Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-23 / 145. szám
6 r ESZÄKOTAGYÄKOKSZÄG ' Vasárnap, 3363. i&fftts tSL JÁRÁSRÓL-JÁRÁSRA Miskolc Több millió tonnás szénvagyort nyomában Igen érdekes bányaművelési kísérletek folynak a sajószent- péteri bányaüzem berentei bányájának kettes telepi szénmezőjében. A vastag, rideg, gyakori omlással fenyegető kettes telepi szén frontfejtéssel történő kibányászásáról néhány sikertelen kísérlet után az elmúlt esztendőben lemondtak, pedig Berehtén például csaknem négymillió tonnás, 120 cm vastagságban húzódó szénva- gyon található a kettes telepen. A III-as aknán, Haricán és a Il-es aknán ugyancsak Asszonyok az élen... A képen: Csitkó Józsefné és Vasas Jánosné. Alacskán, ebben az ezer lakosú bányászközségben a férfiak, tréfásan azt mondják, hogy náluk száz százalékos asz- szonyuralom van. Va.n is alapja ennek a tréfának, mert a kis alacskai tanácsházán egyetlen férfi sem dolgozik. Az elnök, a titkár, az adóügyi megbízott, de még a hivatalsegéd is a női nemhez tartozik. De azért senki sem bánja a községben ezt az , Asszonyuralmat". Az elnökasszony, Vasas Jánosné 1945 óta dolgozik a közigazgatásnál. Csitkó Józsefné tanács- titkár tizedik éve tevékenykedik a tanácsnál. És munkájukra még egyetlen egyszer sem hangzott el panasz a faluban. De kevés község is dicsekedhetik ai környéken annyi létesítménynyel, annyi társadalmi munkával, mint Alacska. Elsők között alakítottak a megyében vízrendezö társulatot, hogy rendezzék a községet átszelő patakot. A gyakran kiöntő patak okozta fertőző betegségeket, az árvizet már sikerült száműz- TtÁök Alacskáról. Most két hidat is építenek a faluban. Több, mint százezer forintot fordítanak járdaépítésre, jók az utak, 350 ezer forintért az idén tatarozták a művelődési házat és az iskolát, van vízvezetékük, korszerű az üzlethálózat és még sorolhatnánk tovább az „asszonyuralom’’ eredményeit. gazdag a kettes telepi szén- vagyon. Ezért a tröszt főmérnöke és műszaki gárdája kidolgozta a kettes telepen legalkalmasabb bányaművelési eljárást, amelyet már sikerrel alkalmaznak a berentei kísérleti frontfejtésen. A Gondos, a Varró, és a Heiszman frontbrigádok, amelyek az eredményes kísérleteket végezték, elnyerték az 56 ezer forintos célprémiumot. ! Kezdetben 12—13, ma már 20 j ír Is fejteljesítményt tudnak, elérni az 50—60 méteres kettes j telepi fronton, ahol sikerült j biztonságossá tenni a termelést. Hamarosan acélfáin os biztosítással és réselőgépekkel bányásszák majd ki a szénva- gyont. Üj házak egész sora épült a Pitypalatty-völgyi községekben. Bartus János fiatal rados- tyáni bányász most épülő családi fészkében három nagy szoba, mellékhelyiségek és természetesen fürdőszoba is lesz. Új gépek az aratáshoz Vagonra vár a nyéki kavics ötvenkét kombájnnal várja az aratást a Felsőzsolcai Gépállomás. A nagy nyári munkához az idén tizenöt új arató-cséplő gépet kaptak, s még további nyolcat várnak a gépállomásra. A gépállomás műszaki dolgozói egész sor ésszerűsítést és átalakítást végeztek az elmúlt évben sok bosszúságot okozó B—62-es kombájnokon, s így lehetővé tették, hogy az idén ez a 19 gép is teljesítse tervét. Tizenkét arató-cséplőgép javítása még tart, de legkésőbb július 1-ig ezek is üzemképes állapotban lesznek. Mivel a környéken az idén sok borsót vetettek, eddig már tíz kombájnt alakítottak át, hogy azok a borsó betakarítására is alkalmasak legyenek,. Társadalmi munkával épült A közelmúltban adták át rendeltetésének a felsőzsolcai takarékszövetkezet épületét, amelyet a szövetkezet tagsága nagyrészt társadalmi munkával épített. A Duna—Tisza köze és az egész Tiszántúl valamennyi nagy építkezése a nyékládházi bányákból várja a kavicsot. Az elmúlt években korszerűsített bánya azonban csak nehezen tudja teljesíteni az építőipar igényeit. De ez nem a kavicsbányászokon múlik. Az elmúlt hetekben a napi termelés már a nemrégiben még elérhetetlennek tartott 10 000 tonnát is elérte. A kavicsbányászok jó munkája ellenére eddig már mintegy 30 000 tonna kaviccsal „tartoznak” a nagy építkezéseknek. Több nagy építkezés azért várja hiába a nyéki tavak kincsét, mert a bánya az utóbbi napokban a MÁV-tól nem tud elegendő vagont kapni. Pedig már azzal is egyszerűsítették a szállítást, hogy a kavicsnak mintegy háromnegyed részét irányvonatokkal továbbítják Békéscsabára, Debrecenbe, Salgótarjánba és más városokba. A KPM-mel történt megállapodások szerint júliusban, tehát még az őszi csúcsforgalom előtt hatalmasabb mennyiséget, 260 000 tonna kavicsot kell elszállítani Nyckládházáról. Vajon sikerül-e, ha már most nincs elegendő vagon2. Ahol százezer vasúti bcíonalj készül Pitypalatty-völgyi változások A Szatmári-brigád Joggal mondják, hogy ez a 20', tagú női brigád a felsőzsolcai $ kertészet lelke. Alig van köztük! fiatal, odahaza Is várja okét aj munka, a gond, de azért vala- $ mennyien vállalták, hogy leg-} alább 200—200 munkaegységet azj idén Is teljesítenek. Az elmúlt! évben 230, 250, 272, 312 munkaegység, sőt Szatmári Pálnénak 402$ munkaegység állt a neve melletti zárszámadáskor. Meg is kapták j • jutáimul az 1600 négyszögöl ház-j tájit, de azért úgy érzik, hogy; többet is törődhetnének velük. J Nagyon örülnének, ha felkeres- > ^ék őket azok, akik a mezőgaz-$ dasági munka versenyt szervezik,! mert tudni szeretnék: hogyan ér-j hetnéJt cl a Kiváló brigád címet.! Érdemes volt.... Az idén első ízben nyiit alkalmuk a termelőszövetkezeteknek, hogy fagykár biztosítást kössenek. A miskolci járásban Hemádncme- ti, Sajóhídvég, Girincs, Hemádlíak és Sajószentpé- ter termelőszövetkezetei csaknem kilencszázezer forint kártérítést kaptak a biztosítótól. A hemádnémeti Vörös Csillag Tsz például 277 400 forintot kapott. Az árvízkárok ellen kötött biztosítások révén mintegy négyszázezer forint kára térült meg az öt Sajó-menti termelőszövetkezetnek. Az Alsőzsolcai Epületelemgyár úgynevezett alj-üzemében, ahol már megkezdődött a termelés, az idén százezer vasúti betonaljat gyártanak. A képen: munkában a Szarka-brigád tagjai, akik jól érzik magukat a gépesített, korszerű üzemrészben. A felsőzsolcai Szabadságharcos Termelőszövetkezet 60 hol das kertészetéből már sok primőrt küldtek a miskolci piacra. A kertészetben dolgozó szorgalmas asszonyok az igen jónak Ígérkező jövedelem tíz százalékát prémiumként kapják meg eredményes munkájuk jutalmaként. összeállította; Pozsonyi Sándor Fényképezte; Szabados György — mondja az elnök. A mostaniban 150 férőhely van, de egy-egy előadáson 4—500 az érdeklődő. Az ablakban is állnak az emberek. Bizony ez az óhaj jogos, s előbb-utóbb teljesíteni is fogják. De azért maguk a var- bóiak is többet tehetnének, többet áldozhatnának ezért, hogy szép hajléka legyen falujukban a kultúrának. Érdemes lenne az egyik tanácsülésen megbeszélni, hogy ez a gazdag falu, ahol olyan nagy változások történtek, mit tett saját erejéből a községíejlesz- tésért. Á Bükk lábától a Sajóig nyúlik a vad regényes, szép Pitypalatty-völgy, amelynek hat kis községében, Sajókápol- nán, Sajólászlófalván, Kondón, Radostyánban, Parasznyán és Varbón rengeteg változás történt az elmúlt esztendőkben. Tóth László, a varbóiak fiatal tanácselnöke szerint, (aki szemtanúja volt ezeknek a •változásoknak) a hat kis bányászközség egy évszázad elmaradását ho2ta be az elmúlt 15 esztendőben. — Itt nálunk Varbón — meséli az elnök — csak az idén tizenkét új házat építenek. De nem akármilyet! H,árom-négy szobásakat, a fürdőszoba egyikből sem hiányzik. Van, aki csak azért bontja le még jó állapotban levő lakóházát, mert ,.régi divatú” és gyönyörű újat épít helyébe. Négy személyautó is van már a faluban. Rádió minden házban, televízió pedig huszonkettőben van, de karácsonyra vagy húsz család irányozta elő a tv-vá- sárlást. — Még a házassági statisztika is állandóan javul itt, a Pitypalatty-völgy ben — mondja nevetve. Az idén májusban például öt pár kötött házasságot a faluban. Fellendült a kulturális élet is. Különösen Varbón. A kis kultúrtermet már kinőtték. Különösen télen sok a vita, hogy a KISZ, a nőtanács, a zenekar és a tűzoltók közül ki kapja meg egy-egy estére a termet. El is hoztak hét oklevelet a legutóbbi járási versenyről. — Okvetlenül nagyobb művelődési házra van szükségünk Jó hír a „bocicsemegérőr és az almáról Sajőlád és Bőcs között, a Nagymiskolci Állami Gazdaság gyömrőpusztai üzemegységében teljes kapacitással dolgozik megyénk első lucerna- liszt gyára. Eddig már több, mint ötven vagon „bocicsemegét” készítettek a gyárban bimbós zöldlucernából. Nemcsak a régi, hanem az új vetésű lucernák is jól fizettek első kaszáláskor a környéken. A lucernaliszt-gyárat ellátó területen már hozzákezdtek a második kaszáláshoz is. Csupán az üzemegység területén több mint kétszáz holdon öntözik a szálastakarmányt. Ezenkívül mintegy nyolcszáz holdon a kukorica és más, szántóföldi növények termésátlagát is növelik az öntöző- berendezések. Az új gyárban különben a közeljövőben igen érdekes átalakítási munkákra kerül sor. Megszüntetik a gyár szezon-jellegét. A Gyömrőpusztához tartozó hemádnémeti gyümölcsösben is megkezdődött már az öntözés, hogy a fákon kifejlődhessen a gazdag szüretet ígérő termés. A hatvan holdas almáskertben az idén legalább 45 vagon, nagyrészt exportképes gyümölcsre számítanak. .
