Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-26 / 147. szám
2 Szerda, 1963. június 26. ESZAKMAGYARORSZÄG ' Kennedy ... (Folytatás az 1. oldalról.) erő megteremtése mellett is. Különös nyomatékkai hangoztatta Kennedy a Nyugat szoros gazdasági együttműködésének fontosságát, s kijelentette, hogy a most sorrakerülö • kereskedelmj tárgyalások döntő jelentőségűek. „Ezek a tárgyalások egységünk próbakövét jelentik’' — mondotta, majd arra hívott fel, hogy a nyugati nemzetek ne csak saját érdekeiket tartsák , szem előtt, hanem elsősorban „a közös érdekekre” gondoljanak. Az elnök beszédének ebben a részében — anélkül, hogy néven nevezte volna De Gaulle-t, határozottan szembehelyezkedett a francia elnöknek azzal az álláspontjával, hogy a Közös Piacnak önellátásra kell berendezkednie, elzárkózó kereskedelmi politikát kell folytatnia, s lényegében azt követelte, hogy a Közös Piac nyissa meg kapuit az amerikai áruk előtt. Tyepcskova beszédet mondott • • • (Folytatás az 1. oldalról.) a szónoki emelvényhez tódultak és ölelték, csókolták a nagy iraki hazafi özvegyéi. A teremben sokan sírtak. Isabelle Blume, Nyina Popova és a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség több vezetője kézenfogva vezette Tarolna Adilt a kongresszus elnökségének széksoraiba. A brazil küldöttség egyik tagja kért ezután szót. Kérte, hogy a kongresszus tiltakozzék az iraki kormánynál a szabadság- harcos asszonyok üldözése ellen. A javaslatot a kongresszus óriási tapssal fogadta el, majd elhatározták, hogy bizottságot küldenek Irakba, a nők’ helyzetének és életkörülményeinek kivizsgálására. A kongresszus keddi napjának legfőbb eseménye volt Valentyina Tyereskovának, a világ első női űrhajósának felszólalása. A díszemelvényt nemcsak a hivatalos fotóriporterek vették körül, hanem a fényképezőgépekkel felszerelt küldöttek is. Az óriási terem minden részéből felhangzottak a „Valen- tyina — Hurrá, Hurrá!” kiáltások. Űrhajóm 88 perc alatt fordult meg a Föld körül — mondotta Valentyina. — Nem egész másfél óra alatt átrepültem a világ minden országát, amelyek elküldték delegátusaikat Moszkvába, a nőkongresszusra. „Repültem cs azt gondoltam magamban: jó lenne, ha a Vosztok 6- — ahogy mondják, a női űrhajó — átrepülné azt a láthatatlan, de erős hidacskát, amely összeköti a földön élő nők szívét. Gyönyörű Földünkre néztem és azt gondoltam: nem lehet, semmi körülmények között sem lehet, hogy a világoskék és fénylő Földet fekete atomhamu lepje be”. Valentyina Tyereskova az alábbi szavakkal fordult a Egyre nagyabb tiltakozó mozgalom Ausztriában Habsburg Ottó hazatérése ellen Az osztrák parlament szer- Habsburg-vitáját megelőző s. net nélküli pártértekezleteken, koalíciós és minisztertanácsi üléseken folytatódnak — a kulisszák mögötti alkudozások és politikai intrikák. Ezzel párhuzamosan újabb ,A bécsi Burg hátsó ajtajánál Otto: — Az orrom előtt becsapták!... (Gerö Sándor rajza) lendületet vett az osztrák közvélemény Habsburg Ottó-cllenes országos mozgalma. Az üzemek cs a gyárak százaiban a munkások és alkalmazottak újabb tízezrei tiltakoznak Habsburg Ottó hazatérése ' ellen. Nagy felháborodást keltettek Ausztriában Habsburg Ottó közelmúltban tartott beszédeinek, valamint nyomtatásban is megjelent írásainak kedden nyilvánosságra került újabb részletei; < Habsburg Ottó maga cáfolja meg eszibefuttatásaiban köztársasághű lojalitási nyilatkozatát, amikor például kijelenti: „Ausztria soha nem tagadja le, hogy a római szent birodalomban betöltött kimagasló ’szerepe nem történelmi véletlen volt, hanem lényegéből fakadt .. .”• — Ausztria — írja máshol —, soha sem feledkezik meg arról, hogy örökre egybeforrott Magyarországgal, Csehországgal, Szlovákiával, Horvátországgal és Trieszttel is. nőkhöz, akik jóformán az egész Földet képviselik: „Afrikai nők, milyen gyönyörű a földetek! Amikor a világűrből lenézel rá, olyan formája van, mint a szabadságért és függetlenségért lángoló szívnek. 1 Európai nők, milyen gyönyörűek városaitok az éjszaka fényében! Ázsiai noli, milyen felségesek hegyeitek hófödíe csúcsai, milyen gyönyörűek a zöld völgyeitek, milyen végtelenek azok a pusztaságok, amelyek várják, hogy az ember munkájával virágos kertekké változtassa őket! Amerikai országok asszonyai, milyen változatos kontinensetek, amely az északi sarktól a déli sarkig ér. A szovjet űrhajósnő büszkén hangsúlyozta, hogy ő egyszerű szovjet nő, aki nem tudja, mit is jelent a nők jogainak korlátozása a munkában, a szakma megválasztásában, a családban és a társadalomban. „Büszkén elmondhatom, hogy a világűr meghódításában sok szovjet nő vesz részt: tudósok, mérnökök, technikusok, munkásnők. Én csak folytattam az ő nagy munkájukat”. Mi a béke és nem a háború érdekében végzünk űrrepüléseket, — — mondotta Tyereskova és emlékeztetett arra, hogy közvetlenül az űrhajózás befejezése után a kommunista párt és a szovjet kormány felhívással fordult a népekhez: vessenek véget a fegyverkezési versenynek, valósítsák meg az általános és teljes leszerelést, kitartóan t küzdjenek azért, hogy az egész világon diadalra jusson a béke ügye. Ezekben a szavakban benne foglaltatnak az én érzéseim is és meggyőződésem szerint minden nép érzései és törekvései. Valentyina Tyereskova kifejezte azt a meggyőződését., hogy a kongresszus minden küldötte nemet mond a háborúnak. Amíg a Fehér Házba juttatnak valakit.. A Kennedy-vagyon története Ä család egyik fia az USA elnöke lett, a másik igazságügyminisztere, a harmadikat legutóbb szenátorrá választották. Atyai becsvágy nem ölthet jobban testet fiaiban — annyi tény. — Richard J. Wahlen valahogy így kiált fel a Fortune című amerikai magazinban, amikor »megírja a Kennedy-fiúk „szerény”, de nagyratörő édesapjának, Joe Kennedy milliomosnak va- gyontszerző életét. A kis kantin nem is rossz üzlet Joseph P. Kennedy — házi és üzleti használatra egyaránt röviden Joe — 20 000 dolláros jövedelemmel rendelkező „kis” aligazgatóként látott neki még az első világháború idején a vagyonszerzésnek. Támogatója, a cég jogtanácsosa hozta be a vállalathoz, ám a fiatal Joe hamarosan észrevette, hogy az üzemnek nincs kantinja. És, amikor észrevette, éppen háború volt. Ilyenkor pedig, köztudomás szerint, nehezebb az élelmiszer beszerzése. Különösen nehéz annak, aki nem üzletember. Joe Kennedy azonban hamarosan bebizonyította, hogy — ŰZ. Á kantint megszervezte és á haszonból hamarosan eladhatatlan, éppen ezért olcsón kapható részvényeket vásárolt. Aztán nekilátott és üzlettársaival megkezdte a részvények mesterséges felhajtását. Az üzlettársakról csak 5 tudta', hogy üzlettársak. A részvények egyszerű vevői — nem. Azok azt hitték emezekről, hogy éppen olyan jámbor, gazdagodni vágyó vásárlók, mint jómaguk. Mire felocsúdtak, vásárlási lázukkal már jó magasra feltornászták az olcsón vett részvények tőzsdei árfolyamát. Film, színház, politika Ügy feltornászták, hogy Joe Kennedy az eladási árból hamarosan 31 kis színházban lett résztulajdonos. Így már szemet vethetett egy rosszulmenő nagy angol filmvállalatra is. Szemet is vetett és — megvette. Aranybányává változott kezei között. Persze spekuláció segítségével. Most már elhatározta, hogy politizálni fog. 50 000 dollárral támogatta az elnökválasztási kampányt, huszonötezer dollárt adott a Demokrata Pártnak és még százezret szedett össze üzletbarátaitól. Az áldozat kifizetődött, mert 1933-ban a demokratapárti új elnök megszüntette az alkohol- tilalmat az USA-ban és a jó kormánypárti nexusokkal rendelkező Joe elsőnek szerezhette be az italt, amit busás haszonnal adott tovább. A politikai szereplés juttatta az Egyesült Államok londoni követségének székébe, ezt azonban három év múlva otthagyta. Nem hozott eleget a konyhára. A telekspekuláció is célravezető eszköz Ä politizálás azonban mégsem vált kárára. Amikor hazatért, jó összeköttetéseivel sok mindent előbb tudott meg másnál. Ezért vetette magát a telek- spekulációra. Mint a kormányzó Demokrata Párt embere, mindig élőre tudta, mit érdemes megvennie, mit kell eladnia, hol emelkedik állami invesztíciók, vasútépítések jóvoltából a telek értéke, hol nem. El is érte hamarosan, hogy vagyonát ma már 30(h és 500 millió dollár között becsülik. Es a fia ma az USA elnöke, ugyancsak a Demokrata Párt jóvoltából. Máté Iván Az új pápa két nyilatkozata VI. Pál pápa hétfőn két beszédben is állást foglalt amellett, hogy a katolikus egyháznak folytatnia kell XXIII. János pápa a békére és az enyhülésre törekvő politikáját. Az első beszédre a római papok előtt került sor — itt a pápa mint Róma püspöke beszélt —, a második beszédet a Vatikánban akkreditáló diplomáciai kar előtt tartotta. Baráth Lajos: CIMBORÁK. 1. H árom hete, vagy talán annál is régebbtől vártak' az emberek és a táj enyhülésre. De már nem is vártak, mert alig kaptak léleg- _ zetnyi húsét esténként és hajnalban, és attól a nagy hőségtől teljesen kimerültek: beszédre sem igen akadt kedvük. A táj pedig magára- ismeretlenül kiszikkadt, elfonnyadt. A szikes talajból csenevész dudvákat várhat esetleg az ember, de nem is a zöldtelenség a szembetűnő ott, ahol a földet különben sem szikjéért vagy zsíros humuszáért forgatja meg akkora melegben is az ember — azon a tájon a legborzalmasabb az volt, hogy a barnásán előcsillanó tőzeget pillekönnyűre szikkasztotta a forróság; éjszakánként a föld minden melegét visszaöntötte a szerencsétlen vidékre. Reggelenként Kacó Imre azzal köszöntött társaira: — Kora hajnalban, amikor még nincs is szürkület, ha az ember sokáig figyel a Mánta-szugra, úgy érzi, a szurdokokban már kigyúlladt az erdő. Az ilyen köszöntésre ki válaszolna? Mit is szólhat az ember? A melegről különben sem beszéltek szívesen. Harmadik hete érezhetik erősebben minden istenverésnél. Kacó azért szeghette meg a szótlanság törvényét, mert lőmester, s mint ilyennek, bizonyos jogok előírás nélkül is kijár. S Kacó élt is előjogával. Sokatbeszélő természetén kívül durvára érett arca volt feltűnő Kaeón. Görcsös-dudoros orra úgy ugrott előre májfoltos arcából, mintha idegen tárgya lett volna az a test annak az embernek. S szeme is egy kisebb tenyérnyi udvarból szürkéllett elő, termete is ormótlanul nagy volt: válla, magassága, mellkasa dombja góliát-hatalmasan szorult fakult overáljába. Kacó, amikor beszélt, elő- villantotta nikotinos fogsorát, és vízszürke szemével követte társa minden lépését, mozdulatát. Sok beszédéért nem haragudtak rá társai. Ilyennek ismerték közel negyedszázada, így szokták meg. S hozzátartozott mélyen harangozó hangja a völgyhöz és a tőzegmezőhöz, annak idején pedig a csepergéstől hangos kurityáni vágatokhoz. A külszíni fejtést -.pár éve, hogy művelni kezdték, öt éve hármasban dolgoznak; Karancs új ember, köztük féléves, de már őt is befogadták, mert hogy velük együtt keresi kenyerét. z a három hét igen megviselte a tőzegfejtőket; magukat sem tartották már bányászoknak, és ezt kesernyésen tudomásul vették. Csak szeptember első vasárnapján buggyant ki Varróból a panasz: — Mezei pocokká vedlettünk... Mert a bányász akkor bányász, ha nem látja a Napot. — Akkor éjszaka visszavedlesz patkánynak — ngratta Varrót Éber. — Mert akkor nem láthatod a Napot. — Kaméleonok vagyunk — bólogatott Eber szavára Varró; s mert a többiek nem tudták, hogy mi is az a kaméleon, hát az ölestermetű bányász megmagyarázta. — De mi nem színünket, hanem szívünket változtatjuk >— s arra gondolt olyankor, bányásznapon, melyet szeptember első vasár- hapján sok sörrel s unalmas szónoklatokkal ünnepelnek, hogy a pálinka és a bor juttatja csupán eszébe: valamikor a többi lyukóvölgyesivel együtt szállt „kosárba” s percekig röpültek, míg a föld irdatlan gyomrába, a szénig jutottak. Mert a külszínen is bányászpénzt kerestek, arra panaszuk hem volt. S lehet, hogy a jó kereset miatt, csak egyedül Varrónak fájt,- hogy műszak előtt nem ülhet a liftbe..hogy az akna mélységét percek alatt A átrepülve egy merőben idegen világot köszöntsön. Mert valóban, a többiek minden bányásznapon csillapították Varrót, akit az a három hétig tartó forróság különösen megviselt. A harmadik hét után Kacó azzal köszöntötte cimboráit, hogy azon a hajnalon a szurdok nem világított és a Mánta-szug felől hirtelen olyan hideg szellő kerekedett, hogy ő azt esős idő közeledtének véli. A hosszú eső a tőzegnek használ, de annak nem, aki a tőzeget kirobbantja és a gumiszalagra lapátolja. Kacónak nem hitték él, hogy hűvös szél kerekedhetett abban a kánikulában, július végén. — Már meg is hibbantál ebben a nagy melegben? — nézett kétkedve Éber, s amikor Kacó azért megsértődött, engesztelni próbálta. — Az sem volna csoda, hiszen ebben a melegben minden megeshetik. A kutyák is ilyenkor bomlanak meg. A szomszédnak három esztendeje annyira meg- kergült. a farkaskutyája, hogy a rendőrrel lövették le. — Áz állatnak nincs esze. De az ember sokkal-sokkal többet megbírj mint akármelyik állat. Varrónak igazat adtak. Szerették ezt a ritkaszavú embert. Ha szólt, nagyon okosakat mondott; rengeteg könyvet Összeolvas, azt mondta Kacó, akivel az újsoron tőszomszédok. Éber azt mondta erről, hogy amit Kacó összefecseg, abból minden okosat magába gyűjt Varró, azért olyan nagyon bölcs. Dolgozott a feltáráson egy Tutyu nevű cigány fiú is, aki villanyszerelő és lakatos volt egymaga. Ez a feketeképű fiú mindig ott lebzselt körülöttük, s leste minden szavukat. Leginkább azért szeretett a bányászokkal együtt lenni, mert szívesen szóltak hozzá, s Varró még áz akna futballcsapatának intézője is volt. Ott tiblábolt körülöttük, félvállra vetett táskájával; soha nem volt Kacóéknak bajuk sem a fúrógépekkel, sem a kaparószalagokkal. „Idővel jó half válhatik, belőled..— biztatta Vaí-ró a fiút, ha sürgős javítás akadt a déli oldalon, a Kacó-körzetben. Tutyu nevetett és szorgalmasan sietett megkeresni a hibát; soha nem futballozott, de szeretett meccsre járni, és néha eldicsekedett Varró ismeretségével a legényszállón. Azon a reggelen is együtt indultak a felézolásból a déli oldalra. Az éjszakások jelentették, hogy az átkozott villamosárom átmászik az ember markába, ha egy kicsit is „megszorítják” a gépet. Meleg ígérkezett arra a napra is, alig múlott pár perccel hat, s a lankásokról már eltűnt a hajnali pára: rideg-tisztán ragyogott a látóhatár s ha az ember a szélesen elterülő barna tőzegmezőt figyelte, belefájdult a szeme. De ők már nem figyelték a tájat, mely legalább annyira várta az esőt, mint az ember. Azok, akik régen ismerik a szikkadt hajnalokat és a zöldtelen mezőket, tudják, hogy a föld is elfárad, szinte nyög keserves terhével, a szárazsággal. Arra csak az eső hozhat enyhülést. — Mehetnél vidiáért — kérte Kacó Karancsot azon a reggelen.' K arancs rosszkedvű volt. A szikár fekete ember olyan volt, mint maga a vidék: ráncosodó bőre napról napra feketébbre aszott. Zöldes szeme mindannyiszor megvillant árkában, ha Kacó szólt, hogy induljon vidiáért a raktárba. Nem szerette, ha rákerült a sor, s szóltak neki emiatt; magától viszont soha nem indult el. Mondta is egyszer Éber: — Fiatalabb is vagy, meg bizonyítványod sincs. 11 Akkor mért akarod, hogy én menjek a raktárba? — Talán leesne ujjodról a gyűrű, ha te is megtenned egyszer? — vágott vissza Karancs, s még erősebben villant a tekintete; Éber megesküdött rá, hogy olyannak látta, mint a veszett állatét: sárgának. De azon ők addig még soha sem vesztek össze. . . (Folytatjuk.) , Á római klérus előtt a pápa hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a papok kizárólag vallási tevékenységet fejtsenek ki. A diplomáciai testület tagjai előtt VI. Pál megerősítette XXIII. János álláspontját, amely szerint az egyháznak nem szabad állást foglalnia a nemzetközi vitákban egyik voxpj másik hatalom mellett, és minden nemzetet egyenlően kell kezelnie. Az egyház nem akar beavatkozni a földi politikai vitákba — mondotta VI. Pál —, hanem a béke, a szabadság, a társadalmi igazság és az igazságosság érdekében óhajt dolgozni. * X spanyol szakszervezetek levelet intéztek a spanyol- országi pápai min ci u shoz, s ebben felkérték VI. Pál pápát, tegyen meg minden tőle telhetőt a bebörtönzött spanyol dolgozók szabadonbocsátásáért. VI. Pál ugyanis néhány hónap ja, mikor Milánó érseke volt, felemelte szavát a spanyol hazafiak érdekében. Fuvarketivezmény a célfakarmányok szállítására _ Az Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Árhivatallal egyetértésben, július 1-i hatállyal szabályozta a céltakarmányok és az azok ellenében átadóit szemestakar- mányok szállítási költségeit. Ha a céltakarmányt beszerző termelő telephelye 10 kilóm®» térnél nagyobb távolságra van a keverőüzemtől — és a termelő maga szállítja a takarmányt a keverő üzembe —, a 10 kilométert meghaladó útszakaszra métermázsánként és kilométerenként 35 fillér fuvardíj-térítést fizet a vásárlónak. Ugyanennyi fuvar- térítés jár a keverőüzembe szállított cseretermény után is. Amennyiben — a termelő kívánságára — a keverő üzem fuvarozza a céltakarmányokat, a szállítás távolságától függetlenül 3,50 forint fuvardíjat számíthat fel.
