Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-27 / 148. szám
2 ' ESZAKMAGYARORSZÄG ' Csütörtök, 1963. június 27. Erdei Lászlóné felszólalása 11 világszerte megnyilvánuló tiltakozás hatására Ormazabalt visszavitték a burgosi börtönbe Elodázó döntés Habsburg Ottó ügyében Az osztrák parlament feszült érdeklődéssel várt szerdai ülése minden érdemleges döntés nélkül, eredménytelenül ért véget. A válság megoldását ismét elnapolták. Alfred Maleta, a parlament néppárti elnöke, a házszabályok adta jogával élve a parlament jövő heti ülésére halasztotta a Habsburg-ellenes közös szocialista-szabadelvű határozati javaslat feletti vitát és ezzel megmentette a Néppártot az újabb leszavazás veszélyétől. Nem kétséges, hogy a Néppárt csak ideig-óráig tudja elodázni a szocialisták és a szabadelvű ellenzék Habsburg-ellenes határozati javaslatának megvitatását, és parlamenti megszavazását. Ha a szocialisták és a szabadelvűek parlamenti többsége ismét leszavazza ebben a kérdésben a Néppártot, a kormány-nyilatkozat által érvényében visszamenőleg nem érintett közigazgatási bíróság ítélete alapján Habsburg Ottó „de jure” beutazhat Ausztriába, a parlament többségi határozata értelmében azonban „de facto” nem léphet osztrák területre. A szocialista belügyminiszter ugyanis — a parlamenti határozatra támaszkodva — továbbra is fenntarthatja azt a határrendőrségnek adott szigorú parancsát, amely megtiltja Habsburg Ottó beengedését Ausztriába. Kennedy Nyugat-Kerlinben••• (Folytatás az 1. oldalról.) Kennedy mindössze három percig tartózkodott a tiszteletére épített emelvényen. A Checkpoint Charlie-nál eltöltött nyolc perc alatt semmi említésre méltó esemény nem történt. Kennedynék éz a két látóP©BTÁINIIK<IB(DL ninmmniiiiiinnnitniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuimii Minden utcában ég a villany Régen óhajtott vágyunk teljesült egy fél nap alatt. Bekecs községben több helyütt nem volt villany. Egy 400 méteres szakaszon a hálózat kiépítéséhez az állam nyújtott segítséget. Ezen felbuzdulva, társadalmi munkával és a községfejlesztésből vállaltuk, hogy az egész Lőtér utcát villamosítjuk. Június 16-án reggel tehergépkocsik hosszú sora érkezett villanypóznákkal megrakva. „Bevetésre” készen várták Megtakarított összeg: 40 ezer forint Június közepén Kazincbarcikán befejeződött egy 22 ezer négyzetméteres terület rendezése. Ide mintegy 5000 darab facsemetét és 500 darab suhán- got ültettek el a Hazafias Népfront és a . tanács kezdeményezésére. A facsemetéket a Keletbükki Erdőgazdaság idejéTisztasági versenyben a bánrévei vízmű-telep (Folytatás az 1. oldalról.) lehetőséget nyújt az emberi élethez, a népek felemelkedéséhez, a világpolitika legfontosabb kérdéseinek rendezéséhez. Harmadik lehetőség nincs! — Az asszonyok, az anyák itt is választ adtak már arra a kérdésre, mit kell tennünk. Nekünk, valamennyiünknek, akik a háború, az imperializmus elleni harcot valljuk, választ kell adnunk arra, hogy hogyan folyjék ez a harc. Mi a béke eszközeit tartjuk a legcélravezetőbbnek, a békés egymás mellett élést választjuk. A békés együttélést, amely nem jelent és nem is jelenthet megalkuvást. A békés együttélés keretéber létre kell jönnie a megállapodásnak az általános és teljer leszerelésről. Ennek keretéber kell megoldani a vitás nemzetközi kérdéseket, köztük a német kérdést és teljesen fel. kell számolni a gyarmati | rendszer utolsó maradványait is. A békés együttélés azt jelenti, hogy tiszteletben kell tartani minden nép függetlenségét és önrendelkezési jogát. Ez a politika békés gazdasági versenyt, gyorsabb társadalmi haladást és emberibb életet jelent. A békés együttélés azt jelenti, hogy szolidárisak vagyunk és együtt harcolunk a Föld minden országában azokkal, akik a béke és a haladás hívei és mélységes felháborodással és szenvedéllyel elítéljük, megbélyegezzük azokat az aljas és embertelen cselekedeteket, amelyekről megrázó szavakat hallottunk iraki és dél- ■ietnami barátnőinktől. Ezért tiltakozunk minden népel- 'enes fasiszta kísérlet ellen és teljes szabadságot követelünk 'minden országban az emberi haladás és fel- emelkedés eszméjének. A békés együttélés a feltétele annak is, hogy a gazdaságilag elmaradt országok minél előbb kiemelkedjenek abból a helyzetből, amelybe az imperializmus taszította őket. Valljuk és hirdetjük, hogy a békés együttélés megmenti az emberiséget a háborútól, kedvezőbb feltételeket teremt minden népnek a jogaiért vívott harchoz, minden gyarmati népnek a függetlenségi harchoz, a szocializmusnak pedig a békés győzelemhez. Erdei Lászlóné szólt a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség munkájának nagy jelentőségéről, majd rámutatott: Kormányunk a szocialista rendszer lényegéből fakadóan — békepolitikát folytat, biztosítja az emberi jogokat, a nők egyenjogúságát, támogat minden olyan népet, amely nemzeti függetlenségéért harcol, vágj’ ezt védelmezi, minden olyan népet, amely az imperializmus ellen, a békéért küzd. Erdeiné beszédét a kongresz- szus nagy tetszéssel fogadta. A délutáni ülésen felszólalt még Dolores Ibárruri, a Spanyol KP elnöke, Margaret. Russell, az Egyesült Államokbeli „Nők, harcoljatok a békéért” elnevezésű szervezet küldötte. — . o—— Újabb amerikai földalatti atomroböantés Az atomenergia-bizottság jelentése szerint az Egyesült Államok újabb földalatti atomkísérletet hajtott végre a ne- vadai telepen. A robbanás kisebb erejű volt, kb. húszezer tonna TNT- re becsülik. A keddi robbantás a tizedik volt az ez évben a nevadai síkságon végzett kísérletek között és 67. az 1961. szeptemberben megkezdett robbantási sorozatban. Ramon Ormazabal spanyol hazafit a madridi börtönből visszavitték a burgosi börtönbe — jelenti az Humanité. Az a tény, hogy Ormazabalt annakidején a madradi börtönbe szállították; viharos tiltakozást keltett a világ közvéleményében, mert attól lehetett tartani, hogy Franco hóhérai kezére adja a hazafit és ezek rövid úton elbánnak vele. Az Humanité felszólít minden demokratikus érzelmű embert, hogy továbbra is őrizze meg éberségét, s követeljen amnesztiát a spanyol politikai foglyok számára. A Borsod megyei Vízművek bánrévei telepe községünk határában mintegy 4 és fél- holdnyi területen fekszik a putnoki vasútvonal közelében. A mű két gépházat és három ivóvízkutat üzemeltet. A telep dolgozói tisztasági és parkosítási versenyre léptek gatása is azt bizonyította, hogy az Egyesült Államok, ha hivatalosan nem is, de de facto elismeri a Német Demokratikus Köztársaság Berlinen átvezető határát. A Friedrich-strassei átkelőhelyről Kennedy a Schöne- bergi városházához haj Hatott és beszédet mondott a városháza előtt rendezett gyűlésen. Néhány kommunistaellenes jelszó hangoztatása után kijelentette, hogy „a németeknek meg kell kapniok a szabad választás jogát”. Beszéde többi részében főleg ismét a nyugat-berlini lakosok helytállását dicsérte. Kennedy előtt Adenauer, utána pedig Willy Brandt szólalt fel; A nyugat-berlini úgynevezett szabad egyetemen Kenne- dynek átnyújtották az egyetem díszpolgári oklevelét. Az ame-* már a társadalmi munkások és beosztásuk szerint mintaszerű szervezettséggel kezdtek munkához. Délután két órakor egy 600 méteres szakaszon már felgyújthatták a villanyt, az itt lévő lakásokban bekapcsolhatták a rádiókat. Hamarosan sor kerül a még kimaradt százméteres szakasz beépítésére is és ezzel befejeződik községünk villamosítása. Béres Bálint tanácstag, Bekecs ben leszállította és a munkában 725 társadalmi munkás vett részt Osváth András városi főkertész és Tóth Pál erdész irányításával; A megtakarított összeg: 40 ezer forint. Kricsfalussy György Kazincbarcika a megye 32 telepével, s eddigf munkájukat figyelembe véve bizonyára az elsők közé fognak tartozni. Minden ragyog a tisztaságtól, s az ivóvíz tisztaságának megőrzésében i3 lelkiismeretes munkát végeznek; Murányi Tibor Bánréve rikai elnök ezen az ünnepségen tartotta leghosszabb beszédét a frontvárosban. Először is mintegy összegezte nyugat-berlini látogatásának tapasztalatait, s NDK-elle- nes támadások közepette megismételte délelőtti kijelentését arról, hogy a németeknek „joguk vám a szabad választáshoz” és hogy „egyszer majd eljön az ország újraegyesítésének ideje”. Ezután Kennedy részletesen bizonygatta, hogy a kapitalizmus mozgékonyabb és fejlődőképesebb, mint a szocialista rendszer. Egész beszéde során azonban óvakodott attól, hogy Nyugat-Berlin státusát illetően a bonni és a nyugat-berlini hivatalos véleménnyel azonosítsa magát. Sőt, mikor „a nyugat-berlini és a németországi demokráciát” dicsérte, következetesen megkülönböztette egymástól a bonni államot és a frontvárost. Baráth Lajos: CIMBORÁK. O tt, ahol a déli és a nyugati oldal gumiszalagjai találkoztak, s a rosták fölé tetőt húztak az ácsok, hevenyészve összedobott faház állt, annak a fa-barakknak jobbszárnyában volt a raktár. A magasra púpozott pala és lábazati-meddő között keskeny ösvény vezetett a raktárhoz, majd onnan tovább az irodaházig vitt az út. A fényesre járt gyalogút ezüstösen át- meg átfonta a szénmezőt. Pajkosan kitért egy apró . dombocskának, máshol merészen nekilendült a leghatalmasabb meredek- nek is. Karancs már indult is a százszor megtett úton, amikor valami eszébe villant. Egy furcsa szikra volt az, lehet, maga sem tudta, hogy miből ered. Bizonyára az ígérkező kegyetlen meleg annak is az oka, mert mi más is lehetne? A sarkon visszafordult, sárgás-zöldes tekintetét egyedül Éber fogta fel, a többiek csupán a szón ütköztek már meg. De Éber látta, hogy Karancs szemének színe ugyanolyan sárga, mint egyszer, amikor azt mondta, hogy „Talán leesne az ujjadról a gyűrű, ha egyszer magad mennél?”. — Te füstös! Ha röhögni való kedved van, akkor ugasd körbe a Holdat és nevesd ki magadat... Egyszer megtépem a füled! Tutyuban rémült zsibbadás cikázott végig. Nem értette, mit vétett azzal, hogy Varróval a vasárnapi meccsen vitatkozik. S hogy nevetett? Tutyunak szokása volt a nevetés, legalább annyira, mint Kacónak a szó- szapulás... A többiek is megálltak, s értelmetlenül néztek Karancsra. _ j; — Nem rajtad nevetett — mondta jóindulattal Varró. 1 Hifi i De Karancs erre még dühösebben sziszegett Tutyu felé. — Apád lehetnék! Érted, te taknyos? Velem ne kötekedj, mert nagyon megjárod... S már indult is a raktár felé, nem nézett vissza a csodálkozásba merevedő cimborákra. — Talán kinevetted valamiért? — kérdezte Kacó Tutyut. A fiú fogadkozott. — Ne lássam anyámat — s olyan ijedten és segélykérőén nézett Varróra, hogy a nagydarab embernek hirtelen kiszáradt a torka. __ Egy szava sem volt hozzá... Mi baja lehet? S enki nem tudta. Kérdezték Karancsot, amikor meghozta a késeket. Itenyegetőzött s nem mondta ki a baját. Tutyu pedig, miután újraszigetelte fúrógépet, elköszönt. Azon a napon a déli oldalon nem látták rézvörösre barnult arcát, s fütyörészését sem hallották. Másnap sem, mert éppen nem akadt baja egy gépnek sem. 2. A Napot semmi sem takarta el, felhőnek híre-hamva, oda még a ? reménye is. Varró fúrt, Kacó előkészítette a töltetet, Éber meg • Karancs a maradék tőzeget lapátolta a gumiszalagra. Csend ülte • meg a tájat. Hiába sírtak a gépkerekek s kerepelt a fúrógép, hogy az • ember fülében csak egy sivító hang búgott, csend volt. S lehet, hogy a • melegben repkedő madarak is énekeltek, de erre nem figyeltek. ’ ' Varró állította le a gépet elsőnek. Ügy érezte, szédül a hőségtől, • mintha kicsúszni igyekezne lába alól a föld. Fülében egy visszatérő szólam J muzsikált, de oly sokszor megismételte magát a dallam, hogy a halál- » madár rikácsolását szívesebben fogadta volna. Máskor, ha leállította a * fúrógépet, Tutyu mellette termelt s addig könyörgött, míg egy félórára a maga irányíthatta a masinát. „Egy kicsit erősíteném izmaimat...” — • könyörgött a fiú. Ha belefáradt, letelepedtek a martonok rövid árnyékába " és Varró elsorolta a fiú kérésére, hogy kik futballoznak vasárnap a soron- • következő csapat ellen. „Azt mondja, hogy nyerhetünk? Nyárád igen erős • csapat!” Szerette megnyugtatni a fiút, mert, ha győzelmet jósolt, s erre • még fogadást is ajánlott, akkor Tutyu úgy örült, hogy körültáncolta vala- £ mennyiüket. Karancs kivételével a brigád együtt járt a meccsekre. Talán • azért haragudna a fiúra Karancs, mert meccsre jár? — gondolta Varró. 5 Valóban, most, hogy visszaemlékezett, tisztán állt előtte a kép: Tutyu és • Karancs soha nem voltak jóbarátok. Szótlanul tűrték egymást, mosoly és • fanyalgás nélkül. Nem panaszkodtak egymásra soha, mint ahogyan soha • nem is örültek, ha összekerültek. Karancs mesélt egyszer arról, hogy • ötvenhatban a cigányok meghúzgálták... De persze Tutyunak ehhez J semmi köze, akkor még iskolába járhatott, Karancs pedig a Hemód menti o községek egyikében tanácselnökösködött. J Dél közeledett. Abbahagyták a munkát. Éber cigarettát kért Kacótól, s Varró pedig megkereste a martonok leghosszabb árnyékát, mely alig nyú- • lőtt ki a főtt tőzegre egy métert; a forró föld átsütött ruháján s szinte • égette a fenekét. — A reumásoknak jót tenne — mondogatta Éber, mert • azután ő és Kacó is árnyékba húzódva szipákolt. — Benned bizonyára ta- a lálnának az orvosok nyavalyát — mondta Kacó. — Mert ezek az orvosok • szeretnek nyavalyát találni az emberben. J Hirtelen csend fészkelődött közéjük. Észrevették, hogy Karancs nem • ült melléjük. Az is lehet, hogy valaki más hiányzott közülük? Tutyu ezek- J ben a szünetekben szépen énekelt. Hegedűhöz ő már nem értett. — „Apa a azt mondta, legyek én iparos, mert a rádió meg a többi hasonló masina • megöli a cigányzenét” — de énekelni nagyon szépen tudott a fiú. Ez is • hiányozhatott. Az is zavaró, hogy Karancs elhúzódik, s a szalagok alatt • keres árnyékot. • M i bántja azt az embert? — kérdezte Varró. — Te beszélj vele, te • vagy a brigadéros. — S mert Éber nehezen mozdult, hiszen már J tizenkettő felé járt az óramutató, elég idő volt az ahhoz, hogy a elfáradjanak, hát nógatta. — Mintha mérget nyelt volna. Nem volt egy- J mással bajunk fél éve. Mért bontja meg a barátságot? a : (Folytatjuk.) , ' WÄTr! * A tegelí repülőtéren megtartott rövid búcsúztatás után az elnök reoülőgépe pontosan háromnegyed hatkor emelkedett a magasba. Grigorjev, a Pravda bonni tudósítója kommentárt fűz Kennedy amerikai elnöknek a Német Szövetségi Köztársaságban tett háromnapos látogatásához. Rámutat, hogy a látogatás nyomán kibontakozóban van a Bonn— Washington „atom-tengely”, amely háborús veszélyt rejt magában. Ha lefejtjük a Kennedy látogatását kísérő diplomáciai mázt — írja a tudósító —, akkor láthatjuk, hogy Washington a NATO kebelében mutatkozó mély nézeteltérésektől nyugtalanítva szeretné, ha Bonn növekvő nyugat-európai befolyását a NATO-beli „fegyelem” helyreállítására használná fel. Például: lelkére beszélne De Gaulle- nak. Az is az amerikai óhajok köJ zé tartozik, hogy Nyugat-Né- metország a Közös Piac leple alatt ne gördítsen akadályokat az amerikai exportőrök útjába, továbbá, hogy a bonni kormány az eddiginél nagyobb összegekkel járuljon hozzá a NATO katonai készülődéseihez. — Bonnban hajlandók ebbe beleegyezni, de nerh minden feltétel nélkül — folytatja a tudósító. — Hajlandók beleegyezni, ha a Nyugat „német politikájának” alapjává a nyugatnémet revansvágyó és mi-’ litarista körök követelései válnak, ha e körök számára hozzáférhetővé teszik a íuikls- áris fegyverek ravaszát 1
