Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-27 / 148. szám

Uj Iréninqrruhák «BwwiuuuuiuiiiiimuuiuuiuiilllUllllliUlllllllllll^ Több ősbemutató az Állami Déryné Színház jövő évi műsortervében Az első bemutató Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című művének színpadi változata lesz, Török Sándor feldolgo­zásában. A műsortervben sze­replő több ősbemutató közül 37. első, Jókai: Szeretve mind a vérpadig című regényének színpadi változata, Török Ta­más feldolgozásában. A kö­vetkező bemutató Seribe: Egy pohár víz című műve, majd Garcia Lorca: Bemarda háza című drámáját viszi színpad­ra az együttes. A következő három darab ismét az ős­bemutatók sorát szaporítja: Mikszáth: Beszélő köntös cí­mű regényének színpadi vál­tozata, Hubay Miklós feldol­gozásában. Ránki György ze­néjével, Katajevnek a fiatalok erkölcsi problémáit tárgyaló "ígjátéka és Orsi Ferenc 'a" ilő új drámája. Szerepel -)> a műsortervben Shakes- s)t i Hamletje és Huszka: a főhadnagy című ope­ének bemutatása. .VXj Tizenkét asszony ■ HARMINC kazincbarcí- szülő társadalmi munká­ban bekerítette a 2-es számú óvoda és a bölcsőde között levő teret. Nyugodtan játsz­hatnak a gyerekek, semmi sem veszélyezteti ezután testi épségüket — írja Kricsfalussy György Kazincbarcikáról. — A MISKOLCI Nemzeti Színház július 2-án délután 5 órakor tartja az 1962—63-as évadzáró társulati ülését. — ELSÜLLYEDT a München nevű nyugatnémet halászhajó a Grönland nyugati partjait végigsöprő viharban. A 42 fő­nyi legénységből 27 életét vesztette. — SZÁZHARMINC újabb szakközépiskolai osztály. Az 1963—1964-es tanévben a mű­ködő szakközépiskolai osztá­lyokon kívül — nem végleges adatok szerint — csaknem 130 újabb szakközépiskolai első osztályt indítanak. — FÖLDCSUSZAMLÁS — 69 halott. Hivatalos jelenté­sek szerint 69 halálos áldoza­tot követelt a dél-koreai Csangszöngopo-i földcsuszam­lás. Az eltűntek száma 34. A földcsuszamlást a napok óta tartó felhőszakadásszerű eső­zések okozták, — Elkel-e az ingyenmunkás? — Mi is azok vagyunk. Akár fordulhatok is vissza — gondolom magamban — ezektől aztán n<=m sok tolira- valót várhatok; ha így kezdik, hogy fogják folytatni? Nyilván be nem áll a szájuk a panasz­kodástól, hogy így a tsz, meg úgy a tsz ... — Mennyit tudnak összeka­pálni naponta? — kérdem, hogy a valóság tényeibe ka­paszkodjam. — Itt még csak hagyján — mondja egy szemüveges, idő: asszony — ha megnyomjuk a gombot, felmegy egy munka­egységre is. Jött volna csak a cukorrépába. Ott nem trécsel­tem, még a szomszédhoz sem szóltam át, vágtam a földet, hogy estére alig éreztem ke- zem-lábam, oszt csak ha ötti­zedre vittem. Ránt a vállán, inkább bele­törődéssel, mint haraggal, ér, kapál tovább. A kivágott gyo­mot megfogja, megrázza, hogy leperegjen róla a föld, és cso­móba hányja. Számon tartja, melyik csomó az övé. Este jó­kora batyut köt belőle, cipeli haza a tehénkének. így csinál­ja ő ezt, amióta csak eszét tudja. Kapál a tizenkét asszony, összeszokott, kimért mozdula­tokkal, sötétbarnára színező- dik a föld, ahol elhaladnak. A nyakoncsapott dudva elhasal a porhanyós földön, csak a ká­posztapalánta áll tovább, hety­kén tekintve végig a lekasza­bolt, mihaszna dudvaregimen­ten. Kis csönd kapaszkodik kö­zénk, mintha a bokrok sűrű­jéből bújt volna elő, melyek únottan lógatják lombjukat a Bársonyos-patak vizébe. A hernádvécsei termelőszö­vetkezet kertészetében va­gyunk. Hat hold az egész, de ami pénzbevételt ráméreteztek, az sok — 100 ezer forint. — Bejön — állítja Szmrek Gyula bácsi, a kertész — ha eső lesz rá. Az meg lesz, úgy látszik, ha meg nem, ráereszt­jük a vizet. Itt van. Eszembe jut valami, talán tíz év előtti história; A - her­nádvécsei tsz éveken keresztül a mumus szerepét játszotta a környéken, vele ijesztgették egymást a környező községek Órakiállítás Sopronban A soproni Fabricius-ház dísztermében nemrégiben nyilt meg az óratörténeti kiállítás, amelyen a homokórától kezdve az óragyár­tás történetének legérdekesebb ípusal láthatók. ! parasztjai. Nem gyönge volt az — egyenest rossz, példának meg különösen rossz; Ösztájt errefelé vitt utam. Egyszer csak eliramlik mellettem egy atyafi, hátán féli grakott zsák himbálózott. Kicsit szalad, az­tán lelöki a zsákot, kirázza tartalmát az útközépre, hóna alá csapja a zsákot, és meg­könnyebbülten inai tovább. Ebbe meg mi ütött? — nézek utána. Perc sem telt el, min­den kiderült. Fokosával hado­nászva, a kerülő loholt az én emberem után: „hogy az anyád ... ha megfoglak... bi­tang zsivánva...” A zsákból kihirtelenkedett csomócskánál elégedetten megállt: mégse vitte el az akasztanivaló ... Segítettem zsákba rakni a hagymát, a „corpus delicti”-t, melyhez csak a meglépett bű­nös hiányzott, aztán együtt mentünk megnézni a kerté­szetet. A kertészetet nem le­hetett látni a dudvától, a kö- tözködésig érő giz-gazban gá­zolva vettem szemügyre a ri­asztó látványt. — Ez a tsz! — rántott vállán a kerülő. Nem vitatkoztam vele, csak azt fir­tattam, ha tudja, hogy ott rot­had meg úgyis minden a föld­ben, mért nem engedte, hadd vitte volna él az a valaki zsák­mányát. legalább annyi nem veszett volna kárba. Nekem állt; hogy gondolok én olyat, becsület Is van a világon, mért nem járja az egyenes utat, lopni nem szabad. Bizony, nagyon lentről indult a vécsei tsz, s itt a kis ered­mény is nagynak látszik. Ál­talában negyven, legfeljebb ötven vagon terményük szo­kott lenni — tavaly kilencven vagonnal volt. — Tavaly már mi is kap­tunk valamit — mondja az egyik asszony, olyan hang­súllyal, hogy dicsekvésnek is beillik. — Akkor hát miért mond­ják, hogy maguk is ingyen­munkások? — kérdem. Eltűnődő mosoly jelenik meg az egyik asszony arcán. Ki tudja, milyen lesz az esz­tendő, nyugtával kell dicsérni a napot, előre nem szabad sokra gondolni, annál na­gyobb lesz a csalódás, ha mégis beüt valami. Gyöngécs- ke babonaság ez. A nyugtával dicsért nap leple alá rejtik vágyaikat — s talán szorgal­muk is innen táplálkozik. A gondok dombján is kivirul a versengő kedv, örülnek szép határuknak, nem várják öl­hetett kézzel a napnyugtát, mindent elkövetnek, hogy kedvük szerint nyugodjék le. Mert a meddő, múnkátlan tervezgetésből csak sopánko­dó haragszomrád származhat, s azt már a vécseiek is megelé­gelték. S az is szép dolog, ahogy kérdezetlenül is dicsér­ték agronómusukat, akinek nemcsak esze van a tsz dol­gaihoz, hanem szíve is. De száz szónak is egy a vé­ge: a hernádvécsei Búzaka- lász Tsz már nem a régi, szé­pen fejlődik, és a dicséretet nemcsak az a szorgos, tizen­két asszony érdemli meg. Gulyás Mihály — MOLNÁRAIÉ Kristóf Ág­nes festőművész kiállítását jú­nius 29-én este 6 órakor nyit­ják meg a Lenin Kohászati Müvek filmszínházának kiállí­tási termében. Tóth József, a városi tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője mond bevezető szax>al<at. A Váci Kötöttárugyárban újvonalú trón in gr u hált készülnek gyer­mekeknek és felnőtteknek egyaránt. A jövő évi modellekből né­hány százat már az idén forgalomba hoznak, hogy megismer­jék a vásárlók véleményét. A gyár 1964-ben új gépek felszerelésé­vel, részben pedig a gyár egyes részlegeinek bővítésével fokoz­za a termelést. Hatezeréves műhely a Tekeres-vöJgyben Ä zempléni hegyvidéken, a boldogkőváraljai Tekeres- völgyben az útépítés során kő­szerszámokra, cseréptöredé­kekre találtak. A leletekről ér­tesítették a miskolci Herman Ottó Múzeumot, melynek régé­szei ásatást végeztek ezen az ősrégészeti vonatkozásban ke­vésbé ismert területen. Az ásatás során, közel a földfelszínhez igen értékes le­letanyagra bukkantak. Négy kunyhó maradványát sikerült feltárni és azt is megállapítot­ták, hogy a települést hajdan tűzvész pusztította el. Nagy számban kerültek elő cserép­A vasárnap csendes utca mindkét oldalán, szabályosan a parksávhoz simulva sora­koznak és új gazdáikra vára­koznak a CA, CB, CE, CF, sőt CH jelű magángépkocsik. (Ez utóbbi kategóriát ugyancsak hamar elunta friss tulajdono­sa!) A sor Kazinczy utcai vé­gére szorulva a motorkerék­párok tömörülnek. Régi, öreg oldalkocsis jószág, amelyen még a gázadagolás is a kor­mányon lévő fogantyú húzá­sával történik, a sebességváltó pedig a tank oldalán található, és onnan bonyolult mechani­kai áttételezéssel jut el a vál­tás magába a sebességváltó szerkezet öntött szekrényké­jébe, szomszédjában teljesen zárt Pannónia, a legújabb fajtából. Több éves kis Danu- via, a Csepel motorkerékpár fejlődésének több mérföldjel­zője között egy hétszázötvenes BMW. Látszólag ez a sztár, ez a feketén terpeszkedő mo­torkolosszus, ezt nézik igen sokan, de inkább csak kíván­csiságból, mintsem vásárlási szándékkal. Az autók sora a legvegyesebb. Viszonylag ke­vés a régi típusú. A legöregebb talán az az élénkszínűre fes­tett Opel, amely úgy a negy­venes évek legelején kezdhet te meg pályáját a szürke or­szágutakon. Megkopott Po- beda, amelyet gazdája kiselej- títés után vehetett valamely állami szervtől (erre utal a CE jelzés, illetve az, hogy amióta a CE jelhez értünk, azóta le­hetetlen egy kocsit ennyire el­nyúzni, meg egyébként is a Pobedát már régen nem gyárt­ják), sokféle színű és évjáratú Wartburgok, a Moszkvics-csa- lád különböző korú és állapo- tiíRcépviselői, egy-két Warsza­wa, a népes Skoda familia né­hány reprezentánsa, és elvét­ve egy-egy más típusú kocsi adja az autóbörze kínálatá­nak állományát. Az elmúlt vasárnap délelőttjén félszáz­nál több gépkocsi és húsz-hu­zott a használt magánautó vásárlások már megszokott helyén, a miskolci Horváth Lajos utcában. Minden vasárnap fellelhető itt ez a népes forgatag. Érde­kes figyelni a hajdani lóvásá­rok modem változatát. A ve­gek cserélnek gazdát foglaló­ként. Érdekes, színes forgatag. És mutat is valamit. Mutatja, hogy nálunk milyen nagy az igény gépkocsira, és nálunk a használt áruk között már nem az öreg fehérneműt és felsőru­Az autóvásár egy részlete a Horváth Lajos utcában. vők a járdán, vagy a kocsiút közepén sétálgatnak tettetett közömbösséggel, mintha csak éppen arra vinne el útjuk. Né­zelődnek, válogatnak, van, aki már hetek óta minden vasár­nap kijár. Az eladók közül egyik újságot olvas a kocsi­ban, a másik a házfalat tá­masztja és a barátja hívja csak oda a kocsihoz. („Gyere, ez komolynak látszik. Hatva- nat kérhetsz.”), a harmadik felnyitott motortetővel, népes csoportnak mutogatja a ko­csit, mint hajdan a lovak Ínyét, illetve fogát. Rövid fu­tások, fékcsikorgás, hangos túráztatás zaja keveredik egyik-másik kocsi rádiójának hangjával, meg eme modern zsibvásár egyéb zajával. Min­denki szakértőnek mutatko­zik, itt-ott műszaki viták hangzanak el, aztán a kocsik szonöt motorkerékpár várako- belsejében vaskos bankóköte­hát, nem a létfontosságú cik­keket keresik elsősorban, ha­nem az autót, ami már nem luxuscikk, hanem a modern élet tartozéka. Aki pedig el­adni akar. kilencven száza­lékban azért adja el kocsiját, motorját, mert újat, jobbat, modernebbet szeretne venni helyette. Jólétet jelez a mis­kolci autóbörze, hiszen a gép­kocsi kereskedelmi forgalma az állami kereskedelemben és ebben az „égigérő áruházban” egyaránt, a vásárló kedvet és a vásárló tehetséget mutatja. Vidéki állatorvos, miskolci orvos, középiskolai tanár, ktsz- dolgozó, sok nagyüzemi mun­kás, hivatásos gépkocsivezető hullámzott az utcán, nézelő­dött, válogatott. Újszerű színfolt: „zsibvá­sár”, amely a jólétet mutatja mindnyájunknak jólesően. (benedek) edény töredékek. Ezeknek dí­szítése a bükki kultúra jegye­it viseli magán. A lelet abból a szempontból is érdekes, hogy nem barlangban találták* ahonnan eddig a bükki kultúra maradványai előkerültek, ha­nem szabad területen keletke­zett településen. Az egyik kunyhóban eszköz- készítő műhely maradványait tárták fel. A nagy kődarabok a „szerszámok” szerepét töl­tötték be az újkőkorszakbeliy mintegy C ezer éves műhely­ben, ahol nagy mennyiségű kovaszilánkot is találtak, ami az eszközkészítésnél keletke­zett. A leletanyag jelentős része összeállítható, s azt a miskolci Herman Ottó Múzeumban restaurálják és az ősszel meg­nyíló állandó kiállításon mu­tatják be a nagyközönségnek. Hz IBUSZ ez évi belföldi társasutazásai Megjelent az IBUSZ mis­kolci irodájának kiadványa, amely részletesen ismerteti az 1963-as évben sorra kerülő társasutazások menetrendjét, programját. Az ország külön­böző városaiba számos IBUSZ- vonat indul. Ezek közül ér­demes megemlíteni az augusz­tus 3-án három napra Szeged­re. a Szabadtéri Játékokra induló különvonatot. Megtudhatjuk a tájékozta­tóból az autóbusz-túrák, a két-, három-, négynapos tár­sasutazások és a hosszabb or­szágjáró túrák időpontjait. Felhívjuk olvasóink figyelmét az egynapos Szilvásvárad— Eger kirándulásra, s arra az ugyancsak egynapos túrára, melynek állomásai: Tokaj, Nyíregyháza, Sóstó. Különleges belföldi utakat — hétnapos balatoni yacht- túrát, csillagt lírákat, termé­szetjáróknak kirándulásokat — is szervez az IBUSZ mis­kolci irodája. ÉSZAKMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottságának lapja Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc. Tanácsház tér 2. Telefonszámok: Titkárság: 16-886. kultúrrovatl 16-067, ipari rovat: 16-035. pártro­vat: 33-687. sportrovat: 16-049, me­zőgazdasági rovat: 16-078, belpoli­tikai rovat. panaszílgyek: 16-04S. Kiadja: Az Eszakmagyarországi Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Bíró Péter ICladóhivatal: Kossuth utca 11. Telefon: 36-131. Hirdetésfelvétel: 16-213. Széchenyi u 15—17. Terjeszti a posta. Kapható minden Borsod megyei postahivatalban és kézbesítőnél. Indexszám: 25:055. Készült a Borsodi Nyomdában. Felelős vezető: Kárpáti György. Autóbörze

Next

/
Oldalképek
Tartalom