nánk be, ha sikerülne megfé-t keznünk ezt az eddig „termé-í szétesnék” tartott jelenséget.? Nem érdektelen megemlíteni,! hogy ez az igen nagy összeg:* egész évi növénytermesztési? értékünknek majdnem felét? teszi ki. Jellemző, hogy a vár-| ható terméseredményekbe vi-| lágszerte „belekalkulálják” ejj roppant károkat. A mező gaz-* daság ma már nem nélkülöz-? heti a gyomirtószereket. Ná-| lünk — és ezért elismerés il-t leti az állami gazdaságokat,* termelőszövetkezeteket — cgyjj év alatt I felismerték a gyomirtó t vegyszerek jelentőségét t A Dikonirt például két mázsá-+ val emelheti a gabonafélék? terméshozamát. Nem véletlen!? tehát, amikor a Miniszterta-? nács határozatba iktatta a nö-!j vényvédőszerek olyan ütemű gyártását, illetve felhasználó-! \ sát, amely meghaladja a má-< sodik ötéves tervben előírt;* mennyiséget is. Ugyanis a- gyomirtáshoz felhasznált ve-; gyianyagok költsége háromszo-- rosan megtérül a terméstöbb-; let értékéből. Az idén 1200- tonna Hungazint gyártunk.; j Ez a mennyiség 250 ezerkh.!t kukoricavetés és szőlő védel-; j méhez elegendő. E fontos!, vegyszerből 1965-ig elérjük az? évi négyezer tonnás termelést.. < A növényi kártevők egyik-! leghatásosabb ellenszere a!, pontos prognózis. Ennek birto--: kában idejében felkészülhet tünk a kártevők ellen. A KG­ST növényvédelmi állandó! munkacsoportja segítségével- az idén először az egész mező-; gazdaságunkra kiterjedő nö­vényvédelmi prognózissal dől-; ‘ gozunk. (A szomszéd államok-. \ ban többé-kevésbé azonosak a; j mezőgazdasági kártevők.) Igy-c például tudjuk, hogy az idén;‘ elsősorban a lucernakártevők T ellen kell védekeznünk. A* prognózis ismerete tette lehe--je tővé. hogy az idén kb. 15 ezer^ mázsával több lucernamagot és ötezer vagonnal több áru-; j gyümölcsöt takaríthassunk be. A prognózis ismerete nélkül? az említett árumennyiséget tönkretennék a kártevők. A prognózis azonban csak ak­kor lehet hatásos, ha a véde­kezéshez rendelkezésre állnak; I a szükséges vegyianyagok: vegyiparunk fejlesztése ennek; j a követelménynek is eleget tett. A kemizálás fogalma termé­szetesen a felsoroltakkal még ! nem merült ki. De mint jel-? lemző termésnövelő tényezők szemléltetően érzékeltetik a ? vegyipar szerepét a mezőgaz-;; daságban. •t cs. L a szolid alapanyagbázist és a vegyipar rohamos fejlődésének nyersanyagalapját. Az erőmű: villamosenergiafejlesztésünk ugrásszerű fokozását eredmé­nyezi. A két nagy létesítmény összekapcsolása az okos, cél­szerű, gazdaságos üzemtelepí­tés iskolapéldája. Még a rész­letmegoldásokban is az éssze­rűség tükröződik: 'az erőmű gépeit például Duna-vízzel hű- tik, amelyet három kilométeres külön csatorna vezet az erőmű hűtőelosztójába. A Dunamenti Erőmű két má­sik, egymással ugyancsak szo­rosan összefüggő, kiemelkedő tulajdonsága a korszerűség és a szocialista nemzetközi mun­kamegosztás fejlődéséből adódó lehetőségek kihasználása. A gyorsított építkezés elő­nyeit jelzi, hogy minden mil­liárd forint értékű beruházás egy esztendővel előbbi üzembe helyezése 125 millió forisfnyi gazdasági előnyt jelent a népgazdaságnak; eny- nyivel nő a létesítmény gazda­sági hatékonysága. A gyorsí­tott, koncentrált építés köve­telményeit a hőerőműnél teljes mértékben teljesítették: már ez év nyarán, alig több, mint egy esztendei építes-idö után meg­kezdi próbaüzemelését az első gépegység. Ami a berendezések optimális nagyságát illeti, nem­zetközileg az a tapasztalat, hogy a beruházási költségek csökkenését elsősorban a gép­egységek méreteinek növelésé­vel lehet elérni. Lengyelország­ban például 1970-ig már csak 120—200 megawattos gépegy­ségeket terveznek. Csehszlová­kiában 1965-ig elérik ugyanezt a 200 megawattos gépnagysá­got. (A Szovjetunióban termé­szetesen a nagyobb igényeknek megfelelően a géonagvság is nő: jelenleg áttértek a 300 me­gawattos egységek alkalmazá­sára. Kísérletképpen azonban Két esztendeje még szántók-' kai és kukoricaföldekkel öve-! zeit kisközség volt Százhalom­batta, Érdtől néhány kilomé-' ternyire. Ma: a legnagyobb építkezés színhelye Magyar- országon. Ügy is mondhatnánk: a legnagyobb építkezéseké. Mert két iker épül itt: erőmű és olajfinomító. A kettő épp­úgy együtt él majd. mint az ikrek. A Barátság kőolajveze­ték a finomító alatt kaoaszko- dik ki a Duna medréből. A négyezer kilométeres út után a százhalombattai batárba áradó: olajat egyelőre Szőnvben fino-’ mítják: 1965-től kezdve azon­ban már Százhalombatta ve*zi át a munkát. Hárommillió tonna olaj lesz a finomító évi kapacitása: annyi, mint jelen-, lep az egész magyar olaiioarj összes finomítójáé együttvéve.I Erre a bázisra énül a leg­nagyobb magyar erőmű Száz­halombattán. amelv sok szem­pontból igazi rekordot” je­lent. Már a kéménve is rekord: kétszáz méter magas, a leg- nanynbb egész Európában. FI is készült- az idpi tél keménv hi­dege készen találta a hatalma«; betonfeik'áltóiple+. — ..Tlekord” persze maga az erőmű is: hatszáz megawatt energiát ad majd évente Három ötven megawattos gépc lesz és három, százötven mega­wattos gépóriása. Ez utóbbi ön­magában is igen sokat jelent. Akár néhány évvel ezelőtt is a! magyar ipar még nem vállal­kozhatott volna ilyen teljesít­ményű gépegység előállítására. Emlékezzünk csak vissza: tíz esztendővel ezelőtt jogos büsz­keséggel adtunk hírt az inotai erőmű építkezéséről, amely akkor az erőműépítés csúcstel­jesítménye volt Magyarorszá­gon. Nos, a százhalombattai óriás annyit „tud” majd, mint öt Inota. Magyarországnak ez a legna­gyobb erőműve olajtüzelésű lesz, szorosan együttműködve az „ikertestvérrel”, az olajfino­mítóval. A kazánok a finomító­ból kapják a táplálékot, s az erőmű áramának egy része, meg a fölösleges gőz is az olaj- finomítót táplálja. A két léte­sítmény beruházási összege lízmilliárd forint Annyi, mint a magyar terv- gazdálkodás hajnalán az első hároméves terv teljes beruhá­zása volt... Százhalombatta azonban nemcsak méreteivel hat, ha­nem az egész építkezés mé­lyen átgondolt tervszerűségével és azzal is, amit jelent majd a magyar iparfejlődés és ezzel az egész ország élete számára. Nyersanyagban, fűtőanyagban szegény ország vagyunk. A fi­nomító: a korszerű iparpoli­tika jelképe, amely megteremti 1965-ig üzembehelyeznek 600 megawattos gépcsoportot és 800 megawattos „mammut” gép­egységek tervein is dolgoznak.) Az optimális gépnagyság természetesen függ az adott ország energiarendszerének nagyságától. Ebből a szem­pontból voltaképpen a Duna- menti Hőerőmű 150 megawat­tos gépei képviselik az első iga­zán korszerű méretet hazánk­ban. Ki kell emelni, hogy az ilyen nagyságú gépegységek beépíté­sének lehetőségét alátámasztja és biztonságossá teszi a nemzeiltczi szocialista munkamegosztás fejlődése. A magyar, valamint a lengyel, a csehszlovák, az NDK-beli és a nyugat-ukrajnai erőműrendszer összekapcsolása ugyanis biztosítja az üzem- zavari kisegítés lehetőségét. Ezen a szeles, hideg tava­szon a Duna-menti iker-óriás építői elmondhatják, hogy ha­zánk legnagyobb és legkorsze­rűbb erőmű-finomító együtte­sének építése közben legyőzték az évszázad egyik legkemé­nyebb telének próbáját. Ez év nyarán már nemcsak fogyasztja a munkát és az erőfeszítést Százhalombatta, hanem ad is: olajat, energiát. .. S a távlatok tiszták és világosak a százha­lombattai fennsíkon. A máso­dik ötéves terv legnagyobb in- tézményényeinek vezetői már a hetvenes évek látóhatárát kutatják, amikor az erőmű túlnő a hatszáz megawatton, az olajfinomító három helyett ötmillió tonnás kapacitással dolgozik és petrokémiai üze­mek épülnek a környéken a vegyipar és a műanyagipar alapanyagainak gyártására. Százhalombattán új magyar iparvidék regényét „írják” az építés emberei és gépei. S a kétszázméteres óriáskémény úgy integet a távolba, mint felkiáltójel e nagy regénv első fejezetének végén. — ie — Az idén bsfeiezik a Sajó új medrének építését Borsod megye legszeszélye­sebb folyója, a Sajó, az idei ta­vaszon is sok izgalmat okozott a partmenti falvak lakóinak. Az olvadástól megduzzadt fo­lyó vize Sajónémeti. Hét és Dubicsány községeknél átbu­kott a gátakon és sok lakóhá­zat elöntött. A gyorsan elvo­nuló és komolyabb károkat nem okozó áradat arra figyel­meztette a vízügyi szerveket, hogy a Sajó szabályozását mi­előbb elvégezzék és a folyó vi­zét erős gátakkal szorítsák a medrébe. A Sajó magyar sza­kaszán az idén két fontos munka fejeződik be. Dubi­csány községnél például a ta­vaszi ái-víz után azonnal hoz­záfogtak, s most is építik a védőgátat. A tervek szerint őszre elkészül. Az Északma­gyarországi Vízügyi Igazgató­ság irányításával az elmúlt év nyarán kezdték meg a folyó rendezését Miskolc és Szirma- besenyő között. Ezen a terüle­ten a Sajó közvetlenül a város alatt folyik, és gyakran elön­téssel fenyegeti a part mentén épült ipartelepeket. Az árvíz- veszély megszüntetésére ezt a kanyart átvágják és másfél ki­lométer hosszú új medret épí­tenek. J ó napot, főhadnagy elvtársi Nem ismer meg? Ügy látom, már el­felejtett. Persze, azóta már sok emberrel volt dolga, nem is emlékezhet rám. Biztosan eszébe jut, ha néhány dol­got elmondok. Igaz, ezek csak számomra emlékezetesei!, de az is marad egész éle­temen át. Békés, boldog családi életet éltem va­lamikor. Két- aranyos kisgyermekünk volt, akiket rajongásig szerettem. Az után rászoktam az italra. Egyre többet kezdtem inni és egyre kevesebbet adtam haza fizetésemből. Nem volt erőm meg­állni a lejtőn. Volt idő, amikor a teljes keresetemet elittam. Az asszony már nem bírta tovább, el­hagyott. Elvitte a gyerekeket is. Én tovább ittam. Az asszony pert in­dított. A bíróság megítélte a tartásdíjat. Ezután sem fizettem, csavarogtam az országban, hogy ne tudják levonni. He­tenként változtattam a munkahelyeket, és ittam tovább. Amiért nem fizettem, felfüggesztett börtönt szabtak ki rám. Ez sem használt, tovább süllyedtem. És ekkor jött a fő­hadnagy úr. Hogy is mondta akkor? Tartási kötelezettség elmulasztása és közveszélyes munkakerülés bűntette. Amikor őrizetbe vett, cinikus voltam. Mikor a lelkemre beszélt, hogy lehet még becsületes ember belőlem, csak akarnom kell, szemtelen lettem. Dü­höngtem. amikor firtatni kezdte, miből telik italra, ha nem dolgozom. Biztos voltam a dolgomban, úgy sem tud kideríteni semmit, más városban kö­vettem el a betörést, még nyomot sem hagytam. Amikor faggatott, hol voltam a betörés napján, konokul csak azt haj­togattam: „maga a nyomozó, nem én, azért fizetik, hogy derítse ki”. Bámul­tam türelmét és nyueodtságát. Amikor a bizonyítékokat elémbe rakta, akkor sem törtem meji A bírósági tárgyalóteremben törtem csak össze, amikor meghallottam, hogy összbüntetésül négy évi börtönt kaptam. Mikor a cellába visszavittek, őrjöng­tem. Ezért fegyelmit kaptam. Akkor ke­gyetlen bosszút esküdtem maga ellen! Hónapok múlva gondolkozni kezdtem. Ebben segített a börtön nevelőtisztje is. Sokat __ nagyon sokat beszélgettünk é letemről. Engedélyt kaptam, bogyóirjak í (Váratlan taLáikazás feleségemnek. Idegtépő napok következ­tek. Kapok-e választ, vagy végleg eldo­bott az asszony?! Nem jött levél! Már lemondtam mindenről, amikor egyszer csak beszélgetőre hívtak. Nem tudom elmondani, mit éreztem, mikor megláttam az asszonyt. Attól kezdve nem volt velem semmi baj. Jobban és többet dolgoztán!, hogy mielőbb kiszabaduljak a börtönből. A célom az volt: mielőbb haza a család­hoz. Tudja, milyen érzés ez... főhad­nagy ... elvtárs?! ... és az asszony jött minden beszél­getőre. Már tervezgettünk, hogyan kez­dem el az új életet, mennyi van még hátra a büntetésből. Egyszer csak kísér­tek a börtöntanács elé. Földöntúli bol­dogságot éreztem, mikor a parancsnok közölte: „börtönben tanúsított kiváló magatartása jutalmául egy negyed ked­vezményt kap, feltételesen szabadlábra helyezzük”! Váratlanul érkeztem haza. Egész útoa kétségek gyötörtek, miként fogadnak gyerekeim? Megismernek-e, vagy elfor­dulnak tőlem? Hiszen nem láttam őket évek óta. Amikor a lakásba léptem, a gyerekek a nyakamba ugrottak: „édesapám!” __ — mondták és csókoltál!, ahol értei!. Én meg csak sírtam ... Sokáig szólni sem tudtam a meghatottságtól. Az asszony nem nevelte ellenem a gyerekeket. Azután elköltöztünk más vidékre, mert úgy könnyebb új életet kezdeni. Közben elhelyezkedtem egy állami gaz­daságban. Azóta eredményesen letelt a feltételes is. Azt kérdi főhadnagy elvtárs, mi a biz­tosítói! arra, hogy nem kerülök vissza a lejtőre? Igen ... ezt kérdezte tőlem a parancs­nok is, a börtöntanácsban. Csak azt mondom most is, mint akkor. Erre nem tudok biztosítékot adni. De a börtönben eltöltött három év és a csa1ádtól való távoliét olyan lecke volt számomra, hegy egy életre megtanultam, soha többé nem szabad oda visszakerülnöm! Sokszor a fülembe cseng ma is, amit a főhadnagy elvtárs mondott: „lehet még becsületes ember magából, csak akarnia kell!” Én pedig akarom és már erőm is van hozzá. Ugye... ezek után már emlékszik rám? Ügy érzem, főhadnagy elvtársnalc is része volt benne, hogy így történt. Engedje meg ezért, hogy most köszönetét mondjak érte. H árman vagyunk a vasúti fülkében; egy rendőrfőhadnagy, egy civil­ruhás férfi, valamint jómagam, aki alvást színlelve egész idő alatt, ; ki­hallgattam a beszélgetést. Mikor kinyitom a szemem, látomj hogy két férfikéz egymásba simul. Dózsa Ferenc korábban megegyeztek abban, hogy milyen premizálási rend­szert valósítanak meg az ara­tás idején. Általános az az el­határozás, hogy a június 30-ig ledolgozott munkaegységek után közvetlenül a cséplőgép­nél adják át a tagoknak a ke­nyérgabona járandóság 60 szá­zalékát. Ez egyúttal nemcsak jó termelési kedvet szül, hanem nagy mértékben tehermente­sülnek a közös gazdaságok rak­tárai is. A mezőgazdasági osz­tály vezetői gyakran ellenőrzik majd a termelőszövetkezeteket és minden törekvésük az, hogy a közgyűléseken elfogadott ha­tározatok, a célprémiumok ki­fizetésére tervezett elképzelé­sek megvalósuljanak. Nagy mennyiségű gabonát ad a megyének, az országnak a mezőkövesdi járás. A járási vezetők azonban azt is kiszámí­tották, hogy ha a termelőszö­vetkezeti tagok nem vesznek igénybe nagyobb. mennyiségű kenyérgabonát — mint ameny- nyi a szükségletüket fedezi —, akkor még több jut az állam­nak. Ezt azzal kívánják elérni, hogy a szükségleten felüli ke­nyérgabonáért abraktakarmá- nyokat biztosítanak a tagok részére, hogy ezzel is elősegít­sék a háztáji árutermelést. Idénynapköaik nyílnak Az aratási időszakban a va­káció ellenére sem hal ki az élet az iskolákban. Mezőköves­den, Bogácson, Borsodgeszten, Borsodivánkán, Cserépfalun, Cserépváralján, Egerlövőn, Me- zőnagymihályon, Csincseta- nyán, Tardon, Vattán idény­napköziket létesítenek. A nap­közi otthonok fenntartási költ­ségének a felét az állam, másik felét pedig a termelőszövetke­zetek fedezik, Boltok, mozgó árusítás A falusi kereskedelem is fel- készülten várja az aratást. Az intézkedési terv ugyanis azt a célt tűzi ki, hogy a földmű­vesszövetkezeti boltok térjenek el a szokásos nyitvatartási időtől, hogy ezáltal is biztosít­hassák az aratók szükségletei­nek kielégítését. A községi ta­nácsok úgy intézkednek, hogy a boltok már reggel 5—6 óra­kor kinyissanak, s ugyancsak vásárolni lehessen az esti órákban is. Megszervezik a mozgó árusítást, fogatok viszik a határba a hűtőitalokat, sört, és több élelmiszercikket. Az intézkedési terv azt is feladatul tűzi ki, hogy bizto­sítsák a tsz és gépállomási traktorosok jó munkafeltétele­it. Megszervezik részükre az étkeztetést, s a jó munka után prémiumban is részesítik őket. Helyes szándékok, előrelátó célkitűzések.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom