Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-22 / 144. szám
i Kő:'« YVlAHj Világ proletariat, egyesüli elekl Miskolci diák |or-JHP lértékes toumaMisÉ Sportműsor Heti rádió- és televízióműsor : \ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA • XIX. évfolyam, 144. szám Ara: 50 fillér 1963. június 22. szombat Dolgozik a földgyalu Kádár János az Írószövetség választmányi ülésén A Magyar írók Szövetsége pénteken kibővített választmányi ülést tartott. Az ülésen Dobozy Imre, az írószövetség titkára beszámolt a szövetség múlt évi munkájáról. Az ülésen az Írószövetség meghívására részt vett és felszólalt Kádár János. Ott volt az ülésen Darabos Iván, az MSZMP Központi Bizottsága Tudományos és Kulturális Osztályának vezetője és Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, a Központi Bizottság két tagja. Egymillió szál virággal várfa Moszkva az űrhajósokat Körülbelül fél egykor érkeznek Moszkvába az űrrepülők — Drancy francia város díszpolgárává választotta és meghívta Tycrcskovát A moszkvai televízió szombaton közvetíti Valcntyina Tyereskova és Valeri j Bi- Uovszkij ünnepélyes moszkvai fogadtatását és az azt követő nagygyűlést a Vörös térről. A Magyar Televízió átveszi a helyszíni közvetítést. Előzetes értesülések szerint a két űrhajós magyar idő szerint körülbelül 12.30 órakor érkezik meg a vnukovoi repülőtérre. Valentyina Tyereskova anyja, valamint testvérei — Vla- :******************************************* gyimir és Ljudmilla — csütör* tökön Moszkvába érkeztél?. Ve- J lük együtt Valentyina Tyeres- j kova sok jaroszlavli földije í utazott Moszkvába. Számoló emberek S zámoló emberek, a szó tágabb értelmében is, régóta élnek Magyarországon. A felszabadulás előtt például „számoló ember” volt a tőkés vállalkozó. Mielőtt egy üzleti vállalkozásba kezdett, számolt: befektetek c millió pengőt nyersanyagra, félkész termékre, munkabérre fordítok v milliót, „tiszta hasznom” lesz m százezer pengő. Egy év múlva a haszon egy részével többet fektetek be, több árut termeltetek —- több hasznom lesz... Számoló ember volt a földbirtokos is, aki nagyjából ugyanúgy gondolkodott, mint a tőkés. Például: x ezer holdon kukoricát termeltetek, létesítek hozzá egy nagy kapacitású hizlaldát, á cselédeknek fizetek x ezer napszámot, értékesítek x ezer tonna sertést — hasznom x százezer forint... — A tőkés—földbirtokos osztály fizetett számoló embere volt a tervező, a könyvelő, a statisztikus, az ispán és sokan mások. Számolt persze a munkásember és a paraszt is. A munkás például ilyenformán: órabérem x fillér, havi keresetem összesen x pengő, levonnak belőle x pengőt, tisztán számíthatok x pengőre. A „köntös könyv-’ kiegyenlítésére kell a fele,' lakbérre és egyéb apróságokra szűkösen „elég lesz” a többi, egy kévését minden, hónapban „elcsípek” az utóbbiból, fél év múlva megveszek egy pár bakancsot, öt év múlva egy kerékpárt, vagy éppen kiegészítem a szegényes bútorokat.. A parasztember is, vagyonkájától függően, évről évre megcsinálta a maga kis számvetését. Töprengett, hogy mit lenne érdemesebb termelni a két-három hol- dacskán, milyen jószágot volna legérdemesebb tartani, hány napszámot vállalhat még saját földecskéjé- nek megművelése mellett a nagyobb gazdáknál. Élt benne örökké a kistulajdoni vagyonszerzés, a vagyongyarapítás ösztöne, egyszóval számolt időnként, különösen úgy szántás-vetés idején, meg betakarítás után, amikor értékesítési gondjai voltak. A paraszti „számolás” mögött, nagyban és kicsiben is rendszerint az önző egyéni érdek dominált, és közömbösség mások helyzete, sorsa iránt. A nincstelen ember, a lakosság legszegényebb rétege nemigen számolt, nem is volt értelme. Élt vagyontalanul, kiszolgáltatva a nyerészkedésnek és a létbizonytalanságnak a „vakon ható véletlenek birodalmában” ..; Falun különösen sok olyan ember élt, aki nemigen számolt ^j Nagyot fordult nálunk a ; világ kereke. A „számoló emberek” megszaporodtak. Falun is. Különösen a me-> • zőgazdaság szocialista át-;; szervezése óta. Manapság: ■ alig álcád ember, alá ne’; számolna. Számol a munkás, aid a hatalom és a termelő-; ‘ eszközök tulajdonosa és a^ szocializmus alapelveinek; megfelelően rendszerint tel-’; jesítménybérben dolgozik. Azt mondja: ha mennyiségi-;; leg elérem, vagy túlszárnyalom tervemet, javítom aj; minőséget, csökkentem az] \ önköltséget cs a selejtet, ennyi és ennyi lesz a kere-J; setem. Kapok egy kis pré-;; miumot is, a családi kiadásokra kell összesen ennyi és ennyi, ennyit a takarékba teszek, öt-hat év múlva építkezem, vagy kocsit vásárolok, vagy éppen külföldre megyek nyaralni :; ■: Ahány munkás, annyiféle- > ■ képpen, de számol.; ? Számol a parasztember is,’; a tsz-gazda. Egy kicsit más-]! képpen, mint azelőtt. „Na-;; gyobbvonalú” lett. Egy-két, öt-tíz holdak helyett száz és’- ezer holdakban, száz és ezer); darab jószágállományban és persze munkaegységben gondolkodik, számol, rendszerint már nemcsak magával]; törődik. Gondja van a tsz egész vagyonára, jövedel-]; mére, s amikor egyéni bol-i • dogulásának útját-módját latolgatja, természetszerűen mások, a társak boldogulásának útját is egyengeti. A-- tsz-gazdákra ma alapvetően a "„munkaegységben való gondolkodás” és számolgatás, számvetés a jellemző. A munkaegységszámítás néha . elég bonyolult, mégis5. jó dolog. Kádár elvtárs nemrég', Szabolcs megyei látó-] ■ gatúsa alkalmával meg-;; jegyezte: igaz, néhol még!, nehézkesen megy a munka-]; egység-számítás, itt-ott hú-T zódoznak is tőle, bár előnye is van. hogy tudniillik a tsz-ekben minden paraszt- ember „számoló emberré”;. válik. Számoló emberré, a ; szó tágabb értelmében. Kilép az egykori kistulajdonosi szemlélet és gondolkodás szűkös keretei közül, számolgató, tervezgető, nem a haszonlesésre és a spekulációra alapozó, hanem munkájára, a közösség erejére: ■ és közös boldogulására; építő emberré válik. LI a csak ennyi haszon ‘f® származna is a számolgatásból, — már ez is áldásos eredménye a közös gondolkodásnak. Ennél persze nagyobb eredmény, ’ - hogy a számoló emberek,; közössége előbb jut el aj - tervszerű felemelkedés ós közös boldogulás igazságos; - korszakába, amit úgy hívunk: szocializmus. Csépányl Lajos >, A vendégeket szívélyesen fogadták a moszkvaiak. Sokan megkérdezték Jclena Tyeres- kovától, hogy nyugtalankodott-e lánya űrrepülése idején, „Nem nyugtalanlcodlam — válaszolta az űrhajósnő anyja. — Mindennap hallottam Valjám hangját, láttam őt a televízió képernyőjén. Csak most kezdek izgulni. Szinte el sem tudom képzelni, hogy az . egész gyönyörű Moszkva, egész népünk fogadja az én lányomat.” Adlerból és Tbilisziből 25 000 szál liliomot, rózsát és gladio- luszt hoztak repülőgépen. Ezek csak az első virágok, amelyeket Moszkvába küldtek az űrhajósok fogadása alkalmából rendezendő ünnepségre. Külföldi kertészek is küldenek virágokat Moszkvába. Körülbelül egymillió szál virág érkezik majd a szovjet fővárosba: a moszkvaiak űrhajósnőt köszöntenek. A szovjet polgári légiflotta vezetősége kitüntette Valerij Bikovszkijt és Valentyina Tye- reskovát a több mint egymillió kilométert repülő pilóták díszjelvényével. A franciaországi .Drancy vá- rósi tanácsa a városka díszpolgárává választotta Valentyina Tyeresk'ovát és a városi tanács meghívta Drancy-ba. Iniscssv nagy beszédet iMd8tt az SZIF liptói Mzetlsíiáiiak pinsln Az SZKP Központi Bizottságának plénumán, a péntek délelőtti ülésen felszólalva, Sza- tyukov, a Pravda főszerkesztője kijelentette, hogy az elmúlt tíz év nagy évtized volt a Szovjetunió életében. A következő felszólaló, Kon- sztantyin Fegyin, a Szovjet írószövetség első titkára, a szovjet írók nevében üdvözölte a plénumot. Fegyin nevetségesnek mondta a kommunisták ellenségeinek azt az állítását, hogy a szocialista realizmus csökkenti a művészi egyéniséget, nivellálja a művészi alkotásokat. — A szocialista realizmus egyre jobban tért hódít és kibontakozik — hangsúlyozta a szónok — és „a szovjet írók mindig védelmezni fogják ezt a módszert, olyan szenvcdélyes- séggel, amely nélkül a művész elképzelhetetlen”. A következő felszólaló Viktor Grisin, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke volt. Kijelentette, hogy a szakszervezetek különleges figyelmet szentelnek a munka-nevelésnek. A kommunista munkamozgalomban, amelynek szervezői a szakszervezetek, több tízmillió munkás, mérnök és technikus vesz részt. Az SZKP Központi Bizott- ( Folytatás a 2. oldalon.) Munkában az egyik legerősebb gép: a földgyalu, Ka- zincbarcika-Békcváros új utcájában. Ez a gép már több száz holdon végezte el a tereprendezést, ezer és ezer embert kímélt meg a nehéz munkától. A barcikaiak a „legerősebb gép” nevet adták a kiválóan működő földgyalunak. Nincs m**nk&lorlődás a borsodi földeken Hűvös, csapadékos időjárás uralkodott el Borsod megyében az utóbbi napokban, ami azonban a kalászosoknak és a kapásoknak egyaránt kedvezett. A hosszú tavaszi szárazság után a Bodrogköz és a mezőcsáti járás vidékén a már sárgulásnak indult gabona „magához tért”. Csaknem 200 ezer holdon érik az Sszi és a tavaszi gabona Egyes helyeken, mint például a homokos talajú Tísza-menti községekben már '„pirulnák” á szemek. Az utóbbi időben hullott, legtöbb helyen jelentős csapadék kedvezett a szemképződésnek. A hűvös időjárás kissé „visszafogta” a hirtelen érést, így az aratás csak július elején kezdődik. A gabonák' későbbi érését kihasználva, a tsz-elc a növényápolást szorgalmazzák. Csaknem 150 ezer holdnyi kukorica, napraforgó és cukorrépa táblán befejezéshez közeledik a második kapálás. A megyében több mint 100 termelőszövetkezetnél, mint többek között a szentistváni, a mezőkövesdi, a cigándi, sárospataki közös gazdaságnál a kapásokat munkacsapatokra felosztva táblákban művelik. Ezeken a nagy, összefüggő táblákon több mint 300 kapáló és töltögető gép dolgozik. A Bodrogközben, a szerencsi járás nagyobb részén, ahol a kukorica már csaknem derékig ér, az aratásig a harmadik kapálást is elvégzik. Ott, ahol az eső segített a visszamaradt növények fejlődésén, a második kapálást fejezik be. A termelőszövetkezetek nagyobb részében családtagokra osztották ki a cukorrépát, kukoricát, burgonyát. A tagság szorgalmát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy-egy község határában fél holdnál nagyobb tábláit sehol sem maradtak gyomosak. A változékony időjárásban az eső-szüneteket kihasználva, naponta mintegy húszezer ember dolgozik a földeken A növényápolásban most már a vakációzó gyerekeit is segítenek. Fokozott védelemben részesítik a szőlőket is a világhírű bort termő Tokaj-Hegyalján és a dél-borsodi borvidéken. A csaknem 14 ezer holdnyi szö- lőskertekben a második permetezést már befejezték, s most megkezdték a rézmész- porozást a fürtök védelmére. A Tokaj-Hegyaljai Állami Gazdaság és a Tarcali Szőlészeti Kutatóintézet összefüggő szőlőtábláin kívül a hegyközségek és az egyéni termelők is szorgalmas munkával védik a jónak ígérkező idei termést Az ifjú segítők A felsőzsolcai Szabadságharcos Termelőszövetkezet kertészetében naponta 15—20 iskolás lány és fiú dolgozik a szünidőben. .Vidáman folyik a munka, mer* tekintélyes «zsebpénz’’ is Jár érte, ÍFotoc Szabados)
