Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-01 / 126. szám

Szombat, I9G3. június 1,

ESZAKMAGYARORSZÄG

Érdekes kezdeményezés a Pamutfono(!ák'r n

Legnagyobb könnyűipari üzemünkben, a Pamutfonodában a vállalat vezetősége és szakszervezeti bizottsága mesz- szemenöen gondoskodik arról, hogy a családos asszonyok otthoni munkáját megkönnyítse. Ennek szolgálatában az elmúlt évben számos intézkedést vezettek be.

Most további érdekes kezdeményezéseket valósítanak meg. Az elmúlt évben például a dolgozók panaszkodtak, hogy a nagy nyári melegben az otthonról hozott tízórai igen hamar megromlik és élvezhetetlenné válik. Az idén ezen is változtattak. Csütörtökön a két legnagyobb üzemrészben kísérletképpen egy- egy Lehel hűtőszekrényt helyeztek el. Ezekben a hűtőszekrényekben nylonzacskókba csomagolva tárolják a dolgozók reggel vásárolt élelmiszereit: a vajat, retket és felvágottat. Ezenkívül a közeli napokban bevezetik a dolgozók munkaruhájának kimosását a gyárban. Így a délután 2 órakor beadott munkaruhát a másnapi munkakezdéskor frissen mosva és vasalva kapják vissza a fonónők. Igen hasznos Tóth József szocialista villanyszerelő brigádjának kezdeményezése is. Ez a brigád tanácsadó szolgálatot szervezett. A hozzájuk forduló dolgozóknak részletesen elmagyarázzák: milyen háztartási gépeket vásároljanak, hogyan kezeljék azokat biztonságosan.

Fiatalok az építőiparban

4100 alkalmazott — 250 munkahely — Sajátos gondok Előtérben a tervteljesítés

Ä faluért...

Nem lehet ölbe tett kézzel...

Az invalidovnaj lakótelep egyik lakóházának homlokzata.

játék következik, ami mind a dicsérő szókat igazolja.

Tanítványai mindenütt megállják helyüket

A nagy rendszeretettel, pedantériával berendezett szobában emlékek kavarognak, de nem rezignáltan, nem „hát bizony régen” stílusban, hanem nagyvonalú, könnyed előadásban. Ezek az emlékíonalak színesen, tarkán futnak bele a ma munkájának sokrétű, gazdag szövetébe, melynek íőtémáját a diák és az ember képezi. A kettő természetesen szorosan ösz- szefügg, hiszen akit szűkebb értelemben az ember fogalma alá sorolunk — a felnőttek — annak idején mind diákjai voltak, és a diákok is felnőttekké válnak. Büszke rá — joggal —, hogy a faluban egyetlen haragosa sincs. Soha nem is volt. Még büszkébb arra, hogy akik messze kerültek innen, azok is szeretettel emlékeznek róla. A legbüszkébb arra, hogy akik az ő keze alól, pontosabban: ebből az iskolából kerültek ki, azok mindenütt becsülettel állják meg a helyüket. Mert nemcsak a tudás a fontos, hanem az emberi magtartás is! A viselkedés, az embertársainkkal való viszony. Ezekről gyakran beszél a tanulókkal. Örömmel sorolja az eredmények közé azt is, hogy amikor hosszabb kirándulásra megy az iskola, vagy egy osztály, akkor egész úton soha sincs rájuk panasz. A vonatban teljesen ismeretlen emberek dicsérik meg őket udvarias viselkedésükért, példamutató magatartásukért.

A jópéldát elsősorban ő maga adja. Nemcsak a diákjai előtt, hanem kartársai előtt is.

— Ha órát látogatok — mondja —, senki sem a mumust látja bennem. Azért megyek be, hogy fiatalabb kartársaimnak segítsek. De ez még nem minden. A fontos az, hogy a többiek is így érezzék. Egyébként is elvem e legteljesebb kollegalitás. Egymás munkájának, elképzeléseinek a megbecsülése, megértése.

Együtt dolgozunk, azonos célért.

Faluja magáénak vallja

A faluról beszél, a faluról, melyet megszeretett. És arról a tartozásról, amivel a faluból — nemcsak Bodrogolasziból, hanem más községekből is — elkerült fiatalok adósak szülőföldjüknek. A falu visszavárja őket, hogy tudásukkal gazdagítsák azt a helyet, ahonnan elindultak. Mert nagy tudás az is, ha valaki elvet egy magot és tizennyolcat kap érte. Bizony, tudás ez is, de tanulnunk kell állandóan, meg kell fogadnunk azoknak a tanácsát, akik nálunknál többet tudnak ... Persze, akik csak a kávéházak levegőjében érzik otthon magukat, azok nem érthetik meg a falu poezisét. Ehhez itt kell dolgozni, itt kell élni. Becsületesen. Mert aki nem ezt teszi; azt a falu nem fogadja be.

Igen, azt a falu nem fogadja be. De aki évtizedek során mellette áll és érte dolgozik, azt befogadja, megbecsüli. És magáénak vallja, mint ezt a pedagógust

Priska Tibor

Közlekedik az első európai

expressz-lchervonat

Var-sóból a napokban elindult az első európai expressz- tehervonat, amely minden rakodási időt beleszámítva, óránként átlag 42 kilométeres sebességgel haladva, 22 óra alatt érkezett Hannoverbe.

A vonat nemcsak a Német Szövetségi Köztársaságba, hanem a Belgiumba és Hollandiába irányított árukat is magával vitte.

A szakemberek szerint a járat rendszeres indítása megkönnyíti a kölcsönös áruszállítást az érdekelt országok között.

Hiába messze a diákkor, kii lönösen a betűvetés tanulása nak kora, aki ezzel a pedagc gussal találkozik, beszélget, új ra csak diáknak érezheti mg gát. Bizonyára így vannak ez zel a bodrogolaszi emberek i: amikor felkeresik hajdani ta nítójukat, hogy a tanácsát, se gítségét kérjék a legkülönbö zőbb ügyekben. Búr náluk e érthető, hiszen akik most apái vagy nagyapák, nagymamái azok sok-sok évvel ezelőt ugyanúgy Lukács Péter magyarázatát hallgatták a padok ban, mint ahogyan most fiaik unokáik ugyancsak Lukács Pé tér igazgatót hallgatják. Tatái észre sem veszik, hogy közber tanítójuknak ősz lett a haja meglassult a járása, csak i szellemi frissessége, munkavágya, a gyerekek iránti nagy- nagy szeretete maradt a régi A. csaknem ötven évvel ezelőt- .i. Mert kis híján ötven évvel ízel ott jött Bodrogolasziba, é‘ izóta itt él, itt dolgozik.

Egész lényében pedagógus

Igen, bárki is újra csak diáknak érezheti magát mellette Vastagkeretű szemüveg alól kutató szeme, nyugodt mozgása, hanghordozása, egyáltalán egész lénye a pedagógust sugározza. A nevelőt, akinek egész életét a gyerekek töltik be, aki egész életében a szépre, a jóra, a nemesre oktat, aki töviről- hegyire ismeri az emberek lelkét, mert tanította őket, mert együtt küzdött, együtt örült velük.

Érdekes világ az övé. Rengeteg emléke van, és szívesen beszél róluk. Cigarettával kínál. Tizenötéves Kossuth-ciga- rettával. Még az első csomagolásokból való. Károlyi „Miskát”, Kun Bélát említi, akiket személyesen látott. Látta Tisza „Pistát” is, és még egy sor híres, vagy hírhedt politikust. Aztán arról beszél, hogy tanácstagnak választották a faluban, és úgy érzi, szeretik őt az emberek. Régi tanítványai gyakran felkeresik. Az egyik szülő nemrégiben lánya férj- hezadásában kérte a tanácsát. Diákkorának emlékei szövődnek a beszélgetésbe. Majd átkalauzol az iskolába, hogy megmutassa a harmadik osztályt. „Nézze meg őket! Nem vártak vendéget, de milyen gondozottak, tiszták, csinosak. Mindig ilyenek. És ügyesek, sátrak!” És a mondottakat illusztrálandó: énekszám, népi

tásnál, ott vannak a vagonok ürítésénél, s a gazdasági vezetőkkel szerződésekben rögzítik azokat a tennivalókat, amelyek elvégzésére erejükből és tudásukból futja. Az ifjúsági brigádok tagjai például 20 óránál több társadalmi munkát dolgoznak közvetlen termelő munkán. A Borsod megyei Építőipari Vállalat néhány brigádja arra is Ígéretet tett, hogy egymást követően öt szabad szombaton dolgozik, ezzel is elősegítve a lakásépítkezéseknél tapasztalható elmaradások megszüntetését.

A fiatal műszakiak a gépek jobb kihasználásának módszerein gondolkodnak és esetenként javaslatokat tesznek a termelékenyebb munkaszervezésre. Szó van 2—3 műszakos termelésről, valamint nyújtott műszakokról. A gépjavító üzemek és a TMK-ban dolgozók a karbantartások és a javítások időtartamát csökkentik.

t Azok az új ifjúsági brigá- q dók, amelyeket az utóbbi he- 1Z tekben szerveztek, általában az z építés ütemének meggyorsítá- Sára vállalkoztak. Néhány he- 1 lyen komplexbrigádokat szer- / veztek, s egy-egy nagyobb, je- lentősebb feladat megoldására vállalkoztak. S miközben sa- z ját portájukon ily nagyszerű kezdeményezéseket tettek, el- látogattak azokhoz a vállalatokhoz is, amelyek dolgozóinak munkája elválaszthatatlan az építők tevékenységétől. Több anyagot, gyorsabb szál- > lítást kértek az épületelem, a j betonelem, a tégla- és a ce- j mentgyárak fiataljaitól. Ered- menyes tárgyalásokat folytat- ^ tak a kavics- és homokbányák kiszeseivel, a MÁV és az ’ AKÖV is olyan Ígéreteket tett;

1 erejük legjavát produkálják . azért, hogy az építőipari fiatalok, az építőipar dolgozói felszámolhassák a tél okozta ( nehézségeket.

AZÓTA, hogy e nagyszerű elgondolások, életrevaló ötletek papírra kerültek, egyre jobban emelkednek az épületek falai a Kilián lakótelepen, Kazincbarcikán, Tiszaszeder- kény és Űzd térségében. S ezek a magasbatörő létesítmények kissé szimbólumai az építőiparban serénykedő fiatalok áldozatkészségének.

Paulovits Ágoston

[ halasztást. Kétségtelen, ezek egy része éppen az építőipar I sajátosságából fakad. Egy másik része azonban olyan szükséges rossz, amit ki kell vetni a mindennapi munkából.

A KISZ-SZERVEZETEK jobb munkáját például nagyban hátráltatja a fiatalság ko- lonizáltságának hiánya, a fagy- j szabadságok okozta állandó j létszámváltozás, a munkahelyek szétszórtsága. Hiszen csu- - pán a Borsod megyei Építő- , ipari Vállalatnál 4100 alkalma- i zott mintegy 250 munkahelyen ] dolgozik. Rendkívül nagymér- ] vű a fluktuáció is. Sok a „vándormadár”. Egy esztendő alatt j ugyancsak ennél a vállalatnál , 1900 dolgozót vettek fel, vi- j szont 1500-an továbbálltak. j Hátráltatja az eredménye- 2 sebb munkát az is, hogy épít- t kezéseinknél kevés a fiatal t műszaki dolgozó. Egy nemrég ^ készített statisztika szerint 470 7 műszaki és adminisztratív v munkavállaló között mindösz- j sze 72 olyan fiatal volt, aki KISZ-korosztályhoz tartozott. Tiszaszederkényben pedig 210 J'1 közül kilencen tartoznak az V imént említett korosztályhoz. e [gy azután a KISZ-szerveze- leknek is nehéz helyzetük van. ’ Különösen, ha ezekhez az úgy- v íevezett „objektív” akadá- , yokhoz, nehézségekhez hozzá- Y

PSR7.iilf mén n7Í ifl Vw*,cm a — k

HŐSÉGET ARASZTÖAN sü

a Nap. A külszíni munkahS' lyeken veríték csordul az emberek homlokán. Mégis sokai beszélünk arról a zord télről, amelyet néhány hónapja, hogy magunk mögött hagytunk.

A hideg idők, a dermesztő fagyok okozta gondok szinte minden iparágon belül kísértelek még most is, amint arcunkat nekivetjük a májusi napfény égető sugarainak.

Mondom, minden iparágban irezni a tél visszahúzó hatá- lát, de talán a legjobban az ípítőiparban. Létszámhiány, ínyagproblémák és még sok ilyan tényezővel lehet találkozni, amelyek mind-mind lozzájárulnak a tervteljesíté- i gondokhoz. Éppen ezért a él okozta lemaradások fel- zámolása csak úgy lehetsé- és, ha javul a munka szerve- ettsége, az irányítás színvonla, az anyagi eszközök gaz- aságosabb felhasználásának íértéke, ha növekszik a gé- esítés és a gépek kihasznált- ígának foka.

Ezek a nehézségek fokozot- ibb feladatok elé állítják az pítőipari vállalatok műszaki ezetőit és többet kérnek a ISZ-szervezetektől is. Hiszen lanapság sok olyan „apróság” itráltatja a munkát, ame- eknek felszámolása nem tűr

•f. ' -T..T--V- .T.-V..V. - • » -------------------------------~C> ------------f -**''0*7

^

.idősebb gazdaságvezetők egy ■ -része nem ad kellő segítséget j tóz ifjúsági szövetség kezdemé- . .nyezéseihez. A pártszerveze- ‘ Telttől is több irányításra len- ! !ne szükség.

• • Ilyen hosszú „panaszlista”

I !után mégis eredményekben

• 'gazdagon munkálkodnak az , .építkezéseken lévő fiatalok. A ; tóiinap Szabó Lajos KISZ-tit- . .kár elmondotta, hogy 29 ifjúsá- | jgi brigádban több mint 400-an ! ! vetélkednek a szocialista cí• miért, s ezeknek a fiataloknak !! többsége már el is nyerte azt. •■Persze látni kell, hogy ezek,ben a kollektívákban általában ■a törzsgárda tagjai tömörülitek.

§■ Visszatérve a tél okozta gon- gdókra, jó érzés látni azokat az í erőfeszítéseket, amelyeket az yépítőiparban dolgozó fiatalok Ktesznek a tervlemaradások |felszámolásáért. A társadalmi jmunkaakciók keretében pél- |dául konkrét építési feladatok |megoldására vállalkoztak.

D

e nem kevésbé jelentős a már fentebb említett helyes tőszám kiválasztás sem! Hiába volt ugyanis kifogástalan a talajmunka, hiába gazdag termőerőben a talaj, de még az időjárás is hiába kedvez, ha elgyomosodik a tábla, ha a tőszám kiválasztásra nem fordítanak kellő gondot. A tapasztalatok szerint ezzel nem csak a gyengébb, de a jó közepes gazdaságokban is elég sok baj van.

Ennek okát elsősorban üzemvezetési hibákban kereshetjük. A tagság dolgozni igyekszik; a legtöbb termelőszövetkezetben azt mondják: „Nálunk nincs baj a munkafegyelemmel. A tagok maguktól jönnek munkát kérni.” Ez valóban így is van. Miszen a tagság is nagyon jól tudja, hogy nagyobb predményt, jobb boldogulást isakis akkor várhat, ha dolgozik és minél többet térnél. Kedvezően befolyásolja i munkafegyelmet a szépen 'ejlődő határ is. Termelőszövetkezeteink vezetőségeinek ellát azt a lendületet, ame- i yet a késői kitavaszodás 1 itán a szántás-vetésre fordí- , ottak, most a növényápolás- j a kell átvinni. A kezdeti ] luzgalom egy pillanatra sem j anyhulhat el. 2

j A zökkenőmentes munkát biztosíthatja például, hogy . < kidolgozzák és alkalmazzák J ‘ a helyi adottságoknak leg- .. jobban megfelelő premizálási |; módszereket, s úgy szervez- .. zék a növényápolást, a ta- j; karmány betakarítást, s va- .! lamennyi tennivalót, hogy ■ j minden reggel, amikor mun- !! kára jelentkezik valaki, pon- ■• tosan tudják, hová kell az \ J erő. Úgy nem lehet célt érni, • • ' úgy nem lehet dolgozni, hogy \) a vezetőség — képletesen • •

: szólva — ölbe tett kézzel vár- • ja: jelentkezik-e valaki, vagy • • a brigádvezető futkos a falu- \ J ban, hogy reggelente munká- • • sokat hívjon ide, vagy oda. V

A kapások művelésén, a . • növényápoláson na- ] J gyón sok múlik. Min- ■ den ki tudja, hogy a többszö- É ri kapálás nagyobb termést jelent, vagy ennek elmulasz- x | tása visszaüt. Elmondhatjuk, 4;-1 hogy szép a határunk. Jó ftl munkát végeztünk tavasszal. # • Ha az az ügybuzgalom mind jr i a tagság, mind a vezetőség S; részéről most abban nyilvá- í < nul meg, hogy a jó kezdetet $ 1 jó folytatás követi — maga- jí; 1 biztosabban, megalapozottab- £ ban várhatjuk, hogy az esz- v t tendő javunkat, boldoguld- £ sunkat jobban szolgálja. í t

A gépek azonban lényegében elvégezték feladatukat. A most soron lévő tennivalók több kétkezi munkát igényelnek. Kapálni, kapálni kell mindenütt: csatasorba állítva a tsz- és a családtagokat is. A növényápolás időben való elvégzése a jó termés megalapozásának egyik leglényegesebb tényezője.

Sokfelé azonban éppen ezt nem látják be. Késedelmesked- nek a kukorica, a cukorrépa kapálásával, nem kezdenek hozzá a takarmányok időben való betakarításához. Pedig mindkét feladat nagyon jelentős. A járási mezőgazda- sági osztályok munkatársai nap mint nap a termelőszövetkezetekben járnak, de még mindig sok üzemünkkel nem sikerült például megér- 1 tetni az állványos szénaszá- i rítási módszer alkalmazásé- i nak: szükségességét. Az el- i avult módszerek alapos fe- i lülvizsgálása, a szemlélet i megváltoztatása szükséges j ahhoz, hogy termelőszövet- t kőzeteink felismerjék: e t módszer alkalmazása több t fehérjét és értékesebb takar- s

T

öbb termelőszövetkezet ben is jártam az utóbbi napokban. A látvány, amelyet a zöld határ nyújt, bizakodást keltő, Ígéretes. Gyönyörű a vidék a szomszédos megyében, Hevesben is. S minthogy tegnap volt alkalmam a hevesi országutak mentén kocsikázni, az összehasonlítás önként adódott. A növényápolással, a helyes tőszám kiválasztással — már amennyire ez az országútról belátható volt —• általában előbbre járnak, mint nálunk, sok borsodi termelőszövetkezetben. Füzesabony és Gyöngyös között több embert és fogatot láttam a földeken, mint például Miskolciéi Mezőkövesdig.

Ez persze önmagában még nem sokat, jelent. Nem is ténymegállapításként írtam a fenti sorokat, de azt mindenesetre mutatja ez a tapasztalat, hogy számos mezőgazda- sági üzemünkben még mindig nem fordítanak elég figyelmet a növényápolásra. Pedig a jól sikerült kezdet után most a még nagyszerűbb folytatásnak kell következnie. A megkésett tavasz után a legtöbb helyen nagy lendülettel kezdtek a szántáshoz, vetéshez. Általában elmondhatjuk, hogy optimális időben került a földbe a mag. Az eredmény a gépeknek, s a in szervezésnek köszönhető

Egész Csehszlovákiában építkeznek. Minden nagyobb városban új lakótelepeket építenek. A legnagyobb érdeklődés azonban a prágai Invalidovna kísérleti lakótelepére összpontosul.

Megkérdezzük főtervezőjét, losef Polák műépítészt:

— Miért kísérleti lakótelep íz Invalidovna?

— Azért — mondotta —$ nert itt a gyakorlatban ellenőrizzük a lakás- és középítke- :és számára készülő különböző izerelt. épületek párhuzamos inifikálását.

— Az alapelemek nagy egy- égcsitése következtében nem latnak egyhangúan az építkezések?

— Határozott nemmel kell "Rászólni, hiszen 34 különböző leosztású lakást lehet belőlük elépíteni. A garzonlakástól gészen a négyszobás lakásig.

1 színek is igen fontos szerelőt játszanak. Ezenkívül az is i zárj a az egyhangúságot, hogy

házak különböző méretűek

— az ötszintesektől egészen a zenkét szintesig épülnek. Az gész lakótelepet 4200 lakó szálára tervezték. A tizenkét la- óházon kívül egy penzióházat, ölcsödét és óvodát, továbbá zletházat a közönségnek nyúj- indó különböző szolgáltatóikkal, önkiszolgáló mosodát 5 a gyermekekről egész nap indoskodó iskolapavilonokat pitének itt fel. A jövőben még otelt, poliklinikát és kultúr- özpontot is hozzáépítenek.

— Milyen feltételek mellett rvezték a lakótelepet?

— A mi feladatunkhoz tar- izott az építkezés idejének 40 ázalékkal való csökkentései

előfeszített betonból készült lyukasztott panelok felhasználása, a munkatermelékenység fokozása és egyidejűleg a korszerű lakással kapcsolatos kérdések megoldása. Ami ez utóbbi feltételt illeti, úgy gondolom, hogy ezt is sikerült megoldanunk.

— Milyen gyorsan halad előre az építkezés?.

— Az egész lakótelepnek két év múlva kell készen lennie. A tizenkét lakóházból már hét áll, négyben már laknak is. A Frantisek Zámecnilt vezette szocialista munkabrigád címmel kitüntetett szerelőcsoport egy 4 tonna teherbírású daruval évente 900 lakást szerel össze. Egy műszak átlagban 2,5 lakásegységet állít össze.

Beszélgetés a kísérleti építkezésről