Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-22 / 144. szám

i Kő:'« YVlAHj Világ proletariat, egyesüli elekl Miskolci diák |or-JHP lértékes toumaMisÉ Sportműsor Heti rádió- és televízióműsor : \ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA • XIX. évfolyam, 144. szám Ara: 50 fillér 1963. június 22. szombat Dolgozik a földgyalu Kádár János az Írószövetség választmányi ülésén A Magyar írók Szövetsége pénteken kibővített választ­mányi ülést tartott. Az ülésen Dobozy Imre, az írószövetség titkára beszámolt a szövetség múlt évi munkájáról. Az ülésen az Írószövetség meghívására részt vett és fel­szólalt Kádár János. Ott volt az ülésen Darabos Iván, az MSZMP Központi Bizottsága Tudományos és Kulturális Osztályának vezetője és Aczél György, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese, a Köz­ponti Bizottság két tagja. Egymillió szál virággal várfa Moszkva az űrhajósokat Körülbelül fél egykor érkeznek Moszkvába az űrrepülők — Drancy francia város díszpolgárává választotta és meghívta Tycrcskovát A moszkvai televízió szom­baton közvetíti Valcntyina Tyereskova és Valeri j Bi- Uovszkij ünnepélyes moszkvai fogadtatását és az azt követő nagygyűlést a Vörös térről. A Magyar Televízió átveszi a helyszíni közvetítést. Előze­tes értesülések szerint a két űrhajós magyar idő szerint körülbelül 12.30 órakor érke­zik meg a vnukovoi repülő­térre. Valentyina Tyereskova any­ja, valamint testvérei — Vla- :******************************************* gyimir és Ljudmilla — csütör­* tökön Moszkvába érkeztél?. Ve- J lük együtt Valentyina Tyeres- j kova sok jaroszlavli földije í utazott Moszkvába. Számoló emberek S zámoló emberek, a szó tágabb értelmében is, régóta élnek Magyarorszá­gon. A felszabadulás előtt például „számoló ember” volt a tőkés vállalkozó. Mi­előtt egy üzleti vállalkozás­ba kezdett, számolt: be­fektetek c millió pengőt nyersanyagra, félkész ter­mékre, munkabérre fordítok v milliót, „tiszta hasznom” lesz m százezer pengő. Egy év múlva a haszon egy ré­szével többet fektetek be, több árut termeltetek —- több hasznom lesz... Szá­moló ember volt a földbirto­kos is, aki nagyjából ugyan­úgy gondolkodott, mint a tő­kés. Például: x ezer holdon kukoricát termeltetek, léte­sítek hozzá egy nagy kapa­citású hizlaldát, á cselédek­nek fizetek x ezer napszá­mot, értékesítek x ezer ton­na sertést — hasznom x százezer forint... — A tő­kés—földbirtokos osztály fi­zetett számoló embere volt a tervező, a könyvelő, a sta­tisztikus, az ispán és sokan mások. Számolt persze a munkás­ember és a paraszt is. A munkás például ilyen­formán: órabérem x fillér, havi keresetem összesen x pengő, levonnak belőle x pengőt, tisztán számíthatok x pengőre. A „köntös könyv-’ kiegyenlítésére kell a fele,' lakbérre és egyéb aprósá­gokra szűkösen „elég lesz” a többi, egy kévését minden, hónapban „elcsípek” az utóbbiból, fél év múlva megveszek egy pár bakan­csot, öt év múlva egy kerék­párt, vagy éppen kiegészítem a szegényes bútorokat.. A parasztember is, vagyon­kájától függően, évről évre megcsinálta a maga kis számvetését. Töprengett, hogy mit lenne érdemesebb termelni a két-három hol- dacskán, milyen jószágot volna legérdemesebb tarta­ni, hány napszámot vállal­hat még saját földecskéjé- nek megművelése mellett a nagyobb gazdáknál. Élt benne örökké a kistulajdoni vagyonszerzés, a vagyon­gyarapítás ösztöne, egyszó­val számolt időnként, külö­nösen úgy szántás-vetés ide­jén, meg betakarítás után, amikor értékesítési gondjai voltak. A paraszti „számolás” mögött, nagyban és kicsiben is rendszerint az önző egyéni érdek dominált, és közöm­bösség mások helyzete, sor­sa iránt. A nincstelen ember, a lakosság legszegényebb rétege nemigen számolt, nem is volt értelme. Élt va­gyontalanul, kiszolgáltatva a nyerészkedésnek és a lét­bizonytalanságnak a „va­kon ható véletlenek birodal­mában” ..; Falun különösen sok olyan ember élt, aki nemigen számolt ^j Nagyot fordult nálunk a ; világ kereke. A „számoló emberek” megszaporodtak. Falun is. Különösen a me-> • zőgazdaság szocialista át-;; szervezése óta. Manapság: ■ alig álcád ember, alá ne’; számolna. Számol a munkás, aid a hatalom és a termelő-; ‘ eszközök tulajdonosa és a^ szocializmus alapelveinek; megfelelően rendszerint tel-’; jesítménybérben dolgozik. Azt mondja: ha mennyiségi-;; leg elérem, vagy túlszárnya­lom tervemet, javítom aj; minőséget, csökkentem az] \ önköltséget cs a selejtet, ennyi és ennyi lesz a kere-J; setem. Kapok egy kis pré-;; miumot is, a családi kiadá­sokra kell összesen ennyi és ennyi, ennyit a takarék­ba teszek, öt-hat év múlva építkezem, vagy kocsit vá­sárolok, vagy éppen külföld­re megyek nyaralni :; ■: Ahány munkás, annyiféle- > ■ képpen, de számol.; ? Számol a parasztember is,’; a tsz-gazda. Egy kicsit más-]! képpen, mint azelőtt. „Na-;; gyobbvonalú” lett. Egy-két, öt-tíz holdak helyett száz és’- ezer holdakban, száz és ezer); darab jószágállományban és persze munkaegységben gon­dolkodik, számol, rendsze­rint már nemcsak magával]; törődik. Gondja van a tsz egész vagyonára, jövedel-]; mére, s amikor egyéni bol-i • dogulásának útját-módját latolgatja, természetszerűen mások, a társak boldogulá­sának útját is egyengeti. A-- tsz-gazdákra ma alapvetően a "„munkaegységben való gondolkodás” és számolga­tás, számvetés a jellemző. A munkaegységszámítás néha . elég bonyolult, mégis5. jó dolog. Kádár elvtárs nem­rég', Szabolcs megyei látó-] ■ gatúsa alkalmával meg-;; jegyezte: igaz, néhol még!, nehézkesen megy a munka-]; egység-számítás, itt-ott hú-T zódoznak is tőle, bár előnye is van. hogy tudniillik a tsz-ekben minden paraszt- ember „számoló emberré”;. válik. Számoló emberré, a ; szó tágabb értelmében. Ki­lép az egykori kistulajdono­si szemlélet és gondolkodás szűkös keretei közül, szá­molgató, tervezgető, nem a haszonlesésre és a spekulá­cióra alapozó, hanem mun­kájára, a közösség erejére: ■ és közös boldogulására; építő emberré válik. LI a csak ennyi haszon ‘f® származna is a szá­molgatásból, — már ez is áldásos eredménye a közös gondolkodásnak. Ennél per­sze nagyobb eredmény, ’ - hogy a számoló emberek,; közössége előbb jut el aj - tervszerű felemelkedés ós közös boldogulás igazságos; - korszakába, amit úgy hí­vunk: szocializmus. Csépányl Lajos >, A vendégeket szívélyesen fogadták a moszkvaiak. Sokan megkérdezték Jclena Tyeres- kovától, hogy nyugtalanko­dott-e lánya űrrepülése idején, „Nem nyugtalanlcodlam — vá­laszolta az űrhajósnő anyja. — Mindennap hallottam Valjám hangját, láttam őt a televízió képernyőjén. Csak most kez­dek izgulni. Szinte el sem tu­dom képzelni, hogy az . egész gyönyörű Moszkva, egész né­pünk fogadja az én lányomat.” Adlerból és Tbilisziből 25 000 szál liliomot, rózsát és gladio- luszt hoztak repülőgépen. Ezek csak az első virágok, amelye­ket Moszkvába küldtek az űr­hajósok fogadása alkalmából rendezendő ünnepségre. Kül­földi kertészek is küldenek vi­rágokat Moszkvába. Körülbelül egymillió szál virág érkezik majd a szovjet fővárosba: a moszkvaiak űrha­jósnőt köszöntenek. A szovjet polgári légiflotta vezetősége kitüntette Valerij Bikovszkijt és Valentyina Tye- reskovát a több mint egymil­lió kilométert repülő pilóták díszjelvényével. A franciaországi .Drancy vá- rósi tanácsa a városka dísz­polgárává választotta Valen­tyina Tyeresk'ovát és a városi tanács meghívta Drancy-ba. Iniscssv nagy beszédet iMd8tt az SZIF liptói Mzetlsíiáiiak pinsln Az SZKP Központi Bizottsá­gának plénumán, a péntek dél­előtti ülésen felszólalva, Sza- tyukov, a Pravda főszerkesztő­je kijelentette, hogy az elmúlt tíz év nagy évtized volt a Szovjetunió életében. A következő felszólaló, Kon- sztantyin Fegyin, a Szovjet írószövetség első titkára, a szovjet írók nevében üdvözölte a plénumot. Fegyin nevetségesnek mond­ta a kommunisták ellenségei­nek azt az állítását, hogy a szocialista realizmus csökkenti a művészi egyéniséget, nivel­lálja a művészi alkotásokat. — A szocialista realizmus egyre jobban tért hódít és ki­bontakozik — hangsúlyozta a szónok — és „a szovjet írók mindig vé­delmezni fogják ezt a mód­szert, olyan szenvcdélyes- séggel, amely nélkül a művész elképzelhetetlen”. A következő felszólaló Vik­tor Grisin, a Szovjet Szakszer­vezetek Központi Tanácsának elnöke volt. Kijelentette, hogy a szakszervezetek különle­ges figyelmet szentelnek a munka-nevelésnek. A kommunista munkamozga­lomban, amelynek szervezői a szakszervezetek, több tízmillió munkás, mérnök és technikus vesz részt. Az SZKP Központi Bizott- ( Folytatás a 2. oldalon.) Munkában az egyik legerősebb gép: a földgyalu, Ka- zincbarcika-Békcváros új utcájában. Ez a gép már több száz holdon végezte el a tereprendezést, ezer és ezer embert kímélt meg a nehéz munkától. A barcikaiak a „legerősebb gép” nevet adták a kiválóan működő föld­gyalunak. Nincs m**nk&lorlődás a borsodi földeken Hűvös, csapadékos időjárás uralkodott el Borsod megyé­ben az utóbbi napokban, ami azonban a kalászosoknak és a kapásoknak egyaránt kedve­zett. A hosszú tavaszi száraz­ság után a Bodrogköz és a mezőcsáti járás vidékén a már sárgulásnak indult gabona „magához tért”. Csaknem 200 ezer holdon érik az Sszi és a tavaszi gabona Egyes helyeken, mint például a homokos talajú Tísza-menti községekben már '„pirulnák” á szemek. Az utóbbi időben hul­lott, legtöbb helyen jelentős csapadék kedvezett a szemkép­ződésnek. A hűvös időjárás kissé „visszafogta” a hirtelen érést, így az aratás csak július elején kezdődik. A gabonák' későbbi érését kihasználva, a tsz-elc a nö­vényápolást szorgalmazzák. Csaknem 150 ezer holdnyi ku­korica, napraforgó és cukor­répa táblán befejezéshez köze­ledik a második kapálás. A megyében több mint 100 ter­melőszövetkezetnél, mint töb­bek között a szentistváni, a mezőkövesdi, a cigándi, sáros­pataki közös gazdaságnál a kapásokat munkacsapatokra felosztva táblákban művelik. Ezeken a nagy, összefüggő táblákon több mint 300 kapáló és töltögető gép dolgozik. A Bodrogközben, a szerencsi já­rás nagyobb részén, ahol a ku­korica már csaknem derékig ér, az aratásig a harmadik ka­pálást is elvégzik. Ott, ahol az eső segített a visszamaradt nö­vények fejlődésén, a második kapálást fejezik be. A termelő­szövetkezetek nagyobb részé­ben családtagokra osztották ki a cukorrépát, kukoricát, bur­gonyát. A tagság szorgalmát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy-egy község ha­tárában fél holdnál nagyobb tábláit sehol sem maradtak gyomosak. A változékony idő­járásban az eső-szüneteket ki­használva, naponta mintegy húszezer ember dolgozik a földeken A növényápolásban most már a vakációzó gyerekeit is segí­tenek. Fokozott védelemben része­sítik a szőlőket is a világhírű bort termő Tokaj-Hegyalján és a dél-borsodi borvidéken. A csaknem 14 ezer holdnyi szö- lőskertekben a második per­metezést már befejezték, s most megkezdték a rézmész- porozást a fürtök védelmére. A Tokaj-Hegyaljai Állami Gazdaság és a Tarcali Szőlé­szeti Kutatóintézet összefüggő szőlőtábláin kívül a hegyköz­ségek és az egyéni termelők is szorgalmas munkával védik a jónak ígérkező idei termést Az ifjú segítők A felsőzsolcai Szabadságharcos Termelőszövetkezet kertészetében naponta 15—20 iskolás lány és fiú dolgozik a szünidőben. .Vidáman folyik a munka, mer* tekintélyes «zsebpénz’’ is Jár érte, ÍFotoc Szabados)

Next

/
Oldalképek
Tartalom