Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-29 / 150. szám

Szombat, I9G3. Június 2D.

ESZAKMAGYARORSZ&G

s

©fcnüi kőraHekintéssel

Hasznos javaslatok hasznosítása as encsi járásban

Ahol legnagyobb az elmara- ’dottság, ahol legtöbb a pótolnivaló, ott van igazán látszata a munkának. Ilyen szempontból — ha más miatt nem is — hálás feladatai vannak az encsi járás községi tanácsainak, s különösen a járási tanácsnak.

Ha ott jár az ember, egyébről sem hall, csak arról, hogyan lehet a járási székhelyet kiemelni , „kisfalusi” jellegéből, mi rníhden kell még ahhoz, hogy1'komoly, olyan igazi járási székhellyé váljon.

Á községek úgy látszik, együtt akarnak haladni a fejlődésben járási székhelyükkel. Ez tűnik ki azokból a jelentésekből, amelyek a választást megelőző jelölőgyűlésekről készültek. A végrehajtó bizottság már összegezte a véleményeket, s felmérte, mit tudnak megvalósítani a kérelmekből, ötletekből.

Van miben válogatni. Több száz közérdekű javaslat hangzott el, valamennyi az encsi járás lakóinak életét érinti. Természetes, hogy minden nem megy egyik napról a másikra. Sokéves programot jelent, s jelentős anyagi kiadást. Megfelelő szervezéssel, okos körültekintéssel azonban egyszer mindenre sor kerül.

Asií ©ürnsz-váváiá e^raet sztereásaérack

Több község, Baktakélc, Fancsal, Móra, _ Monaj, Rá- sonysápberencs és Szikszó lakói' kérték, építsenek autóbusz-várótermet.

A járási tanács végrehajtó bizottsága megállapította, hogy az igények jogosak. Van már típustervük is, amelynek alapján meg lehet építeni. Igen helyesen úgy döntöttek azonban, hogy ezeket helyi erőforrásokból oldják meg a községek, s vegyék igénybe a társadalmi hozzájárulásokat.

A szikszói várótermet nemcsak a szikszóiak, hanem a környező községek lakói is használnák, ezért itt közösen vállalják a költségeket is. Helyes tehát az az elképzelés, hogy azoknak a községeknek lakói, amelyekből a legtöbben járnak Szikszóra vásárolni, piacra, járuljanak hozzá a váró megépítéséhez.

Régi óhaja a szikszóiaknak, hogy a vásártéri .állomáson váróterem legyen. Ennek _ érdekében a járási vb előterjesztést tesz a beruházásra a MÁV miskolci igazgatóságához.

Ez az ígésay j«ig<jslau

Az abaújkérielc szóvátették a jelölőgyűlésen, hogy adják vissza a megyei tanács által lezárt dűlőutat, amelyen hamarabb eljutnak Abaújszán- tóra.

Már sokat vitatott probléma. Ez az út ugyanis egy, vagy másfél kilométerrel rövideb b, mint a rendes műút, az abaújszántói fajtakísérleti állomás telephelyén visz keresztül. Komoly kísérleti munkát folytatnak itt, s már sok bosszúságot okozott a yez^tő- ségnek, hogy a járókelők ösz- szetaposták a vetést, előfordult, hogy letördelték a kukoricát. Ilyen körülmények között nem tudják pontosan felmérni munkájuk eredményét, s ezért kérték, nyilvánítsák üzemi útnak ezt az utat. Meg is történt, s a megyei tanács továbbra is megmarad eredeti határozata mellett.

AEsoS táj járdák cpsiSíaeJk

Idők múltával -ismeretlen lesz a „sáros falu” fogalma, azonban mint sok mmOlasz vasutasok

látogatása

A vasutas szakszervezet vendégeként hazánkban tartózkodik Renato Degli Espo-s- ti, az olasz vasutas szakszervezet főtitkára, Nicolo Vitello és Giovanni Pagliari, az olasz vasutas szakszervezet központi bizottságának tagjai. A vendégek ellátogatnak vasúti szolgálati helyekre, találkoznak a vasutas dolgozókkal és tanulmányozzák a magyar szakszervezeti mozgal- ir-r.t.

den más, ez sem megy egyszerre. A községek jelentős részében társadalmi összefogással úrrá lesznek a sártengeren, s megépítik a járdát. Hosszabb útszakaszhoz azonban támogatás kell. Ebben az évben Rásonysápberencsen 190Q. Selyeben 900, Halmaion 2000, négyzetméter járdát építenek. Gáradna, Vilmány és Vizsoly járdaépítési tervei szintén készen vannak, de csak a következő évben valósulnak meg. Ugyancsak 1964- re jegyezték elő Pere és Her- nádszentandras lakóinak igényét. A novajidrányiak is kértek állami támogatást a községen átmenő közút melletti járda megépítésére, de nekik be kell látniuk, hogy náluk elmaradottabb községek is vannak, s előbb azok igényeit kell kielégíteni.

A Vffismica psiíak és t! ásásai

Sok panasz hangzott el a rakoncátlan Vasonca patakra. Kis víz,. de időnként ijesztőre dagad, s rémíti Alsógagy, Baktakék és Beret község lakóit. A hemádcéceiek az Afca- árok mederrendezését, a her- nádszentandrásiak pedig a Hernád szabályozását tették szóvá a jelölőgyűléseken. A járási tanács végrehajtó bizottsága utasítására az illetékes szakosztály megvizsgálja a panaszokat, s július 15-ig jelenti, milyen intézkedést akarnak tenni, s érintkezésbe lépnek a Vízügyi Igazgatósággal is. Velük tárgyalják meg a gibárti áteresz megépítésének ügyét is. Az Abaárok rendezési terve már kész, s jövőre kerül sor a kivitelezésre.

Amid raeiss jelenteitek a vlb-Eiek

Hosszan lehetne még sorolni, mi minden igény, ötlet hangzott el annak idején, s hogy ezeket hogyan dolgozták fel az encsi járási tanácson. A nagy halom, sokszor vaskos, telegépelt jelentések között szerény, néhány mondatosat is találunk. Az abaújdevecseri- ek, a beretiek közölték, hogy az elhangzott javaslatokat helyileg megoldották.

Dicséretre méltó öntevékenység, s dicséretre méltó belátás. Bereten járdát kértek a kultúrházhoz, s a helyi népfront-bizottság szervezésében társadalmi munkával meg is építik. Baktakéken jobb fűtést kértek az orvosi váróba, s néhány utcai lámpa áthelyezését javasolták. Ezt is és az egyéni panaszokat is megoldotta a helyi tanács.

i

Az encsi járás tanácsai sok segítséget kaptak a választó- polgároktól. Hiszen itt most csak azoknak a kérelmeknek egy részét említettük, amelyek a vb-nek munkát jelentenek. Ezeken kívül más közérdekű vélemények is voltak. Ezek éppen úgy segítik a tanács munkáját, mint ahogyan a kérelmek hozzájárulnak a jobb, körültekintőbb tervezéshez. A járás vezetői komolyan foglalkoznak választóik és a terület ügyeivel. Minden bizonnyal megőrzik a lakosság bizalmát, szeretőiét.

Adamovics Ilona

Befejezte

félévi tervét az ózdi nagyolvasztó

Az Ózdi Kohászati Üzemek nagyolvasztóművének dolgozói a rendkívül hosszú, hideg tél hagyatékaként az első negyedévet még jelentős, több mint hétezer tonna nyersvashiány- nyal zárták. Az üzem műszaki és fizikai dolgozói minden erejüket arra összpontosították, hogy lehetőségeiket a legtökéletesebben kihasználva, mielőbb behozzák az elmaradást. Ez irányú fáradozásuk már a múlt hónapban siken-e vezetett. A munka lendülete ezután sem torpant meg. Ennek eredményeként a napokban eleget tettek első félévi termelési kötelezettségüknek, így félévi tervükön felül még mintegy 10 ezer tonna nyersvasat olvasztanak, ami nagyban segíti majd a továbbgyártó acélmű, illetve hengerművek munkáját. A kohászok érdeme, hogy közben a vas minőségét is számottevően javították és a kokszfeihasználás csökkentésével több mint hatmillió forintot takarítottak meg.------o-----S

zot'jct

padaffágasok basánkban

Pénteken délben 51 tagú szovjet pedagóguscsoport érkezett Budapestre.

A szovjet nevelők három hétig maradnak hazánkban, előadásokat tartanak az orosz nyelvet oktató tanárok nyelvi továbbképző tanfolyamán és gyakorlati foglalkozásokat vezetnek.

Mlér# van hócsihiány a MÁV-nál?

Az építkezésekhez, az iparhoz szükséges nyersanyagok legnagyobb részét a MÁV szállítja. Ahhoz, hogy a küldemény mindig pontosan el56 tSRiifó végzett az ifiéit a Kazincbarcikai Technikumban

A kazincbarcikai Irinyi János Vegyipari Technikumban a nappali, valamint az esti és levelező tagozaton 56 „diák” végzett az idén. A nappali tagozat 36 tanulója közül szinte mindenki továbbtanul. Szamosi István például, aki a technikum mind a négy osztályát^ kitűnően végezte és kitűnőrendű érettségit tett, a Szovjetunióban, Moszkvában folytatja tovább tanulmányait a vegyészmérnöki karon.

Az esti és a levelező tagozat hallgatói nagyobbrészt a Borsodi Vegyikombinátban, valamint az új műanyaggyárban dolgoznak, de más üzemek és vállalatok dolgozói közül is többen végeztek a levelező tagozaton.

jusson rendeltetési helyére, nemcsak a vasutas dolgozók lelkiismeretes munkája, továbbá nemcsak szakszerű intézkedések kellenek, hanem szoros együttműködés a szállíttató vállalatokkal.

Sok vállalat nem tartja be a kirakodási időt, s ezért aztán a MÁV nem tud más szál- líttatókat időben kielégíteni. Késik az áru továbbítása, sok a felesleges kiadás, a tervek nem teljesülnek határidőre. Egyes vállalatok felelőtlensége súlyos károkat okoz a népgazdaságnak is. Előfordul, hogy némelyik szállíttató csak 24 órás késéssel rakja ki az árut,

Országos kislakásépítkezési tanácskozás kezdődött

A Magyar Építőművészek Szövetsége, a TIT, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának lakáspolitikai akcióbizottsága és az Építésügyi Minisztérium kezdeményezésére pénteken kétnapos országos kislakásépítkezési tanácskozás kezdődött Siófokon;

s ugyanakkor a MÁV nem tud más vállalatnak kocsit biztosítani.

A vállalatok ne csak a saját, hanem a népgazdaság érdekeit is tartsák szem előtt! Ne forduljon elő, hogy a vasúti kocsikból egyes vállalatok raktára lesz, még ha azért a drága kocsiálláspénzt meg js fizetik! Valamivel nagyobb lelkiismeretességet kérünk!

Szabó József ellenőr, Miskolc, Gömöri Pályaudvar

Jártamban — keltemben

..............uiiiiiii«iiuiiiiiiiiuiiuuuiiimiii!iiiiii||ii!H|||ll||imiin!llll||||I|||||||l||l|||||||||||||||||||||||||||||||||||||{|ll,r

I

lyenkor nem különösen érdekes, de ősszel, télen, tavasszal megóvja az esetleg , vizes, nedves, könnyű ruhában feljövő bányászt ameg- hüléstől, az isiásztól, a reumától.

Nagyszerű dolog. Bár minden bányánál ilyen feketefehér fürdő állna a bányászok rendelkezésére.

A beruházás „mintaképe“

Az ötvenes évek elején egy igen ésszerű beruházáshoz kezdtek a Miskolc és Pereces közötti Erenyőben. Ide akarják centralizálni Anna- és Márta-akna termelését. Itt szállnak le a bányászok, s itt szállítják majd ki a szenet is. A beruházás, érthetetlen okok következtében, nagyon elhúzódott, s valójában ma sem valósult meg teljes egészében. Ez év márciusa óta a bányászok már itt szállnak le, s fel. Ez sót okból előnyös, s különösei pedig azért, mert a két ak náéval ellentétben, módén fekete-fehér öltöző és fürdi áll a dolgozók rendelkezésé re. Van itt orvosi rendelő is Szociális szempontból nen is lehet többet kívánni.

De a szénfelhozatalt mi sem oldották meg. A szél ma is Anna- és Márta-akn; kicsi, rozoga osztályozóján lát napvilágot. Erenyőben építettek ugyan egy tégla- osztályozót. Szép is, drága is, csak éppen még beruházás közben rájöttek, hogy — korszerűtlen. A téglaosztályozó mellett fából kezdtek építeni egy osztályozót. Ha ez elkészül. elbontják a téglaépületet és építenek helyette egy korszerűt. Ez eddig rendben lenne. Csakhogy... egy évtizede kezdték meg a munkát. Hamarabb, s néhány százezer forint felesleges költség nélkül is meg lehetett volna: ezt tenni. És ahogy az építés ütemét ismerjük, az osztályozó . előtt nagy perspektíva áll; felépítik fából, de hosszú hónapokig nem lesz „illetékes”, aki ki meri mondani: le kell bontani az üzembe helyezés előtt korszerűtlenné vált téglaosztályozó t.

De hát jó munkához idő kell. És különösen egy határozott igenhez, vagy nem-hez.

(CsB)

A putrikból korszerű, egészséges lakóházakba költöznek át a zsokas cigányok

A Borsod megyei Tanács az utóbbi időben számos intézkedést tett, hogy a községek határában nem egyszer primitív körülmények között élő cigányság részére munkaalkalmat teremtsen, egészségtelen kunyhóik helyett megfelelő lakások építéséhez segítse őket.

Épül a Tiszai Vegyikombinát

f

■Hilst

IS life f§§

MS ISS-ets rn.

Az E. M. 31. sz. Építőipari Vállalatának dolgozói hamarosan befejezik a Tlszavidékl Vcgylltomlil- nát 97 méter magas véggáz-clvezető kéményének szerelését. Az építkezés érdekessége, hogy az országban először emclírctns'“*nnazsfts vaselemeket a Kémény magasságába. Képünkön; kilátás a S3 méter magas kéményből, a hatemeletes irodaépületre.

Ebben a törekvésében a társadalmi szervek is segítséget nyújtanak. A Borsodi Szénbányászati Trösztnél és az építőiparban például igen sokan találtak munkaalkalmat, most pedig a Borsod megyei Tanács a megye egyik legelhanyagoltabb cigánytelepének bontását határozta el. A Miskolcról Sátoraljaújhely felé vezető, főközlekedési út mentén lévő, vályogból épült, több mint ötven putriból álló telepet bontják el, s helyette Alsózsolca község határában új lakótelepet építenek, ötvennégy telket alakítanak itt ki, amit a családok örök használatra kapnak, s így a tanács és az OTP közreműködésével épül fel, típusterv szerint a cigánycsaládok egyszobás, konyhás, új, egészséges otthona. Az egyes üzemek, mint többek között a diósgyőri Lenin Kohászati Művek, a Diósgyőri Gépgyár, valamint más vállalatok is támogatják ezt az akciót. A lakások felépítéséhez minden cigánycsalád hatezer vályogot vet ki, és bontási anyagot is kapnak. Részt vesznek az új lakások felépítésében is, amit szakmunkások irányítanak majd.

A cigánytelep elbontását már megkezdték, s a tervek szerint annak valamennyi lakója őszre már új lakásba költözik át.

Oh, sétáló ember...!

Pontosan értem a pana- szód. Noteszomba feljegyeztem: télen havas-jeges járdán sétálgattál, s reszketve kapaszkodtál görbe botodba (ha éppen yolt) és vártad a csodálatos hóolvadást. Ami értelemszerűen — ha késve is — megérkezett. Ekkor. lucskosan róttad a járdákat és mozgattad láb- : ujjad a cipőben: terem- tőm, ez bizony beszivárgott! De éltetett a remény: majd csak jön a mindent megváltó jó idő, kisüt a Napocska, felszippantja a lucs- kot, tócsát, sarat és olyan száraz lesz a járda, mint a Hortobágy kánikulában.

Hát megjött a meleg, felszáradtak az utak és járdák.

Nyugodt lélekkel sétál a í sétálgató, míg csak egy- S szer... igen, míg csak egy- í szer hopp — elmarad a ci- I pője.

Egyébként angyali lát- I vány volt; a hölgy, aki ki- I lépett cipőjéből, magas- I sarkú topánt viselt. Jó öreg 1 Napocskánk, behozva el- | maradását, egy kicsit „meg- I olvasztotta” a járdákat és az | utak bitumenjét is, így a | vendégmarasztaló sár he- | lyett új vendégmarasztaló- 1 val ismerkedhetnek meg vá- | rosunk derék polgárai: a I magassarkú cipőket kivált- { képp kedvelő kátránnyal, j szurokkal és bitumennel. s; I

Óh, sétáló ember, hol és { mikor lelsz végre nyugal- i mat, akarom mondani egy 1 talpalatnyi hótalan, sárin- I lan, kátránytalan szigetet?! i (P-í) |

..................................... J

„

Eltűnt“ bányászok nyemában

Lyukóbánya, műszakváltás, A munkásjáratok nagy zúgással kapaszkodnak fel a! árnyas fák között kanyargó enyhe szerpentinen. A kocsik utasai és a másképper érkezők sietős, vagy kiméri léptekkel egy új, modern kétemeletes épület bejáratár tűnnek el. Meglep; ezen £ bejáraton mindenki csak befelé igyekszik, s bár jócskár letelt az átöltözésre szám . idő, senki sem igyekszik £ 60—80 mél erre lévő aknához. Hosszú percek telnek el amíg végre megindulnak kifelé, de a bánya helyett ar étkezde felé igyekeznek, kocsikra vagy éppen a vonatra szállnak.

— Ma senki nem megy 1< a bányába?

A kérdezett — a mühelj egyik dolgozója — mosolyogva jegyzi meg.

— De. Van, aki már mej is kezdte a munkát. Ezek £ kifelé jövők.

— De hiszen innen senk nem ment az aknához, onnan sem jött senki ide.

— Jöjjön, nézzen szét a: épületben — invitál — ot mindent megért.

A kétemeletes épület — néhány iroda kivételével — egy fürdő-öltöző kombinát A bejáratnál ruhatár. A fogasok most üresen állnak Eire csak télen van szükség Balra padokkal ellátott, : televízióval felszerelt terem Ez a felolvasó. A íöldszinter és az emeleteken öltözők, zu- hanyozók egész sora. Az öltözőkben minden bányásznak két szekrényfiókja van Az egyikben az utcai ruháját, a másikban munkaruháját tartja. (Az utóbbi égj kicsit nagyobb is lehetne.)

— Ugye — kérdezi némi s jogos büszkeséggel — széf fürdő? Ezerötszázan dolgozunk, ezernyolcszázra tervezték, Számoltak a fejlődéssel is.

Igen. Valóban (néhány tervezési hibától eltekintve nagyszerű épület. De hol „tűnnek” itt el a bányászok) Hogy jutnak a bányába?

A kérdésre az alagsor ad- l ja meg a választ. Egy lépcső- [ soron egy földalatti íolyosó- [ ba lehet jutni. A folyosó E egészen az aknáig vezet